Ellenőr, 1871. május (3. évfolyam, 227-256. szám)

1871-05-16 / 242. szám

Előfizetési árak: Egész évre • . 20 ft. — kr. Évnegyedre . 5 ft. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra­­ 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 krajcsár. Szerkesztési Iroda: Pesten« bálvány-utcza 4. szám, 1. emelet Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő­ Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 242. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamdziók Légrády testvérek Irodájába (8 sas-utcza 84. sz.) intézendők. Kedd, május 16 1871. Hirdetési dijak: Tizhanábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr.­­ Bélyegdij minden beigtatásért 80 „ Kiadóhivatal: Pesten, kétsas-utcsa 14. • ■dm. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó-hivataliban kétsazutcza 14. sz., Légrády testvérek nyomdájában Pest , sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza 5. szám. III. évfolyam. Pest, máj. 15. Az osztrák püspökök — számra hu­­szonnyolczan — kérvényt intéztek az osz­trák császárhoz . A huszonnyolcz püspök nem kevesebbet kiván, mint azt, hogy Ausztria és Magyar­­ország rögtön fegyverkezzék s hadat indít­­son az olasz nemzet ellen a pápa védel­mére. De hát ki bántja és­ mi baja a pá­pának ? Semmi, és nem bántja senki. Olasz­ország biztosító függetlenségét úgy pénzi, mint vallásügyi tekintetben. Jövedelme van annyi egymagának, mint más ezernek együttvéve nincs. A test­nek rendelkezésére áll minden érv, nem kénytelen nélkülözni semmi kényelmet. Mi kell egy papnak egyéb? Hatalom , világi hatalom. Ezt akarják neki az osztrák püspökök ismét megsze­rezni. Azt kívánják, hogy lángba borítsunk egy országot, véres harczra hívjunk egy nemzetet — s mindezt miért ? Hogy trónra segítsük a bigottságot, világi hatalmat ad­junk a sötétség, butaság terjesztőinek kezébe. És ezt az a huszonnyolcz püspök k­o­­molyan kivánja, komolyan kivánja m­a, a felvilágosodás századában. S kivonja Ausz­triától, a H­absburgháztól, melynek — mint tudva van — annyi a barátja, hogy halálos ellenségévé tehet ismét — de gallé de coeur — egy 28 milliónyi nemzetet — Itáliát. A kérvény, melyet a fejedelemnek át­adtak, vádolja az olasz kormányt, hogy midőn tavaly sept. 20-án Rómát elfoglalta, erőszakot, rablást követett el; vádolja az osztrák-magyar külügyminisztériumot, hogy az olasz kormány ezen erőszakos cselekedete ellenében nem tiltakozott. Hanem a váddal nem elégesznek meg a püspök urak. Kérik a császárt, miszerint külügyi hivatala által — bár kissé elkés­ve jelentesse ki rászólását Olaszország eljá­rása felett s egyszersmind adja tudtára a flórenczi kabinetnek, hogy az osztrák csá­szár mulhatlanul szükségesnek tartja a szent­szék teljes függetlenségét. És miben áll ez a teljes függetlenség a püspökök kérvénye szerint ? Abban, hogy az összes pápai birtokok egyetlen falut sem véve ki, ismét visszaadassanak a szent­széknek. Már most kérdjük, lehet-e, vagy kell-e ily bolond kérvény ellen komoly argu­mentumokat felhozni. Elkezdjük-e egész ko­molysággal vitatni, hogy Ausztria és Ma­gyarország a pápa világi uralmára c­élzó semminemű felszólalások által nem ingerel­heti maga ellen az olasz nemzet haragját, mely legjobb szomszédunk, úgyszólván egye­düli barátunk, vagy azt bizonyítgassuk, hogy a mi pénzünk és vérünk nem egy bi­­torlott jogaitól megfosztott é­s így méltó sorsban részesült vén pap restaurálására, hanem saját biztonságunkra, lehető meg­­támadtatások esetén saját hazánk, terüle­tünk védelmére kell. Nincs szükség az ily bizonyítékokra. A kérvény oly képtelen­ségeket tartalmaz, hogy azok c­áfolatára komoly érveket felhozni nevetséges dolog volna. A pápa világi hatalmának, melyet az utolsó húsz év alatt csak idegen erő tarthatott fen, vége van. Oly idegen erő, mely még egyszer megkísérlené a francziák szerepét játszani, nem találkozik többé. A pápa pedig és emberei legjobban cselekednének, ha szépen meghúznák magukat. Ma még nincs okuk panaszra. Az olaszok túlságosan elnézők voltak irántuk. Az a törvény, melyet a pápa függetlenségének biztosításáról az olasz kamara elfogadott, fényes bizonyítéka ennek. Azt meg nem ér­demtették s kár is volt őket oly fényes concessiókban részesíteni. A kérvény sorsa iránt különben tisz­tában lehetünk. Tisztában lehetnek maguk az aláíró püspökök is, mert annyi eszük csak van, miszerint nem hiszik, hogy az ily kérvénynek eredménye is legyen. Ausztriában és Magyarországon előbb őrült­nek kellene lenni minden embernek, hogy a huszonnyolc­ püspök óhajtása teljesed­hessék. Nem is a kérvény eredményét tekintve, kelt figyelmet ez esemény, hanem magában az a tény, hogy a klerikális moz­galmak már oly mélyen s annyira elgyöke­reztek, miszerint egy állam püspöki kara elég vakmerő egy ily kérvénynyel járulni az uralkodó elé. Ez élénk éberségre hiv föl bennünket, s óva int, hogy minden téren megakadályozni iparkodjunk a közművelő­désre roppant káros befolyású klerikális törekvéseket s minél szűkebbre szorítsuk előttük a tért, melyen még működhetnek. Csávolszky Lajos. — Az bizonyos, hogy H­o­r­v­á­t igazságügy­­miniszter beadta lemondását, s nagyon valószínű, hogy ezen lemondás elfogadtatott. — A belügyminiszter a megyebizott­mányokat jun. 15-dikére hívta össze az uj szer­vezkedés előkészítése czéljából. — A jegybankügyi bizottság ma dél­után tartotta utolsó gyűlését. A hármas albizottság általunk már közlött jelentése csekélyebb módo­sításokkal elfogadtatott, s e módosítások közül a lényegesebbeket kiemeljük. Ott, hol a valuta rendezéséről van szó, a következő újabb szerkezet fogadtatott el: „Míg az államjegyek consolidálása vagy beváltása valuta rendezésének hazánkban is mellőzhetlen előfelté­­tele , az osztrák nemzeti bank jegyei kényszerfolya­mának megszüntetése oly rendszabály, a­mely sok tekintetben megkönnyebbítené törvényhozásunknak, hogy intézkedései a jegybankügyben a hazai hi­telt nemcsak önálló, de egyszersmind szilárd ala­pokra is fektessék.“ A külföldi tőkék áramlatának akadályairól szóló néhány sor helyett a következő szerkezett jön: „Arra kell tehát törekednünk, hogy a kül­földi piac­ok nem csak azon érczkészlet beszerzé­séhez, a­melyre az érczpénzforgalom megindítá­sakor szükségünk van, hanem az összes forgalom teljes szükséglete pótlásához, annak fentartásához, időnkénti kiegészítéséhez folyvást járuljanak.“ Felsorolván a jelentés, hogy minő intézkedé­seket várhattunk a magyar ipar és kereskedelem érdekében a nemzeti banktól, — beszarazott a következő néhány sor: „ez intézkedések teljesítése alól az osztrák nemzeti bank, állampapírpénz ter­mészetével bíró jegyeinek tényleges kényszerfolya­ma mellett, a magyar korona országaiban szintoly kevéssé vonh­atta volna ki magát, a­mint nem volt szükség azon feladatok teljesítését a birod. tanács­ban képviselt országok részére, hogy a nemzeti bank otthon érzi magát, külön kikötésekkel egyes­­ség útján biztosítani.“ Végül a bankkal megindítandó egyezkedésről lévén szó, kihagyattak azon sorok, melyek szerint a pénzügyminiszter utasítandó lett volna a jelen banktörvény revízióját illetőleg a birod.­tanácsban képviselt országok kormányával egyezményt kötni. Igazságügy miniszteri rendelet. Az összes tör­vényszékekhez Csemeghi miniszteri tanácsos alá­írásával az igazságügyi miniszter részéről — mint biztos értesülés után írhatjuk — következő ren­delet küldetett. Az 1868. 54­­. sz. 529 §-nak rendelkezése folytán 1870 évi ápril 18-án 3654, és julius 25 én 11,836 sz. a. kelt rendeleteimmel a bíróságok uta­­síttattak, hogy a közforgalom tárgyát képező ér­tékpapírok megsemmisítését tárgyazó eljárástól tartózkodjanak. Kételyek merülvén fel az iránt, mely okira­tok tekintendők olyanoknak, melyekre idézett ren­deleteim vonatkoznak, addig is, míg e részben tör­vény fog intézkedni, rendelem: I. ez. A törvényhozás intézkedéséig a meg­semmisítési eljárásnak nem tárgyai: a) az állampapírok, b) oly közforgalmi magán-értékpapírok, me­lyek nem szólnak névre. II. ez. A földtehermentesítési kötvényekre nézve az eddigi, gyakorlat érintetlenül hagyatik. III. sz. Ő felsége többi országai és tarto­mányainak és más külállamnak állampapírjaira, va­lamint az országon kívül székelő magán­társulatok olyan értékpapírjaira nézve, melyek, az illető or­szág törvényei szerint, amazokkal egy tekintet alá esnek, az illető állam törvényei lévén irányadók, azok megsemmisítése a belföldi bíróságok előtt nem kérelmezhető. IV. ez. Az­ esetben, ha a II . ez.-ben em­lített papírok megsemmisítése kéretik , a megsem­misítést kérő fél tartozik igazolni, hogy az illető külállam törvényei szerint a kérdéses papir meg­semmisítésére valamely ottani bíróság nincs ki­jelölve. V. ez. A IV. ez. esetében a megkeresett bel­földi bíróság csak akkor indíthatja meg az eljá­rást, ha a megsemmisittetni kért értékpapír a je­len rendelet I. cz.-nek rendelkezése alá nem esik. Kelt Pesten 1871 évi május hó 6-án. Akadémiai furcsaságok. Az akadémiai választásokról sok mindenfé­lét összeírnak ez időtt a jobboldali lapok. Ennek vezérczikkezőjét nem teszik meg rendes tagnak, annak tárczairója nem tud a levelezői tagságnál tovább jutni; mindegyiknek csakis ily családi ba­jok miatt van panaszszava. Néha a vaklyúk is ka­par szemet; az ő quaereláik közt is akad egy-egy, a­mely a családi érdeken kívül a való igaztalan­ságnak is bír alapjával. De nagyon jellemző kor­mánypárti igazságérzetünkre nézve, hogy akkor, midőn egy-egy jobboldali tudós vagy tudákos irá­nyában jelentkező méltatlansági szálka miatt a vészharang köteléhez kap, az ellenzéki hirbenálló érdemesek iránt tanúsított mellőzés gerendáján nem akad meg homályosan látó szeme. Valami Dölle Ödön összeüt pár német könyvből egy „nevelé­­szet történetét" , észre sem vennék, de mivel mun­kája nagy részében egyik miniszter pedagógiai nagyságára zeng­émelyítő dicshymnuszt, propo­­náltatik levelező tagnak a II. osztályba. Ugyan­ide rendes tagnak ajánlják Thaly Kálmánt, mint nagy hystóricust és Keleti Károlyt, mint jeles­­államtudóst. Arról azonban, hogy léteznék a hazá­ban egy Horn is, kinek financiális műveit ma a műveit külföld csaknem minden nyelvén olvassák, hogy existál egy Orbán Balázs és Simonyi Ernő, kiknek a hazai történelem körüli becses bu­­várlatai a hazai közönség előtt nem állanak véka alatt, arról akadémiánknak semmi tudása s ennek megírására a kormánypárti lapoknak nincs pana­szos tintájok. Nyilt titok, hogy akadémikus termé­szetbúváraink nagy részének nincs egyéb érdeme, három jó német könyvön egy rész magyar kiállí­tására elkövetett compilatiónál. Él e hazában egy kitűnő zoolog Herman Otto, kinek az erdélyi muzeum évkönyveiben megjelent rovarászati érte­kezései a külföld tudósainak figyelmét rég felkel­­ték, kinek Németország zoologjai által rég méltó­ A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, május 13. Az ülést Tisza Lajos alelnök megnyitván, felolvastatik Pest város levele, mely szerint Haris Sándor úr lett a közgyűlés által a tanácsba megválasztva. Nevezett tag né­hány szóval az elnökség által Üdvözöltetvén, a levél tudomásul vétetik. A műszaki osztály utaltatik, hogy az alagút­­tól jobbra és balra eső telkek térképét a pénz­ügyminisztériumhoz leendő felterjesztés végett mu­tassa be. A gyáripar részére a város által ki­tűzött terület csekély módosítással a közm. tanácsa által is elfogadtatván, ezen határozathoz képest Auszterlitz-Ruck egy olajgyár és Landauer és fiai ezégnek egy gyufagyár felállítására az engedély megadatott. — Fanda Józsefnek az építési engedély a molnárutczában a város által kitűzött szabályozási vonalra megadatott, ellenben Pest városa azon kívánalmának, hogy az evvel szembe­ni ház a fővárosi alap költségén eltávolittassék, elég nem tétethetett s e kérdés nyitva tartatik, mig a közmunkapénzek és a terjedékek vételárai iránt a minisztérium előtt folyamatban levő tárgya­lások be nem fejeztetnek. A Redoute előtti téren nem tartja ugyan czélszerűnek a tanács egy kioszk felállítását, de tekin­ve a város ebbeli kívánságát és azon körül­ményt, hogy az csak néhány évre engedélyeztetik, ahoz beleegyezését adja. Egyúttal felhívja a város közönségét, hogy mindezen, mind a Stein és Hein­­­rich féle házak előtti terek szabályozását egy egész­nek tekintvén, az egész alsó Dunapart szabályozá­sát és beültetését egyszerre vegye tárgyalás alá, mely czélból egy tervezet fog a hatósághoz át­tétetni. A budai hídfő és alagút közti tér akként szabályoztatott, hogy a kocsiút 7 öl, az evvel kap­csolatos emelt járda ll/4—1V2° szélességgel bír­jon és az alagút felé emelkedjék. — A jobbra és balra levő házak ellenben vízszintes irányban építtetvén, ezek előtt egy második 3°—3° széles járda lesz fektetendő s a két járda, a felső és alsó egymástól csinos falazat és rácsozat által lesz elválasztandó, mig a lánczhid előtt ismét egybefolynak.­­ Az erről szóló terv Buda városá­­hoz fog áttétezni. A lánczhidtól jobbra és balra a Klusemann és lánczhidházak előtt elterülő helyek szabályozása czéljából egy Andorffy, Preussner, b. Lipthay, Hofhauser, Varasdy főmérnök és Reitter urakból álló bizottság küldetett ki. A köszörűsárok, újpesti kikötő és váczi or­szágút közt fekvő, a kincstár tulajdonát képező telekterület beosztása, tekintve, hogy azt számos pesti lakos megvette és oda már házakat is épí­tettek, hogy e terület semmiféle szabályozás által már fekvésénél fogva is nem érintethetik, — hely­­benhagyatott oly megjegyzéssel, hogy az utczák szélessége 6 ölről 8 ölre tétessék és azok legalább 24- ra emeltessenek a 0 pont felett, hogy azok a váczi úttal 1/66 eséssel összeköttethessenek. A Statió utczának múlt évben megállapított szabályozása Lindley mérnök megjegyzései folytán s hogy a fő vizvezető cső áthelyezései kikerültes­­sék, a kálvária hegy­ tér sarkán. Csekély részben módosíttatván, s arról szóló tervezet Pest város hatóságához át fog küldetni. Kovájts András építési egedélye alkalmá­val a józsefvárosi Mátyás tér is szabályoztatott s ennek folytán az építő­engedély csak úgy lesz kiadható, ha nevezett folyamodó háza homlokzatá­val vissza megyen. — Egyúttal a tér befásitására készitett terv, oly megjegyzéssel fog Pest városá­hoz áttétetni, hogy a munkálatokat saját belátása szerint erre alkalmas időben, hozzájárulása eseté­ben foganatositassa. — Úgyszintén Beck Lipót építési engedélye alkalmával a budai szegényház tér szabályozásának terve fogadtatván el, az Bu­da városának fog átküldetni. — Hoffmann József kérelmének, kőbányai telkének felosztása iránt hely nem adathatott, előbb az egész Ó-hegy úthálózata lévén megállapítandó. A következő építési engedélyek akadálytala­nul kiadhatók : Várady Károlynak, városház téren, Giczey Samunak, Magyar utcza 20. szám, Rerrick II. Belváros, Képiró utcza 6. sz. Riegler Ignácz­­nak, Kerepesi utca 23/18 sz. és Kőszeghy Ká­­rolynak, Dohány utcza 21/216 sz. Czompó Borbá­la asszonynak az engedély csak azon megjegy­zéssel adathatik id, hogy épületének legfelebb 36­ magasságúnak szabad lennie, mert a sarkan­­nyol­ sajátos tanai (p. a thomnatrizonokról, aquad­­rata epeira vollról) az egyedüli eredeti, a­mit évek óta magyar természettudós felmutat. De az ő nevét akadémiánk szóba sem hozza. Lasciate ogni speranza, voi che siete della sinistra. Ha már a tudományos érdemet is a közös ügyes politi­ka serpenyőivel mérlegeli kormánypártunk, leg­alább azt gondolja meg, hogy az akadémiát, nem az Andrásy kormány és pártja, de az egész ma­gyar nemzet emelte a magyar tudománynak s hogy egy bizonyos jobboldali clique által dominált palotájához *áll mi'," ,* mai ellenzék is járultunk pár téglával, néhány hordó mészszel s egy-két szál gerendával. * * * Az uj jelöltek sorában a Toldy Pista ne­ve az, melyben nekünk leginkább kedvünk telt, a­mig ki nem hullt onnan. A Pressbureaunak e porcina gravitással izogató portentuma a megyei autonómia ellen irt czikkeiért az akadémiától is kikapja „publicistikai érdemeinek" ju­talmát. A Pressbureaunak s Toldy Pistának jóakarói azonban nem vették észre, mennyire megcsúfolják e jobboldali portentumot tagul választván őt „p­ub­licistai érdemei“ alapján ugyanazon akadé­miába, mely Kossuth Lajosnak publicistái érdemei­ről máig sem vett tudomást. Igaz, hogy Kossuth nagyságának semmi szük­sége sincs az akadémiának, csak törpéket nagyító piedestáljára, de az akadémiának sincs szüksége több ily blamagera, hogy a nemzet előtt napon­ként népszerűtlenedő érdekét véglegesen tönkre tegye. * * * Egyébiránt diximus & salvavimus animas nos­tras! Ők lássák, kik tudományos intézetünk sor­sát a kormánypárti politika desperátul lefelé járó szerencsekerekéhez kötik. E r n y e i­tyus utcza nem bir­o el szélességgel. — Bresslin­­ger Márton felfolyamodásának a budai 5 pacsirta utczába megnyittatni óhajtott vádóhíd tárgyában és Szeiffert Károly felfolyamodásának pesti házá­nak lakhatási engedély nélküli kiadása miatt reá rótt birság ellen, hely nem adathatott. A könnyebb építkezésű épületekre Pest váro­sa által átengedett telkekre nézve megjegyeztetik, hogy a közmunkák tanácsa ezen épületeket ön­maga elé nem állíthatja, mert a fővárosi alap az illető összegekkel nem rendelkezhetik. — Ennél fogva fel fog hivatni Pest városa, hogy a feltéte­lek 8-ik pontját, mely szerint a vállalkozók kizá­ratnak, módosítani szíveskednék.­­ Ha azonban a városi hatóság nem tenné, s talán az illető telket beépítése körül saját hatáskörében szándékoznék intézkedni, ezt a fővárosi közmunkák tanácsa szintén örömmel üdvözlendi, mert ez által a czél, a lakáshiányon való segítés szintén el fog érezni. Heller János felfolyamodványa következtében, házának elrendelt lebontása iránt egy Preussner, Sebastiani, Hofbauer, Gerlóczy és Reitter urakból álló vizsgáló bizottság küldetik ki. A következő újabb 2 házvétel hagyatott helyben : Dr. Mitterer Anzelm­el, nagy mező-utcza 13. sz. a. 65,794 írtért és Paitner, szül. Fischer Mária asszonynyal, 2 sze­­rencsen-utczai ház iránt 25,095 írtért. Buda város csatornázási rendszabályzása je­lentés végett a műszaki osztálynak adatik ki. — Ugyanannak jelentése a főutczak öntöztetése iránt és Pest városának jelentése, mely szerint az egyes munkálatok végrehajtása előtt a tervek és költség­­vetések mindig fel fognak terjesztetni, — tudo­másul vétetnek. Luby és mások kártalanítási ügye, a köz­­munkaváltság és terjedéki vételárak iránt a mi­nisztérium előtt folyó tárgyalások befejezése, a Szaklender ügyeinek elintézése pedig a körútra nézve már a minisztériumhoz felterjesztett törvény­­javaslat tárgyalásától tétetnek függővé. A belügyminisztérium értesíttetni rendeltetik, hogy a budai vízvezeték ügyében a városnál tár­gyalások vannak folyamatban, s hogy a k. m. tanács ez ügynek szőnyegre kerülése esetében nem mulasztandja utóbbi jelentését megtenni. A jegyzőkönyv hitelesítésével Sebastiani és Ribáry urak bízattak meg. Külföldi szemle, Pest, május 15. Páris előtt újra fontos sikert vívtak ki a kormánycsapatok. A Van­­ves-erőd a felkelők által odahagyatott, miután teljesen tart­atlanná vált. Az erőd őrsége egy tit­kos alagutat használt a menekülésre, úgy hogy a katonaság csak néhány ittas nemzetőrt, és körül­belül 80 holtat talált az erődben. 50 ágyu és 8 mozsár jutott a kormánycsapatok kezeibe. A versaillesi hadsereg ostromlövegei most akadálytalanul megkezdhetik az ágyúzást a déli várfalak ellen. Napnyugaton is folyvást tért fog­lalnak a kormánycsapatok, s a boulognei erdőben kiterjedt futóárkot készítettek. Thi­e­rs legújabb körirata azt jelenti, hogy C­i­s­s­e­y tábornok had­serege megszüntetett minden közlekedést Vanves és Montrouge erődök között. A körirat vége így hangzik: „így közeledünk minden ponton hadmű­veleteink végczélja felé és Páris fölszabadítá­sához.“ Páris belsejében növekedik a ter­­rorizmus és anarchia. Az utczákat nemzet­őrök tartják megszállva, kik kényszerítik a járó­kelőket, hogy mutassák elő igazoló jegyeiket. Kiknek igazoló jegyük nincs, azok a Loretto-temp­­lomba záratnak.­­ A commune emberei hoz­záfogtak Thi­e­r­s párisi palotájának lerombolá­sához, daczára, hogy a közvélemény s a párisi sajtó mérsékeltebb része roszalják e vandalismust. A commune tegnapi ülésében elhatározta, hogy összeiratja az ex-császári család ingóságait, s a lajst­rom elkészítésével egy három tagú bizottságot bí­zott meg. A franczia nemzetgyűlés szombati ülésében Favre előterjesztette a békeszerző­dést, s azt hosszabb felvilágosításokkal kísérte. Favre nem titkolta el, hogy a frankfurti békekö­tés terhesebb Francziaországra nézve az előleges békepontoknál, de a franczia külügyminiszter ezért a párisi felkelőket teszi felelősekké. Favre mindenek­előtt abban lát nagyobb terhet, hogy a német ha­dak az országban fognak maradni a hadikárpótlás kifizetéséig. A hadikárpótlás kifizetésének határ­idejét azonban Favre nem úgy adta elő, mint Bismarck. Bismarck szavai szerint Francziaország 1872-ik máj­ elsejéig két milliárdos a többi h­á­­rommilliárdot pedig 1874 ik máj. elejéig fogja lefizetni. Favre beszédében ellenb­en arról volt szó, hogy 1872.ik máj. elsejéig 3 milliárdot kell lefizetni. Lehet, hogy e kijelentés csak tévedésen alapul. A­mi a franczia foglyok hazatéré­sét illeti, úgy Favre azon fontos leleplezést téve, hogy a békeszerződés értelmében csak 80,000 fo­­golyt szabad fölvenni a hadsereg soraiba. E szám­ba valószínűleg már bele van értve azon 20,000 hadifogoly, kik és most szállíttatnak Németországból Lyonon át Algírba, hogy segítsék elnyomni a mindinkább fenyegetőbbé váló arab lázadást. Ugyancsak Favre beszédéből tudjuk meg, hogy a Francziaországból kiűzött németek ismét vissza fog­nak helyeztetni jogaikba. A békeszerződés előterjesztése nagy lehan­­goltságot idézett elő úgy a nemzetgyűlésen, mint Versailles minden köreiben. Azt várták, hogy a végleges béke valamivel szelidebb lesz az előle­gesnél, holott ép a frankfurti békeszerződés meg­nehezíti Francziaország terheit. A községi választások Franczia­ország nagyobb városaiban radiká­lis eredményt mutatnak föl, a­mi eléggé bizonyítja, mily kevés bizalom uralkodik a monar­­chista nemzetgyűlés iránt. Lyon és Marail­­l­e­s­b­a­n határozottan győzött a radikális köztár­sasági párt. H­é­n­o­n eddigi republikánus polgár­­mester 3 kerületben választatott meg, és 21,700 szavazatot kapott összesen. Ferrer ezredes két kerület által választatott meg,pedig e férfiú jelen­leg börtönben ül, azzal lévén vádolva, hogy ösz­­­szeesküvést tervezett a commüne javára. E körül­mény eléggé bizonyítja, mily szellem lengi át Lyon lakosait. M­a­r s e­­ 11­­-ben zavartanul folytak le a községi választások, daczára annak, hogy 45.000 vá­lasztópolgár vett részt a szavazásban A republiká­nus jelöltek 5000 szavazattöbbséggel kivétel nél­kül megválasztottak. A republikánusokkal szemben a klerikálisok, bonapartisták és mérsékelt szabad­elvűek ligája állott. A legitimisták, kik igen erő­söknek hitték magukat, oly parányi kisebbségben maradtak, hogy alig tekinthetik magukat pártnak. A svájzi szövetségtanács bizottsága f. hó 11-dikén következő korszerű határozatokat hozta: Egy svájzi polgár sem köteles egy oly val­lásfelekezet egyházi ügyére adózni, mely felekezet­­nek nem tagja. A vallási meggyőződés senkit sem old föl polgári kötelmének teljesítése alól. A can­­tonok s a szövetség föntartják maguknak a jogot, őrködni a felekezetek közötti béke föntartására. Nemkülönben őket illeti a jog rendszabályokat hozni az esetben, ha egyházi hatóságok megrövi­díteni akarnák az állam és polgárainak jogait. A jezsuita­ rend s a vele szövetségben és ér­de­kk­ö­z­ös­ségben a 11­6 vallási tár­sulatok Svájz egyik részében sem fo­gadhatók be. Tagjainak tilos minden működés akár az egyházban, akár az iskolában. Új kolos­torok fölállítása, vagy már eltörölt kolostorok visz­­szaállítása tilos. Ily erélyes rendszabályok által egyszer­ min­denkorra elejét fogja venni a svájzi köztársaság az ultramontán gyom fölburjánzásának. Üdvözöljük a derék köztársaságot radikális határozataiért. ORSZÁGGYŰLÉS, Pest, máj. 15. A képviselőházban ma két interpel­­láció s ugyanannyi bizottsági jelentés után a bí­rósági székhelyekről szóló törvényjavaslat első szakasza 65 szavazattöbbséggel, a központi bizott­ság indítványa szerint fogadtatott el. Az előter­jesztés hátralevő része ellen aztán nem történt felszólalás. A napirend második tárgya a gazdasági bi­zottság jelentése volt a házi pénztárt illetőleg, harmadik pedig a magyar földhitelin­tézet­­ről szóló tvjavaslat, mely két évi álmából felza­­­vartatva a közp.­z bizottság szerkezete szerint fo­gadtatott el. Nagyobb vitát csak a bizottság által ajánlott új utolsó szakasz idézett elő, mely a föld­hitelintézetnek adott kedvezményekben minden tá­madó hasonló intézetet kívánt részesíteni. E javas­lat elejtetett s helyette Tisza Kálmán indítványa fogadtatott el, mely szerint a kormány ez iránti előterjesztés behozására utasíttatik. A főrendiház ma a telepítvényesekről szóló tvjavaslatot tárgyalta , hozzájárulván a jog­ügyi bizottságnak módosíványaihoz, a tvjavasla­tot egy új szakasszal bővtté. • A képviselőház ülése.­ Elnök : Somssich Pálbejelenti, hogy Zichy Ferraris Victor gróf főispánná kineveztetvén, le­mondott képviselői állásáról. Kérvények. Elnök bemutatja Bakabánya kérvényét a magánkórházi tápdijak megszüntetése iránt. Szathmár kér­vényét az ercsi uradalomnak b. Eötvös József családja szá­mára leendő megvásárlás tárgyában s végül Pilsen városa folyamodványát az ott ápolt magyarokra tett költségek meg­térítése iránt. — Vukovics Sebő számos temesmegyei község részéről ad be kérvényt adóelengedés végett — P­a­p­p Zsigmond Korm­a János, aradi lakos folyamodását terjeszti be az 1849 ben szenvedett kár megtéritése iránt. — Ü­r­m­é­n­y­i Miksa Lövő s más hat mezővárostól ad be feliratot az italmérési jog megváltása tárgyában. Interpellátiók. Éber Nándor a katonaelszál­lásolásoknál történő rendetlenségekre utalva inter­pellálja a honvédelmi minisztert: Szándékozik-e egyetértőleg a közös hadügyminiszterrel egy az országban állandóan elhelyezendő csapatok számá­hoz és minéműségéhez mért kaszárnyázási tervet kidolgoztatni és annak minél előbbi kivitelére a szükséges lépéseket megtenni ? — Simonyi Ernő az újabban előfordult munkászavargások folytán kérdi a belügyminisztert, mikor szándékozik az elfogott munkások ügyében hozzá intézett interpel­­lációra felelni. Bizottsági jelentések. A gazdasági bizottmány beadja a ház havi költségeiről szóló jelentését. — Ü­r­m­é­n­y­i Miksa a kérvényi bizottság részéről beadja a 24. számú sorjegyzékben foglalt kérvé­nyek iránti jelentést. Napirend : az első folyamodása tesékek és járásbí­róságok életbeléptetéséről szóló­­javaslat folytatólagos tárgyalása. Hodossy Imre központi előadó zárszavában a szőnyegen levő javaslat ellen felhozott érvekre fe­lel. Nem fogadhatja el azon állítást, hogy a terv­­hozásnak nincs joga e teendőjét a kormányra ru­házni. Erre nézve, ha nem akarunk más államok

Next