Ellenőr, 1871. október (3. évfolyam, 364-389. szám)

1871-10-03 / 365. szám

Tagadhatlan, hogy a kérdésben forgó tör­vény megszavazását a leghazafiasabb érzelem su­­galta, de kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy ha a hazafiság nagy szerepet játszott a nemzetgyű­lés érintett elhatározásában, a bölcs belátás és ta­pasztalás nagyon csekély részt vettek benne. A múlt minden hibája, minden tévedése, mindazon felsülések, melyeknek Algír volt színtere, nem voltak elég erősek arra, hogy visszatartsák képviselőinket újabb hibák elkövetésétől,, újabb felsülések előkészítésétől. A­mit ma meg akarnak kísérleni, megkísérlették már húszszor is, és a té­nyek mindannyiszor bebizonyították, miszerint az eszközlésbe vett szabályozások nem hogy előmoz­dították, sőt ellenkezőleg konokul megakasztották a kivándorlás áramlatát. És mit cselekszünk ma? Szabályozunk, két bizottságot állítunk fel Belfortban és Nancyban, melyeknek feladatául tűzzük, hogy „konstatálják a kivándorlók erkölcsiségét és földmivelő gyarma­tok alapítására való képességét, e mellett meggyő­ződést szerezzenek, hogy minden egyes család ren­delkezik kellő pénzforrással, mely legalább ötezer frankra megy stb.“ Lehetséges-e ennél gyakorlatiatlanabb esz­mét képzelni ? Oly emberekkel van dolgunk, a­ki­ket hazafiságuk és függetlenségi érzetek űz ki a szülőföldről, a­melyre porosz járom súlyosodik, és mi azzal kezdjük, hogy vizsgának vetjük őket alá kutatván erkölcsi magaviseletüket, képességeket s a­mi legfontosabb, csak úgy engedvén meg nekik élvezni az új törvény kedvezményeit, ha lega­­lább ötezer franknyi összeget fel tudnak mutatni. Ily komplikált mesterművet csak egy franczia nemzetgyűlés képes szavazatával szentesíteni! Hol állana az Egyesült­ Államok és Austrália népességének száma, ha hasonló eljárást követné­nek azon milliókra menő kivándorlókkal szemben, kik évenként elhagyják öreg Európánkat, hogy kar­­jukkal és értelmükkel termékenyítsék az új haza távol partjait ? Mióta van bármely társaságnak joga követelni a munkásoktól, kik a szülőföldet turkál­ják, hogy bizonyítsák be erkölcsösségüket, speciális földmivelési jártasságukat s mutassanak fel bizonyos tőkét? Talán, mert Elsass és Lothringia a porosz járom daczára is franczia marad — van jogunk la­kosai elé sokkal súlyosabb feltételeket szabni, mint szabunk az idegen kivándorlók elé, kik területün­kön települnek le ? Azt mondjuk, hogy hazafias cselekedetet aka­runk elkövetni a midőn újabb hazát adunk azok­nak, kiket egy kegyetlen háború elragadott Fran­­cziaország kebeléről s e czélból egészen kitárjuk honfitársaink előtt Algír kapuit. De azokhoz, a­kik be akarnak jutni, így szólunk: „Beszélje el nekem életét, mutassa ki, hogy ért a földmiveléshez, mu­tassa tárczáját!“ Valóban különös hazafiság ez a mienk! A szegény, a művész, a­ki hozzánk akar jönni, útjá­ban találja a belforti és nancyi bizottságokat: „Al­gír nem az önök számára való, — mondják ezek — hanem azokéra, a­kik vagyonosak, ön szegény, maradjon tehát porosz!“ Szomorú, valóban szomorú! De talán azt fogják felhozni ellenünkben, hogy Francziaország nem akar Algírba dobni oly embe­reket, a­kik semmi segédforrással nem bírnak, nehogy ott a nyomor áldozatai legyenek. Ez ellen­vetés azonban nem lehet komoly. Mi azt fognók erre felelni, miszerint Algír gyarmati népessége eddig kiválóan a spanyol kivándorlásokból került ki, a­mely kivándorlást pedig soha senkinek nem jutott eszébe szabályozni, és a­melyért Spanyolor­szág soha a legcsekélyebb áldozatot sem tette.­­ A spanyol kivándorlónak túlnyomó nagy része kar­ján kívül minden más segédforrás nélkül érkezett Algírba és mégis minden sikerül nekik úgy, hogy néhány évi szorgalom után szép tőkéhez jutnak, mely kényelmes és biztos jövőt szerez számukra. A hivatalos lapból. Ő Felsége gr. Bernt bírod, cancellárnak megengedte a porosz hír: fekete sasrend elfo­gadását. — C s­e r e­y Manó a keletázsiai expeditio magyar tudósítója a Ferencz-Józsefrend lovagkeresztjével diszítte­­tett fel. A pesti pénzügyigazgatóság F­reuszmuth Ká­rolyt, S­chreiber Rezsőt, Knazovitzky Sándort iro­dai segédtisztekké, és Molnár Lajost irodatisztté nevez­te ki Ezután a főtitkár még az akadémia legújabb kiadványait mutatja be s az akadémiának aján­dékozott könyveknek czimeit olvassa fel. Ezzel az összes ülés véget ért. Az osztályülésben Pulszky Ferencz elnökölt. Napirenden van Kürn Géza értekezése a sémi magánhangzók és megjelölések módjairól. Az értekezést Szilády Áron ismerteti és belőle egy pár fontosabb részletet föl is olvas. Az értekezés, mint czime is mutatja két részből áll: az elsőben a sémi magánhangzókról, a másodikban megjelö­lések módjairól van szó. Fogarasi János Bálint Gábor keleti utazó tudósításait terjeszti elő. Először is egy levelét olvassa föl Bálintnak, mely bizton elég primitívnek mondható. A többi közt ez áll: figyelmeztetem a magyar nemzetet, hogy a stipendiumokat ne az arab, perzsa nyelveket tanulmányozóknak, hanem azoknak adja, kik magukat a sinai nyelv tanulá­sára szentelik. Mongóliába nem megy, mert nem­csak hogy pénze édeskevés, hanem veszedel­mes is oda ütni az embernek az orrát, mert ott nyugtalanságok fordulnak elő. Fogarassy szerint igen fontos Bálintnak azon közleménye, hogy a mongol és kalmud nyelv ugyanaz. Utazónk ezút­tal különösen két kérdés megfejtésére szorítkozik: mi a magyar birtokos eseti „é“ hangzó,? és mi a magyar félmúlt idő ? Az első kérdésre azt mondja, hogy az „é“ rag is, képző is. A második kérdésre nézve kifejti, hogy a magyar „é“ a tatárban „eje“­­nek felel meg; ez pedig azonos, mert a „j“ kies­­vée, a ké, „ett „é“-re lesz. Pulszky véleményéhez képest az értekezés ki fog adatni a nyelvészeti osztálynak birálat vé­gett. Ezzel az ülés véget ért. Wysocky József részére, ki — idegen létére is — harczra kelt s meg is állta helyét hősiesen — mint lengyel és tábornok — magyar nemzetünk igaz ügyének 1848-9-beli önvédelmében, s most — 70 éves ko­rában — kénytelen megküzdeni nemcsak a szám- Űzöttség kínszenvedéseivel, hanem az anyagi szük­séglátás haza­vesztett keserűségeivel is: a közbe­­csülés, részvét és hála jeléül fogadjuk, közöljük és köszönjük az eddigi és a következő adako­zásokat. Felleghy Károly ur gyűjtése Te­­kutschból (Moldva): Felleghy Károly 20 franc, neje Honorata 10 franc, Csekme András 20 franc, neje Zsu­­zsánna 10 franc, Tóth Kálmán 10 franc. Összesen .....................................70 franc. Egy hevesmegyei földbirtokos . . 10 frt. Id. Szent-Iványi József .... 5 frt. Szent-Iványi Kázmér.......................5 frt. Gyöngyösről: Freyburg Lajos 1 frt, Kürthy Antal 1, Fáy József 1, B. Frödtingh Adolf 1, Brezovay Sándor 1 frt, Pauker Alajos 50 kr. Pap 1 fi Lovcsányi Pál 1 és Berecz Ferencz 1 frt. Összesen..................................8 frt50kr. Egy joghallgató Pécsről .... 2 frt Bereczky József Oraviczáról . . 1 frt. — A m. t. akadémia 3 havi szünetelés után ma d. u. tartott ülést,­ még pedig először összes, azután osztály­ülést. Az összes ülésben Cs­en­ger­y Antal elnökölt. Aran­yjános főtitkár jelenti, hogy fájdalom, ez a szünidő se telhetett el anélkül, hogy az aka­démia ne tapasztalt volna érzékeny veszteségeket. Ugyanis négy akad­­tag hunyt el: Árvay Ger­gely, Floor Ferencz, Fábián István és Bittnitz La­jos. Ez utóbbi régiség és pénzgyűjteményét az akadémiának hagyományozta. A főtitkár további je­lentései a következők: A közoktatási minisztérium elismeréssel fogadja az akadémia ajánlatát a meteoro­lógiai gyűjteménynek a meteorológiai intézetnek átengedésére nézve, az államszámvevőszék elnöke megküldi az akadémiának a kérdő pontokat az államszámvitelről, hogy az akadémia véleményt mondjon e fontos kérdésben. Pulszky Ferencz azt az indítványt teszi, hogy az akadémia nem bízhatja kitűnőbb szakemberre e kérdés megoldá­sát, mint­­ Weninger Vinczére. Ez se utolsó ha­­luska Gajzágó úr gyomrának ! Rónay Jáczint minekutána a koronaher­­czeg mellé tanárnak neveztetett ki, lemond titkári hivataláról. Dr. Pauler Tivadar levélben fölszólítja az akadémiát, hogy Bojay kitűnő mathemathikus munkáit hozassa fel Maros-Vásárhelyről. Arany Já­nos azon fölvilágosítást adja Paulernek, hogy Bo­jay összes művei már régebb idő óta megvannak az akadémia kézirattárában. A nemzetközi geographiai társulat alelnöke köszönetét fejezi ki az akadémiának, hogy oly je­les szakember által képviseltette magát mint Hun­­falvy János. Hírek. Pest, oct. 2. — Az egyetem vasárnap d. e. tartó évi közülését. Dr. Stockinger rector az egyetem múlt évi történetéről emlékezett meg. Majd az új rector Toldy Ferencz tarta székfoglaló beszédét, s ez volt az ünnepély legjelentősebb mozzanata. A be­szédből főkép kiemeljük, hogy hangsúlyozá abban az egyetem állami jellegének szükségét. Toldy c­áfolta a vádat, mintha az egyetemben tespedés uralkodnék. Hogy az egyetem előre nem haladha­tott — úgymond — ennek oka részint a hiányos anyagi segély, részint a tanrendszer, mely nem annyira a tudományos műveltséget, mint csakis ál­lampolgárok nevelését czélozza. Végül áttért az 1848-iki egyetemi törvényre, mely a tanszabadság elvét kimondotta, és a bekövetkezett absolut ura­lomtól nem tagadhatja meg azon elismerést, hogy a tanszabadságot az egyetemen megvalósí­totta. Az egyetemi rendezésről szólva, Toldy nem annyira egy terjedelmes egyetemi törvénytől re­ményű a jobbra fordulást, mint inkább az egye­temnek jobb anyagi javadalmazásától, az egyetemi költségvetéstől. Különben a toldozás és foltozásnak ellensége, s átható gyökeres reformot kíván. Re­ményű, hogy az egyetem ez iránt egy emlékirat­ban előadja, majd nézeteit, és a közoktatásminisz­ter azt bizonyára tekintetbe veszi.­­ A tanuló ifjúság már megérkezett, s a kávéházak ismét népesek, az utczákon pedig egész csoportok járnak-kelnek szállás után, mert a kedvezőbb hírek daczára is a szálláshiány még mindig átalános s az árak egy fillérrel sem olcsób­bak. A koszt­ adó gazdasszonyokat ismét látni le­het nagy kosaraikkal, s az elégültség vissza­ült arczukra. Az egyetem és tanodák környéke élénk s állandó csoportokkal van körülvéve. Az egyete­men már meg is kezdődtek a segélyegyleti elnök­választási mozgalmak. Az idén szintén két párt van, s a jelöltek: Kiss János és Csillag Gyula negyedéves joghallgatók.­­ A magyar zene rendszerének tudományos megállapítását tárgyazó munkát vége­zett be Szénffy Gusztáv e tudományosan mivelt zeneirónk, ki az utóbbi időkben egészen vissza­vonult a nyilvánosság elől. Művét nem e visszavo­nulásban írta, sőt a tudományos akadémiának műve iránt tanúsított fogadtatásának volt része e félre­­vonulásban. Az ötvenes évek vége felé maga az akadémia akkori elnöke, gr. Dessewffy Emil szó­lította őt fel e munka megírására és hogy ahoz minél több anyagot gyűjthessen, két évre összesen 2400 irtot utalványozott számára az akadémia ré­széről, egyszersmind biztosította, hogy az akadémia kiadja művét. Szenffy ennek folytán beutazta az ország dalos vidékeit, s három év alatt elkészíté művét, melyről 1860-ban sokat írtak a lapok, s a zenészeti körök azóta is folyton emlegetik, mint igen nevezetes művet. Szénffy 1860-ban adta be az akadémiának, az akadémia meg kiadta bírálatra oly tagoknak, kiknek szakképzettsége legalább is kétes. De ezek is elismerték a mű értékét, hanem nagy terjedelme miatt nem ajánlották kiadásra. Az akadémia elnöke így várakozásra kérte a szer­zőt. Dessewffy azonban elhunyt, és Szenffyről meg­feledkeztek. A zenészeti lap most felszólítja az akadémiát, hogy karolja föl újólag az ügyet, szó­lítsa föl a szerzőt műve beadására s biráltassa meg szakértő férfiakkal. — Deák Ferenczről írja a P. N., hogy már jobban van, s a szokott módon fogadja a lá­togatásokat. — Fiuméban, mint távirják, izgatottság uralkodik, az ujonczozás miatt. Fiume kivételes helyzetében ugyanis két év óta nem volt ujonczo­zás. Egyes csoportok fekete lobogók alatt járják be a várost. Medunits főispán lemondott. — Vámbéry tatárja, Molláh Izsák, ki mint annak idejében közöltük, beutazta Magyar­­ország minden nevezetesebb vidékét, hogy hazája számára jegyzeteket készítsen, e napokban ismét meg fog érkezni. Molláh Izsák egy nagy­kanizsai esztergályos leányát birja nőül, s már két gyer­meknek atyja, mely gyermekek a r. k. hitben neveltetnek. — Országos értekezlet. A 48-as párt november 12 ére országos értekezletre hivja egybe Pestre elvtársait. — Uj könyvek. Petrik Géza bizományá­ban megjelent: Pénzügytan, különös tekintet­tel a nevezetesebb államok háztartására. Irta dr. Marisk­a Vilmos tanár a kassai jogakadémián. Az előismereteken kívül a főbb fejezetek: az ál­lamkiadások ; az állambevételek; az adórendszer főelvei átalábak, az egyes adónemek; az állam­hitel ; az államadósságok. 500 lap. Ára 4 frt. — Kolozsvárit Stein Jánosnál megjelent: Magyar helyesirástan tanoda­ és magán­használatra . Irta Gergely Lajos radnóthiai lel­kész. Ára 80 kr. — Rosenberg testvérek ki­adásában Pesten megjelent: A nevelés és oktatás története, néptanítók számára irta dr. Dittes Frigyes Magyarította Hoffmann Mór nagy­kanizsai tanító. Ara­­ írt 60 kr. — A hivatalos lap vasárnapi száma közli a fiumei kir. törvényszék felállítása s ható­ságának ideigl. szabályozása tárgyában kibocsátott rendeletet. — Baleset a gőzsiklón. A gőzsikló bal vaggonjának tengelye szombaton d. e. 110-kor a fölmenetnél eltörött, de a megálló készülék rög­tön fentartotta. Nem történt semmi más, mint hogy a Waggonban levők a pálya lépcsőjén voltak kény­telen útjukat megtenni. Ma már ismét minden rendjén van. — 114 honvéd segélyezési folyamod­ványt adott be a budai városi tanácshoz, melyek közt többen visszautasittattak, részint véglegesen, részint folyamodványuk hiányos felszerelése miatt. — Furcsa pályázat. Egy panaszos le­velet kaptunk, melyben igen megrovólag írnak azon önkénykedésről, melyet Pestváros tanúsított egy pályázatnál, kitűzvén arra határidőt s aztán berekesztvén jóval előbb ! A pályázat a pest-jó­zsefvárosi rajz tanítói állomásra volt hirdetve s határidőül szept. 30-ra kitűzve. Hittek a határo­zatban sokan, sőt külföldi festészeti akadémiákon tanuló ifjak is hazajöttek, hogy a pályázásra meg­tegyék a szükséges készületeket. De mily nagy volt meglepetésük, midőn értesültek, hogy szept. 24-én berekeszték a pályázatot, s már az illető rajztanár ki is van jelölve. Sokan vannak, a kik ekkér kopon maradtak, s hasztalan költekeztek és tették meg a hosszú utat Pestre. Mi nem tud­juk e pályázat történetét, de ha csakugyan igy van, legkevésbbé sem használ Pestváros pályázat hirdetéseinek. — „Szigetvár végre­rezei.“ Ez czime egy műlapnak, melyet a „Magyarország és Nagy­világ“ jutalomképül ad előfizetőinek, s melyet We­ber fiatal festészünk eredeti olajfestménye után Federle rajzolt kőre Münchenben. — A pesti népoktatási kör holnap, kedden esti fél 7 órakor bizottmányi ülést tart az akadémia kisebb termében. — Losonczról megkaptuk a „Nógrád“ czimü társadalmi új hetilapot. Mutatvány­száma egész Losoncz és Nógrád érdekeit képviseli. — Talált csecsemő. Tegnap este felé a budai Lipótmezőn fölül egy csecsemőt találtak már megdermedt állapotban. Az irgalmatlan anyát ke­resik. — A Csokonai-ünnepély alatt a deb­­reczeni színházban díszelőadás lesz a Csokonai-szo­­bor tőkéjének javára. Ki vannak tűzve: „A toll hatalma“ és Kisfaludy Károlynak „Hűség próbája“ czimü vigjátéka s ezenkívül lesz allegória, meg tableau. — Petőfi egyik költeményéről. Az „Erdélyben“ czimü költemény születéséről ezeket olvassuk az „Erdély“ czimü lapban. A független­ségi harcz kitörése előtt Kólton Teleky Sándor gr. vendégszerető kastélyában épen a „partium kér­dése“ eldöntésében tanácskozott a vidék intelligen­ciája, midőn a lánglelkű költő ott élvezé élte leg­kedvesebb perczeit. Este díszes lakománál a szá­mos pohár­ köszöntés egymást érte. Mindenki vidám volt, csak a költő arczán borongott a búskomoly­­ság. „Druszám, szólj már te is valamit!“ mond a szívélyes házigazda szeretett poétájának. Várj, még szedjek be vagy három pohárral­­ mond Petőfi s bus melancholiájába visszaesett. A poharazás folyt tovább, midőn egyszerre feláll az ihletett költő s s hatalmas hangon rágyújt festői költeményére. Ölelték, csókolták a szeretett költőt, s hogy e meg­lepő felköszöntő el ne vesszen, felkérték szerzőjét a megörökítésre, ki egy szomszéd szobába vonul­va, Haray Viktor tollába diktálta nagy nehezen a könnyen eldörgött hazafi érzelmeket. — A p e s t a f­o­r­g­al­o­m Magyarorszá­gon és Ausztriában. A hivatalos kimutatás­ból érdekes adatok tűnnek ki azon óriási forgalom­ról, melyet most a magyar-osztrák posták közve­títenek. A pénz értékküldemények 1870 ben ösz­­szesen 2,405.319,994 frtot képviseltek, s ebből Magyarországra 677.514,601 frt , Ausztriára 1,727.805,393 frt esik. A pénz- és értékküldemé­nyek darab­száma összesen 15.676,084, súlya pe­dig 21.225,228 font. Ezenkívül bérmentesen szál­líttatott 1.916,652 darab,5.489,096 font sulylyal és 1 053.120,175 frt értékkel, miből Magyarországra 456.676,998 esett.­­ A nem­ze­ti múzeumban létező „József nádor“ képgyűjteményének szaporítására Eötvös József báró arczképének, és egy Munkácsy Mihály által készítendő, a magyar népélet valamely jele­netét ábrázoló festménynek megszerzésére 100 fo­rintot szavazott meg Pest város tanácsa. (Valószí­nűleg azt jelenti ez, hogy a múzeumi képcsarnok 100 frtnyi segélyben részesült.)­­ A redout kiépítésének kérdé­­s­e még mindig nincs eldöntve. A Haas féle c­ég ugyanis nem az új-téri volt német színház telkének megvásárlására tette a már említett csábos aján­latot, hanem a redout mögött volt régi német szín­házéra. A dolog e pillanatban a közgyűlés hatá­rozatától függ. — Ligeti Antal derék festészünk néhány nap múlva már bevégzi Vajda-Hunyadot ábrázoló tájfestményét, melyet a kormány rendelt meg a museum számára. A kép előterén Hunyady Mátyás látható, a­mint egy levente csoportban a vadá­szatról tér vissza. E csoportot Wagner Sándor fes­ti, ki nehány nap előtt jött haza Münchenből. — Nem rosz a következő történet. Az éj­jel Császár rendbiztos a király-utcza egyik kávé­­házában csendre intett bizonyos Bende nevű, a 38-ik gyalog ezredből való őrmestert, ki ott ga­rázdálkodott. Erre a strázsamester a Konstablerre támadt s köpenyét leszakította. Császár erre a ka­tonai őrjáratot hivta segélyül, hanem mivel a pat­­rolt káplár vezette, Bende pedig strázsamester, te­hát bekísérték szépen a rendbiztost a Károly-ka­­szárnyába, a­honnan csak nagy nehezen kapta meg a város. A dologhoz semmi megjegyzést nem tehetünk, mert hát ez ilyesmi természetes követ­kezménye annak, ha az államban még egy másik állam is existál. M A sok olasz munkás, mely most a vasutak körül dolgozik, panaszt tett az olasz kon­­zulságnál, hogy őket gyakran különféle módon megfosztják keresményeiktől. A­mint a panasztók mondják, főkép a miskolcz-pesti vonalon utazgat­nak a gyanús emberek, kik a Selmecz és Kassa felől visszatérő olasz munkásokat mindenféle csel­lel befonják, vagy zsarolják. Ennek­ folytán a bel­ügyminiszter felhívja a hatóságok figyelmét. — Értelmetlen furcsaság. Van Pes­ten egy szivartőzsde, melyben úgynevezett, külön­legességeket árulnak, azaz jó fajta szivarok után­zatát. Ez szintén magyar királyi monopólium s él­vezheti bárki. De próbálja meg csak valaki vi­dékre vinni ott menten konfiskálják, így most a „Bihar,“ panaszolja hogy ”.­Váradon a finánczok valóságos hajtó vadászatot tartanak az ily különle­gességekre. Miért? Ki tudná ezt megmondani. Vagy tán csak a pestiek kiváltsága, hogy más város ugyanazon szivarokat ne szidassa ? Mi azt hisszük, hogy itt különbséget tenni nem lehet észszerűleg. Ez is csak olyan trafik mint a többi.­­ Az Eszterház­y-k­é­p­t­á­r rézmetszet, rézkarcz és kézrajz-gyűjteménye összesen 53.917 lapból áll, s ezek közt az olasz iskola 14,807 lap­pal, a német 12,550-el, a német­alföldi 8586-al, a franczia 7281-el, az angol 2754 el, más külön­féle iskolák pedig 2286 darabbal vannak képvisel­ve. Kötött munkákban 2555 metszet található, s a doubletek száma 3190, a metszetek és karózok közt igen kiváló értékűek a Marc Antonio, Martin Schön és Dürer A. metszetei s a Rembrandt kar­­czai. A kézrajzgyűjtemény 3545 lapból áll, s köz­tük a középkor legkitűnőbb művészei : Rafael, L. da V­ici, Coreggio, Dürer, Rembrandt, Van Osta­de és Rubens számos eredeti rajzzal képviselték. Az összes rézmetszet, rézkarcz- és kézrajz gyűjte­mény becsértéke középszámítással öt hatszázezer ft. Az olajfestmények gyűjteménye 367 db. A legér­­tékesb darabokat — a mostani árviszonyok szerint — százhatezer, nyolc­vanötezer, hatvanötezer és hatvanezer frankra becsülték. E képtár jelenlegi elrendezését maga Kratzmann sem tartja tökéletes­nek , de míg az állam meg nem vette, nem tud­­ható, hogy mi történik e képekkel, most pedig a képtár palota kérdésének eldőltéig az újra rende­zéshez nem lehet fogni. A képtár-palota ügyében különben a jövő hóban folytatni fogják a bizottsá­gi tárgyalásokat. A tárgyalás utóbbi folyamában arra kerül a sor, hogy e palotát hol és miként kellene építeni. — A csehek koronázási ajándékul a Karlsbad melletti Sprudelt akarják megvenni a királynak. — Képviselő választás. Háromszék kézdi-orbai kerületében okt. 13. 13. és 15-én lesz a képviselőválasztás. — Halálozás. Kauser János pestvárosi képviselő, és az amerikai konzul bátyja, ma reggel elhunyt. LEGÚJABB POSTA. Garibaldi az internationáléról. Garibaldi tábornok Arnold Arthurhoz levelet intézett, melyben Izland jelen helyzetéről és a nemzetközi munkásegyletről mond véleményt. Az utóbbiról így szól: „Az internationale programm­­jának alapjául választotta: 1) saját nevét, mely afrikaiakra, amerikaiekra, európaiakra és ázsiai­akra egyaránt ráillik, azaz az emberek testvérisé­gét, 2) nem akar papokat, azaz hazugságot, 3) nem állandó hadsereget, mert ezek táplálják a há­borút, hanem akar polg. véderőt a belrend fen­­tartására, 4) akarja a kommune közigazg. kormá­nyát s Párisnak örök dicsőségére válik, hogy több százados fővárosi hatalmáról önként lemond. Mindenki tudja, folytatja tovább, hogy Fran­cziaország veszélyét ama két ember gyávasága idézte elő. Bonaparte hadat üzent, mert végbu­kástól féltette dynastiáját. Thiers gyáván futott Párisból, mert nem volt bátorsága a nép elébe lépni, azt megnyugtatni, mint azt minden derék ember tette volna. Nem akarom hosszasan fejtegetni az Inter­­nationale előnyeit és netalánt hibáit, de azt óhaj­tom, bárha kezdeményezően lépnének fel a kor­mányok s magok előmozdítanák mindazon jót melyek abban foglaltatnak, minő lenne például a háborúk, az állandó hadseregek, a papok és pri­vilégiumok eltörlése. Bár minden ágyút, minden bombát és vértet ekevassá, ásóvá, kapává lehetne olvasztani ! Tizenegy év előtt leirtam azt Casertá­­ban, a­mit most itt mondok. Némely nálam ke­vésbé hiszékenyek azonban felkiáltottak: „Ön fü­gét kíván bogáncskóróról.“ „Türelem“ viszonzám én „fogjunk addig háborúhoz, mert mint Ribera­­k mond­á:“ A háború az ember valódi élete !“ TÁVIRATOK. Bécs, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) A ma tartott minisztertanácsba Clam­ Marti­­nitz is meghivatott. Tanácskozás tárgyát az ez utóbbi által magával hozott cseh fel­irati javaslat képezte, mint a­melyre nézve, komoly nézetkülönbségek forognak fen. Fiume, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) Azon zágrábi hir, hogy itten zavarok tör­tek volna ki az ujonczozás alkalmából s zászlókkal járna a nép az utczákon, merő koholmány. Páris, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) A pária városi kölcsönre aláirt összeg 4­2 millió frankra megy azaz több mint tizenháromszorta felülmúlja a kívánt összeget. Versailles, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) Thiers tegnap Étangba rándult ki az ottani tábor meg­szemlélésére. — Jövő csötörtökre a szünidőkre mellé adott 25 ös bizottság összes tagjai ebédre vannak meghíva Thiershez. Páris, okt. 2. (Az Ellenőr távirata) Az egyp­­tomi alkirály közelebbi ideérkezése már teljesen bizonyos és a „nagy szállodában“ előkészületeket tesznek fogadására. Lemberg, okt. 2. A tart. gyűlésben a felirati vita lévén szőnyegen Saskievitz a rutkén töredék nevében kijelentette, hogy e vitában részt nem vesz, mire húsz társával elhagyta a termet. Hosz­szas átalános vita után a felirati javaslat minden részletes vita nélkül változatlanul elfogadtatott s harmadik olvasásra megszavaztatott. A parasztok mind ellene szavaztak. Bécs, okt. 2. A hitelsorsjegyek mai hú­zásánál főnyerő a 2387 sorozat 96 szá­ma, 40,000 ftot nyert az 1483 sor. 32 száma és 20,000 forintot a 3324 sor 45. száma. London, okt. 2. Corkban összecsapás történt a rendőrség és az úgynevezett fém­ek között; egy rendőr megsérült s több befogatás történt. — A tengerpartokon heves zivatarok voltak és számos szerencsétlenség fordult elő a tengeren. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle az értéküzletről. Pest oct. 2. Az a remény, hogy a pénzszük­ség az ultiméval véget fog érni, nem valósult sőt az utóbbi napokban újult erővel tűnt fel. A forgalom a héten igen csekély volt, miután az értékek elhelyezése alig volt lehetséges, úgy hogy némely napon az üzlet teljesen pangott, s csak a bécsi börzével közös értékek jöttek néha forga­lomba. A forgalom részletei következők: Befektetési papírokra az uralkodó kedve­zőtlen pénzviszonyok hátrányos befolyással voltak, s túlnyomó kínálat mellett többé kevésbé vesztettek áraikból. Hagy vas­úti kölcsön 109.25-ről 108.75-re csökkent, ső­t késő­bb 107.25- el is adatott. Hagy. földteherm. kötvények 79 és 79 50 el­kötiettett, de utóbb 78.50-re mentek vissza; erdélyi kötvények 76.25-ről 75 re csökkentek. Szőlőváltsági kötvények 74.75-el adattak. Magy. sorsjegy­ek a hét folytán 98.50-ről 100-ra emelkedtek, de a pénzszükség miatt 98.25- re estek. Kezdő magyar vasutakban csekély volt az üzlet; az árak csökkentek, és pedig alföldi 180,50 ról 179-re, éjszakkeleti 161-ről 159-re, keleti 116-ról 113-ra, erdélyi 173-ról 172-re. A Pesti közúti részén­ek ismét erőseb­ben kínáltattak, s minthogy kereslet nem mutatkozott, ár­csökkenés állott be 302-ről 294-re. Budaiak névleg 90-en állanak. Bankrészvényekben élénk volt az üzlet, s a jegyzések többször változtak a szerint a mint pénzszükség befejezése közeli vagy távolabbi kilátásban állott. A Ta­karékpénztárak közül első hazai és buda­pesti vásá­roltattak, s az előbbi 3400-ról 3440-re, ez utóbbi 171.50-ről 173.50-re emelkedett, újabb takarékpénztárak lanyhábbak. Malomrészvények folyton kináltatnak. Dra­­sebefele téglaégető 125 ig fizettetett bécsi számlára. — Első magyar sörfőzde 490—500-at jegyeztetett. A többi értékpapírok árfolyaimai nagyobbrészt csak névlegesek. Vegyes — A „Kronos“ életbiztosító s nyugdíj-intézet tegnap d. e. 10-kor tartott ülését mint ideigl. elnök Széchenyi Imre gr. nyitja meg, tudtára adván a közgyűlésnek, hogy az 5000 részvény ki van bocsájtva, s jegyezve, az intézet tehát megalakult s a *ülés mintaBapoqt­r­SppB. Jegyző olvassa a jelentést, hogy az alapszabályok által meghatáro­zott tőke megvan. Az alapszabályok mint felol­vasottak tekintetnek. Napirendre áttérve, arra az igazgatóság választása van kitűzve. Elnök indít­ványára a szavazatszedők négyes bizottságába, Adler, Pohl, Dr. Schwimmer s Deutsch urak vá­lasztatnak meg. Néhány pereznyi szünet után megválasztattak : elnöknek Széchenyi, alelnök­­nek: Szitányi. A választmány ugyanekkor ala­kult. Elnök megköszöni a benne helyezett bi­zalmat a maga s az egész igazgatóság nevében s a társulatot mint megalakultat nyilványitja s miután még a jelzőkönyv hitelesítésével Adler Károly s Herzfelder Lajos bízattak meg a gyűlés eloszlott. A pesti közúti vaspálya társaságnak 1871 September 16-tól 30-ig 291256 szállított személy után 33262 ft 74 krnyi bevétele volt a forgalom tehát a múlt év hason szakához képest növekedett és 7698 ft 04 krnyi többlet mutatkozik. Az összes bevétel 1871 január 1 -től September 30-ig 567071 ft 91 krt tesz, a többlet a múlt év hason szaká­hoz képes 95297 ft. 79 kr. Az igazgatóság — A budai közúti vaspálya szeptember 6-30- ig 45,024 szállított személy után 6223 frt 41 krt vett be ; a múlt év megfelelő szakában a bevétel 5521 frt 25 krt tett, s így az idén több 703 frt 16 krral. Ehhez adva a január 1—September 15- diki bevételt tesz, az eddigi összes bevétel 140,596 frt 27 krt, a múlt évinél 5721 frt 19 krral többet. — A franko magyar bank pénztári jegyeinek forgalma f. é. September 30-án 428.200 forintra rúgott. Pesti börze és gabnacsarnok. Pest, oct. 2. Ért­éküzlet. A pénzszü­kség folyton tart, s úgy látszik Bécsben az ultima óta még növekedett. Az üzlet ma csekély volt, az árfolyamok lanyhábbak. A déli tőzsdén vasúti köles. 106­­1, magy. s­o­r­s­­. 971/1-el adattak. Pesti köz­úti 295 el kináltatik. Bankok közül magy. hitel 109, pezti hitel 286.20—40, franco-m. 89.25—50, takarékegylet 56. Budapesti takarékpénztár köttetett. Kőbányai serfőzde 500, Atheneum 182-vel fizettetett. Valu­ták hanyatlók: 20 francos 9.40, porosz p. u. l­61/*, Frankfurt 991/*. Gabnaüzlet. Búzában a hangulat igen ked­vező maradt. A kínálat ugyan jobb volt, s az árak 10 krral emelkedtek. Mintegy 35.000 mázsa kelt el a következő ára­kon : 87 Va­­ns 7.05, 86 fns 6.95, 85 fns 6.921/, 843/4 fos 6.90, 84 la fos 6.75, mind 3 hónapra. Usance-búzából 23,000 mázsa köttetett, 6 55—59-es. Rozs igen szilárd Árpa ke­resett és jobban fizettetett, malátaára 72 fns 2 80 és 3 frt. Z a b jó vételkedv mellett 2*/,—5 krral magasabb. K­u­ko­ri­c­z­a szintén szilárdabb. Üzleti tudósítások. (V.) Szeged, sept. 30. A kukoriczaszedés nálunk a múlt héten kezdetett meg, kukoricza termésünkről nem a leg­jobbat mondhatjuk, részint éretlen maradt az utóbbi eső­zések miatt, részint pedig ártott nekik a téli árvíz és így néhol csak középszerű némely helyen még ezen aluli ter­mést várhatunk. Hetipiaczunkra már hozatott új kukoric­a, de sem menyisége sem minősége nem kielégítő. A forgalom gabonában, a csekély behozatal miatt, csak helyi szükség­letre szorítkozik, azonban előjegyzések történtek nagyobb Uradalmaknál az idei termésre. Az árak szilárdultak, sőt a tiszta búza és rozsnál 5 krral feljebb is mentek. Az árpa és kukoric­a szintén keresett csikkek, azonban zab nem igen keresett, azért ára hanyatlik. Borszesz az utóbbi időben szintén jó keletnek örvendett és en-gros árak­ra krral fel­jebb szálltak. Az árak e czikknél még mindig szilárdak. A következő gabona árakat jegyzünk : Búza 86 f­s 6.30—35, 85 fns 6.20—25, 84 fns 6­05—15, 83 - 82 fns 5­9­—95, 79—80 fns 5.40—45, 79—80 fns rozs 3 30—40, 71 fns árpa 2.50—55, ugyanaz takarmánynak 2.20—25, 49—50 fns zab 160 — 70, 75 fns repere 7.50, kukoricza vámmázsája 4.20, disznózsír 33—35 frt, szalo­a 30—32 frt, borszesz nyers 56 kr, finom 61 kr Időjárásunk napos. (B.) Nagyvárad, sept. 30. Mig sok hetek óta folytonos szárazság uralkodott, most nem múlik el nap eső nélkül, a mel­lett szerencsénkre meleg idők járnak és igy az esőnek minded­dig igen jótékony a hatása. Az eső következtében a gabnafor­­galom tetemesen növekedett, nem csak nálunk, de a vidéken is, csak az baj, hogy a hozatal piaczunkra szemlátomást apad az új vasútvonalak megnyitása óta. A vidéki nép kényelmes­nek találja termékeit a legközelebbi vasútállo­másig szállítani és rövid idő múlva csak egy vidék marad a nagyváradi piacz számára ez az éjszak-nyugati. Belfo­­gyasztásunk mind a mellett igen nagy és azért piaczunk nem csak hogy el nem ve­ttendi jelentőségét, sőt beliparunknál fogva a vasúti hálózat terjeszkedésével emelkedni is fog. Az árak 10—15 krral feljebb rúgván, a vásárlási kedv még élénkebb lenne, ha általános pénzszűke nincs. Szesz iránt kissé csendesebb a hangulat változatlan ár mellett. (A.) Arad, sept. 30. Az utolsó napokban a külföldi piac­okon a hangulat szilárdult, holott nálunk lanyhult, mi­nek okát mint már a tegnapi tudósításunkban közlök, csakis a pénzhiányban lehet feltalálnunk, különösen azért, mert a helybeli forgalom nagyobbrészt készpénzzel van össze­kötve ; heti forgalom mintegy 40 ezer mérő, az ár a hét ele­jéhez képest búzában 10 krral, a többi gabnaneműban 5 krral csökkent mérenkint. Mai jegyzeteink: Búza 82 fns 5 frt 50 kr., 83 fns 5.70, 84 fns 5.90, vámmázsánkint. Rozs 80 fns 3 frt 30 kr. Árpa szép minőségben 70 fontonkint 2 30—35 kr, Zab 10 százalék ráadással 1 frt 65 kr. Kuko­­ricza tavalyi elsőrendű 3­50 köbsönkint. Szesz igen szilárd, változatlan. Kivonat a hivatalos lapból. Árverezések: Dobos (Somogym.) oct. 11 Cseh Szíjártó Ádám ingóságai (574 frt b. é.) — Ki­s-K­utas (Zalam.) oct 30 s nov. 30. Nunkovics Elek ingatlanságai. — V­i­k­o­n­y­a (Veszprémm.) oct 30 s nov. 30. Ihász János szőleje (700 frt b. é) — Pécs nov. 16 s dec. — Lövinger Isidor háza­s kertje (4000 frt b. é.) — Romhány (Nográdm.) oct 16 s nov. 16. Szluka György két szőleje (350 frt b. é.) — Gödöllő oct 16. negyvenkét házhely a királyi palota mellett. Csőd. Sopronm. részéről Klein Mór csornai kereskedő ellen. Tömegg. Horváth Imre, pezügy Hannibal Mór nov. 9— 11. Pályázatok. A beszterczebányai postamesteri állo­másra 3 hét alatt a pozsonyi postaigazgatósághoz. — A te­mesvári p. ü. igazgatósághoz egy segédtiszti állomásra há­rom hét alatt. — Az aradi p. ü. igazgatósághoz egy szám­tiszti állomásra 3 hét alatt. — A pécsi p. ü. igazgatósághoz egy számtiszti állomásra oct. 20-ig. A bécsi börze távirata. oct. 2. 5 perc. Metaliques 56. 5 perc. nemz. köles 66.75. 1860-ki állami köles. 98.75 Bankrészvény 746. — Hitelrész. 283.25. — London 116.—. — Magyar földteherm. 78.77. — Temesvári 79.50 — Erdélyi 74.50. —Horvátorsz. —.—. — Ezüst 114.75 arany 5.54. Napoleondor 9.29. Vízállás és időjárás. Pest, oct. 2. 4' 0" 0 fölött esős. Pozsonyban sept. 2. 3‘ 6" száraz. Szegeden oct. 2. 2' 7" esős. Aradon oct. 1. 2' 2" esős Nagybecskereken oct. 1. 1' 10" száraz. Eszéken sept. 27. 3' 2" száraz. Sziszeken oct. 1. 3' 6" száraz. Mitroviczon sept 5.­­ 9" száraz. Máramaros-Szigeten oct. 1. 2' 8" felhős. Szathmáron oct. 1. 3' 5'1 felhős Tokajban aug. 15. 7' 8" száraz. Szolnokon oct. 1. 3' 6" felhős. Zimonyban sept. 10. 7' 1" száraz. Ő-Orsován sept. 10. 5' 3" száraz. Nemzeti színház. „Faust.“ Opera 5 felvonásban. Kez­dete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. A legelegánsabb férfi és gyermek dísz- és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM és TV EINER magyar kir. üdv. szabók Pesten. I. Deáse-t­éren az evang. templom átellenében. II. Hatvani­ utczai és országút szegletében, a Zrínyi Kávéház átellenében. □L A régi színháztéren levő bazárban, a „Magy. kir.“ ez. száll. átellenében. Megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. ____Testhez nem jól álló robik kicseréltetnek.

Next