Ellenőr, 1872. május (4. évfolyam, 102-125. szám)
1872-05-16 / 114. szám
Előfizetési árak .é fél évre . 1 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „' — „ Egy hónapra . 1 „80 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pestem, nádor-utcza 2. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 114 szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető replaxayitóli Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 2. е.) intézendők. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri ! A nyilt-tér egy petit вега 80 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utcza 6. ezáш. (Légrády testvérek irodájábam). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sasátoza 14. sz. ala intézendők. Pest, május 15. A baloldali országos nagy választmányma tartotta értekezletét. A megjelent tagok nagy száma kedvező bizonyíték arról, hogy az ellenzék elvei, hazánk állami önállóságának elvei ébren tartják a nemzetet a küszöbön álló küzdelemre. De még kedvezőbb bizonyíték erről ama hír, melyet a választmány tagjai az ország különböző részéből magukkal hoztak. Hazánk ügye a lehető legkedvezőbben áll. S ha azok után, amiket az értekezletre az ország minden részéből idejött polgártársainktól hallottunk, biztosan tekintünk az ellenzéki elvek győzelme elé, úgy legkevésbé sem vádoltathatunk vérmes reményekkel. Még az oly megyékben is, mint Hont, hol biztos fészket véltek rakhatni a közösügyes politika jó madarai, kezd hatalmasan emelkedni a hazafias szellem s mint kétségtelenül alapos hírt hozták, hogy egy ellenzéki képviselő megválasztása bizonyos, a másik kettőé pedig igen valószínű. Nem is volt az alkalom eddig még oly kedvező az ellenzék többségre jutásához, mint most. A nemzet hangulata benn, künn a csendes viszonyok mind ujjmutatásul szolgálnak arra, hogy ragadjuk most meg az alkalmat — békésen és alkotmányos uton — megszerezni a haza önállóságát és ezáltal biztos alapot adni a nemzet jövőjéhez. Ha polgártársaink a nemzet ügye érdekében oly hazafias buzgalommal működnek ezután is, a választások befejezéséig, mint amily hazafias buzgalommal működtek eddig, a választási mozgalmak megindulása óta, biztosak lehetnek, hogy fáradozásuk a haza szent ügyének diadalmában megleli jutalmát. Küzdelem nélkül nem lehet nyerni harczot, s legkevésbé lehet az elvek és egyszersmind magánérdekek ily óriási harczát, mint a jelenlegi. A létező alapot megváltoztatni mindig és mindenütt nagy nehézségekkel jár. Egyeseknek roppant sok érdeke fűződik hozzá, s azok, kik saját érdekeiket sértve látják a helyzet megváltoztatásában, nem akarják elhitetni magukkal sehogy, hogy ezen változtatás a haza érdekében jó. Mind e magánérdekeket legyőzni és szétoszlatni azt az iszonyú ámitást, melylyel a jobboldal öt esztendő óta folytonosan rakja a nemzet szemére a hályogot, nem kis munkába kerül — de a munka sikerül, ha nem rettenünk tőle vissza, és ha azon szent meggyőződéssel visszük a törvényes harczot, hogy midőn a nemzet jólétéről van szó, akkor egyesek érdekét kímélni nem lehet, mert a haza javának alá kell rendelni minden érdeket. Csávolszky Lajos: — Az ellenzéki elvek diadalra juttatása iránt nyilvánuló buzgalom és érdekeltség szép jeléül tekinthetjük azt, hogy a baloldali országos nagy választmány mai gyűlésére mintegy 200-an jöttek össze az ország minden részéből. A gyűlés zárt tanácskozmány jellegével bírt, s így nem közölhetünk annak folyamáról bővebb részleteket; ami közlésre való, azt tudatni fogja a végrehajtó bizottság. Most csak annyit említünk, hogy Ghyczy Kálmánhoz üdvözlő távirat intéztetek. Délután a gyűlés tagjai közül mintegy 125-en a Hungáriába gyűltek kedélyes ebédre. A legelső felköszöntést Tisza Kálmán mondotta Ghyczyre, ezután éltették Tisza Kálmánt, s ezt még számos felköszöntés követte, nevezetesen az erdélyi fiatalságra kapcsolatban Bánffy Dezső nevével, ki a marosvásárhelyi garázdálkodók visszautasítása alkalmával annyira kitüntette magát. — Meghívás. A pest-lipótváros és lipótvárosi kültelkek ellenzéki választói pénteken, f. hó 17 én esti 7 órakor a Széchenyi-téren levő Buscher-féle helyiségben pártértekezletet fognak tartani, melyre elvtársaink ezennel meghivatnak. Pesten, 1872. május hó 14. A bizottmány. — Elvtársak! Szükséges, hogy pártunk hívei a Lipótvárosban is sorakozzanak azon zászló alá, melyre a haladás, a szabadság s a jogegyenlőség írva van. A főváros ezen fontos kerületének példával kell előhaladnia. Az alkotmányos jogok ezen legszebbikétől ne zárja ki magát senki sem, mert aki nem él jogával, az e jogra méltónak nem tekintethetik. Ideje, hogy a múlt követválasztás alkalmával mutatkozott közönyt és tartózkodást, részvétel s politikai meggyőződés nyílt bevallása váltsa fel. Ideje, hogy azok, akik óhajtják, hogy a Lipótváros egy a kormánytól teljesen független követ által legyen az országgyűlésen képviselve, ezt szavazatuk által ny 11an kijelentsék. Azok, akik a kormánypárt politikáját s a reformok terén való elmaradását nem tartják helyesnek, adjanak bátran kifejezést ezen meggyőződésnek. Ugyanazért felkérjük elvtársainkat, hogy a kellő szervezkedés szempontjából f. hó 17-ei pártértekezletünkön mentül számosabban megjelenni szíveskedjenek. Ne tartson senkit vissza az ellenpárt azon önhittsége, hogy ők a Lipótvárosban legyőzhetetlenek. Ami nem volt, azért lehet! Érdem csak azon győzelemben van, melyet küzdelem előzött meg. Éljen a haza! Éljen a király ! Éljen az alkotmány ! Pesten, 1872. május hó 14. A pest-lipótvárosi ellenzék bizottmánya. — A marosvásárhelyi gyűlés folyama alatt előfordult garázdálkodás alkalmából melyet a „Reform“ pártfogása alá vett, a „Haladás“ melyről senki sem mondhatja, hogy az ellenzéknek barátja, ha többek közt ezeket irja: Nem szándékozunk a közjogi ellenzék védelmére kelni, melynek leghatározottabb roszalói mi vagyunk ; de a részrehajlatlan igazságszeretet határozottan tiltakozni késztet azon felfogás ellen, mely egy hóbortos ember által vezérelt, felpálinkázott értelmetlen csapatot közvéleményként akar feltüntetni; határozottan tiltakozni vagyunk kénytelenek azon felfogás ellen, mintha a botrány előidézői hazafias kormányunknak s pártjának, az őt támogató többségnek jó szolgálatot tettek volna. Mióta lett a közvélemény azonosítható egy eszevesztett, fanatizált hordával ? Mióta lett Berzenczey oly nagy ember, hogy személye képviselje az erdélyi népet és közvéleményt ? A higgadtan s elfogulatlanul ítélő csak undorral fordulhat el azoktól, kik döntő érvek helyett fütykösökkel s nyers erővel akarnak hatni az ellenvéleményüekre, s a törvény szigorán kívül a közmegvetés egész erejével kell sújtani a rakonczátlankodó s tán önérdek hajhászó gyászvitézeket, kik a becsületes népet félrevezetve, eszközül használják fel aljas, sötétben szőtt cselezövényeik, fodorlataik valósítására. Tartozzék bármelyik országos párthoz, akart legyen a jobb vagy baloldal egyik töredékének használni botrányos föllépésével, példásan kell büntetni a közrend és béke zavarait. Pest, máj. 15. írunk a nép erő—7.— Iszonyú sokat beszélünk korteskedés demoralizáló hatásairól és köléseinek azon tökéletes megromlásáról, mely nálunk a legszebb alkotmányos jog gyakorlatának kíséretében jár. Miniszter és főügyész írják is a különbnélkülönb utasításokat, de nincs benne semmi köszönet. Mit várjunk az ily kötelező erejű rendszabályoktól, melyek az egyoldalú pártérdeknek köszönhetik keletkezésüket és a gyakorlati végrehajtásban ismét a pártérdeknek legnnek kényelmes fegyverei, ha a közéletnek azon tényezője, mely pusztán erkölcsi befolyása által a legtöbb hatálylyal és a legnagyobb elfogulatlansággal volna képes gátat vetni az aljas szenvedélyek túláradásának, maga válik az erkölcsök megmérgezésének kiterjedt csatornahálózatává ? Tessék megnézni a jobboldali sajtó működését, és azután megítélni, vajon az ott nyilvánuló törekvés, kiölni hazánk műveltebb és befolyásosabb osztályaiból a jogérzet minden szikráját nem százszor veszélyesebb-e mint a tudatlan népnek pénzzel és ígéretekkel űzött megvesztegetése ? A corruptió azon arsenáljában, mely fölött a kormánypárt rendelkezik, legméltatlanabb ез legszomorítóbb jelenség : a jobboldali sajtó nagy részének határtalan elaljasulása. Mert nincs oly erőszak, oly törvénytelenség és jogtiprás, melyet leplezett vagy nyilt felbátorítással és védelemmel ne szentesítenének. Majd a főispánnak, ki egyedül a rend és törvény megvédésére van hivatva, adnak tanácsokat az ellenzék erőszakos paralizálására; majd a központi választmányoknak ajánlják a törvények oly magyarázatát, melyekben megvan egyszersmind oly Tetzesféle előleges bűnbocsánat a választójogának legvakmerőbb elkobzásáért, majd az aristokatiát hívják a sorompók közé, nem gondolva meg azt, hogy mily rémes társadalmi viszálynak vethetik meg ágyát. És azért mindig a törvény tiszteletét hordják, ajkaikon, ép úgy mint azon tengeri rabló ki szem előtt tartotta ugyan a tízparancsolatot, de kitörülte azt, mely tiltja a rablást. Hanem ajánljuk is, miszerint ha majd jónak találják ismét a választási corruptiót érvül felhozni a mandátum öt évre való meghosszabbítása mellett, reflectáljanak főkép a jobboldali sajtó korteskedési deliriumára, melylyel mennél kevesebbszer legyen megverve az ország. Többi érvök úgy sem ér egy fakovát. A Királyhágóntuli ellenzék gyűlése Maros- Vásárhelyen. Az erdélyi ellenzék imposans gyűléséről, mely folyó hó 12-én folyt le, még a következő részleteket vettük : Maros-Vásárhelyen e napra mintegy 2000 választópolgár jelent meg, Erdély legtávolabb vidékei szintén tekintélyes számban voltak képviselve úgy, hogy a jelenlevők a színkörbe be nem férvén, szabad ég alatt, a Maros által körül folyt Elba szigeten tartatott meg a gyűlés, hova csak belépti jegygyel lehetett bejutni. Tisza László az érte ment díszküldöttség élén d. e. 11 órakor szűnni nem akaró éljenzések között megérkezvén, rövid szavakkal bemutatta Simonyi Lajos bárót és Pap Lajost, mint a pesti országos baloldali végrehajtó bizottság küldötteit. Erre Simonyi Lajos b. hosszas éljenzés közt szószékre lépvén meleg szavakban említette fel, mily hősiességgel védte Erdély önállóságát akkor, midőn külön fejedelemséget képezett, majd áttért az 1848-ban megtörtént unióra s azon óhaját fejezte ki, hogy az egyesülés ne csak törvényben legyen, de tényleg is valósuljon meg s ne legyen a két lánczszem egy harmadikkal öszszekötve, hanem forrjon össze, úgy, mint összefolyt a vér, mit őseink hazánk iránti hűségök jeléül serlegbe csurogtattak. (Éljenzés.) Fájdalommal említi fel, hogy a magyar kormány nem fordított semmi figyelmet e hazarészre (Igaz.) Erdély mostoha gyermeke egy rész anyának. (Igaz.) Erdélyt csak arra használta fel a kormány, hogy a testvér lazából kivert embereit itt megválasztassa. (Igaz!) Az itteni képviselők nem a haza önállósága mellett küzdöttek, hanem egy s más jutalomért arra törekedtek, hogy a kormányt derűre borúra támogassák — a hátra felé való haladásban. (Igaz.) Óhajtja, hogy ez megváltozzék. (Helyeslés !) Azt hiszi, hogy erre a választók bölcsessége meg fogja találni az utat. És önökhöz fordulok — mondja — szeretett magyar testvérek , kiknek odahatni kötelességök, hogy e hazarész úgy legyen képviselve a jövő törvényhozásban, mint ahogy erre joga van! E haza résztől függ, hogy pártunk többségre jusson, mit minden magyar szív óhajt; mert pártunk elve az őszinte önzéstelen, s nem képmutató hódolat Magyarország királya iránt. (Lelkes felkiáltások Éljen a király 1) s elvünk a haza állami függetlensége és alkotmányos önállása, a szabadság és béke, melyekért törvényes eszközökkel végleheletig készek vagyunk küzdeni. (Éljen 1) Fölemlíti, hogy a királyhágón túl a magyar vidékek és városok velünk vannak. Csak Erdély adta a többséget. Bizalommal tekint e hazarész polgáraira és reméli, hogy ez jövőre nem igy lesz. (Nem 1 nem !) Adja a magyarok istene, hogy ez be is teljesedjék ! (Éljenzés.) Ajánlja a királyhágóntuli hazarész ellenzékét és magát a gyűlés szives barátságába és rokonszenvébe. (Zajos éljenzés) — Utána eme beszédet tartó Bereczki Sándor. (Zajos éljenzés) Tisztelt hazafiak! Лет a hatalom parancsszava, nem fényes hivatalok utáni kapkodás, nem mesterkélt tüntetés, hanem azoknál méltóságosabb hatalmasabb erő: a polgári jog érzete vont ma minket össze. (Úgy van!) Önök komoly arczkifejezése ünnepre mutat, de fájdalom , nekünk az erdélyi részekben lakóknak még ma nem sok okunk van, amiért ünnepet ültünk. A mai nap eredményétől függ, hogy azon nap, melyet régen várunk, eljöjjön, hogy mi is ünnepeljünk ! Nem ünnep ez, hanem fontos munkanap, melyen itt összegyülekeztünk hazánk államiságának megőrzésére a kellő lépések fölött tanácskozni. (Helyeslés.) Hajdan őseink, ha hazánk államisága meg volt támadva és fenyegetve tomboló méneken, talpig fegyverben, harczi kürtök riadása közt szállottak táborba és nem tették le zászlójukat előbb, mint azt az ellenség halomra döntött hullái fölött nem tűzték föl. (Úgy van) Mi istennek hála szelidebb korban élünk, szelidebbek fegyvereink ; ma már tőlünk a haza nem vért kíván; egy az, a mit kíván, polgári szabad szavunkat. (Helyeslés) Mi nem kívánjuk lobogóinkat büzhödt hullák fölött tűzni ki, mi kívánjuk, hazánknak magasan ragyogó alkotmánya fölé épített bástyájára emelni föl. (Helyeslés). Jöttünk mi sorakozni azok ellen, kik hazánknak államiságát megvédeni a múltban elmulasztottak és jövőben sem eréd(te—) ide mi sorakozni azon zászló mellé, amely hazánk államiságát védelmezte és jövőben is védeni fogja. Ma már nincsenek gyilkok kezeink között, de biztosít bennünket győzelmünk felől nem régi velünk született személyes vitézség, hanem biztosit felséges királyunknak (lelkes éljenzés) alkotmányunkra tett eskü szava, és a ki ennek beváltását kétségbe vonná, felségsértő, áruló, megfertőztetője az alkotmány szentségének, bűnös, kire méltó büntetést azok sem tudnának szabni, kik a kétkedést országszerte elég hazafiatlanok, elég merészek terjeszteni. (Helyeslés). Jöttünk mi ide nem azért, hogy vádoljuk azokat, kik hazánk államiságát nem védték, nem vádoljuk különösen nem az erdélykerületi volt országos képviselőket, hiszen kérem ők önmagukat vádolták be az egész világ előtt, (úgy van) kinyilatkoztatván, hogy ők nem egyszer saját meggyőződésük és választóiknak érdeke ellen csupán pártfegyelemből szavaztak. (Fölkiáltások: Nyomorult dolog!) Mi nem büntetjük, csak sajnálhatjuk őket, mert nyilatkozatukban ott van a legsúlyosabb büntetés: a lelkiismeret tiszta szava. Igen a párt, amely ellen mi sorakozunk pártfegyelemből képviselt bennünket és megtanított bennünket arra, hogy bármennyire szükséges is a pártfegyelem, meg kell szűnni annak ott, hol a meggyőződést gátolja, meg kell szűnni ott, hol bilincse a szabad haladásnak, hol a polgári önérzetet leköti, meg kell szűnni annak ott, hol annak szoros föntartása hazánkra nézve káros következéseket vonna. Ezen tanulság után úgy hiszem, azon igazi hazafiak is, kik talán az ellenpártnak elveit magukévá teszik ily eljárás után, egy ily pártot nem támogathatnak, egy ilyen párt, melynek fő föltétele egy mesterségesen összealkotott többségnek föntartása, melyért áldozatul kívánják a polgári becsületet, kívánják a meggyőződést. Egy ily párt fön nem állhat, egy ily párt, mely önfentartásáért elkövet mindent, egy ilyen párt, mely az önfentartásért távol az országos czéltól, önérdekért működik, csak szétoszolhat. Egy ilyen párt, amely saját vezérét is megtagadva mellékes érdekekért a kormány uszályhordozójává válik, (Gyalázat!) egy ilyen párt alkotmányos országban meg nem tűrhető. (Helyeslés.) Sorakoznunk kell tehát tisztelt hazánkfiai e párt ellen, törekednünk kell e párt megtörésére, törekednünk kell e pártot letolni a közügyek teréről. E törekvésünkben nem fogjuk mi a pártküzdelem üszkét a társadalmi életbe vetni. Tudjuk mi azt, hogy a politikának nem lehet célja társadalmi élet megmérgezése, sőt arra kell irányozva lennie, hogy polgárokra nézve a társadalmi életet élvezetessé tegye, mi törekvéseinkben nem fogjuk diadalunkat ildomtalan eljárással meghomályosítani, még akkor sem, ha elleneink netalán nemtelen fegyvereket használnának ellenünk. (Élénk helyeslés.) Győzzünk vagy veszítsünk, kettőt meg fogunk őrizni : a polgári tiszteletet ellenfeleink irányában is, és a mi legfőbb, megőrizzük a nemzeti becsületet. (Élénk helyeslés.) Gyűlésünk tovább folytatására bátor vagyok felkérni önöket szíveskedjenek csatlakozni azon óhajtásomhoz, miszerint tanácskozásunk vezetésére keressék föl általunk mélyen tisztelt hazánkfia Sámy László (Zajos éljenzés). Továbbá jegyzőkül bátor vagyok ajánlani: Bakcsi Ferencz, gr. Bethlen János, Ugrón Gábor, Balla László, Hints Dániel és Moldován Gergely elvtársainkat. (Zajos éljenzés : éljen Beretzky!) Sámi László (a szószékre lépve zajos éljenzéssel fogadtatik.) Uraim ! tisztelt értekezlet ! Bizalmukat mely által fontos és nagy felelősséggel járó tanácskozásunk vezetésére felhívtak, tisztelettel megköszönöm. Bár fontosnak és nagy felelősséggel járónak mondottam tanácskozásunkat, tudom, hogy feladatom s tisztem nem lesz nehéz, mert oly emberek társaságában vagyok, kiket ide egytől egyig a hazaszeretet és ebből folyó kötelességérzet vezérlett. (Úgy van) tudom, hogy ide közülünk senki nem jött pártoskodó szenvedéllyel, de mindanynyian, mint az erdélyi kerületben megalakult halpárti körök küldöttei jöttünk azért, hogy elveink és meggyőződésünk érdekében szabadság, rendszeretetünkhöz méltó komolysággal és felelősségérzettel, azokról az alkotmányos és becsületes módokról és eszközökről tanácskozzunk s határozzunk, melyeknek lelkiismeretes és erélyes érvényesítése által parlamentünkbe, mentői több elveinkért küzdeni kész, értelmes és jellemes képviselőt választhassunk. A fát gyümölcséről, egyéneket és politikai pártokat elveik és tényeikből lehet megismerni. A mi programmunk érdekében használt modorunk ország világ előtt ismeretes. Mi Magyarország államiságát akarjuk, (Éljenzés,) hogy erejét minden irányban helyesen kifejthesse, hogy az emberiség nagy ügyeiben reáeső felelőség érzetében, erejét szabadon használhassa. Mi valódi reformokat akarunk, olyanokat, melyek által hazánk százados sebeiből kigyógyulhasson, és középkori rongyaiból kivetkőzhessék. (Helyeslés.) Pártunk nem most akkult. Pártunk gyökere a múltban van, mert az emlékezés hatalma alól nem tudjuk, és nem akarjuk magunkat kivonni, mert hazánk igazát vissza akarjuk szerezni, ezért vagyunk közjogi ellenzék. (Helyeslés.) De pártunk nemcsak közjogi ellenzék, de reformpárt is ; és reformpárt nem egy osztály, sem a gazdagok, sem a szegények külön érdekében, hanem reformpárt, az államgazdaság és más társadalmi tudományok megtisztult és szerencsésebb nemzetek által már megpróbált tanaival, nyelv, vallás, foglalkozás és osztály különbség nélkül az összes nép érdekében. (Helyeslés.) Elismerjük, hogy mind közjogi, mind reform programmunk megvalósításához már geográfiai helyzetünk és történelmi múltúnknál fogva is — вок anyagi értelmi és erkölcsi erőre van szüksége, de ez nem csüggeszt, sőt inkáb arra készt, hogy a legkitűnőbb politikai erények gyakorlata által czélunkra minden politikai és társadalmi tényezőt megnyerjünk, mert a nagy czélok és jogos törekvések elvégre is, mindig erős, győzelmet és kormányképes pártot teremtenek. Politikában is mint sok más emberi dologban az alkalomnak nagy szerepe van, de a legkedvezőbb alkalmat is, egyén és párt csak úgy használhatja fel ha készsége az alkalom felhasználására ТО 4.Г előre YTlPfy vnl+ — Pártunk a*»# idjocodgot most hazánk igazának érdekében már, csak e szempontból is életszükségnek tartjuk. (Éljenzés) Igaz hogy pártunk már álláspontjánál fogva nem minden bevégzett tényt fogad el jog helyett, de mert törekvésünk rugója hazánk békéje, ez elvünk és álláspontunk mellett még az általunk legroszabbnak és legkárosabbnak tartott törvényt és intézményt is csak alkotmányos eszközökkel és tényezőkkel s a civilisatió leghatalmasabb erejével , a felvilágosodott közvéleménynyel akarjuk javítani, vagy épen eltörleni. (Helyeslés.) Pártunk Magyarország fejlődését a legszilárdabb és biztosabb alapon akarja. Épen azért sem ámitást, sem szintést, sem rágalmat nem használhat. Mi azt tartjuk, hogy pártszempontból is nagyon igaz Cicerónak e mondása: Nihil utile nisi, honestum, mely mondatot, a múlt század végén egy nagyszerű küzdelem alatt Amerika legnagyobb fia és mondhatom az újkor legnagyobb politikusa így fejezett ki „legjobb politika a becsületesség“ (Élénk tetszés.) Mert legjobb politika a becsületesség, mi nem kicsinyítjük és rágalmazzuk politikai ellenfelünket, mert tapasztalásból tudjuk, hogy ezáltal csak hazánkat szegényítenék. (Helyeslés.) Mi politikai ellenfelünknek, a jobboldalnak hazánk érdekében tett szolgálatát készséggel elismerjük, elismerjük, hogy azt a nagy távolságot, mely hazánk igaza és a nehéz emlékű valóság közt volt, mindnyájunk javára sokat rövidítette, de ez elismerés mellett, pártunk szinte mindnyájunk javára arra törekszik, hogy hazánk észszerű és törvényszerű igazát teljesen visszaszerezze. — Mi a politikai küzdelmet nem akarjuk elmérgesíteni, mert tudjuk, hogy ezáltal elsősorban a haza ügye szenvedne. Mi nem mint mechanikai erő akarunk lerontani egy ellenkező erőt, de az a törekvésünk, hogy Magyarország a létező és különböző erők egybeműködésével a fejlődés útján előre segítessék. (Élénk helyeslés.) Mi mint párt nemcsak előre nézünk, de hátra is, nemcsak arra gondolunk amit meg kell szerezni hanem arra is a mi már megvan. Mi a haza érdekében, nemcsak a többséget és a többség által alkotott kormányt, de pártunkat és egygyen magunkat felelősnek tartjuk, ezért mi minden szavunk és tényünk által arra akarunk hatni, hogy hazánk összes népességének ösztöne is erkölcse és modora nemesedjék jog és méltányosság érzete erősödjék. Küzdelmünk közben és programmunk érdekében, mi folytonosan arra törekszünk, hogy nemzetünk görnyedéséből felegyenesedjék, nemes büszkesége emelkedjék, mert mentől több van ebből az országban, a közös politikai morálra és így az egész hazára nézve annál jobb. Ha küzdelmünk által és alatt a nemes önérzetet akarjuk ébren tartani, zavar és rendetlenség győzelmünk eredménye nem lehet soha. (Élénk helyeslés.) Egyénnek és pártnak mindig czéljához és ideáljához illő morálja is van. — Pártunknak czélja és ideálja a haza függetlensége és szabadsága ,morálját mindig a nagy czélhoz arányosítja. (Igaz!) A felhívásban, melynek következtében ide gyűltünk, igen szépen és helyesen az van mondva: „hazánk felvirulásának egyik főkelléke a belbéke, ennek biztosítéka az érdekegység, és ez csak az egymás iránti bizalom által érhető el. Nagy igazság !* (Tetszés.) A haza mindnyájunké, sorsa mindnyájunkat kell, hogy érdekeljen, ez okból van az erdélyi kerület polgársága, nyelv- és valláskülönbség nélkül értekezletünkre, — ha ismert programmunkat pártolja — meghiva. Egy előítéletet lerontani azok között, kik egymás iránt bizalmatlankodtak annyi, mint megszüntetni egy ellenséges indulatot. Az érdek solidaritás elismerése után a szívek solidaritása következik. (Helyeslés.) A múltra, melyben a mesterségesen előidézett sötétség miatt egymásba ütődtünk, és az egész kárára, egymás ellen küzdöttünk, a múltra, melyben a jogos törekvése nem egy jogtalan törekvés állott szembe, a múltra, melyre készséggel fátyolt vetünk és azt mondjuk mit a nagy római mondott egy nagy szerencsétlenség után: „Dietalem avertite casum!* De sóhajtás és imádság mit sem ér, ha magunk nem teszünk. Mi az egyetértés érdekében minden méltányos és igazságos cselekedetre készek vegyünk. (Helyeslés.) Pártunk készséggel elismeri, hogy a nemzetiségi kérdés nemcsak a múltban, de most és ezután is amint veszszük és tárgyaljuk egyenetlenség és elnyomás, vagy béke és szabadság elve és eleme lehet. (Úgy van.) Pártunk őszintén akarja, hogy a nemzetiségek hazánk épségének és békéjének a polgárok egyetértésének és szabadságának biztosítékai lehessenek. (Helyeslés.) Elismerjük, hogy a különböző osztályok és nemzetiségek emlékezete a múltból sok keserűséggel tele lehet, de ha a jövőre gondolunk, és arra a szebb s jobb állapotra, mit egyetértésünkkel kivívhatunk, ösztönszerűleg testvéri kezet kell egymásnak nyújtanunk. (Igaz!) A felséges nemcsak a természetben és művészetben van meg, meg van a politikában is, (úgy van!) de a felségesig politikában, igazság, méltányosság, becsületesség, emberszeretet és ezekből folyó egyetértés és bizalom által emelkedhetünk fel. (Igaz!) Mi erre törekszünk. (Helyeslés.) A régiek azt hitték és tartották, hogy csak ott és akkor van harmónia, ha minden hang egy hangban hal el, az újkori művészek azt mondják, hogy csak ott van valódi harmónia, hol a közös dallamban minden hang megtartja accentusát. Pártunk Magyarország különböző ajkú népei között az egyetértést, harmóniát csak az utóbbi értelemben tartja lehetőnek. A Kárpátok között, a Közép-Duna völgyében vér szerinti nemzetiséget már lehetetlen csinálnunk, tehát elv alapján kell politikai, erős nemzetiséget teremtenünk. (Élénk helyeslés.) Ezt akarjuk. Bár sikerülnek E czél felé, a bekövetkező képviselő-választások szerencsés kimenete, sokat közelíthet. A választóktól függ politikai sikere. — Épen azért tanácskozunk most itt az erdélyi kerület összes baloldali köreinek küldöttei, hogy szervezkedjünk, és eljárásunkat a választások alatt követendő eljárásra nézve megállapítsuk. — Az értekezlet által megválasztott jegyzők közül, Ugron Gábor elvtársunkat a jegyzőkönyv vezetésére, Bakcello--TM., Dr. Bethlen János és Moldovan Gergely elvtársainkat pedig a szólani akarók nevének feljegyzésére szívesen felkérem. A gyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. (Hosszasan tartó zajos éljenzés ) E kitörő lelkesültséggel fogadott beszédek után Tisza László jelentést tett az erdélykerületi 9-es bizottság működéséről, mire valamint az ülés további folyamára még visszatérünk. * A bankett, mely a gyűlést követte, fényesen sikerült, s kaptunk egy költeményt, mely ott elmondatott, s a következőleg hangzik: A maros-vásárhelyi banquetten. (Május 12-kén 1872.) összegyűlt az értekezlet Megvitatni tárgyat, elvet. Bárha megtart sok reformot Mindamellett — többet elvet. Pártfelektöl telt az Elba, Foly a gyűlés példás renddel, Mig az öszhangot zavarni Bérencz kéz, bérenczet rendel. Nincs hatalma a pokolnak Hol igazság, jog a törvény Összedült a titkos ármány, Bűn fejét darabra törvén. Nyers fegyverre kelt a vakság, Hogy a pártot megzavarja. Ámde gátat vet a cselnek Az erélynek férfi karja. „Fütykös bot,ketelyek ellen“ Bélyegét magára irja, Hadd szenvedje gyalázatját Önmagán e tény martyrja! Megszűnt már a hulló zápor, Vége lett a pártgyűlésnek, Összegyűlve az elvtársak Együtt étkezni sem késnek. Tisztázottak már az elvek, Ködbe tűnt az ármány árnya, S most a vidám lakomában A köszöntők árja járja. Éljen hát a szent szabadság, Egyesült hazánk hadd éljen — Visszavonás, — széz ilátság, Elveinkben megkíméljen! így fog élni majd az ország Ha egyetért szívvel észszel. Hogyha össze tart a nemzet. „M a gyaro rs zág so ha s e vész el!“ Zengjük hát ez ünnepélyen „Egyesült hazánk hadd éljen!“ Atlande! — A jobboldal diadalait jövendölő és hangoztató kormánypárti lapokat pompásan jellemzik a „Haladás“ mai számának következő sorai: „A „Reform“ mai száma ismét jókora tapintatlanságot hoz a választásokhoz írt bevezető czikkében napvilágra, s oly szegénységi bizonyt- -