Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-15 / 161. szám
Előfizetési árak Jigész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyed« . . 5 frt. — kr. kétévr» . . 10 „ — B Egy hónapra . 1 , 80 , Egye«*«m áru 10 krajcár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nador-nteza o. ez, k^zlTkl t ^ tudjuk’ kit61 főn- - Kéziratok visszaküldésé« nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézent!«. ívelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 161. szám. •IasL ieq2y*aea*£3.-1.*Mk.:« fi Megjelenik minden reggel, övére hétfőn » ünnepre kivetkező napon Budapest, kedd, julius 15. 1873. lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. ua.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 1 3. «as. testvérek irodájában). (Légrády és előfizetési pénzek helyben és vidékről Pszt, badvány-utcza » uta intézendők. V. évfolyam. ismsmBBsmsssmssmsauBa Közlekedés. K (raggal) jalanti aa Időt éjféltg délig., £ (esta) déltől éjfélig. Bétes'gyom'ind. S 10 R. n.— B'Pest, (gyors. Ind. 7.00 E. ■. 23 B ***1________frk.10.16 K f 86 B iBéca frk. 9 19 B 6.95 B , futervamok a gyonhajútés alatt! Hétfő, pattt., szomb Hétfő, Saarda. Pánt. Hécs ind. 1.40 B. Bánias ind.9.10 B. Pestérk. g.91 X. Pest «rk. 19.M X. „ ind. 8.41 X. | ind. 1.90 B Bazias érte. 8.50 B. ____________iBécw étk. 7.89 B. inamrS 8.20 E [Bazias ind. 68 E 8.80 Pozaony » 11 18 « 11.08 „ iTemeavfc i0.07 . 9.17 a. 2*est étk. & 58 X 8.08 X [Szeged 1 61 B i. it E s ind. 8.5? , 7.05 „ Czegléd 6.49 I 23 „ c-egha t 8.84 , 9.S0 , érk. 8.19 „ ,*.49 §«e«d - Hl* 1.41 X „ ind. 9.15, 6.95 „ flmeav« , 5 SOerk. Poazony . 4 98 X 4.90 B HUzint-_____érk. 8 46 „ 10.99 Beca érk. 8.09 4 - 5 Valiflir Ind. 8.5* E IV,■ latna- ind! (Tik B gf.rt«g»os___érk. 6.0a „ .Vnihaio érk. ll.io, Bées ind. 7.15 B. «.60 X.ISz.-l'ebérv.ind. to.is B. lI.sTb £3*5 11 84 „ :,ü. 19 „ Uj-S*8rf , 9,19 E . 5 Üj-Szfti., „ 9 88 E 11.87,, !ay3r * 4.09 „ ft.ofi ” Sz.-Fehért. érk. 5.58 „ 2.69 B Bécs érk. 1.aa * s.re * Buda ind.7.15B 10 6SB. 9.45 B T i„st ind 7.—X kl 3 Sz.-Fehérr.érk 9.1» „ 1.88 B 11.54 X. Banizea . 1.4a . W.48 E.9.18 B. aaniiki 1.47 E. 11.84 „ 4 48 . O7.Pehirrir ,. 6. V.! » i.G. B . 50 X Triest érk. 8.6 B 7.61 X Bn.li» érk. 8 VI " 1.05 B 4.56 „ 9&anizsaindi0.55 B. 6.48B 9.15 H Bées ind. 7.15B 11.16 X 7.45B Sopron „ 8.88X 1.45B 7.40 B Sopron „11.68, S.40B 11.19 Bées érk. 9.8 B 4.60 „ 11.14 „ gaaiisa érk.— 10.18 , 4 37 B. S*.-Fehér»’ärind. 9.87 B 8.18 B.IQyanafalva ind. 5.20 B 18.55 B jfis-Crell , 8.13 E 9.8' „ Szombathely s.6> . i,i> Szombathely , 3.89 „ 9.0. „ Efa-OzeH 5 ji.95 9 07 I „J-Miiali.lv». érk. a.su „ 8.86 , [gz-fehérvér érk. 5.07 B 840 B Oy®** ind. 7.24 B 19.12B. Bzombatbelylnd. S.6:B ts.C9 B f*» 0““ ... , » n.46 , S.12 , Kia-Czoli „ U.S1 „ S.80 „ Szombathely érk. 3.10 , £.02 ,Z ygr érk. 2.00 B 6 51 ” S.JS ,'*° a Karoly vörös ind. 1.it. B . 18 E Zágréb érk. 7.50 , 12.57 BZágráb érk. 7.7 „ 40 . „» . . » 8.88 B j . ind. 7.48 B. 0.20 *E Kftrolyvar.érk. io.i7 . 10.19 „ [zahAu.yí érk.u.44 E. 287 B tiaiek ind. 6.51 B 5.48 B Sirii.iirnek ind. 4— K 4.40 X Zsigrib „ 810 , 7.50 „Zágráb 7 Ba . 18 Steinbrctek érk. (0.84 ■ 11.08 »S9ds«escrk. 9.50 '9 41 ” ZabAny ti^. 80 B. 4.13 B.Indubovar Ind. 5.57 X 5.99 B~ Dombóvár érk. 19.27 E. 1.06 B.l.abany érk. 11.85 „ 3.27 B Kanizsa ind. 6.18 B. 2.48 X Holines~ ind. 6.20 B OiTI r n” ifí i, 101 » Zákány 12.80 E 9.07 B. Mohács érk. 12.80 X • 12.20 B. Kanizsa érk. 1.31 „ Villany ind. 11 .82B. 6.30B. 4.10B Varad ind. 5.05X 7.56B. ”~ Xonék érk. 1.07B.888 „ 6.29 , Szeged 3.24B. 2.10B. , « , tad ‘-mrt 8.90B. Xazek érk. 10.48.11.14 . . n 8.84B.6.16X ind. 11.07. 5.42B 9.00B Jf.Varad érk. ll.OO „ 8.— ,_______Villany érk. 1.08X. 7.17 „ 11.04 . **eK‘ , *nd 7.30B 8.26B ; Kassa ind. 4.20 B 9.84B.6.00XT Czegléd „10.1$. 8.66, Miakolcr „ 7.49. „ 1.68 B 9.50an * ’l?? J! aM A ' »««toca , 12.47 X 1.0.84 „ P. Ladány „ 9.01 E 12.56 B . p. Badány , 2.25 , ts.g- B Debrecz, , 8.61 „ a.5* , Szolnok „ 4.*» * 4.44 ,Uzkolca „ 10.40 , 7.66 , 2.0,« X Czegléd „ s.04 1 8.19 ! Kassa érk. 8.93 B. 124 E K. 579 , Pest érk. SM ” 8.15 ” Szolnik ind. il.12 B 19.87 B.I IVmustár ind 1 3.65 B 5.99 K "Tád .11 *86 X. 8.28 B Arad v2.15 E 1.04 , Temesvár ferk. 7.01 , 149 „ ISzelnok érk. 4.54 „ 4.17 B P.-£adany ind. 2.85 X «.28 B .V.-Värad ind. 11.9? B'T« y.-Várad érk. 4.47 , 4.09 „ árk. 1.33 ^ Ind- B « •* B if.-van/irhelyind. jTiFB 10.02 E* 2*^ , - *0-8“ » 3 80 B.Tövi . 1.80 E 260 B K.-Fehértar érk. 12.40 B 6.10 B K.-Fehérvár érk. 3.20 1.39 . * 'dd. 1.06 „ d.82 B. „ lad. 10.SC B.0 i ” I .1 ovU 2.84 p 1.18 B.Pínkl 1 3m W * »] M.-Vasarhely érte. 8.16 , 6.59 , Arail érk." 8.90 , u.t1 * I ind 9.40 X «Petrozsén» inde 30 B^ Petrozsény érk. 8.90 , Fisul érk. iaMu E H»E i io E BCECSvAr “indrT47x_ 8.80 B | Segesvár érk. 89» , 7.89 , Tftvls _ érk. 9.20 B 1.00 K ISJUS*11“ 14' *-e A 6 0« » »«eben SdTtttTB “ieOE I izében érk. 1,29 , 7.80 , Kis-Kapus érk. 9.10 , n.sr „ I W varad ind. 9.13 B 4.51 B Kolozsvár ind . aaB .0 30B I Kolozsvár érk. 1189 . 909 » Iw.Varad érk. R« “ sin* I Pest ind. 19.89 B 11.00 B. 9.03 B Rattja ind. „0Tr »«Ve----------- 1 Hetven „ 9.60 „ l.i.'l B 5.86 „ S.-Ti^én „ S.6« „ X.S.: TV 8 85 B. | S.-tárján . 4.82 , 4.00 , 3.50 érk. Uatra". , 10.5» „ 4 00 , 6 00 , | Kutka „19.82 „ 9.06 X rest érk. 19.61 E 6.46 ,. 8.85 1 | Pest ind. 7.32X 10.85X 5.98X. Kiskoluzind . 2.B«-- S B i'0Tg I Hetven érk. 8.88 . Hetv»« érk. 4 80E | „ ind. 9.50 „ l.SfB 0.02 B „ ind. 11.07 „ 8.2, B 7.65 „ I Minkolczérk 1.25 r 8.80 , 6.4aX[ffsi érk. 1.07 E CM B lf .!c * I Vamnen-légárU ind. 9.40B. 10.49 B OyUngyBs ind. fif K 9.91TB I Gyttngyds érk. 8.16 , 11.19 , Vamos-Czytirkérz.i.e0 , 9.63 „ I F.-Abony Ind. 9.S0B 12.00E l.avBJEger ind. 8.89 B .11.69 X 3.08b I érk. 10.00, 12.80, 5.00 „JP.Abony érk. 3.62 „ 12.08 B 8.49, | Miskolc» ind. 7.55 B. IBáui éve ind. 8.45 R I Itanréve érk. 10,1» |Iliskor« I érk. 8.16 „ Kassa ind. 6.00 B. 5.80 E Odcrbcrv ind. 8.25 B ~ 7.00 B. I Hrtke , 8.98 E 8.00 B Butka „ 9.15 B 4.00 E. | Oderberg érk. 7.80 , 8.00 X Kassa érk. 6.00 B *.oo X. | Abos ind. 7.00 B. 8.00 B 7.S0 X Eperjes ind. 1 ír B 5.80 B Y.47 X I Eperjesért. 7.45 , 9.45 , 8.15 „ Abos érk. 9.10 „ 8.1* „ S.99 I tad' 866 B 889 B K ir AI y It a z aind.12.47 X^OCKrB I S-A.-njhtly „ 10.51 „ 5.83 „ Oup 4.15 . 1.88 B | „ 19.58 E 8.2« „ S.-A.-ÜJhely „ « 08 „ s.5C , | Kiralyleftea érk. 4.1» , ia.10 B. Szerencs érk. 7.60 „ 5.86 „ | Sz.-Erdely ind. 11.00 B (Homanna ind. ül® | Momenna ért. 3.17 E Sz -U|hely tok. 6.83 „ [Ingvár ind. 11.18 B. 2.97 B.|8lyiregyhaza ind. 6.00 B | “"5 . « 1'c0 E S.áí „ 0»ap . 12.£« E 4.86 B Nyíregyház», érk. 8.26 „ [«ntroftr érk. 9.04 „ 5.68 „ | Batyn ind. 8.40 E Sípokért Ind 19.08 1 I Munkáét érk. 461 „ Batyu érk. 1.17 , I Oebreezeri ind. 8.1» B 4.18 e I Szigeti» ind. 1.0» bT 9.81 B I Királyház* „ 10 V 7B.4.13 E 9.13 érk. Király!.«», . 4.86 „ 4.98 E I filifftik érk. 1.5B. 7.12 EG — Oebre«zeu Crk. 11.50 ,, 9.80 I „Félre kell tenni a fingáskodást“ . Az általános védkötelezettség ismeretlenné tette „a régi jó idők“ azon festői jelenetétis, melynek verbunk volt a neve, s amely, hogy egy még régibb és regényesebb boldogság idejéből szolgált átmenetül az újabb nemzedékek sorsának prózai korszakába, kitűnik a népdalból, mely szerint „a szegény embert nem fogják má kötéllel.*— De bármennyire mesésnek tekintse is napjaink embere azon negédt csapatokat, melyek körtánczben lejtették az országot s pengő sarkantyú, czifra kendes kacskaringós rikoltozások harmóniájárt csábítgatták maguk közé a mogorván mosolygó s vonakodva közeledő fiukat és loeányzókat, nem vonja kétségbe, semmi esetben , a traditio azon részét, mely szerint azok "■ bajuszos szirének égre földre magasztalták a katonai gyógyélet páratlan élményei! Annyi bizonyos, hogy fenmaradt — többi közt — azon jelszavuk is, miszerint „Ez az élet huszároké Nem a szürke barátoké.“ Még kevésbé juthatott eszökbe a „felcsapni" tartózkodókat azzal biztatni, hogy kapnak komisz kenyeret és kurta vasat mihelyt beállanak és lasson hozni menni , kijózanulások. Mocsáry Lajosé az érdem, hogy azon , toborzóban, melyet tegnapelőtt járt el is »Magyar Újság terén, a verbunkot egészen átalakította, modernizálta és az őszinteség olyan vallomásaival pántlikázta fel, melyekre ugyancsak legény legyen s akinek fel nem nyílik a szeme. Észlelvén, hogy még mindig solot tánczol, a magárahagyatás okai felett kezd elmélkedni fennhangon. És rájön, hogy azok, akiket vár, azért nem akarnak kilépni a mostani balközép párt kötelékeiből, restellik a bontakozhat, sajnálják a megválást ! * előítéletekkel vannak eltelve a quid tunc? irányában. I t e T i~, ezeken a nehézségeken át kell esni mielőbb . — A ki komolyan törekszik elérni komoly politikai czéío® “rben akarja szolgálni meggyőződése ügyét, arra nem lehetnek hatassal afféle tekintetetek, hogy, mely clubban, I m6 yJ?rSasAgban fogja magát jobban találni, fogja kellemesebben tölteni idejét. S nem lehetnek rá befolyással ama sarcasmusok melyekkel üldözni a szélsőbalt a balközépi káté fő dogmája lön az utóbbi időkben. Mert az kétségtelen. S azoknak akik elhagyják a fusionale balközépet, terh®'/zetök és teendőjük lesz a szélsőbal tagjaival I ®yeskir e képezni jövőre egy valódi baloldalt. . _ A 48-asokkal való egyesítés gondolatával meg kell barátkozn I ’ * a kel! tennm bizonyos idegességet, hogy úgy I irínt ,am ■ fin»ot’, melylyel a balközépi emberek minden I iránt, ami szélsőbal viseltetnek. Expert, a Jósaaoováry Lajos fé 1- 1 retette mindazon »finyásságát* , s most már annyira élvezi helyzetét, hogy — pour e ne on rager les autres — elmondja, mit kell legyőzni magában annak, aki a 48-as párthoz akar átmenni. Meg kell valami, hogy hősies eljárásra mutatott példát. Lesz-e követője, meglátjuk. Ha lesz, az vitézül haladna át azon ismeretes kapun is, melyre Dante írta fel az intés sötétlő szavait: „Per me si va nella cittá dolente, Per me si va noil1 eterno dolore ; »y n 99 « yy „ L.asciate o^ni speranza voi che eutrate “ A balközépről el kell ismernünk, hogy soha sem édesgetett, magához senkit, a heroicus önmegtagadás azon figyelmeztetésével, miszerint a hozzá csatlakozni akaró embereknek „félre kell tenni minden finyásságot. Pártunk beérte azzal, hogy kijelentette elveit, s megmondta, hogy ezeknek érvényesítésére miként fog eljárni. Aki magáéinak ismerte el az elveket s egyetértett az érvényesítésükre követendő eljárás kijelölésével, az sorakozott szabadon, önként és anélkül, hogy szüksége lett volna félretenni bármely fingáskodást. bocsásson meg !. ellenfelünk, de mi nem hihetjük, hogy a 48-as párt is megköszönne azon ajánlgatást, melylyel híveket akar neki szerezni. Sőt meg vagyok győződve, hogy a „Magyar Újság“ távol levő szerkesztőjét nem fogja elbájolni a felfedezés, miszerint az általa vezetett lapban teszik csúffá a 48-as párt vonzalmas és megnyerő természetét. Bármiként érezze is azonban magát új pártja az olyan furcsa bemutatás felett . Mocsáry Lajos, minden esetben, jó szolgálatot tett nekem, ki megtaláltam legfrisebb keletű buzgóságának naiv nyilatkozatában a czímet, melyet czikkeim ezen sorozata felé irhatok s amely alatt elmondhatom mi választ el minket a balközépieket a 48-as párttól s miként értem én az alkotmányos ellenzék parlamentáris feladatát. Meglehet, hogy nem sok újat mondok. Mert bárha Mocsáry szerint „Csernátony mindeddig nem szólott a dolog érdemére nézve“, reményem, hogy az Ellenőr olva- sói közül nem feledték még el némelyek azon czikkeimet, melyekben tavaly, a vá- lasztások után, épen Mocsáry Lajosnak s részben Simonyi Ernőnek válaszoltam. Igye- kezni fogok azonban,hogy akkori és min- denkori nézeteimnek előadásában ne legyen fárasztó az ismétlés. Erre nézve nagy segítséget nyertem a tényben, miszerint Mocsáry Lajos is elismeri már, hogy „egy harmadik baloldali árnyalat képzéséről nem lejet szó.“ Képzelhetni, hogy ezen lehetetlenséget nem a harmadik árnyalat kimesteriedésére fordított törekvésének felsülésében, I ikarja láttatni, hanem Q. yn c ű rt /I v m I* I vagy is a balközépnek megszünésébe magyarázza ki. Bármennyire ne létezzünk is azonban többé az ilyen ötletek piramidalis badarkodásainak grátiájában, mégis csak bátorkodunk élni saját erőnkből, s csak azt látjuk, hogy Mocsári Lajos nem hímezi-hámozza többé dolgát, hanem felcsapot - 48-asnak, s tudatja az illetőkkel, hogy hasonló sorsra kell jutni mindazoknak, akikk őt követik oda, hol végre tán megmarad, s ahonnan nekünk, kik nem vádorolták át a partokat, s valami 18 évig maradtunk meg — minden kegyelem és útlevé iránti gondolat nélkül — magában a nen épen rózsás utakon bolyongó számkivetettségben is, igen szívreható oktatást adhat az elvhűségből és kitartásból. Ennyiből áll a bevezetés. Feleslegesnek tartom ugyan, hogy ar lap szerkesztője aláírja nevét czikkeinek, és megteszem most, kivételesen, mikép jelezve legyen ezáltal is a tény, miszerint néze- tteimért, nyilatkozataimért és eljárásomért minden felelősség csak engemet illet. Csernátony. A közoktatási miniszter a kö- vetkező felhívást intézte a magyar főpapsághoz : Midőn ez alkalommal a magyar tisztelt főpapságnak, hazánk kulturviszonyai fejlesztésében, mindenha tanúsított hazafias áldozatkészségét, a szépművészetek egy hatalmas tényezőjének felkap scolására irányzom, teszem ezt azon meggyőződésben, hogy megkeresésem ép oly lelkes viszhangra találatit, mint amily nemes szándék engem arra vezérelt. Örvendve olvassuk az európai sajtónak, a közkiállításon képviselt festőművészetünkről hangozhatott elismerő nyilatkozatait. Nem lehet feladatom, hazánk egyes művészei- nek részletes méltatásába bocsátkoznom; művészetük legszebb záloga a közelismerés: itt csak újólag is (czim) ismert, a magyar főpapsággal hagyományos áldozatkészségre hivatkozva, azon leghőbb óhajtásomnak kell kifejezést adnom, hogy vajha e remekművek — nemzeti művelődésünk fejlésének hathatós tanúi — csakhamar, ne a külföld tulajdonává váljanak! I (czim) a szén utUttjei ua,nt ! melegei! hnogó koijlanUAb t anj' uZui. . Végezetül még, engedje (czim) kifejeznem azon reményemet, hogy hazánk tisztelt főpásztorainak anynyiszor hivatkozott — s ez eszme felkarolásával is kétségen felül kifejtendő — hazafias útmutatása, bizonyára üdvös vezér például szolgáland másoknak is. Fogadja (czim) kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1873. évi julius hó 5-én TÁVIRATOK. Zágráb, júl. 14. (Az „Ellenőr" távirata.) A serajevoi magyar-osztrák főconsul, Theodorovics, ide érkezett Banyalukásából — Bajer alezredes, a határőrvidéken az igazságügy vezetője szintén résztvett a bosnya-gradiskai zavargások következtében megindított tárgyalásokban. Bécs, jul. 14. (Az „Ellenőr" távirata.) A porosz kormány a Werndl fegyvergyárral 1875. évre szerződést kötött 165.000 db. fegyver szállítására. Bécs,jul. 14. A nyomdatulajdonosok mai gyűlésén a birodalom, Németország és Svájcz majdnem minden nagyobb nyomdája képviselve volt, elfogadta a minimal-díj szabályra vonatkozó indítványt, mely a főnökök és segédek közös megegyezések alapján állapíttatnék meg. Bécs, jul. 14. A würtembergi király külön udvari vonaton ide érkezett. Perpignan, jul 14. Hírszerint az Internationale tagjai Carthagenát hatalmukba kerítették. München, jul. Ma kezdődött meg az esküdtszéki tárgyalás Spitzeder és társai ellen. A közönség nem tanúsít valami nagy érdeklődést. Tuhinga, jul. 14. Ohland szobra ma nagy ünnepélyességgel lepleztetett le, Lipcse, jul. 14. délben. A mai nemzetközi terményvásáron eddig a hangulat igen szilárd volt, azonban kötés még nem igen történt, mivel a vevők nagyon tartózkodók. Budapesti színlapok Kedden, júl. 15. MIKLÓSY SZÍNKÖR Az ördög része. Énekes franczia vígjáték 3 felvonásban. Kezdete 8 órakor. Budapest, július 14. Európa politikai egén kéklő a láthatár, sehol egy tenyérnyi fekete pontja a czikázó villámokkal bujdosó fellegeknek. Bécsben a munka napszámosai versenyeznek a legszebb koszorúért, melyet a humanitás és haladás százada nyújthat — a béke olajágai körül font babérlombokért. Angolországban azalatt 98 szavazattal 88 ellen vergődik többségre Richard indítványa, mely a nemzetközi törvények javítását és egy nemzetközi állandó békebíróság felállítását czélozza. És a népek tűzhelyei körül a pörölyütések zaja s a dekonsolidatio gondjai mellett, észre sem veszik, mily magasztos eszmét ölel fel a néhány egyszerű távirati szó által jegyzett indítvány. Talán egy csataágyú döreje galvanicus rángatózásba hozta volna az emberiség laza figyelmét az északi sarktól kezdve le a déli jéghegyekig, míg az „örök béke“ eszménye után törő parlamenti határozatra, alig negyvennyolc óra alatt, mármár reáborítják a közöny szemfödelét. Pedig hát az eszme, mely Richard indítványában nyilvánult, ha nem is oly régi, mint az emberiség, de nem is szerfelett úl. Az utópiák, melyeknek görög nagymestereit kikaczagta a csélcsap könnyelműség, meg nem értette a tudákos nyegleség, ma már partjukra kerítettek, saját benső értékeknél és az emberiség örökké előretörekvő természeténél fogva, a józan államférfiú gondolkodását, a demokrat társadalom rokonszenvét, sőt a július 9-ei angol parlamenti határozatnál fogva, többé törvényhozási jogosultságnak sem lehet kérdés tárgya. Nem, mert a háborúsdi erő és vérszivattyúzó komédiájában a húr túl van feszítve. Pattanni fog előbb-utóbb, mégpedig annál gyorsabban, mentős szilajabb erőlködéssel csavarják és mentől általánosabb az áramlat, hogy a népeknek nincs mit gyűlölni a népeken, mesterségesen ápolt indulatrohamok kivételével, mert kinőnek a gyámság alól, mely egyéni és clique-érdekek kedvéért, vadállatként uszitá az embert az emberre. Csak a nemzetközi élet diplomatiai érintkezéseinek múltját kell átfutnunk le napjainkig, hogy meggyőződjék a leghigadotabb elme is azon eszme lassú, de folytonos hódításáról, melyet az „örök béke“ czimén lehet talán rajongásnak csúfolni, de melyre mindazáltal törni a humanitás alap- követelése, tehát emberi kötelesség. Vessük csak össze az ő- és középkori diplomatia eszközeit és czéljait, korunk diplomatájának eszközeivel és czéljaival, melynek úgy akkor, mint most a korszellem és köz- vélemény adja kisebb-nagyobb mértékben az irányt és lökést. Az ókori népszónok és követ előtt, ki dárdát dobott át a szomszédos határon a háború jelképéül, minden eszközt szent, ha a barbárok megigázására vezet. Vad nyerseséggel vallották ezt magukénak ama kor vezéregyénei, és tőlök az eszme átment a középkor fejlettebb diplomatájába is. De már a gyalázatos eszközöknek legalább külsőleg tetszető szint kellett kölcsönözniük és czél gyanánt nem a rabigába hajtás, hanem a népboldogítás szerepelt. V. Károly és II. Fülöp álnok diplomatájának gonosz czimboráskodását és paczkázását az általános monarchia eszméje fedte. S Machiavelli „II Principe“ czímű munkájában, ajánl ugyan egy vasmarka fejedelemnek ravaszságot, hazugságot, erőszakot, szóval minden bűnt, de csupán azért, hogy ezek segélyével valamennyi apró olasz államocskát megsemmisítve, megalkothassa az egységes Olaszországot. Az újkor elején már glacé keztyűt húz a diplomatia és az udvari salonélet parfümös légkörében kéjelegve, az etquettek és ceremóniák mestereiként a pók ügyességével és finomságával szövik a hálót hogy egymást befogva, némi fölényre tegyenek szert. Az udvari fondorlatok és cselszövények, egy-két ember szeszélyétől függött ekkor a népek sorsa, azonban az ármánykodás e politikáját mihamar kiütötte a nyeregből az állandó béke felé gravitáló egyensúly politikája. Azon percztől tehát, melyben Sully miniszter agyában megfogamzott az államcsoportok theóriája, melyek kölcsönösen egyensúlyoznák egymást, egyúttal a különféle ürügyek alatt űzött hódítási agyarkodás helyét a békefentartás iránti törekvés foglalta el. „ V*, / 1—^-v úgymond egy állambölcselő, a háború volt —1-x-j .. .M„m itt a beke kivétel; ma ellenben a béke a szabály, s a háború kivétel, melynek végső czélja ismét csak a béke.“ Nézzünk ma körül. Minden becsületes és józan kormány fő törekvése, hogy a népek a béke áldásai között fokozott hévvel munkálkodjanak a szellemi és anyagi haladás előmozdításán. A népek öntudatosan, a kormányok egy része pedig öntudatlanul a legreálisabb téren igyekeznek megvalósítani azon szellemdús eszméket,melyeket a mély bölcselő Kant 1795-ben az örök békéről írt művében elhintett. Az angol parlament határozatában látjuk, hogy mit sok horihorgas tudósocska és államférfiacska a delejes szobabölcsészet agyrémének nevezgetett, ma praktikus világnézetté küzdte ki magát. Mert ép abban fekszik e parlamenti határozat magasabb hordereje, hogy a világ leggyakorlatibb, fellengző költői kedélyességtől ment népe tette magáévá. És tette akkor, midőn a genfi választott bíróság ítélete folytán az Alabama-kérdés megoldása fejében milliókkal adózik. Bizonyára a számok csalhatatlan tételeit veték össze, s a választás nem nagy fejtörésbe került. A mérleg egyik serpenyőjében a néhány milliónyi kárpótlás, füstölgő gyárak, serényen repülő hajók, dolgozó és vigadó munkásokkal, a másik serpenyőben megnémult gépek, hajóromok, özvegyek és árvák síró nyomora és halálhörgés. Az Alabama- és San Juan-kérdésnek békés eldöntésében a kor ujja jelölte meg az irányt, melyet a nemzetközi sérelmek orvoslásában követni kell; s a praktikus angol nép, mely először élvezte e kard nélküli elintézés édes gyümölcseit, ma már minden államnak ajánlja az állandó békebiróságok eszméjét, mint az állandó béke hatalmas eszközét. S mi hiszszük, hogy a többi népeken, a parlamenteken és kormányokon nem fog múlni ez ideának érvényesítése előtt az utat egyengetni. Ha valaha, úgy most kedvező az alkalom rá, midőn a népek csak , nem összeroskadnak ama borzasztó teher alatt, melyet a katonásdi vállaikra hárít. Mennyi humánus és culturintézményt fojt ezt meg csírájában és hol volna egy évtized lefolyása alatt az emberiség! Nincs már távol az idő, hogy a társadalom aljából fel a legfelsőbb rétegekig, a souverain törvényhozó testektől kezdve a szolgai államtanácsokig, nagyhatalmakban és pici államokban meg fog indulni az agitatió és harcz az álllandó hadseregek emberiségi átka ellen. Csak gördítse meg egyszer a legkisebb szélfuvalom a hegy tetején azt a parányi hógömböt, és meg lesz az óriás lavina, melynek ereje el fogja sordorni és temetni az állandó fegyveres táborokat. Talán nem csalódunk, ha az angol parlament ész- és korszerű határozatában ■, védjük feltalálhatni a szélfugalmat, mert hiába, nézetünk szerint, az állandó haregek létezése, csupán idő, mégpedig valami szerfelett hosszú idő kérdése. A „P. L.“ egy bécsi távirata szerint, az épen Bécsben időző gr. Zichy keresk. miniszter a gabona-határidő-üzletre vonatkozó határozata tárgyában (közöttük vasárnapi számunk gazdasági rovatában) a külügyminisztériumhoz fordult, hogy erélyes lépéseket eszközöljön ki. Sürgetésére a párisi magyar-osztrák követség még tegnap táviratilag utasíttatott, hogy ez ügy állásáról haladéktalanul — szintén távirati úton — tegyen jelentést, aminek alapján azután további utasításokat fog nyerni a magyar-osztrák képviselet Páriában. A magyar hitelsegélyegylet végrehajtó bizottsága már válaszolt az osztr. nemzeti banknak általunk is közlött jegyzékére, s a bankigazgatóságtól csütörtökre vár választ. A hitelsegélyegylet részvevői szombatig mindnyájan lefizették járulékaikat a biztosítéki alapba, és pedig 2O°/0-ot készpénzben, 80°/0-ot teljesen biztos papírokban. A nemzeti bank a vidékről érkezett kérvényeket mind a segélyegylethez tette át. Az osztrák pénzügyminiszter, mint a „Montagsrevue“ jelenti, jelenleg a bankkérdés megoldásával foglalkozik; a magyar pénzügyminiszter Bécsben tartózkodása is ezen ügygyel függ egybe. A tárgyalások a nemzeti bank privilégiumának 10 évre való meghosszabbítását és állásának Magyarország részéről való elismerését illetik. Pesten a nemzeti bank egy közege létesíttetnék, melylyel a magyar kormány az osztrák kormány közvetítése nélkül közlekednék. Az osztrák pénzügyminiszter azon van, hogy a nemzeti bank jelenlegi jónak bizonyult alapjait változatlanul föntartsa, amellett azonban ez intézetet jövedelmezőbbé tegye, hogy így a jövedelmi többlet bizonyos quótája a 80 milliós kölcsön törlesztésére fordíttassék, mely kölcsön törlesztése csak akként történhetik, hogy a bank privilégiumának meghosszabbítása arányában az előálló jövedelmi többlet által részletekben törlesztetik. A jogügyi szakbizottság szombati ülését az igazságügyminiszter gyalász tatt kifejezést, hoggy a k.Heonszefue' vvífíi*" vervek elintézése legczélszerűb* pen a szolgabirákra volna bizható. Ezen intézkedés szükségét pénzügyi tekintetek, a bíróságoknak túlhalmozottsága indokolják. Szóló elismeri ugyan az elveknek jogosultságát, s igy kellőleg tudja méltányolni azon felfogást is, mely a kérdésre nézve elvi szempontból nyilatkozott az enquéte tagjainak többsége részéről, de arra figyelmeztet, hogy vannak az életnek gyakorlati követelményei, melyeket az elvek alkalmazásánál szem elől téveszteni nem szabad. Ily gyakorlati követelmények teszik kívánatossá a bagatell polgári ügyeknek a szolgabírákra leendő bírását, s azért a feltett kérdésre határozottan „igen“-nel válaszol. Sárkány József nem azon szempontból ellenzi a szolgabírák bíráskodását a kisebbszerű polgári ügyekben, mert a közigazgatási tisztviselőkben nem fizik, hanem azért, mert azt hiszi, hogy kétféle hatáskör ilykénti egybevegyítése vagy a közigazgatási, vagy a bírói teendők hátrányával járna. Legcélszerűbbnek tartaná, ha ezen ügyeket a járásiíró a hét bizonyos napjain a szabályszerű formaitások mellőzésével intézné el, s az így hozott ütlettől csupán egy, semmiségi panaszszal egybekapcsolható felebbezést engedne meg a tvszékhez. Matuska a törvényhozás által az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztatván, valóságos visszaesésnek tartaná, ha most ismételve közigazgatási közegekre bízatnának bizonyos bírósági teendők. Szabó Miklós gyakorlatilag is kivihetetlennek tartja, hogy a kisebbszerű polgári ügyek szolgabírákra bizassanak, kik rendszerint nem tartózkodhatván székhelyükön, a peres felek által nem lennének sok esetben feltalálhatók. A bagatel ügyeket, a járásbíróság által kívánja elintéztetni akképen hogy az ügyek gyors elintézése czéljából az eddigi eljárás formalitásait kívánná mellőztetni. Manojolovics Emil nagy nehézséget lát abban, hogy a szolgabíró hivataloskodása ambulatórius lévén, legkevésbé sem rendelkezhetik úgy az idővel amiként azt a felek érdeke megkívánná.A járásbíróságokat tartja az egyedül illetékes fórumnak ezen ügyek elintézésére, s azért legfelebb az eljárás formalitásait kívánná mellőztetni. Eötvös Károly és Horváth Döme rövid korábbi nyilatkozataikat magyarázó felszólalása után a tancskozás befejeztetett. Az igazságügyminiszter e szavakkal zárta be az enquéte-t: „Szabadjon, t. tanácskozmány! befejezésül örömmel constatálnom azon mindnyájunk által elismert igazságot, hogy tárgyalásaink magára az ügyre és a felvetett kérdésekre nézve több tekintetből világosságot derítettek, s a nézetek tisztázásához jelentékenyen járultak, ami engem illet, én annyi a gyakorlat és elmélet terén jeles férfiak tanácsa és véleménynyilvánítása által nagymérvű tájékozást és útmutatást nyertem. Fogadják ezért legőszintébb köszönetemet, s szabadjon ehhez még azon kérést csatolnom, hogy ha ezen tanácskozások alapján a törvényhozás munkája meginduland, akár egyes részek megalkotásában, akár azoknak megbirálásában fogván közreműködésüket igénybe venni, ezt megtagadni nem fogják, hanem azon képességgel fognak a munkához járulni melyet ez alkalommal tapasztalni szerencsém volt. (Éljenzés) Ezzel az igazságügyi enquéte befejeztetett. Az államtisztviselők helyzetének javítása ügyében az országos tisztviselői kar állandó bizottsága által a törvényhozás elé terjesztett emlékirat elintézéséül Reviczky Sándor m. k. osztálytanácsoshoz, mint az állandó bizottság elnökéhez következő leirat érkezett: „A képviselőház 1873. évi márczius hó 24-én tartott 118-ik ülésének jegyzőkönyvi kivonata kíséretében közöltetett velem a magyar országos tisztviselői karnak azon emlékirata, melyet az államhivatalnokoknak fizetéseik fölemelése, addig is