Ellenőr, 1873. október (5. évfolyam, 225-255. szám)
1873-10-18 / 242. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár-Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 242. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, szombat, október 18. 1873. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele, Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrády testvérek Irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sas-utcza 14. sz. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedés. B (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (este) déltől éjfélig. Bécsgyorsv. ind. 8.15 E. 11. —E. Pest gyom. Ind. 7.50 ET2.35 A. Pest érk. 10. 6 E. 6.35 R. Bécs_________érk. 3.13 R. 9.39 E. Futárvonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, esti t., szomb Hétfő, Szerda, Péntek. Bécs ind. 1.40 E. BAzias ind. 3.10 R. Pest érk. 8 31 E. Pest érk. 13.33 E. „ Ind. 8 41 E. „ ind. 1.30 R. BAzias érk. 0.60 R. Bécs érk. 7.33 R.____________ Bécs ind. 8.45 B. 8.30 E. BAzias ind. 6.05 E. 3.30 R Pozsony 11.18 „ 11.08 , Temesvár „ 10.07 „ 9.17 R Pest érk. 6.66 E. 6.06 R. Szeged „ 1.61 R. 1.16 E' ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.33 „• Czegléd „ 9 33 „ 9.36 „ Pest érk. 8.13 „ 7.49 „ Szeged „ 1.31 R. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.36 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony 4.33 E. 4.20 R. BAzias érk. 8.46 „ 10 29 Bécs érk. 6.09 „ 6.08 , t’alktey ind) 8.31 E. IPerjAinos ind. 8.26 R. PerjAmos érk. 6.06 „ Valkony érk. 11.10 ,._______ Bécs ind. 7.4 R. 6.50 E. ISz.-Fehérv.ind. 10.18 R. 12.33 R. Győr „ 11.6,4 „ 10.06 „ Uj-Szőny „ 2.42 E. 3.65 „ Uj-Szőny „ 1.22 E. 11.13 „ Győr „ 4.19 „ 6.13 „ Sz.-Fehérv. érk 6.53 „ 2.50 R. Bécs érk. 7.60 „ 8.44 Hilda 155 7.16 R. 10.68 R. 9.46 E .Triest ind. 7.--E. 17.10 R. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.61 R .Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 R. Kanizsa 1.47 E. 11.39 „ 4.43 . I Sz."Fehérv.„ 6.17 „ 3.68 R. 1.50 E. Triest érk. 8.26 R. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 R. 4.66 „ Kanizsa ind.16.56 E 6.48 R 2.18 B. I Bécs ind. 7.16 R.11.18 E 7.45 E. Sopron „ 6.38 R 1.46 E 7.40 R. Sopron „ 11.63 „ 3.40 R. 11.19 „ Bécs érk. 9.8 R 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 R. 4.37 R. KzTLp¥hérvrind. 9.37 R. 3.13 E I Gyanafalva ind. 6.20 R. 12.66 E. Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 ,. Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell „ 11.25 „ 9.07 „ 4. *. Iinafalva érk. 9.30 .. 6.36 E. Sz. -Bellér v. érk. 6.07 E. 3.10 B. Győr ind. 7.24 R. 12.12 E Szombathely ind. 8.51 R.12.09 E Ki, Gzell „ 11.45 „ 3.12 E Kin-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk 2.10 R. 5.02 'Győr érk. 2.00 E. 6.51 „ '/Áll Any ind. 3.63 E. 6.30 R. KArolyvAr. ind. 6.18 R. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ , ind. 8.28 . 8.33 R. „ ind. 8.17 „ 9.20 „ KArolyvAr. érk. 10.17 E. 10.19 R. Zákány érk. 11.44 R. 2.37 R. Sziszek ind. 5.68 R. 5.43 E. jSteinbrück ind. 4.— R. 4.40 E. Zá ah „ 8.10 R. 7.50 E. Zágráb „ 7.63 R. 8.18 E. S41.1 nbrtck érk. 10.54 R. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 R. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 R. 4.13 E. BAttaszék ind. 3.37 R. 3.26 E. BAttaszék érk. 3.44 E. 6.15 R. Zákány érk. 12.— „ 2.27 R. Kanizsa ind. 6.18 R. 2.43 E. Mohács ind. 6.20 R. 6.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „ (Zákány „ 12.35 E. 3.07 R. Mobilos érk. 1. 30 E. 12.28 R. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind. 11.S2R12.EX-Várus Ind. 9.11 R 5 5 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged , 7.35E12.3E ind. 5.00 E 3.00 R Eszék érk. 11.20 E 10.25 R Szeged ind. 3.34 R 6.15 E „ ind. 6.35 R 10.65 R X -Várad érk. 9.10 R 7.15 E Villány érk. 7.17 R 1.0E_______ Pest ind. 7.30 R. 6.26 E. IKaSSa ind. 4.20 R. 6.34 R 6.00 E Czegléd „ 10.18 „ 8.65 „ Miskolcz - 7.49 „ 1.66 E 9 60 „ Szolnok „ 11.22 „ 9.68 - Debrecz. „ 12.47E 10.34 „ P.-Ladány „ 2.01 E. 12.66R. P.- T,adány „ 2.25 „ 12.37 R I>ebrecz.„ 3.12 „ 2.62 „ Szolnok „ 4.45 „ 4.44 „ Miskolcz „ 10.40,, 7.66 , 2.06 E'Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 R 12.18 E 6.52 „ 'Pest, érk. 8.31 „ 8.45 „_______ Szolnok ind. 11.12 R. 10.37 E. [Temesvár ind. 8.65 R. 8.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 R. Arad „ 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ Szolnok „ 4.64 „ 4.17 R. P.-EadAny ind. 2.35 E. 1.28 R^ X -Vítrad ind. 11.22 R. 9.05 E. X.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ I\-I.adiAny érk. 1.23 E. 11.44 „ Arad ind. 4.20 E. 6.44 R. JM.-Vásárhely ind. 7.16 R. 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80 E. I Tövis „ 1.30 E. 2.60 B Gy.-Fehér Vár érk. 9.46 R. 5.0015. [Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ „ . ind. 1.05 „ 1182 R „ „ ind. 10.20 R. 4.00 „ Tövis „ 2.34 „ 1.12 E. Piski „ 1.13 E. 6.10„ M.-VAsAr.’li »y érk.6.16 „ 6.52,„ Arad érk. 8.20 , 11.46 „ Piski ind. 2.60 E. IPetrozsény ind. 7.20 R. Petrozséfti érk. 7.40 „ Piski érk. 12.7 E. Tövis ’ irl. 2.ÍÍ R. 1.45 E. ISiegesvAr Ind. 9.47^E. 6.80 B. Segesvár érk^ 1 129^ „ 7.39 „ [Tövis érk. 2.20 R. 1.00 E. Kis-Kapilf3 Ind. 6.66 R. 9.40 E. [Scben ind. 5.40 R. 3.40 E. Szeben] érk. 9.6 „ 11.40 „ Kis-Kapus érk. 7.50 „ 8.35 „ A’.-Várm! ind. 5.17 E. 5.— R. -Kolozsvár ind. 4.20 R. 10.30 R. Kolozsvár érk. 10.66 „ 1.40 „ M.-Várad érk. 10.65 „ 8.32 E. Pest ind. 12.39 R. 11.00 E. 2.02 E. 11 titka ind. 1.18 B. S.52 E. Hatvan „ 2.48 „ 1.60 R. 6.86 E. S.-Tarján „ 9.02„ 1.36 R.9.08 R. 5. -Tarján „ 4.02 „ 4.00 „ 8.50 érk. Hatvan „ Kutka „ A.32 „ 2.05 E. Fest érk 12.61 E. 6 43,, 8.60 „ Pest ind. 7 32 R. 10.35 E 6 28 E I Miskolcz ind. 7.85 R 10.20 K 9 00 R Hatvan érk. 8 33,, HI 4van érk. 4.35 E „ ind. 9 60 „ 1.35 B. 11 02B I „ ind. 11.07., 3.21 R 7.55E miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 El Pest érk. 1.07 E 6.10„ 9.05„ Vámos-Györk ind. 2.40 R 10.42R Gyöngyös ind.21 E 9.28 R Gyöngyös érk. 3.16 ,, 11.12 ,, Vámos-Györk érk. 1.60 ,, 9.53 „ F.Abony Ind. 9.30 R 12.00 E42SB Eger ind. 10.62 R 11.29 E 3.03R Eger érk. 10.00 „ 12.30 „ 601 „ F.Abony érk. 8.52 „ 12.08 R 3.42 , Miskolcz ind. 7.46 R. ind. 5.19 E. [Bánréve ind. 8.46 R. ind. 6.60 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.62 „ Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 „ Kassa ind. 6.00 R. 6.30 E. Soderberg ind. 8.26 E. Rutka „ 3.28 E. 8.00 R. [Rutka „ 2.12 R. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 ,, 3.00 E.Kassa Ábos ind. 7.00 R 8.00 R 7.00 E. [Eperjes Ind. 1.25 R 6.30 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.16 „ Arcos érk. 2.10 „ 6.16 „ 3.22 „ Szerencs ind. 8.56 R. 3.59 E. IKirAlyhAza ind. 12.47 E. 9.43 R. 8.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „ ICsap „ 4.16 „ 1.36. Csap „ 12.66 E. 8.26 ,, -S.-A .-Tjhely ,, 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 R. Szerencs érk. 7.46 ,, 6.36 ,, 8-Á. ÍTjbeíy" ind. 4.42 R. IHomonna ind. 1.26 E. Homonna érk. ll.io F. S.A.«Ujhely érk. 6.33 „ Ungvár ind. 11.18 R. 2.27 E. I Nyíregyháza ind. 6.00 R Csap „ 1.06 E. 8.46 „ I Csap „ 12.48 E 4.36 B Nyíregyháza érk. 6.26 I,,________(Uiagvár_______érk. 2.04 „ * 6.631 Bátya ind. 3.40 E. I Munkács ind. 12.06 E. Mankács érk. 4.61 „_________I Bittya érk. 1.17 „________ Debreczen ind. 3.12 R 4.18 E. I Szigeth ind. 1.09 R. 9.81 B, Királyháza ind. 10.47 R 4.13 E 9.43 érk.Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigeth érk. 1.56 E 7.12 E 6.—Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E Bukarest, okt. 17. A bukaresti helyhatóság fejedelmi jóváhagyással a városi bevételekre 7 millió franknyi kölcsönt köt. Ez iránti ajánlkozások mától számítandó 30 nap alatt fogadtatnak el. Bécs, okt. 17. (Zárlat.) Hitelrészvények 217. — Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar .—. Anglo-austria 147.— Magyar hitelrészvény 222. — . Franco-magyar —.— Váltóbank —. —. Napoleonder 908.— Államvasut 327.50 Lombardok 160.50. Galicziai 211.50. Tramway 166.— Magyar sorsjegyek—.—1860 dik 100 50. 1864 diki 132.50 Magyar jutalomjegy —.Hitelsorsjegy 162. — . Arany 5.52.— 107.35 London 112.90 Török sorsjegy 53.— Municipális bank — . Bécs, okt. 17. (Hivat. zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 73.—. Salg-Tarján 106—. Magyar hitel 113 50. Magyar záloglevél 80 25. Erdélyi 140.—. Magyar keleti vasút 62.50. Magyar sorsjegy 76.75. Tiszai vasút 191.50. Magyar kölcsön 93.25 Angol-magyar 42 50. Franco-magyar 35.50 Alföld 141.—. Magyar északkeleti vasút 110.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 65.50. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 50.—. Török —.— .Municipális — . Berlin, okt. 17. (Kezdet.) Galicziai 95 50 Lombardok 94.— Ezüst jöved. 65.—. 1860-as —.—. Bécs —.— Romániai 34.50. Államvsíjpálya 193— Papirjövedék 61.10 Hitelsorsjegyek —.—. 1884-ks —. —. Hitelrészvény 128.— Magyar sorsjegy —.—. Berlin, 17. (Zárlat) okt. Galicziai 93. — . Lombard 94.— . Ezüst jöved. 64 50 1860-iki 89. . Bécs 88.— Romániai 3412. Államvaspálya 193.25. Papirjövedék 60 62 Hitsorsjegyek 106 37. 1864-diki 83.—. Hitelrészvények 128.— Magyar sorsjegy 47.12. Páris, sept. 17. (Kezdet.) 371-es járad. 58.05. Olajzáradék 60.60 Credit mobilier —. Osztr. franczia —.— déli 77.50. Államvaspálya 736 —. Lombardok 326.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön 92.75. Magyar kelsli pálya Páris, szept. 27. Liszt 85.75, 85.25, 85.25 Répaolaj 88.75, 89.50, 91.50. Lenolaj 88.50,89.—, 89.—. Szesz 66.50 67.50, 67.75 czukor finomított 154.—. Boroszló, okt. 17. Bura 260., rozs 215.—. zab 146.—. Olaj 20.45, tavaszi 20.45, szesz 25.50. 25.25 23.50 28.40 Frankfurt, okt. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam 10337 1859- ik E. metaliques —Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 97.62. Osztrák hitelrészvény 224.—. Osztrák államvasut 330.50. 1864-ki sorsjegy 145 — 1860- ik 89.75 Ferencz Józsefvasut —.— .Lombardok 164.— Galicziai 215.25. Papirjáradék 61.75. Ezüstjáradék 66.24 Osztrák bankrészvény 984.— . Magyar sorsjegyek —.58 Német-osztrák bank —. —. Győri —Gömöri —. -. Stettin, okt. 17. Búza 85.50 —. 83.25.—. resz 49.55.5 28—.25. —.—. olaj 20—. 20.-. szesz 21—. 23.— Antwerpen, okt. 17. petroleum üzlete A 38.—.—.— 1871-iki kölcsön 91.15. 1872-iki 91.75. 10.63,. 4.00 „ 6.40 „ érk. 6.00 E. TÁVIRATOK. Zágráb, okt. 17. Az országgyűlés a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot harmadik olvasásban elfogadta, elnapolta a csendőrség fizetésének szabályozását,, s megkezdte a tanácskozást a közmunkaválságról szóló törvényjavaslat felett. Triest, okt. 17. A polgármester értesíté a helytartót, hogy dr. Dorna városi képviselőjegyzékbe belaltatott. Triest, okt. 16. A harmadik választótestületnek tartott választásánál a birodalmi gyűlés számára 1557 választóczédula adatott be, melyekből 103-mal Nabagot választatott meg képviselőnő . Prága, okt. 17. A „Narodny Listy“ fölszólítja az országgyűlési választókat, hogy képviselőjelöltjeiket az országgyűlésbe menetelre utasítsák. Az utolsó országgyűlési választások hivatalos kimutatásai szerint vegyes lakosságú kerületekben cseh választók német jelöltekre adták szavazatukat. Versailles, október 17. A nemzetgyűlés többségénél küldöttei ma veszik a salzburgi alkudozók jelzését . Chambord gróf nyilatkozatát olyannak tektik, mely utolsó nehézségeket is eloszlatja Az egyetértés Chambord gróf s a monarchikus régziók között tökéletesnek látszik. Pis, okt. 17. A hivatalos lap 8 préfet áthelyezését s számos alpréfet kinevezését teszi közzé, valamint a territoriális divisiók szervezésére vonatkozó rendeleteket. A „Siécle“ szerint a nemzetgyűlés többsége biztosítva van a monarchisták tervei ellen. London, okt. 16. A spanyol pénzügyminiszter utasító pénzügyi ügynökét Londonban, az illető kötvénybirtokosoknak a június 30-án lejárt szelvényeket kifizetni. Corfu, okt. 16. Olga királyné Brindiziből „Amphetrik“ hajóval szerencsésen ide érkezett. — Báró Pottenburg képviselő Corfun keresztül Athénébe utazik. Budapeti szinlapok. 7.00 R. NE M Z T I SZÍNHÁZ. Budapest, szombat, október 18-án 1873. Hanok Minnie kisassz. a bécsi cs. kir. udv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: Mignon. Regényes opera 3 felvonásban. Goethe „Meister Vilmos tanulóévei“ czimű regénye után írták : Carré és Barbier. Fordította Ormai Ferencz Zenéjét szérzetté Thomas Ambrus. Karmester : Erkel Gyula. Személyek: Meister Vilmos — — — Stéger Lothario — — — — Odry Laertes — — — — Ormai Fridrik — — — — Halmi Jarno — — — — Kőszeghi Antonio — — — — V. Kovács Mignon — — — — Hauck Minnie k. a. Philine — — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai Kezdete 7 órakor. VÁR-SZÍNHÁZ. A fertálymágnások. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. Irta Berczik Árpád. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSI SZÍNHÁZ. SZIGETI JOLÁN, jutalomjátékául: Eszmaralda vagy: A notredamei toronyőr. Színmű 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. 3.00 B. Budapest, október 17. A 1870 óta sokféle leleplezéssel lepetett meg a politikával foglalkozó közönség — egyebeken kivül Benedetti 1870-ki és Lamarmora legújabb leleplezései sok vitára és hírlapi czikkre adtak alkalmat, de valamennyinek jelentősége eltörpül azon egyenesen a német császári kabinetirodából közzétett két levél mellett, melyek teljesen leleplezik a Németország és a római kúria közt létező áthidalhatlan szakadást és kétségkívül a legfontosabb és legérdekesebb okmányok közé tartoznak a világtörténelem levéltárában. Egyfelől az ultramontanismusnak középkori felfogása és fogásai, melyekkel a fejedelem és kormánya közt egyenetlenséget, bizalmatlanságot akar előidézni, hogy egyik vagy másik félt czéljainak megnyerhesse ; másfelől egy fejedelem férfias nyilatkozata, ki a fennálló törvényekre és a fejedelem és kormányának az alkotmányosság fogalmaiból kifolyó solidaritására utal és a csalatkozhatlansági dogma fékevesztett dölyfösségéből eredő azon állítást, hogy mindenki, ki a keresztségben részesült, egy vagy más módon a pápa alá tartozik, határozottan visszautasítja, a felvilágosult ember jogosult büszkeségével. A német császár e levele, kapcsolatban azon nyilatkozattal, mely a hivatalos lapokban a jelenlegi bécsi utazás felől megjelent, kétszeres fontosságúnak tünteti fel a fejedelmi látogatást. Az európai béke fentartására nézve biztosítékok megállapítása volt fő czélja azon fejedelmi találkozásoknak, melyek e nyár folytán Bécsben történtek, a solidáris eljárás iránti megállapodások azok ellenében, kik a békét akár kidről, akár az államok határai közt megzavarhatnák. És Európa jelen helyzetében e két békezavaró elem közt veszedelmes solidaritás létezik. Míg Francziaországban az ultramontan-feudális liga minden követ megmozdít, hogy akár erőszakkal, akár a vallásos ámítások fegyverével keresztülvigye az isteni jogon alapuló monarchia helyreállítását, élén egy fanatizált és a jezsuiták feltétlen befolyása alatt álló trónkövetelővel; míg a klerikális lapok a pápa világi hatalma visszaállításának vagy legalább a visszaállítás megkísérlésének biztosítékát látják V. Henrik trónraléptében; szóval míg minden békét veszélyeztető és szabadságellenes intriga papi vagy „affiliált” kezek által igazgattatik, addig az európai államok kormányai kénytelenek résen lenni minden eshetőség ellenében és kérlelhetlen szigorral ellenőrizni minden oly törekvést, mely vallási vagy egyházi ürügy alatt tör az államok békés fejlődése és az európai status quo ellen. Királyunk és a német császár mai találkozása, az olasz király látogatása és Vilmos császár levelének közzététele után, világos bizonyítéka annak, hogy Közép- Európa három fejedelme egyetért azon eljárás felett, melyet a belpolitikának is követnie kell szemben azon merészséggel, melylyel a klerikális reactió felütötte fejét a Francziaországban kivívott néhány ephemer győzelme után. Hiszszük, hogy e leczkén okulni fognak azok, akiket illet.Francziaországban a német császár levele fel fogja rázni a köztársaság híveit, hogy teljes erővel sorakozzanak azok ellen, kik a legitimitás, erkölcsi rend, vallásosság stb. jelszavak köpenye alatt a lelkiismereti, egyéni és politikai szabadságot akarják megsemmisíteni és nem irtóznak a nemzet sértett büszkeségét a leglelkiismeretlenebb módon felkorbácsolni, hogy a harczra buzdítsák a római curia érdekében, oly harczra, melyben a sebeiből még ki nem épült Francziaország végkép megsemmisítheti magát. De nálunk is vannak elegen, kiknek memento-ul szolgálhat az Osztrák-Magyar monarchia, Németország és Olaszország kabinetjeinek egyetértése, melyet Közép-Európa felvilágosult közvéleménye kétségkívül erélyesen fog támogatni. Egy püspök törvényellenes tette megindította a hegy tetején azt a követ, mely most már meg nem állítható többé és ellenállhatlan erővel fogja lefutni pályáját, szétrombolva mindazt és mindazokat, ami vagy akik meggondolatlanul útját akarják állni. Az állam és egyház közti viszony rendezetlen volta megengedte nálunk azon túlkapásokat, melyek elnézhetők voltak mindaddig, míg államellenes irányban nem léptek fel. IX. Pius pápa syllabusa és a legutóbbi zsinat határozványai azonban oly elveket és dogmákat állítottak fel, melyek a modern államok alapjával és czéljaival merőben összeférhetlenek ; mihelyt tehát a katholika egyház e térre lépett, Deák Ferencz szavaival élve gondoskodni kellett fegyverekről, melyekkel az állam létalapjának ilyetén megtámadásait visszautasítani lehessen. Ez volt kiindulási pontja a június 28-iki beszédnek, mely egyszersmind a fegyvereket és azok megszerzésének módját is kijelölte. A törvényhozás óriási többsége magáévá tette a majoritás vezérének nézeteit és határozata által kimondotta, hogy látja a veszélyt és el van határozva az elől megvédelmezni az államot. Most a klérus megindította az agitatiót a törvényhozás határozata ellen , hírlapokban, szószéken, conventikulumokban, mindenütt izgatnak a hazugság és rágalom fegyvereivel. Voltak kik a fejedelem személyét is belekeverték piszkos mesterségek üzelmeibe. A bécsi találkozás a Róma és Berlin közt történt levélváltás után megtaníthatta a ,,fekete internationale“ magyarországi híveit, hogy a trón támaszára államellenes törekvéseik nem számíthatnak ; arra pedig el lehetnek készülve, hogy a magyar törvényhozás fel fogja szerelni hiányos fegyvertárát, és hogy bizonyára mindnyájan egyetértendünk, fejedelem, törvényhozás és nemzet, ott, hol országunkat, alkotmányunkat s lelkiismereti szabadságunkat a vallás neve alá rejtődző államellenes hierarchikus törekvések ellen kell megvédenünk. Vilmos császár Bécsben. — Távirati tudósítás. — A ma esti hivatalos „Wiener Abendpost“ írja: Bécs lakossága ma a német császárt és porosz királyt üdvözli fejedelme vendégéül a birodalmi főváros falai között. Vilmos császár csatlakozik ama fejedelmek sorához, kiket a világkiállítás hozott körünkbe; de bizonyára nem volt szükség külső okra a császár ez elhatározásának előidézésére. I. Vilmos látogatásában császári udvarunknál, csak az nyer világró, némileg jelképi kifejezést, mi a két szomszédállam és népeik között végbement; megszilárdítja a kölcsönös barátság és rokonszenv ama kötelékeit, melyek mindkét állam üdvére a régi ellenségeskedések és elintézett ellentétek helyébe léptek; megpecsétel egy viszonyt, mely Ausztria-Magyarországot és Porosz - Németországot egyenrangúlag, egyenjogúlag állítja egymás mellé, s érdekeik és szükségleteik, törekvésük és civilisátori feladataik közösségébe benső összetartozásuk szilárd, állandó kapcsát volt képes fűzni; nem egykönnyen alapittatott egy nagyobb népszövetség nemesebb czéloknak ; mindkét részről régi előítéletekről való lemondást, s a század eseményei és igényeinek nyílt figyelembevételét követelte; szakított a történet élő hagyományaival, népszerű szenvedélyekkel, melyek a még élő nemzedékre terhes áldozatokat róttak. De ez egyesülés a béke szent zászlója alatt ment végbe ; béke ez nemcsak a két birodalomra, melyek annak áldásait felismerték, hanem béke Európára is; a béke zálogául a két állam közti új viszony egyszersmind ama vonzerővel bir a szomszéd államokra nézve, mely az európai helyzetnek ma nagyobb biztosságot nyújt, mint rég ideje nem. A minden erőszakos megzavarást kizáró, elutasító, a fenntartó , valóban conservatív eszme állandólag tért foglalt. Ez értelemben üdvözöljük uralkodónk felséges vendégét, s habár a politikai czélok látogatásának közvetlen motívumain kívül esnek is, mégis politikai következmények vannak azzal természetszerüleg egybefűződve, s minden esetben illőnek tartjuk az ősz fejedelem, császári urunk barátja irányában hazafias érzelemmel tiszteletteljes meleg rokonszenvünknek kifejezést adni. * * Bécs, okt. 17. A császár ma délután 1 óra 15 perczkor érkezett St. Pöltenbe, hol az osztrák-magyar fejedelem várta; a fejedelmek ölelkeztek és szívélyesen üdvözlék egymást . Bismarckkal kezet szorított fejedelmünk és a német császár kíséretét melegen üdvözlé. A főhatóságokon kívül Binder püspök és a káptalan is voltak jelen. Reggelizés után elindultak Penzingbe, hová az ünnepélyesen diszített udvari vonat 33/4 órakor érkezett. Rudolf koronaherczeg, a főherczegek (német egyenruhában), Lipót bajor herczeg, Ratibor herczeg, a weimari herczeg, a német küldöttségek, a helytartó és számos előkelőségek várták itt a fejedelmeket. A császári vendég szívélyesen üdvözlé a koronaherczeget kezet nyújtván neki; a díszszázad megszemlélése, a főherczegek és kiséretek bemutatása után Schönbrunnba indultak a fejedelmek nagy népsokaság lelkesült üdvözléseitől kisérve. Vilmos császár osztrák ezredének, és az osztrák császár porosz ezredének egyenruháját viselé. Újabb elhatározás szerint a magas vendég még szerdán is fog Bécsben maradni. Az igazságügyminisztériumban, mint a „Ref.“ Írja, tegnap esti öt órakor egy szakbizottság tartott ülést, amelyet a miniszter a minisztériumok, főbb bíróságok, egyetemi tanári és ügyvédi kar tagjaiból több törvényjavaslat tárgyalására hívott össze. E törvényjavaslatok között van kettő, amelyeket már régebben említettünk, t. i. a fizetési meghagyásokra és a bagatelle ügyekben való eljárásra vonatkozó javaslatok. Ezekhez járul még egy nagyobb és fontosabb , a polgári törvénykezési rendtartás revíziójára vonatkozó törvényjavaslat, amelyet az igazságügy miniszter megbízásából a nyáron működött nagy szakbizottság tanácskozásainak eredménye alapján Babos Kálmán semmitőszéki bíró készített. S a vasúti balesetek tárgyában a belügyminiszter a következő kör rendeletét intézte az összes törvényhatóságokhoz: „A közmunka- és közlekedési magyar királyi minisztériumnak folyó hó 4-ről 17765 szám alatt kelt átirata szerint, a vasútvonalakon és állomásokon előforduló balesetek alkalmával, az illető törvényhatóságok nem elég gyorsan intézkednek arra nézve, hogy a nekik mindenkor bejelentetni szokott ily esetekben a bűnvádi eljárás mielőbb megindíttassék. Fölhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy alárendelt közegeit szigorúan utasítsa, miszerint ily esetekben felelősség terhe alatt teljes erélylyel és gyorsasággal járjanak el. Gr. Szapáry s. k.“ __________ ” A Skone-féle szerződést, mint már egy ízben említettük, a hadügyminisztérium felmondotta. Ez ügyben a„P. N.“ a következőket írja: „A pályázat hirdetésének ideje nincs még megállapítva, de ha ki fog hirdettetni, ami sohá nem késhetik, akkor a pályázóknak mindenesetre vagy egy fél évi időköz fog engedtetni ajánlataik beadására. A feladat természetéből folyik, hogy a concursus feltételei egyes kisebb vállalkozók versenyzését kizárják, ellenben úgy halljuk, hogy az ország több vidékén, nevezetesen egy bizonyos iparág tekintetében" Erdélyben is, a kisebb erők akként készülnek szövetkezni s maguknak tőkéket biztosítani, hogy a pályázatnál ajánlatuk mindenesetre tekintetbe vétessék.“ A fővárosi bizottság újonnan választott tagjaihoz ! (..) A fővárosi választási mozgalom lezajlott. A bizottsági tagok megválasztottak. Az igazoló választmány befejezte, vagy rövid idő múlva be fogja fejezni munkálatait. A jövő héten az új fővárosi bizottság alkalmasint meg fogja kezdhetni működését és csakis a bizottsági tagokon fog múlni, ha ezen működés meg nem felel a várakozásnak. Tagadhatatlan, hogy a választás eredménye nem elégíti ki a polgárok összeségét, ami különben az ügy egyéni természeténél fogva — midőn rokon és ellenszenv, közöny és haszonlesés játszanak szerepet — ki nem kerülhető; ehhez járul még azon körülmény is, hogy sokféle és gyakori esetben jogosult ambitió lett megsértve a meg nem választás által és hogy másrészt sok oly egyén talált helyet a fővárosi bizottságban, befolyás, barátság, ismeretes jó hírneve vagy egyéb okok következtében, aki egyátaljában nem kívánkozott bejutni és aki a bizottsági tag tisztségét egyéniségével meg nem férő tehernek tartja. Mert, — ne szabadkozzunk! — ezrek által megválasztatni és feljogosíttatni érdekeik védelmére, egyik tényezője lehetni a behozandó üdvös vagy eltörlendő káros rendszabályoknak: ez a polgári erény bizonyítványa, a feddhetetlen előélet jutalma és legtöbb esetben a jövőben követendő becsületesség biztosítéka és ritka kivétellel dicsérendő azon ambitió, melynek következtében polgáraink legjobbjai a megválasztatás tisztségét kívánják. — De másrészt, — ne ámítsuk önmagunkat! — a tisztség elfogadása után az érem hátulsó oldala mutatkozik, a lelkiismeretes és fáradságos munka, a kötelesség hit teljesítése fognak reánk várakozni és azon polgárok, akik megválasztásunk által bizalmuk jelét adták és feltették bennünk a munkához való képességet és akaratot, méltán megvárhatják tőlünk magát a munkát is. Az előadottakból önkényt folyik, hogy senki — bárki legyen is az — nincs feljogosítva a bizottsági tag tisztsége elfogadására, ha ezen tisztséggel járó kötelességeket nem akarja végezni és hogy a közvéleményben mindinkább fog nyerni, ha számot vetvén önmagával és azt találván, hogy bármi okoknál fogva akadályozva lesz a munka teljesitésében, visszalép a bizottsági tagságtól és nem állja útját annak, a ki szívesen dolgoznék, csak alkalom nyujtassék neki a munkára. — Ekkép lemondása a közjóra nézve hasznossá, a tagsághoz való ragaszkodás ártalmassá válik. Bukarest, október elején. VI. Kedves barátom! És most , miután magáról Bukarestről elmondottam fővonásokban azt, amit elmondani óhajtottam, úgy hiszem, helyén lesz némelyeket magáról az országról is elmondani. A statisztikai adatokat legnagyobb részt a bukaresti osztrák-magyar consul dr. Haan Ernőtől kaptam, tehát egyik a leghitelesebb helyről. És én ezeket reánk nézve — főleg nemzetgazdasági szempontból — igen fontosaknak tartom. Azon 471 millió népességből, melyre kerekszámban Románia lakosságát teszik, némelyek szerint, osztrák-magyarországi mintegy 600 ezer van — ezeknek pedig legalább is nyolcz tizedrésze nemcsak magyarországi, de magyar is. Románia összes népességéből van 700 ezer család (3 millió lélekkel) földműves, 60 ezer család kézműves, 32 ezer „ kereskedő és 24 ezer „ iparos segéd. A hivatalnokok, tanárok, ügyvédek, orvosok, sebészek, bábák, gyógyszerészek, művészek, világi papok, barátok és apáczák, akik csaknem kivétel nélkül mind oláh nemzetiségűek, mintegy 50 ezer családot — körülbelül 220.000 lélekkel — tesznek ki. — Megkívánom itt egyébiránt — egyszer s mindenkorra jegyezni, hogy az oláh nemzetiségűek közé vannak számítva a görögök is, akik nemcsak az ország nemességének egy részét képezik, de a kamarában, a politikában, a hivataloknál, a tudomány és művészetek terén ezek a szóvivők, ezek az irányadók, a legnagyobb rész belőlük áll. Tudva pedig, hogy egyfelől az összes oláh nemzetiségiek száma mintegy 4 millió 300 ezret tesz ki, másfelől pedig, hogy Romániában idegeneknek a földbirtok szerezhet és nemcsak meg van nehezítve, de azt lehet mondani, csaknem absolute lehetetlenné is van téve, mindenki belátja, hogy míg maguk a románok csakis a földet mivelik, addig csaknem az összes ipar- és kereskedésnek szükségképen az idegenek kezében kell lenni. Románia kereskedésének főforgalmi ere a Dutta, amely Verderovától Kiliáig — a Duna torkolatáig — 136 német mérföld hosszú s a kereskedelem legfőbb pontját — a 80 ezer lakossal bíró Galaczot mossa hullámaival. Szintén a Duna partjain jelentékeny kereskedelmi helyek — az egész országban Galacz után ezek következnek: a 28 ezer lakossal biró Braila, Ismaila (21 ezer lakossal) és Kilia. A legtöbb esetben Brailáig, Galaczig pedig mindig a tengeri hajók is felmehetnek. Világos tehát, hogy Romániának Galacz, mintegy tengeri kikötőjét képezi, s épen ennélfogva Galacz Románia legfőbb, hogy ne mondjuk, az egyetlen valódi kereskedelmi pontja. A k és bevitel legnagyobb része tehát