Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)

1873-11-22 / 276. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . 10 „ — „ [ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár* Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. »se. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. mx. (Légrády testvérek irodájában). Kiadó­hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján, két sas-utcza 14. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 276. szám. Budapest, szombat, november 22. 1873. 7. évfolyam. Közlekedés. llaiu­zsa ind. 6.18 R. 2.43 E.­­,Bors Ács ind. 6.20 R. 5.00 E. Zákány „ 6.21 . 4.00 „ i Zákány „ 12.35 E. 3.07 B. llohltes érk. 12.30 E. 12.241 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19_,, Villány ind. 11.32 B12. E 7­­V7-Várad Ind. 9.11 B 5.5 E Eszék érk. 1.14 B32.19B Szeged n 7.35E12.3E „ Ind. 6.00E 3­00 R Eszék érk. 11.20 B10.23 B Szeged ind. 3.34 B 6.15 E , ind. 6.36B10.65B N -Varad­ érk. 9.10 B 7.15E____Villány érk. 7.17B1.11E____ Pest ind 7.30 E. 6.26 E.­­Hassa ind. 4.20 B. 6.84 B 6.00 E Czegléd ., 10.18 „ 8.65 „ Miskolcz „ 7.49 .. 1.66 E9.60 „ Szolnok „ 11.22 „ 9.68 „ Dcbreez., 12.47 E 10.84 , P.-Ladány „ 2.01 E. 12.66 R. P.-Ladány „ 2.26 „ 12.37 B Oebrecz.„ 3.12 „ 2.62 „ Szálnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.66 ,. 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B 12.18E6.52,­­Pest érk. 8.31 „ 8.45 ,_______ Szolnok ind. 11.12 E. 10.37 E. |Temesvár ind. 8.65 B. 5.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 B. j Arad „ 12.26 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ Szak­it.l­ „ 4.54 „ 4.17 B. P.-lzl­d­illig~imlz 2.35 E. 1.2) B. IV.-Várat! ind. 11.22 B. 9.05 E. IV..Várad érk. 4.47 „ 4.06 , P.-Stadony érk. 1.28 E. 11.44 „ Arad ind. 4.20 B. 6.44 E.­­vi..Vitsík­hely inti. 7.15 B. 10.02 E ■Piski „ 10.39 „ 2.80 E. Tbvis „ 1.30 E. 2.60E Gy.-F­ehér­vár érk. 9.45 B. 5.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ ,, , ind. 1.06, 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis „ 2.34 „ 1.12E. Pifki „ 1.13E. 6.10„ M.­Vásárhely érk.6.16 „ 6.52 „ ' trail_________érk. 8.20 „ 11.46 „ Piski ind. 2.60 B.­­Petrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 „_________spinki_________érk. 12.7 E. Mis-Ka,ms ind. 6.56 B. 9.40 B. 'Sieben ind. 6.40 B. 3.40 E. Sieben______érk. 6.6 „ 11.40 „ 'Kis-Kapus érk. 7.50 „ 5.36 , IV.­Várad ind. 5.07 E. 5. — B. IBraseti ind. 2.10 E. 7.30E Kol­ozsvár ink. 11.21 „ 1.3­0 „­­Ki­­lozsvár ind. 4. 45R 4.40 E Brassó______érk 1.30 „__________g - Várad érk. 10.55B. Pest ind. 12.39 B. 11.00 E. 2. OSE. II titka ind. 1.18 B. 3.62E. Hatvan , 2.48 „ 1.60 B. 5.36 E. S.­Tarján „ 9.02„ 1.36B. 9.06 E. S.-Tarján „ 4.32 „ 4.00 „ 8.50 érk. Hatvan „ 10.63,, 4.00 „ 6.40 „ Kutka „ 12.32 „ 2.05 E._________Fest. érk 12.61 E. 6­ 43,, 8.60,, Pest ind. 7.32 B. 10.35 E 5 28 B Il Miskolcz ind. 7.36 B 10.20 E 9 00 R Hatvan. érk. 8 33 ,, Hatvan érk. 4.3aB ind. 9­50 ,, 1.35 B. 11 02B­­ „ ind. 11.07,, 1.21B7.66K Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 B 'Pest érk. 1.07 E 6.10,, 9.05„ Hatvan 'ind. 4.20 B. 6.42 E­­Hatvan érk. 8.56 E. 2.19 E. Szelnek ér­k. 7.54 „ 9.17 E 'Szolnote ind. 6.20 E. 11.32 E. Vásnos-O*. érk ind. 2.40B10.42 B 4* vönygyös ind­­.21 E 9.2SB Oyön­ty«c s érk. 3.15 „ 11.12 „ Vámos-t Hyörk érk. 1.50 ,, 9.53 ,, IV Abony ind. 9.30 B 12.00 E 4 22B IKgrer Ind. 10.62 B 11.29 E 3.03B Eger érk. 10.00 ,, 12.30 ,, B 01 ,, IF • Abony érk. 8.52 ,, 12.08 E 3.42 , Miskolcz ind. 7.46 B. ind. 5.1­9 E. I Bánréve ind. 8.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.52 „ I Minkolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 R. 5.30 E. jöderberg ind. 8.26 E. 7.00 B. Rutka „ 3.28 E. 8.00 B. I Rutka ,, 2.12 E. 4.00 E. Od­erberg érk. 7.30 ,, 3.00 E. Kassa_______ér­­. 5.00 E. 3.00 B. AbOS ind. 7.00 R 3.00 R 7.00 E. ji'Iinerjes ind. 1.25 R 5.30 R 2.47 E. F.perjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.15 ,, I a.U.S érk. 2.10 ,, 6.15 ,, 3.22 ,, Szerencs ind. 8.65 R. 3.59 E. IKirályháza ind. 12.47 E. 9.43 E. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.82 ,,­­Csap „ 4.15 „ 1.36 Csap ,, 12.56 E. 8.23 ,, S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.50 ,, Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 E. Szerencs érk. 7.45 ,, 5.36 ,, S -A.-I'.jhely inti. 4.42 B. IHoinenna ind. 1.26 E. Homonim érk. 11.10 E. !S.-A.-ITjhely érk. 5.33 ,, Vígvár' ind. 11.18 E. 2.27 E. U­ű­­regy­háza ind. 6.00 B Csap „ 1.06 E. 8.15 „ ICsí.p „ 12.48 E'4.35 E y­yirej/ryh­áza érk. 6.26­­„_________V vízvár________érk. 2.04 „ • 5.53, Bátyó ind. 8.40 E. I Mimkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 „ 'Bátyó érk. 1.17 ,, Debreczen ind. 3.12 B 4.18 E. Sergél II ind. 1.09 B. 9.31 B. Királyháza ind.10.47 B 4.13 B 9.43 érk. Királyháza ,, 4.35 „ 4.23 K, /„l.­­f e n ui rr 1 n T,’ 1? Bt .,..«1, A,'. 11 r.n o­rfl 1,’ K (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (eete) déltől éjfélig. lízesgyortv.ind. 3T16 E. 11.—ETTFest­ gyom. ind. ftg. E. 2.96 F West érk.10. 6 E. 6.85®. BécS érk. 9.13 B. »­99 B­Bécs ind. 8.45 ® 1 8.90 E. Házias ind! 6.06 E! 8.SO­R Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 B Pest érk. 6.06 E. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 B . ind. 6.57 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.93 Czegléd „ 9.83 „ 9.85 , Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.81 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9-25 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony „ 4.33 E. 4­2» Bázias érk. 8.46 „ 10.39______Bécs érk.___6.09 „ 6.03 „ Valkány ind. 3.21 E. Perjám­os ind. 8.25 B. Perjámos érk. 6.06 .___________Valkány érk. 11.10 .________ Bécs ind. 7.4 B. 5.10 B. Sz.-Fehérv-ind. 10.18 B. 12.23 B. Gy'dr „ 11.54 „ 10.06 „ Uj-8z8ny „ 2.42 E. 3.66 „ Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ Győr „ 4.19 „ 11. Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.50 B. Bécs érk. 7.60 , 3.44 „ Bulla ind. 7.16B. 10768R. 9.46Tr |Triest ind. 7.—B. 17.10B. — Sz.-Feh­érv.érk.9.17 „ 2.33 B. 11.54B .Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.39 „ 4.43, 87.­Fehérv.„ 6.17 „ 3.63 B. 1.60 E. Triest érk. 8.26B. — 7.51 E Bulla érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.66 , Kanizsa ind.10.55 Bi.48 B­­.15B.~[B«cs~ind. 7.16 H. 11.16 E 7.45 B. Sopron „ 6.38 B 1.45 E 7.40 B. Sopron „ 11.63 „ 3.40 B. 11.19 „ Bécs érk. 9.8 B 4.50 „ 11.14 „ Ki­lizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sz.-Fehérv. ind. 9.37 B. 3.13 E Uyan­falva ind. 5.20 B. 12.65 B. Kis-Ozell „ 3 12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ .6.81 „ Szombathely ,, 6.36 „ 3.01 „ Kis-szell „ 11.25 „ 9.07 „ tl.yallttl .lva érk. 9.30 „ 6.35 E. Sz. Fellérv. érk. 6.07 E. 8.10 B. tiyiír ind. 7.24 B. 12.12 E ISzom­bathely ind 8.61 B. 12.09„ Kis-Czell „ 11.45 ,, 3.12 E |Kiil-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 5 02 , tlyíír érk. 2.00 E. 6.51 r V.tiíííiny ind! SVCiTb! fi.30 ll. I Károly vfil. ind. 6.18 B. 6.18 B. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 B. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40, Ind. 8.28 „ 8.33 B. ! „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Hrd­­olyvíll. érk. 10.17 B. 10.19 B. 'ZfUkilliy__érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszeit ind. 6.58 B. 6.43 E. Steinbrück ind. 4.—E. 4.40 E. Zágráb , 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.53 B. 8.18 E. S1 e 111 britek érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. a.Thidlly ind. 8.48 B. 4.13 E. IBI Utaszék Ind. 3.37 B. 3.26 E." Ítéli »szék érk. 3.44 B. 6.15 B. Szakstn­y érk. 12.— . 2.27 B. TÁVIRATOK. Bécs, nov. 21. A képviselőházban indokolja Lienbacher a tőzsdeválság okai megvizsgálása iránti indítványt; az indítvány a gazdasági bizottsághoz utasíttatott. Stendel interpellál a földadószabályo­zási törvény lassú végrehajtása miatt. A legköze­lebbi ülés vasárnap lesz. Bécs, nov. 21. A „Pressédnek egy madridi távirata jelenti az amerikai képviselő jegyzékében foglalt követeléseket: a „Virginias“ visszaadása és a foglyok kiszolgáltatása, a kivégzésben kompro­­mittált hatóságok elmozdrtása és az amerikai lobo­gó üdvözlése. A spanyol kormány erélyes válasza az, hogy az események iránti részletes jelentés kéz­hezvétele után fog válaszolni, míg ellenben az angol képviselő által átnyújtott jegyzékben kifejezett azon kívánatra, hogy jövőre angol fogoly ne végez­tessék ki a rendes törvénykezési eljárás mellőzé­sével, a spanyol kormány udvarias válaszban nyi­latkozik. Paris, nov. 21. A „Moniteur“ mondja: Cham­­bord gróf, ki nyolcz nap óta Francziaországban idős, a legutóbbi válság alkalmából a jobboldal képviselőinek szabad tetszésökre bizá a lelkiisme­­retek szerinti szavazást. Gallen, nov. 21. A st.-galleni nagytanács sür­gősnek nyilvánitá a törvényjavaslatott azon lelké­szek megbüntetése iránt, kik állásukkal politikai czélokra visszaélnek. Páris, nov. 20. (Zárlat.) 3% járadék 56 25. 4­/.,0/o já­radék 82,90. Olasz járadék 59.80 Credit mod. 343.— Lombard 371.—. Allamvasp. 737.—. Koronajószági zálog­levelek —.—. Ausztriai kötvények —. 1871-iki kölcsön 92­05. 1872-iki kölcsön 92.30. Berlin, nov. 21. (Kezdet.) Galicziai — —. Lombardok 96.— Ezüst jöved. —. 1860-as —.—. Bécs —.— Romániai 34.—. Államvispálya 194.50 Papirjövedék —.— Hitelsorsjegyek —. 1864-ki —. Hitelrészvény 130 50 magyar sorsjegy —.—. Berlin, nov. 23. (Zárlat.) Galicziai 94.05. Lombard 98.— . Ezüst jöved. 64.75 1860-iki 90.7/s. Bécs 87.25 Romániai 83.75. Államvas.pálya 194.—. Papirjövedék 60 25 Hitelsorjegyek 106.—. 1864-diki 86.50. Hitelrészvények 130.50 Magyar sorsjegy 47.75. Frankfurt, nov. 21. (Kezdet.) Váltóárfolyam 1020 1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —. Nem­zeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 232.25. Osztrák államvasut 341.75. 1864-ki sorsjegy 145.65 1860- ik 90.25 Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 172.50 Galicziai 208.25. Papirjáradék 60.25. Ezüstjáradék 64.36 Osztrák bankrészvény 986.—. Magyar sorsjegyek —.— Német-osztrák bank —. —. Győri —Gömöri —. - . Utolsó posta. — Hollandiában a gyarmatminiszter szükségét látta kijelenteni a képviselőház előtt, hogy az alsini szultán ellen­ viselt háborúnak nem czélja Atsint elfoglalása s közvetlen holland uralom­ alá helyezése. Hollandia csak fennhatósága alá hajtja Atsint önkormányzatát azonban fenntartja feltét­lenül. — Az arany partvidékről, mint táv­irataink már jelentették, nyert csaták hírével jött meg az angol lapok postája. Érdekes, a­mit a „Temis“ harettéri levelezője, e háború valódi in­dokáról elbeszél. Azt mondja ugyanis, hogy az as­­lantik mostani királya azért bonyolódott szánt­szándékkal e hadviselésbe, hogy letörüljön atya nevéről egy szenyfoltot. Ez t. i. soha sem viselt háborút s e bűne miatt nem engedték meg a ha­zai szokások, hogy családi temetkező helyen nyu­godjanak tetemei. Ezért kellett hát fiának minden áron háború, melyre könyen rá mehet maga a csa­ládi temetkezőhely is.­­ A franczia nemzetgyűlés tegnap­­előtti ülése történetéhez egy érdekes adatot távira­toznak a „N. Fr. Pressének", mely magyarázatát adja a bonapartisták szavazatának. Roucher a reggeli ülésen erélyes hangon ellene nyilatkozott az elnöki hatalom hét évre való meghosszabbításának. Ennek folytán a bonapartisták nagy része kijelen­tette, hogy ellene szavaz a kisebbségi javaslatnak. M­a­c-M­a­h­o­n erre az ülés végével két megbí­zottat küldött Roucher-hez, s támogatását szívrehatóan kérte. Azt üzente, hogy ezzel szemé­lyes szolgálatot tesz neki, s hogy ő — már mint Mac-Mahon — háladatos lesz adandó alka­lommal a bonapartistáknak, ha jól szavaznak Te­hát jól szavaztak. — A pápa megint beszélt — azaz menydörgött. Enyhébben már nem is adja. Szólott pedig a német és az éjszak amerikai collegiumok haza készülő növendékeihez. Előbbieknek lefesté hazájuk iszonyú állapotát, a rettenetes üldözést mely őket otthon várja, mely Julián idejére em­lékeztet. Fegyverkezzenek fel tehát béketűréssel, erővel a harczra, hogy méltók legyenek hazájuk egyháznagyjainak magasztos példájára. —Az ame­rikaiakhoz pedig igy szólott: Németországban el van nyomva a szabadság, de nálatok teljes ,­majd nem tulságos, vagy legalább is nagyon veszélyes. Nektek tehát az erény, Krisztus parancsainak hű­séges megtartása, s teljes önuralom szükséges, hogy ellenállhassatok a rosz példák vonzerejének. — Berlini kormánykörökben nagy sensatiót keltett Mac-Mahon győzelme oly nagy szavazattöbbséggel. Legfeljebb 12 szavazattöbbségre számítottak, s azt hiszik, hogy az utolsó órában jött létre valami compromissum. (A compromissum természetét a Ronder és Mac-Mahon között történ­tek magyarázzák meg.M Szinlapok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, november 22-én, Hanck Minnie kisassz.­a­­­ácsi cs. kir. üdv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: Figaro lakodalma. Víg opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Mozart Amadé, Fordította N. F. Személyek: Gróf Almaviva— — — — — — Láng A grófné — — — — — — — Tannerné Susanna, ennek szobaleánya — — — Balázsné B V. Cherubin, a gróf apródja — — — — Hauck M. k. a. Figaro — — — — — — Kőszeghy Marcellna — — — — — — — Kvassayné Bartolo, sevillai orvos — — —­­ Angyalfi S. Basilio, zenetanító — — — — — Pauli Hebegi, bíró — — — — — — Szalai Antonio, kertész, Susanna nagybátyja Ormay Fanchette, a kertész leánya — — — Nádayné MIKLÓSI SZÍNHÁZ. Haramiák. Szomm­ujáték 5 felvonásban. VÁR­SZÍNHÁZ. Londoni arszlánok. Vígjáték 5 felvonásban „London assurence“ czímű műve után angolból fordította Csepregi L. A balközép, Ghyczyvel szemben. III. Igen, én is azt mondom, hogy Magyar­­ország állami és önkormányzati jogosultsá­gának feladatában olyan első rangú kérdé­sek is vannak, amelyeknek megoldása nem csak nem reménylhető, de teljesen lehetet­len is mindaddig, amíg ezen megoldás a Ghyczy Kálmán által kifejtett törvényszerű modorban — „a monarchia két állama kö­zött kötendő újabb egyezkedés útján“ — nem lesz eszközölhető, s amíg a megoldás eszközlésére hiányozni fog még azon első s legközvetlenebb emeltyű is, melyet a nemzet többségének akarata nyújthat az országgyű­lési képviselet és parlamentáris kormány eszélyes rendelkezésére. Igen, én is azt mondom, hogy „rend­kívüli viszonyoktól, melyek azok által, kik ilyeneket előidézni nem akar­­n­a­k, számításba nem vehetők, eltekintve“ be kell várni a rendes, békés, alkotmányszerű megoldás kedvező alkalmát pártunknak is, mely nem alapítja politikáját a „rendkívüli“ eshe­tőségek lehetőségeire, sőt az ezekből eredhető catastrophák megelőzését és elhárítását tartja szem előtt minden számításában és törekvé­sében. Igen, én is azt mondom, hogy a meg­­oldhatás előfeltételeivel nem bíró nagy kér­déseket nem segíti előre a „kölcsönös tor­zsalkodás“ s nem fogják az „országos poli­tika“ kedvező alkalmához közelebb juttatni azon hol pityergő, hol hetvenkedő, most jajveszeklő, majd átkozódó szónoklatok, ame­lyeknek nyelvelési remekléseiben még tet­szelegnek maguknak némelyek, de nem gyö­nyörködik senki a szókeszűség és gúnyolódás emberein kívül. S mert mondom mindezeket én is, s mert felfogom másrészről hazánk pénz­ügyi és átalában véve anyagi nyomorának égető veszedelmét is : igen természetes, hogy a megoldásra lehetőséggel jelenleg nem bíró kérdésekre nézve — bármily nagy fontos­ságúak ezek különben — elfogadhatónak tartom a figyelmeztetést is, miszerint tör­vényhozó testületünk várja be türelemmel az „országos politika“ fölemelkedésének le­hetőségét, addig pedig foglalkozzék, lelkiis­­meretesen, azon financziális életkérdés meg­mentésével, mely a sülyedő helyzet válsá­gos előterében kiáltoz segítségért. De bár­mennyire kész legyek elismerni, hogy azok a „közjogi“ feladatok — ez idő szerint nem kerülhetvén a megoldás sike­­rülhetésének napirendjére — „tartogatha­­tók“ mint a jó fajta, de nondum ma­túra gyümölcs: legkevésbé sem vagyok hajlandó arra, hogy eldobjuk azt ma­gunktól, mint valami ártalmas és gonosz eszmét. S ugyan miféle liberális párt is volna az, kérem szépen, mely kitörülné hit­vallásából az ország önkormányzatának tel­jes érvényesítésére megkívántató legfőbb jogok iránti követeléseit ? Ugyan miféle , credo lenne az, melyben megtarthatnák ugyan helyeiket az apró szentek, ég és föld, paradicsom és pokol, Pontius is Pilatus is, de az úristen nem türetnék meg ? Hát mi haszna volna a szabadság és alkotmányosság uralmának, ha ez nem az ország jogainak fenntartására, ha­nem ezek elhallgatására kötelezné a polgáro­kat? Hiszen így többet érne a kényuralom, mert ezalatt legalább egyet érez és egyre­­ törekszik minden becsületes hazafi s tün­tet­és érzelme és igyekezete mellett, úgy a mint lehet. Hiszen elvfeladást még az 1867 előtt hazajött emigránsoktól sem követelt a hatalom. Lehet, hogy kény­telenek voltak ígéretet tenni, miszerint „po­litikával foglalkozni nem fognak“, de bizo­nyára egyik sem volt kénytelen felfogadni, hogy lemond nemzete felszabadulásának reményéről, hitéről. S várjon követeltetett-e ilyesmi Deáktól és Andrássytól, mi­dőn megcsinálták az 1867-iki egyezményt? Elmulasztották igenis a nemzet jogainak teljes érvényesítésére a „kedvező alkalmat“, mert vagy nem látták, vagy nem merték látni annak lehetőségét, de reversalist csakugyan nem adtak magukról azon jogok­ra nézve, melyeket érvényre emelni nem bírtak. Én megígérhetem és meg is ígérem azt, hogy nem érvényesítek bármely jogot is addig, amig nem lehet; én megígérhetem, és meg is ígérem, hogy ezen lehetőség előtt nem kötekedem séhán, nem szájaskodom idétlen bármely jog mellett sem, de nem ígérhetem s nem is ígérem meg soha, hogy lemondok bármely jog iránti szándékom­ról és igyekezetemről s hallgatásra kötele­zem magamat iránta akár tiz esztendeig, akár tiz perczig. Pedig én nem szeretem a meddő fecsegést s tudok hallgatni hosszú időn is át türelemmel, de csak akkor, ha nem akarják rám parancsolni a némaságot. Magyarország önállósága, a magyar hadsereg, magyar pénzügyi függetlenség, hi­szen ezek eszmék, fogalmak, ösztönök, só­várgások, igazságok, melyek közösek minden párttal — mondogatják, egy idő óta, néme­lyek, itt is, ott is. Úgy legyen. De hát ok-e ez arra, hogy lemondjunk róluk? és nem inkább a leghatalmasabb argumentum, hogy ne mond­­j­o­n l­e róluk soha senki, s főleg egy libe­rális párt? S ha azon fogalmak és igazságok közösek mindnyájunkkal, ám nyilvánítsa hát hitét minden párt, tessék manifestálni ezen szent közösséget a túlsó oldalról is; de ne követeltessék szótlanságukhoz még a bal­oldal siketnémasága is. A kakas szólhat bár­hányszor , mi soha sem fogjuk mondani, hogy „nem ismerem azon embert“. Nem segíthetünk mesterünkön, a nemzeten, de igazát nem tagadjuk meg. Nem szitkozódunk keresztfájánál az írástudók és farizeusok ellen, de hiszünk feltámadásában és hirdet­jük igéit lelkünk teljességéből. „Lemondás“ — „félretétel“ — „fel­függesztés“ — „elodázás“ iránti ígéret­ről, nyilatkozatról, biztosításról beszélnek; de hát mi ennek a kívánságnak a valódi, száraz értelme utoljára is ? Semmi egyéb mint az, hogy hazud­junk. Hát ekkor aztán meg bízhatób­­bak lennénk „a mérvadó közösen“, mint mondani szokás.­­ S még hagyján, ha valami g a k o­r-l­a­t­i haszna volna belőle a haza ügyének, de nem lehet semmi, mert nincs igazi magyar hazafi, ki őszintén, utógondolat nélkül, tehetné meg az ígéretet, hogy nemzete jo­gainak valósításáról lemond. Mire való lenne hát az egész alakoskodás? Arra, hogy ma­gunkra vegyük a szolgaiság azon­­­­­s r­é­e­­jét, melyet az igazság megtagadásában ten­nénk magunkévá. Én ezt a libériát nem fogom viselni. Ennyit azon követelésekre, melyeket a jobboldali sajtó hangoztatott éveken át s frissített fel legújabban is, a­mióta azt a dőreséget vette fejébe, hogy a pártok új ala­kulása iránti óhajtásaink azt jelentik, hogy a balközép gratiát kér a jobboldaltól, meg­adja magát auf Gnade und Ungna­de s kész a f­u­s­i­ó­r­a. Erről egyébiránt még szólok, midőn „a jobboldal ellenében“ fogom kifejteni „A Balközép“ álláspontját, válaszul a „Pester Lloyd“-nak. Én óhajtom, igenis, a pártok új ala­kulását s meggyőződve is vagyok, hogy lé­tesülni fog. De nem a Ghyczy Kálmán ajánlotta után és feltétel alatt; nem a f­u­­sio, hanem a coalitio útján, nem az elvek feladásának, hanem az elvek megőrzésének feltétele alatt. Tény, hogy az ország — értem ennek gondolkozó, tájékozott, eszméletképes, poli­tikailag érett és tényező részét — nem érzi magát jól, sőt nyugtalan, lázas, va­lami egyebet akar — eltekintve is az anyagi csapásoktól és pénzügyi nyomorok­tól, melyek emelik ugyan a közérzelem hánykolódását, de nem képezik ennek ere­detét. Tény, hogy ezen — olaszosan szólva — malessere onnan is ered, hogy a par­lamentáris pártállás nem kielégítő senkire nézve. Tény, hogy ezen r­o­s­z a 11 év most már a válság paroxismusait érte el, melyeknek hogy mi lesz a vége, azt aligha meg tudná most még mondani bárki is. Mindezen tények alapján rendkívül fontos kérdés gyanánt áll előttünk az, hogy kielégítő lehetne-e az átalános válság azon solutiója, mely az eddigi pártállásokat gyökeresen át nem alakítaná, vagyis nyerne-e a közügy bármit is az által, ha akár a jobboldalban a balközép, akár ebben a Deák­párt felolvadna a­nélkül, hogy ezen fel­olvadás végeredménye két alkot­mányos és parlamentáris magyar párt lenne, egyik a többség által támo­gatott kormány pártja, másik a kormány­zásra jelölt kisebbség ellenzéki pártja ? Én azt tartom, hogy ebből nem volna semmi haszon az országra nézve. S ha a cri­sis lefolyása csak az lesz, hogy a kormány­zati kaleidoskop rázkódása ugyanazon darabkákat fogja gruppírozni egy újabb színjátékban, akkor bizony kárba vesz az egész pártalakulási mozgalom. Mert hogy Ghyczy Kálmán s a­kik vele tartanak le­járják magukat néhány hó alatt, mint lejárta magát a Deák-párt néhány év alatt, az ugyan nem lenne nyereség a nem­zetre nézve. Már­pedig én félek, hogy a pártok új alakulásának kívánatos ez­élt át illetőleg, maga Ghyczy Kálmán is téves irányt kö­vet. Jelentésének egyik pontja legalább olyan, hogy abból kételyt igen, de meg­nyugvást merítni én nem vagyok képes. Örvendeni fogok, ha csalódom, de most csak abból ítélhetek, a­mi előttem áll. Holnap előadom a kérdéses pontot észrevételeimmel együtt s remény­em — ámbár nem vagyok bizonyos, — hogy „Ghyczyvel szemben“ befejezhetem czikkso­­rozatomat is a „A Balközép“ november 7- diki határozatai s a mélyen tisztelt volt vezérünk részéről pártunk ellenében hasz­nált érvelés elemzésével. Csernátony­ feletti jelentés, úgy­szintén a különvélemény is. Meglehetős élénk vita nyúlt meg ma is azon kér­dés felett, hogy ez államháztartásban a súlyegyen miként állíttassék helyre. E részben majd később fogja a részleteket megállapítani és javaslatát elké­szíteni a bizottság, most csak jelezni óhajtotta, hogy a súlyegyen helyreállítását a közadministratív az államháztartás és adóreformok gyökeres átvizs­gálásától várja. Sennyey határozottabb kifejezést óhajt adni arról, hogy már az eddigi háztartással csak­ugyan komolyan szakítani és új életet kezdeni akarunk, mert az érzi az összes nemzet, hogy így tovább haladni nem lehet s új érzületet ki kell elégíteni az akarat komolyságának jelzésével a változtatás iránt. Kerkapoly daczára annak, hogy a már megállapított 74-iki kiadásokat ismé­telve átnézte, egy-két tételen kívül nem fog tudni levonást ajánlani, ha csak a ház pausále levonást nem rendel el általában. Tehát utoljára is a jöve­delmek fokozásához kelle folyamodni. Senny­e­y ezt nem tartja elégnek, hanem átalában gyökeres in­tézkedést kíván, mitől m­ás téren is remél javulást. Móricz Pál nem tartja czélszerűnek lep­lezni a dolgot s ámítani a nemzetet, hanem őszin­tén óhajtja feltárni a sebeket, valamint azoknak orvoslási szándékát is. Horváth Lajos óvatossá­got kíván, nehogy félreértésekre adjon a bizottság alkalmat. Széll Kálmán kifejti, hogy most többet a jelentésbe felvenni nem szabad, mint csak azt, hogy mely ügyeknek alapos és gyökeres átvizsgá­lásától reméljük a javulást. A mikéntet majd az ügyek tüzetes tárgyalásánál lesz helyén megállapí­tani. Szóltak még B­arta­­,­Kerk­ap­o­­­y többször és Csengery, kinek indítványára helyesebb for­­mulázással fogadtatott el a kérdés.­­ Külön­vélemény a 153 millió­s kölcsön tárgyában. A pénzügyi bizottság kisebbségének különvéleménye a következő: Az ország rendes és rendkívüli kiadásainak gondos számbavétele és pénzügyér úr által a bi­zottsághoz beterjesztett kimutatásnak kellő megfi­gyelése után állíthatjuk, hogy a folyó és jövő évre 80.812.874 forintnál nagyobb rendkívüli fedezet nem szükséges. E szerint százötvenhárom millió kölcsön egészben való megszavazása nem lenne kellőleg indokolható. Ezek folytán 153 millió köl­csön igen sok, 77 millió igen kevés s megtörtén­hetik, hogy 768/1 millió elhelyezése mellett is le­begő adósság tételére lenne utalva a pénzügyér. A beterjesztett 372. sz. törvényjavaslat által csak huszonöt millió végleges elhelyezéséről létezik in­tézkedés , a kölcsön többi részének átvétele iránt kellő biztosítás nem nyújtatik. Az állam­javak némely kisebb egyes részei a folyó és jövő évre szóló költségvetések tárgyalása al­kalmával eladatni rendeltettek. Ezen kölcsönszer­ződés szerint „minden az államjavak netaláni eladá­sából befolyandó összegek e kölcsön törlesztésére lennének fordítandók.“ (lásd a 7. §-t) Tehát ha a kölcsön iránti törvényjavaslat elfogadtatnék, ezen tételek helyett másnemű fedezetről lenne szükség gondoskodni. Végre, ha az öt százalékos kölcsönö­ket a hatos kamattal fizetendő adósságokkal össze­hasonlítjuk, s ha felveszszük, hogy eddigi állam­­kölcsöneink ötös kamatjáradék mellett szereztettek be, miután az ötszázteli úgy áll a százhoz, mint hat a százhúszhoz, így ezen pénzügyi művelet alapján 120 o. ért. frt helyett kapna az állam 83 Va frtot. Ezt viszonyítva a százötvenhárom mil­lióhoz, oly veszteség kerül ki, mely csaknem elvi­selhetetlennek tűnik fel. Mindezen fontos okoknál fog­va alab­l­ottak a törvény­javaslatát tárgyalás alapjául se fogadhatjuk el, ez okból annak elvetését ajánl­juk. — Kiss Lajos, Móricz Pál. A Deákkör ma esti értekezletén az in­­compatibilitás iránti bizottság tagjai gyanánt Paczolay, Pólya, Horváth L., Gorove, Ürményi és Vizsolyi jelöltettek ki a megválasztásra. — E r ra t a. A mai vezérczikk második be­kezdésének hatodik sorában „föltételeknek“ he­lyett „főtételekne­k“ olvasandó. A negyedik hasáb első bekezdésének első sorában „megmarad­hat balközépnek*’ helyett olvasandó „megma­rad balközépnek“, végül a czikk utolsóelőtti be­kezdésének utolsó sorában „it will kep“ helyett olvasandó „it will k­e­e­p.“ . A pénzügyi bizottság mai ülé­sében, az „Ung. Lloyd“ szerint, b. Sennyey kijelentette, hogy semmiféle aspiratiókat nem táplál és nincs szándékában a minisztériumot állásában megtámadni. _____ — A pénzügyi bizottság délelőtt tar­tott ülésében hitelesíttetett a 153 milliós kölcsön Budapest, november 21. A Changer-passer! ezen ismeretes es­­camoteur vezényszó jellemzi legjobban azon dolgokat, melyek az utóbbi napokban Fran­cziaországban történtek. A monarchikus restauratio egy perczre letűnt a napirendről és helyébe állt a katonai dictatura, mint akár 1851. deczember 2-án. Changarnier sürgősségi indítványát csak 14 szavazatnyi többség fogadta el, már az alkotmánytörvények megállapítására vonat­kozó indítványok négyszerte-ötszörte na­gyobb többséggel lettek elvetve, a ló­­nyaisták — bocsánat! a bonapartisták en bloc a kormánynyal szavaztak, mely ma erő­sebben áll mint május 24-én, legalább erre mutat azon körülmény, hogy a kormány beadta lemondását. Sietünk megfejteni ezen látszólagos ellentétet, mert igen érthető, hogy a kabi­net visszalépésének hírére sok hírlapolvasó megütődve kérdé : mikép lehetséges az, hogy a kormány, mely csak az imént győ­zelmet aratott, épen most, a diadal perezé­­ben lép vissza? Ennek magyarázata az, hogy Broglie úr elég erősnek érzi magát, elvállalni a megbízatást új minisztérium alakítására, melyből eddig lágymelegeknek mutatkozott és talán valamivel lelkiismere­tesebb kollégáinak szűrét kiteheti. A pro­­cessio-vezetők a bucsusok és jezsuita bál­­ványozók búzája teljes virágzásban van, a Broglrek, Ernoulok és társaik korlátlanul fogják ezentúl irtogatni a liberalismus ve­szélyes növényét a hét évre biztosított „vaincu glorieux“ mindenható dictaturája I alatt. Mert a dictaturáA^Ldenhatóvá decre- I tálta a kardesört^’ ^-nettől megrettent

Next