Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)
1873-11-22 / 276. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . 10 „ — „ [ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár* Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. »se. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. mx. (Légrády testvérek irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni helyben és posta utján, két sas-utcza 14. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 276. szám. Budapest, szombat, november 22. 1873. 7. évfolyam. Közlekedés. llaiuzsa ind. 6.18 R. 2.43 E.,Bors Ács ind. 6.20 R. 5.00 E. Zákány „ 6.21 . 4.00 „ i Zákány „ 12.35 E. 3.07 B. llohltes érk. 12.30 E. 12.241 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19_,, Villány ind. 11.32 B12. E 7V7-Várad Ind. 9.11 B 5.5 E Eszék érk. 1.14 B32.19B Szeged n 7.35E12.3E „ Ind. 6.00E 300 R Eszék érk. 11.20 B10.23 B Szeged ind. 3.34 B 6.15 E , ind. 6.36B10.65B N -Varad érk. 9.10 B 7.15E____Villány érk. 7.17B1.11E____ Pest ind 7.30 E. 6.26 E.Hassa ind. 4.20 B. 6.84 B 6.00 E Czegléd ., 10.18 „ 8.65 „ Miskolcz „ 7.49 .. 1.66 E9.60 „ Szolnok „ 11.22 „ 9.68 „ Dcbreez., 12.47 E 10.84 , P.-Ladány „ 2.01 E. 12.66 R. P.-Ladány „ 2.26 „ 12.37 B Oebrecz.„ 3.12 „ 2.62 „ Szálnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.66 ,. 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B 12.18E6.52,Pest érk. 8.31 „ 8.45 ,_______ Szolnok ind. 11.12 E. 10.37 E. |Temesvár ind. 8.65 B. 5.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 B. j Arad „ 12.26 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ Szakit.l „ 4.54 „ 4.17 B. P.-lzldillig~imlz 2.35 E. 1.2) B. IV.-Várat! ind. 11.22 B. 9.05 E. IV..Várad érk. 4.47 „ 4.06 , P.-Stadony érk. 1.28 E. 11.44 „ Arad ind. 4.20 B. 6.44 E.vi..Vitsíkhely inti. 7.15 B. 10.02 E ■Piski „ 10.39 „ 2.80 E. Tbvis „ 1.30 E. 2.60E Gy.-Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ ,, , ind. 1.06, 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis „ 2.34 „ 1.12E. Pifki „ 1.13E. 6.10„ M.Vásárhely érk.6.16 „ 6.52 „ ' trail_________érk. 8.20 „ 11.46 „ Piski ind. 2.60 B.Petrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 „_________spinki_________érk. 12.7 E. Mis-Ka,ms ind. 6.56 B. 9.40 B. 'Sieben ind. 6.40 B. 3.40 E. Sieben______érk. 6.6 „ 11.40 „ 'Kis-Kapus érk. 7.50 „ 5.36 , IV.Várad ind. 5.07 E. 5. — B. IBraseti ind. 2.10 E. 7.30E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.30 „Kilozsvár ind. 4. 45R 4.40 E Brassó______érk 1.30 „__________g - Várad érk. 10.55B. Pest ind. 12.39 B. 11.00 E. 2. OSE. II titka ind. 1.18 B. 3.62E. Hatvan , 2.48 „ 1.60 B. 5.36 E. S.Tarján „ 9.02„ 1.36B. 9.06 E. S.-Tarján „ 4.32 „ 4.00 „ 8.50 érk. Hatvan „ 10.63,, 4.00 „ 6.40 „ Kutka „ 12.32 „ 2.05 E._________Fest. érk 12.61 E. 6 43,, 8.60,, Pest ind. 7.32 B. 10.35 E 5 28 B Il Miskolcz ind. 7.36 B 10.20 E 9 00 R Hatvan. érk. 8 33 ,, Hatvan érk. 4.3aB ind. 950 ,, 1.35 B. 11 02B „ ind. 11.07,, 1.21B7.66K Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 B 'Pest érk. 1.07 E 6.10,, 9.05„ Hatvan 'ind. 4.20 B. 6.42 EHatvan érk. 8.56 E. 2.19 E. Szelnek érk. 7.54 „ 9.17 E 'Szolnote ind. 6.20 E. 11.32 E. Vásnos-O*. érk ind. 2.40B10.42 B 4* vönygyös ind.21 E 9.2SB Oyönty«c s érk. 3.15 „ 11.12 „ Vámos-t Hyörk érk. 1.50 ,, 9.53 ,, IV Abony ind. 9.30 B 12.00 E 4 22B IKgrer Ind. 10.62 B 11.29 E 3.03B Eger érk. 10.00 ,, 12.30 ,, B 01 ,, IF • Abony érk. 8.52 ,, 12.08 E 3.42 , Miskolcz ind. 7.46 B. ind. 5.19 E. I Bánréve ind. 8.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.52 „ I Minkolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 R. 5.30 E. jöderberg ind. 8.26 E. 7.00 B. Rutka „ 3.28 E. 8.00 B. I Rutka ,, 2.12 E. 4.00 E. Oderberg érk. 7.30 ,, 3.00 E. Kassa_______ér. 5.00 E. 3.00 B. AbOS ind. 7.00 R 3.00 R 7.00 E. ji'Iinerjes ind. 1.25 R 5.30 R 2.47 E. F.perjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.15 ,, I a.U.S érk. 2.10 ,, 6.15 ,, 3.22 ,, Szerencs ind. 8.65 R. 3.59 E. IKirályháza ind. 12.47 E. 9.43 E. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.82 ,,Csap „ 4.15 „ 1.36 Csap ,, 12.56 E. 8.23 ,, S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.50 ,, Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 E. Szerencs érk. 7.45 ,, 5.36 ,, S -A.-I'.jhely inti. 4.42 B. IHoinenna ind. 1.26 E. Homonim érk. 11.10 E. !S.-A.-ITjhely érk. 5.33 ,, Vígvár' ind. 11.18 E. 2.27 E. Uűregyháza ind. 6.00 B Csap „ 1.06 E. 8.15 „ ICsí.p „ 12.48 E'4.35 E yyirej/ryháza érk. 6.26„_________V vízvár________érk. 2.04 „ • 5.53, Bátyó ind. 8.40 E. I Mimkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 „ 'Bátyó érk. 1.17 ,, Debreczen ind. 3.12 B 4.18 E. Sergél II ind. 1.09 B. 9.31 B. Királyháza ind.10.47 B 4.13 B 9.43 érk. Királyháza ,, 4.35 „ 4.23 K, /„l.f e n ui rr 1 n T,’ 1? Bt .,..«1, A,'. 11 r.n orfl 1,’ K (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (eete) déltől éjfélig. lízesgyortv.ind. 3T16 E. 11.—ETTFest gyom. ind. ftg. E. 2.96 F West érk.10. 6 E. 6.85®. BécS érk. 9.13 B. »99 BBécs ind. 8.45 ® 1 8.90 E. Házias ind! 6.06 E! 8.SOR Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 B Pest érk. 6.06 E. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 B . ind. 6.57 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.93 Czegléd „ 9.83 „ 9.85 , Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.81 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9-25 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony „ 4.33 E. 42» Bázias érk. 8.46 „ 10.39______Bécs érk.___6.09 „ 6.03 „ Valkány ind. 3.21 E. Perjámos ind. 8.25 B. Perjámos érk. 6.06 .___________Valkány érk. 11.10 .________ Bécs ind. 7.4 B. 5.10 B. Sz.-Fehérv-ind. 10.18 B. 12.23 B. Gy'dr „ 11.54 „ 10.06 „ Uj-8z8ny „ 2.42 E. 3.66 „ Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ Győr „ 4.19 „ 11. Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.50 B. Bécs érk. 7.60 , 3.44 „ Bulla ind. 7.16B. 10768R. 9.46Tr |Triest ind. 7.—B. 17.10B. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.33 B. 11.54B .Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.39 „ 4.43, 87.Fehérv.„ 6.17 „ 3.63 B. 1.60 E. Triest érk. 8.26B. — 7.51 E Bulla érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.66 , Kanizsa ind.10.55 Bi.48 B.15B.~[B«cs~ind. 7.16 H. 11.16 E 7.45 B. Sopron „ 6.38 B 1.45 E 7.40 B. Sopron „ 11.63 „ 3.40 B. 11.19 „ Bécs érk. 9.8 B 4.50 „ 11.14 „ Kilizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sz.-Fehérv. ind. 9.37 B. 3.13 E Uyanfalva ind. 5.20 B. 12.65 B. Kis-Ozell „ 3 12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ .6.81 „ Szombathely ,, 6.36 „ 3.01 „ Kis-szell „ 11.25 „ 9.07 „ tl.yallttl .lva érk. 9.30 „ 6.35 E. Sz. Fellérv. érk. 6.07 E. 8.10 B. tiyiír ind. 7.24 B. 12.12 E ISzombathely ind 8.61 B. 12.09„ Kis-Czell „ 11.45 ,, 3.12 E |Kiil-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 5 02 , tlyíír érk. 2.00 E. 6.51 r V.tiíííiny ind! SVCiTb! fi.30 ll. I Károly vfil. ind. 6.18 B. 6.18 B. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 B. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40, Ind. 8.28 „ 8.33 B. ! „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Hrdolyvíll. érk. 10.17 B. 10.19 B. 'ZfUkilliy__érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszeit ind. 6.58 B. 6.43 E. Steinbrück ind. 4.—E. 4.40 E. Zágráb , 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.53 B. 8.18 E. S1 e 111 britek érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. a.Thidlly ind. 8.48 B. 4.13 E. IBI Utaszék Ind. 3.37 B. 3.26 E." Ítéli »szék érk. 3.44 B. 6.15 B. Szakstny érk. 12.— . 2.27 B. TÁVIRATOK. Bécs, nov. 21. A képviselőházban indokolja Lienbacher a tőzsdeválság okai megvizsgálása iránti indítványt; az indítvány a gazdasági bizottsághoz utasíttatott. Stendel interpellál a földadószabályozási törvény lassú végrehajtása miatt. A legközelebbi ülés vasárnap lesz. Bécs, nov. 21. A „Pressédnek egy madridi távirata jelenti az amerikai képviselő jegyzékében foglalt követeléseket: a „Virginias“ visszaadása és a foglyok kiszolgáltatása, a kivégzésben kompromittált hatóságok elmozdrtása és az amerikai lobogó üdvözlése. A spanyol kormány erélyes válasza az, hogy az események iránti részletes jelentés kézhezvétele után fog válaszolni, míg ellenben az angol képviselő által átnyújtott jegyzékben kifejezett azon kívánatra, hogy jövőre angol fogoly ne végeztessék ki a rendes törvénykezési eljárás mellőzésével, a spanyol kormány udvarias válaszban nyilatkozik. Paris, nov. 21. A „Moniteur“ mondja: Chambord gróf, ki nyolcz nap óta Francziaországban idős, a legutóbbi válság alkalmából a jobboldal képviselőinek szabad tetszésökre bizá a lelkiismeretek szerinti szavazást. Gallen, nov. 21. A st.-galleni nagytanács sürgősnek nyilvánitá a törvényjavaslatott azon lelkészek megbüntetése iránt, kik állásukkal politikai czélokra visszaélnek. Páris, nov. 20. (Zárlat.) 3% járadék 56 25. 4/.,0/o járadék 82,90. Olasz járadék 59.80 Credit mod. 343.— Lombard 371.—. Allamvasp. 737.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények —. 1871-iki kölcsön 9205. 1872-iki kölcsön 92.30. Berlin, nov. 21. (Kezdet.) Galicziai — —. Lombardok 96.— Ezüst jöved. —. 1860-as —.—. Bécs —.— Romániai 34.—. Államvispálya 194.50 Papirjövedék —.— Hitelsorsjegyek —. 1864-ki —. Hitelrészvény 130 50 magyar sorsjegy —.—. Berlin, nov. 23. (Zárlat.) Galicziai 94.05. Lombard 98.— . Ezüst jöved. 64.75 1860-iki 90.7/s. Bécs 87.25 Romániai 83.75. Államvas.pálya 194.—. Papirjövedék 60 25 Hitelsorjegyek 106.—. 1864-diki 86.50. Hitelrészvények 130.50 Magyar sorsjegy 47.75. Frankfurt, nov. 21. (Kezdet.) Váltóárfolyam 1020 1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 232.25. Osztrák államvasut 341.75. 1864-ki sorsjegy 145.65 1860- ik 90.25 Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 172.50 Galicziai 208.25. Papirjáradék 60.25. Ezüstjáradék 64.36 Osztrák bankrészvény 986.—. Magyar sorsjegyek —.— Német-osztrák bank —. —. Győri —Gömöri —. - . Utolsó posta. — Hollandiában a gyarmatminiszter szükségét látta kijelenteni a képviselőház előtt, hogy az alsini szultán ellen viselt háborúnak nem czélja Atsint elfoglalása s közvetlen holland uralom alá helyezése. Hollandia csak fennhatósága alá hajtja Atsint önkormányzatát azonban fenntartja feltétlenül. — Az arany partvidékről, mint távirataink már jelentették, nyert csaták hírével jött meg az angol lapok postája. Érdekes, amit a „Temis“ harettéri levelezője, e háború valódi indokáról elbeszél. Azt mondja ugyanis, hogy az aslantik mostani királya azért bonyolódott szántszándékkal e hadviselésbe, hogy letörüljön atya nevéről egy szenyfoltot. Ez t. i. soha sem viselt háborút s e bűne miatt nem engedték meg a hazai szokások, hogy családi temetkező helyen nyugodjanak tetemei. Ezért kellett hát fiának minden áron háború, melyre könyen rá mehet maga a családi temetkezőhely is. A franczia nemzetgyűlés tegnapelőtti ülése történetéhez egy érdekes adatot táviratoznak a „N. Fr. Pressének", mely magyarázatát adja a bonapartisták szavazatának. Roucher a reggeli ülésen erélyes hangon ellene nyilatkozott az elnöki hatalom hét évre való meghosszabbításának. Ennek folytán a bonapartisták nagy része kijelentette, hogy ellene szavaz a kisebbségi javaslatnak. Mac-Mahon erre az ülés végével két megbízottat küldött Roucher-hez, s támogatását szívrehatóan kérte. Azt üzente, hogy ezzel személyes szolgálatot tesz neki, s hogy ő — már mint Mac-Mahon — háladatos lesz adandó alkalommal a bonapartistáknak, ha jól szavaznak Tehát jól szavaztak. — A pápa megint beszélt — azaz menydörgött. Enyhébben már nem is adja. Szólott pedig a német és az éjszak amerikai collegiumok haza készülő növendékeihez. Előbbieknek lefesté hazájuk iszonyú állapotát, a rettenetes üldözést mely őket otthon várja, mely Julián idejére emlékeztet. Fegyverkezzenek fel tehát béketűréssel, erővel a harczra, hogy méltók legyenek hazájuk egyháznagyjainak magasztos példájára. —Az amerikaiakhoz pedig igy szólott: Németországban el van nyomva a szabadság, de nálatok teljes ,majd nem tulságos, vagy legalább is nagyon veszélyes. Nektek tehát az erény, Krisztus parancsainak hűséges megtartása, s teljes önuralom szükséges, hogy ellenállhassatok a rosz példák vonzerejének. — Berlini kormánykörökben nagy sensatiót keltett Mac-Mahon győzelme oly nagy szavazattöbbséggel. Legfeljebb 12 szavazattöbbségre számítottak, s azt hiszik, hogy az utolsó órában jött létre valami compromissum. (A compromissum természetét a Ronder és Mac-Mahon között történtek magyarázzák meg.M Szinlapok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, november 22-én, Hanck Minnie kisassz.aácsi cs. kir. üdv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: Figaro lakodalma. Víg opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Mozart Amadé, Fordította N. F. Személyek: Gróf Almaviva— — — — — — Láng A grófné — — — — — — — Tannerné Susanna, ennek szobaleánya — — — Balázsné B V. Cherubin, a gróf apródja — — — — Hauck M. k. a. Figaro — — — — — — Kőszeghy Marcellna — — — — — — — Kvassayné Bartolo, sevillai orvos — — — Angyalfi S. Basilio, zenetanító — — — — — Pauli Hebegi, bíró — — — — — — Szalai Antonio, kertész, Susanna nagybátyja Ormay Fanchette, a kertész leánya — — — Nádayné MIKLÓSI SZÍNHÁZ. Haramiák. Szommujáték 5 felvonásban. VÁRSZÍNHÁZ. Londoni arszlánok. Vígjáték 5 felvonásban „London assurence“ czímű műve után angolból fordította Csepregi L. A balközép, Ghyczyvel szemben. III. Igen, én is azt mondom, hogy Magyarország állami és önkormányzati jogosultságának feladatában olyan első rangú kérdések is vannak, amelyeknek megoldása nem csak nem reménylhető, de teljesen lehetetlen is mindaddig, amíg ezen megoldás a Ghyczy Kálmán által kifejtett törvényszerű modorban — „a monarchia két állama között kötendő újabb egyezkedés útján“ — nem lesz eszközölhető, s amíg a megoldás eszközlésére hiányozni fog még azon első s legközvetlenebb emeltyű is, melyet a nemzet többségének akarata nyújthat az országgyűlési képviselet és parlamentáris kormány eszélyes rendelkezésére. Igen, én is azt mondom, hogy „rendkívüli viszonyoktól, melyek azok által, kik ilyeneket előidézni nem akarnak, számításba nem vehetők, eltekintve“ be kell várni a rendes, békés, alkotmányszerű megoldás kedvező alkalmát pártunknak is, mely nem alapítja politikáját a „rendkívüli“ eshetőségek lehetőségeire, sőt az ezekből eredhető catastrophák megelőzését és elhárítását tartja szem előtt minden számításában és törekvésében. Igen, én is azt mondom, hogy a megoldhatás előfeltételeivel nem bíró nagy kérdéseket nem segíti előre a „kölcsönös torzsalkodás“ s nem fogják az „országos politika“ kedvező alkalmához közelebb juttatni azon hol pityergő, hol hetvenkedő, most jajveszeklő, majd átkozódó szónoklatok, amelyeknek nyelvelési remekléseiben még tetszelegnek maguknak némelyek, de nem gyönyörködik senki a szókeszűség és gúnyolódás emberein kívül. S mert mondom mindezeket én is, s mert felfogom másrészről hazánk pénzügyi és átalában véve anyagi nyomorának égető veszedelmét is : igen természetes, hogy a megoldásra lehetőséggel jelenleg nem bíró kérdésekre nézve — bármily nagy fontosságúak ezek különben — elfogadhatónak tartom a figyelmeztetést is, miszerint törvényhozó testületünk várja be türelemmel az „országos politika“ fölemelkedésének lehetőségét, addig pedig foglalkozzék, lelkiismeretesen, azon financziális életkérdés megmentésével, mely a sülyedő helyzet válságos előterében kiáltoz segítségért. De bármennyire kész legyek elismerni, hogy azok a „közjogi“ feladatok — ez idő szerint nem kerülhetvén a megoldás sikerülhetésének napirendjére — „tartogathatók“ mint a jó fajta, de nondum matúra gyümölcs: legkevésbé sem vagyok hajlandó arra, hogy eldobjuk azt magunktól, mint valami ártalmas és gonosz eszmét. S ugyan miféle liberális párt is volna az, kérem szépen, mely kitörülné hitvallásából az ország önkormányzatának teljes érvényesítésére megkívántató legfőbb jogok iránti követeléseit ? Ugyan miféle , credo lenne az, melyben megtarthatnák ugyan helyeiket az apró szentek, ég és föld, paradicsom és pokol, Pontius is Pilatus is, de az úristen nem türetnék meg ? Hát mi haszna volna a szabadság és alkotmányosság uralmának, ha ez nem az ország jogainak fenntartására, hanem ezek elhallgatására kötelezné a polgárokat? Hiszen így többet érne a kényuralom, mert ezalatt legalább egyet érez és egyre törekszik minden becsületes hazafi s tüntetés érzelme és igyekezete mellett, úgy a mint lehet. Hiszen elvfeladást még az 1867 előtt hazajött emigránsoktól sem követelt a hatalom. Lehet, hogy kénytelenek voltak ígéretet tenni, miszerint „politikával foglalkozni nem fognak“, de bizonyára egyik sem volt kénytelen felfogadni, hogy lemond nemzete felszabadulásának reményéről, hitéről. S várjon követeltetett-e ilyesmi Deáktól és Andrássytól, midőn megcsinálták az 1867-iki egyezményt? Elmulasztották igenis a nemzet jogainak teljes érvényesítésére a „kedvező alkalmat“, mert vagy nem látták, vagy nem merték látni annak lehetőségét, de reversalist csakugyan nem adtak magukról azon jogokra nézve, melyeket érvényre emelni nem bírtak. Én megígérhetem és meg is ígérem azt, hogy nem érvényesítek bármely jogot is addig, amig nem lehet; én megígérhetem, és meg is ígérem, hogy ezen lehetőség előtt nem kötekedem séhán, nem szájaskodom idétlen bármely jog mellett sem, de nem ígérhetem s nem is ígérem meg soha, hogy lemondok bármely jog iránti szándékomról és igyekezetemről s hallgatásra kötelezem magamat iránta akár tiz esztendeig, akár tiz perczig. Pedig én nem szeretem a meddő fecsegést s tudok hallgatni hosszú időn is át türelemmel, de csak akkor, ha nem akarják rám parancsolni a némaságot. Magyarország önállósága, a magyar hadsereg, magyar pénzügyi függetlenség, hiszen ezek eszmék, fogalmak, ösztönök, sóvárgások, igazságok, melyek közösek minden párttal — mondogatják, egy idő óta, némelyek, itt is, ott is. Úgy legyen. De hát ok-e ez arra, hogy lemondjunk róluk? és nem inkább a leghatalmasabb argumentum, hogy ne mondjon le róluk soha senki, s főleg egy liberális párt? S ha azon fogalmak és igazságok közösek mindnyájunkkal, ám nyilvánítsa hát hitét minden párt, tessék manifestálni ezen szent közösséget a túlsó oldalról is; de ne követeltessék szótlanságukhoz még a baloldal siketnémasága is. A kakas szólhat bárhányszor , mi soha sem fogjuk mondani, hogy „nem ismerem azon embert“. Nem segíthetünk mesterünkön, a nemzeten, de igazát nem tagadjuk meg. Nem szitkozódunk keresztfájánál az írástudók és farizeusok ellen, de hiszünk feltámadásában és hirdetjük igéit lelkünk teljességéből. „Lemondás“ — „félretétel“ — „felfüggesztés“ — „elodázás“ iránti ígéretről, nyilatkozatról, biztosításról beszélnek; de hát mi ennek a kívánságnak a valódi, száraz értelme utoljára is ? Semmi egyéb mint az, hogy hazudjunk. Hát ekkor aztán meg bízhatóbbak lennénk „a mérvadó közösen“, mint mondani szokás. S még hagyján, ha valami g a k or-lati haszna volna belőle a haza ügyének, de nem lehet semmi, mert nincs igazi magyar hazafi, ki őszintén, utógondolat nélkül, tehetné meg az ígéretet, hogy nemzete jogainak valósításáról lemond. Mire való lenne hát az egész alakoskodás? Arra, hogy magunkra vegyük a szolgaiság azons réejét, melyet az igazság megtagadásában tennénk magunkévá. Én ezt a libériát nem fogom viselni. Ennyit azon követelésekre, melyeket a jobboldali sajtó hangoztatott éveken át s frissített fel legújabban is, amióta azt a dőreséget vette fejébe, hogy a pártok új alakulása iránti óhajtásaink azt jelentik, hogy a balközép gratiát kér a jobboldaltól, megadja magát auf Gnade und Ungnade s kész a fusióra. Erről egyébiránt még szólok, midőn „a jobboldal ellenében“ fogom kifejteni „A Balközép“ álláspontját, válaszul a „Pester Lloyd“-nak. Én óhajtom, igenis, a pártok új alakulását s meggyőződve is vagyok, hogy létesülni fog. De nem a Ghyczy Kálmán ajánlotta után és feltétel alatt; nem a fusio, hanem a coalitio útján, nem az elvek feladásának, hanem az elvek megőrzésének feltétele alatt. Tény, hogy az ország — értem ennek gondolkozó, tájékozott, eszméletképes, politikailag érett és tényező részét — nem érzi magát jól, sőt nyugtalan, lázas, valami egyebet akar — eltekintve is az anyagi csapásoktól és pénzügyi nyomoroktól, melyek emelik ugyan a közérzelem hánykolódását, de nem képezik ennek eredetét. Tény, hogy ezen — olaszosan szólva — malessere onnan is ered, hogy a parlamentáris pártállás nem kielégítő senkire nézve. Tény, hogy ezen rosz a 11 év most már a válság paroxismusait érte el, melyeknek hogy mi lesz a vége, azt aligha meg tudná most még mondani bárki is. Mindezen tények alapján rendkívül fontos kérdés gyanánt áll előttünk az, hogy kielégítő lehetne-e az átalános válság azon solutiója, mely az eddigi pártállásokat gyökeresen át nem alakítaná, vagyis nyerne-e a közügy bármit is az által, ha akár a jobboldalban a balközép, akár ebben a Deákpárt felolvadna anélkül, hogy ezen felolvadás végeredménye két alkotmányos és parlamentáris magyar párt lenne, egyik a többség által támogatott kormány pártja, másik a kormányzásra jelölt kisebbség ellenzéki pártja ? Én azt tartom, hogy ebből nem volna semmi haszon az országra nézve. S ha a crisis lefolyása csak az lesz, hogy a kormányzati kaleidoskop rázkódása ugyanazon darabkákat fogja gruppírozni egy újabb színjátékban, akkor bizony kárba vesz az egész pártalakulási mozgalom. Mert hogy Ghyczy Kálmán s akik vele tartanak lejárják magukat néhány hó alatt, mint lejárta magát a Deák-párt néhány év alatt, az ugyan nem lenne nyereség a nemzetre nézve. Márpedig én félek, hogy a pártok új alakulásának kívánatos ezélt át illetőleg, maga Ghyczy Kálmán is téves irányt követ. Jelentésének egyik pontja legalább olyan, hogy abból kételyt igen, de megnyugvást merítni én nem vagyok képes. Örvendeni fogok, ha csalódom, de most csak abból ítélhetek, ami előttem áll. Holnap előadom a kérdéses pontot észrevételeimmel együtt s reményem — ámbár nem vagyok bizonyos, — hogy „Ghyczyvel szemben“ befejezhetem czikksorozatomat is a „A Balközép“ november 7- diki határozatai s a mélyen tisztelt volt vezérünk részéről pártunk ellenében használt érvelés elemzésével. Csernátony feletti jelentés, úgyszintén a különvélemény is. Meglehetős élénk vita nyúlt meg ma is azon kérdés felett, hogy ez államháztartásban a súlyegyen miként állíttassék helyre. E részben majd később fogja a részleteket megállapítani és javaslatát elkészíteni a bizottság, most csak jelezni óhajtotta, hogy a súlyegyen helyreállítását a közadministratív az államháztartás és adóreformok gyökeres átvizsgálásától várja. Sennyey határozottabb kifejezést óhajt adni arról, hogy már az eddigi háztartással csakugyan komolyan szakítani és új életet kezdeni akarunk, mert az érzi az összes nemzet, hogy így tovább haladni nem lehet s új érzületet ki kell elégíteni az akarat komolyságának jelzésével a változtatás iránt. Kerkapoly daczára annak, hogy a már megállapított 74-iki kiadásokat ismételve átnézte, egy-két tételen kívül nem fog tudni levonást ajánlani, ha csak a ház pausále levonást nem rendel el általában. Tehát utoljára is a jövedelmek fokozásához kelle folyamodni. Sennyey ezt nem tartja elégnek, hanem átalában gyökeres intézkedést kíván, mitől más téren is remél javulást. Móricz Pál nem tartja czélszerűnek leplezni a dolgot s ámítani a nemzetet, hanem őszintén óhajtja feltárni a sebeket, valamint azoknak orvoslási szándékát is. Horváth Lajos óvatosságot kíván, nehogy félreértésekre adjon a bizottság alkalmat. Széll Kálmán kifejti, hogy most többet a jelentésbe felvenni nem szabad, mint csak azt, hogy mely ügyeknek alapos és gyökeres átvizsgálásától reméljük a javulást. A mikéntet majd az ügyek tüzetes tárgyalásánál lesz helyén megállapítani. Szóltak még Barta,Kerkapoy többször és Csengery, kinek indítványára helyesebb formulázással fogadtatott el a kérdés. Különvélemény a 153 milliós kölcsön tárgyában. A pénzügyi bizottság kisebbségének különvéleménye a következő: Az ország rendes és rendkívüli kiadásainak gondos számbavétele és pénzügyér úr által a bizottsághoz beterjesztett kimutatásnak kellő megfigyelése után állíthatjuk, hogy a folyó és jövő évre 80.812.874 forintnál nagyobb rendkívüli fedezet nem szükséges. E szerint százötvenhárom millió kölcsön egészben való megszavazása nem lenne kellőleg indokolható. Ezek folytán 153 millió kölcsön igen sok, 77 millió igen kevés s megtörténhetik, hogy 768/1 millió elhelyezése mellett is lebegő adósság tételére lenne utalva a pénzügyér. A beterjesztett 372. sz. törvényjavaslat által csak huszonöt millió végleges elhelyezéséről létezik intézkedés , a kölcsön többi részének átvétele iránt kellő biztosítás nem nyújtatik. Az államjavak némely kisebb egyes részei a folyó és jövő évre szóló költségvetések tárgyalása alkalmával eladatni rendeltettek. Ezen kölcsönszerződés szerint „minden az államjavak netaláni eladásából befolyandó összegek e kölcsön törlesztésére lennének fordítandók.“ (lásd a 7. §-t) Tehát ha a kölcsön iránti törvényjavaslat elfogadtatnék, ezen tételek helyett másnemű fedezetről lenne szükség gondoskodni. Végre, ha az öt százalékos kölcsönöket a hatos kamattal fizetendő adósságokkal összehasonlítjuk, s ha felveszszük, hogy eddigi államkölcsöneink ötös kamatjáradék mellett szereztettek be, miután az ötszázteli úgy áll a százhoz, mint hat a százhúszhoz, így ezen pénzügyi művelet alapján 120 o. ért. frt helyett kapna az állam 83 Va frtot. Ezt viszonyítva a százötvenhárom millióhoz, oly veszteség kerül ki, mely csaknem elviselhetetlennek tűnik fel. Mindezen fontos okoknál fogva alablottak a törvényjavaslatát tárgyalás alapjául se fogadhatjuk el, ez okból annak elvetését ajánljuk. — Kiss Lajos, Móricz Pál. A Deákkör ma esti értekezletén az incompatibilitás iránti bizottság tagjai gyanánt Paczolay, Pólya, Horváth L., Gorove, Ürményi és Vizsolyi jelöltettek ki a megválasztásra. — E r ra t a. A mai vezérczikk második bekezdésének hatodik sorában „föltételeknek“ helyett „főtételeknek“ olvasandó. A negyedik hasáb első bekezdésének első sorában „megmaradhat balközépnek*’ helyett olvasandó „megmarad balközépnek“, végül a czikk utolsóelőtti bekezdésének utolsó sorában „it will kep“ helyett olvasandó „it will keep.“ . A pénzügyi bizottság mai ülésében, az „Ung. Lloyd“ szerint, b. Sennyey kijelentette, hogy semmiféle aspiratiókat nem táplál és nincs szándékában a minisztériumot állásában megtámadni. _____ — A pénzügyi bizottság délelőtt tartott ülésében hitelesíttetett a 153 milliós kölcsön Budapest, november 21. A Changer-passer! ezen ismeretes escamoteur vezényszó jellemzi legjobban azon dolgokat, melyek az utóbbi napokban Francziaországban történtek. A monarchikus restauratio egy perczre letűnt a napirendről és helyébe állt a katonai dictatura, mint akár 1851. deczember 2-án. Changarnier sürgősségi indítványát csak 14 szavazatnyi többség fogadta el, már az alkotmánytörvények megállapítására vonatkozó indítványok négyszerte-ötszörte nagyobb többséggel lettek elvetve, a lónyaisták — bocsánat! a bonapartisták en bloc a kormánynyal szavaztak, mely ma erősebben áll mint május 24-én, legalább erre mutat azon körülmény, hogy a kormány beadta lemondását. Sietünk megfejteni ezen látszólagos ellentétet, mert igen érthető, hogy a kabinet visszalépésének hírére sok hírlapolvasó megütődve kérdé : mikép lehetséges az, hogy a kormány, mely csak az imént győzelmet aratott, épen most, a diadal perezében lép vissza? Ennek magyarázata az, hogy Broglie úr elég erősnek érzi magát, elvállalni a megbízatást új minisztérium alakítására, melyből eddig lágymelegeknek mutatkozott és talán valamivel lelkiismeretesebb kollégáinak szűrét kiteheti. A processio-vezetők a bucsusok és jezsuita bálványozók búzája teljes virágzásban van, a Broglrek, Ernoulok és társaik korlátlanul fogják ezentúl irtogatni a liberalismus veszélyes növényét a hét évre biztosított „vaincu glorieux“ mindenható dictaturája I alatt. Mert a dictaturáA^Ldenhatóvá decre- I tálta a kardesört^’ ^-nettől megrettent