Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)

1873-11-25 / 278. szám

zottságtól, hogy őszinte támogatását, a tiszttársaitól pedig, hogy lelkiismeretes közreműködését tőle meg nem vonja. Ezek után a főváros első rendes közgyűlését megnyitódnak nyilvánítá. Most bejelentetett a legutolsó tisztújító köz­gyűlésen végbement választás eredménye. Azután letették az esküt úgy az utóbb választottak, mint az előbb választottak közül azok, kik eddig abban akadályozva voltak. From orvostársai nevében meleg hangon mondott köszönetet a bennök hely­zeti bizalomért s őszinte ígéretet tett, hogy felada­tuknak mindenkor odaadással fognak megfelelni. Felolvastatott a miniszterelnök leirata, mely­ben tudatja, hogy a királynő a főváros üdvözletét névnapja alkalmából kegyesen fogadta. A főpolgármester örömmel hozza tudomásra, hogy N­á­g­e­l Ármin évenkint 200 forintot ajánlott fel a Jozefinum-árvaház javára, a főváros egyesí­­tése alkalmából. A közgyűlés jegyzőkönyvileg fe­­jezi ki elismerését és köszönetét a nagylelkű adományért. Hayn­a­ld Lajos, a Liszt-ünnepély bizott­ságának elnöke, köszönetét fejezi ki a városnak szíves vendégszeretetéért, melylyel a Liszt-ünnepély­ben résztvevő külföldieket fogadta. Következett a napirend. Első tárgya az új főváros tanácskozásának V­árady Károly indítványa ő felsége uralkodásá­nak 25 éves jubileuma alkalmából. Az indítvány első pontja üdvözlő­ felirat intézését tárgyalja, melyet 24 tagból álló küldöttség nyújtana át; má­sodik pontja ez ünnepély emlékéül az árvaházba tizenkét árva felvételére alapítvány tételét hozza javaslatba. Várady legális beszédben ajánlja indít­ványa elfogadását. Az inditvány elfogadtatik s a második pontra nézve a tanács utasittatott a végből, hogy az alapítvány miként leendő beosztása iránt javaslatot tegyen. A küldöttség tagjai azonnal ki­jelöltettek s a már előre elkészített üdvözlő felirat felolvastatott s jóváhagyatott. A felirat szerkesztésénél Barna Zsigmondot lojalitása elragadta s túlon­tul dagályossá tette­ egyik pontját a feliratnak, mely ő felsége „biro­dalmáéról szól, Légrády Károlyravita ki, Do­bos pedig figyelmeztette a közgyűlést, hogy e pusztán udvariassági cselekvénynek ne adjon a közgyűlés oly jelleget­, mely a főváros össz­­birodalmi hajlamára engedne következtetni. Ezután a rendes közgyűléseknek ülés­ideje határoztatott meg. Minden héten szerdán délután négy órára tűzetett az ki,amely időben Pest tarta ülé­seit ; elhatároztatott az is, hogy ha a napirend az ülés napján nem lenne letárgyalható, az ülés csütörtö­kön délután folytattatni fog. A fővárosi pénztárak átvétele végett Petro­­vics tanácsnok egy bizottság kiküldését indítvá­nyozza. Az indítvány elfogadtatott s a bizottság azonnal kiküldetett. Egyéb tárgyak voltak : a tanács előterjesz­tése az iránt, hogy a főváros egész területére ki­terjedő iparjogok engedélyezése ideiglenesen a 10- dik kerületi elnökre ruháztassék. Szentkirályi a többi elöljárók jogainak csorbítását látja ez in­tézkedésben . R­á­t­h Károly (az iparos) a kérdést előbb a szakbizottsághoz véli utasítandónak, egyéb­ként osztja Szentkirályi nézetét. G­e­r­­­ó­c­z­y al­polgármester több esetet hoz föl, mely az öszpon­­tosítást nélkülözhetlenné teszi. Csengei fő­ügyész Ráth Károly indítányát tartja helyesnek, s a közgyűlés végre határozatilag elfogadta Ráth indítványát. A főpolgármester szomorú szívvel jelenti be a veszteséget, mely a fővárost ma reggel érte s mely­ről az ülés folyama alatt értesült. Simon Fl­ó­­renz, lankadatlan buzgalmú tagja a főváros kép­viselő-testületének, a közügyeknek évek hosszú során át lelkes bajnoka, a városnak köztisztelet­ben megőszült polgára, meghalt. A főpolgármester indítványozza, hogy jegyzőkönyvileg fejezze ki a főváros e veszteség fölötti fájdalmát, egyszersmind meghívta a képviselő-testületet, hogy az elhunyt­nak végtisztességtételén holnapután testületileg megjelenjen. Határoztatott ezután, hogy a választás által még be nem töltött hivatalok addig is, míg végle­gesen betöltetnének, ideiglenesen a most hivatalban levők által láttatnak el. Utolsó tárgy volt T­o­l­n­a­y Lajos indítványa a főmérnöki állomás betöltése iránt. Az indítvány főleg a főmérnök qualifikatiójára s díjazására vo­natkozik s hosszú vitára adott alkalmat a nélkül, hogy tudósításunk bezártakor határozathozatalig eljuthattak volna. A fővárosi közmunkák tanácsából, Budapest 1873 november 20-án. dr. Podmaniczky Frigyes alelnök úr az ülést délutáni 4 órakor megnyitván, felolvastatott a közlekedési miniszter úrnak értesítése az iránt, hogy a budai svábhegyen létesítendő fogaskerekű vasút czéljára megkívántató telkeknek megszerzése tárgyában a kisajátítási bizottság f. hó 29-re hivatott össze. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen bizottságban Andorffy, Hofhauser, Reitter és Ország urak ál­tal fogja magát képviseltetni. A honvédelmi miniszter urnak megkeresése folytán a városi hatóság fél­készen szállítandó, hogy előbbinek az Orczy-kertre vonatkozó ajánla­tát mielőbb tárgyaltatván, annak keresztülvite­­lét az ottlakó közönség érdekében, maga részéről is támogatni szíveskedjék. A magyar municipális hitelintézet, a franco­­magyar bank és az Erlanger és fiai a bank czég azon kérelmének, miszerint az 1872 márczius Il­dikén, a sugárút kiépítése tárgyában megkötött szerződés 18. §. értelmében tulajdonjoguknak te­lekkönyvi bekebeleztetése az általuk lefizetett vé­telár arányához mérten, megengedtessék, tekin­tettel arra, hogy kérelmezők 2 millió forintot tényleg már lefizettek, hely adat van, s ehhez ké­pest tulajdonjoguknak a következő 9 telekre, ugyan­is: a sugárút és gyár utczai 54, a sugárút és nagymező-utczai 44, a gyár utczai 47, végre a su­gárúti 45. 42. 41. 39. 37. és 35-dik számú tel­kekre leendő bekebeleztetése engedményeztetett. A sugárútnak véglegesen megalapított sza­bályozási és telekfelosztási térré átvizsgáltatván, helybenhagyatott. Ezen tervek egy eredeti példánya a sugárúti sze­ződéshez fog mellékeltetni és a jö­vőben netalán felmerülhető kérdések eldöntésénél zsinórmértékül szolgálni. Gerlóczyi Károly 1-ső alpolgármesterré lett megválasztása folytán közmunka-tanácsosi állásától visszalépvén, lemondása sajnálattal vétetett tudo­másul, annyival inkább, miután nevezett a köz­munkatanács 3 évi fennállása óta, szakképessége, ügyismerete, valamint szorgalma és adott felvilá­gosításai által a tanács működését sok esetben na­gyon megkönnyité. Nehogy azonban a fővárosi hatóság a közmunka tanácsi tárgyalásoknál kép­viseletien maradjon, felkéretni rendeltetett, misze­­rint addig is, mig az 1870. X. t. ez. 11. §. értelmében kiküldendő tanácstag, főmérnök és középitési bizottsági tagok kijelölése iránt végle­gesen intézkedeni, a jelenlegi álláspontot eddigi kiküldötteit illetőleg továbbra is föntartani szíves­­kedjék. A pesti reáliskola igazgatósága, a gyár- és új­ utcza sarkán fekvő a közmunkatanács tulaj­donát képező teleknek tornázási czélra leendő áten­gedése iránti kérelmének hely adatott, s ezen te­leknek a fenti czélra minden kárpótlás nélkül leendő használata 4 heti felmondási idő kötelezett­ségének fenntartása mellett, engedményeztetett. Temesváry Lipótnak a budai főutczában létező Csicsmanczay-féle ház lebontására 502 forint vétel­ár melletti ajánlata, — mint e tárgyban megejtett árverezési eljárás eredménye, — helybenhagya­­tatott. Hinterschek hitestársakkal a dohány és nyár- utcza sarkán 257 szám alatt — és Eckermann Francziska és Máriával a budai Vízivárosban 477 számú telekterjedék átengedése és illetőleg meg­váltása tárgyában kötött szerződések helybenha­­gyattak. Miután a Lukácsfürdő telek területéből egy­részt utcza szabályozásra, valamint az itt 6 ölnyi szélességben nyitandó új utcza czéljából is több terjedéki részek elvonattatnak, másrészt pedig a Duna folyam szabályozása következtében nyerendő új telekrészek hozzá fognak csatoltatni, a magy. kir. pénzügyminiszter úr kezdeményezése folytán ezen ingatlanságnak megbecsülése eszközöltetvén az utczaszabályozások folytán elvonandó telek­ter­­jedékek, a rajtalevő felépítvénynyel együtt 28.120 frt 62 krban, a nyerendő dunaparti telkek becsér­téke pedig 65.400 frtnyi összegben állapíttatott meg. A gáztársulat tulajdonát képező vizafogói,­­ valamint a külső lipót­városban fekvő Discher-féle telkek felosztása, következő feltételek alatt enge­délyezteti : a) hogy az új útvonalak Halácsy há­­romszögméretű felvétele szerint kitüntettessenek, b) hogy azon egyes telekrészletek, melyeknek tér­mértékük 1200 öllel kevesebbre terjed, a szom­széd telkeknek idővel leendő felosztása alkalmával a fennebbi nagyságban kiegészíttessenek végre c) kötelezik magukat a tulajdonosok egy telekköny­­vileg is betáblázandó térítvény mellett, hogy az utak, utczák és terek létesítése czéljából megkí­vántató területek átengedése iránt alávetik magu­kat a hatóságilag hozandó szabályoknak. Weinreisz Lajosnak Illés­ utczai és Klobusitzky­ Zsófiának Damjanich utczai telkének felosztására vonatkozó kérelme helybenhagyatott. A sugárútnak és nyolczszögtérnek a fővárosi közmunkák tanácsa által a bécsi világkiállításra küldött mintaöntvényei visszaérkezvén, a fővárosi közmunkák tanácsa azokat a pesti iparmuzeumnak átengedi, melyeknek átvétele végett Keleti Károly ur mint a nevezett intézetnek elnöke levélben fel­­szóllittatni rendeltetett. A jegyzőkönyv hitelesítésével Lipthay és Lukács tanácstag urak bízattak meg. KÜLFÖLD. November 24én. Franczia köztársaság. A versaillesi nagy nap eseményeinek kimerítő rajzát adja párisi levelezőnk, részünkről alig egészíthetjük ki valami lényeges vonással. A beérkezett franczia republikánus lapok egytől-egyik megdöbbenést tükröznek vissza a mon­­archisták váratlan nagyságú győzelme fölött, és visszatükrözik azt a bizonytalanságot, mely még a legközelebbi jövő iránt is fennforog. A jobboldal ily impozáns többséggel való győzelmét csakis néhány balközépi tag át­pártolása eredményezheti. A név­szerinti szavazás azt mutatja, hogy a balközépnek 16 tagja szavazott a Depayre féle javaslat első pontjára s 8-an, köztük Petnér Kázmér is tartózkod­tak a szavazástól. Ezek (összesen 24-en) novem­ber 5-ikén a kormány ellen szavaztak meg. A bo­­napartisták közül csak 8-an voltak a baloldal­lal, még november 5-én 16-an szavaztak vele. A. v6g(J£iaraaAouÁl aaonlxxn 4öbl) d­pá*éo.31 Fal középi ismét a kormány ellen szavazott. — Az elfogadott Depayre-féle javaslat két czikkében egyébiránt, benne van a Changarnier-féle javaslat 3 czikkének a foglalatja; a második czikk, mely a „köztársaság elnöke a czimet alap­­ja meg, az első czikk szövegébe olvadt. A minisztérium újjá­alakulásáról positív hír még nem érkezett, azt hi­szik azonban, hogy Broglies Magne megmaradnak. Kísérlet tétetett arra is, hogy a balközépből is be­lépjen egy pártag az új kabinetbe. Az utolsó hí­rek keretéig erre kevés kilátás volt. A León S­a­y-féle interpellate tárgyalását mára halasz­tották. Németország. Szombaton volt a porosz képvi­selőházban az első parlamenti ütközet. Okot rá Windhorst Meppen interpellatiója szolgáltatott, a miniszterváltozások tárgyában. Bismarck ez alka­­lomra Berlinbe ment Yarzinból, hogy személyesen adjon illetékes választ az ultramontán kérdésre. Spanyolország úgy látszik megnyerte a „Vir­­ginius ügyben“ a kívánt halasztást, legalább An­glia részéről. Az a körülmény, hogy az angol par­lament összeülése január 5-ikére halasztatott, arra mutat, hogy az angol kormány nem tart komo­lyabb összeütközéstől Spanyolországgal. Grant el­nök is beleegyezett a halasztás megadásába —így jelenti legalább az angol lapok washingtoni táv­irata. A cartagenai pártütők, hír szerint, le fognak a további ellenségeskedésről mondani azon esetben, ha az országnak komolyan meggyűlne a baja az Egyesült­ Államokkal. Ez esetben az in­­transigensek is a haza méltóságának megvédésére ajánlanák fel fegyverüket. Ez persze csak hír. Bosznia és Magyarország egymáshoz való vi­szonyáról ir az orosz „Birz. Vlad“. Előadván Bosz­nia történetének s előbbi államszerkezeteinek rövid vázlatát, melyben azt említi, hogy ezen ország tulajdonképen csak Corvin Mátyás a híres hadvezérkirály halála után került a török uralom alá — rajzolja a jelenkori bosnyák állapotokat, helyesli a feudális királyságok eltörlését, valamint a konstantinápolyi kormány által életbe léptetett közigazgatási s törvénykezési reformokat, s befe­jezésül ezeket mondja: A reformok folytán a bosnyák keresztények helyzete elég jó volna, ha emezt az elviselhetlen­­ségig terhes adók, a rendőrség önkénye, a bírák általános megvesztegethetősége, a személy- és va­gyonbiztonság hiánya s a fanarióta papság kap­zsisága teljesen elviselhetlenné nem tennék, amely papság nyomja és fosztogatja a népet a metropo­­litától kezdve az utolsó káplánig. Hajdanában Bosznia sorsa közös volt Ma­gyarország sorsával, s államszervezete és társa­dalmi élete is sokban hasonlít a magyarhoz ; itt meg amott észlelhetők ugyanazon nagy földbirtokosok s ugyanazon nyomás a nagy urak részéről a sze­gény vagyontalan néposztályok ellen. Boszniának tőszomszédsága Magyarországgal azon reményt táplálja a magyar hazafiakban, hogy a török birodalom felbomlása alkalmával lehetsé­ges lesz, Bosnyákországot megragadni; ezen gondolat vezette Andrásy grófot is, midőn a bos­­nyákokban Ausztria-Magyarország rokonszenvére és a törökök elleni támogatására való kilátást felkeltette és ápolta. Kisült azonban, hogy Magyar­­ország törekvése Ausztria irányával meg nem egyeztethető. A „daily News“ a magyar állameszméről. Ma, midőn bécsi kedves barátaink ismét intonálni kezdik a szomorúan nevetséges melódiát a szű­kebb és tágabb osztrák hazáról, és sértő Lap tulaj­donosok: Légrádi testvéreit, Csernátony Lajos, bizalmaskodással ajánlgatnak az elbukó magyar állam eszmének menedéket az egységes állam révében: tán némi vigasztalásunkra, megbátorodá­­sunkra szolgálhat, tudnunk, mit tart az állam eszméről, mit ítél jövőjéről és mily véleménnyel van az osztrák-magyar monarchia jelenlegi állam­alakjáról, egy nagy nemzet közvéleményének leg­illetékesebb tolmácsa: az angol .Daily News“. Az angol szabadelvű párt vezérközlönye, a „Home Rule“ separatisticus irányzatát elemezvén ez irány helytelenségét s korszerűtlen voltát kimutatandó, többek közt következőleg érvel: „Foederatióról beszélni rész tréfánál nem egyéb. A foederalis rendszernek, hogy legyen valami értéke, elhatá­rozó történeti okokból kell erednie, mint léteztek és léteznek a Schwarczban, az Egyesült­ Államok­­ban, az osztrák-magyar monarchiában és Német­országon , de nem léteznek az Egyesült­ Királyság határai között. Sőt ott is, ahol megvannak, nem megszilárdításukon, hanem csökkentésükön munkál az újabb politikai irányzat A Schwarczban minden alkotmány revisio megerősíti a központi hatalmat a cantonalis hatalom rovására. Az Egyesült­ Államok­ban az utolsó háború óta szorosabbra fűződött az unió s a confederatio lazább czikkeit az egységnek ked­vező határozatokkal váltotta fel a jelenlegi alkotmány. Németországban ugyan­ezen jelenség még feltű­nőbb.Az Ausztria és Magyarország között fennálló Unió majd­nem hasonmása annak, a­milyet Anglia és Irhon között akarna létre­hozni a „honi kormány­zat“ pártja. Hanem Magyarország jelen­­legi helyzete az o­sztrák-magy­a­r ál­lamkapcsolatban szembetűnőleg át­menő természetű. Meghódított tartományból uralkodó hatalommá növekszik, s va­lószínűleg jön idő, mikor Ausztria- Magyarország német tartományai Né­metország felé fognak gravitálni s az o­s­z­t­r­á­k-m­agyar monarchia magyar birodalommá változik át. Mindebben va­lamint azon tényben is, mely a III. Napóleon esz­méje szerinti olasz confoederatió helyett Cavour egységes Itáliáját hívta életre, nincs praecedense az Angol-Ir foederatiónak, de van igenis határozott intés ellene. A kor követelményei mind jobban és jobban egységesekké teszik a szövetséges kormá­nyokat, s az egységes államok nem egy­könnyen válnak foederálissakká. Disraeli Glasgowban. A glasgowi ünnepélyekről részletes tudósítá­sok fekszenek előttünk, s megerősítve látjuk ben­nök a „Daily News“ értesülését, hogy t. i. nem volt politikai jellegük. Nem legalább pártpo­litikai. A birminghami monumentális beszédre nem volt Glasgownak válasza, s bár nem hiányzott az alkalom , különösen a glasgowi Lord Provost minden képen rajta volt, hogy alkalmat adjon, sőt majdnem di­recto felhívja a toryak ünnepelt vezé­rét a nyilatkozásra . Disraeli nem értett róla s a saját személyére vagy más távol eső tárgyra csa­pott át, mikor épen a legjavát várták volna. A rectori székfoglaló beszédnek azonban volt erősen kidomboruló társadalmi-politikai tendentiája. A Lord Rector az ifjúsághoz intézett beszédében nagy benyomásra számító mélységgel, bensőséggel s az ifjúság képzeletét megragadó képekben szólott a szivekhez inkább, mint a gondolkozó észhez. A világba lépő fiatal­ember küzdelmeit s nehézségeit ecsetelte, s felállítá a tételt, hogy annak, ki az életben sikert akar elérni önismerettel s a korszellem ismeretével kell bírnia. Az ön­ismeret­­ kimutatja neki helyét az életben, a kor­szellem ismerete magát az életet tárja fel előtte. Azonban a korszellem lehet egészség­telen és veszélyes, s ez esetben a fi. ts­telessége nem csak meg nem hajlania előtte, de sőt ellene szegülnie. A mai kor szelleme, az egyenlőség szelleme. Angliában régóta honos és áldást terjesztő a polgári egyenlő­ség: az egyedül igaz, és jó. A társadalmi egyenlős­ég azonban, melynek felállítása kedvé­ért a franczia nemzet egész múltját és minden in­tézményét feláldozta, nem bizonyult áldást hozónak. Egy uj iskola mind a mellett még ezen is túl megy. Tantételül állítja fel, hogy minden boldogság az anyagi jóllétből ered s erre alapítja uj jelsza­vát :az anyagi egyenlőséget, a kor­szellemnek ez iránya, mely a tulajdonjogot, tár­sadalmunk ezen alapját­ támadja meg, mely a nem­zetek létezésében s az államok határvonalaiban e tan lebontandó korlátait látja : ez irány ma még csak intő szél gyanánt járja be a világot, de rom­boló fergetteggé dagadhat, mire a most cseperedő nemzedék kilép az élet tengerére. Hanem ez irány — bár nem tagadható, hogy sok vészt és zavart okozhat a közel­jövőben — nem diadalmaskodha­­tik végleg. A társadalom fel fogja ismerni az anyagi egyenlőség tanának hamis alapját. A hazafiság szent érzelme s az ember szellemi természete szi­­lárdabb, sem mint az­ anyagiság végkép leronthassa. S a társadalmi rend, mely nem ez alapra van fek­tetve , meg kell hogy hűljön. Ez rövid foglalatja a remekül kidolgozott székfoglaló beszédnek. Hanem ez is, mint Disraeli minden műve jellemzi a túlzásgazdag képzelet em­berét, aki nagy dolgokat idéz fel a semmiből, hogy aztán ismét visszavezesse a semmiségbe. A „Daily News“ azt jegyzi meg erre, hogy ez egyéni vonás nyilatkozása nélkül, nem is érezné az ember, hogy a glasgowi egyetem Lordrectora, aki így beszél, Disraeli. A székfoglalás ünnepélye után nagy banquet volt Disraeli tiszteletére a City-hallban. Itt a Lord- Provost köszönte poharát az ünnepekre, mint a conservativ párt vezére. Feszülten várták a tory­­vezér válaszát. Ez azonban arra szorítkozott csupán, hogy nagy örömét fejezte ki, azon különös szerencse fölött, hogy a hatalmas conservatív pártnak 25 év óta vezére lehet. Azután nagy hirtelen pénzügyi thé­­mára csapott át, s Glasgow a nagy üzleti város polgársága előtt fejtegette a jelenlegi pénzválság okait. A pénzválságot nem tulajdonivá szédelgés­nek vagy túlüzérkedésnek. Ilyen Angliában nincs. Hanem tulajdonítja azon törekvésnek, mely conti­­nentális nagy államokban az ezüst értékláb helyé­be, angol módra, az arany értéket akarja behozni. E törekvést kissé satyricusan érinti, s azt mondja, hogy az angol arany érték nem oka az angol anyagi jóllétnek, hanem következménye. A konti­­nensen azonban oknak veszik, s azért törekesznek rá. A válságot nem tartja veszélyesnek s azt hiszi, hamar véget ér, bár ezentúl gyakori visszatérésre kell készen lennünk, mindaddig, míg az értékláb átváltozása végbe nem megy. — Poharát aztán az összes jelen voltakért ülite. Ezenkívül még kétszer szólt, s poharát a glasgowi tanácsra és a város jóllétére, meg a sajtóra köszönte. Másnap délelőtt ismét ünnepélyes adtus ment véghez a city-hallban. A díszpolgári oklevelet adta át Disraelinek a város teljes díszbe öltözött ható­sága a képviselőtestület, a tanács és nagy­közön­ség jelenlétében. Itt ismét alkalmat akart nyújtani a buzgó Lord-Provost, Disraelinek politikai nyilat­kozásra, s egyenesen a torypárt vezérének szóló megtiszteltetés gyanánt tüntette fel a díszpolgári oklevelet. Disraeli azonban erre sem bocsátkozott politikai fejtegetésekbe — s rövid 7 perczig tartó beszédében csak az ünnepélyes adtás jelentőségéről, önmagáról és hálájáról beszélt. A várakozásában HÍREK. November. 24. — A k­i­r­á­l­y jövő pénteken, azaz f. hó 28-án audentiát fog adni. Előjegyzések kedden, szerdán és csütörtökön a kabinet­i irodában eszközölhetők.­­ Miniszterválság, új miniszteri névsor vagy tízféle! ez képezte tegnap és ma a közbeszéd tárgyát, ahol csak 2—3 ember összejött. Pedig vasárnap lévén, sokan jöttek össze mindenütt. Az órát nem tudjuk pontosan, mikor lett átalánossá a hir, hogy az egész minisztérium beadta lemondását, s az el is fogadtatott, de ez a hir Dunnán-innen Dunán­túl egyszerre csak elter­jedt, s nagy kelendőségnek örvendett. Az a körül­mény, hogy a király a tegnapot a várpalotában töltő, hatalmas indokul szolgált a további kombi­­nácziókra is, s minden látogató, ki vasárnapi szo­kott vizitjét megtette, s minden kávéházi politikus is, meg a sörházak békés elmélkedői, de mind és mind tudott érdekeibnél érdekesb válsági híreket, értesült már az egész új minisztériumról, s fölfo­gadta, hogy reggelre kelve első kötelessége lesz jegyért küldeni a képviselőház irodájába, mert a délutáni 4 órára kitűzött ülés rendkívüli dolgokat sejtet. Akkor aztán majd csak megtudjuk, kit bí­zott meg ő felsége a kabinet újjászervezésével? Ugyan kit? mintha nem lehetne már azt tudni teljes bizonyosan. Szlávy marad miniszterelnök. Meglehet, de mégis bizonyosabb Gorove. Bi­zonyosság ide, bizonyosság oda. gr. Zichy Jó­zsef a miniszterelnök. Rosz pillanatban ne le­gyen mondva, de Sennyei meg Majláth felől sem kell ám megfeledkezni. Akármint van is a dolog, akárki a miniszterelnök, de Kerkapolynak vége. Ebben megegyezett mindenki, de utódjának már ismét sok neve volt, s akadtak akik látták, mikor tegnap Ghyczy Kálmán (a­ki pedig nincs Budapesten) a budai várba hajtatott, gróf Zichy Nándor pedig onnan lehajtatott. A mint egyik ember jött a maga értesüléseivel, azok szerint változtak a válság hírei, mint Polonius felhője és a vacsora idejére a képviselőház valamennyire ismert tagjai mind miniszteri jelöltek voltak. A vég­megállapodás egyébiránt abban történt, (nehogy e részletesen megvitatott nevezetes hírek közül csak egynek is nyakát szegje mindjárt a másnap,) hogy a válságról nem fogunk értesülni, csak az uralko­dói jubileum után, úgy körülbelől dec­ember 2-án.­­ A főváros egyik legismertebb férfiának elhunytáról értesül az olvasó, Buda­pest közgyűléséről szóló tudósításunkban. Simon Flór­ánt, e tősgyökeres magyar ember, a legje­­lebb ügyvédek egyike s a főváros képviselőtestüle­tének évek óta ernyedetlen buzgóságú tagja, meg­halt ma, rövid betegeskedés után. Nem országos hírű férfiú volt, de a fővárosban ismerte mindenki, s ha­lálhírét közrészvét fogadta. Ő róla sokat tudnak be­szélni az ismerős körök, nevezetesen pedántságáról, mely sokszor kis dolgokban is jellemzővé lett, így például a légszesz- világítás ellenőrzését elvállalva, még éjjel is fölkelt, megvizsgálandó, ha a lángok­nak megvan-e teljes fényük. Szegényen kezdte az életpályát, de vasszorgalma folytán vagyonos em­berré vált, egyszerű életmódját mindig megtartva, a kedvencz magyar öltönyét rendesen maga tiszto­gatta. AZT 119 Stenfu­lli ívelos b­ogyr­csi Daoh-időszak alatt, midőn egyszer valahol frakkban kellett meg­jelenni, zsinórt varratott frakkjára. A boldogult az 1861-iki országgyűlési értekezletnek is tagja volt s a közkérdéseket gyakran vitatta hírlapi utón is. — Halálozás. Lász Ferencz, az első ma­gyar átalános tisztviselői egylet vezérigazgatója, s e derék magyar szellemű egylet egyik megalkotója s az utolsó perczig legtevékenyebb vezetője; to­vábbá pénzügyi tanácsos s a pénzügyminisztérium hitelszámvevőségének főnöke, több intézet és egy­let választmányi tagja, az alagúti társulat buzgó könyvelője, szombaton, f. hó 22-én, reggeli 5 órakor alig pár napi súlyos betegség után, cholera-hagy­­mázban, 43 éves korában elhunyt. A magyar egy­let derék vezérigazgatója elvesztése fölötti, fájdal­mának kifejezést adandó, azonnal elhatározta, hogy az egylet helyiségén kitűzi a gyászlobogót, és külön gyászlapon értesíti tagjait Lász elhunytá­ról. Utódjául a magyar egyletnél Csizik Károly pénzügyi titkár van kiszemelve. Az elhunyt derék férfiú özvegyet és három kiskorú fiúgyermeket hagy hátra. Temetése ma délutáni három órakor leend Budán, Albrecht után a Szabó-féle házban. A sír­­kertben Homa Géza választmányi tag mond gyász­beszédet.­­ Az egészségügyi törvényjavas­latot a közegészségügyi tanács újra szövegezte, szá­mos hazai és külföldi adat alapján, s legközelebb tanácsülés elé kerül, aztán pedig a belügyminisz­ternek adatik át. Az elvi különbségek igen cse­kélyek s a módosítások leginkább a beosztásra és szövegezésre vonatkoznak, minek folytán a belügy­miniszteri javaslat terjedelme és szakaszainak száma felére szállíttatott le. A törvényja­­slat törvény­erőre emeltetvén nagy hézagot fog pótolni hazai törvényhozásunkban, a­nélkül, hogy benne lefekte­tett üdvös rendszabályok az állam pénztárát csak némileg is figyelemre méltó módon terhelnék. — A nemzeti s­z­í­n­h­á­z drámai játékrend­je következőleg van megállapítva: 26-án „Báró és bankár“ és ezzel együtt „A miniszterelnök előszo­bájában“, melyet azonban jó volna már kitörölni a játékrendből; 28-án díszelőadás lesz Kölcsey him­nuszával, Molnár által rendezendő nagy képlettel, s „Ilka“ „Mignon“ és a „Traviatá“-ból egy-egy részlettel, mert díszelőadásoknál az a fő, hogy minél rikítóbb tarkaság legyen ; lesz még egyébiránt tán egy kis vígjáték is; nov. 30-án a „Betyár kendő­je“. A várbeli színházban nov. 26-án „Huszár­­csiny“; 27-én „Reggeli előtt“. A miniszterelnök előszobájában és Színésznő ; 29-én „Didergo“ 30- dikán „Don Caesar de Bazan“. — Ujonczozási ügy. Az ujonczösszeíró bizottság e hét elejétől fogva a lipót-utczai új vá­rosházban működik, ugyanott vannak hivatalos helyiségei Hamza tanácsnoknak is, mint a­kinek hivatalköréhez ez úgy tartozik. Attól lehet azonban tartani, hogy e helyiség nem lesz képes a gyak­ran százanként tolongó ifjakat befogadni. A katona­elszállásolás ügyében a tanács azt határozta, hogy a szervezés teljes befejeztéig a katona-elszálláso­lási hivatalok eddigi helyiségeikben maradnak; a III. kerületben (Ó-Buda) ez ügy a kerületi elöljáró­ság hivatali helyiségében intéztetik el.­­ A kholera járványról a hivatalos lap következő adatokat tesz ismeretessé: Az ország­ban uralgó kholerajárvány egész tartama alatt, és pedig 1872. évi szept. 14-ke óta, midőn az ország­ban az első kholera-eset felm­er­ült, i. é. nov. 15-éig terjedő időszakban beérkezett hivatalos jelentések alapján szerkesztett összeállítás szerint, 138 tör­vényhatósághoz tartozó 6380 községben 8.491.861 csalódott közönség meglehetősen lehangolva oszlott szét. A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter az ora­­viczabányai törvényszékhez telekkönyvi írnokká Bordán Gyula járásbirósági bijnokot, ifj. Bánó József végzett jo­gászt az igazságügyminisztériumhoz fogalmazó­ gyakornokká, a nagy­szebeni kir. járásbírósághoz Írnokká Ivanovics Ottó fogarasi kir. törvényszéki dijnokot és a zalaeger­szegi kir. törvényszékhez aljegyzővé Kollár Ferencz esz­tergomi kir. törvényszéki joggyakornokot nevezte ki. összes lakosság között megbetegült 433,295; meg­gyógyult 247,718 ; meghalt 182,599; további ápo­lás alatt pedig 388 községben maradt 2978 egyén. A fennkitett 6380 község közül ez időleg kholera­­beteg 5895 helységben nincsen, hatóságilag pedig végképen megszűntnek nyilváníttatott e járvány 90 törvényhatóság területéhez tartozó 3832 köz­ségben.­­ A magyar büntető törvény­­könyv tervezete néhány nap múlva kikerül a sajtó alól, s egyelőre egy szűkebb körű miniszteriális szaktanácskozmányban fogják megvitatni. — Udvarhelyen a főkirálybiró azon in­dítványa, hogy ő felsége uralkodói jubileuma meg­ünnepeltessék, nem talált viszhangra, s egyszerűen mellőztetett. KÖZGAZDASÁG — Jóakaró válasz egy malitiosus megjegyzésre. A „Földmivelési érdekeink“ i. e. 3. számában a „szakegyletek működése“ rovatának kezelője, saját szavai szerint, azon malitiosus megjegyzést teszi a békésmegyei gazd. egyletnek a m. földtani társulathoz intézett trágyaásványok felkutatása tárgyában intézett felszólítására, hogy azon me­gyében, hol az állati trágyából tőzeget csinálnak és a szalmát gőzgépekben elégetik, ott a trágya­bányák feltalálására a földtani intézet emberei nem szükségesek. Hogy e megjegyzés „malitiosus“, nemcsak megengedem, de be is bizonyítom. Trágyából tőzeget csinálnak — fájdalom — megyénkben is, azonban e czélra a trágyának alig ij éo része használtaik fel, és ez is a földmivelők legszegényebb, legmiveletlenebb része által. Ama 99/100-ad részt a miveltebb gazdaközön­ség nagy gonddal gyűjti és földjére szorgalommal kihordogatja. Trágyapazarlás Hollandiában, hol az emberganéjt is felhasználják, és Némethonban, hol a stassfurti trágyabánya virágzik, egyaránt előfordul, mert nem minden gazda áll a szakérte­lemnek és iparkodásnak egyenlő színvonalán. Bé­kés megyében, ha készül is kevés tőzeg, a gazdák­nak igen nagy száma megbecsüli trágyáját és nem képes abból eleget készíteni, úgy hogy ásványi trágyára igen is reá szorul, csak jutányos áron hozzáférhetne. A tőzegkészítő mai nap már csekély számú­­ kis gazdák miatt a nagyobb számú előrehaladott gazdaközönségnek ásványtrágya utáni alapos óha­ját megróni, megengedem, hogy malitia. A­míg pedig a szalmának gőzgépekben fel­­fűtését illeti, annak mérve iránt a rovat kezelője szintén tévedésben van. Megyénkben sok gőzgép van, de ezeknek alig 1/20-ba füttetik szalmával. Nos, a többi gazda, ki inkább drága pénzen fát vagy kőszenet vesz, hogy szalmáját megkímélje, amazok miatt ne jusson ásványtrágyához ? Vetünk mi takarmányt is bőven és trágyánk mégis kevés, mert a sok trágya előállítására sok marha, ennek beszerzésére nagy tőke szükséges, a­minek a magyar gazda hiával van Ásványtrágya vétel, feltéve, hogy jutányos, csekélyebb tőkét igényel amainál és a pénz gyorsabban fordul meg, jobban gyümölcsöz. Ezekből látható, hogy minekelőtte a rovat ke­zelője gunyoros tanácsait egy gazd.-egylet frányá­ban malitiával fűszerezné és a földtani társulatnak irányában netalán táplált jóakaratát lehűteni igye­keznék: szükséges, hogy támadása tárgyát alapo­sabban megismerje és nyilatkozatának mind tar­talma, mind modora felett — a közjó érdekében — érettebben gondolkozzék. — Gerendás, november 21-én 1873. Mokry Sámuel. Vegyes. — A orsz. magyar gazd. egyesület igazgató­­tanácsa rendes havi ülését i. é. november 27-dikén a Köztelken fogja megtartani. — A határsilvidéki erdfsconsortium a napokban értekezletet tartott, melynek eredményéről azt olvas­tuk, hogy a szerződés megnyitásáról volt szó, egé­szen új alapokon, olcsóbb egységi árak s hosz­­szabb tartamú fizetési határidők mellett. Azon re­ményben élnek, hogy a kiegyezés nemsokára létre­jöhet. — Az osztrák Rudolf-vasút f. hó 25-én fog egész hosszában a forgalomnak átadatni. — Időjárás és mezei egerek. A „Bihar“ ban olvassuk: Az idő folyvást borong, de a száraz hi­deg azért folyvást tart, pedig a gazdákat egy újabb rémület nyugtalanítja. Minden vidékről azon­­­l­rt veszszük, hogy a mezei egér olyan mérvben pusztít kimondhatatlan nagy számánál fogva, hogy az idei őszi vetések reményeit egészen kétessé teszi. Nemcsak a száraz magot pusztítja el hirtelenében, hanem a már korábban vetett és kikelt zöld veté­seket­­ is elrágja. Ha országos és tartós eső nem pusztítja el e féreg milliárdot, a jövő évi búzater­més nagyon kevés vigasztalást nyújt. Tőzsde és gabnacsarnok, Budapest, nov. 24. É­r­­téküzlet. A tőzsde hangulata elég jó volt ,és az ár­folyamok ki­légitő forgalom mellett megszilárdultak. Fizet­tetett : magyar vasúti kölcsön 9871. magyar sors: 76‘A. dézsmaválts. kötv. 69*/2—69­4, első magyar bizt. 880, Pan­­nonnia viszbizt. 330, angol-magyar bank 428/4—43, magyar hitel 132—134­/2, magyar földhiteltárs. 51, takarék és hitel 541/4 pesti egyleti bank 37, orsz. közp. takarékp. 70­/2 — 71, pesti hazai takarékp. 2360, külvárosi 75, molnárok és sütők malma 180, első budapesti 610, első magyar ser­főzde 425, Drasche-féle téglagyár 192-vel. Gabnaüzlet Az e heti üzlet lanyhán kezdődik, az áru­kereslet mérsékelt, a kínálat jó, minek folytán az eladók kisebb engedményekre kénytelenek. Búza tegnap és ma 30.000 mázsányi forgalom mellett mázsánkint 10 krt vesztett és fizettetett 85 fntos 7 frt 85—95 kr, 84 fontosért 7 frt 75-85 kr, 83 fntos 7 frt 55—70 kr és 82 fontosért 7 frt 45 —55 kr mázsánkint 3 hónapra. Rozs üzlet nélkül. Kukoricza uj szép áru 4 frt 20 -25 krral fizet­ve, 5000 m. bánáti máj.—jun. 4 frt 86 krral eladva. Árpa finom áru múlt heti árakon keresett és kivi­telre is adatott el vagy 10,000 mérő, egyéb fajta inkább kínálva. Zab lanyhább és 2—3 krral mérőnkint olcsóbb, szép áru 2 frt 5 krral fizetve helyben átvéve 50 b.­intos. Határidőre majdnem üzlet nélkül, 1874. júniusra 5000 mérő 2 frt 50 krral adatott el Győrött átvéve. Káposztarepesze szilárd, de üzlet nélkül. Üzleti táviratok. Bécs, nov. 22. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 228.— Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar —.—. Angol- Ausztriai 141.50. Magyar hitelrészvény —.—. Franco-ma­gyar —.—. Váltóbank —.—. Napoleondor —Államvas pálya Lombardok —.—. Galicziai —.—. Tramway — . Magyar sorsjegy - .—. 1860-as —.—­ 1864-es —.— Murkcipalánk —.—. Bécs, nov. 24. (Zárlat.) Hitelrészvények 229.— Magyar földhitelintézet —Angol-magyar —.—. Anglo-austria 143— Magyar hitelrészvény —. Franco-magyar —.— Váltóbank —. Napoleondor 910.— Államvasut 332.— Lombardok 171.50. Galicziai 227.5(). Tramway? 167.— Magyar sorsjegyek —.—. 1860 dik 101.50. 1864­ diki 136.50 Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 168­—. Arany 5.44.— London 113.60 Török­orsjegy 55.50 Municipális bank Berlin, nov. 23. (Zárlat.) Galicziai 94.05. Lombard 98.—. Ezüst jöved. 64.50 1860-iki 90.78- Pécs 87.25 Romániai 33.75 Államvaspálya 195.—. Papirjövedék 60 25 H­itelsorjegyek 196.—. 1864-diki 86.50. Hitelrészvények 134. - . Magyar sorsjegy 47.75. Felelős szerkesztő Csernátony Lajos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next