Ellenőr, 1874. február (6. évfolyam, 32-58. szám)
1874-02-23 / 53. szám
példák által hatnak, s a stylszerű iránti fogékonyságot fejlesztik. Az iparmúzeum eszméje nálunk legelőször a magyar mérnökegylet 1861. július havi ülésében merült föl. Preusz Mór tanár tett erre nézve indítványt, s alakítottak is bizottságot, de a föllépést nagyobb siker nem követte. Négy év előtt az országos iparegyesület karolta fel egy iparműmúzeum eszméjét, s neki sikerült átalános viszhangot kelteni. Az eszmét az országos képzőművészeti társulat is fölkarolta, s a nyilvánosság úgy, mint egyesek tevékenysége foglalkozni kezdett azzal. Maga az ügy a nagyközönség részvétére van utalva, de azóta mindig válságos időket élünk. E közben is sokat tett azonban a kormány jó akarata, az országgyűlés előzékenysége, és egyesek adománya, úgy hogy e pillanatban már sokkal előbbre van a magyar iparmúzeum ügye, mint volt Bécsben ugyanennyi idő alatt. Az országgyűlés 50.000 frtot szavazott meg a műipar tárgyaiból való vásárlásokra. Ez összeg nincs még egészen elköltve, s máris százezer frtra megy a tárgyak értéke, melyeket pár hét múlva a nyilvános megszemlélésnek is átadnak. A bécsi közkiállítás nagyon elősegítette a gyűjtéseket, mert a külföld legelső gyárosai előtt is oly rokonszenves lett iparmúzeumunk ügye, hogy nagyértékű és tetemes ajándékokkal járultak hozzá, vagy előzékenységet tanúsítottak a vásárláskor. A bécsi iparmúzeum gazdagsága nem bevásárlások után gyarapodott, hanem egyesek, a fejedelem, a főherczegek, stb adakozásából. Ily adakozásokra számot tarthatunk mi is, s biztos a remény, hogy a titokban, vagy ismeretlenül lappangó műtárgyak a családi kamarákból az iparmúzeumba fognak kerülni. Keleti felolvasását a Pulszky Ferenczé követte. A kisebb domborművek (pénzek, érmek, stb.) fejlődése és története felől szólt az ismeretek ama nagy készletével, mely a tudományosság terén Pulszkynak annyira rendelkezésére áll. Legelőször a pénzekről szólt. Sok idő múlt el, mig a népek a pénz használatára jöttek. Akkor is már hosszabb ideig használtak arany és ezüst darabokat, de hogy azok valódiak-e azt az üzletre bízták. Majd szabatos darabokra vágták az arany és ezüst darabokat, s megbélyegezték azokat. Az első pénzek Krőzusnál fordultak elő. Ázsia arany, Görögország ezüst, Róma rézpénzt használt, s ez utóbbi helyen csak Julius Caesar óta lettek arany pénzek. E régi pénzeknek csak egyik lapján volt ábra, a másik oldalon egy négyszög látszik, az ülő nyoma, amint az ábrát ráverték a pénz lapjára, mely ilyenkor gyakran elveszti kerekségét is. Oldalkarima tehát nem volt, ezt a római pénzeken veszszük észre először. A pénzeket a hamisítástól, vagy megcsonkítástól megőrzendő, az istenség oltalma alá helyezték, rendesen a város istene volt látható annak lapján. Itt megemlíti a felolvasó, hogy Bécsben még most is tallérokat vernek, melyek egyik lapján Mária Terézia képe van, mert az ily ezüst pénz messze földekön, például a Nílus környékén is el van terjedve, s ott újabb alakút nehézségek nélkül nem lehetne forgalomba hozni. Ezek után Pulszky a régi pénzek vezetőiről, domborműveiről szólt részletesen). Legszebbek e tekintetben a görögöké és egyptomiaké. Rómaiaknál hiába keresünk ily művészi tökélyt. Még magában Rómában elég szépek a pénzek arczképei, de a coloniákon már egészen elaljasodtak. Byzanczban a pénz minden művészetiesség nélkül készült. Szólt ezután az emlékérmekről, melyeket már a régibb időkben is használtak vitéz katonák kitüntetésére. De az újabb korban csak a XV. században jött divatba az emlékérem, s jeles művészek készítették. Mátyás királytól, II. Lajostól, Mária királynőtől stb. igen szép példányok maradtak fent, melyeket a felolvasó be is mutatott. A XVII. század felé megszűntek az érmek oly művésziek lenni. Nem a szépség a főczél, hanem az ábrázolásban az elmésség, s a technikai akadályok legyőzése, így egészen elsatnyult itt a művészet s I. Ferencz császár arczképe monstrum alakban jött pénzekre és érmekre. Átalában oly gyarló volt e téren a művészet, hogy a jóizlés nevében reformokról kellett gondoskodni. I. Napoleon volt az első, ki a franczia pénzverdéket reformálta, a 20-as években pedig Anglia. Bécsben a művészet ez ága oly gyarló volt, hogy Ferdinánd rögtönzött koronázására az emlékérmet nem tudták elkészíteni, s akkor nevezték ki a pénzverdéhez Böhm Dániel hazánkfiát bélyegvésőnek. A felolvasó részletesen ismertette a pénzek és érmek készítésének különböző módját, a híresebb éremvésőket, stb. Aztán áttért a préselt bőrmunkákra, melyek a diszmóiparhoz tartoznak, s most leginkább a könyvkötők elevenítették föl. Majd a kőmetszésről, a gyűrükövek faragványairól szólt, melyeket görög és római telepeken oly gyakran találunk. Aztán ismertette a vésett köveket, gemmákat, caméókat. Újabb időkben az olaszoknál a kagylóvésés jött divatba, s annak rétegeit igen ügyesen tudják felhasználni az alakzatok színezéséhez. Az ilynembeli legkitűnőbb példányokból máris van néhány darab az iparmúzeum gyűjteményében. Végül az elmondottakból Pulszky azt a tanulságot állította elő, hogy a fejlett ízlés ma már a kisebb domborműveknél is visszatért a régi, egyszerű széphez s azokat követi. E felolvasást megéljenezte a közönség, s aztán a terem közepén gyűlt össze, megtekinteni a kiállított érmeket és véseteket. Jövő vasárnap ismét lesz felolvasás. A hivatalos lapból. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Alberti Gusztáv Ilod osztályú erdészt a beszterczebányai magyar királyi jószágigazgatóság kerületében, ugyanezen igazgatósághoz I-fő osztályú, Bayka János fogalmazó erdőgyakornokot a pénzügyminisztérium erdészeti ügyosztályában, Zuskin Mihály és Gáspár Béla erdőgyakornokokat pedig a nevezett igazgatósághoz 111-ad osztályú magyar királyi erdészekké nevezte ki. A közoktatásügyi miniszter Molnár Károly tanárképezdei rendes tagot a magyar nemz. múzeum ásványtanári osztályához segéddé nevezte ki. Az igazságügyminiszter a jászberényi kir. törvényszékhez irodatisztté Vágó Gellért ottani írnokot nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium Balázsovich Árpád miniszteri segédfogalmazót a budapesti postaigazgatósághoz II. oszt. fogalmazóvá nevezte ki.* A m. k. igazságügyminiszternek 37,576 sz. a. lett körrendelete az összes e. f. kir. biróságokhoz. A magyar királyi pénzügyminisztérium értesítése szerint a bíróságok, a közbejöttükkel létesített árverési jogügyleteknek illetékszabás végett való közlésénél sok esetben késedelmesen járnak el, s nevezetesen ingatlanokra vezetett végrehajtásoknál,az árverésen vétel tárgyát képezett ingatlannak a vevő nevére történt átíratása után küldik csak meg az árverésről szóló jegyzőkönyvek másolatát az adóhivatalnak. A törvényesített illeték-szabályok 146 és 248 .§-aiban megállapított felelősségre utalva, felhívom ez okból a bíróságokat, hogy az árverésről szóló jegyzőkönyveket, a illeték-szabályok 79. §-nak 1. pontjához képest, az árverés jogerőre emelkedése után 8 nap alatt az illeték-szabással megbízott hivatalokhoz fát tenni kötelességüknek ismerjék. Budapesten, 1874. februá 14. Dr. Pauler Tivadar, s. k. A pálfalvai vasúti távirdaállomás a magyar királyi államvasúton magánsürgönyök felvételére is hatalmaztatott. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház február 23-iki üléséből. A mai ülést kiválólag érdekessé téve a belügyminiszter válasza Gáll szombati interpellációjára, ezt kivéve azonban egyéb megemlítésre méltó mozzanata nem volt, napirenden csakis a két bizottmány kiegészítése lévén. A kérvények benyújtása után Szapáry belügyminiszter úr azonnal felállást említett válaszával, melyet a ház nagy tetszéssel fogadott, és melynek tartalma a következő : Tisztelt ház! A tegnapelőti ülésben Gáll József képviselő úr interpellátiót intézett hozám, amelynek tartalma, azt hiszem, még világos emlékezetében van a t. háznak s így fölösleges egész terjedelmében felolvasni. Bátor leszek ez interpellatio egyes részleteire egyenként válaszolni. (Hallja !)Először is azt a kérdést intézi hozzám a t. képviselő úr : való-e, hogy általam rendelet intéztetett a szász nemzeti egyetemhez, melyben egy ezáltal hozott határozat, vagy a képviselő úr szerint egy kérvényre vonatkozó határozat megsemmisíttetett, és kérdi a képviselő úr, hiteles-e azon szöveg, és való-e a rendelet ama tartalma, mely, - mint ő mondja — több lapban megjelent ? E kérdésekre azt vagyok bátor mindenek előtt megjegyezni, hogy én nem tudhatom, mely lapokban olvasta a képviselő úr a szóban levő rendeletet s e szerint nem nyilatkozhatom arról, a hivatalos szöveget látta-e vagy nem? Hogy azonban rendelet intéztetett általam a rácz nemzeti egyetemhez, az ez által hozott határozatokra vonatkozólag, az tény, s ezen rendelet hivatalos szövegét elhoztam magammal, hogy a t. képviselő úrnak, ha kívánja, rendelkezésére bocsássam. Második kérdésére a t. képviselő úrnak, hogy mire alapítottam ezen eljárásomat, mely szerint hivatottnak éreztem magamat a szász nemzeti egyetem szóban levő határozatait megsemmisíteni, és azt a kérvényezési jogtól eltiltani? — van szerencsém mindenekelőtt azt válaszolni, hogy itt nem a kérvényi jog eltiltásáról van szó, hanem oly határozat megsemmisítéséről, melyet egy erre nem hivatott, tehát illetéktelen testület hozott. (Élénk helyeslés.) E részben mindenekelőtt engedje meg a t. ház, hogy a kérdés lényegére, illetőleg annak jogi részére terjeszkedjem ki, hogy megállapittassék, van e szász nemzeti egyetemnek joga közjogi kérdésekkel foglalkozni vagy nem. A szász nemzeti egyetem felterjesztésében, mely ma a t. ház tagjai közt egész terjedelmében kiosztatott, hivatkozik századok óta kelt jogokra és nyert kiváltságokra. Én t.hát azon rendeletemben, melyet ezen felterjesztésre válaszul, a szász ispánhoz intéztem, nem hivatkoztam régi törvényekre vagy a törvények egész lánczolatára, de hivatkoztam csupán csak két egymással összeköttetésben levő világos törvényre. Az egyik az 1848. VII. t. ez., a másik az 1868. XLIII. t. ez. Az utóbb említett t. az. Erdély uniójának módosításával foglalkozik. Nevezetesen annak első §-a ezeket mondja: ..az eddig Erdélyben létező politikai nemzetek szerinti területi felosztások, elnevezések s az ezekkel összekötött előjogok és kiváltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszüntettetnek. “ Ugyanezen törvény 11. §-a fentartja a száz nemzeti egyetemet, de fentartja tisztán és világosan csak azon hatáskörrel, mely őt az 1791. erdélyi XIII. t. sz. alapján megilleti, kivéve ebből a bírói hatóság gyakorlását. Az 1791. erdélyi XIII. t. sz. pedig világosan kimondja azt, hogy a szász nemzeti egyetem jogai kiterjednek először a tisztviselők választására, továbbá közigazgatási és törvénykezési ügyekre, politikai jogok gyakorlásáról az 1791-ik t. ez. egy szót sem szól. De nem is hiszem tehát, hogy lehetséges legyen az, hogy két hatóságban gyakorolják Erdélyben lakó honfitársaink törvényhatósági jogaikat, hogy gyakorolják ebbeli jogaikat először a 11 törvényhatósági székben és gyakorolják azután másodszor delegátiókép egy más hatóságban. (Élénk helyeslés.) De nem csak én értelmezem a hivatkozott törvényt úgy, miként azt előadni bátor voltam. Mind 1865-ben ősszel, mind 1866- ban tavaszszal a szász nemzeti egyetem gyakorolni akarván azon jogot, melyet gyakorolni most megkisérlett, közjogi kérdésekben határozatokat hozott, amely határozatok következtében az erdélyi kormányszék ez ügyet tüzetes tárgyalás alá vevén, terjedelmes és alapos indokolt felterjesztésében kifejtette abbeli nézetét, hogy sem az 1848. időszak előtti gyakorlat alapján, sem a fennálló törvények nyomán a szász nemzeti egyetem jogosítva nincsen közjogi kérdésekkel foglalkozni. (Élénk helyeslés.) Az erdélyi kir. kormányszék ezen felterjesztése alapján egy 1866. évit ápr. 19-én kelt legfelsőbb kéziratban megsemmisítette a szász nemzeti egyetemnek általam előbb említett határozatait, melyeket közjogi ügyekben hozott, és kifejezte legfelsőbb rászólását az egyetem ez eljárása miatt. Tehát nem egyedül áll az intézkedés, melyet most tettem, hanem ugyanez az eddigi gyakorlat és eljárás. De amíg ez volt a gyakorlat 48 előtt, megengedem, hogy talán az 1848. és 1861. évek közti időben más gyakorlat fejlett ki, de ezen időszak gyakorlatára jogokat alapítani vagy ebből törvényes gyakorlatot formálni akarni nem lehet. (Élénk helyeslés). 1865. után, ez általam említett intézkedések alapján az eljárás ugyanaz volt, mint amely volt 48 előtt, és ugyanaz, mint amely jelenleg, egyetlen egy eset kivételével, midőn ugyanis a Királyföld rendezéséről szóló tvjavaslat tárgyalása forgott kérdésben és a szász nemzeti egyetem azt kívánta, hogy ahhoz hozzászólhasson, és ez ügyet tanácskozási keretébe belevonhassa. Mielőtt azonban ezt tette volna, tudva, hogy a szász nemzeti egyetem eme joggyakorlatával nem bír, a szász ispán hivatali elődömhöz azt a kérdést intézte, megengedi-e, hogy az egyetem kivételesen ezt az ügyet tárgyalás alá vegye? — és hivatali elődöm erre, tisztán csak mint eszmecserére, az engedelmet megadta. Ebből azonban jogot következtetni nézetem szerint alaposan nem lehet. (Helyeslés.). Bátor vagyok, miután szólottam a dolognak jogi oldaláról, áttérni a szász nemzeti egyetem felterjesztésének modorára, és itt mindenekelőtt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy itt nem lehet arról szó, hogy én azért bocsátottam ki a kérdésben levő rendeletemet, mert a szász nemzeti egyetem felíratta egy általam a törvényhozáshoz benyújtott törvényjavaslatra nézve velem ellenkező nézetben van. Miként a legközelebb történtek tanúsítják, semmi ellenvetésem nem volt, amint nem is lehetett az ellen, hogy az országnak számtalan törvényhatósága felszólaljon ezer benyújtott javaslatom ellen, e tárgyban küldöttségeket küldjön és véleményt nyilvánítson. Ez ellen nemcsak észrevételem és ellenvetésem nem volt, ellenkezőleg, igen szívesen vettem, hogy az ügy minden oldalról megvilágosítatik is felderíttetik. Nem forog fen tehát semmi, amiért lett volna épen a szász egyetem az, melynek e tárgyban történt felszólalását ne tűrtem volna, feltéve, hogy erre illetékesnek tartom. (Helyeslés.) De nem is arról volt szó tehát, hogy a kérvényezési jog gyakoroltassék-e vagy nem, vagy hogy mi módon gyakoroltassák, hanem világosan határozatok hozataláról volt szó, oly határozatok hozataláról, amelyekre az illető testület illetékes nem volt, így a szász nemzeti egyetemnek általam említett felterjesztésében kiemeltetik az, hogy a szász egyetem kívánja és követeli, (élénk mozgás, felkiáltások: Követelik?) , hogy a királyföld egy területi egységét és municipális hatóságot képezzen ; 2.) hogyha Erdély területének új beosztásánál a királyföld területén valamely változtatás czélozzatik, ez csak a szász nemzeti egyetem hozzájárulásával történhessék; (hossz az élénk nyugtalanság) ha ez annak hozzájárulása nélkül történnék, a törvényhozásnak ezen intézkedése ellen előre is óvást tesz a szász nemzeti egyetem. (Felháborodás, hosszas tartó nyugtalanság.) Kimondja továbbá a szász nemzeti egyetem azt, hogy nincs joga a törvényhozásnak a szász terület felett határozni, (felháborodás) erre illetékes csak a korona és a szász nemzeti egyetem (nagy felháborodás) hogy valahányszor merészkedett (hosszas élénk nyugtalanság) a törvényhozás a szász nemzeti egytetem ügyeibe avatkozni, a szász nemzeti egytetem ezen erőszak elmúltával mindig ismét ősi jogába visszahelyeztetett, (hosszasan tartó nagy mozgás.) Én t. ház kötelességemnek tartottam -«grtol^donosok: LégrÁdy testvérek, Csemálony Lajos, volna a törvényhozás ellen remelt felszólalásokat még akkor is visszautasítani, ha illetékes hatóságtól erednek, annál inkább tartottam pedig ezt köteleerségemnek, midőn oly hatóság tette, mely ezen ügyet tanácskozásai keretébe vonni illetékes egyátalában nem volt. (Átalános élénk helyeslés.) Beszéde további részében ezután — melyet térszűke miatt, mint szeretnők, szó szerint nem közölhetünk, — a felolvasott idézetekből azt a következtetést vonja le, hogy az interpelláló által sérelmesnek talált rendelet kibocsátása kötelességében állott. Hangsúlyozá, hogy a magyar nemzet barátságban óhajt élni úgy a többi, mint a szász nemzetiséggel, de szeszélyeket, túlkapásaikat azért elnézni nem lehet. Végül kérte a házat, vegye tudomásul válaszát. Átalános zajos éljenzés közt ült le ezután, Gull, az interpelláló pedig kijelente, hogy a válaszfal nincs megelégedve. A ház nagy többséggel vette tudomásul. Ezután a választáshoz fogott a ház. Az eredmény a legközelebbi ülésben lesz kihirdetve, mely csütörtökön lesz. A magyar földhitelintézet közgyűlése. - Febr. 22. -E közgyűlés elé terjesztett elnöki jelentés a következő: Tisztelt közgyűlés! Az elmúlt 1873-dik évi nagy pénzválság, szilárd alapon nyugvó intézetünket érintetlenül hagyta, intézetünk ez évben sem szenvedett veszteséget, sőt elmondhatjuk, hogy fennállásának tizenegy éve alatt a lekötött jelzálog a vállalt kötelezettség teljes fedezésére mindenkor elegendőnek mutatkozott, s így a kölcsönös jótállási és tartalékalapból veszteségek fedezésének esete egyetlen egyszer sem fordult elő, sőt mivel alapszabályaiban üzletköre óvatosan körül van írva, s abból minden nyerészkedő és így veszteséget is eredményezhető üzlet ki van zárva, a nagy pénzválság évében is nyugodtan folytatta közhasznú működését, ez évben is nevezetes összeggel, úgymint: kétszázkilenczvenezer forinttal képes volt gyarapítani tartalékalapját, — ez évben is mind az intézeti ház, mind a birtokában levő értékpapírok értéke az előbbi zárszámadások szerint a decemberi árkereten nevezetesen alul vetettek fel a vagyonmérlegbe, melynek belső értéke, a deczemberi árkeret szerint, valójában mintegy félmillió írttal magasabb a kitüntetett értéknél. Ezen eredmény újabban tanúskodik arról, hogy helyesek azon elvek, s biztosak azon alapok, melyeken intézetünk nyugszik , az intézet ügyeinek vezetése czélszerű, s a felügyelő bizottság működése gondos volt. De amint egyrészről az intézet szilárdságának e bizonysága örvendetesnek mondható, másrészt sajnálattal kell kiemelnem azt, hogy szemben azon nagymérvű hiteligénynyel, melylyel hazánk birtokosai az ismételt rosz termések s a pénzválság miatt hozzánk fordultak: — nem tehettünk annak oly gyorsan és oly mérvben eleget, mint óhajtottuk volna, s igy intézetünk legjobb akarat mellett sem felelhetett meg egészen azon feladatnak, melyet alkotásakor maga elé tűzött, úgymint: a kölcsönös jótállás alapján s nevezetesen s folyton növekedő tartalékalapjának fedezete alatt, eleget tenni az ország földhitel-igényeinek. A közelmúlt időben, midőn a szaporán keletkezett új vállalatok és üzérkedések az elhelyezést kereső tőkéket nagy nyereménynyel és magas kamatokkal kecsegtették, zálogleveleink, bár a lehető legnagyobb biztosságot nyújtják, a kamatnak aránylag csekélyebb volta miatt nem örvendettek nagyobb keresletnek. Lehet azonban reménylem, hogy a nagy válság után az elhelyezést kereső tőkepénzesek, okulva a szenvedett veszteségeken, inkább fognak teljes biztosságot nyújtó zálogleveleink felé fordulni. Azonban mindaddig, míg a szenvedett veszteségek helyrepótolva nem lesznek, míg kedvező évek bekövetkeztével új tőkék képződnek, a mi zálogleveleink elhelyezésénél is alig lehet nagyobb lendületre számítani. És amint az alább elősorolandó adatok bizonyítják, ez mutatkozott a múlt évben is, mert csekélyebb volt az elhelyezett záloglevelek összege mint átlag az előbbi években, tehát épen a válságos években nem tehette intézetünk a földhitelnek az igényelt nagyobb szolgálatot, mit anynyival inkább sajnálnunk kell, mert a múlt évben a részvényekre alakult intézetek, melyek más üzletekkel is foglalkoznak, majdnem teljesen beszüntették a jelzálogi kölcsönzést. Hazánk földmivelése folyton nagy változásokon meg keresztül; a közlekedési eszközök tökéletesítése, a változott közgazdasági viszonyok, az ország nagyobb részében befejezett tagosítások, az előbb nagy terjedelmű legelők feltörése, a több millió holdnyi ármentesített területek művelés alá vétele s az általában elterjedt hajlam, okszerű gazdálkodás létesítésére, mindinkább a belterjes gazdálkodást teszik szükségessé, mi nagyobb beruházásokat igényel, s így hazánk földbirtokos osztálya évről évre számos milliókra menő beruházásokat tesz, mi hazánkban a földhitel teljes mérvbeli kifejtését egyik legfontosabb kérdéssé tette. Az ország minden rendű birtokosai számára aránylag olcsó törlesztéssel összekötött nyugalmas kölcsönt szolgáltatni annyival inkább jogosult kívánat, mert hazánk nagy földműveleti területét s értéknövekedését tekintve, más földmivelő országokhoz képest jelzálogilag kevéssé van megterhelve. Ily viszonyok közt érezte az igazgatóság, hogy nem elég a mostani után megmaradni, mely szerint szerény mérvékben, a hazai tőkék igénybe vételével, szolgáljon a földhitelnek olyankor, midőn a bő termés következtében a megtakarított hazai tőkék összege nagyobb, s így a záloglevelek kedvezőbb árkerettel elhelyezhetők lévén, a csekélyebb mérvű hiteligények a hazai tőkepénzek által kielégíthetők, de kell oly módról is gondoskodni, melynél fogva épen a mostohább években midőn a hitelt igénylők száma nagyobb, a megtakarított tőkék összege csekélyebb, a zálogleveleit elhelyezni képes legyen. Erre pedig azon egyedüli mód vezethet, ha a külföldön nyitna piaczot záloglevelei számára; minek azonban nélkülözhetlen feltétele, hogy a kibocsátandó zálogleveleknek mind alakja, mind az agró ingadozásainak alá nem vetett érczpénzbeli kamatozása olyan legyen, mely a külföld igényeinek leginkább megfelel. E végből határoz el az igazgatóság érczpénzre azaz ezüstre és aranyra szóló zálogleveleket is kibocsátani. A múlt 1873-ik évben kezdé meg az ily természetű záloglevelek kibocsátását. (A jelentés befejezőrészét közöljük reggeli lapunkban.) egyik kitűnőbb financz kapacitása, nem pénzügyér lett, hanem az admiralitás első lordja. Egyébiránt a liberális kormány tengerészeti minisztere is egészben Göschen volt, s a kereskedelmi ügyek éléről — melyekben kiváló szaktekintély — lépett át az admiralitás élére. — Párisban, a bonapartista tüntetés ellen kiadott kormányrendeletet nagy megelégedéssel fogadják , de félni lehet, hogy kissé későn érkezett s a propaganda mérveit már nem igen csökkentheti. — Ledru Rollin jelöltsége miatt meghasonlás állott be a franczia republikánus pártok között, s nem tudni, mi lesz a vége. Az „Ind. Beige“ tudni akarja, hogy ha a baloldal pártolni fogja továbbra e jelöltséget, a balközép a kormánypárthoz csatlakozik. Egy másik hír szerint, a mérsékelt bal és balközép magát Ledru Rollin-t kérte fel, mondana le a jelöltségről. De Ledru Rollin viszszautasította e kérelmet. A német lapok közül ismét többen foglalkoznak a pétervári utazással. Legfigyelemre méltóbb a „Spenersche Zig“ nyilatkozata, melynek éle igen kíméletlenül fordul az ágostai újság hírhedt czikke ellen. Igen erélyesen tiltakozik a feltevés ellen, hogy a német barátság Ausztria Magyarország irányában nem őszinte, s hogy Németországot azon utógondolat vezérli, hogy Oroszország segélyével majdan Ausztria német tartományait bekebelezi. „Aki — úgymond— ilyesmit írhat, vagy ilyesmire csak czélozhat is, az vagy phantaste, vagy a német birodalom titkos ellensége. Efféle gondolatok bizonyára soha sem estek távolabb a német néptől, mint épen most. Maga a nemzeti liberális párt pedig, — melytől a gondolatot az ágostai újság leszármaztatni akarja — épen az a párt, mely eleitől fogva az Ausztriától való külön válásra törekedett, s a mostani állapotokkal teljesen meg van elégedve.“ — Berlinben nagy feltűnést okoz, hogy Gontant Biron berlini franczia követ épen most utazott Pétervárra, mikor az osztrák-magyar uralkodó ott mulat. Sőt azt is beszélik, hogy ugyan ez időben Páriából is több diplomata vette útját az orosz főváros felé. Bismarck az emiatt nyilvánuló aggodalmakra azt jegyezte volna meg, hogy, bár maga sem tudja, mit kereshet most Gontant Biron Pétervárott, de a német kormány viszonya, oly kitűnő Oroszország, mint Ausztria-Magyarország irányában, s a kancellár annyira bízik e viszony őszinteségében, hogy Gontant Biron útja egyátalán nem aggasztja, sőt tulajdonképen nem is érdekli. A franczia lapok tüzetesen foglalkoznak az elzász-lothringeni képviselők fellépésével a német birodalmi gyűlésben. Teutsch magatartása nagy elismerésben részesül:míg Rasz püspöke felett sem törnek a mérsékelt lapok palczát. A „Temps“ mindössze is azt jegyzi meg, hogy a püspök úr kissé nagyon messzire ment, midőn összes hivei nevében mondta ki közeledő nyilatkozatát, melyet azonban Pougnet másnap visszautasított. KÜLFÖLD. Február 23-án. — Az angol kabinet névsorát már tegnapi táviratunk meghozta , s amint látjuk, majd nem egészen megfelel az előleges kombinácziónak, csak a tárczafelosztás eltérő. így Gabhorie Hardy, akit belügyminiszternek candidált a hír, a hadügyet vette, Ward Hunt pedig a torypárt HÍREK. Február 23 — Dr. Vécseyi Tamás képviselő, s az eperjesi collegium nagyképességü tanára, a budapesti egyetemhez a római jog nyilvános rendkívüli tanárává neveztetett ki — A királyné háromszáz forintot ajándékozott azon budapesti szegényeknek, kik hozzá a legutóbbi időben segélyért folyamodtak. — A légszeszkérdéshez. Az alkudozásokkal megbízott albizottság tegnap tartott ülésében tárgyalta az általunk nagy vonásaiban már ismertetett társulati propositiókat és azokat behatótanulmányozás után egyhangúlag elfogadatlanoknak találta. Azonban a társulati ajánlatot nem tartván ultimátumnak, elhatározta, hogy kimerítő jelentésben fogja megcáfolni az ajánlat téves, állításait és meg fogja állapítani azon alapelveket , amelyekből kiindulva a főváros — természetesen a közgyűlés által történendő jóváhagyás után — a légszesztársulattal új egyezményre léphet. •— Ma estve az ülés folytattatik. — A „Kisfaludi társaság“ szerdán délután tartja e havi ülését. Tárgyai lesznek: Dux Adolf ..A komikum lélektana s a nevetés élettana“ csimü értekezése; Beöthy Zsolt „A jött-ment“czimü történeti elbeszélése Albert király korából (felolvassa Vadnay Károly), s Névy néhány meséje. (Ugyan legyen már elég ezekből a mesékből, melyeket ép oly költészet-fogyatkozási ötlet volt föleleveníteni, mint jótehetetlenség megengedni, hogy epidémiává fajulhassanak.) — Színházi hírek. A lapok némelyike egész sortűzet ad a nemzeti színház rendes drámabiráló bizottsága ellen azért, mert a „Székelyföldön „czimee újdonság nem tetszett. Egyik lap pláne ritkított sorokban, mint valami kormányválságot jelenti, hogy a drámabiráló bizottság beadta lemondását. Bizony kívánatos volna, hanem ennek a bizottságnak semmi összeköttetése nincs a „Székelyföld“del, mely fölött (mint a pályázatoknál mindig) egészen más bizottság ítélt, mely csupán a pályázat eldöntésére alakíttatott. Ez a bizottság pedig végre is csak azt tette, amit a pályázati föltételek elébe szabtak, hogy t. i. ki kell adni a jutalmat még gyönge darabnak is, ha az előadható. A sajtó inkább a mellett emelje szavát hogy a pályázati föltétételeket változtassák meg oly formán, hogy csak akkor adják ki a jutalmat, ha akad oly mű, mely tartós hatást ígér, így sem fog apadni a népszinműitás, mert rész vagy gyönge darab terem úgy is, s akkor legalább nem kell megaranyozni. — Hauck Minnie k. a. a fővárosba érkezett s holnap énekelni fog „Hunyady László“ 200-dik ünnepélyes előadásán, mint Gara Mária. — A drámai személyzet jelenleg Moliére „Nők iskoláját“ és Rákossi Jenőnek „A szerelem iskolája“ czímű vígjátékát tanulja. Az előbbi márcz. 18-ra, az utóbbi márcz. 27-re van kitűzve. — Szatmáryné asszony 25 éves jubileuma („Mama“) pedig márczius 23-án lesz. — A közelebbi játékrend ez: holnap ünnepélyes előadás 200-ikszor Erkel Ferencz „Hunyady László“-ja, Hauck Minnie kisaszszonynyal és Nagyné Benza asszonnyal; 25-én a „Csók,“ 26-kán „Szevillai borbély,“ 27-kén „A király házasodik,“ 28-kán a „Próféta,“ márczius 1 én a „Székelyföldön.“ A jövő hétre kitűzvék : 2-kán a „Párbaj,“ 3-kán „Ördög Róbert,“ 4 dikén „Házasság XV. Lajos alatt,“ 5-kén „Hamlet“ opera, fikán Szigligeti „Uj világ“-a először, 7-kén „Tannhäuser,“ 8-kán „Viola,“ — A budai játékrend ez: ma, 23-án „Szevilliai borbély,“25- kén „Tündérlak,“ 26 kán „Az új emberek,“ 28-dikén szini tanodái előadásul: „Eljegyzés lámpafénynél“ s operai részletek, 28 kán „Bánk bán,“ márczius 1-én ..Házasság XV. Lajos alatt,“ 2-kán „A fehér nő“ Nádayné asszonynyal, 4-kén „Székelyföldön,“ 5-kén „Fertálymágnások,“ 7-kén „Giboyer fia,“ 8-án „Az ajtó zárva vagy zárva legyen,“ „Egy csésze bea“ s „Utóirat.“ — Rendjelviselési engedély. A király megengedte, hogy Barcsay Ákos országgyűlési képviselő a neki adományozott hollandi királyi cserkorona-rendet és a portugalli Krisztus-rend középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. A budai kereskedelmi és iparbank tegnap tartotta évi rendes közgyűlését gr. Lónyai Menyhért elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése részletesen szól a válság által előidézett kedvezőtlen körülményekről Ezek daczára az intézet állása megnyugtató. Az összes pénztári forgalom 23.762,965 frt 53 krt tett, s 3.980,4392 krral nagyobb a megelőző 1872 évinél. A nyeremény 43,872 frt 35 kr, ebből a 600,000 frt részvénytőke 5% kamatjára esik 30,000 frt s a szabályszerű levonások után jut még minden részvényre 30 frt felülosztalék, az ápril 1-jén lejáró szelvény tehát 13 frttal fog beváltatni. A közgyűlés helyesléssel fogadta a jelentést, s a számvizsgáló bizottság jelentése alapján megadta az igazgatóságnak a felmentést, mire beadattak a szavazatok két üresedésbe jött igazgatói állásra és 17 választmányi tagságra. A szavazás eredményét közölni fogjuk. — Marhakiviteli tilalom. A cs. kir. külügyi minisztériumhoz érkezett tudósítás szerint, a török kormány az igásmarha kivitelére Salonich vilajetből múlt évi febr. hó 11-től kezdve 8 hóra elrendelt tilalmat, a lejárat napjától számítandó egy évre meghosszabbította. Tőzsde és gabnacsarnok Budapest, febr. 23. Ért éke zet A mai tőzsde csendesen folyt le, de az árfolyamok fenntartották szilárdságukat. Befektetési papírok valamivel lanyhábbak voltak, vasúti kölcsön 9872 sorsj, 79 1/2-lel kötve. Bankok szilárdak, magyar hitel 155‘/a—155, osztrák hitel 243/4— V2, földhiteltárs. 59V2, angol-magyar bank 338/4, franco-magyar bank 53/2, municipalis 31, takarék és hitel 62V2, egyleti bank 41‘/a, orsz. közp. takarékp. 82V4, pesti közúti kedvelt 355, Drasche-féle régl. 190. Valuták lanyhák, Napoleon-arany 8.92, arany A.33, porosz p. u. 166'/a-Gabnaüzlet. Buda tegnap és ma gyengén kináltatott, malmaink vételkedve fenntartja magát és ezek 5 krral drágább árakat is megadtak. Forgalom mindkét napon,vagy 25.000 mázsa a következő árakon. 400 837, 7 80 krral vámmázsánként 3 hónapra. Rozs változatlan, 700 mérő 75 1/2 fntos magyarér 5 frt 60 krt, 78 fntos galicziaiért 5 frt 40 krt adtak. Árpa vagy 2010 mérőnyi forgalom mellett szilárd tavaszra 6500 m. oláh vagy török 3 frt 63 krral adatott el 72 fntos. Kukoriczából kész áruban nagy hiány van, miért is fogyasztók mázsánként 5 krral többet voltak kénytelenek fizetni, s mintegy 2000 mázsa kész áru 4 frt 75 krral és 1000 m. 8 nap alatt szállítandó 4 frt 7772 krral adatott el Bánáti május—jun. jegyzése 4 frt 9272 kr. 5000 m. szerémségi kukoricza máj.--ján 4 frt 8272 krral köttetett. Zab kész áruban szilárd, mintegy 3000 mérő 2 frt 25, 27 - 30 krral adatott el, 50 fontos helyben átvéve, tavaszra lányha és üzlet nélkül, jegyzése 2 frt 25—26 r Győrött átvéve. R e p c z e üzlet nélkül. Kivonat a hivatalos lapból Árverések: Orczifalván márcz. 1 .Eipert József és Crescentia ingatlanai 3000 frt. — Nagy-Kikindán márcz. 5. Fuchs Áron háza 2332 frt — Tabon apr. 21. özv. Suzitc Józsefné és Suzits Francziska ingatlanai 37221 frt. — Dobán márcz. 21. néh. Németh Gábor szőlleje 2500 frt. — N.-Szalontán márcz. 13. id. Balogh Mihály ingatlanai 2044 frt. — Budapesten tükörutcza 3. sz. márcz. 10. Kremsze Edmund ingói. — Bölcskén márcz. 13. Berek János ingatlana 1145 frt. — Bonyhádon márcz. 21. Potyner Ádámné birtoka 5000 frt. — Kaposvártt apr. 22. Szalay Károly ingatlanai 14,043 frt — Nagyváradon márcz 5. az izr. hitközség ingatlana 27,825 forint. Csőd: Sommer Mór nagykanizsai kereskedő ellen , perügyelő Darázs Zsigmond. imázsa fntos frt kr 1200 84V, 8 35 1000 84 8 30 600 84*/2 8 30 600 84 8 30 400 84 8 40 1500 84 8 27Vs 400 84 8 15 1500 83314 8 17/2 1000 83 8 — 1600 83 8 15 400 82 7 97 Vs 500 827 8 05 500 82 8 05 400 82Vs 7 85 600 81Vs 1 85 500 80 V2 7 80 600 82 " 7 40 Üzleti táviratok. Bécs, febr. 22. (Megnyitás) Hitelintézeti részvény 242,75 Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar —.—. Angol- Ausztriai 156.— Magyar hitelrészvény —.—. Franco-magyar —.—. Váltóbank —. Napoleonhor 890.50 Allamvas pálya —. . Lombardok —.— Galicziai —.—.Tramway — . Magyar sorsjegy .—. 1860-as —.— 1864-es —.— Muncipalánk —.—. Frankfurt, febr. 22. (Zárlat.) Váltóárfolyam 105.25. 1859 ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re —.—. Osztrák hitelrészvény 254.25. Osztrák államvasut 339.25. 1864-ik —.—. 1860-diki 96 25. Ferencz Józsefvasut —.—. Lombardok 167.—. Galicziai 243.25. Papirjáradék 63.25. Ezüstjáradék 66.90. Osztrák bankrészvény 1023.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német osztrák bank —.—. Győri —. Gömöri —.—. Berlin, febr. 22. (Zárlat.) Galicziai —.— Lombardok 95 50. Ezüst-jöv. 66 54. 1860-iki - . Bécs —.—. Romániai —.—. Államvaspálya 194.25. Papirjövedék 63 23. Hitelsorsjegyek —.—. 1864-iki —Hitelrészvények 145.65. Magyar sorsjegy —. Páris, febr. 22. [Kezdet.] 5 -ös járad. 58.40. Olasz járadék 59.20. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —.— Consulok —.—. Éjszaknyugati pálya —. —. 4 -es járadék —. Államvaspálya 740.—. Lombardok 263.—. Amerikai -------. Magyar kölcsön —. Magyar keleti pálya — 1871-iki kölcsön 93.42. 1872-iki 93.47. Felelős szerkesztő Csernátony Lajos. lyntott Légrád/ IwtvénknéL