Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)

1874-05-04 / 122. szám

igazságü­g­yminiszter a kárer­­endeletet intézte az e. f. kir. törvényszé­kükéihez és a kir. járásbirákhoz. Többször ia már elő oly eset, hogy bírói végrehajtás gganatosításával megbízott bírósági végrehajtók, az 1868: 54. t. czikk 379. §-ának eseteiben, az ellenszegüléssel akadályozott végrehajtás fogana­­tosithatása végett „karhatalom“ kirendeléséért for­dultak az illető járási tisztviselőhöz, — ebbeli ké­relmükkel azonban utalással az 1870: 42. t. czikk 58. §-ának m) pontjára, mely szerint a „karhata­lom“ alkalmazása iránti intézkedés az alispán hatáskörébe tartozik, el-, illetőleg az alispánhoz utasittattak. Nehogy az 1868. 54. t. czikk 379. §-a s az 1870. 42. t. czikk 58. §. m) pontjában foglalt, s egymással látszólag ellentétben álló intézkedések, s az ezekből származható félreértések az igazság­szolgáltatás kívánatos gyors menetére káros beha­tást gyakoroljanak : a m. kir. belügyminisztérium­mal e tekintetben létesített egyértelmű megállapo­dás nyomán felhivandónak találtam (elnök, járás­­biró) úr figyelmét azon különbségre, mely az 1870. 42. t. sz. 58. §. m) pontjában említett „karhata­lom“ s az 1868. 54. t. sz. 379. §. esetében igénybe vehető „rendőri segély“ között, ezen két fogalom belső lényegéből kifolyólag, fennáll. Ha ugyan­is a megfékezendő ellentállás oly mérvű, hogy nemcsak egy, hanem két vagy több járásbeli rendőrség (pandúrok) összpontosított ki­rendelését, avagy általában tetemes­ erő alkalma­zását teszi szükségessé, akkor, minthogy ilyszerű intézkedés az egyes járási tisztviselők hatáskörét meghaladja, az 1870: 42­­. sz. 58 §-ának m) pontjához képest, az alispán által elrendelendő „karhatalom“ esete áll elő, — ha ellenben, a­mint ez az 1868 54. t. sz. 379 §-ának eseteiben állani szokott, egy-két közbiztonsági közeg közreműkö­dése is elegendő, ez esetben csakis a szűkebb körű „rendőri segélyéről lehet szó. Ezekhez képest felhívom járásbiró (elnök) urat: intézkedjék a vezetése alatti kir. bíróságnál, hogy a „karhatalom“ és „rendőri segédlet“ között fentebb előtüntetett különbség előforduló esetekben kellőleg szem előtt tartassék s nevezetesen utasítsa a bírósága mellé rendelt bírósági végrehajtókat, hogy az 1868. 54. t. sz. 379. §-nak eseteiben, a törvény világos szavaival is egyezőleg, mindenkor „rendőri segély“ szolgáltatása iránt keressék meg az illető közigazgatási közegeket. Megjegyzem még, hogy a­mennyiben végre­hajtásnak ellenszegülés általi akadályozása miatt, a kifejtett ellentállás mérvéhez képest, kivételesen a fentebbi értelmű, s az 1868. 54. t. sz. 379. § ban említett „rendőri segély“ mérvét meghaladó „kar­hatalom“ alkalmazása válnék szükségessé, erről a birói kiküldött részéről a kiküldő bírósághoz te­endő jelentés s ez utóbbi által keresendő meg az alispán „a karhatalomnak“ az 1870. 42. t. sz. 58. §. m) pontjához képest leendő kirendelése végett. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház május 4-iki üléséből. A mai ülésen az elnök bejelenté, hogy Szon­­tagh Pál tabi képviselő benyujtá megbízólevelét, az ellenzék megéljenzé. Azután a bánya-bizottságba megválasztottak névsora olvastatott fel. A bizottság ülés után mindjárt meg is alakult. A napirendre térve B­e­c­z­e Antal kiadatási ügye vétetett tárgyalás alá. A mentelmi bizottság a kiadatást megtagadandónak véli, s a ház Cserná­­tony felszólalása után, melyben constatálta a birói zaklatást, a bizottság véleményét elfogadta. Hal­­­­e­r Ferencz gróf kiadatása ügyében a mentelmi bizottság terjedelmes jelentésében előrebocsátván az egész Haller contra Haller-féle per történetét s a zártörési kereset részleteit a kiadatás megtaga­dását indítványozza. Az előadó utalt a legnagyobb mérvű zaklatásra és erőszakra, mely az igazság­szolgáltatás vaskorára emlékeztet s ajánlá a bizott­ság javaslatának elfogadását. Kállay Ödön a kiadatás mellett emelt szót, miután Haller Fe­rencz gróf szolgáinak az ő rendeletéből elkövetett zártörésben törvénysértést lát. V­aj­d­a János szin­tén a kiadatás mellett beszélt inkább Haller gya­kori semmiségi kereseteiben találván zaklatást a törvényszék irányában, a zárlatot pedig, melyet Haller gróf megsértett, teljes törvényerejűnek tartja. Atalában — úgymond — mentelmi ügyekben a ház nem az igazságot, hanem más melléktekinte­­teket szokta szem előtt tartani. Elnök Vajdát e sértő nyilatkozásáért a ház átalános helyeslése mellett rendreutasítá. Ezután Hoffmann Pál fejte ki a mentelmi bizottság álláspontját s kimutatva a segesvári tör­vényszék eljárásában a zaklatásnak egész szakadat­lan lánczolatát. Csiky Sándor is a kiadatás el­len nyilatkozott és sajnálatát fejezi ki, hogy ez egyszer kénytelen elvtársai ellen szavazni. Holnapi számunkban részletes­ tudósítást köz­lünk a tárgyalás eddigi s ezutáni folyamáról. — Ausztria. A képviselőház szombati ülésé­ben a sommás eljárás gyorsítására vonatkozó tör­vény került szőnyegre. A javaslat czélja volna: a József-féle polgári eljárás hézagait betölteni; a törvénykezést egyátalában gyorsítani; a bizonyítási eljárást czélszerűsíteni, s a perlekedési költségeket megállapítani. A­mit e törvényjavaslat életbelép­tetésével elérnek, az szinte hiányos eljárás marad továbbra is. Az osztrák törvénykezés terén a man­kóban levő új polgári törvények lesznek hivatva új aerát inauguralni; minden egyéb póttörvény, — tehát a szőnyegen forgó is, a provisorium fél­rendszabály bélyegét hordja magán. A képviselő­ház a sommás és szóbeli ügyeket illető ideiglenes reformokat a minisztérium előterjesztése szerint változatlanul fogadta el. — Ezután Stendel indít­ványának tárgyalására tért át, s a kőszén drágu­lásának okait vizsgálta. Tagadhatatlan, hogy a kő­szén az ipar fejlődésének egy regulatora lévén, mint ilyen rendkívüli befolyást gyakorol az iparra, s a kőszén e monarchia túlsó felének roppant kő­szén mennyiségéhez képest igen drága. Kijelölni s meghatározni azonban azon egyes módozatokat, melyek által a kőszén ára lejebb szállítható volna, hiábavaló és keresztülvihetetlen munka maradt nemcsak a tegnapi ülésben, de az marad továbbra is. A képviselőház a szükséges rendszabályokat nem volt képes megfejteni, s az indítványt újólag az osztályokhoz utasította vissza. — A képviselő­­ház legközelebbi ülését ma tartja, s a még hátra­levő nagy munkaanyagot tekintve, az ülésszak berekesztéséig naponta kétszeri, u. m. reggeli s esti ülések tartását határozta el. A hivatalos lapból. A pénzügy­mniszter Holló­s­y Gyula adóhivatali tiztet a mehádiai fürdőgondnoksághoz ideiglenes segédtisztté nevezte ki. A budapesti királyi főügyész V­á­l­y­i Albert királyi járásbirósági dap.okot a rimaszombati királyi ügyészséghez és Kerekes József nagy­váradi kir. törvényszéki Írnokot a nagy­váradi kir. ügyészséghez Írnokká nevezte ki. HÍREK. Május 4. — A királyt mára Budapestre várják, s hir szerint holnap reggel katonai szemlét tart a vérmezőn, melyen az egész fővárosi garnizon meg­jelen. — Irodalmunk egyik rég hallgató jele­se, Lukács Móricz, mint a F. L. írja, jelenleg „Emlékiratai“ elkészítéséhez fogott Meranban. Min­den bizonynyal kiváló értdekű mű lesz, akár a toll jelességét tekintve, akár pedig az író összekötteté­seit és szerepléseit a tudományos és politikai kö­rökkel. Lukács legutolsó műve az a szép emlékbe­széd, melyet az akadémiában Teleky László fölött tartott. — A m. k. nye­r­em­é­ny köl­cs­ön­nek tervszerű XVI. kisorsolása f. évi május hó 15 én reggeli 9 órakor fog az alálirt lottó-igazgatóság által (Budapest, viziváros, Klusemann-féle ház) megtartatni. — A cholera által ínségre jutott magyar­­országiak javára a svájczi „Appenzeller Zeitung“ szerkesztősége 1480 frankot gyűjtött aranyban , ez összeget a svájczi követség útján a belügymi­niszter rendelkezésére bocsátotta.­­ Az új városház termét igen dísze­sen rendezik be amfiteátrálisan emelkedő padokkal s elnöki s előadói külön emelvényekkel. Az e czélra szükséges asztalos munkák költsége 20,684 frtra van számítva. — Kovács Zsigmond pécsi püspök az egyházmegyei tanítói nyugdíjalapra ezer forintot ajándékozott. — Megdöbbentő esetről értesítik Torcá­ról a „Magyar Polgárt“ . A megye börtönében né­hány gyilkos ül vizsgálati fogságban, s ezek kö­zött vannak azok is, kik a bányabü­kki merényle­tet végrehajták. Pár nap előtt a rabok összebe­széltek, az őröket leölték, s hatan megszöktek. Az említett lap még nem tud bővebb részleteket. — A t­i­szas­z­ab­á­ly­o­zás­i központi bi­zottmány hivatalos helyiségeit folyó évi május hó 1- ső napjától Budapest Vízivárosból, Budapest Li­pótvárosba (Tükör­ utcza 1-ső szám alá) tévén át, e körülmény azonnal köztudomásra hozatik. — A belügyminiszter fölhívta a ha­tóság figyelmét, hogy szigorúan tiltsa el, vagy esetleg büntesse meg azon kereskedőket, kik üzle­tük hirdetése gyanánt sorsjegyekhez, processekhez, részvényekhez, szóval akármily értékpapírokhoz ha­sonló nyomtatványokat osztanak szét, miután az ilyenekkel az alsóbb néprétegekben sok csalás történt. — Az erzsébet-téri kioszk nagy termére azt határozta a város, hogy ott nem lehet dohá­nyozni. Mikor ezt határozta, kikapott érte a tanács a lapokban. Most azonban dohányoznak ott Ezért is kikap a tanács, s fölhivatik figyelme a füst­re. Most hát kedvére válogathat a közvélemény szavában, s akár­melyiket követi, a közvéleményt fogja követni. E szép kioszkról lévén szó, helyre­­igazítólag megemlítjük, hogy a fali festményeket nem Teuchert készítette, hanem Löffler akadémiai festész Bécsből; Teuchert pedig, ki Budapesten az első szoba­festő, a fali díszítményeket végezte. — Lótenyésztési értekezlet lesz a fővárosban e hó 10-én, melyre a földmivelési mi­niszter az ország összes lótenyésztési bizottságai­nak elnökeit meghívta. — A városi torony repedt harangját, melylyel a tüzet jelzik, s melyet az óra kalapácsa is kongat, végre fölcserélik Walter Ferencz által öntött haranggal, ugyanazzal, mely a bécsi kiállí­táson is ott volt s igen szép hangú. — Váltóhamisítás. A kereskedelmi aka­démia tanárainak egyike, Streibl Gyula tetemes adósság s több ezer frt értékű hamis váltó hátra­hagyásával megszökött. Vagy három hét előtt tűnt el, de még csak most lett nyilvános eltűnésének természete. Streibl elszökése által az akadémia egyik német professzorától szabadult meg.­­ A Magyarhonban élő zeneművé­szek segélyegylete igazgató választmányá­nak gyűlésében új alapító tagokat 100 frttal beje­lentettek: Deutsch Vilmos, Schunda Ferencz, Ba­logh Gusztáv, Csillagh József, Spiller Ferencz, Ve­szel­ József, Veszeli Venczel, Nieszner N., Rasch Vincze, Thuma Antal, Szteckli János, Lezsák Fe­rencz, Körbl Venczel, Pemzl Ferencz, Taborszky János, Chochola József, Schechelich Mátyás. Az egylet az első hazai takarékpénztár részéről ez évben is 100 frt adományban részesült, Néh. Bene Károly pedig az egylet részére végrendeletileg 100 frtot hagyományozott.­­ Az ál-Wes­sel­ény­i bünpörének tárgya­lását a nagy­váradi törvényszék e hó 16-án kez­di meg.­­ A bíróságokat ép úgy, mint a kir. államü­gyészeket törvény tiltja el a politizálástól. A n.­szebeni kir. államügyész azonban mégis alá­írta azon bizalmatlansági nyilatkozatot, melyet Rannicher Jakab országgyűlési képviselőhöz in­téztek. — Színházi hírek. Erkelnek „Branko­­v­i­c­s“ czímű operája e hó 16-ára van kitűzve. — Egres­si Ákos e hó 15-én kezdi meg vendégsze­repléseit „Macbeth“-tel. — Moliérenek egy kis vígjátékával, a „Nők iskolájának bírálatáéval, már elkészültek, s e hét folyamában elő is adják. — A várbeli színházban két utolsó előadás máj. 5-én az „Egy millió,“ 7-én pedig „Az új em­berek“ lesz. — A nemzeti színház e heti játékrendje következő: máj. 5 a „Próféta“Stégerrel, 6-án „III. Rikhárd,“ 7-én „Fra Diavolo“ 8-án a „Nők iskolája“ s „A nők iskolájának bírálata,“ 9-én „Lohengrin“, 10-én „Ripacsos Pista.“ A jövő hétre kitűzvék: 11 én „Stuart Mária“ 12-én „Ál­­arczos-bál.“ 13-án „Téli rege“ 14-én „A fekete do­minó.“ — A német színházban május 9 én és 11- én jótékony czélú előadások lesznek. A nem­zeti színház tagjai közül Blaháné asszony és Ellin­­ger k. a. énekelni fognak, a színi képezde tagjai pedig egy operettet adnak elő. A Kolozsvárit Dumasnak „Alfonz úr“ czímű színművében Szerda­helyi Antonia k. a. játszotta sok taps közt a kis­lány szerepét, míg édes­anyja, Prielle Kornélia asszony Raymonde szerepében fejtette ki teljes mű­vészetét. — Szathmáry Károly színtársulata a nyáron a szolnoki színkörben fog játszani — Liszt Ferencz Róma közelében jelen­leg a Hohenlohe herczegbibornok tulajdonát ké­pező egykor d’ Este villában száll meg, hol mint említettük, a nyarat töltendi. Itt fogja a „Szent Szaniszló“ lengyel oratóriumot írni, régi barátnője Iwanovszka (Wittgenstein) grófnő számára. — Halálozások. A Pest megyében annyira ismeretes dabasi Halász-nemzetség egyik tagja, da­­basi Halász Antal, elhunyt ápril 29-én 54 éves korában Alsó-Dabason. — Oláh Károlyné asszony, a „Debreczen“ czimü lap szerkesztőjének neje, szül. Veskóczi Budaházy Zsuzsánna, elhunyt e hó első napján 37 éves korában Debreczenben. — N­o­v­á­k Károly, ki 30 év óta fáradozott mint néptanító, meghalt Szarvason 50 éves korában. — Az „olaszok jótékony és önse­gélyző egyletek tegnap tartotta meg alakuló­­ közgyűlését; mintegy 120-an voltak jelen a tagok­­ közül, kik között többen honfitársaink. Az egylet­­ elnöke, az alapszabályok értelme szerint, a buda­pesti olasz főkonsul. Megválasztottak általános szavazat útján tiszteletbeli elnöknek : Türr István tábornok, ezen egylet kezdeményezője és legmele­gebb pártolója; alelnököknek és tanácsosoknak: Buzzi építőmester, Andreetti, Stangher, D'Ales­­sandro, Helfy képviselő, Venanzi és még többen. Az egylet hivatalos helyisége ideiglenessen az olasz főkonsulátusnál van (megyeháztér 9. sz.); a közön­séget felkéri az egylet országszerte, a szegény ola­szokat, különösen a betegeket, ide utasítani, hol kellő pártfogásban fognak részesittetni. — Ösztöndíj székely ifjaknak. A közoktatásügyi miniszter a székely ifjaknak a re­áltanoda látogatását megkönnyítendő, a Dávid Antal Mózes-féle reáltanodai alap évi kamatait tíz —­egyenkint évi ötven frtnyi ösztöndíj alakítására rendelte fordíttatni. Ezen ösztöndíjakat a sz.-udvar­­helyi állami főreáltanodába járó azon tanulók fog­ják élvezhetni, kik székely származásúak, szegé­nyek és tanulmányaikban k­elemeiválónetelt tanú­sítanak. — Gyilkosság őrültségből. Eperjesen a rózsa utczában lakó pékné három hónapos gyer­mekének nyakát elvágta egy nagy késsel, aztán az ablakon át kiugrott az utczára és elfutott. Ke­resték, de hiába, mígnem két nap múlva a molná­rok holtan fogták ki a folyóból. Torka el volt metszve. A szerencsétlen asszony őrültségi rohamban követte el a borzasztó tetteket. — Öngyilkosság. Szombaton kora reg­gel a budai vaspályánál, a Gellérthegy alján egy ismeretlen férfi vetette magát a robogó vonat elé, s az szörnyen összezúzva dobta le a töltésről. A sze­rencsétlen maradványait kórházba szállították. — G­e­d­u­­­i losonczi gyógyszerész e napokban agyon­lőtte magát anyagi zavarok miatt, melyeket nála a losonczi posztógyár roncsolt állapota idézett elő. — A budapesti „k­e­r­e­s­k­edő if­j­a­k társulata“ szerdán f. hó 6-án költözködik át az új egyleti helyiségbe uri-utcza 11-ik szám I. emelet. — A nyilvános kutak nagy része már elkészült a budai Dunaparton, hol a szabályozási munkálatok a vízmerítést megakadályoznák, ha tényleg csakugyan folynának ily munkálatok. E kutak által vascsöveken át lehetett vizet szivattyúz­ni a folyamból. Fent a várban is állítanak még két közkutat: a prímási palota előtt és a Ferdi­­nánd-téren. Ezeket vízvezeték fogja táplálni. A csatornázásokat is megkezdték a felső parton, s a várból levezető némely utczában. — Budapest folyó évi költségve­tés­e a törvény értelmében ki van téve a pénz­­üügyi és gazda­bizottság termében s 15 napig bár­ki is megtekintheti. E szerint a főváros idei ki­adási előirányzata 5.488,011 frt s a fedezet 5.449,159 frt, s e szerint a deficit 38,835 frt. A részleteket illetőleg, a népnevelésre elő van irá­nyozva szükségletül 1.155,540 forint, fedezetül 754,540 frt, deficit 401,000 frt; az adósságtör­lesztésre szükségletül 844,664 forint, fedezetül 159,284 frt, deficit 685,380 frt; a vízvezetéknél szükségletül 264,187 frt, fedezetül 413,600 forint, megtakarítás 149, 413 frt; a középítésnél szük­ségletül 780,414 frt, fedezetül 330,730 frt, deficit 449,684 frt; a kisajátításnál szükséglet 796,170 frt, fedezet 1.040,962 frt, megtakarítás 244,792 frt; végül a kölcsönalapnál szükséglet 837,300, frt fedezet 1.990,900 frt, fölösleg 1.153,600 frt. Lap tulajdonosok: Liégríuly testvérek, Cseruilo­­ y Esttjo». CSARNOK. A gyáva. — Irta Legouvé. — (Vége.) IV. Dél van. Mari egy teremben, reggeli öltözet­ben, rendetlen hajjal, kisirt szemekkel, kezeit kul­csolva nyugtalanul járkál az ajtótól az ablakig, meg vissza, majd az áslányra lép és kihajol, a haját elsimítja a homlokáról, hogy jobban lásson, s az utcza szeglete felé néz, ismét visszatér a te­rembe, arczát kezébe rejti és zokogva egy kar­székbe rogyik. — Meghalt! — kiáltó — érzem, bizonyosan tudom, hogy meghalt! — Leányom, jó gyermekem, ne essél két­ségbe , reményli! — És én feltettem róla, hogy ő gyáva, és én el tudtam róla hinni, hogy ily sérelmet eltűr, és íme abban a pillanatban. — Ő vissza­tér, leányom légy nyugodt, meg lásd, hogy visszatér. — Oh! bár jönne! — hogy fogok majd bo­csánatot kérni tőle! térdre borulok előtte. ... Meg fog bocsátani, igen, oly sokszor fogom mon­dani, hogy szeretem, és szerelmemet annyira érez­tetem vele, hogy bizonyosan megbocsát. -~ De ő késik, nem fog eljönni. Az ég büntet, a­miért a legnemesebb férfi bátorságában kételkedni mertem. — Meghalt! nem látom többé — — soha! Sa­­vigny ! ... Oh istenem! istenem! istenem ! A mellékszobában könnyű zaj hallatszott: ő az! ő az! kiálta az ifjú leány. Mari az ajtó felé rohant. Valóban Savigny lépett be, halványan és szomo­rúan, s az útjában levő legelső székre rogyott ... „Savigny, ugy­e nincsen megsebesítve ? szól­jon ! kiáltá Mari — ugye nincsen megsebesítve ? oh nem! nem! nem kapott sebet. Mily öröm ! ő itt van .... Anyám , nézze, Savigny itt van, ez ő .... Oh istenem , mily jól esik sírni! De ezek a könyek nem okoznak fáj­dalmat; ezek örömkönyek, szeretném, ha mindig ilyen könyeket hullatnék. — kedves Savigny! — Ah ! mily jó az ég! — De beszéljen, szóljon hozzám egy szót; óhajtanám a hangját hallani, kérem beszéljen. — Mi az? ön hallgat? ah! — értem . . . Savigny ön megtudta, hogy én mit mondtam, és neheztel reám ... oh barátom, bo­csásson meg, nagyon meg voltam büntetve . . . oly kimondhatatlanul és oly sokat szenvedtem! „Barátom, ha önnek azt mondanák, hogy az ön menyasszonya, az ön Marija beszenyette ma­gát valami hibája által . . . nem de ? ön meg­halna fájdalmában. Ítélje meg tehát az én gyöt­relmemet, midőn egy férfi azt erősítette előttem, hogy ő látta, hogy Savigny, az én Savignyim, a­ki oly bátor — nemes — tiszta, és emel­kedett lelkű, az én jegyesem oly gyáva volt, hogy a sérelmet megtorlás nélkül tűrte el! . . . Ugy­e, nem kellett volna elhinnem, de az a férfi esküjé­vel erősítette, hogy ő szemtanúja volt.............és különben is, ha a becsület kérdésében oly kényes vagyok, az némileg az ön hibája .... Nemes, nagylelkű és büszke szívének e gazdag kincseit miért mutatta meg előttem? A tiszta hóra hulló csepp viz­szenyet csinál rajta.“ „De mi az, ön még­sem válaszol, elfordíja a fejét .... ah! barátom, ez kegyetlenség; ké­rem, nézzen reám, nézze összetett kezekkel kérem. — Savigny, mondja meg, hogy kérjek öntől bo­csánatot, és én meg fogom tenni. . . . Nézzen re­ám, nézzen az ön Marijára. . . . mert ha a szemembe néz, meglátja mennyire szeretem, s nem lesz bá­torsága haragudni reám . .“ „Ah! Savigny, minő boldogság! végre engesz­telődig, keze szorítja a kezemet, tekintete szelídül; az én Savignym rendes arczkifejezését­ ismét fel­találom, midőn mondani szokta: „Szeret­lek!“ Ah! anyám, engedje meg, hogy jegyesemet megöleljem.“ Az ifjú leány anélkül, hogy a reá mosolygó anyja beleegyezését bevárja, jegyese nyakába bo­rult, gyöngéden átölelte és arczát a kedves ifjú kebelére rejtette. — E szakadozott beszédet, mely­nek minden szava éles tőrszúrás volt, néma gyöt­relemmel hallgatta végig a szegény ifjú; de midőn látta, hogy a leány az ő karjai közé és a kebe­lére borul, sőt bocsánatot kér ő tőle, ekkor a két­ségbeesés és szégyennek egy soha nem érzett ki­­fejezhetetlen fájdalmas érzése fogta el; nem merte Marit megölelni, nem mert a szemébe nézni, nem mert hozzá érni, — úgy érezte, hogy irtózik ön­magától, és egy pár pillanatnyi néma bódultság után felugrott, azt kiáltva: „Elviselhetetlen! — — ez már sok! nagyon sok! ... s kétségbe esve távozott. Egy óra múlva egy levelet kapott Mari jegyesétől, s a­mint olvasta, ájulva rogyott a földre. .. „József, hozza ide a chocoládémat és a mai hírlapokat“, — mondá Lascour másnap reggel inasának. „Ah! itt az újság, lássuk ! — had olvassam a saját dicsőségemet ! . . . Nagyon jól hangzik .... kitű­nő — bámulatos ! . . . „Tegnap reggel Savigny úr és Lascour úr, a hírlap szerkesztő kö­zött párbaj folyt le stb. stb.“ Nagyon jól van! . . . lássuk tovább. Oh! itt ismét a Savigny nevével találkozom . . . vajon mi lehet? „Tegnap délután két órakor Savigny főbe lőtte magát a saját szállásán. E rettenetes el­határozás okát senki sem tudja. Savigny úr azon a ponton volt, hogy a főváros legtiszteletre mél­tóbb családjával lépjen szövetségre.“ „Savigny! — talán álmodom! ... ez bizo­­nyosan nem ő, — lehetetlen , Savigny! de igen í­agy van, valóban ő; ő volt azon a ponton, hogy a Merville családdal szövetkezzék . . . semmi két­ség ! — de minő rejtély! ... ki hitte volna, hogy ilyen bátorsága legyen. . . . De úgy találom, hogy ez a czikk nagyon száraz. Fel kellett volna említeni, hogy az öngyil­kosság és párbaj közt mily kevés idő folyt le. E rettenhetetlen férfi bátorsága felett igen sok szép dolgokat lehetett volna elmondani, mily hősies hi­degvérrel koc­káztatta reggel az életét, még­pedig háromszor, és egy pár óra múlva, bár oly közel látta a halált, még­sem ijjedt tőle vissza, és elég bátorsága van főbe lőni magát!“ „És ez a csodálatos bátorszívű férfi az én ellenfelem volt, ő hívott ki, és én vele állottam szembe, vele volt párbajom! igen, vele volt párba­jom! — ez nagyszerű dolog — becsületemre válik, ezt a czikket újból írom! — De vajon mi lehetett az öngyilkosság oka? . . . Nem tudom . . . képzelni sem tudom. Bizo­nyosan őrült volt! . . . „De most jut eszembe, ily hóbortos fővel el­árulhatta volna a titkunkat, inkább megölte ma­gát — mert különben. . . . József, siess, hozd ide a chocoládémat, . . . .“ Arnica. KÖZGAZDASÁG. Vidéki tudósitások. Kondoros máj. 1. Az „Ellenőr“ ugyan szives volt már több ízben megáztatni az egész alföldet s már meg is kezdé sokalni az esőt, igy kiáltván fel: csak azután sok ne legyen a jóból! Fájdalom, az eső csakis a hírlapokban volt meg, az alföld pedig mai napig is folyton szomjúhozza az esőt, de eső helyett kaptunk oly fagyokat m. hó 29 és 30-án viradóra, mely a szőlőt és gyümölcsöt talán egy szemig semmivé tette. Az álló vizeken ujnyi vastag volt a jég, s a növényzetet gyarló fejlődésében még hátrább vetette. Leszámítva a ta­vasz elején hullott csekély havat, ősz óta nem ázott meg a föld, csak pár hüvelykre sem, hanem a folytonos szárító szelek követték a kitartó kemény telet, s így nincs mit csodálkoznunk a rendkívül sovány, ritka és gazzal elborított őszi vetéseken, s alig hinné, ki nem látta, hogy a termékeny alföl­dön átaljában olyanok az őszi vetések, hogy abban a pacsirta sem bújhat el. A múlt hó végén még így jelenthettem a földművelési minisztérium szét­küldött kérdő­ívén: búza közép, tavaszi tó, stb. ma már azt mondhatom, hogy csak a rész rovatot tölthetném be minden tekintetben. Huszon­négy éve lakom az alföldön, értem meg sok rész évet, de ilyenkor még 1863-ban sem néztek ki a vetések ily kétségbe ejtőleg, s merem mondani, hogy ha csak május hava rendkívül kedvező nem leend, — a mit ily rendetlen időjárás után remény­leni épen nem lehet, — keservesebb évünk lehet 63-iki vagy a 66-iki éveknél, s hogy mi lesz akkor nem csak egyesek, de az állam gazdászatából is, azt úgy hiszem, nem kell önöknek magyarázgat­­nom, mert önök hihetőleg jobban tudják, mint mi. — Adja isten, hogy csalódjunk, s egy kedvező május hozza még helyre, a mi helyre hozható. Zlinszky István: Halas, máj. 1. Három éji fagy tökéletesen tönkre tette itt a szőllőt és gyümölcsöt. A tavaszi vetések szintén sokat szenvedtek. Hogy a külön­ben is silány őszi vetésekben tett-e kárt, még most nem lehet meghatározni. Esőnk még e tavaszon — néhány csepp leszámításával — nem volt­ szél folytonosan. Mindenben a legszomorubb kilátás. (P. F.) P­é­c­s, május 2. Időjárásunk folyton fenye­gető hideg. Az április 28. 29-diki reggelen üvegvastagságu jég volt nálunk. A szőlőhegyek a pécsi és szomszédos ha­tárban főleg a magasabb s az éjszaki szélnek kitett helye­ken már nagy részben elfagytak. Szentlőrincz és a megye több részéből szinte értesítenek, hogy a szőlő és minden gyümölcs két napi fagy következtében tökéletesen meg­semmisült. Az ország legnagyobb részéből hasonló szomorú tudósítások érkeznek — sőt a felső megyék el vannak hó­val borítva. (M. P.) Kolozsvár, május 2 A hőmérő Kolozs­vár termetén nem szállott a fagypont alá, de Kolozsmonos­­tor csekélyebb vizei szerdán a fagy­ás előjeleit mutatták. Eddigi tudósításaink szerint Kolozs­ és Torda megye, vala­mint Aranyos és Marosszék területén tartós havazás volt, bár lapunk bezártáig tényleges károkról nem értesültünk. Az­ eddigi borús és­­sztdes idő eléggé óvta vegetationkat a megsemmisüléstől, legnagyobb­­veszély a barac­k- és cse­resznyefákat, valamint a szőlőhajtásokat fenyegette. Biztos tudomást csak akkor fogunk nyerni, ha az idő kitisztul és a gyerőfényes nap sugarai ép növényzetet fognak bemutatni. Adja isten, hogy úgy legyen! (A) Arad, május 2. (Az aradi Lloyd-társu­­lat hetiszemléje.) A lefolyt héten igen kedvezőtlen volt az időjárás. Vasárnap több órai eső állott be, a következő napokon azonban hideg és szeles idő volt, ési dér és lágy által kö­vetve. A több oldalról vett tudósítások szerint a hideg és fagy, mely Magyarországon túl is uralgott — csakis a sző­lők és gyümölcsfákon tett jelentékenyebb kárt, míg a ve­tések állása nem ad okot aggodalmakra — feltéve, hogy temékenyítő májusi időjárás fog következni. A gabnaüzletben szilárd és csendes a hangulat, a­­ forgalom egyik czikkben sem volt jelentékeny. Vegyes — A pesti molnárok és sütők gőzmalmának részvénytársasága tegnap tartotta évi rendes köz­gyűlését Becher Károly elnöklete alatt, ki a gyűlést megnyitván, constatálta annak határozat­­képességét Ezután olvasta az igazgató az évi je­lentést, mely igen kedvező képet nyújt a malom lefolyt üzleti időszakáról. Az őrlemények kelendő­sége mindig jó volt, s a búzaárak fokozatos emel­kedése is növelte a nyereményt, miután így az idején beszerzett búza készlet nyert értékében. Őröl­­tetett összesen 40 267,098 vámfont búza és 2,472,936 vámfont, miből 41,374,865 vámfont különböző őr­lemény nyeretett. A tiszta nyeremény a leírások, tartalék alap dotálása, tanttéinek stb levonása után 230,644 frt. Ebből az igazgató­tanács 150,000 frtot indítványoz osztalékul, s a június 1-jén esedékes szelvény beváltását 50 frttal, mi 25°/0-es kamato­zásnak felel meg, a maradék 80,644 forint 65 krajczárnak pedig a tartalékalaphoz csatolását, mi által az 30,730 frt 22 krról 111,374 frt 87 krra emelkedik.­­ A közgyűlés éljenzéssel fogadta a jelentést, s egyhangúlag megadta a fel­mentést. — N­a g­y­l Armin részvényes jegyzőkönyvi elismerést indítványoz a fényes eredményért, mit az igazgató az összes személyzetre kiterjesztetni óhajt, s a közgyűlés egyhangúlag el is fogad. Az igazga­tóságból kisorsolt Arbauer József, Igl Antal, Schmid­tlechner Károly, Schiff Lipót és V­a­­lentin József felkiáltással újból megválasztattak, mit a többiek nevében Arkauer köszönt meg. Szám­­vizsgálókat is a múlt éviek választattak meg, mire a közgyűlés eloszlott. Ki kell emelnünk, hogy az elnök megnyitója, továbbá Nágel és Arbauer urak felszólalása is magyar volt, s örömmel látjuk a magyarosodás terjedését a polgári elem körében — Magyar földtehermentesitési kötvények sor­solása . A. kimutat­ás­a az 1874-ki április havi sorsoláskor kihúzott magy. földtehermentesitési kötelezvényeknek. (A záradéktalan kötelezvények 34-ik, a záradékosok 14-ik sorsolása) Kassai szelvényes kötvények (Folytatás.) 10,000 frtos: 533 sz. A) betűs 36 sz. 260 frt, 37 sz. 8350 frt 182 sz. 180 frt, 250 sz. 400 frt, 297 sz. 200 frt, 315 sz. 140 frt, 448 sz. 1360 frt, 655 sz. 590 frt, 745 sz. 590 frt, 4856 sz. 19960 frt, 941 sz. 900 frt 1503 sz. 1450 frt, 1574 sz. 300 frt, 1583­ sz. 9500 frt 1584 sz. 2650 frt, 1606 sz. 1000 frt. Nagyváradi szelvényes kötelezvények: 50 frtos: 405 913 1598 2127 2586 2792 3249 3678 3696 3763 sz. 100 frtos: 30 180 427 488 629 638 683 745 758 1060 1195 1361 1804 2147 2484 2560 2867 3342 3486 3694 3789 3892 4156 4543 4585 4715 4735 4852 5793 5976 5980 5996 6034 6290 6598 6701 6758 6771 6808 6989 7150 7303 7358 7369 7817 7841 7862 8162 8441 8479 8510 8519 874­5 8772 9435 9660 9796 10525 10752 11140 11171 11278 11463 11626 11857 12110 12243 12346 12420 12433 12454 12530 12565 12615 12686 12736 12999 13006 13010 13101 13320 14346 14347 14459 14809 15207 15404 sz. 500 frtos : 28 79 97 229 232 973 1358 1472 1721 2254 2345 2451 2590 2848 3079 3106 szám. 1000 frtos 103 395 437 556 645 943 1097 1661 1753 1846 1862 1894 2100 2427 2756 3924 3074 3180 63226 8490 3731 3807 3814 3896 4463 4643 6597 6914 6940 7151 7156 7180 7274 7606 7617 7620 7785 7899 8129 8162 8169 8186 8217 8469 8631 8683 8688 8756 8773 8928 8947 8997 9010 9012 9038 9190 9392 9457 9672 9875 9904 10255 10301 10325 10348 10713 11019 11220 11221 11413 11446 sz. Árjegyzéseink: . Búza 70—80 fntos 6 forint 50 krajezár, 82 fntos 7 forint 50 krajezár 84 fntos 7 forint 75 krajezár vámmá­­zsánkint Rozs 75 76 fntos 5 frt 35 kr, 77—78 fntos 5 frt 80 kr 70 fontonkint. Árpa 65 — 70 fntos 3 frt 60, kr 68—70 fntos 3 frt 75 krajezár 70 fontonkint. Kukoriczából 2000 mázsára május-augustusi szállítás mellett, a vevő választása szerint, rövid idei szállításra ki­sebb részlegek 4 forint 70 krajczárral és május második feléig leendő szállítás mellett 4 forint 75 krajczáron adat­tak el. Néhány vagyonra menő, azonnal szállítható áru mázsánként 4 frt 65 krnyi árt ért el Zab bécsi mázsája 4 frt 60 kr. Káposztarepczéből kisebb részlegek 5 frt 25 kraj­ezárral 75 fontonkint keltek el. (Sz. P.) Győr, május 2. Búza 7.60—8 forintig; rozs 5.20— 5.40 krajezárig; Árpa 4.30—4.50 krajezárig; zab 2.60—2.80 krajczárig ; kukoricza 4 60—5 forintig; köles 4.20— 5 forintig; burgonya egy zsák 1­60—1 80 krajczárig; bab 5.60—6 forintiig. Behozatal: búza 377 mérő, rozs 145 mérő, árpa 220 mérő, zab 115 mérő, kukoricza 73 m, köles 15 mérő, bab 40 mérő, burgonya 110 zsák. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. (Vége köv.) 4) Kisorsolt 18,130 frt.­­ ") Kisorsolt 250 f. Tőzsde és garinacsarnok. Budapest, május 4. É­r­­téküzlet. A tőzsde kedvező hangulatban volt és megle­hetős forgalom mellett befektetési és bankpapírokra élénk forgalomban, mi mellett az árfolyamok emelkedtek. Vasúti kölcsön 93, magyar sorsjegy 177­, —78, dézsmaválts, köt­vény 698/4, pesti közúti 268—269, angol-magyar bank 31 —31 Vas municipális 277*, magyar hitel 141’/2 —143, föld­hiteltársulat 55—55* 4, takarék és hitel 47, országos köz­ponti takarékpénztár 69, pesti első hazai 2320, molnárok és sütők malma 230—231, Barber-féle serfőzde 400, magyar gőzhajó 6V2-6s/4. Valuták változatlanok, porosz p. u. I.66V4, Napole­ond’or 8­91. Gabnaüzlet. Búza tegnap és ma erősebben ki­­náltatott. Malmok nagy tartózkodást tanúsítottak a vásár­lásban, minek folytán az eladók a múlt heti záróraiéhoz képest 10-15 krajezárt­­voltak kénytelen elengedni; fizet­tek magyar 85 fontosért 8 forint 35 krajezárt, 84 fontosért 8 forint 30— 32­72 krajezárt, 83 fontosért 8 forint 20 és 8272 fontosért 8 forint 12‘/2—15 krajezárt 3 hónapra. Forgalom a 2 napon vagy 20,000 mázsa magyar és oláh. Usance­­b­u­z a szeptember octóberre vagy 20,000 mázsa 6 forint 85 és 80 krajczárral adatott el, az utóbbi ár maradt áru. Rozs lanyha és mérenként 5—10 krajczárral ol­csóbb. Árpa üzlet nélkül. Tengeri lanyha és árában csökkenő, kész áruért nem ajánlanak többet 4 forint 727-2,75 krajczárnál; bá­náti május-júniusra mintegy 20,000 mázsa felmondatott, fizet­tek 4 forint 76, 75, 74 és 727-2 krajczárt mázsánként. 7 a l is olcsóbb néhány krajczárral, mintegy 8000 mérő kész áruért 2 forint 65 - 63 krajczárt fizettek helyben átvéve ; május-júniusra 10,00­1 mérő 2 forint 65 krajczárrall adatott el Győrött átvéve; júliusra 2 forint 65 krajezárral jegyezve, septemberre 2 forint 5 krajezár Győrött átvév. Kivonat a hivatalos lapból.­­Á r v e r é s e k: Nagy­váradon május 15. Lehman Jánosné ingatlanai 5428 forint. — Bessén május 20. néhai Pompos Antal ingatlana 1456 forint - Tornafalván május 23. Haubenwallner János in­gatlana 1000 forint. — Egerben május 22. Dombrády Róza és, Berta szőllője 2600 forint. — K.-Sz -Mártonban május 15. Korponai Borbála ingatlana 1094 forint. — Nagyvára­don május 20 Szikora János ingatlanai 2162 forint. — Bu­dapesten május 28. Schomanschok Jozefa szőllőhegy-utczai háza 17,045 frt. Csődök: Mayerfy Béla budapesti kereskedői ügy­nök ellen; bejelentetett junius 15. 16, 17-én; perügyelő Maliss Pál. — Mantsu C. Jordán brassói kereskedő ellen; perügyelő Herdl Henrik; bejelentés június 10-ike. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next