Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)

1874-05-16 / 134. szám

an; tiz mérföldet kiépitni, hogy egy 74 mértföl­­es pálya, és ez­által a magyar állampálya is jö­v­edelmezőbbé tétessék , hogy az oroszországi keres­­edelem­­­e­t r­ö­vi­d­eb­b uton vezettessék azánkon keresztül a mi kikötőnkhöz s előttünk megfoghatatlan s alig sejthető okoknál ugva e téren mondhatni semmi sem történik, sőt még annak jeleivel sem találkozunk, hogy valami őszülőben van. A többi példákról később. Vágány. * Alig lehet olyan ember hazánkban, a­ki — lá b­o n a fi d­e akar beszélni — el ne ismerné, akaratlanul is, hogy a fennebbi czikkben jelzett csat­­akozási vonal kiépítése felelne meg Magyaror­­s­z­á­g állami, nemzeti és anyagi érdekeinek l­e i­­nkább. És bizonyos, hogy ezen kiépítésnek adna elsőséget minden versenyvonal felett a ma­gyar törvényhozás is, ha szabad keze volna, vagyis, az ország pénzügyi kényszerhelyzete nem tartaná lezárulva az elhatározás önkéntességét Nyílt titok, hogy a temesvár-orsovai vo­nal érdekeltjei és a magyar állam hitelezői a leg­szorosabb viszonyban állanak egymással. Ghy­c­zy pedig elmondta őszintén, hogy január első napját beleszámítva a legközelebbi hét hó­­alatt negy­venkét millió frtnyi deficit fedezésére kell még pénzt kölcsönözni okvetlenül, ha bukást nem akar bejelenteni nemzeti háztartásunk. Tehát a válogatásról nincs szó; ennek szabadságát elidegenítette az 1867. óta grassáló kor­mányzati egyedáruság butasága és szolgaisága. Ha nem van szó egyedül arról, hogy a magyar kincstár (!) kapjon-e 42 milliót vagy sem azon tő­kepénzesektől, kik érdekelve vannak a temes­­v­ár-o­s­s­o­v­a­i vonal megnyerésében is ? S a dolog ezen m­u­s­z­á­j természetéhez járul még az is, hogy a közhangulat annyira megundorodott a k­a­m­at­­biztosításokkal űzött botrányos és romlásos pazarlástól, hogy most már még ott sem akar hal­lani kamatbiztosí­tásról, hol ezáltal a már biztosított vonalak zsákutczai minőségének fel­nyitása, világforgalmivá képesítése s így jövedelme­zni jövője volna eszközölhető. Egy szóval: mi nem ringatjuk magunkat illuzióban az iránt, a­mi történni fog a viszonyok kérlelhetlenségénél fogva. Nincs itt pályázat, hanem csak walk over. S mi csak arra figyelmeztetjük a biztos győzőt, hogy igyekezzék magyarrá lenni a lehetőségig, mert csak így fogja kiengesztelhetni sajátságos diadalával a tehetetlenné kormányzott nemzet há­borgó érzelmeit, már pedig ezen háborgó érzel­mekkel nem lehet örökösen paczkázni még a pénz­embereknek sem. Szerk. — A magyar delegatio meghívta érte­kezletére Bittó kormányelnök és Ghyczy pénz­ügyér urakat, hogy mondanák meg, miként áll tu­lajdonképen a magyar kormány véleménye a kö­zös hadügyér költségvetése irányában. A meghí­vottak megjelentek ma két órakor . Bittó úr el­­m­ondta harmadik variációban azt, a­minek mindenik­­ben csak az az értelme, hogy ő felelős is, nem is, gyakorolta is befolyását, nem is, de egyáltalában nem tudja, miért nem éri be az ország az ő kor­mányelnöki felcseperedettségének boldogító tudatá­val s was will es noch mehr. A kérdés egyébiránt, melyet Szögyényi László intézett hozzá, az volt, hogy tekintve a pénzügyér által tegnap ismertetett helyzetet, a közös hadügyi költségvetés reánk eső részének fedezhetése honnan fog kikerülni. . n ^ f . í1," ífllüHo . Vw­rryr nAj.ftfl qva. nnt nem ezen kérdésre kívántatik tőle felelet, ha­­nem arra, hogy a kormány mily állást foglalt el a katonai létszám irányában? Erre pedig azt mondja hogy a létszám meghatározva áll a törvény által, ehez tehát nem is szólhatott; de a hadügyi költ­ségvetésben megtakarításokat tenni felhasználta be­folyását s ezen költségvetés eredeti összege csak­ugyan le is szállíttatott öt millióval. Reményü ,hogy lesz több megtakarítás is. Egyébiránt ha nem ér­tett volna egyet a hadügyi budgettel, megmondta volna mind a delegatióban, mind a házban. Tessék ebből kiokosodni. (…) Jellemző, hogy a delegatio kép­telen a létszám apasztást keresztül vinni, midőn biztos informátióink alapján Kuhn maga is akart mintegy 20,000 embert szabadságolni a két évet kiszolgált legények közül, miután a laktanyák túl­­tömöttsége alig nyújthatott elegendő térhelyet az októberi nagy újonczkontingens számára. Hogy a szabadságolás egyelőre elmaradt, az a delegationális intézmény hibája, melynek a had­ügyminiszter saját jószántából még­sem akart ta­karékossági iránypontot nyújtani. A miniszterta­nácsban, melyet az albizottság törlései miatt tar­tottak, már hajlandónak mutatkozott Kuhn 15.000 embert szabadságolni, mi csak látszólag enged­mény, mert tényleg megtörtént volna októberben minden delegationális komédia daczára is. Eredeti ujjhúzás egy miniszter részéről a sza­badságolás szükségét elismerni" saját mindenható­ságának legfőbb ítélőszéke előtt, azonban fügét mutatni ama másik fórum előtt daczból és kihí­vásból, mely hivatva van egy nemzet nyomorúsá­gos közgazdasági és pénzügyi állapotát latba vetni az eldöntésnél. Tessék levonni már most ezekből a követ­keztetést arra az egész intézményre, melynek egy miniszter kénye és szeszélye szab irányt, s any­­nyira tehetetlen, hogy kezdeményezési és elhatá­rozási joga csupa — merő — nevetség. Vagy azt hiszik talán, hogy az ország köz­véleménye oly kábult, hogy le nem vonja belőle a tanulságot, miszerint a létszám-apasztás lehet­séges, csak volna parlament, mely akarja és aka­ratát érvényesíteni bírja mindenféle fogás és pres­­sió ellenében. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése az államkölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tár­gyában. Midőn a 153 millió ezüst forint erejéig ter­jedhető államkölcsön első felének— 76 és fél millió ezüst­ért kölcsönnek — felvétele elrendeltetett, a minisztérium által előterjesztett adatok alapján tett számítások szerint az 1874-ik évi hiány fedezé­sére és az 1873-ik évi függő tartozások lefizeté­sére (a lombard üzletek rendezésére) összesen leg­alább 74.000.000 frt mutatkozott elkerülhetlenül szükségesnek. Ezen számítás azon feltevésen alapult, hogy az 1873-ik év hiánya, melynek egész összegét ak­kor még a pénztári eredmények szerint sem lehe­tett ismerni, nagyobb nem lesz, mint azt a minisz­térium adatai, melyek a szeptember végéig terjedő pénztári kezelés eredményeit mutatták ki, feltün­tették és hogy az 1874. évi hiány sem lesz maga­sabb az előirányzatnál. A pénzügyi bizottság je­lentésében ezen 1874. évi hiányt az 1875-ik évi január első napjának szükségletén kívül kerek számban................................ 42.000.000 frtra tette. Ezenkívül................................. 10,000.000 „ számította a hitelmaradványokat és igy összesen.................................... 52,000.00 frt. ban állapította meg a 21 millióra rugó függő tar­tozáson kivü­l a 761/2 millió frtból 1874­ fedezendő hiányt. Ezen számítás alapjául az szolgált, hogy a bizottság a minisztérium által előirányzott rendes és rendkívüli bevételek több ágazatában jelenté­kenyen mérsékelte az előirányzatot és pedig a fo­gyasztási adókat az állam jószágok, erdők, bányák és államvasutak jövedelmét a tényleges viszonyok­hoz képest .. ..... 5.750.000 írttal lejebb szállította, így előirányoztatott a költségvetési törvény­ben az egyenes adóknál bekövetkezhető különbö­zeten kívü­l a hiány , . . . 32.705.920 írtra. Ezen hiányon kívü­l azonban a bizottság jelen­tésében az egyenes adóknál egy . . ....... 9.000.000 frt­nyi bevételi különbözetre számított, és így a mi­nisztérium előirányzatát tényleg 14.750.000 írt­tal mérsékelvén, 1874-re a ja­nuár 1-ei szükségleten kívü­l , 42.705,920 írt hiány fedezését jelentette ki szükségesnek. A 762/4 millió írt kölcsönből a fentebbiek szerint tehát fedeztetnie kellett volna ezen . , 42.705,920 frt hiányon kivü­l kerekszámban a 21.000,000 frtra rugó függő tartozásnak és . 10.000,000­­ rugó hitelmaradványoknak.­­ Miután kerekszámban , 72.000,000 frt folyik be ama kölcsönből, e szerint csak két millió fedezetlen különbözet mutatkozott volna. Mindamellett ennél sokkal kedvezőtlenebb az eredmény. Ezen kedvezőtlen eredményt több körülmény idézi elő : 1-ször. Az 1873-ik évi pénztári kezelés ered­ményei az 1873-ik év hiányát nagyobbnak mu­tatják fel, a mint az a kölcsön törvényjavaslat tárgyalása alkalmával november elején a bizottság előtt ismeretes volt. Az össes nettó kiadások 1873- ban.................................... 188,817.098 frt a nettó bevételek .... 126,828.290 frt a hiány ....................................... 61,988,808 frtot tett, holott azon a költségve­tésben ............................................. 49,551,652 frttal előirányoztatott. Ezen hiány mintegy 18,000,000 frt erejéig az 1873-ban még rendelkezésre álló kölcsönma­­radványok által 20,700,000 frt erejéig lombard kölcsönök útján fedeztetett; a hiány egy másik része a pénztári készletekben találta fedezetét, egy jelentékeny részére azonban már a 76 és fél milliós kölcsön tőkéi lettek igénybe véve ; úgy hogy a 20,700,000 frtra rugó lombardi előleg visszafizetésén kívü­l a folyó szükségletekre 1875. január 1-e előtt tettleg már jelentékeny összeg adatott ezen kölcsönből ki, miután a 76 és fél mil­liós kölcsön tőkéiből január 1-én csak 42,000,000 frt állott már rendelkezésre. A 2-ik körülmény, mely a szükségletet na­gyobbá teszi, abból áll, hogy a sorsolási kölcsön és a gömöri kölcsönnek jelentékeny tőkéi, melyek mintegy 5—6 millió forint erejéig az előirányzat­ban készpénz gyanánt vannak felvéve, oly előle­gekből állanak, melyekről ma már biztosan lehet állítani, hogy azoknak befolyására 1874-ben szá­mítani teljességgel nem lehet, 3- szor. Az 1873-ik év végén, oly annyira le­apadtak a pénztár készletek, hogy a bevételek egy részét azoknak erősbitésére azokban meg kell tar­tani és igy a bevételek egy neme a folyó kiadások fedezésére nem fordittathatik 4- et. Ezenkívül, miután a jelen körülmények között azon súlyos közgazdasági csapások után, me­n­tben.Androf Zytisc alannapn­­a hiitasan arra számítani nem lehet, hogy a tényleges bevételek az 1874-ik előirányzatot főleg a bevételek némely ágazatában, mint az államvagyon, államvasutaknál stb. elérik, daczára annak, hogy az jelentékenyen leszállittatott, gondoskodni kell a netalán beálló különbözet fedezéséről. Az 1874-ik évi előirányzat nettó bevételei a hitelmiveleti bevételeken kívül a következők: a rendes bevételek . . . . . 141.577 398 frt rendkívüliek . . . 6.662.615 ., 148.270.013 fttal vannak előirányozva. Ebből az egyenes adóknál a fedezetnél....................................... 9.000,000 frtnyi különbözet számíttatott, maradna 139.270.013 frt Ha pedig a folyó évre teljesen biztos számí­tás czéljából márcziustól deczemberig, tehát 10 hó­napra az 1873-ik év tényleges bevételeit veszszük fel, a két első hónapra pedig a már befolyt bevé­teleket számítjuk, együtt­­ . 128.469.000 frtra számíthatók. E két tényező alapján az 1874-ik évi bevé­telek, ha minden eshetőség ellenében biztosítani akarjuk az állampénztárt, itt is tehát a folyó évre egy 10 milliónyi különbözet mutatkozik az elő­irányzathoz képest. Ezen körülmények magyarázzák, hogy a pénz­ügyminiszternek a 76% millió kölcsönből ma már kevés áll rendelkezésére, és hogy ezen kölcsön az 1874- ik évi szükségletet fedezni nem képes. A november hóban történt számítás szerint lett volna ....................................... 74.000,000 frt. befolyik a kölcsönből . . . 72.000,000 ,, itt hiány ....................................... 2.000,000 ,, Be nem folyt előlegek . 5­6.000,000 „ Keleti vasútnak azóta en­gedélyezett előleg .... 1.700,000 “ Ha ezen összegekhez az 1873. évnek már a kölcsönből fedezett hiányát is hozzáveszszük, és azon különbözetet is számítjuk, mely az 1873-ik évre a fentebbi számítás alapján felvett tényleges bevételek, és az 1874. évre előirányzott bevételek közt mutatkozik, összesen 24—25.000 000 fílra rugó szükséglet előtt állunk. A­mely összeg beszerzéséről gondoskodni kell, ha az állampénztár fizetésképességét fentartani akarjuk. Ezenkívül rendezett háztartás mellett a jan. hó 1-én esedékes szükségletnek fedezésére szüksé­ges pénzkészletnek már az év vége előtt készen kell lenni minden eshetőség megelőzésére. Ezen szükséglet . . . 17.300.000 irtot tesz. A két összeg együtt , 42.000.000 fo­rintra rúg. Ezen számítás eredménye tehát teljesen egye­zik azzal, a­melyet a pénzügyminiszter az indo­kolásban említ, midőn a fedezendő szükséglet mennyiségét...................................... 42.000.000 frtra teszi. Ugyanezen összeget jelentette ki szükséges­nek már harmadfél hóval ezelőtt a IX. bizottság­­ az állampénztár biztosítására és az 1874 ik év hiányainak fedezésére, a­mennyiben az 1873-ik évben tényleg befolyt nettó jövedelmeket és a való­színű állami kiadásokat véve alapul, r­ámutatott azon kényszerűségre, hogy a folyó évi és az 1875. jan. 1-én esedékes szükséglet fedezésére 38.000.000 frt lesz elkerülhetlenül szükséges; a 4 milliónyi kü­lönbözet abból származik, hogy a rendelkezésre álló pénzkészlet a febr. hari adatok szerint vala­mivel magasabban vétetett fel Hogy az állami háztartás bajait gyökeresen orvosolhassuk és pénzügyeink rendezését végre tett­leg is megkezdhessük, mindenekelőtt a jelen hely­zetből kell kibontakozni. A rendezés első feltételét ez képezi. Ennek más módja nincs, mint rendkívüli úton előteremteni azon pénzforrásokat, a­melyek a fo­lyó és a jövő év hiányainak fedezésére szüksége­sek, a­melyek azon helyzetbe hozzák az állam­­pénztárt, hogy biztosítván azt minden eshetőség ellen, időt engednek az államháztartár rendezési munkájának folytatására. A bizottság más után, mint az államhitel igénybe vétele, által nem hiszi a jelenleg fenyegető veszélyt c­élszerűn eltávolíthatónak, és azért a köl­csön megkötésének szükségét elkerülhetlennek tartja. Ezt czélozza a jelen törvényjavaslat, a­mely az 1873. XXXII-ik törvényczikk által megállapí­tott 153 millió o. é. ezüst Zrt. kölcsön másik felé­nek felvételéről szól. A bizottság osztja a pénzügyminiszter nézetét arra nézve, hogy daczára annak, hogy 1874-re és 1875. jan. 1-ére a fentebb , 42.000.000 írt­nak szüksége mutattatott ki, mégis 76 millió névértékű ezüst­ért kölcsön kötésére kér felhatalmazást. A jövő év első felének még rendes és egészben kedvező körülmények kö­zött is beálló, habár átmeneti hiánya, a beruházá­sok befejezésére szükséges összegek és más felme­rülő nagyobb kiadások eléggé indokolják a köl­csön ezen összegét. A bizottság elfogadja a törvényjavaslatnak azon §-át is, mely a pénzügyminiszternek tág és szabad mozgást engedő felhatalmazást ad. A bizottság ezen módozatot a jelen viszonyok között helyesnek, sőt szükségesnek tartja s átalában véve is sokkal czélszerűbbnek hiszi az eddiginél. Épen ennélfogva egyenlő körülmények között a kölcsön iránt alku­dozó miniszter részére a kedvező eredményt is in­kább képes biztosítani. Az állandó pénzügyi bizottság ezen törvényja­vaslatot, tehát mint elkerülhetlen szükségeset ajánlja az­ képviselőháznak és azon reményben támogatja sza­vazatával ezen állam kölcsön felvételére adandó meghatalmazást, hogy ezen kölcsön lesz az utolsó, melyet az ország ily czélból és ily körülmények között vesz fel, és hogy a rendezés munkája tett­leg is és mielőbb oly eredménynyel vétetik min­den irányban foganatba, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása a legközelebbi évekre biztosítva legyen. A törvényjavaslat részletei következőkép len­nének a bizottság véleménye szerint szövege­­zendők: A törvényjavaslat czime: „Törvényjavaslat az 1873: XXXIII. törvény­czikk által megállapított 153 millió o. é. ezüst forint államkölcsön másik felének felvételéről.“ A törvényjavaslat 3­­k §-ának első sorá­ban „kölcsönnek“ szó után e szavak beikta­­tandók : „kibocsátási módozatai és“. Kelt Budapesten, 1874. május 14-én. Csenge­ry Antal s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. Széll Kálmán s. k., az állandó pénzügyi bizott­ság előadója. — Az erdélyrészi jobboldali és közép­­párti képviselők tegnap ismét értekezletet tartot­tak; az ismeretes albizottsági munkálat lététett részletes vita tárgyává, de a tárgyalás még nem ért véget, s vasárnap folytattatni fog.­­ A berlini „Nationalzeitung“ má­jus 13-iki számában foglalt pesti levél vége a kö­vetkező : „A közös budget a delegátiók illetőségébe tartozik, s a magyar országgyűlés azon nem vál­lkttainag!­y ---------- ------------------------------­mindig hatalmában áll a minisztériumot számadásra vonni, hogy mily módon érvényesítette befolyását a közös budget megállapítására nézve. Az ország mai helyzete nem engedi meg a hadügyi budget fölemelését, és Széll annak idejében azért utasí­totta épen vissza a neki felajánlott pénzügymi­niszteri tárczát, mert Szlávy nem bírta garan­tírozni, hogy a hadsereg jelenlegi száma le­­szállíttatik. Megelégedhetik a ház valódi többsége Bittónak a Tisza Kálmán interpellációjára adott feleletével, de ki kell mutatnia, hogy min­dent megtett a hadügyi budget leszállítására, azon­ban befolyása sikertelen maradt. Minden egyéb feleletet tudomásul vehet ugyan egy gyönge több­ség, de az ország közvéleményében a minisztérium alá sülyed. Más oldalról kitűnik, hogy a magyar befolyás a közös ügyekre csak képzelt, s akkor a delegátió-intézmény fentartásának, s gróf Andrássy népszerűségének vége van. Az osztrák delegáczió harmadik tel­jes ülésén jelen voltak a közös kormány részéről Kuhn, Andr­ássy, Holzgethan,Pöckh alten­­gernagy, K. Hoffmann P­­ezer, sorsalókapitány. Az ülést Rechbauer elnök 10 óra után nyitja meg s jelenti, hogy a két kilépett delegaczionális tag helyébe (Auersperg és Salm grófok) Thurn gr. és Stahremberg hg. póttagok hivattak meg, kik tá­vollétüket teendőik halmazával mentegetik, s a többi póttagokat kérik behivatni. Arneth lg. ki­vételiével minden póttag visszautasítja a választást. Két peticzió nyujtatott be, az egyik Krakó város, a másik a triesti­­societa humanitaria részéről, mely a nemzetközi békebiróság behozata­lát sürgeti. A kérvényi bizottsághoz utasitattott. A napirendre térve Ritter delegatus, a kö­zös államháztartás 1875-iki vám esedékét terjeszti elő, mit vita nélkül 15 millióban állapítanak meg. Ezután Weber előadó,a hadügyi budget 1875- ki költségeinek t­en­g­erészeti szükségle­ét ter­­jeszti elő Az általános vitát Teuschl nyitja meg, a tengeri hadsereget szükségesnek tartja, s azért a Thegethoff hajó költségeit is megszavazza. A részletes vita megkezdődvén, dr. Herrisch képv. és Pöckh tengernagy részéről néhány észre­vétel történik a hajóhad orvosaira­ nézve —mire az ordinárium I—X czime, a „saját bevitelek“, to­vábbá a ruházat költségek, s „tanintézetek“ költsé­gei változatlanul fogadtatnak el. — A rendkívüli fedezet 61-ik cziménél „a flotta fentartása és ke­zelésé“-nél újból Teuschl s utána K­üb­ec­k szó­lal fel s végre Skrinzi, kik mindent megszavaznak, mert a hajóhadat szükségesnek tartják nemzetgazdá­­szati s politikai tekintetben egyaránt.— S eh­a up delegátus államunk continentális hatalma, tengeri kereskedelmünk hanyatlása, s­­zilárd pénzviszonyaink miatt, a bizottság előterjesztésével nincs meg­elégedve. Dr. Herbst hosszabb beszédben adja elő nézeteit a tengeri hadsereg fölött. Szónok beszédé­ben igazságtalan vádnak mondja, hogy a tengeri erő anyagban vesztett volna a múlt években. Kü­lönben pártolja a bizottsági javaslatot, Hartung tábornokkal együtt, ki egész komolysággal vitatja, hogy a monarchia védképessége minden pénzügyi calamitás daczára fentartandó s nagyobbitandó. — Servi­zi­vel­ számba vette, hogy a tervezett hajóépítések 4— 5 millióba kerülnek, de nem ma­radhatunk hátra Itália készülődései miatt Mentes többet költ a monarchia tengerészetére, békéje an­nál biztosabb. D­u­m h­a a vita bezártát indítványozza, ez el­­fogadtatik, s mint zárszónok dr. B­res­tel beszél. Szerinte évenkénti 282.000 írttal a tervezett pánczél hajó 6 év alatt felépülhet, s még e mellett nem szükséges az építkezést megkezdeni, — mert arra egy évi időköz van.Pe­ck h tengernagy a kormány all38puiltjille J&1V/Y V \Jy —J _ w kezes a régiek pótlására történik. A követelt összeg-­ csak elkerülhetlenül szükséges kiadás. A szavazásnál az „Albrecht főherczeg“ nevű tengeri hajóra előirányzott 520,000 frtot meg nem szavazzák, ellenben a „Thegethoff“ 282,000 frnyi költségeit 29 szóval 21 ellenében megszavazza. A napirend legközelebbi tárgya, a közös pénz­ügyminisztérium által benyújtott javaslatok tárgya­lása. Az első, az 1871 iki kormány előterjesztések végleges jóváhagyását czélozza. E tárgyban Holz­­gethán min. és C­or­on­ini szólalnak fel. Az 1871-iki végszámadásra vonatkozólag hozott, mind­két delegácziónál is jegyzőkönyv összhangzó. A ma­gyar delegáczió ép úgy, mint az osztrák tételről té­telre megszavazta a többleti kiadásokat; a határőr­­vidéknél azonban a magyar delegáczió 400,000 frt , az osztrák pedig 98,000 frtot szavazott meg. A delegácziók ügyrendének 53-ik §-a azt mondja a szavazatok egyenlő száma alkalmával, a kérdés elfogadottnak tekintendő. A zárszámadás minded­dig nem volt elfogadható, mert a delegáczió többlett követelmény elfogadásár­a nem volt felhatalmazva.— Az indítványt a delegáczió elfogadja.* A bizottsági előadó által benyújtott második indítvány következőkép hangzik: mondja ki hatá­rozatilg a delegatió, hogy az 1870. és 71. évi hadügyi költségvetések ordinariumának XVIII. „határőrvidék“ czimére vonatkozólag 147,632 frt, mint indemnitást megszavazi.H­a­n­i­s­c­h képviselő­nek leginkább a formalitásra vannak észrevételei. A delegatió úgy ez indítványt, mint a 850 ezer és 634,673 frtnyi összeget, mint drágasági pótlékot az 1871. hadügyi költségvetéshez megszavazza. A de­legatió az 1872-ik évi zárszámadásokat vita nél­kül elfogadja. A legközelebbi hétfői ülés napi­rendjére, a hadügyi költségvetés ordinariuma van kitűzve. — Ülés vége 1 óra 15 percz. A légszesz-kérdéshez Budapesten. n­. Folytatom a légszesztársulat legújabb ajánla­­tának számtani elemezését. 3. §. A lég­s­z­e­s­z­társ­u­la­t előállítási költségei. A légszesztársulat említett 1872/73. évi üzlet­­jelentéséből minden egyes városra vonatkozólag a légszesz előállításának költségeit szabatosan meg­határozni nem lehet, mert a társulat üzleti jelen­téseiben nem mutatja ki minden egyes város után az eredményezett nyereséget; úgy látszik, hogy a társulat a felülvizsgálatot nem óhajtja, valamint azt sem, hogy üzleti jelentéseiből ki lehessen szá­mítani a minden egyes városra eső nyereséget, il­letve a minden egyes városra eső előállítási költ­ségeket, mert az általa légszeszszel ellátott négy város, u. m. Pest, Buda és­-Buda, Linz és Reichen­­berg városok üzletéből eredményezett bruttó nye­resége­t gondosan összevegyíti, minek folytán az említett négy város után — természetesen a keze­lési költségeket leszámítva — 588,927 frt. nyere­séget mutat ki. Ha ki akarjuk számítani, hogy a társulatnak mennyibe kerül 1000 ,­ csakis mind a négy városban eladott légszeszmennyiség szol­gálhat számításunk alapjául, minek következtében az egész számítás korrekt nem lehet, mert nagyon természetes, hogy például Reichenbergben, a­hol CHBK. 12 IIIIII10 Kuusau aumui­ vl. —J__________j-a beszerzése, a kezelési költség stb. aránylag drá­gábbak lesznek minden 1000 c' után, mint Pes­ten, a­hol 185 millió c' tehát 15 X több fogyasz­­tatott; nagyon természetes, hogy az olcsóbb árak következtében, a Reichenbergben a község 2 forint 70 krajczárt a magánfogyasztók 5 fo­rintot fizetnek minden 1000 köbláb után — az üzletből eredményezett nyereség sokkal cseké­lyebb lesz, mint a pesti; azonban, miután a tár­sulat jégszeszének előállítási költségeit a társulat üzleti jelentéséből máskép még megközelítőleg sem lehet megállapítani, és miután nagy fontosságot helyezek azon körülményre, hogy jelen számításom alapjául a társulat saját jelentése és nyilatkozata szolgáljon, el kell fogadnom ezen — habár néze­tem szerint helytelen és a légszesztársulat előnyére szolgáló — számítási módozatot és egész általános­ságban csak azt jegyzem meg, hogy Pesten való­színűleg sokkal olcsóbban állítja elő a társulat lég­szeszét — nézetem szerint 10—15%-al olcsóbban, itteni prága kezelésének daczára — mint Budán és Ó-Budán, Linzben és Reichenbergben. A társulat utolsó üzleti jelentése alapján el­adatott : Pesten . . . . 185.388,000 c‘ Budán és Ó-Budán 26.087,000 „ Linzben . . . 19.624,000 ,, Reichenbergben . 12.269,000 „ összesen 243.368,000 c' Miután az említett üzletjelentés szerint a pesti, budai és ó-budai, újpesti (a­mely azonban csak 6 havi üzletforgalma folytán és az üzleti jelentés sa­ját kifejezése szerint, nagyon szerény eredménye következtében tekintetbe nem jöhet), linzi és rei­­chenbergi intézetekből 588,927 frt bruttó nyereség eredményeztetett; ezen összeg felosztva a fenebb ki­számított 243.368,000 c'-nyi fogyasztás által min­den 1000 c' után 2 frt 142 kr. bruttó nyere­ség mutatkozik, ép úgy Pesten mint Budán és Ó-Budán, Linzben és Reichenbergben. A társulat tehát az 1. §-ban kimutatott 2.236,759 frtot tevő pesti alaptőkéje után a múlt esztendőben kerek számban legalább 450,000* frtnyi nyereséget húzott, a­mely nyereség a tőke 20%-ának fe­lel meg. Számításunk 1. §. a) szerint Pesten 1000 c' átlag ára 5 frt 221/s kr ebből levonva a társulat bruttó nye­reségét 1000 c' után 2 „ 42____„ marad előállítási költség 1000 c' után Pesten 2 frt 800/a kr Számításunk 1. §. b) szerint Budán és Ó-Budán 1000 c' átlag ára 5 frt — ebből levonva a társulat bruttó nye­reségét 1000 c' után 2 „ 42 „ marad előállítási költség 1000 c után Budán és 0-B­u­d­án 2 frt 58 kr Már kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy ezen számítás az említett okoknál fogva nem lehet szabatos, sőt valószínű, hogy megfordítva áll a do­log és hogy Pesten olcsóbb az előállítási költség mint Budán és Ó-Budán. Miután azonban az ügy ezen megfordíto­tt állását a társulat által közzétet venni a társulatra nézve előnyösen a eioamus-i­­.ín­ségeket vagyis felteszem, hogy minden jövő e­­lég­szesz a társulatnak Pesten 2 frt 80% krba, Bu­dán és Ó-Budán 2 frt 58 krba kerül. Számításom 2. §-a szerint a pesti fogyasztás 7.1 X nagyobb lévén, mint a budai és ó­budai, az előállítási költség átlaga a következő: 7100 c' pesti fogyasztás­­ 2 frt 80%19 frt 9066 kr. 1000 c' budai és óbudai fogyasztás 2 frt 58 kr. 8100 c' előállítási költsége = 22 frt 49-66 kr. vagy pedig 1000 c' átlagos elő­állítási költség­e 2 frt 77% kr. A nagy különbség bővebb ismertetése végett szükségesnek­ tartom megyjegyezni, hogy azon esetre, ha Pesten az előállítási költség — a­mint az nem is lehet drágább — csak 2 frt 58 krba és Budán 2 frt 80% krba kerül, 1000 c­ átlagos előállítási költsége 2 frt 60% krt tenne, vagyis 17 krnyi különbség eredményeztetnék a fenebb kiszámított és a valószínű előállítási költség között. Ezen 17 krnyi különbség a jelenlegi fogyasztásnál évenként kerek számban 36,000 frtnyi előállítási megtakarí­tást vonna maga után. Hát ha — a­mi valószínű — még olcsóbban lehet a légszeszt előállítani ? Bécs fővárosának tanácsa által múlt évben a leg­kiterjedtebb investitiót, legdrágább kezelési költsé­get és 10% légszesz veszteséget alapul véve ki­számíttatott, hogy 1000 c­ előállítása az alaptőke kamatozása és törlesztése nélkül 1 frt 58 krba az alaptőke kamatozásával és törlesztés­ével 2 frt 14 krba kerül. A tanulságot kiki magának a mondottakból kivonhatja. 4. §. A légszesz-társulat új ajánlata a) ha a város kevesebbet fizet mint a magánfogyasztó. Az új ajánlat szerint a város fizetne 1000 c' után 2 frt 10 krt. A magán fogyasztók fizetnének 1883. év végéig Az e­ső évben 1874-ben 1000 c' után 5 frt A 2-dik „ 1875-ben „ c' „ 4 „ 90 kr A 3-dik „ 1876-ban „ c' ,, 4 „ 80 „ A 4-dik „ 1877-ben ,, c' „ 4 „ 70 ,, Az 5-dik „ 1878-ban „ c' „ 4 „ 60 „ A 6-dik „ 1879-ben „ c' „ 4 „ 50 „ A 7-dik „ 1880-ban „ c' ,, 4 ,, 40 „ A 8-dik ,, 1881-ben „ c' „ 4 „ 30 „ A 9-dik „ 1882-ben „ c' „ 4 „ 20 „ A 10-dik „ 1883-ban „ c' „ 4 ,, 10 „ összesen 45 frt 50 kr vagy pedig egy évben átlag véve 1000 c' után 4 frt 55 kr Miután számításunk 1. §-a szerint a pesti ma­gánfogyasztás 6 X nagyobb a városénál, az átlag számítás következőkép tűnik elő: 1000 c' városi fogyasztás . . . . 2 frt 10 kr 6000 c' magán „ 4 frt 55 kr 27 frt 30 kr 7000 c' = 29 frt 40 kr vagy pedig 1000 c' átlag ára = 4 frt 20 kr D),. £1 it n t a i o o vgj culCCD Q761 it tu­l v­gánfogyasztókkal. A város és a magánfogyasztók fizetnének 1883. év végéig. Az 1. évben 1874-ben 1000 c' után 4 frt. 65 kr. vagy pedig egy évre átlag véve 1000 c' után 4 frt. 20 kr. így tehát mind a két combinatio mellett 1000 c' 4 frt 20 krba kerülne az első tiz esztendőben vagyis 1883. év végéig. — 1884. jan. 1-étől egész 1896. év végéig az árak következőkép mutatkoznak : a) Ha a város kevesebbet fizet, mint a magán-fogyasztó : 1000 c' városi fogyasztás . . . 2 frt 10 kr 6000 c' magán fogy. á 4 frt 10 kr 24 „ 60 kr 7000 c' = 26 frt 70 kr vagy pedig 1000 c' = 3 frt 81.40 kr. A társulat által ajánlatba hozott és az 1896. év végéig meghosszabitandó szerződés szerint az árak következőkép számítandók: Első 10 év 1883. év végéig átlag ár 4 frt 20 kr = 42 frt — Következő 13 év 1896. év végéig átlag ár 3 frt 81.48 kr = 49 „ 581/1 kr 23 év = 91 frt 58%kr vagy pedig egy év átlag ára 1000 c­ után = 3 frt 98 kr b) Ha a város egyenlően fizet a ma­gán fogyasztókkal. Első 10 év 1883. év végéig átlag ár 4 frt 20 kr = 42 frt — Következő 13 év 1896. év végéig átlag ár 3 frt 75 kr = 48 ‰ 75 kr 23 év = 90 frt 75 k vagy pedig egy év átlag ára 1000 c' után=3 frt 94% kr Ezek folytán az első combinatio elfogadása esetén, ha t. i. a város kevesebbet fizet mint a ma­gánfogyasztó, a társulat 23 éven keresztül 3% krral drágábban árulna 1000 c' légszeszt a­mi a mostani 211.475.000 c' fogyasztást feltéve, minden előrelát­­ható növekedés tekintetbe vétele nélkül, évenként 7401 frt 62 krt vagy pedig 23 éven keresztül i­n­­tercalaris kamat nélkül 170,237 frt 26 krt tes­zen, a­mely összeggel e város, illetve e város polgárai többet fizetnének a légszesz társu­latnak, mint ha azon combinátio fogadtatnék el, melynek folytán a város egyenlő árt fizetne a magán­­fogyasztókkal. — Legközelebbi — talán utolsó — czikkemben áttérek a légszeszár különbözetének ki­számítására és számításom eredményére; igyekezetem oda lesz irányozva, hogy azon kép, melyet a tisz­telt olvasónak ez ügyről nyújtok, világos és főleg htt legyen. Légrády Károly: A 2. „ 1875-ben „ c' „ 4 „ 55 „ A 3. „ 1876-ban „ c' „ 4 „ 45 „ A 4. „ 1877-ben „ c' „ 4 , 35­, Az 5. „ 1878-ban „ c' „ 4 „ 25 „ A 6. „ 1879 ben „ c' „ 4 „ 15 „ A 7. „ 1880-ban „ c' „ 4 „ 05 „ A 8. „ 1881-ben „ c' „ 3 „ 95 „ A 9. „ 1882-ben „ c' „ 3 „ 85 „ A 10. „ 1883-ban „ c' , 3 , 75 , összesen: 42 frt. —

Next