Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)
1874-05-16 / 134. szám
an; tiz mérföldet kiépitni, hogy egy 74 mértföles pálya, és ezáltal a magyar állampálya is jövedelmezőbbé tétessék , hogy az oroszországi keresedelemet rövidebb uton vezettessék azánkon keresztül a mi kikötőnkhöz s előttünk megfoghatatlan s alig sejthető okoknál ugva e téren mondhatni semmi sem történik, sőt még annak jeleivel sem találkozunk, hogy valami őszülőben van. A többi példákról később. Vágány. * Alig lehet olyan ember hazánkban, aki — lá bo n a fi de akar beszélni — el ne ismerné, akaratlanul is, hogy a fennebbi czikkben jelzett csatakozási vonal kiépítése felelne meg Magyarország állami, nemzeti és anyagi érdekeinek le inkább. És bizonyos, hogy ezen kiépítésnek adna elsőséget minden versenyvonal felett a magyar törvényhozás is, ha szabad keze volna, vagyis, az ország pénzügyi kényszerhelyzete nem tartaná lezárulva az elhatározás önkéntességét Nyílt titok, hogy a temesvár-orsovai vonal érdekeltjei és a magyar állam hitelezői a legszorosabb viszonyban állanak egymással. Ghyczy pedig elmondta őszintén, hogy január első napját beleszámítva a legközelebbi hét hóalatt negyvenkét millió frtnyi deficit fedezésére kell még pénzt kölcsönözni okvetlenül, ha bukást nem akar bejelenteni nemzeti háztartásunk. Tehát a válogatásról nincs szó; ennek szabadságát elidegenítette az 1867. óta grassáló kormányzati egyedáruság butasága és szolgaisága. Ha nem van szó egyedül arról, hogy a magyar kincstár (!) kapjon-e 42 milliót vagy sem azon tőkepénzesektől, kik érdekelve vannak a temesvár-ossovai vonal megnyerésében is ? S a dolog ezen muszáj természetéhez járul még az is, hogy a közhangulat annyira megundorodott a kamatbiztosításokkal űzött botrányos és romlásos pazarlástól, hogy most már még ott sem akar hallani kamatbiztosításról, hol ezáltal a már biztosított vonalak zsákutczai minőségének felnyitása, világforgalmivá képesítése s így jövedelmezni jövője volna eszközölhető. Egy szóval: mi nem ringatjuk magunkat illuzióban az iránt, ami történni fog a viszonyok kérlelhetlenségénél fogva. Nincs itt pályázat, hanem csak walk over. S mi csak arra figyelmeztetjük a biztos győzőt, hogy igyekezzék magyarrá lenni a lehetőségig, mert csak így fogja kiengesztelhetni sajátságos diadalával a tehetetlenné kormányzott nemzet háborgó érzelmeit, már pedig ezen háborgó érzelmekkel nem lehet örökösen paczkázni még a pénzembereknek sem. Szerk. — A magyar delegatio meghívta értekezletére Bittó kormányelnök és Ghyczy pénzügyér urakat, hogy mondanák meg, miként áll tulajdonképen a magyar kormány véleménye a közös hadügyér költségvetése irányában. A meghívottak megjelentek ma két órakor . Bittó úr elmondta harmadik variációban azt, aminek mindenikben csak az az értelme, hogy ő felelős is, nem is, gyakorolta is befolyását, nem is, de egyáltalában nem tudja, miért nem éri be az ország az ő kormányelnöki felcseperedettségének boldogító tudatával s was will es noch mehr. A kérdés egyébiránt, melyet Szögyényi László intézett hozzá, az volt, hogy tekintve a pénzügyér által tegnap ismertetett helyzetet, a közös hadügyi költségvetés reánk eső részének fedezhetése honnan fog kikerülni. . n ^ f . í1," ífllüHo . Vwrryr nAj.ftfl qva. nnt nem ezen kérdésre kívántatik tőle felelet, hanem arra, hogy a kormány mily állást foglalt el a katonai létszám irányában? Erre pedig azt mondja hogy a létszám meghatározva áll a törvény által, ehez tehát nem is szólhatott; de a hadügyi költségvetésben megtakarításokat tenni felhasználta befolyását s ezen költségvetés eredeti összege csakugyan le is szállíttatott öt millióval. Reményü ,hogy lesz több megtakarítás is. Egyébiránt ha nem értett volna egyet a hadügyi budgettel, megmondta volna mind a delegatióban, mind a házban. Tessék ebből kiokosodni. (…) Jellemző, hogy a delegatio képtelen a létszám apasztást keresztül vinni, midőn biztos informátióink alapján Kuhn maga is akart mintegy 20,000 embert szabadságolni a két évet kiszolgált legények közül, miután a laktanyák túltömöttsége alig nyújthatott elegendő térhelyet az októberi nagy újonczkontingens számára. Hogy a szabadságolás egyelőre elmaradt, az a delegationális intézmény hibája, melynek a hadügyminiszter saját jószántából mégsem akart takarékossági iránypontot nyújtani. A minisztertanácsban, melyet az albizottság törlései miatt tartottak, már hajlandónak mutatkozott Kuhn 15.000 embert szabadságolni, mi csak látszólag engedmény, mert tényleg megtörtént volna októberben minden delegationális komédia daczára is. Eredeti ujjhúzás egy miniszter részéről a szabadságolás szükségét elismerni" saját mindenhatóságának legfőbb ítélőszéke előtt, azonban fügét mutatni ama másik fórum előtt daczból és kihívásból, mely hivatva van egy nemzet nyomorúságos közgazdasági és pénzügyi állapotát latba vetni az eldöntésnél. Tessék levonni már most ezekből a következtetést arra az egész intézményre, melynek egy miniszter kénye és szeszélye szab irányt, s anynyira tehetetlen, hogy kezdeményezési és elhatározási joga csupa — merő — nevetség. Vagy azt hiszik talán, hogy az ország közvéleménye oly kábult, hogy le nem vonja belőle a tanulságot, miszerint a létszám-apasztás lehetséges, csak volna parlament, mely akarja és akaratát érvényesíteni bírja mindenféle fogás és pressió ellenében. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése az államkölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Midőn a 153 millió ezüst forint erejéig terjedhető államkölcsön első felének— 76 és fél millió ezüstért kölcsönnek — felvétele elrendeltetett, a minisztérium által előterjesztett adatok alapján tett számítások szerint az 1874-ik évi hiány fedezésére és az 1873-ik évi függő tartozások lefizetésére (a lombard üzletek rendezésére) összesen legalább 74.000.000 frt mutatkozott elkerülhetlenül szükségesnek. Ezen számítás azon feltevésen alapult, hogy az 1873-ik év hiánya, melynek egész összegét akkor még a pénztári eredmények szerint sem lehetett ismerni, nagyobb nem lesz, mint azt a minisztérium adatai, melyek a szeptember végéig terjedő pénztári kezelés eredményeit mutatták ki, feltüntették és hogy az 1874. évi hiány sem lesz magasabb az előirányzatnál. A pénzügyi bizottság jelentésében ezen 1874. évi hiányt az 1875-ik évi január első napjának szükségletén kívül kerek számban................................ 42.000.000 frtra tette. Ezenkívül................................. 10,000.000 „ számította a hitelmaradványokat és igy összesen.................................... 52,000.00 frt. ban állapította meg a 21 millióra rugó függő tartozáson kivül a 761/2 millió frtból 1874 fedezendő hiányt. Ezen számítás alapjául az szolgált, hogy a bizottság a minisztérium által előirányzott rendes és rendkívüli bevételek több ágazatában jelentékenyen mérsékelte az előirányzatot és pedig a fogyasztási adókat az állam jószágok, erdők, bányák és államvasutak jövedelmét a tényleges viszonyokhoz képest .. ..... 5.750.000 írttal lejebb szállította, így előirányoztatott a költségvetési törvényben az egyenes adóknál bekövetkezhető különbözeten kívül a hiány , . . . 32.705.920 írtra. Ezen hiányon kívül azonban a bizottság jelentésében az egyenes adóknál egy . . ....... 9.000.000 frtnyi bevételi különbözetre számított, és így a minisztérium előirányzatát tényleg 14.750.000 írttal mérsékelvén, 1874-re a január 1-ei szükségleten kívül , 42.705,920 írt hiány fedezését jelentette ki szükségesnek. A 762/4 millió írt kölcsönből a fentebbiek szerint tehát fedeztetnie kellett volna ezen . , 42.705,920 frt hiányon kivül kerekszámban a 21.000,000 frtra rugó függő tartozásnak és . 10.000,000 rugó hitelmaradványoknak. Miután kerekszámban , 72.000,000 frt folyik be ama kölcsönből, e szerint csak két millió fedezetlen különbözet mutatkozott volna. Mindamellett ennél sokkal kedvezőtlenebb az eredmény. Ezen kedvezőtlen eredményt több körülmény idézi elő : 1-ször. Az 1873-ik évi pénztári kezelés eredményei az 1873-ik év hiányát nagyobbnak mutatják fel, a mint az a kölcsön törvényjavaslat tárgyalása alkalmával november elején a bizottság előtt ismeretes volt. Az össes nettó kiadások 1873- ban.................................... 188,817.098 frt a nettó bevételek .... 126,828.290 frt a hiány ....................................... 61,988,808 frtot tett, holott azon a költségvetésben ............................................. 49,551,652 frttal előirányoztatott. Ezen hiány mintegy 18,000,000 frt erejéig az 1873-ban még rendelkezésre álló kölcsönmaradványok által 20,700,000 frt erejéig lombard kölcsönök útján fedeztetett; a hiány egy másik része a pénztári készletekben találta fedezetét, egy jelentékeny részére azonban már a 76 és fél milliós kölcsön tőkéi lettek igénybe véve ; úgy hogy a 20,700,000 frtra rugó lombardi előleg visszafizetésén kívül a folyó szükségletekre 1875. január 1-e előtt tettleg már jelentékeny összeg adatott ezen kölcsönből ki, miután a 76 és fél milliós kölcsön tőkéiből január 1-én csak 42,000,000 frt állott már rendelkezésre. A 2-ik körülmény, mely a szükségletet nagyobbá teszi, abból áll, hogy a sorsolási kölcsön és a gömöri kölcsönnek jelentékeny tőkéi, melyek mintegy 5—6 millió forint erejéig az előirányzatban készpénz gyanánt vannak felvéve, oly előlegekből állanak, melyekről ma már biztosan lehet állítani, hogy azoknak befolyására 1874-ben számítani teljességgel nem lehet, 3- szor. Az 1873-ik év végén, oly annyira leapadtak a pénztár készletek, hogy a bevételek egy részét azoknak erősbitésére azokban meg kell tartani és igy a bevételek egy neme a folyó kiadások fedezésére nem fordittathatik 4- et. Ezenkívül, miután a jelen körülmények között azon súlyos közgazdasági csapások után, mentben.Androf Zytisc alannapna hiitasan arra számítani nem lehet, hogy a tényleges bevételek az 1874-ik előirányzatot főleg a bevételek némely ágazatában, mint az államvagyon, államvasutaknál stb. elérik, daczára annak, hogy az jelentékenyen leszállittatott, gondoskodni kell a netalán beálló különbözet fedezéséről. Az 1874-ik évi előirányzat nettó bevételei a hitelmiveleti bevételeken kívül a következők: a rendes bevételek . . . . . 141.577 398 frt rendkívüliek . . . 6.662.615 ., 148.270.013 fttal vannak előirányozva. Ebből az egyenes adóknál a fedezetnél....................................... 9.000,000 frtnyi különbözet számíttatott, maradna 139.270.013 frt Ha pedig a folyó évre teljesen biztos számítás czéljából márcziustól deczemberig, tehát 10 hónapra az 1873-ik év tényleges bevételeit veszszük fel, a két első hónapra pedig a már befolyt bevételeket számítjuk, együtt . 128.469.000 frtra számíthatók. E két tényező alapján az 1874-ik évi bevételek, ha minden eshetőség ellenében biztosítani akarjuk az állampénztárt, itt is tehát a folyó évre egy 10 milliónyi különbözet mutatkozik az előirányzathoz képest. Ezen körülmények magyarázzák, hogy a pénzügyminiszternek a 76% millió kölcsönből ma már kevés áll rendelkezésére, és hogy ezen kölcsön az 1874- ik évi szükségletet fedezni nem képes. A november hóban történt számítás szerint lett volna ....................................... 74.000,000 frt. befolyik a kölcsönből . . . 72.000,000 ,, itt hiány ....................................... 2.000,000 ,, Be nem folyt előlegek . 56.000,000 „ Keleti vasútnak azóta engedélyezett előleg .... 1.700,000 “ Ha ezen összegekhez az 1873. évnek már a kölcsönből fedezett hiányát is hozzáveszszük, és azon különbözetet is számítjuk, mely az 1873-ik évre a fentebbi számítás alapján felvett tényleges bevételek, és az 1874. évre előirányzott bevételek közt mutatkozik, összesen 24—25.000 000 fílra rugó szükséglet előtt állunk. Amely összeg beszerzéséről gondoskodni kell, ha az állampénztár fizetésképességét fentartani akarjuk. Ezenkívül rendezett háztartás mellett a jan. hó 1-én esedékes szükségletnek fedezésére szükséges pénzkészletnek már az év vége előtt készen kell lenni minden eshetőség megelőzésére. Ezen szükséglet . . . 17.300.000 irtot tesz. A két összeg együtt , 42.000.000 forintra rúg. Ezen számítás eredménye tehát teljesen egyezik azzal, amelyet a pénzügyminiszter az indokolásban említ, midőn a fedezendő szükséglet mennyiségét...................................... 42.000.000 frtra teszi. Ugyanezen összeget jelentette ki szükségesnek már harmadfél hóval ezelőtt a IX. bizottság az állampénztár biztosítására és az 1874 ik év hiányainak fedezésére, amennyiben az 1873-ik évben tényleg befolyt nettó jövedelmeket és a valószínű állami kiadásokat véve alapul, rámutatott azon kényszerűségre, hogy a folyó évi és az 1875. jan. 1-én esedékes szükséglet fedezésére 38.000.000 frt lesz elkerülhetlenül szükséges; a 4 milliónyi különbözet abból származik, hogy a rendelkezésre álló pénzkészlet a febr. hari adatok szerint valamivel magasabban vétetett fel Hogy az állami háztartás bajait gyökeresen orvosolhassuk és pénzügyeink rendezését végre tettleg is megkezdhessük, mindenekelőtt a jelen helyzetből kell kibontakozni. A rendezés első feltételét ez képezi. Ennek más módja nincs, mint rendkívüli úton előteremteni azon pénzforrásokat, amelyek a folyó és a jövő év hiányainak fedezésére szükségesek, amelyek azon helyzetbe hozzák az állampénztárt, hogy biztosítván azt minden eshetőség ellen, időt engednek az államháztartár rendezési munkájának folytatására. A bizottság más után, mint az államhitel igénybe vétele, által nem hiszi a jelenleg fenyegető veszélyt célszerűn eltávolíthatónak, és azért a kölcsön megkötésének szükségét elkerülhetlennek tartja. Ezt czélozza a jelen törvényjavaslat, amely az 1873. XXXII-ik törvényczikk által megállapított 153 millió o. é. ezüst Zrt. kölcsön másik felének felvételéről szól. A bizottság osztja a pénzügyminiszter nézetét arra nézve, hogy daczára annak, hogy 1874-re és 1875. jan. 1-ére a fentebb , 42.000.000 írtnak szüksége mutattatott ki, mégis 76 millió névértékű ezüstért kölcsön kötésére kér felhatalmazást. A jövő év első felének még rendes és egészben kedvező körülmények között is beálló, habár átmeneti hiánya, a beruházások befejezésére szükséges összegek és más felmerülő nagyobb kiadások eléggé indokolják a kölcsön ezen összegét. A bizottság elfogadja a törvényjavaslatnak azon §-át is, mely a pénzügyminiszternek tág és szabad mozgást engedő felhatalmazást ad. A bizottság ezen módozatot a jelen viszonyok között helyesnek, sőt szükségesnek tartja s átalában véve is sokkal czélszerűbbnek hiszi az eddiginél. Épen ennélfogva egyenlő körülmények között a kölcsön iránt alkudozó miniszter részére a kedvező eredményt is inkább képes biztosítani. Az állandó pénzügyi bizottság ezen törvényjavaslatot, tehát mint elkerülhetlen szükségeset ajánlja az képviselőháznak és azon reményben támogatja szavazatával ezen állam kölcsön felvételére adandó meghatalmazást, hogy ezen kölcsön lesz az utolsó, melyet az ország ily czélból és ily körülmények között vesz fel, és hogy a rendezés munkája tettleg is és mielőbb oly eredménynyel vétetik minden irányban foganatba, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása a legközelebbi évekre biztosítva legyen. A törvényjavaslat részletei következőkép lennének a bizottság véleménye szerint szövegezendők: A törvényjavaslat czime: „Törvényjavaslat az 1873: XXXIII. törvényczikk által megállapított 153 millió o. é. ezüst forint államkölcsön másik felének felvételéről.“ A törvényjavaslat 3k §-ának első sorában „kölcsönnek“ szó után e szavak beiktatandók : „kibocsátási módozatai és“. Kelt Budapesten, 1874. május 14-én. Csengery Antal s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. Széll Kálmán s. k., az állandó pénzügyi bizottság előadója. — Az erdélyrészi jobboldali és középpárti képviselők tegnap ismét értekezletet tartottak; az ismeretes albizottsági munkálat lététett részletes vita tárgyává, de a tárgyalás még nem ért véget, s vasárnap folytattatni fog. A berlini „Nationalzeitung“ május 13-iki számában foglalt pesti levél vége a következő : „A közös budget a delegátiók illetőségébe tartozik, s a magyar országgyűlés azon nem vállkttainag!y ---------- ------------------------------mindig hatalmában áll a minisztériumot számadásra vonni, hogy mily módon érvényesítette befolyását a közös budget megállapítására nézve. Az ország mai helyzete nem engedi meg a hadügyi budget fölemelését, és Széll annak idejében azért utasította épen vissza a neki felajánlott pénzügyminiszteri tárczát, mert Szlávy nem bírta garantírozni, hogy a hadsereg jelenlegi száma leszállíttatik. Megelégedhetik a ház valódi többsége Bittónak a Tisza Kálmán interpellációjára adott feleletével, de ki kell mutatnia, hogy mindent megtett a hadügyi budget leszállítására, azonban befolyása sikertelen maradt. Minden egyéb feleletet tudomásul vehet ugyan egy gyönge többség, de az ország közvéleményében a minisztérium alá sülyed. Más oldalról kitűnik, hogy a magyar befolyás a közös ügyekre csak képzelt, s akkor a delegátió-intézmény fentartásának, s gróf Andrássy népszerűségének vége van. Az osztrák delegáczió harmadik teljes ülésén jelen voltak a közös kormány részéről Kuhn, Andrássy, Holzgethan,Pöckh altengernagy, K. Hoffmann Pezer, sorsalókapitány. Az ülést Rechbauer elnök 10 óra után nyitja meg s jelenti, hogy a két kilépett delegaczionális tag helyébe (Auersperg és Salm grófok) Thurn gr. és Stahremberg hg. póttagok hivattak meg, kik távollétüket teendőik halmazával mentegetik, s a többi póttagokat kérik behivatni. Arneth lg. kivételiével minden póttag visszautasítja a választást. Két peticzió nyujtatott be, az egyik Krakó város, a másik a triestisocieta humanitaria részéről, mely a nemzetközi békebiróság behozatalát sürgeti. A kérvényi bizottsághoz utasitattott. A napirendre térve Ritter delegatus, a közös államháztartás 1875-iki vám esedékét terjeszti elő, mit vita nélkül 15 millióban állapítanak meg. Ezután Weber előadó,a hadügyi budget 1875- ki költségeinek tengerészeti szükségleét terjeszti elő Az általános vitát Teuschl nyitja meg, a tengeri hadsereget szükségesnek tartja, s azért a Thegethoff hajó költségeit is megszavazza. A részletes vita megkezdődvén, dr. Herrisch képv. és Pöckh tengernagy részéről néhány észrevétel történik a hajóhad orvosaira nézve —mire az ordinárium I—X czime, a „saját bevitelek“, továbbá a ruházat költségek, s „tanintézetek“ költségei változatlanul fogadtatnak el. — A rendkívüli fedezet 61-ik cziménél „a flotta fentartása és kezelésé“-nél újból Teuschl s utána Kübeck szólal fel s végre Skrinzi, kik mindent megszavaznak, mert a hajóhadat szükségesnek tartják nemzetgazdászati s politikai tekintetben egyaránt.— S eha up delegátus államunk continentális hatalma, tengeri kereskedelmünk hanyatlása, szilárd pénzviszonyaink miatt, a bizottság előterjesztésével nincs megelégedve. Dr. Herbst hosszabb beszédben adja elő nézeteit a tengeri hadsereg fölött. Szónok beszédében igazságtalan vádnak mondja, hogy a tengeri erő anyagban vesztett volna a múlt években. Különben pártolja a bizottsági javaslatot, Hartung tábornokkal együtt, ki egész komolysággal vitatja, hogy a monarchia védképessége minden pénzügyi calamitás daczára fentartandó s nagyobbitandó. — Servizivel számba vette, hogy a tervezett hajóépítések 4— 5 millióba kerülnek, de nem maradhatunk hátra Itália készülődései miatt Mentes többet költ a monarchia tengerészetére, békéje annál biztosabb. Dum ha a vita bezártát indítványozza, ez elfogadtatik, s mint zárszónok dr. Brestel beszél. Szerinte évenkénti 282.000 írttal a tervezett pánczél hajó 6 év alatt felépülhet, s még e mellett nem szükséges az építkezést megkezdeni, — mert arra egy évi időköz van.Peck h tengernagy a kormány all38puiltjille J&1V/Y V \Jy —J _ w kezes a régiek pótlására történik. A követelt összeg- csak elkerülhetlenül szükséges kiadás. A szavazásnál az „Albrecht főherczeg“ nevű tengeri hajóra előirányzott 520,000 frtot meg nem szavazzák, ellenben a „Thegethoff“ 282,000 frnyi költségeit 29 szóval 21 ellenében megszavazza. A napirend legközelebbi tárgya, a közös pénzügyminisztérium által benyújtott javaslatok tárgyalása. Az első, az 1871 iki kormány előterjesztések végleges jóváhagyását czélozza. E tárgyban Holzgethán min. és Coronini szólalnak fel. Az 1871-iki végszámadásra vonatkozólag hozott, mindkét delegácziónál is jegyzőkönyv összhangzó. A magyar delegáczió ép úgy, mint az osztrák tételről tételre megszavazta a többleti kiadásokat; a határőrvidéknél azonban a magyar delegáczió 400,000 frt , az osztrák pedig 98,000 frtot szavazott meg. A delegácziók ügyrendének 53-ik §-a azt mondja a szavazatok egyenlő száma alkalmával, a kérdés elfogadottnak tekintendő. A zárszámadás mindeddig nem volt elfogadható, mert a delegáczió többlett követelmény elfogadására nem volt felhatalmazva.— Az indítványt a delegáczió elfogadja.* A bizottsági előadó által benyújtott második indítvány következőkép hangzik: mondja ki határozatilg a delegatió, hogy az 1870. és 71. évi hadügyi költségvetések ordinariumának XVIII. „határőrvidék“ czimére vonatkozólag 147,632 frt, mint indemnitást megszavazi.Hanisch képviselőnek leginkább a formalitásra vannak észrevételei. A delegatió úgy ez indítványt, mint a 850 ezer és 634,673 frtnyi összeget, mint drágasági pótlékot az 1871. hadügyi költségvetéshez megszavazza. A delegatió az 1872-ik évi zárszámadásokat vita nélkül elfogadja. A legközelebbi hétfői ülés napirendjére, a hadügyi költségvetés ordinariuma van kitűzve. — Ülés vége 1 óra 15 percz. A légszesz-kérdéshez Budapesten. n. Folytatom a légszesztársulat legújabb ajánlatának számtani elemezését. 3. §. A légszesztársulat előállítási költségei. A légszesztársulat említett 1872/73. évi üzletjelentéséből minden egyes városra vonatkozólag a légszesz előállításának költségeit szabatosan meghatározni nem lehet, mert a társulat üzleti jelentéseiben nem mutatja ki minden egyes város után az eredményezett nyereséget; úgy látszik, hogy a társulat a felülvizsgálatot nem óhajtja, valamint azt sem, hogy üzleti jelentéseiből ki lehessen számítani a minden egyes városra eső nyereséget, illetve a minden egyes városra eső előállítási költségeket, mert az általa légszeszszel ellátott négy város, u. m. Pest, Buda és-Buda, Linz és Reichenberg városok üzletéből eredményezett bruttó nyereséget gondosan összevegyíti, minek folytán az említett négy város után — természetesen a kezelési költségeket leszámítva — 588,927 frt. nyereséget mutat ki. Ha ki akarjuk számítani, hogy a társulatnak mennyibe kerül 1000 , csakis mind a négy városban eladott légszeszmennyiség szolgálhat számításunk alapjául, minek következtében az egész számítás korrekt nem lehet, mert nagyon természetes, hogy például Reichenbergben, ahol CHBK. 12 IIIIII10 Kuusau aumui vl. —J__________j-a beszerzése, a kezelési költség stb. aránylag drágábbak lesznek minden 1000 c' után, mint Pesten, ahol 185 millió c' tehát 15 X több fogyasztatott; nagyon természetes, hogy az olcsóbb árak következtében, a Reichenbergben a község 2 forint 70 krajczárt a magánfogyasztók 5 forintot fizetnek minden 1000 köbláb után — az üzletből eredményezett nyereség sokkal csekélyebb lesz, mint a pesti; azonban, miután a társulat jégszeszének előállítási költségeit a társulat üzleti jelentéséből máskép még megközelítőleg sem lehet megállapítani, és miután nagy fontosságot helyezek azon körülményre, hogy jelen számításom alapjául a társulat saját jelentése és nyilatkozata szolgáljon, el kell fogadnom ezen — habár nézetem szerint helytelen és a légszesztársulat előnyére szolgáló — számítási módozatot és egész általánosságban csak azt jegyzem meg, hogy Pesten valószínűleg sokkal olcsóbban állítja elő a társulat légszeszét — nézetem szerint 10—15%-al olcsóbban, itteni prága kezelésének daczára — mint Budán és Ó-Budán, Linzben és Reichenbergben. A társulat utolsó üzleti jelentése alapján eladatott : Pesten . . . . 185.388,000 c‘ Budán és Ó-Budán 26.087,000 „ Linzben . . . 19.624,000 ,, Reichenbergben . 12.269,000 „ összesen 243.368,000 c' Miután az említett üzletjelentés szerint a pesti, budai és ó-budai, újpesti (amely azonban csak 6 havi üzletforgalma folytán és az üzleti jelentés saját kifejezése szerint, nagyon szerény eredménye következtében tekintetbe nem jöhet), linzi és reichenbergi intézetekből 588,927 frt bruttó nyereség eredményeztetett; ezen összeg felosztva a fenebb kiszámított 243.368,000 c'-nyi fogyasztás által minden 1000 c' után 2 frt 142 kr. bruttó nyereség mutatkozik, ép úgy Pesten mint Budán és Ó-Budán, Linzben és Reichenbergben. A társulat tehát az 1. §-ban kimutatott 2.236,759 frtot tevő pesti alaptőkéje után a múlt esztendőben kerek számban legalább 450,000* frtnyi nyereséget húzott, amely nyereség a tőke 20%-ának felel meg. Számításunk 1. §. a) szerint Pesten 1000 c' átlag ára 5 frt 221/s kr ebből levonva a társulat bruttó nyereségét 1000 c' után 2 „ 42____„ marad előállítási költség 1000 c' után Pesten 2 frt 800/a kr Számításunk 1. §. b) szerint Budán és Ó-Budán 1000 c' átlag ára 5 frt — ebből levonva a társulat bruttó nyereségét 1000 c' után 2 „ 42 „ marad előállítási költség 1000 c után Budán és 0-Budán 2 frt 58 kr Már kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy ezen számítás az említett okoknál fogva nem lehet szabatos, sőt valószínű, hogy megfordítva áll a dolog és hogy Pesten olcsóbb az előállítási költség mint Budán és Ó-Budán. Miután azonban az ügy ezen megfordított állását a társulat által közzétet venni a társulatra nézve előnyösen a eioamus-i.ínségeket vagyis felteszem, hogy minden jövő elégszesz a társulatnak Pesten 2 frt 80% krba, Budán és Ó-Budán 2 frt 58 krba kerül. Számításom 2. §-a szerint a pesti fogyasztás 7.1 X nagyobb lévén, mint a budai és óbudai, az előállítási költség átlaga a következő: 7100 c' pesti fogyasztás 2 frt 80%19 frt 9066 kr. 1000 c' budai és óbudai fogyasztás 2 frt 58 kr. 8100 c' előállítási költsége = 22 frt 49-66 kr. vagy pedig 1000 c' átlagos előállítási költsége 2 frt 77% kr. A nagy különbség bővebb ismertetése végett szükségesnek tartom megyjegyezni, hogy azon esetre, ha Pesten az előállítási költség — amint az nem is lehet drágább — csak 2 frt 58 krba és Budán 2 frt 80% krba kerül, 1000 c átlagos előállítási költsége 2 frt 60% krt tenne, vagyis 17 krnyi különbség eredményeztetnék a fenebb kiszámított és a valószínű előállítási költség között. Ezen 17 krnyi különbség a jelenlegi fogyasztásnál évenként kerek számban 36,000 frtnyi előállítási megtakarítást vonna maga után. Hát ha — ami valószínű — még olcsóbban lehet a légszeszt előállítani ? Bécs fővárosának tanácsa által múlt évben a legkiterjedtebb investitiót, legdrágább kezelési költséget és 10% légszesz veszteséget alapul véve kiszámíttatott, hogy 1000 c előállítása az alaptőke kamatozása és törlesztése nélkül 1 frt 58 krba az alaptőke kamatozásával és törlesztésével 2 frt 14 krba kerül. A tanulságot kiki magának a mondottakból kivonhatja. 4. §. A légszesz-társulat új ajánlata a) ha a város kevesebbet fizet mint a magánfogyasztó. Az új ajánlat szerint a város fizetne 1000 c' után 2 frt 10 krt. A magán fogyasztók fizetnének 1883. év végéig Az eső évben 1874-ben 1000 c' után 5 frt A 2-dik „ 1875-ben „ c' „ 4 „ 90 kr A 3-dik „ 1876-ban „ c' ,, 4 „ 80 „ A 4-dik „ 1877-ben ,, c' „ 4 „ 70 ,, Az 5-dik „ 1878-ban „ c' „ 4 „ 60 „ A 6-dik „ 1879-ben „ c' „ 4 „ 50 „ A 7-dik „ 1880-ban „ c' ,, 4 ,, 40 „ A 8-dik ,, 1881-ben „ c' „ 4 „ 30 „ A 9-dik „ 1882-ben „ c' „ 4 „ 20 „ A 10-dik „ 1883-ban „ c' „ 4 ,, 10 „ összesen 45 frt 50 kr vagy pedig egy évben átlag véve 1000 c' után 4 frt 55 kr Miután számításunk 1. §-a szerint a pesti magánfogyasztás 6 X nagyobb a városénál, az átlag számítás következőkép tűnik elő: 1000 c' városi fogyasztás . . . . 2 frt 10 kr 6000 c' magán „ 4 frt 55 kr 27 frt 30 kr 7000 c' = 29 frt 40 kr vagy pedig 1000 c' átlag ára = 4 frt 20 kr D),. £1 it n t a i o o vgj culCCD Q761 it tul vgánfogyasztókkal. A város és a magánfogyasztók fizetnének 1883. év végéig. Az 1. évben 1874-ben 1000 c' után 4 frt. 65 kr. vagy pedig egy évre átlag véve 1000 c' után 4 frt. 20 kr. így tehát mind a két combinatio mellett 1000 c' 4 frt 20 krba kerülne az első tiz esztendőben vagyis 1883. év végéig. — 1884. jan. 1-étől egész 1896. év végéig az árak következőkép mutatkoznak : a) Ha a város kevesebbet fizet, mint a magán-fogyasztó : 1000 c' városi fogyasztás . . . 2 frt 10 kr 6000 c' magán fogy. á 4 frt 10 kr 24 „ 60 kr 7000 c' = 26 frt 70 kr vagy pedig 1000 c' = 3 frt 81.40 kr. A társulat által ajánlatba hozott és az 1896. év végéig meghosszabitandó szerződés szerint az árak következőkép számítandók: Első 10 év 1883. év végéig átlag ár 4 frt 20 kr = 42 frt — Következő 13 év 1896. év végéig átlag ár 3 frt 81.48 kr = 49 „ 581/1 kr 23 év = 91 frt 58%kr vagy pedig egy év átlag ára 1000 c után = 3 frt 98 kr b) Ha a város egyenlően fizet a magán fogyasztókkal. Első 10 év 1883. év végéig átlag ár 4 frt 20 kr = 42 frt — Következő 13 év 1896. év végéig átlag ár 3 frt 75 kr = 48 ‰ 75 kr 23 év = 90 frt 75 k vagy pedig egy év átlag ára 1000 c' után=3 frt 94% kr Ezek folytán az első combinatio elfogadása esetén, ha t. i. a város kevesebbet fizet mint a magánfogyasztó, a társulat 23 éven keresztül 3% krral drágábban árulna 1000 c' légszeszt ami a mostani 211.475.000 c' fogyasztást feltéve, minden előrelátható növekedés tekintetbe vétele nélkül, évenként 7401 frt 62 krt vagy pedig 23 éven keresztül intercalaris kamat nélkül 170,237 frt 26 krt teszen, amely összeggel e város, illetve e város polgárai többet fizetnének a légszesz társulatnak, mint ha azon combinátio fogadtatnék el, melynek folytán a város egyenlő árt fizetne a magánfogyasztókkal. — Legközelebbi — talán utolsó — czikkemben áttérek a légszeszár különbözetének kiszámítására és számításom eredményére; igyekezetem oda lesz irányozva, hogy azon kép, melyet a tisztelt olvasónak ez ügyről nyújtok, világos és főleg htt legyen. Légrády Károly: A 2. „ 1875-ben „ c' „ 4 „ 55 „ A 3. „ 1876-ban „ c' „ 4 „ 45 „ A 4. „ 1877-ben „ c' „ 4 , 35, Az 5. „ 1878-ban „ c' „ 4 „ 25 „ A 6. „ 1879 ben „ c' „ 4 „ 15 „ A 7. „ 1880-ban „ c' „ 4 „ 05 „ A 8. „ 1881-ben „ c' „ 3 „ 95 „ A 9. „ 1882-ben „ c' „ 3 „ 85 „ A 10. „ 1883-ban „ c' , 3 , 75 , összesen: 42 frt. —