Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)
1874-06-15 / 163. szám
engedélyezésével az osztr államvaspályázak biztosíttatnék, mely önmagában is elegendő arra, hogy az említett vasúttársulatot engedményekre és ellenszolgálatokra bírja. Másrészt pedig kérettessenek meg a miniszter urak az iránt is, hogy az ez értelemben folytatandó alkudozásokra és az ott elvileg kimondott indítványok megállapításához a főváros képviselőit is meghallgassa. 3. Tekintettel pedig azon körülményre, hogy a temesvár-orsovai vasút úgy is már a legközelebbi napokban fog az országgyűlésen eldőlni és így megtörténhetnek, hogy a minisztérium kebelében folytatandó tárgyalások a legközelebbi közgyűlés megtartása előtt indulhatnának meg, hatalmazza fel a közgyűlés a kiküldött 24-es bizottságot arra, hogy a minisztérium részéről érkező meghívásra néhány tagot kiküldhessen. Egy per. A bécsi társadalom, mely pedig nem tartozik a puritánok közé, fel van ingerelve a pénzpióczák ellen, mióta a Raffelsberger-perben oly gyalázatos dolgok jöttek napfényre, anélkül, hogy a törvény karja elég erős lenne fejekre sújtani az uzsorás gazoknak. Mindenütt, s így Bécsben is vannak oly szerencsevadász munkakerülők, kik tőkéjük kamatait mesés összegekre rúgtatják, s az előbb még fizetőképes hitelezőt mint kigyók fonják körül, hogy soha többé ki ne szabaduljon körmeik közül végleges tönkrejutás s gyakran erkölcsi bukás nélkül. Orgyilok és méreg helyett, melyek megölik egyszerre vagy lassan áldozataikat, de kiket ezért rendőrség és törvény üldöz, hóhérpallos és nehéz rabság fenyeget, törvényes eszközökkel, a törvény nevében és a törvény karjával fojtják meg ezek áldozataikat, mert a tulajdon , szentsége és a kereskedelmi forgalom érdekei védik kegyetlen munkájukat. így történt ez Raffelsberger Annával, egy szépsége miatt bámult és irigyelt nővel, kit könynyelmüsége és ledér tékozlási hajlamai az uzsorások közé vitt, onnan aztán már csak az erkölcsi gyalázat és börtön tárulhatott föl előtte. Mintegy 100,000 forintig hamisított e nő váltókat kedvesse nevére, melyekért az esküdtszék elé került. A gaz vérszopók egész légiója jött ez alkalommal az esküdtszék elé, nem mint vádlottak, hanem mint vádlók és tanuk egy személyben, kik a közönség élénk undora és visszatetszései között szintik az ártatlan rdegcsalottat, holott a vallomásokból kitűnik, hogy a váltók hamisított voltáról tudtak, s épen e hamisítás kölcsönzött nagyobb becset a váltóknak. Hisz a társadalom e söpredéke már erényt csinál a hamisított váltók üzletéből, mely rendszerint jövedelmezőbb szokott lenni, mint az, melynek ki nem fizetése csak anyagi kárral és nem egyszersmind erkölcsi halállal vagy szégyennel jár. Az egyszerű fizetésképtelenséget megérzi az adós anyagilag, de a hamisító fizetésképtelenségét már nem csak anyagilag, hanem erkölcsileg is, megérzi az egész család. S azért a hamisított váltók beváltása mindig nagyobb pontossággal történik. A „szép asszony“ hamisítványaival azonban elszámolták kissé magukat a nyomorultak, de azért ez nem akadályozá őket, hogy most meg a fenyítő ítéletben keressenek kárörvendő kárpótlást szenvedett veszteségeikért. És az esküdtszék itélt, felmentett a csalás vádja alól egy asszonyt, ki máskülönben kaczér, tékozló és házasságtörő volt. Az esküdtek lelkiismerete nem fogadta el az államügyész indítványát, ki csalásban és könnyelmű bukásban kérte elmarasztalni a vádlott nőt, míg a társadalom pióczait, fenyíthető tényálladék hiányában, csupán a közmegvetésnek adta át, hanem az esküdtszék tüntetőleg fölmentette a csalás vádja alól, hogy megeresztesse az uzsorásokkal, miszerint nem tartja őket megcsaltaknak, bármennyire részökön is az alaki igazság törvényes kellékei. Nagy sensatiót keltett az ítélet, s az egész sajtó élénken foglalkozik megbírálásával. Senki sem támadja meg az esküdteket, mert helyökben becsületes ember lelkiismerete máskép nem is ítélhetett volna a tiszta igazság szempontjából. Tulajdonkép nem is az esküdtek eljárása, hanem az uzsora lelkiismeretlensége, e társadalmi és közgazdasági seb az, mely a sajtót elmélkedésekre búj. Mindnyájan elismerik, hogy uzsoratörvény, melyet, e raffinirozott gazemberek tudnak legjobban kijátszani, nem használ semmit, a hitelviszonyok javítása és a társadalom erkölcsisége egyetlen óvszer túlkapásai ellen. A „Fremdenblatt“ ez elmélkedések alkalmából felhozza, hogy Európának összes kulturállamai között nincs egy sem, melyben az uzsoratörvények el ne volnának törölve, kivéve Angliát, hol a jogrendszer sajátságai között bizonyos indirect módon fennáll, az u. n. méltányossági eljárásban. Ez eljárás segélyével lehetővé van téve az adósnak a kamatlábát törvényszékileg állandósíttatni úgyszintén a túlhajtott kamatigéreteket bírói ítélet által leszállíttatni. A „Fremdenblatt“ hasonló intézkedést az osztrák igazságszolgáltatási rendszer keretébe nem talál beillőnek, s e helyett inkább mindazokra, kik váltótörvényszékileg, mint kereskedők bejegyezve nincsenek, a váltóképesség fölfüggesztését javasolná. Ezzel rendkívül meg volna nehezítve a pénzaadályok mestersége. Igaz, hogy e lépés ellenkeznék Anglia, Francziaország és Itália törvényhozásának intézkedéseivel, de hát utóvégre is ha sok rész közül választani kell, inkább a kisebbet, mint a nagyobbat. Meg is várja e lap, hogy az igazságügyminiszter a jövő ülésszak alatt okvetlenül tesz reformáló irányban egy lépést e téren, mi ha csakugyan bekövetkeznék, valószínűleg azon galvanicus lánczolatnál fogva, mely az osztrák és a magyar kormány között fentartja a rángatódzó kapcsolatot, el lehetünk készülve reformokra mi is. Részint ez okból, részint pedig a társadalmi áramlat ismertetéséül, adtuk e pör ismertetését. Az izraelita iskolaalap és a rabbi képezde A közoktatási miniszter jelentése az izraelita iskola alapról ma osztatott ki. Főbb vonásaiban már ismertettük, most közöljük belőle a felállítandó rabbi-képezde tervezetét: „A rabbi-képzés eddigi jelenlegi állapota hazánkban s az ez iránt gyakorlatilag fennálló szabályok és szokások sajátságos, bár meg kell vallani, épen nem vigasztaló világot vetnek a rabbiság szellemi képzettségének állására és fokára. A fennálló szokás szerint ugyanis azok, kik rabbi hivatalra lépni szándékoznak, egyes, erre csupán a rabbik közvéleménye által kijelölt , felhatalmazott, tudós hitben álló rabbik oldala mellett, minden nyilvános képzés nélkül, csak magán oktatásban u. n. Jeshibában nyernek, kultúrái tekintetben valóban nyomorúságosnak nevezhető kiképeztetést, mely valamint rendes iskolai előképzettséget nem követel, úgy nem is ad a talmud-bhora többé-kevésbbé teljes tökéletlen ismeretén kívül semmit. Innen magyarázható a szomorú tény, hogy az ily magán rabbi-iskolákból kikerült és az illető rabbi-képesítvénynyel ellátott rabbik közt számosan vannak, kik a héberen kívül semmi nyelven sem írni, sem olvasni nem tudnak, ennélfogva az anyakönyveket a hazai nyelveken vezetni nem képesek ; hogy akadt rabbi, a legközelebbi években is, — s ügye hivatalos tárgyalásra szolgáltatott alkalmat, — a ki pl. a számtan elemeiben oly járatlan volt, hogy az összeadás szokott jegyében (-)-) a keresztények keresztjét vélve látni, miatta a tanítót az iskolában a gyermekek szeme előtt megbotozta. A ki tudvágytól áthatva, hittanitói hivatása érdekében a jelhibákban nyerhetőnél magasabb műveltségre törekszik, ezér honában el nem érhetvén, kényszerítve van külföldi képző intézetekhez folyamodni, azelőtt a paduaihoz, most a közelebb levő boroszlóihoz, hol most is feles számú magyarországi rabbi-jelölt tanult. Ugyanoda kénytelenek fordulni az oly hitközségek is, melyek jobb képzettségű rabbit kívánnak nyerni, mint itthon találhatók; külföldön azonban viszont oly férfiakat nem találhatnak, kik a hazai földön képezve, a tudományos ismeretek s hittudományi műveltség előnye mellett még az üdvös működtetésre oly anynyira fontos nemzeti nyelv ismeretével is bírnának és a hazai életviszonyokkal teljesen ismeretesek lévén, vagy azzal megbarátkozván, vallási törekvésekkel szilárdabb államtudatot és hazafi érzetet is egyesítsenek. Ily elemekből állván a magyarországi izraelita rabbiság, természetes, hogy annak csak legkisebb részét teszi a külföldön képzett, de hazai eredetű s magyar lelkületű rabbik száma; nagyobbat a tanult, de külföldi eredetű s idegen érzelműeké, legnagyobbat a jelhibában tökélytelenül képzett s a kultúra iránt semmi érzékkel nem bíróké. Ez elemek aránya magyarázza meg a rabbiseminarium, de tulajdonképen a rabbik általános művelődése s igy egyenesen a kultúra és kivált a nemzeti kultúra ellen irányzott mozgalom oly tényeit, minek , hogy többeket ne említsek : az 1864-ben Nagy-Mihályon tartott rabbi-értekezlet ama végzése, mely az egyházi tilalmat és átkot kimondja mindazokra, kik egyházi beszédet más mint német-zsidó nyelven (fargonban) tartanak, kik ily isteni tiszteletben részt vesznek, vagy azon csak jelen is vannak ; a mely végzést Hochmut Ábrahám veszprémi rabbi „excommunikáló bullának“ egy másik zsidó theologus „Nagymihályi syllabusnak“ nevezte*); vagy ama 30 zsidóközség fellépését, a melyek 1864. április 25-én kelt s az akkori m. kir. udvari kanczelláriához intézett (egyező szövegű) folyamodványaikban azt kérték, hogy az izr. iskolai alap inkább rokkant katonák segélyezésére vagy a kormány belátása szerint bármi egyéb czélra fordittassék, csak rabbiképzőintézetre s általában iskolákra ne. (A vallási és közoktatási minisztérium irományai közt, 1867. 148. szám.) Ily törekvésekkel, ily szellemű mozgalommal szemben nem kételkedik kimondani a miniszter, hogy a rabbi-semminarium felállítása nálunk kultúrái és pedig nemzeti kultúrái érdek is egyszersmind, s ez csak egygyel több ok annak mielőbbi életbeléptetésére. A rabbiképző-intézet a tervezet szerint két főosztályzatból állana, egy alsóból 6 évi, és egy felsőből 4 évi tanfolyammal s akkép lenne berendezve, hogy az alsóbb osztályzat tantervébe a tisztán hittudományi szakokon és a héber és araméi nyelven kívül a felsőgymnasiumi tantárgyak is fölvétetnének, miáltal természetesen ki van mondva feltételként, hogy a rabbiképző-intézet látogatására csak olyanok bocsáthatók, akik az algymnasiumot jó sikerrel végezték, vagy külön felvételi vizsgát képesek annak tantárgyaiból letenni. A hat éves tanfolyam azonban nem kizárólag csak arra lesz hivatva, hogy a magasabb hittani szakra s így rabbiságra készítsen elő tanítványokat, hanem önálló, magában bevégzett tanczél elérésére is szolgáland, mert a dolog természete és a fennálló szükséglet szerint az intézet csak akkor teljesítheti valódi feladatát, ha nem csupán rabbijelölteket, hanem iskolai hitoktatókat, talmudbora-tanítókat is képez, amiben szintoly érezhető hiány mutatkozik. A felsőbb osztályzat négyéves tanfolyamában csak a hittudományok, a szentírás-magyarázat, Talmud, szertartástan, Midrász, vallásbölcsészet és erkölcstan, a zsidók története, héber és azzal rokon nyelvek, irodalomtörténet és hitszónoklattban tannlttatnak. A neveléstan mindkét osztályzatban köteles tantárgy, ami pedig a tudományok más szakait illeti, a felsőbb osztályzat hallgatói a budapesti tudományos egyetemre utasíttatnak, hol a kívánt előadásokat látogathatják. Tannyelvül mint a két osztályzatban a magyar mellett használtatik a német is, de oda fognak törekedni, hogy lassanként minél több tárgy adassék a nemzeti nyelven elő. E tanterv, mely rövidség okából itt csak alapvonásaiban van felmutatva, megfelel az izr. egyetemes congressus határozatának, midőn a Mózesrabbi-féle hittan alapjára fektetve, az általános műveltség követelményeit is számba veszi, sőt e mellett az által, hogy a képezde látogathatására bizonyos előismeretek birsáát tűzi ki feltételül, teljes biztosítékot nyújt az iránt, hogy a kitűzött tánczél alapos működés által valóban el fog érezni, ha — mint remélhető — sikerülene jeles tanerőket nyerni meg. Az intézet igazgatását, a szervezeti terv szerint, közvetlenül egy igazgató vezetendi, ki egyszersmind tanár s a tanári testület elnöke, a fölfelügyeletet, közvetve, vezénylő bizottság gyakorolja. Ennek jogköréhez tartoznék első ízben a képezde igazgatóját és rendes tanárait megválasztani, illetőleg kinevezni, jövőre pedig köteleztetnék minden tanári állomás betöltése alkalmával a tanári testület véleményét előbb meghallgatni. Mindaddig, míg a pénzalap, melynek költségén e képzőintézet fenntartatik, az 1856. márczius 29-iki legt. elhatározáshoz képest oszthatatlan törzstőkeként a kormány gondoskodása és kezelése alatt áll, s míg egyáltalában az ízr. vallásfelekezet egyházi viszonyai végkép rendezve nem lesznek, tanácsos oly irányban intézkedni, hogy az általán minden egyházra nézve törvényesen biztosított állami főfelügyeleti jog gyakorlásán kívül, fentartassék a vallás és közoktatási miniszternek mérvadó befolyása az ezen intézethez kinevezendő, kivált pedig a világi tantárgyak előadásával megbízandó tanárok megerősítésére, valamint nem kevésbbé a tanterv megállapítására is, amint ez az ugyanezen alapból javadalmazott pesti izraelita tanítóképező intézetnél is történik, anélkül, hogy az ellen bármely oldalról kifogás létetett volna. Az intézet tanári személyzete, a már többször említett szervezési munkálat szerint, az igazgatóval együtt hat rendes tanárból állana. Vájjon elegendő-e a tanerők ezen, első tekintetre is csakugyan szűkre korlátoltnak látszó száma , a jelenleg még el nem dönthető kérdés, mely iránt azonban végkép már most határozni nem is szükséges, miután az oktatás mind a két osztályzatban egyelőre csak az első évfolyamok megnyitásával veheti kezdetét, fokonként szaporíttatván egy-egy évfolyammal, másrészt pedig a középtanodai tanügy országos rendezése, melynek szabványai ezen intézetre s jelesen annak alsóbb osztályzatára nézve is mérvadók lesznek, — még be nem fejezett törvényhozási tárgyalásoktól függ. *) Die jüdischen Wirren in Ungarn Leipzig und Pest 1868. Laptulajdonosok: Légrády testvéek, (Jservátor Iajos Ezek előrebocsátása után hátra van még a költség kérdése, mire nézve megvizsgálandó: a szükséglet s az, vájjon az izr. iskolai alap, kiszabott egyéb rendeltetésének épentartása mellett, képes-e maradandólag fedezni a rabbi-képezde felállítására és fentartására megkívántató szükségletet is. Ami mindenekelőtt az intézet elhelyezését illeti, az orsz. izr. iroda elnöke, tekintve, hogy tanczélokra alkalmas nagyobb helyiségek csak nehezen találhatók s házbérök is magas és még esélyeknek van kitéve, azonkívül a helyiség kiszemelésénél a városrészek fekvése is számba veendő, a képzőintézet részére állandó hajlék biztosítása czéljából tulajdon ház megszerzését hozta javaslatba s arra 200.000 frtnyi összeget tett számításba. E házban a tanitóképezde is, melyért most 3500 frt évi lakbér fizettetik, legalkalmasb helyét találná. A számvevőség, melynek a költségvetés megvizsgálás végett kiadatott, jelentéseiben oda nyilatkozott, hogy az izraelita iskolai alap 2.112,273 frt (akkori) tiszta tevőleges törzsvagyonához képest közel 100,000 írtra menő évi tiszta jövedelem fölött rendelkezvén, csakugyan abban a helyzetben van, hogy egyéb, már rendszeresített kötelezettségeinek megrövidítése nélkül, a fennebb előirányzott kiadásokat rendes bevételeiből fedezni, a mellett pedig értékpapírjai egy részének eladása által a házvételre szükséges 200.000 frtnyi összeget is képes kiszolgáltatni.“ A hivatalos lapból. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszterem előterjesztésére dr. Donhoffer Ede pénzügyminiszteri első osztályú fogalmazót, a vezetése allatt álló minisztériumhoz titkárrá nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1874. évi május hó 8-án. Ferencz József, s. k. Bartal György, s. k. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter Zimmermann Henrik távirdatisztet magyar királyi távirda igazgatósági titkárrá nevezte ki. A budapesti királyi főügyész az ipolysági királyi ügyészség felügyelete alatt álló börtönnél üresedésben lévő börtönfelügyelői állomásra Szántó Ferencz budai királyi ügyészi börtönőrt nevezte ki. HÍREK. . Június 15. — Nemzetgazdasági havi folyóiratot indít meg a tud. Akadémia július havától kezdve, Halász Imre ismert publicista szerkesztése mellett Az akadémia nemzetgazdasági állandó bizottsága pedig ezentúl havonként nemcsak azért gyűl össze, hogy folyó ügyeit elintézze, hanem vitatkozás tárgyává teend egyes, államéletünkben napirenden levő vagy arra kitűzendő közgazdasági kérdéseket is. Egyelőre kitűzték: az adóreform kérdése a jövedelmi adó szempontjából, igazságszolgáltatásunknak a közgazdasági viszonyokra gyakorolt befolyása és e körüli teendőink, a bányászat ügye nevezetesen a szabad kutatás elve s ennek összes gazdasági viszonyainkra netalán gyakorlandó befolyása, a kereskedelem centralisatiójának vagy decentralisatiójának előnyei országos és általános közgazdasági szempontból, a vasúti kamatbiztosítás kérdése, végül pedig, mily irányú erdőtörvény gyakorolna legjobb hatást hazánk ezen nagyfontosságú gazdasági ágára? Ugyancsak nagyfontosságu irodalmi vállalat eszméjét pendité meg egyik utóbbbi ülésben gróf Lónyay Menyhért, indokoltan előadva, hogy az akadémia oly munkának meghatását eszközölje, mely, valamint Hunfalvy Jánosé a magyar birodalom természeti viszonyaival foglalkozott, úgy ez Magyarország gazdasági, népességi s mivelődési viszonyait ismertesse, mégpedig ne száraz statistikai adatok halmaza legyen, hanem mindenütt a nemzetgazdaság tanait alkalmazni, a kultúrtörekvéseknek és társadalmi tevékenységnek hatását s okait is vizsgálni igyekezzék. E munka megírására a bizottság Keleti Károlyt, az orsz. szat. hivatal igazgatóját, találta felhivandónak, ki e megbízást háladatos készséggel el is fogadta. Megkerestetvén ez ügyben az akadémia könyvkiadó bizottsága, melynek köréhez ez ügy tartozik, ez válaszában teljesen méltányolta az ily munka fontosságát, s nem kételkedvén, hogy kiadása által tudományos irodalmunknak s a nagy közönségnek egyaránt lényeges szolgálatot teend, örömmel veszi azt fel közelebbi kiadásai sorozatába s mindenben osztozván a nemzetgazdasági bizottság véleményében, azt részletes tervrajz benyújtására kérte föl. Kívánatos is, hogy a tud. Akadémia igyekezzék elfoglalni az őt megillető hatáskört. — Óváry Lipót hazánkfiát az olasz kormány a korona-rend lovagkeresztjével tüntette ki egy érdekes irodalmi műért, melyet a nápolyi levéltárak kutatása nyomán készített és Magyarország történetére vonatkozik. Úgy tudjuk, hogy Óváry úr, ki legközelebb itthon járt, bennünket speciálisan érdeklő fáradozásaiért ennyi elismerésben sem részesült s egyik országos könyvtárnál egy szerény állást sem tudott kivívni magának. Megható jelenetnek voltak tanúi pénteken azok, kik déli 1 órakor az Ó-Buda és Margitsziget felől jövő helyi gőzösön voltak. Amint a gőzös a bombatéri kikötőt elhagyta, a kikötő álló hajójáról egy elegánsan öltözött, alig 18—20 évesnek látszó hölgy vetette magát a hullámokba Úgy látszik, a parton várt addig, míg a gőzhajó távozik, s kerekei fölkavarják a hullámokat. Akkor aztán futni kezdett, egy pillanat alatt a hullámokba veté magát, és nem tűnt fel többé. Akik a partról voltak szemtanúi e jelenetnek, azt mondják, hogy ő fiatal és szép hölgy, amint futott, mozgásában akadályozottnak látszott, s azt lehet hinni, mikép felső ruhája alá köveket kötött. Erre mutat az is, hogy oly rögtön elmerült, s nem vetődött fel többé. Csolnakkal keresni kezdték, de mind hiába. — E megrendítő esemény mennyiben van kapcsolatban ama nagy szerencsétlenséggel, mely egy előkelő államhivatalnok családját érte, s melyről oly mély részvéttel beszélnek a fővárosban, nem tudjuk. Adja isten, hogy ne legyen semmi összefüggésben, s akit a szülők kétségbeesetten keresnek, szivükre ölelhessék mielőbb. — Egy régi íróról, Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök, Veresmarty Mihálynak, a reformatio első idejében élt convertitának, a superintendens által kirendelt praedikátorokkal tartott disputatióit és polémiáit kiadni szándékozván, ahhoz egy bevezető „előszó“-t tervezett; újabb adatgyűjtései közben azonban magyar irodalmi szempontból oly fontos s eddig ismeretlen adatokhoz jutott, hogy a tervezett „előszó“ teljesen önálló műként fog még ez év folytán (augusztusban) a Szt.István társulat kiadásában megjelenni. — Színházi hírek. A nemzeti színházban szombaton a „Brankvics“ opera előadására szorongásig megtelt a színház, s a közönség többszöri zajos ovatióban részesítette Erkelt, ki az opera három első felvonása alatt maga vezete a zenekart. — A budai színkörben vasárnap „Csokonai“ előadására elég közönség gyűlt össze, mely helylyel-közzel mulatott is a gyönge darab fölött. Az előadás jól folyt, s dicsérettel lehet megemlékezni Somogyi, Dancz Nina, Somogyiné és Solymosi játékáról. — Ma a nőiparegylet javára adják elő a „Pünkösdi királynőt.“ Holnap „Buta, butább, legbutább“ czímű vígjáték kerül szinre, hogy ki a szerző, nem tudjuk. Legközelebbi újdonság lesz : „Egy magyar iparos, vagy az iparszabadság diadala,“ énekes népsziámú 3 szakaszban Vahot Imrétől, zenéjét pedig Káldy Gyula írta. A „Száz szűz“ (Lecoq operetteje) próbái már folynak. A főbb szerepek Káldyné, Dékán Róza, Bényeiné, Solymosi, Kápolnai, Derző és Kendy kezeiben vannak. — Egy eredeti drámát is adnak elő e színkörben b. Jósika Kálmántól, Dancz Nina k. a. jutalomjátékául. Czíme „Bátory Gábor utolsó szerelme,“ s előadása jun. 22-ikére van kitűzve. Szóval Bokody mindent elkövet a közönség pártfogásának megnyerhetésére. Sajnos, hogy ez még mindig mostoha. — A nemzeti színház játékrendje következő: ma, jun. 15. Augiertől „Nemes és polgár,“ 16-án „Fra Diavolo“ Hauck M. kisasszonynyal, 17-én „Egy millió“, 18-án „Mignon“, Hauck k. a.-nyal, 19-én Seribe „Pajtáskodás“-a, 20-án „Faust“ Hauck kisasszonynyal, 21-én „II. Rákóczy Ferencz fogsága“ Szigligetitől. A jövő hétre kitűzvék: 22-én Moreto „Szép Diegoja“, 23-án „Rigoletto“ Hauck kisasszonynyal, 24-én „Delilah“, 25-én Brankovics“ opera, 26-án „Plumet úr öröksége“, 27-én „Romeo és Julia“ Hauck kisasszonynyal, 28-án „Liliomfi“. Szünidő előtt az utolsó előadásul 29-én a „Télirege“, 30-án pedig Hauck Minnie k. a. utolsó fölléptéül „Mignon“ vannak kitűzve. — A színházi építkezéseket vezető Wagner János építész a Radnótfáy-féle színházi segélyalapnak ötszáz frtot ajándékozott. A kolozsvári nyári színház szombaton este nyílt meg, s előadás utánra a színházi személyzet fáklyás menetet készült rendezni gr. Mikó Imre színügybizottsági elnöknek és Korbuly Bogdán intendánsnak. Átalában ünneppé igyekeztek tenni a napot, mikor az állandó színészet tényleg kezdetét veszi Kolozsvárit. Reggel, mikor a színkörre a lobogókat kitűzték, taraczkok dörögtek, s a színházi zenekar és énekesek a Hymnuszt adták elő. A kolozsvári lapok díszesnek mondják a színkört, s dicsérik berendezését és a díszleteket is. — Aradi Gerő jól szervezett színtársulata, most N.-Becskereken működik, általános tetszés és eddig még mindig nagy közönség előtt. — Léván pedig a Balog Alajos színtársulata játszik, középszerű pártfogás mellett. Az állatkertnek május havában ajándékoztak : gr. Csekonics János ur Zsombolyán 1 db. gímszarvast. Thaisz Elek ur Budapesten alföldi birtokáról 7 db. rókát. dr. Janich Mór ur Turnu-Szeverinben, 1 db. pelikánt. Szabadi Grank Ignácz ur Budapesten 1 suholyt, 1 gólyát és 13 galambot, Keincz Coelestina asszony Budapesten, 1 szirti sast és 1 gímszarvast, Bucsánczky Alajos ur Budapesten, 2 hollót, Bors Dániel ur Budapesten 7 hegyi teknőczöt. — Halálozások. A Szilágyságból, Perencsenről egy gyászlap erdőteleki Szentmarjai Lajosnak 61 éves korában történt halálát jelenti. — Veszprémben pedig e hó 12-én hunyt el özv. nagy-alásonyi Barcza Pálné, szül. b. Fiáth Erzsébet asszony, 53 éves korában. — Balogh Kálmán budapesti egyetemi tanárt is mély családi szomorúság sújtotta, elvesztvén nejét, szül. Sza- Brovszky Aljosziát, ki e hó 13-án hunyt el 30 éves korában, három árvát is hagyva maga után. Temetése ma délután 4 ha órakor lesz a magyar utczai 32-ik számú házból. Báró Brukenthal Sophia asszony elhunyt Kolozsvártt 76 éves korában, s a Kraszna-Horváthiban levő családi sírboltban temették el. A gödöllői királyi lak cselédsége eddig magyar ruhát viselt. Most a főudvarmester elrendelte számukra a bécsi Burg frakkját és strimflijét, továbbá hogy minden az uradalomhoz tartozó tárgy, mint kocsi, őrház, korlát stb. fekete-sárga szinre festessék, így van Budán is. A világ vademberei közt igen szánalomra méltón első hely jutott az aradmegyei Taucz papjainak és községi elöljáróinak, mint bizonyítja az „Alföld“ következő értesülése. A múlt évben a tauczi gr. kel. pópák Biró János és Theoreán Ávram nyilvánosan megkorbácsoltattak egy oda való lakosnőt, — úgyszintén folyó évi junius 2 Mikán azaz pünkösdjük harmadnapján az isteni tisztelet elvégezte után, a midőn a legtöbb nép az utczákon összegyűlt, a második botrányos eset fordult elő, a mennyiben a görög kel.pópák egy oda való lakosnőt saját lakásukon a kapuhoz feszítve 12 korbácsütésre ítéltek, mit azonnal végre is hajtottak; a verés közben azonban nagylelkűen, miután az asszony nem birta a korbácsoltatást kiáltani, 5 korbácsütést elengedtek, s igy csak hetet kapott. — Ezek után az asszony a községházához hurczoltatott és a disznóólba erőszakosan négykézláb — miután az ól ajtaja igen kicsi — a kisbirák által belöketett. Megjegyzendő, hogy ezen egész eljárásnál az egész községi elöljáróság jegyzőstül jelen volt! A megveretett asszony már panaszát a b.-jenői járásbíróságnál beadja. — A borszéki fürdőben tűz volt e napokban. A nagy töltőház, hol az üvegeket töltötték és csomagolták, a bérlő lakházával együtt leégett. A kár nagy, de az épületek biztosítva voltak. — A soroksári Dunaág a szabályozási töltés által holt ág lévén, egy hajózható zsilippel akarják összekötni. A közlekedési minisztériumnál azonban e nevezetes érdekkel nem sokat törődhetnek. A fővárosok sürgetésére végre márczius 4-én megjött az értesítés, hogy ez ügy tárgyalására vegyes bizottmánynak kiküldése szükséges, melyben a fővárosi hatóság, a kormány, a közmunkatanács és az érdekelt törvényhatóságok és községek legyenek képviselve. A fővárosi tanács márcz. 26-án nevezte meg képviselőit, melyeket a vegyes bizottmányba megválasztott s a közlekedésügyi minisztérium csak szombaton tudata a fővárossal, hogy a tárgyalások vezetésével Metzner Antal osztálytanácsost bizá meg. Mennyi viz folyik el még a Dunán, mig a zsilip Ugye el lesz döntve, hát még addig, amig létesül. — A Magyarhonban élő zeneművészek segélyegyletének e napokban tartott közgyűlésén az igazgató választmány tagjai lettek: Bartay János, Böhm Gusztáv, Engesser Mátyás, Erkel Ferencz, Gobbi Henrik, Huber Károly, Langer János, Megyeri Károly, Mihalovics Ödön, Pischinger Alajos, Reményi Ede, Richter János, Sipos Antal, Trautsch Károly, Zimay László, a nem zenészek közül Grünzweig Róbert, Noszeda Gyula, Zaary Károly, Beregszászi W. és Weisz Bernát urak. Titkárokal Ábrányi Kornél és Zólyomi Samu, ügyvédül Zrinszky László urak választattak meg. A bemutatott és megvizsgált számadások szerint az egylet ez időszerinti befolyt vagyona 22815 frt 17 krt tesz. — A gyergyó-szentmiklósi tizkár és a 11 ak felsegélésére Boér Antal képviselő ivén a következő adakozások történtek: Várady Gábor 1 frt, Földváry Mihály 1. frt, Papp Lajos 3 frt, Szitányi Bernát 1 frt, Pauler Tivadar igazságügyér 4 frt, Bartal György kereskedelmi ügyér 3 frt, gr. Haller Ferencz 2 frt, Pulszky Ágoston 1 frt, Bésán Mihály 1 frt, Ghyczy Kálmán pénzügyér 5 frt, Lázár Ádám 1 frt, Szathmári Miklós 1 frt, Molnár György 1 frt, Farkas Elek 1 frt, gr. Dégenfeld Lajos 1 frt, Tisza Kálmán 5 frt, Szombathelyi Győző 1 frt, Szodorai Elek 1 frt, báró Simonyi Lajos 1 frt, Karassiai István 1 frt, Péchy Tamás 1 frt, Kiss Lajos 1 frt, Lökő Géza 1 frt, Hajdú Ignácz 1 frt, Móricz Pál 5 frt, Matolai Etele 1 frt, Domahidy István 1 frt, Zámory Kálmán 2 frt, Beöthy Algernon 1 frt, Szende Béla honvédelmi ügyér 5 frt, Bittó István miniszterelnök 8 frt, gr. Zichy József közlekedési ügyér 3 frt, Ghyczy Dénes 1 frt, Horánszky Nándor 1 frt, Gaál Mihály 1 frt, Houchard Ferencz 1 frt, Nikolics Sándor 1 frt, Hets Károly 1 frt, dr Oláh Gyula 1 frt, Beniczky Ödön 1 frt, Bogyó Sándor 1 frt, Elek Gábor 1 frt, Szakácsi Dániel 1 frt, Vajda János 1 frt, dr. Cseh Károly 3 frt, Majoros István 1 frt, Domahidy Ferencz 1 frt, Házmán Ferencz, 1 frt Szentimrei Elek 1 frt, Kármán Lajos 1 frt, Fáik Miksa 1 frt, gr. Lónyay Menyhért 5 frt, gr. Szapáry Gyula belügyér 2 frt, dr. Podmaniczky Frigyes 2 frt, Horn Ede 1 frt, Horváth Sándor 1 frt, Boér Antal 2 frt, Hajnald Lajos kalocsai érsek 20 frt, pesti hazai első takarékpénztár egyesület 20 frtot, összesen 140 frtot. Mely összeg vételét a nemeslelkű gyűjtő kívánságára e lapok hasábjain ezennel nyilvánosan nyugtázzuk. Gyergyó-Szt.-Miklóson, junius 10-én. A segélyző bizottság nevében dr. Rákosi Béla. ____ KÖZGAZDASÁG. Vidéki tudósítások. Somogymegye, p. Pél, jun. 13. (Aratási kilátások.) Ma igen jó esőre virradtunk, mely minden növényre üdvös hatással van; az eső már 16 órája tart, s még most is esik, az égboltozat egészen borult. Megyénkben (kivéve néhány határt hol rész gazdálkodást folytatnak) általában igen jó középtermést várhatunk, hacsak ezután a forró napok a szemet nem fogják összeszorítani. Tengeri, burgonya, répa igen szépen állanak és a legjobb termést ígérik; takarmányunk nem lesz annyi, mint tavaly, de art elegendő lesz, mert a mostani eső biztosítja a sarját. Tolna megyének egyharmadában szintolyan termése lesz, mint Somogynak. Baranya 1/4 részben még jobbat várhat, mint a fentebbi két megye. Veszprém megyének mezőföldi túlsó járásán és Pápa vidékének szintén jó középtermése lesz, de a megye közepe csak gyönge középtermésre számíthat a kulacsos gabonából, míg a többiből szintén jó termést vár. — Politzer Miksa, Makó, jun. 13. (A „P. L.“ távirata). Az időjárás kitűnő, már több mint négy óra óta tartó esőnk van. A kalász-fejlődés, valamint a tengeri fejlődése is kedvezőleg halad. Az aratás iránti kilátások a legjobbak. Vegyes — A kassa-oderbergi vasúttársulat tegnap tartotta közgyűlését b. Vay Miklós elnöklete alatt, ki constatálta a gyűlés határozatképességét, miután 1456 részvény tétetett le 58 szavazattal. A felolvasott üzleti jelentés részleteit ismertettük már korábban s így most csak annyit említünk, hogy a közgyűlés azt helyeslőleg vette tudomásul, s a számvizsgálók jelentése alapján megadta a felmentést. Egyhangúlag elfogadtatott és határozattá emeltetett azután a következő indítvány: „A közgyűlés az igazgatótanácsnak eddigi eljárását az építési fővállalatnak kártalanítására nézve helyeslőleg tudomásul veszi és az igazgatótanácsot tovább is felhatalmazza , illetőleg utasítja, hogy a saját belátása szerint ezen érdemileg máris elintézett kártalanítási ügyet a kormánnnyal és fővállalattal keresztülvigye, az e czélra kellő pénzösszeget hitelművelet útján beszerezze és időközben váltó-elfogadványok segedelmével az építési fővállalat iránti tartozásnak lehetőleg eleget tegyen." — Feszt Imre ur a m. kir. államvasutak igazgatótanácsához elnökké neveztetvén ki, az igazgatótanácsból kilépett, s helyette és a sorsolás utján kilépett 3 tag helyébe a következő urak választattak meg: Loisch Ede, gr. Forgách Antal, Deutschernát és Reby Adolf, számvizsgálókul pedig: Bán, Schaffner, Wahl Albert és még 3 póttag. — Egy részvényes indítványára az igazgatótanácsnak elismerés szavaztatott, mit az elnök megköszönvén, a közgyűlés eloszlott — Az első magyar szeszfinomitó részvénytársulat szintén tegnap tartotta közgyűlését. A tiszta nyeremény 202,506 frt 20 fr, az osztalék minden részvényre 25 frt. A részletes tudósítást reggel közöljük. — Az osztrák nemzeti bank igazgatósága a magyar hitelsegély-egyletnek nyújtott rendkívüli viszleszámítolási hitelt — hat millió forintot — további 3 hónapra vagyis 1. évi szeptember végéig prolongálta. Tőzsde és gabnacsarnok. Budapest, junius 15. Értéküzlet. A tőzsdén bankpapírokban valamivel csendesebb volt üzlet gyengébb árfolyamokkal. Iparrészvények azonban szilárdabban voltak élénk üzlettel A kötések ezek : magyar sorsjegy 77, dézsmaválts kötvény 70, municipális 23*/4, magyar hitel 157—156'/,, földhiteltársulat 603/4—60'/, franco magyar 63—62, takarék és hitel 45*/4, pesti hazai takarékp. 2220, országos központi 72—73'/,, molnárok és sütők malma 202, Concordia 270, Lunza 142, Pannónia 425 —423, Barber-féle certőzsde 410, Ganz-féle vasöntöde 310. Vannak üzletnélkiiek és változatlanok. Gabnaüzlet. A kedvező idő a hangulatot lanyhává teszi; vevők igen tartóózkodók, mig az eladók számosabbak. Kész magyar búzában a csökkenés tegnap és ma 20—25 krajczár mázsánként, mig oláh csak 10—15 krajezárral volt olcsóbban kapható; malmok a vásárlásban tartózkodók és a két napon nem vettek többet 30 000 mázsánál. Fizettek magyar 84—84* 4 fontosért 8 forint 10— 15—25 krajezárt és 82 fontosért 7 forint 90 krajezárt 3 hónapra. Usancelouza szeptember-októberre 5 krajczárral olcsóbb, s 20—25,000 mázsa 6 forint 57 és 55 krajczárral adatott el és záródik 6 forint 65 krajczár p. és áru. Rozs változatlan. —Árpa lanyha. Tengeri lanyha és nehány krajczárral olcsóbb, 5000 mázsa kész oláh 4 forint 60 krajczárral adatott el; határidőre lanyha, augusztus-szept. 5000 mázsa bánáti 4 frt 85 krajczárral kelt el. Zab kész áru lanyha, néhány ezer mérő 2 forint 80 —90 krajczár közt adatott el minőség és tisztaság szerint; szeptember-októberre valamivel szilárdabb, 5000 mérő 1 frt 97 krajczárral adatott el 50 bécsi fontos, Győrött átvéve s ez áron záródik pénzül. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Szemlakon julius 25. Verisán Tódor ingatlanai 3800 forint. — Borostyánkövön julius 15 Farika János és neje nemesi birtoka 10,000 forint. Brassóban julius 8. Bányai Bogdán háza 5470 forint. — Sz.-Csehiben julius 2. Vontetz Tógyeri ingatlanai 1293 forint — Szolnokon jul. 13. Krajner Pálné fekvőségei 1310 forint. — Tur-Terebesen jul. 23. Török Árpádné erdeje 4830 forint. — Budapesten, Királyutcza 15. szám alatt, junius 30. ingók . — a telekhivatalban jul. 30. Schvábi László rózsa-utczai háza 34,505 forint. — Genesen jul. 11. Tót Albert és neje birtokilletősége 6671 forint. — Szakoson jul. 4. Paszta János ingatlana 1300 frt. — Regölyön jul. 3. Dávid Gábor ingatlanai 2811 forint. — Budapesten, Szondy-utcza 2 szám, junius 26. ingóságok. — Puszta-Hámorszegben jul. 3., birkák. — Budapest, Ó-Budán junius 30. az uradalmi igazgatóságnál a budakeszi urad. épület. Bécs, jun. 15. (Megnyitás) Hitelintézeti részvény 219.25 Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar —.—. Angol- Ausztriai 129.25 Magyar hitelrészvény 146.—. Franco-magyar 58.—. Váltóbank —.—. Napoleondor —Allamvas pálya 321.50. Lombardok 139.50. Galicziai —.—.Tramway —. Magyar sorsjegy —. 1860-as —.— 1864-es — Municipalbank —.— Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Nyomatott Légrády testvéreknél.