Ellenőr, 1874. október (6. évfolyam, 269-299. szám)
1874-10-14 / 282. szám
Előfizetési árak: Egész évre . , 20 frt. — kr. I Évnegyedre, , 5 frt. — kr Félévre . . . I© „ — „ Egy hónapra , 1 „ 80 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, Hirdetése.; felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). Ki adó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta útján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldétsére vonatkozó vezkiállók Léprády testvérek irodájába (nádor-utcsa 6. sz. intézendők. 282. szám. Budapest, szerda, október 14. 1874. VI. évfolyam- TÁVIRATOK. Zágráb, okt. 13. A bünfenyitő-eljárás módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes tárgyalásánál, a politikai büntettek fölötti esküdtszék felállítását célzó határozat elejtésére vonatkozó indítvány elfogadtatott. Berlin, okt. 13. Araim átszállíttatása a Charite kórházba már megtörtént. A „Vossische Zeitung“ egy Araimmal rokonszenvező oldalról kimerítő közleményt hoz, mely szerint Bismarck és Araim még 1872. évi májusban a legbizalmasb barátok voltak; csak szeptemberben mutatkoztak a megváltozott viszonyok jelei, midőn Araim Parisból visszatértekor Bismarck által nem fogadtatott el. Araim nem pártolt sem legitimistikus, sem orneanistikus restauratiót, semmire sem gondolt kevésbbé, mint Bismarck állásának megrendítésére, mivel e nagy politikai czélok különféle részleteire nézve egyetértett; rágalmazás által a zilált viszonyból eredő rosa hangulat még tápot is nyert, s Araimnak számos sérelmeket kelle eltűrnie. 1874-ben Bnelow államtitkár felajánlá neki a konstantinápolyi küldöttséget, mit az el is vállalt. Parisba visszatérve azonban kíméletlen tartalmú levelek várták, melyeknek értelmében a konstantinápolyi állás fölajánlását nem tekinthető komolynak. Ezen leveleket Arnim magánjellegűeknek tekinti és azok kiadását megtagadja, de késznek nyilatkozott azokat a bíróságnak átszolgáltatni. Pária, okt. 13. A hivatalos lap jelenti, hogy az „Orenogne“ Toulonba rendeltetett vissza, de a „Kleber“ hadi gőzös Corsicába indul, hogy mindenkor a pápa esetleges fölhívását követhesse. Róma, okt. 13. A nő népegylet által történt feliratátnyújtás alkalmából a pápa ezeket mondá: Katholikusok nem fogadhatnak el mandátumot a Rómában gyűlésező parlament számára, melyben az egyház által kárhoztatott törvények megtartására eskü teendő. Civitavecchia, okt. 13. Az „Orenogne“ franczia hadihajó ma délelőtt indult el innét. Berlin, okt. 13. Az Araim szabadon bocsáttatása iránti folyamodványa főtribunálhoz terjesztetett, főfolyamodása határozathozatal végett. Mária, okt. 13. Mária, orosz nagyhercegnő jelen volt a színházban ama előadáson, mely az elsass-lotharingiaiak javára rendeztetett. Constantin nagyherczeg ugyane czélra 10,000 francot adományozott. Bécs, okt. 13. (Hivat zárlat) Magy. földteherm. kötvény 77.25. Salg.-Tarján 89.50. Magyar hitel: 23025. Magyar záloglevél 86.15. Erdélyi 139.—. Magyar keleti vasút 56.—. Magyar sorsjegy 82.50. Tiszai vasút 19. 50 Magyar vasúti kölcsön 98.— . Angol-magyar 31.75. Franco-magyar 79.50. Alföld 141.50. Magy. északkeleti vasút 119.50. Keleti vasúti kisebbségi kötvény 69.25. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 8850. Török —.—. Municipális 37.50. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 127. szám. Szerdán, okt. 14-én. A pajtáskodás. Viejáték 5 felvonásban. Irta Seribe; fordította Feleki Miklós. Személyek: Miremont, gróf, franczia pair — — — Bercsényi Césariné, neje — — — — — — Sz.-Prielle C. Agatha, a gróf leánya első nejétől — Molnárné Varennes Edmund, ügyvéd — — — Kőrösmezei Bernadet, orvos — — — — — — Feleki Bigaut Oscár, Césariné rokona — — Nádai Montlukar úr, tudományos tekintély — Vízvári Zoé, neje — — — — — — — Lendvayné Dutillet, kiadó és könyváras — — — Eőry Saint-Esteve, regényköltő — — — — Benedek Desrousseaux, festő — — — — — Halmi Leonard 1 — — — — Karikás Savignac / jó pajtások — — — — Pintér l’outigni ) — — — — Leövey Montlucarnál — — — — Kazaliczky Inas / Miremontnál — — — — Tóth Imre ) Rigautnál — — — — Gabányi kezdete 7 órakor, a prófétaköntösbe bújt szemes izgatók. Később azonban, a sajtó felszólalására a köz- oktatásügyér úr tudtokra adta egy rende-letben, hogy a játéknak véget kell vetniök, mert az már kissé mégis csak jóval több, amit ez alapítványokkal tesznek, mint amennyit a legjámborabb kormánynak is elnézni és megengedni lehetne, hogy a legtisztább czél és legmagasztosabb elhatározás ellenére, magyarfaló agitátorokat neveljenek a köznyugalom és államizmosodás végtelen kárára. Hanem a rendeletét, szokás szerint, ad acta tette a politizáló irodalom férfiainak egy határozata, melyben a karloviczi kongressus intézkedésétől várták a miniszteri rendelet hatályon kívül helyezését. Többet is határoztak el ennél. Elhatározták ugyanis, hogy a horvát kormányt szólítják fel, kotyogjon ő is bele a dologba és igyekezzék rábírni a magyar kormányt, rendeletének oly értelmű megváltoztatására, hogy az alapítványélvezők tovább is szabadon választhassák meg az egyetemet, ahol tanulmányaikat végezni óhajtják. Így persze a budapesti ház megint csak üres maradt volna, s ha egy-két szerb ifjú mutatványul szobáiban rázza is le csizmáinak porát, ezeket is úgy nevelik, hogy magyarellenes dalaikkal és kiabálásaikkal insultálják az arra vetődő polgárokat, mint jelentve volt már a rendőrségnek is. De még ez a határozat sem volt elég, a végrendeletet kijátszó kompániának, hanem megpróbáltak egy elmés fogást, azon határozat által, hogy a 18 alapítványi hely közül hatot a ,,Mati,,a srbska“ alapított, tehát mindjárt követeli is a jogot, hogy ez alapítványokkal az új zágrábi egyetemen képezhessék a délszláv rögeszme előharczosait. És e határozat valósításához szintén a horvát kormánytól vár a „Matica“ közbenjárást. S e közbenjárás fejében elég nagylelkű felajánlani a jogot, melyről a végrendelet egy igét sem tud, hogy a horvát királyság ifjai igényt tarthatnak az alapítványi helyekre. Kár volt ki nem sütniük ráadásul még azt is, hogy tulajdonkép az egész alapítvány horvát, tehát adassék át a zágrábi kormány kezébe. Így áll az ügy, mely jellemző színben tünteti föl újra ama férfiak szereplését, kik Magyarország polgárai volnának születésük egyéni, vagyoni és politikai jogaik kapcsai következtében is, de akik szüntelen azon jártatják eszöket, hogyan tanítsák az állam iránt tartozó kötelességet, s hogyan neveljék a törvényes intézkedések iránt a tiszteletlenséget azok szivében, kiket a becsület parancsa hálára szólít az alapító emlékével és a haza nevével szemközt. Tudjuk, hogy a tompa lelkiismeretnek és a számító érzéketlenségnek hasztalan beszélünk a polgári erények, jogok és törvények egyszerű szabályairól. Nem is vesződünk hát velük, hanem egyenesen a kormányhoz fordulunk: minő jogon hagyja az államellenes lelketlenség kezein az alapítványok kezelését továbbra is, midőn rendeletében érinti, a végrendeletnek pedig minden sorából kitűnik, hogy a Thököli-alapítványra a „Matica srbská“-nak semmiféle jogczime nincs, s csak elnézésből bitorolja hatalmát felette. Az utolsó határozatoknak úgy célja, mint modora teljesen elég lehet meggyőzni a kormányt, hogy kötelessége a bitorlás és ellenséges hovafordítás ellen megóvni a végrendelkező törvényes akaratát. S nem elég többé az sem, hogy a végrendeletnek csak ama pontja teljesíthessék egy utólag jövő komoly fellépés következtében, mely a budapesti egyetemhez köti az alapítványok élvezetét, hanem teljesítetnie kell ama másik fő és legfontosabb pontnak is, hogy a művelődés magyar szellemű legyen. Zágráb, melynek ép most megnyitandó egyetemét, különös törekvések tudományos központja gyanánt szeretik tekinteni szerbek, tótok és egyéb fajrokonaik , magas fokon állhat a tanulmányi erőknek, de egyelőre Budapesttel mégsem állhatja ki a hasonlatot, s így természetesen elesik azon ürügy is, hogy az alapítványokkal szabadon megválasztandó egyetemek között a zágrábi, mint magasabb művelődési intézet szerepeljen a délszláv izgatók előtt. Van még észrevételünk azon henczegő ötletre is, melyet a szerb meneurek kezdenek erősen cultiválni. Magyar állampolgár létekre ugyanis folyvást, s mondhatni czélzatos roszhiszemüséggel, a horvát-szlavondalmát királyság kormányát oly titófa gyanánt állítják a magyar kormány elé, mely előtt a legszolgaiabb engedelmesség szerint hátravonulót kell fuvatnia. Ugyan honnan vették e hányaveti emberkék a jogot, minden magyarországi ügyben a hor A Thököli-alapítvány. (1) A „Matica srbska,“ mely irodalmi ezég alatt, a legtúlzóbb politikai agitatiók és törekvések központja, újra elkövetni szándékozik a csínyt, hogy a hazafias szerbek egyik legkiválóbbjának alapítványa eredeti rendeltetéséből kiforgattassék. Köztudomású, hogy Thököli alapítványait magyar nemzeti szellemű nevelésre kívánta fordíttatni, s e végből a zöldfautczán fekvő házat állandó tartózkodási helyül jelölte ki a tanulmányok idejére azon szerb ifjaknak, kik az alapító szándéka értelmében, a budapesti tudományos egyetemen kötelesek a hazafias mivelődést megszerezni. Indokait oly világos szabatossággal és oly forró hazaszeretettel írta meg az alapító, hogy tiszteletlenség és jogsérelem nélkül, semmiféle ürügy alatt sem volnának elvonhatók az általa kijelölt nemes czéltól. De hát mit törődnek a „Matica srbska“ emberei, kiknek a kormány elnézéséből sikerült az alapítványok fölött az intézkedést megkaparitani, egy oly szerb intenzióival, ki a nemzetiségi visszavonás ellen még rendeletileg kel ki, és a magyar haza hű fiának vallja magát, mint sok más jelesei a szerb népnek. És ha Damjanicscsal együtt az , árulók jegyzékébe került is neve a mileticsisták hóbortjának láttávolán keresztül , az nem akadályozta a jó urakat, hogy lassanként üressé tegyék a zöldfanterai házat, s kiválón szláv egyetemekre küldözissék az alapítványt élvező ifjakat, mi szinte a mi remekelő kormányzatunk s halmat késéből és beleegyezésével történt, hogy az az alapító hazafias intenzióit kijátszhatták vát kormány fogadatlan prókátorságát igénybe venni? Nem is kellene egyéb, minthogy a horvát autonómia, a fehér lap másodlagos betöltésének kegyelmes ténye fölé, várat építene magának, hogy annak lőrései körül minden lében kanál legyen. Már az ilyen tisztességet egyszers mindenkorra kikérjük, s kizárólag magunknak tartjuk fenn a jogot, hogy intézkedhessünk tetszés szerint saját alapítványaink fölött és hajtsuk végre a végrendelkezők akaratát. A magyar kormány feladata lesz szép kerek kijelentésben értésére juttatni a horvát kormánynak, mihelyt felszólalása akár tanácsadás, akár más iratként, Budapestre érkezik, hogy a magunk házában majd csak magunk leszünk az urak és tiltakozunk oly szerep ellen, mely a magyarországi elégületlenek és izgatók védőjéül és törekvéseik gyámolójául tolja fel önkormányzati hatalmát. Azt a háromegy királyságot még sem arra teremtettük, s ha mégis azzá válnék, volna gondunk rá mindkettőnk érdekében, hogy a dolog fordulatot vegyen. A pesti hazai első takarékpénztár közvetítésével a vidéki pénzintézeteknek nyújtandó leszámítolási hitel engedélyezése iránt, mint voltunk közük, tegnap nyújtatott át a hivatalos megkeresés az osztrák nemzeti banknál Beslen, ahol annak hivatalos elintézse már a legközelebi első vagy második ülésben be fog következni. Azon tárgyalások után, melek a p. h. e. t. p. választmányának kiküldő tagja, és a nemzeti bank illetékes közegei közt ismételve tartatik, biztosnak vehető, hogy a kért visszleszámitolási hitel, azon czélra mint azt az 1875. januárével megszűnő hitelsegély-egylet beirta és azon módozatok íoe lett, melyek a p. h. e. t. p. és a vidéki pénzintézetek képviselői közt megállapitottak, a nemzeti bank által engedélyeztető jog, valószínű azonban, hogy a nemzeti bank az engedélyezendő összeg megszabásánál tekintetbe fogja venni azon legmagasabb mértéket, melyen túl a hitelsegélyegyletnek engedélyezve volt összeg a legnehezebb időben és a legroszabb pénzviszonyok közt is, igénybe nem vétetett. — Közigazgatásunk reformja. A „P. N.“ írja: Az országgyűlés összeülése alkalmával a közigazgatás reformja tárgyában három javaslat fog előterjesztetni. Ezek: a városi főispánok megszüntetése, a kisebb városok bekeblezése s a háziadó behozataláról szóló javaslatok. A városi főispánok jun. l-jével szándékoztatnak megszűntetni ; a kisebb városok bekeblezése s a házi adó behozatala júl. 1-jén menne végbe. — A bankakta 14. §-ának visszaállitása. A bécsi hivatalos lap mai száma teszi közzé a császári rendeletet, mely hatályon kivül helyezi az 1873. évi május 13-dikán kelt császári rendeletet, melynek erejénél fogva a nemzeti bank felhatalmaztatott váltókat leszámítolni, értékekre kölcsönöket adni, anélkül, hogy a bank alapszabályai által megállapított összeghez lenne kötve. — A tőkekamat- és járadékadóról szóló törvényjavaslat 1. §-a így hangzik: „Tőkekamat- és járadék adó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és kereseti adó által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelmi forrásokból , úgymint 1) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évjáradékból; 2) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, takarékpénztári könyvekre, vagy bárminemű földbirtokokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból ; 3) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; 4) magyar állami és a törvényhatóságok által kibocsátott és külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz.“ A „P. N.“ e szakaszt megnyugtatásul közli, mert kitűnik szövegezéséből, hogy a hazai részvénytársulatok és egyletek osztalékai nem vonatnak tőkekamatadó alá, miután ama vállalatok tiszta jövedelme úgyis, kiosztás előtt, lerója az adót a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról rendelkező törvényjavaslat értelmében. Tőkekamatadó csak a külföldön létező részvénytársulatoktól Magyarországon húzott osztalékok után fizetendő, s itt kettős adóztatásról, legalább a magyar kincstár szempontjából, szintén nem lehet szó , miután a külföldi részvényes vállalatokat nem érheti utól a magyarországi adóskereskedelmi szerződés Ausztria-Magyarország és Románia között. A belgrádi „Vidovdán“ konstantinápolyi „jól értesült“ levelezője szerint az osztrák magyar követ a stambuli udvarnál hivatalosan bejelentette a portának, hogy a bécsi kabinet Románia kormányával a kereskedelmi egyezmény megkötése iránt alkudozásba fog bocsátkozni. Miután tudva van, hogy a török császár kormánya Károly fejedelemnek ezen jogát nem ismeri el, hanem azt kívánja, hogy Románia kabinetje minden ilyen nemzetközi konventió megkötésénél mindenekelőtt a török kormányt keresse meg az engedély megadása végett, amiről pedig Bukarestben nem akarnak semmit tudni, gróf Zychy nagykövetnek e lépéséből azt következtethetni, hogy Ferencz József ő felségének külügyminisztere a portának beleegyezése nélkül is megköté Romániával a kereskedelmi egyezményt. Felette jelentőségteljes mozzanat ez, mely — közlő szerint — a stambuli összes diplomatjának figyelmét magára vonja. Gróf Zychynek a napokban hoszszas kihallgatása volt a sultánnál, melyen — mint állítják — az osztrák-magyar követ azt tanácsolta a padisának, legyen engedékeny a Romániával megkötendő kereskedelmi egyezmény kérdésében. Konstantinápolyban erős gyökeret vert a hit, hogy Károly fejedelem kormánya a legdesperátusabb eszközökhöz nyúl inkább, mint hogy a török nézetek előtt meghajolna. Levelező kiváncsi ez ügynek lebonyolítására. — Magyar értékpapirok amortisatiója. A párisi commune levezetése után sok franczia, ki magyar értékpapírok birtokában volt, hiteles okmányokkal igazolva tudatta a magyar kormánynyal, hogy az értékpapírok a commune dühöngései alatt megsemmisíttettek, és kérdést tett, hogy a magyar törvény az amorfisatióra vonatkozólag mily rendelkezéseket tartalmaz? Az e kérdésre adott felelet nem igen lehetett kielégítő, mert törvényes rendelkezéseink e tekintetben igen hiányosak. Ennek folytán Fabinyi Theophil úr elnöklete alatt bizottság küldetett ki, melynek feladatát az képezte volna, hogy ez ügyben véleményes javaslatot terjeszszen elő. A bizottság megalakíttatott, de eddig tán érdemleges Illést sem tartott. Most arról értesítik a „P. N “-t, hogy e bizottság csakugyan i megkezdé működését. A szerb egyházi congressus szervezési munkálata. Karloviczról táviratok és tudósítások érkeznek, melyek a mérsékelt irány győzelmét jelentik, abból következtetve ezt, hogy a congressus azon bizottságában, mely a szervezési munkálat kidolgozásával jön megbízva, Maximovics javaslata fogadtatott el alapul Miletics javaslata ellenében. A Maximovics-féle javaslat első fele, s ez tartalmazza a leglényegesebb intézkedéseket, így hangzik : Az 1868. IX. t. sz. által biztosított autonóm jogok alapján, ő felsége legfőbb felügyeleti jogának épségben tartása mellett, melyet ő felsége alkotmányos módon gyakorol, a szerb nemzeti egyházi congressus szervezete a következőkben állapíttatok meg: I. c z i k k e 1y. A szerb nemzeti egyh. congressus a szerb patriarchanus és metropolia területén levő görög keleti vallású szerbek képviselete, mely önállóan saját közegei utján, az egyházi, iskolai és alapítványi ügyeket minden kiegészítő részükkel és tényezőkkel tárgyalja és szabályozza. II. cz ik k o 1 y. A szerb egyházi congressus hetvenöt képviselőből áll és pedig 25 az egyházi és 50 a világi rendből. Ezek az 1870. aug. 5-iki congreszusi választó szabályzat alapján, mely az 1810. május 21-iki legfelsőbb elhatározással jóváhagyatott, választatnak. A karloviczi érsek-metropolita és szerb patriarchi s a megyei püspökök, mint ilyenek, tagjai a congressusnak. III. czikkely. A képviselők hat évre választatnak. Az időközben megüresedett állomásokra választottak mandátuma a többi eredetileg választottak mandátumával egy időben ér véget. IV. czikkely. A választottak részéről adott utasítások a képviselőkre nem kötelezők. V. czikkely. A congressus ítéli meg a congressusi tagok választásának érvényességét s fel van jogosítva biztost kiküldeni azon körülmények kiderítésére, melyeket a választás érvényének megítélésére tudni szükségesnek tart. A biztos megkeresésére a politikai hatóság saját részéről egy hivatalnokot küld ki, ki a vizsgálatnál közreműködik. Ily esetben a választott képviselő, ha választási jegyzőkönyve panaszt nem tartalmaz, a vizsgálat végeredménye előtt congressusi képviselői jogainak élvezetéből ki nem rekeszthető. VI. czikkely. A congressusi képviselők, valamint a congressusi bizottság tagjai tevékenységük idejére napi dijat hoznak s útiköltségük oly módon téríttetik meg, a mint azt a congressus meghatározza. Mindkettő előlegképen a nemzeti alapokból vétetik, mely előleg, mihelyt a választó kerületek közt való szétosztás már a lakosság által befizettetett, az alapoknak visszatéríttetik. VII. czikkely. A szerb nemzeti egyházi congressus minden évben és pedig a húsvét és pünkösd között levő időben összeül. A congressus ülésezése hat hét alatt befejezendő. VIII. czikkely. Azon esetre, ha ő felsége legfőbb felügyeleti jogát királyi biztos közbejöttével óhajtja gyakorolni, a biztos a congressus tárgyalásaiba s határozatai hozatalába nem avatkozhatik. IX. czikke 1y. A rendes congressust a metropolita-patriarcha hivja össze, vagy ez állomás megüresedése közben a metropolitai egyháztanács alelnöke ő szentségénél az 1868: IX. t. sz. értelmében történő előleges bejelentése mellett. X. czikkely. A congressus maga állapítja meg házszabályait. XI. czikkely. A congressus megalakultnak nyilvánittatik, mihelyt az összes képviselők többsége igazolva van. Határozathozatalnál a congressusi tagok többségének jelenléte szükséges s a határozatokat a congressus a jelenlevő tagok többségével hozza. XII. czikkely. A congressus elnöke a karloviczi érsek-metropolita és szerb patriarchs, vagy ha a patriarchai és metropolitai szék üresedésben van, a rangban legidősebb püspök, XIII. czikkely. Ha a congressus megalakulniuk van nyilvánítva, az egész congressusi idő tartamára megválasztja az alelnököt a világi rendből, ki az elnököt képviseli s ha az akadályozva van, teendőit végezi. Ép igy megválasztja a congressus, minden ülésszakra, a jegyzőket. XIV. czikkely. A congressus jegyzőkönyveit, melyek a congressus minden határozatát tartalmazzák, az elnök a hitelesítés után azonnal a magyar királyi minisztériumhoz fölterjeszti. A congressus föliratait ajánja az elnök, az alelnök és a jegyző. XV. czikkely. A congressus határozatait kihirdeti és végrehajtja a congressusi elnök, illetőleg a választmány. XVI. czikkely. A congressus nem fogadhat el küldöttségeket. XVII. czikkely. A csend és rend fenntartásáért az elnök felelős. XVIII. czikkely. A congressus működési körébe tartozik: 1) A gör. keleti egyház autonómiájának megvédése és fenntartása. 2) Az egyházi, klastromi, iskolai és alapítványi ügyek szervezése. 3) A metropolita s a szerb patriarchs, valamint a metropolita közegek választása. A congressus működési köre azonban nem terjed a dogmatikai, vallási, szertartási és lithurgiai ügyekre, amelyek ezután is a zsinat működési körébe fognak tartozni. , XIX. czikkely. Az említett működési kör értelmében a congressus szabályzatokat alkot: a) a plébániák, esperességek, szentszékek és főegyházi tanács számára, az egyházmegyék száma és kiterjedéséről, új klastromok alapítása, régiek megszüntetéséről, éppen úgy az egyházi fegyelmről, miután meghallgatta e tárgyban a püspöki zsinatot; b) a lelkészkedő papság, apátok és püspökök dotatiójától ; c) az egyházközségek szervezéséről, az érseki, esperesi iskolai és közigazgatási hatóságokról, az esperesi gyűlésekről és a szerb egyházi nemzeti congressusról. d) az alsó és felsőbb felekezeti iskolák és tanintézetek szervezéséről. Ide tartozik a tanterv megállapítása; az országos törvények határai közt. Kivétetik a theologiai tanintézet tanterve, mely a püspöki zsinat határozatától függ. e) A nemzeti egyházi javak kezeléséről és alkalmazásáról, ide értve a kolostori javakat, alapokat és alapítványokat az alapítványi czél, s alapító akaratának határai közt. f) Azon nemzeti egyházi javak felügyeletéről, melyeket a metropolita és patriarcha s a püspökök kezelnek. Ezenkívül tárgyalja a congressus. g) Az összes nemzeti egyházi alapok, alapítványok és intézetek kiadási és fedezeti költségvetését. Ide tartoznak az egész metropoliát és patriarchátust érdeklő kolostorok költségvetése is. h) A snb e) alatt említett alapok, alapítványok és intézetek számadásainak megvzsgálása, kivéve azon kolostorokat és tanintézeteket, melyek a XXII. czikkely h) pontja alatt emlttetnek; i) az egész metropolia egyház közmivelődési czéljaira szolgáló költségvetést s fel van jogosítva a deficitet az összes hívek közt repartitio által fedezni, mely a kormánynak helybenhagyásra előterjesztetik. Az erdélyi könyvtárak és gyűjtemények. Pulszky Ferencz az utóbbi napokban az erdélyi részekben tett körutat, hogy mint a műemlékek, gyűjtemények és múzeumok főfelügyelője saját maga ismerkedjék meg a hatáskörébe tartozókkal. A látottak és tapasztaltak felől részletes jelentést fog tenni a kormánynak, s az valószínűleg a hivatalos lapban lát majd nyilvánosságot. Addig is azonban átveszszük a „Hon“ következő előleges értesülését. Pulszky f. hó 7-kén érkezett meg Kolozsvárra s mindenek előtt az egyetemnek a múzeummal egyesült könyvtárát látogatta meg. Megától érthető, hogy ezen könyvtár, melyet a ritka szakismeretéről s pedáns szorgalmáról országszerte ismeretes Szabó Károly vezet, minden tekntetben mintaszerűnek mondható. Helyiségei a a lajstromozás egyiránt a legujabb igényeknek felelnek meg. Sajnos, hogy a volt orvos-sebészi facultas könyvtára még mindég a kath. lyceum könyvtárával van egyesülve, hol, daczára Schmidt Ágoston könyvtárnok szívességének, alig használhatják s mint ezen lyceum összes könyvtára másodemeleti boltozatlan helyiségében tűzveszélynek van kitéve. Ezen utóbbi könyvtár katalogja mintaszerű, kár, hogy uj könyvek szerzésére csak 200 frt van előirányozva. Az omos sebészi könyvtárnak, mily részben államköltségen van szerezve, ál járai kézbe átadása végett Pulszky már megtette az első szükséges lépéseket. A ref. collegium könyvtára szintén jó rendben van s az épület igét, tiszta ; sajnos, hogy a katalógok nincsenek az újabb módszer szerint készítve. Az unitáriusok könyvtáránál még nagyobb baj van, a mennyiben a könyvek nem tárgyak szerint vannak osztályozva, hanem minden hagyományozás külön thekában van elrendezve s csak a külön hagyományokról van katalógus, általános nincs. Ezen könyvtárban különben igen sok ritkaság van, igy p. Kolozsvár város dicatiója 1453-ból, melyben minden háztulajdonos neve, vagyoni állása stb. ki van jelölve s mely ennél fogva rendkívül becses Kolozsvár történelmére. Többek közt van itt egy adat, melyből kitűnik, hogy Hunyady László lovászának 8 aranyat fizetett a város, mert a király elé küldött tisztelgés alkalmával egy lovat megnyomorítottak. E mű három pergamen oklevéllel van bekötve, melyek közt egy 1450-ből ered s így már 3 év múlva fel volt használva. Pulszky különben nagy elismeréssel nyilatkozik az unitárius ifjak értelmiségéről s az ifjak önképzőkörének nagy gonddal ápolt könyvtárából. Általában az erdélyi prot. iskolák önképzőköreit dicsérettel említi. A kolozsvári múzeumok általában kitűnő rendben vannak. Finály s Koch gyűjteményei, daczára annak, hogy az orvosi fakultás az egyetem legszebb helyét foglalta el, dicsérettel említendők. Igen érdekes Heibig gyűjteménye, ki a székelyföld geológiai viszonyaira vonatkozó kőzeteket mintaszerüleg állította fel. A helyiséget nagyobbitani kellene. A muzeuskert épületében jelenleg az állat- s növény gyűjtemény van s részben a római kövek, melyeknek egy részét az egyetem folyosóján állították fel. Az állattani gyűjteményt Bccz igen szépen rendezte ; mintaszerűek dr. Hermann Ottó pókgyüjteménye, Bielz kagylógyüjteménye. A múzeumkertből Kanitz mintaszerű sűvészkertet alapított, melyről a mindenütt gáncsoskodó jó Brassai bácsi is csak azt mondhatta, miszerint „ha annyi pénzzel rendelkezett volna, Ő is megcsinálhatta volna így*“ Pulszky kiküldetésének főtárgya a maros-