Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)

1875-05-28 / 146. szám

lévai b. j. Szentgáli János tereskei földbirtokos, volt gazdatiszt és katasteri ügyvezető; a körmöcz­­bányai b. j. Raisz Kálmán nyug. megyei biztos, tagosítási és katasteri munkálatok­kal foglalkozó mérnök; a korponai b. j. Pongrácz Tivadar berczeli földbirtokos, ügyvéd és okleveles gazda; az ipolysághi b. j. G­e­r­h­á­r­d­t György telekkönyv­vezető az ipolysági kir. törvényszéknél, volt ke­­tasteri segédmérnök; a selmeczbányai b. j. E­b­e­c­z­­k­y Imre kővári közbirtokos; a vámos-mikolai b. j. Ivánka Imre palásti földbirtokos, b. ügyvéd, irtványföldek megváltása czéljából kinevezett jog­biztos ; a nagyrőczei b. j. Laczkovits János, pálfalvai lakos és bányamérnök; a rimaszombati b. j. Vajda Gyula, várgedei földbirtokos, okl. gazda; a rozsnyói b. j. Madarász Pál, gömör­­megyei csetneki földbirtokos, volt gazdatiszt. V. A kolozsvári kerületben, a bánffy­­becslő járásban. K­i­s­z­e­­­y László m. kir. telek­könyvi helyszínelő biztos, alsó-vidrai lakos; a ko­lozsvári b. j. Sebes Ferencz ideigl. nyugalmazott kir. földtehermentesitési alap-igazgatósági előadó, kolozsvári lakos ; a tekei b. j. legifjabb gróf B­eth-­­­e­n János jogtudor és szászadéi birtokos; a besz­­tarczei b. j. Dékáni Károly volt orsz. képviselő, volt katasteri tisztviselő; a szamosujvári b. j. B­o­­j­á­r Gyula bádoki földbirtokos és lakos; a hidal­­mási b. j. Biró József földbirtokos, volt katasteri ügyvezető, most megyei központi gyám Kolozsvá­ron ; a magyar-láposi b. j. Gyárfás Ferencz megyei központi közgyám és földbirtokos, detsi lakos; a deési b. j. Makray Lőrincz telekkönyvi helyszinelési főbiztos N.-Szebenben; a naszódi b. j. Brencsén Albert volt törvényszéki elnök szt.­­egedi lakos; a gyergyó-szt.-miklósi b. j. Ádám Ferencz gyergyó-remetei földbirtokos; a csik-sze­­redai b. j. Emberi József volt katasteri tisztvi­selő, most pénzügyi szürőtiszt Kolozsvárit; a szé­kely-udvarhelyi b. j. Pál Rezső magyar kir. adó­tiszt, volt kat. felszólalási vizsgálati biztos, n.-váradi lakos; az erdő-szt.-györgyi b. j. Papp János volt gazdatiszt és szolgabiró, kolozsvári lakos; a maros­vásárhelyi b. j. Szarvady Lajos sz. áll. hon­védszázados, marosvásárhelyi lakos ; a szász-régeni h. j. F­e­­­s­z­e­g­i Samu földbirtokos sz. kocsárdi lakos; a marosludasi b. j. Hantz Pál maros­­ludasi földbirtokos; a tordai b. j. V­i­z­i László m.-bogáti birtokos és árvaszéki jegyző Trodán; a felvinczi h­j. M­a­g­y­a­r­i Pál aranyosszéki al­­királybiró, felvinczi lakos. VI. A nagyszebeni kerületben, az abrudbányai becslőjárásban: Csergedy József m. k. adóhivatali ellenőr Fogarason; a nagy­enyedi b. j. Nemes Ferencz telekkönyvi biztos, kolozs­vári lakos; a gyula­fehérvári b. j. Csakleanu Sándor nyugalmazott úrbéri valósító főnök, balázs­­falvi lakos ; a szászvárosi b. j. T­h­e­i­­ Antal te­­lekkönyvi főbiztos és földadósorozati biztos, topán­­falvi lakos, a maros-illyei b. j. Nagy Lajos m. k. sz. áll. honvédszázados, maros-illyei lakos, a dévai b. j. Barcsay Kálmán m. k. belügymi­niszteri fogalmazója hátszegi b. j. Benedikty Róbert kir. tvszéki telekkönyvvezető Hátszegen; a szászsebes-szerdahelyi b. j. Nagy József tvszéki segédtelekkönyvvezető Deésen; a nagy-szebeni b. j. Szigerius Gusztáv érd. szász nemzeti szám­vevőségi kisegítő N.-Szebenben; a fogarasi b. j. G­o 1t . Ferencz, batonyai m. kir. adótárnok, volt kat. becslőbiztos; az ujegyháza-nagy-sinki b. j . Graffy Frigyes, m. kir. adóhivatali ellenőr, kő­halmi lakos; a medgyesi b. j. Hegyessy István, földtehermentesítést valósító bizottmányi segéd, maros­vásárhelyi lakos; a dicső szt.-mártoni b. j. Miklós István, csapói földbirtokos, volt szolga­biró; a segesvár-kőhalmi b. j. Kas­per Mihály, volt országos képviselő, kaczai földbirtokos; a kézdi-vásárhelyi b. j. Daczó János, Sepsi-Szt.­­György város polgármestere; a sepsi-szt.-györgyi b. j. Gidófalvy László, k. földtehermentesítést valósító bizottmányvezető S.-Szt.-Györgyön ; a bras­sói b. j. R­ápol­ti Károly, volt kat. biztos, egri lakos és birtokos. V­IDÉK Erzsébetváros­a, máj. 24-én. Egy őszinte, minden hivatali felhívás nélkül létrejött, alkotmányos megyei örömünnepélyről kí­vánunk röviden megemlékezni. Felsőfehér-, Küküllőmegye és Erzsébetvárosa három törvényhatóság közös főispánja ifj. gróf Bethlen G­á­b­o­r ur, f. hó 23-án d. u. taraczk­­lövés és zene mellett, nagy lelkesültség közt vo­nult be, tekintélyes számú lovas bandérium és­­ko­csi kíséretében Erzsébetvárosára, hol május 24-én volt mind a városi, mind a felső-fehérr megyei főis­pán» ünnepélyes beigtatása. Az ősi keresdi kastélyból a lakosság él­jenzése mellett kiindulva, Dánoson (Segesvárszék törvényhatóság területén) a lutheránus lelkész a fiatalság üdvözlő éneke mellett beszéddel s a kö­zönség koszorúkkal fogadta, a mig Dános végén az értelmiség s megyei földbirtokosság lova­sban­­deriuraa élén Hoffmann József adott lelkes kifejezést a nyilvánult köz­érzületnek, mely a szentlászlói hídnál tovább hiven tolmácsolva, a felső-fehérmegyei egész tisztikar s értelmiség élén annak közszeretetü alispána Apáthy Péter; — az Erzsébetvárosa határán felállított diadalívnél, a városi tanács s értelmiség fogadta az új főispánt, ki közszeretetnek örvend, mert benne mint a megye szülöttét — nagybirtokosát — s egyik alkotmá­nyos szellemű csatározó küzdőjét — úgy egykori tisztviselőjét tisztelhetve, itt őt általános őszinte lelkesedéssel a bizalommal párosult tisztelettel fo­gadta mindenki. Este nagy fáklyásmenet volt, melyen Felső- Fehér megye részéről a főjegyző, Mihály Lajos, Erzsébetvárosa részéről egyik tanácsos Zacharias János lelkes éljenzések közt üdvözölte, melyre a főispáni nyilatkozatok mindenkire a legjobb be­nyomást tették. A beigtatás a szokásos rendben mindkét tör­vényhatóságban megtörténvén, ezt délben egy 180 te­rítékű fényes magyar zamatu lakoma zárta be, hol a lelkes felköszöntések a jelenvoltakat mindvégig a legjobb hangulatban tartották, mihez járult az, hogy a jelenlegi főispánunk rég rég óhajtott kine­vezése által a megye jobbjainak, illetőleg az alkot­mányos érzelmű nagytöbbségnek régi vágya tel­jesült , s ehez részünkről lelkünk meggyőződéséből csak azt kívánhatjuk még, hogy vajha mentős hosszabb idejű legyen megyei főispáni működése, hogy annál eredményesebb lehessen alkotmányos hivataloskodása, a kissé lábrakapott gyomot a me­gye kebeléből kitisztíthatni......... Délután egyik veterán táblabírónk, Fogarasi János által az összes értelmiség pártalakulási értekezletre lévén egybehivó, megnyitó beszéde egyhangú lelkesültséggel fogadtatott, egyhangúlag kimondván, hogy a szabadelvű párthoz csatlakozik, s az annak bizalmi kifolyásából eredő kormányt támogatva, bizalmi köszönetét feliratilag nyilvánítja Tisza Kálmán belügyér úrhoz, megyénk egyik alkotmányos és szabadelvű közharczosa és szülötte, ifj. gr. Bethlen Gábor főispánná történt kinevezéséért. Végül indítványoztatok, hogy a gyűlés a felső fehérmegyei külkerület számára a szabadelvű ■iTr',rm­TÜM^—iWH——M——PM párt részéről a jövő országgyűlésre képviselőt jelöljön, a­mire egyhangúlag e megye egykori tisztviselőire bukkant földbirtokos "Köntzei Ká­roly — lelkes éljenzések közt kijelöltetett s er­kölcsi támogatása "elhatároztatott. A belkerület részére a kijelölés a jelenben érintetlenül hagyatott, s valószínűen közelebb ott megtörténik, hol hir szerint gr. Nemes Nándor­nak, mint a szabadelvű párt tagjának megvá­lasztását reményük. Erzsébetvárosán egyik képviselőjelölt Csíki István, a második választókerületben Dániel Márton hirszerint Szentkovics Dénessel fog meg­küzdeni. Egy bizottm. tag. iMMhm — Magyarország és Erdély. Jeles művészek által készített számos aczélmetszettel. Irta dr. Hunfalvy János, egyetemi tanár. E czim alatt nagyérdekü vállalat indult meg buzgó fiatal könyvkereskedőnk Kókay Lajos bizományában. A vállalat czélja Magyarország és Erdély egyes kiváló részeinek megismertetése, s a szebb he­lyeknek képpel való illustrálása. A szöveg főleg a történelmi, népiemei és művészeti adatokra ter­jeszkedik ki. Az első és második ilzet Budapest nevezetesebb pontjait tünteti elénk. Az első kép a „Ferencz­ József kőpart és lánczhíd“-at, a második a „Margit-sziget“-et, a harmadik a „Fővárosi vigadó“-t, a negyedik a „Budapesti várkapuból feltetsző kilátását ábrázolja. A vállalat füzeten­­kint jelenik meg s minden füzet két aczélmetszet­­ből s fél ívnyi szövegből áll. Az egész munka há­rom szakaszra van osztva s minden szakasz vagy kötet 20 füzetet foglal magában. Az első szakasz Budapestet, továbbá a Balaton környékét s dél­­nyugati Magyarországot, valamint a dunai váro­sokat­ Pozsonyig tárgyalja, a második a felföldet, a harmadik pedig Magyarország keleti részét és Erdélyt. A díszes kiállítású munka magyarul és németül külön-külön kiadásban lát világot. Egyes füzet előfizetési ára 50 kr. Minden szakasz utolsó füzetében közölve lesz az előfizetők névsora. A becses vállalatot melegen ajánlják közönségünk figyelmébe. — Az akadémia értekezéseiből megjelent: 1) Emlékbeszéd Vállas Antal külső tag felett. Galgóczy Károly lev. tagtól. — 2) Em­lékbeszéd szárhegyi gr. Láz­á­r Kálmán 1. tag fe­lett. Xántus János levelező tagtól. 3) Quetelet em­lékezete Keleti Károly levelező tagtól. Arak egyen­­kint 10—10 kr. 4) A kerületre reducálható felü­­let-egészletek elméletéhez. Réthy Mórtól. Ara 15 krajczár. 5) A rakováczi sanidiatrachyt és föld­­pátjának vegyelemzése. Kok Antaltól. Ugyancsak itt említjük meg a derék Budenz József nagy­becsű „Magyar-ugor összehasonlító szótárjának második kötetét. E munka bizonyára nemcsak nálunk, de a külföldön is élénk elismerésben ré­szesül, s ezt széles ismerete, mély tudományossága joggal is megérdemli. Végre előttünk fekszik az akadémia kiadásában: „Mathematikai és termé­szettudományi közlemények“ 9-ik kötete. Szerkeszti dr. Szabó József. Még az 1871-iki évre szól. Ara­­ frt 50 kr. — A kereskedelmi t­ör­vény (1875 iki XXXVI. törvényczikk) hivatalos kiadása Wodia­­nernél, hiteles kiadása pedig Zilahynál megjelent. Amaz 80 kr. emez 50 kr. — Az „Otthon szépirodalmi és ismeretter­jesztő havi közlöny májusi számának tartalma a következő: Petőfiné-Szendrey Julia. Lanka Gusz­távtól. Nyilt hangok. Költemény Tóth Endrétől. A várva-várt. Elbeszélés G. Büttner Júliától. A dar­­vakhoz. Költemény Balassa Bálinttól. A szerelmes arszlán. Amadéé Achardtól. Műtárlat Prém Jó­zseftől. Irodalmi szemle. A füzet ára 70 kr. Az „Athenaeum“ kiadásában megjelen­tek: 1. „A bizonyítás elmélete a pol­gári peres eljárásban“, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásokra. A magyar tudományos akadémia által a Stro­­kay-dijjal koszoruzott pályamunka. Irta Zr­i­n­s­z­k­y Imre, a pesti kir. itélő­tábla pótbirója. Zii­n­s­z­k­y Imre azon jogtudósok között, kik az utolsó néhány év alatt fölléptek, egyik legképzettebb. Gondolko­zása logikus, előadása világos, szabatos, magya­ros. E munkájáról is nagy elismeréssel szólnak a szakférfiak. A munka a bevezetése kívül három részre oszlik: az e­­­s­ő a bizonyítás­tan általános részével, a második az egész bizonyítéki mó­dokkal, végre a harmadik a bizonyítási eljá­rással foglalkozik. Ara 4 frt 50 kr. —■ 2. „A di­csőség bolondja“ Regény. Irta ifj. Ábrányi Kornél. Eredetileg a „Magyar Politika“ tárczájában jelent meg, s onnan* képez e kötet külön lenyo­matok Ifj. Ábrányi Kornél, a fiatalabb irói nem­zedék egyik tehetséges tagja, ki pár elbeszélésével megmutatta, hogy jó érzéke van a mese-alkotás­hoz, jellemzéshez és a leíráshoz egykránt. A kötet ára í írt 80 kr. — 3. „Apa és fia.“ Regény Detleff Károlytól. A két kötet ára 2 forint. — F­ra­n­czia ny­el­v­tan a legújabb mód szerint. Irta Königsberg Márk. E czim alatt kaptunk egy kis tankönyvet, mely föladattárral, nyelvgyakorlatokkal és egy rövidke szótárral van ellátva. Főleg kezdők számára készült. Épp azért mellőzött minden kivételi szabályt, és csakis nagy­ritkán tesz egy-egy kivételt. Az olvasásra nézve abban különbözik módszere, hogy a szavakban az olvasási szabályokra vonakozókat vastagon jelöli. Az igék közül csak a főigéket ismerteti. A sorszá­mokat egész százig teljesen adja. Eddig csak az első rész látott világot. Ara nincs följegyezve. Mai hegyekben — különösen a svábhegy, disznófő, zugliget és szép juhásznő vidékén létesítendő gya­log- és kocsi­utak előállítására vonatkozó terveze­tet ; az ezen tervezeten kitüntetett utak bejárására Varasdy Lipót, Ország Sándor és Wohlfahrt Hen­rik urakból álló bizottság küldetett ki. A műszaki osztály az ó­budai kültelki sza­bályozásra vonatkozó tervezetet legnagyobb rész­ben már befejezte, hogy azon tervezet a három­­szögtani felmérésekkel összhangzásba hozassák, fel fog kéretni a fővárosi közönség, miszerint be­leegyezését adja arra nézve, hogy a felvétellel megbízott kataster részéről az üvegtáblák köz­vetlenül a közmunkák tanácsának adassanak át. Ezzel kapcsolatban egyszersmind elrendelte­tett, hogy a fentebbi területre vonatkozólag öt da­rab tervpéldány (1”== 10° és 5”=20° mértékben) ál­líttassák elő a közmunkatanács költségén, mely tervezetekre a szabályozási vonalak is felveendők lesznek. Több krisztinavárosi háztulajdonosnak a bu­dai és illetőleg a vasúti híd környéke szabályo­zásának módosítására vonatkozó kérvénye, mint­hogy a szabályozási tervezet már a fővárosi kö­zönséghez áttétetett, együttes tárgyalás végett a fővárosi közönséghez át fog küldetni. A fővárosi közönség fel fog hivatni, misze­rint az alagút előtt elterülő csatornának bővítése iránt annyival is inkább intézkedjék, mert az jelen helyzetében esőzések alkalmával az itt leömlő víz­mennyiséget magában felvenni nem tudván, a fo­­nterát egész a lánczhídfőig elönti. A pénzügyi minisztériumnak a fővárosi ható­ság azon határozata ellen beadott felfolyamod­ványára, nézve, mely szerint a régi dohánybeváltó és só­hivatal-épületnek kiürítése és lebontása elrendel­tetett, — a tanács azon határozatot hozta, hogy a lerombolás határideje az 1876-ik évi november hóig oly feltétel alatt hosszabbittatik meg, hogy a ma­gában már avult és korhadt épületen a szüksé­ges helyreállítások és kijavítások azonnal megte­tessenek. Tömöry, Grabovszky, és érdektársainak a városház-tértől a Danára vezető utcza szabályo­zási vonalának megváltoztatására irányult folya­modásoknak — miután ez ügyben a közmunka­tanács és főváros közönsége egyhangúlag és végle­gesen határozott, — hely nem adatván, erről az érdeklettek a fővárosi hatóság útján értesittetni fognak. A következő építési engedélyek akadálytala­nul kiadattak . A III. ker. elöljáróságnak, 2 korona utczában iskola-épületre.­­ Basching Simonnak II. ker. Horváth utczában 308. sz. a. átalakításra. Wohlfarth Henriknek II. ker. bécsi­ kapu té­ren 766 sz. a. átalakításra. Prokesch Antalnak II. ker. főuteza 57. sz. a. átalakításra. Gyurkovits Júliának I. ker. ördögárkon 743. sz. a. átalakításra. Meyerberg Istvánnak I kér. aranykakas­­utcza 764. sz. a. átalakításra. Tégla- és szénbánya-társulatnak I. ker. Laszlovszky-féle vám mellett keritésfalra. Szillerer Erzsébetnek III. ker. bécsi­ utoa 132. sz. a. átalakításra. Csepely Sándornak I. kér. gellérthegyi sző­lőkben 10771. sz. a. nyaralóra. Barna Zsigmond IV. ker. sonteza 251/4 sz. a. két emeletre. Rózsa Péternek VIII. ker. koszorú-nteza 723/15 sz. a. földszintre. Patits Ferencznek VIII. ker. József-utczában átalakításra. Obergemeiner Józsefnek VIII. ker. Prater utcza 57. sz. a. istállóra. Agarasztó Szilárdnak VIII kér. Eszterházy­­utcza 1492/13 sz. a két emeletre. Müller Andrásnak VI. ker. vitéz-utcza 977. sz. egy emeletre. Weinhändler Elizának. VIII. ker. nap-utcza 174/a sz. a földszintre. Agarasztó Miklósnak IV. ker. kecskeméti utcza 3 sz. a. három emeletre. A jegyzőkönyv hitelesítésével Ribáry József és Zsigmondy Vilmos tanácstagok bízattak meg. A hivatalos lapból.­­- Uj közjegyző. A kir. igazságügyminiszter N­e­m­e­s Péter belügyminiszteri nyug.­titkárt s volt or­szággyűlési képviselőt Brassóba kir. közjegyzővé ne­vezte ki. Kinevezés. A kir. igazságügyminiszter a buda­pesti keresk. és váltótörvényszékhez jegyzővé Végh János budapesti kir. táblai fogal­mazót nevezte ki. — Alapszabál­y-m­egerősités. A sárvári hitel- és leszámítoló intézetből „sárvárvidéki takarékpénz­­tár“-rá átalakult részvénytársaság alapszabályai a földmi­ve­­lés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium által a tör­vényes bemutatási záradékkal elláttattak. A fővárosi közmunkák tanácsából. (Május 26-én.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést délutáni 4 órakor megnyitván, bemutatja az 1873. évi bécsi világkiállításnak nemzetközi bi­zottsága által a fővárosi közmunkák tanácsa ré­szére építésekért legnagyobb elismerésének kifeje­zésére kiállított kitüntetési okmányt, mely a tanács­teremben ki fog függesztetni. A miniszteri­elnökség fel fog kéretni, hogy a közmunkák tanácsa pénzügyének rendezésére vonatkozólag felterjesztett jelentését mihamarább véglegesen intézze el, mert egyrészt a sugárúti építkezések máris előre haladtak, másrészt pedig egyéb az évi előirányzatban felvett munkálatot, kivitele szintén annak elintézésétől függ. A kültelki utak, utczek és terek alakítására szükség lendő telek­területeknek átbocsátására vo­natkozólag ideiglenesen már az építkezési szabá­lyokban létettek intézkedések. Minthogy azonban ezen intézkedések iránt a gyakorlati életben nehéz­ségek merültek fel, ezen tárgy újabb megvitatás végett egy bizottsághoz utasíttatott. Kívánatos lé­vén, hogy a tárgyalások alkalmával már a bizott­ság előtt bizonyos pozitív adatok legyenek, fel fog kéretni Bécs és Berlin városok tanácsa, miszerint a kültelki viszonyokra és szabályozatokra vonat­kozó s gyakorlatban levő statútumaikat a tanácscsal közölni szíveskedjenek. _____A kebelbeli műszaki osztály bemutatja a ku­­ laptulajdonosok, Légrády testvérek, Csernátony I­ajos. ............. ■ . . ..4^. »*• HÍREK Május 28. IZSÓ MIKLÓS meghalt. Zsenge szobrászatunk leggeniálisabb képviselője bevégezte pályáját, még mielőtt csak egy közönsé­ges rövidségü életkor gyümölcsöztette volna e nagy tehetséget, mely dús adományai tudatában oly haj­landó volt a forrongásra. És a férfikor, mely e­­forrongásokat már az alkotó erő számára használ­hatta, megfagyaszta örökre. Képességei, alkotásai hosszú művészi életet, egészsége, testi nagy ereje százados életkort jósoltak. Meghalt fiatalai, alig 36 éves korában, s művei a fájdalmas fölkiáltásra késztetnek : miért ily korán ? Mert nevezetes szerep jutott számára fejlődő szobrászatunkban, mely nincs messze még az áttörésen. Izsó nemcsak hivatott művelője volt a szobrászatnak, hanem önálló, eredeti tehetség is, mely a művészetben ha­tározottan lép föl külön hely meghódításáért. E miatt fogja őt sorttá emlegetni a magyar műtörté­net igen késő idők múlva is. Mint genre-művek alkotója rendkívüli érzékkel bírt a nemzeti typus iránt. Az arcz kifejezése, egy mozdulat, az egész testállás oly határozott jellegek nála, melyek csak­nem b­eszélnek, mint egy nép nyelve. Mindenki ismeri „Busongó juhász“-át, mely a múzeum műkin­csei közt nagyon nevezetes darab lesz, mint szob­rászatunk fejlődésének egészséges és gyönyörű emléke. Nem tudjuk, hol van az a mellszobor, mely egy kecskeméti paraszt lányt mutat, melynek arczáról az alföldi typus oly kellemesen mosolyog felénk. Azt sem tudjuk, mi lett ama kettős alakból, melyek egy fonóházi jelenet hősei. A lány elejti az orsót, s legény fölvette és csókot kér váltságul. Ezt csak gipszben készítette el; megrendelést nem kapott rá. Mind életteljes, jellegzetes művek, a fajbeli jelleg ama vonásaival, mely a művészi adományok közt sem foglaltatik mindig. Ez irány volt Izsó művészetének főtörek­vése, és sokkal nagyobb mérvben foglalkozott az­zal, mintsem a mennyiről tudomása lehetett a nagy­közönségnek. Csak úgy léphetett a nyilvánosság elé, ha megrendelést kapott. A márvány, a hosszú — Részvéttel halljuk, hogy dr. Bal­­dácsy Antal volt országgyűlési képviselő, tegnap, midőn Fegyverneken a vasúti coupéba ült, szélhü­­dés által találva, most veszélyesen beteg.­­ Nagy szerencsétlenség történt tegnap délben a váczi körút és a­nteza sarkán levő 58. sz. ház pinczéjében. E pincze szeszszel és pá­linkával van telve, és Zsigmondovics Henrik szesz­gyáros éppen lent dolgozott egy segéddel, mikor egyszerre tűz támadt, még eddig ismeretlen módon. A segéd azonnal kimenekült, de Zsigmondovics már nem tudott a pillanatnyi idő alatt nagy láng­gal lobogó spirituson áthatolni, mely éppen a pin­cze bejáratát zárta el. A füst csakhamar kitört az ablakokon , nagy tömeg gyűlt össze a vész színhelye körül. Segítség az ajtón át nem mehetett be. Zsigmondovics egyik szerelő ablak rácsozatához kapaszkodott föl, de itt sem volt menekvés. Mond­ják, hogy a segitni akaróktól a házmester minden szerszámot megtagadott, melylyel a rácsozatot ki lehetett volna törni. Félt a kártól. Pedig minden pillanat drága volt egy emberéletre nézve. A sze­rencsétlen háromszor kapaszkodott a rostélyhoz, szívszakgató hangon kiáltozva segély után. Az aj­tón a lángokon keresztül is próbálták megmenteni, kötelet dobva hozzá. Egyszer érezték is, mintha megfogta volna valaki, de a szerencsétlen embert nem tudták megmenteni. Végre megérkeztek a tűz­oltók, a pinezét vízzel árasztották el, s ekkor ki­hozhatták Zsigmondovicsot is, egészen összeégve, úgy hogy egyetlen vonását sem lehet fölismerni. Nagy család maradt utána. — A nemzeti színházban szombaton este Danncz Nina k. a. lépett föl, mint Marita a „Csók“ vígjátékban. A kisasszony színpadi képes­ségét eléggé ismerte már a közönség a budai szín­kör múlt nyári előadásaiból. Fölléptetését tehát ez sem és a szerdai kísérlet eredménye sem igazolta. Dancz k. a. csinos színpadi alak, fürgén és sokat mozog, de merő külső modorossággal tesz és mond mindent, s a kedély egy-egy melegebb vonását alig lehet észrevenni. Az sem válik előnyére, hogy be­szédmodorába valami édeskét kever, és csücsörített ajkat szeretnek selypítni. Közönség elég nagy számmal jelent meg, s a kisasszonyt többször meg­tapsolta. — A budai színkörben holnap szom­baton és vasárnap tartja első két előadását Te­­mesváry színtársulata. — Ribarz János öngyilkossága. A trieszti bukások s főleg Cloetta és Schwarz elég fizetésképtelensége öngyilkosságra vezette a bécsi előkelő pénzvilág egyik legtiszteltebb tagját. Ri­barz János teljesen önerejéből, szorgalma és becsü­letessége által emelkedett fel. Mint egy váltóház írnoka kezdte pályáját, nemsokára azonban annak vezetője, majd üzlettársa lön. Aztán ő maga is nyitott egy bankházat, melyet 1864-ben eladott s azóta teljesen csak tiszteletbeli hivatalainak élt. Tagja volt a tőzsde-kamarának és 1863 óta igazgatója, 1872. óta pedig alkormányzója a nem­zeti banknak. Az alapítási korszak szédelgéseitől mindig távol tartotta magát. A trieszti megbukott háznál 800,000 frtig volt érdekelve s a hatvan éves férfin, ki nem bírta e váratlan csapást elvi­selni, szerdán késő este egy pisztolylövéssel vetett véget életének, Heiligenkrenzban Bécs környékén.­­ Az első magyar általános tiszt­viselő-egylet ellenőrző tanácsa f. hó 21-én tartotta Gombos Gusztáv m. kir. pénzügyminiszteri osztálytanácsos s egyleti alelnök elnöklete alatt f. évi első negyedéves ülését. A tanács tagjai majd­nem teljes számban jelentek meg, s az egylet vi­szonyai iránt élénk érdeklődést tanúsítottak. Az igazgatóságnak a negyedévi üzleti forgalmat, s az egylet vagyoni állását illetőleg tett előterjesztései megnyugtató tudomásul vétetvén, ugyancsak az igazgatóság javaslata folytán az egyleti ügykeze­lés és az üzleti ágazatok részletes és beható meg­tekintése s időnkénti vizsgálata czéljából egy 3 tagú bizottság küldetett ki, oly megbízással, hogy az eljárásának eredményéről s szerzett tapasztala­tairól a legközelebbi negyedéves tanácsülés elé ki­merítő jelentést tegyen. Ezen bizottság tagjaivá lettek : Henisch Rezső m. kir. államszámvevő­széki számtanácsos, Petkó Ist­v­án pénzügy­­miniszteri számtanácsos, és dr. Bocsk­o­r Ká­roly pénzügyminiszteri számtiszt. idő, mely életteljes alakot ad vésővel a hideg kő­nek , mind drága dolgok. Izsó szegény volt, mű­termét sokáig egy közönséges kocsiszín képezte. A­mire becsvágya ösztönözte, az legtöbbször agyag­mintázatokban igyekezett némi elfoglaltságot nyer­ni. Igen sok genre-alakot kés­ített agyagból, a szobrászok vázolni szokták eszméiket. Vén korte­sek, rongyos czigányok, hetyke falusi legények egész sorokban álltak a polczon, várva, hogy le­léphessenek onnan. Ott maradtak. A mellszobrok készítésében nemcsak az élet­­hűségre törekedett, hanem a kifejezésre is, s az arca a plastikus szépséget mindig megnyerte puha vésője alatt. E tekintetben igen szép a debreczeni Csokonai-szobor feje. Petőfi szobránál az élethű­­­ségből már többet áldozott a költői kifejezésért. Mellszobraiból sok van a múzeumban, és sok van magánosoknál is. Zrínyi a költő, Rákóczy Ferencz, Arany, Egressy, Tóth József, Eötvös, Ghyczy, Bernáth Gáspár stb., nevezetesb mellszobrai. Bár­mit dolgozott, mindeniknek van értéke, mert szép technikával készített mindent. Monumentális mű eddig csak egy van tőle: Debreczenben, Csokonai szobra, mely legszebb szobrunk. De Petőfi szobor mintáját is elkészítette, most pedig a szegediek Dugonics szobrával bíz­ták meg. Ennek csak vázlatai vannak meg, mert e munka közben lepte meg a betegség, mely gyor­san aláásta a vasegészségü embert, s ma a sírba döntötte. Izsó gyorsan jutott névhez a „Busongó ju­hász“ által, melynek hirét egy per is növelte. So­kat, nagyon könnyen és teljes ambitióval dolgo­­gozott. Neki csak műszerető emberekre lett volna szüksége, hogy most sok mű tegye még érezhe­tőbbé korán elhunyta veszteségét. Első mestere Ferenczy volt, kiről mindig nagy kegyelettel be­szélt. Aztán Bécsben, Münchenben és Berliben ta­nult , három év előtt pedig Olaszországban tett körutat állami költségen, s aztán mint tanár mű­ködött az orsz. mintarajztanodában. Izsó kedélyében sok szilajság volt, s bizo­nyos makacsság, mely nem engedte, hogy saját maga vagy műve érdekében akárhol is fölemelje szavát. Anyagi gondokkal is gyakran küzködve, nem egyszer keserűség fogta el, s ilyenkor mo­gorva, és magába zárkózott lett, hozzáférhetlen még legjobb barátai számára is. Legutóbb kis fiacská­jának elhunyta is búsította. A Petőfi-szobor fölállítása a művész elhunyta által alkalmasint késni fog. Az első nagy mintát elkészítette, de az öntéshez való nagy minta még nincs készen. Izsó halála, a kialudt nagy tehetség miatt, csak egyik veszteség. Másik veszteség, hogy oly művészetünket sújtja, mely csak most fejlődik és művelői kevesen vannak. volt. Csaba, május 24. Este fél óráig tartó erősebb esőnk volt. Déva, május 24. Egy óráig tartó gyengébb esőnk KÖZGAZDASÁG — Gazdaság! kiállítás Zagy­ Atádon. A nagy­atádi gazd. kör f. hó 23., 24. és 25-ikén rendezett kiállítása szépen sikerült. Számos, kiállí­tók és érdeklődők jelenlétében Széchenyi Pál gróf nyitotta meg az ünnepélyt egy lelkes beszéddel. A versenyen első díjat nyert a Fehér Miklós ál­tal kiállított amerikai Sulk­y-R­a­k­e nevű széna­­gyűjtőgép, továbbá Hornsby R. és fiai legújabb „Paragon“ nevű fűkaszáló gépe a Wood, Johnston, Champion és Hothert által kiállott gépek ellenében. — C­áfolat: Azon hír, melyet a bécsi „Presse“ f. hó 25-iki száma közölt, hogy a magy­­ar t. w­agyon­k­ö­l­csönző társulat vagyon­­parkját eladni és liknidálni szándékozik, mi­kü­lönben e társulatnak közelebb tartott rendes köz­gyűlésén is hasonló irányzatos alakban fölmerült, s a „M. H.“ értesülése szerint minden alapot nélkülöz. Sőt a nevezett forrás még ezen felül azt is jelenti, hogy e társulat — mely a lefolyt és fö­lötte kedvezőtlen üzleti évben a befektetett tőke 5°/C-ás gyümölcsözését eredményezte, — csak nem rég több bel- és külföldi vasúttársulattal egyezmé­nyeket kötött, melyek a vállalat felvirágzását fog­ják előmozdítani. — A tzlavaszorosi vasút kiépítésére újból megindultak az alkudozások. Vágvölgyi vasutunk érdekében, mely a nélkül csak a helyi forgalomra van szorítva, óhajtandó volna, hogy ez alkudozások minél előbb kívánt eredményre vezetnének. — Az álladalmi ménesbirtokok gabo­natermékei. A földr mívelés-, ipar- és kereske­delmi minisztériumnál szerdán déli 12 órakor ár­lejtés tartozott a kisbéri, bábolnai és mezőhegyesi álladalmi ménesbirtok termékeire (búza, rozs, rep­­c­e stb.). Kozma miniszteri tanácsos, mint elnök, Schnierer osztálytanácsos s több hivatalnok jelen­létében, az árlejtés nyilvánosan, az ajánlattevők személyes jelenlétében történt. Pontban 2 órakor felbontottak az ajánlatok. Beérkezett 14 ajánlat, melyek mind el voltak látva a szükséges biztosíté­kokkal. A mostani gabona­árakhoz képest az aján­latok állítólag igen kedvezők voltak, az ajánlat­tevők közt bankok is fordultak elő, mint például: a székesfehérvári bank. Az eredményről legköze­lebb.­­ Vasüzlet május húban. A magyar vaspiac­ központi irodájának tudósítása a követ­kező főbb adatokat tartalmazza: Nyersvas-eladásunk a lefolyt időszakban jobban csak a belföldre szo­rítkozott, melyből 38,200 mázsa szállíttatott el, és pe­dig : Budapestre 8200 m., Bécsbe 7500., oderbergi irányban 2000 m., magyar telepekbe 20,500 mázsa. Miután a nyersvas-szükséglet több irányban növe­kedik, az árak is megtartják magukat és a jövő időszakra árfelszökés is várható. Jelenlegi tapasz­talatok szerint több nemű nyersvasunk a bessemeri gyártáshoz alkalmatos, melyet mi vasiparunk eme­lésére tüntethetünk ki. Ily bessemeri gyártáshoz alkalmas nyers vasból van ez év végéig időszakon­kén­ti szállításra 68,000 mázsa, mint legcsekélyebb termelés, mely a szükséglethez képest emelkedhe­­tik is. Öntöde s kavaró vasból a további zárlatok ez évre mintegy 200,000 mázsára rúgnak s szük­ség esetén többre is van kilátás. Azonnali elszál­lításra 84,000 m. készlet áll rendelkezésre, mely mennyiségből 38,000 m. kavaró, 46,000 m. pedig öntöde nyers vas. Nyers vasunk jelenlegi árjegy­zése vasúti kocsikban vámmázsa, vagy 50 kgron­­ként. Budapesten : Betlóri 2 frt 56 kr, gerliczei 2 frt 55 kr, pleszkói 2 frt 65 kr. Aradon: dézsái 2 frt 60 kr. Tornallyán : plószkói 2 frt 40 kr, c­is­­nyóvizi 2 rt 25 kr, 2 frt 35 kr. Betléren: bet­­éri 2 frt 35 kr. Rozsnyón : berzéti 2 frt 20 kr. Kassán : jászói 2 frt 10 kr, 2 frt 15 kr. Hivatalos jelentések az esőzésekről. Keszthely, május 24. 15/4 óráig tartó erősebb esőnk volt­ Székesfehérvár, máj. 24. Délután 15 perczig tartó meglehetős záporesőnk volt. Segesvár, május 24. 4 órát tartó erős­bb esőnk volt. Arad, május 24. 15/2 óra hosszat tartó erősebb esőnk volt. Barcs, május 24. Másfél óráig tartó erősebb esőnk volt. Kalocsa, május 24. 3 óráig tartó gyöngébb esőnk volt. Szegszárd, május 24. Délutáni négy órakor fél óráig tartó gyönge esőnk volt, a láthatár borult, esőt re­ménylünk . Kaposvár, május 24. Fél óráig tartó gyengébb esőnk volt. Kanizsa, május 24. Egy órát tartó csendes esőnk volt. Veszprém, máj. 24. Délután 1­/2 órától 3­ óráig tartó gyenge esőnk volt. Besztercze, máj. 24. Délután 4-től 5-ig 1 óra be­­kes esőnk volt. . Tfizsde és gabinacsarnok. Budap­est,máj. 28. Értéküzlet, Déli tőzsde. A hangulat kedvező bank- és malompapírok iránt, melyek jó forgalomban szi­lárd árak mellett keltek. Kötések: magy. vasúti kötes. 101, magy. sorsjegy 82 s/s, szőlődézsma kötv. 75 3/g, a pesti keresk. b. 6 °/C,és körlevele 88 V4, magy. éjszak-ke­leti vasút 128, municipalis b. 32 V4, magy. hitel 224­­/­­, osztrák hitel 235.40—235.60, földhit. r. 77-77­­/4, takarék és hitel b. 96—65­­/a, orsz. központi tkpt. 89­­/2, Viktó­ria gm. 122, molnárok és sütők gm. 263, I. budapesti gm. 695, Pannónia gm. 450, Barber-féle serfőző 387, pesti ló­­vasút 229. Búza csekély kinálat és valamivel élénkebb vétel­kedv mellett 5 krajczárral drágábban fizettetett mint teg­napelőtt ; mintegy 40,000 mázsát adtak el a következő árak mellett: 881/a fontos 5 frt 30 krral, 88 fontos 5 frt 17­1 krral, 87­2 fontos 4 frt 85 kr és 5 frt l1’/1 krral, 858/a fontos 4 frt 70 kr és 4 frt 85 krral, 85 fontos 4 frt 60 krral, 83 fontos 4 forint 25 krajczárral vámmázsánként 3 hónapra. Asancelouza szeptember októberre a külön­féle országrészekből jelentkezett eső hírek folytán lanyhább, mintegy 20,000 mázsa kelt el 4 frt 430/2 kr, 4 frt 42V2 kr, és 4 frt 40 krral vámmázsánként. Rozsból eladatott 1000 mérő 3 frt 35 krral 80 bécsi font szerint. Árpa változatlan. Tengeri még mindég csökkenő, kész áru 2 frt 90 krral kelt el vámmázsánként; május-júniusra elkel; 20000 mázsa bánáti 3 frt 2­/2 kr 3 frt 1 krral és 3 frttal vámmázsánként és ezen utolsó árral kínálva maradt; ju­­lius-augusztusra eladattak 10000 mázsa bánáti 3 frt 10 kr és 8 frt 8'k­ krral vámmázsánként. Zab­lanyha, május-júniusra 1 frt 90 krral kínálta­­tott, míg szeptember-októberre 10000 mérő 1 frt 73 krral, 50 bécsi font szerint, Győrött átvéve, kelt el. R­e­p­c­z­e szilárd, mind kivitel mint pedig gyárosok számára keresett, mintegy 8000 köböl kelt el, káposz­­tarepezéért augusztus-szeptemberre lls/4 frtot és ll5/8 frtot bánátiért pedig julius-augusztusra 10 frt 90 krt és 10 frt 62­/1 krt fizettek, 150 bécsi fontért. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Egerben, junius 30. Ritosy Ignácz birtoka 4000 forint. — Szamosujváron junius 22. Berin­gyán Grigor birtoka 1161 forint. — Iionda-Patakon junius 24. Kriszte Gábor ingatlanai 3161 forint. — Puszta-Ková­csiban junius 24. Csurda Józsefné ingatlanai 3886 forint. — Rozsnyón, junius 22. Szegheő Schenovicz Czeczilia háza és szántóföldje 20417 forint. — Váczon junius 17. Szikra Lajos és Csajka István házai 3350 forint. — Vármágán junius 12. Dósa Anna erdőrésze 3180 forint. — Varjason junius 26-án Szavics Pál háza 2661 forint. — Ungvártt, július 13-án Glück Chaim háza 13.966 forint. — Csabán jul. 7. Zahorán Mátyás ingatlanai 2195 forint. Csőd: Marusán Bogdán szamosujvári vegyes­­kereskedő ellen, bejei, junius 30-ig, perügyelő Voith Miklós. Felelős szerkesztő: Cserit Atony Gajos. Jtynmatatt * «Krády testvéreknél*

Next