Ellenőr, 1875. augusztus (7. évfolyam, 211-240. szám)
1875-08-01 / 211. szám
Előfizetési árak Egész évre . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . 10 » — „ Egy hónapra 1980 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön- - Kéziratok viszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el POLITIKAI NAPILAP. 211. szám. Budapest, vasárnap, augusztus 1. 1875. IV. évfolyam. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám [íségvány ■ a testvérek Irodájában.) Kiadóhivatala: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. n. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. * Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre..............................20 forint ~ ,kr Félévre....................................10 » ” “r‘ Negyedévre...............................f ” JJ* Egy hóm......................................1 »» Kr' Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem üdülik. ________ TÁVIRATOK. Bécs, július 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Kész gabona lanyha. Eladók eleinte nincsenek megelégedve a kínált árakkal, minek folytán mindkét rész tartózkodó marad. Határidőre nincs forgalom. . Bécs, július 81. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Kész búza csak 5.30-40 krajcárral adható el. Határidőre csöndes az üzlet. Búza 5'85, 5 90. vámmázsánkint. Zab 4'54—4'55 b. mázsánkint. Üzlet általában igen kevés. Bécs, jul. 31. A „N. Fr. Pressernek Konstantinápolyból távirják, hogy az ottani osztrákmagyar colonia a budai vízkárosultak javára gyűjtést indított meg. ................ Berlin, jul. 31. Maiorescu romániai miniszter Párisba utazik; a romániai vasúti ügyek szabályozására vonatkozó részletes tárgyalások a Páriscal történendő egyéb tárgyalások befejeztéig felfüggesztettek. Berlin, jul. 31. A „Norod. Ztg.“ értesít, hogy a lapok jelentései, melyek szerint a birodalmi kormány a vámszövetségi tarifa átható rendszeres revisióját tervezné, teljesen alaptalanok. Turin, jul. 31. Az itteni fogházban a foglyok között fegyveres zendülés tört ki; miután két őr megsértetett, katonaság lépett közbe fegyvert használva s a rend csakhamar helyreállittatott; a vizsgálat folyamatban van. Szt.-Pétervár, jul. 31. Egy szerdától péntekig dühöngő tűzvész Brjansk városának kétharmadrészét elpusztította; a beállott nagy esőzés megmente a várost a végpusztulástól. Bukarest, jul 31. A romániai fejedelem Sinaiban megbetegedett, azonban állapota már javulásnak indul. Szt.-Pétervár, jul. 31. A senatus ítélete a felségsértéssel vádolt négy tanuló, két polgár és két katona elleni perben, két tanuló és a két polgárra hat, illetőleg tíz évi vár kényszermunkára, a többire nézve kisebb fogságbüntetésre szól. Boroszló, júl. 31. Egy neiszei hírlaptudósítás szerint a herczegpüspök kijelentette a főelnöknek, miszerint az illető kabinetrendelet tekintetbevételével egy lelkészt szándékszik a papnövelde igazgatójává kirendelni. Berlin, júl. 31. A mai tőzsdén jelentékeny tőke- és némi fedezési vásárlások következtében majdnem valamennyi árfolyam emelkedett; internationális értékek, különösen lombardok kedveltek, vasutak keveset változtak, bankok és iparpapirok csöndesek. _________ Pécs, julius 31. (Htv. zárlat) Magy. földteherraen Kötvény 82.90. Salgó-Tarján —. Magyar hitel 217.26 Magyar záloglevél 86.80. Erdély 121.—. Magyar keret vasút 48.—. Magyar sorsjegy 83.75. Magyar földhitel 83.—. Magyar vasúti kölcsön 101.25. Anglo-magyar 1025 Franco-magyar 59.75. Alföld 128.—.Magyar északkelet vasút 127.—.Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 67.80. Tisza vasút 193— Municipal-bank —. Pesti bank — Berlin, jul. 31. (Zárlat.) Galictai 105.50 tallér Lombard 175.— bír. márk. Ezüst jövedék 67.80. tallér 1860-as 121.30. tallér. — Bécs 180 90, bír. márk. — Romániai 85.60 tallér. Államvaspálya 499.— dr. márk. Papírjövedék 64.80 tallér. — Hitelsorsjegy 648.. 1864-es 393., bír. márk. Hitelrészvén,ek 391.— bír. márk. Hitelrészvények 436.50 tiz. márk. — Magyar sorsjegy 175.— bír. márk. Czóbörze —.— —• Páris, jul 31. Liszt 60.—, 59.75, 61.50 Répaolaj 74.50, 75.- , 76.-. Lenolaj 67.75, 68.—, 70.50. Szesz 53.76 54.50, 55.—. Czukor finomított 146.— Berlin, jul. 31. Búza 214.— 221.—. Rozs 144. — 7.50, 144.50 145.50 — Zab 172.80. —Olaj 54.50. — —.450 5570. 56.20. — Szesz 54.20 54.50. Árpa.—.— KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR. Vasárnap, aug. 1. Szökött katona. Eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban- Kezdete 7 órakor. Budapest, julius 31. Budapest julius 31. Fogy a diák. A hadügyi költségvetés ijesztő tételei szépen szelídülnek. A huszonegy millió szörnye mindjárt az első meghajtásra megcsappant jó tizenkét millióval, s ma eredeti termetének már csak egy harmadrészével ijeszt meg a „Neue Freie Presse”ből. Várja még a közös minisztertanács apasztó kezefogása, és a delegácziók jól befűtött pároló kemenezéje, s a grand poisson deviendra petit. úgy látszik, Koller báró hadügyér úr nem is akart a monstruosus költségvetéssel egyebet, mint fenntartani az osztrák traditio folytonosságát, mely megköveteli, hogy a generális urak csak súlyos vereségektől térjenek eszükre. Mi ugyan mindig úgy vélekedtünk, hogy egy alkotmányos miniszternek van nemesebb hivatása is a közvélemény ingerlésénél, de a hadügyi kormányát lelke rajta, ha a maga számára kivételt vindiál e részben. Meglehet, hogy a bizalomébresztés nem katonás dolog, s hogy éppen a polgári és katonai elem mesterségesen ápolt kölcsönös bizalmatlanságából resultál az a szerencsés állapot, mely a haderő rendületlen, biztos alapja. Ez mind meglehet. Nem vitázunk rajta. Kifürkészhetlenek a stratégia titkai. Hanem az is meglehet, hogy ha Koller báró úr devalvált költségvetését sem fogja megszavazni a polgári bizalom, hát abban része talál lenni a folytonos és következetes törekvésnek e bizalom kisebbítésére, eljátszására. Nem akarunk itt e tárgy fölött elmélkedésbe bocsátkozni. De ha valakinek eszébe jutott volna számba venni egyetmást ami történt, egyet-mást ami elmulasztatott : talán Koller úr környezetében sem látszott volna merőben fölöslegesnek, némely reminiscentiák súlyát is oda számítani a teherhez, melyet a monarchia polgári vállaira szántak. De lennénk bár bizalom dolgában a legkitűnőbb lábon hadügyi kormányzatunkkal, akkor se bírnék milliókban fejezni ki a bizalmat, a lehetőség határain túl. Meg vannak ezek vonva a kétségbeejtésig szorosan. Hét millióval megnőtt hadügyi költségvetést közéjök szorítani, a képtelen vállalatok sorába tartozik. Koller báró úrnak, aki két-három hét alatt oly szép előmenetelt tett az impossibiliák megértésében, nem lesz erejét meghaladó feladat, ez igazság felismeréséig eljutni, s erről a magaslatról bizonynyal meglát gyakorlott szeme a költségvetés vidékén olyan halmokat, melyekkel kiegyenlíthető lesz a völgyese. Est modus in rebus. S ha csakugyan oly okvetetlenül szükségesek a rendkívüli kiadások új tételei, mint a hadügyminiszter úr mondja, szerencsétlen sugallat volna a megtartásukat biztosító modus kitalálása nélkül bocsátani sorsukat a delegatiók elé. Mert azt az egyes laiusok szavára is bízvást el lehet hinni, hogy absolute nincs oka oly delegatiót képzelni budgetje mellé, mely az egyenruhás számok gledája előtt a köteles tisztelgésen kívül egyéb feladatot ne ismerjen. Meglehet, hogy a hadügyminiszter úr egyelőre még kényelmesebbnek fogja tartani feltett tételeit a hazafiság oltalma alá helyezni a törlő ön ellen. Van már nyoma e hajlandóságának. Egy-egy bécsi centralista lap már kezdi pengetni a patriotizmus húrjait, ezt a bűbájos zenét, melytől szikla megindul, nap megáll. Nagy szerencsétlensége azonban a hadügyminiszter úrnak, hogy muzsikusait igen, de igen jól ismeri már a világ, és tán még ennél is nagyobb szerencsétlensége az, hogy a par excellence musicalis csehek közjogi zenéje is éppen ebből a tónusból szól, s éppen a hadügyi költségvetés többlete javára. Igen , javára. A jó cseheknek, akik ily imádásig szeretik azt a szép Ausztriát, s a kedves centralistáknak, akik oly „sokat“ tettek már érte, nincs ez idő szerint más bajuk a keserves honfiúi fájdalomnál, hogy Koller bárónak mind a 21 milliója meg nem adatik a szent hazafiság nevében. A hazafiság! Ezek mernek a hazafiság nevében beszélni. Ezek a centralisták, akik Ausztriát a bukás szélére sodorták ezek a csehek, akik nem akarták fölemelni onnan. Koller bárónak, valóban, kétségbeejtő ügyvédei vannak, annyira, hogy nem kellene csodálkozni, ha a nemzet csupa hazafiságból meg nem tenne valamit már csak azért, mert ezek ajánlják hazafiságból. A magyar nemzet nem fog patriotismust találni sem a centralistáktól, akik rablógazdaságukkal ama ínség alapját megveték, sem a Deutsch-böhmöktől, a kik ama rabló gazdaság legszolgalelkűebb vak eszközeivé aljasodtak, utálatossá téve magyar földön a német nevet. A magyar nemzetnek joga van megkövetelni mindenkivel szemben, hogy toyalitását, patriotismusát kétségbe ne vonják, s joga van megkövetelni, hogy a patriotismusnak azon nemet is gyakorolhassa, mely nem engedi meg koldussá tenni az országot. És e jogával élni fog. A tegnapi minisztertanácsról a következő részleteket állíthatják össze. A tanácskozás négy óránál tovább tartott. Részt vett azon a jelenlevő minisztereken kívül Fejérváry államtitkár is, ki a honvédelmi költségvetés megállapításánál a szükséges felvilágosításokat megadta. A távol időző honvédelmi miniszter helyett a miniszterelnök terjesztette a minisztertanács elé az előirányzatot, mely — mint értesülünk — az ideihez képest némi megtakarítást tüntet föl. A kereskedelmi minisztérium több tétele módosíttatott. A törlések az egyes min.tárczáknál, írja a „Pesti Napló“, nem jelentéktelenek, s több kiadási positió (ezek sorában szükségesek is) nagyon öszszezsugorodik. Nagy baj az, hogy több bevételi tételt is le kell szállítani, s így nem valószínű, hogy a költségvetés elérje azt a mérleget, melyet 1876-ra a kilenczes bizottság felállított volt. A kormány a reducált magyar költségvetéssel kezében fog résztvenni a bécsi tárgyalásokban, melyeknek czélját a hadügyi költségvetés újabb revisiója képezi. A kormány úgy tapasztalván, hogy a pénzügyi helyzet iránti tekintetből menynyire kellett megszorítani aa belügyi kiadásokat, kétségkívül fokozottabb erélylyel érvényesíti befolyását a hadügyi budget colossális számainak leszállítására. A második nemzetközi mag és gabnavásár hétfőn reggel nyílik meg az „Újvilág“ helyiségében. A vásárt a kereskedelmi miniszter fogja megnyitni. A rend föntartására, a vendégek fogadtatására és az egész vásárnak felügyelésére a rendező bizottság egy külön albizottságot küldött ki, amelynek tagjai Ullmann M. G., Strasser Alajos, Mauthner Zs., Nagel Armin, Altstädter tőzsdei bizottsági tagok s a tőzsdei kir. biztos. A látogatottság legalább a belföldről előreláthatólag igen nagy leszen, miután több mint 1800 igazolási jegyet vettek már ki. Külföldről azonban nem sok vevőt várnak. Kereskedői körökben különben is nem táplálnak valami vérmes reményeket a vásár sikere iránt. Vajha a vásár után az ellenkezőt írhatnók. A pénzügyminisztériumban már elvégezték a budget összeállítását. Most egyes javaslatokon dolgoznak, melyek a budgettel együtt lesznek előterjesztendők. E javaslatok a pénzügyigazgatás reformjára irányulnak. Alig lehet ugyan tőlük azt várnunk, hogy jelentékeny megtakarításokat eredményezzenek, de igenis várhatjuk azt, hogy az adókivetésre biztosabb módot és alapot, az adóbehajtásra pedig czélszerűbb és hatékonyabb utat és eszközöket szolgáltatnak. E javaslatok egyszersmind szabályozni fogják a törvényhatóságok működését is az adókivetés és behajtás tekintetében. Nevezetesen intézkednek arról, hogy az adózó polgárok kellő időben tájékozva legyenek adójuknak úgy minősége, mint mennyisége iránt. S ez valóban égető szükséget pótol. Mert boszantó és súlyosan terhelő, hogy elnézésből,a név- vagy hivatalcsere következtében valakire olynemű adót rónak, amilyennek vele szemben semminemű alapja sincs, és vele rendesen akkor tudatják, mikor többé már nem áll módjában azon segíteni. S épp oly boszantó és terhelő, hogy az adózó polgár még az év harmadik negyedében sem tudhatja, mint például Budapesten, hogy mi az adója, így nem csoda, hogy a hátralékok oly nagymérvűek, hogy a kormány a befizetendő adó mennyiségére egész biztossággal soha nem számíthat. A zágrábi „Obzor“ szerint a Szerénai vukovári választókerületben Parcsetics Sándor, a magy. kir. honvédelmi minisztérium horvát osztályfőnökének ajánlották fel a képviselőjelöltséget a zágrábi tartománygyűlésre. Parcsetics a jelöltséget elfogadván, programmbeszédében kijelente, hogy ő a nemzeti párt programmját fogadja el és vallja magáénak. A három-egy királyság s a testvér Magyarország közti viszonyt elintézve látja a kiegyezés által, melyet a horvát királyság alaptörvényének tart és vall. Budapest, július 31. És vannak még oly javíthatlan jóhiszemű optimisták, akik azt gondolják, hogy mi Ausztriával megalkudhatunk. Századokon át foly közöttünk a küzdelem. Mindig ők támadnak s mi csak védelmezzük magunkat és igazainkat, soha nem gondolva arra, hogy a jogtalan megtámadásokat meg is kellene tortanunk; és, hála nemzetünk józanságának, ma sem támad keblünkben a boszniak legkisebb szikrája sem, mert mi valóban és őszintén érezzük azt, mivel Bécsben csak csalétekül, hazug szájjal és bűneik elpalástolására ámítanak bennünket. De ha nem is gondolunk boszúra, gondolnunk kell arra, hogy végrevalahára véget vessünk e csalárd üzelmeknek. Századokon át folytatja Ausztria támadásait ellenünk. Megtámadta függetlenségünket és önállásunkat, nyelvünket és nemzetiségünket, politikai és lelkiismereti szabadságunkat. A nemzet hősiesen és törhetetlenül védelmezte magát minden folytonos és szakadatlan küzdelemben, amelyben csak a fegyver változott, de a harcz czélja mindig ugyanaz maradt. A hosszú tusákban elvéreztek legjobbjaink, de az elhullott hősök minden vércseppjéből új harczosok születtek, újult erővel folytatva tovább a küzdelmet lankadatlanul. Századokon át folyt a küzdelem s a nemzet végre biztosította minden drága, féltett szent kincseit, a melyekért oly örömmel áldozták föl őseink életüket és véröket. Azt hihetnők, végre itt az ideje, hogy megpihenhetnénk, hogy a fiúk élvezhessék azt, amiért apáik vérüket ontották. Keserű csalódás ! A küzdelem még mindig nem ért véget. Ismét csak a név s a fegyverek változtak, a küzdelem czélja Ausztria részéről még mindig a régi, most is csak azt akarják, mire oly sokáig hiába törekedtek: romlásunkat. Korunk nagy átalakulásokat hozott a nemzetek életébe. A mai világban a legmunkásabb, legszorgalmasabb és leggazdagabb nép a legerősebb és leghatalmasabb. Aki ma egy országot rabszolgává akar tenni, annak nem kell többé véres és kétes harcrokban vágyni eléréséért koczkára tenni saját lételét. Van annak ma egyszerűbb módja is. Bezárni az illető nép előtt a vagyonosodás forrásait, megapasztani azokat, amelyekkel bír, megrontani azokat, melyeket tőle elvenni nem lehet: ez ma a legbiztosabb eszköz egy ország meg- lölésére. Csak egy-két évtizedig kell egy nemzet ellen e politikát sikeresen folytat- ni, hogy aztán századokig se tudjon belőle kilábolni. Amit oly sokáig folyton el akartak tőlünk vitatni, azt ma már nem tagadják el többé. Ma csak a zsebünk az, amiből a mi szövetségesünk az ő atyailag gondoskodó kezét nem akarja kivonni; jól tudva azt, hogy ez az az archimedesi pont, amiből a legerősebb embert is úgy ki lehet forgatni, mint egy tehetetlen gyermeket. De mi azért mégis bízunk fajunk életrevalóságában és szívósságában; bízunk a gondviselésben, mely nem azért tarthatott meg bennünket annyi fényes és dicső halállal díjazó küzdelemben, hogy most nyomorultan és dicstelenül hagyjon elveszni. Fajunk egy nagy missiót töltött be híven és odaadással a múltban: megvédelmezte a nyugat műveltségét a kelet barbarizmusa ellen. És bármily rágalmakkal piszkoljanak rá bennünket azok, kik megfeledkeznek arról, hogy Európa csak nekünk köszönheti mai virulását, fajunknak a jövőben is van egy nagy, a múlthoz hasonló magasztos hivatása; a nyugat civilisatióját átültetni keletre, s a nyugati népeknek magyar vérrel keresztelt culturáját még egyszer megvédelmezni a keleti vadság ellen. A történelem nem mutat rá példát, hogy idő előtt elveszett volna nép, mely betöltötte hivatását. Hazánk sem veszhet el, még nagy feladatok várnak rá, és az első lépést a nagy munkához akkor fogja a nemzet megtenni, ha végre anyagilag is biztosítja existenciáját. A magyar kormány szakértőket hívott össze, hogy adjanak véleményt afelől, mily módon kell Ausztriával újra szerződnünk, hogy anyagi érdekeink kellőleg megóvassanak. Amint ma az alkudozások állanak, minden arra mutat, hogy a vámszerződésnek érdekeinkkel megegyező átalakítása Bécs intéző köreinek makacssága és roszul felfogott önérdeke folytán egyáltalán nem várható. Az eredmény tehát nem lehet más, mint a vámterület közösségének felmondása és az önálló magyar vámterület megvalósulása. Ausztriában ma még egyáltalán nem tudnak lemondani arról a gondolatról, hogy hazánk továbbra is az osztrák örökös tartományok gyarmata legyen. Ausztriában még ma sem tudják azt megérteni, hogy saját önérdekök parancsolja régi hagyományos politikájuk abbahagyását, mert csakis egy gazdag és erős Magyarország szövetsége biztosíthatja nekik is existentiásukat. De bármint gondolkozzanak is e tárgyban, előttünk tisztán áll az önfentartás kitörölhetetlen és elnémíthatlan parancsa. A kormány által meghívott szakértőknek nagy és irigylendően szép feladat jutott nemzetünk és hazánk felvirágzásáért vívott szakadatlan és folyton megújuló küzdelmében. Ők vannak hivatva arra, hogy a most folyó csatának jelszavát megadják, tőlük fog függni, hogy mely irányban vezettessék az. Az iparos osztály sokszor hangoztatta azt, hogy érdekeit nem látja az ország legfőbb tanácsában képviselve. Fényesebb és egyszersmind méltóbb elégtételt nem kívánhat magának, mint aminőt most nyújt neki a kormány az oszág színe előtt. És mi hiszszük, hogy iparosaink meg fognak felelni azon várakozásoknak, melyeket most joggal köthetnénk hozzájuk. Iparosaink folyton hangoztatják az önálló vámterület szükségességét. Az alkalom most itt van, most bebizonyíthatják, helyes-e az, mit követelnek, vagy pedig igaz-e az, mit az önálló vámterület ellenei felhoznak, hogy az az iparnak egyoldalú kedvezése mellett csak ártalmára lenne földmivelésünknek és kereskedelmünknek. Soha ennél kedvezőbb alkalma nem lesz hazai iparosainknak harczi lobogóik büszke és szép jelszavának igazságát bebizonyítani. A kormány nyíltan kéri véleményüket, az ő kötelességük lesz arra épp oly nyíltan és őszintén felelni. Fejtsék ki érveiket, mondják el okaikat, szavaik nem fognak süket fülekre találni. Bizonyítsák be, hogy hazánk összes közgazdasági viszonyai kívánják a külön és önálló vámterületet, és meglehetnek róla győződve, hogy a kormány nem fog visszariadni annak megvalósításától, mit hazánk érdekei elénk szabnak, már közzéteszi budgetját, tenné ezt hiteles formában s nem egy lap kiválasztásával oly formában, melynek hitelességéhez még mindig szó férhet. A „Neue Freie Presse“ ugyanis ma közli az egész fcudgetet, s kénytelenek vagyunk mi is közölni utána, mert körülbelül megfelel közlése a való. „Előttünk fekszenek — írja a „Neue Freie Presse“ — a számbeli fontos adatok a delegátiók elé terjesztendő 1876. évi hadügyi budgetről. E számok szerint a szárazföldi hadseregre igénybe veendő többletkövetelés a múlt évhez képest még jóval — egész két millióval — alacsonyabb, mint az első felületes adatokból kivenni lehetett. Az álló hadseregre (tengerészet nélkül) az összes előirányzat ugyanis 103.430,000 frt. 1875 re egészben megszavaztak 96.527,030 frtot. A többiet a múlt évhez képest e szerint 6.902,970 frt. Az egész 103.430,000 frtból esik a rendes szükségletre 92.230,000 frt, a rendkívülire 11.200,000 frt. Megadtak 1875-re az ordinariumban 92.849,796 frtot, az extraordinariumban 3 677,234 frtot, így hát az 1876-iki igény az ordinariumban még 619,796 frttal kevesebb, de az extraordinariumban 7.522,766 frttal nagyobb, mint a mennyi a múlt évben megszavaztatott. Az előirányzott extraordinariumra nézve azonban megjegyzendő, hogy a kívánt 11.200.000 írtból egész 6.000.000 írt az új ágyakra van szükségletül felvéve. Ha ettől mint kivételes kiadástól, mely nézetünk szerint elosztható két évre, eltekintünk, a többi rendkívüli kiadás 5.200.000 frt, tehát 1.522,766 frttal több, mint ami a múlt évben megszavaztatott. Minthogy azonban a fedezet 1876 ra 4.429,511 írtra van téve, az 1875-diki 4.700,113 frt ellenében, s így 1876-ra 270,602 írttal kevesebb, a nettó többletkövetelés egészben 7.173.572 írtra rúg. Részleteiben és az előirányzat czimei szerint rendezve az 1876-diki hadügyi költségvetés az 1875-re megszavazott összegekkel egybehasonlítva a következő: Rendes szükséglet: Marad fedezetlen szüks. 87.800,489 frt. 88.149,683 frt) Az előirányzott ordinarium eltérései a megfelelő pótlékoktól, melyeket a delegációk múlt évben megszavaztak, ezen összeállításból kitűnnek. A múlt évben tett követelésekkel összehasonlítva, 17 czimre nézve van eltérés; mégpedig: 6 czimre nézve többletkövetelés, mely összesen 490,755 frtot tesz, 11 czimnél kevesebb követelés, mely 1.625,646 írtra rúg. Több követeltetik ugyanis a 6-ik : „Főbb parancsnokságok és törzskarok“ czimben 39,225 írttal, — a 8 ik „Katonai nevelő intézetek“ czimben 58,059 írttal — a 16 ik „Genie- és építészeti igazgatóság“ czimben, 17,300 írttal, — a 17-ik „Földrajzi intézet“ czimben 1798 frttal, — a 23-ik „Legénység élelme“ czimben 320,300 írttal — és a 25-ik „elhelyezési kiadások“ czimben 54,073 írttal. Kevesebb követeltetik: az l-ső „Központi vezetés“ czimben 4100 frttal, — a 2-ik „Terittoriális és helyi katonai hatóságok“ czimben 6147 frttal, — a 3-ik „Katonai intendanturák és szakellenőrzés“ czimben 27,635 frttal — a 4-ik „Katonai lelkészség“ czimben 2000 frttal, — a 7-ik „Csapattestek és általános csapatkiadások“ czimben 4919 frttal, — a 9 ik „technicai és közigazgatási-katonai bizottság“ czimben 52,116 frttal, — a 10-ik — „Élelmi tárházak“ czimben 28,077 frttal, — a 18 ik „Katonai egészségügy“ czimben 31,001 frttal, — a 22-ik „Természetbeli élelmezés“ czimben 1,110,305 frttal — a 24 ik „Ruházati és ágynemű“ czimben 356,952 frttal, — a 25-ik „Pótlovazás“ czimben 2414 frttal. Megjegyzendő még ezenkivül, hogy az 1876. évben szökőnap is van, mely kerek 118,000 frtot követel. Rendkívüli szükséglet. 1. A tábori távirda beszerzésére................... 30,000 frt 2. Fegyverügy (50,000 db Werndl-fegyver, Igmand és Pola erődök fölfegyverzése, Lövészkisérletek)...................................... 2.590,000 „ 3. Ruházat és fegyverzet ........................ 25,000 „ 4. Az 1876-ban szükséges nyomtatványokra 20,000 „ 5. Uj mértékek és sulyok beszerzése . . 8,000 „ 6. Képzési czélokra.................................. . 14,000 7. Építkezésekre........................................... 184,000 ,, 8. Gyakorló- és lövőhelyek vétele és helyreállítása ................................................ 36.000 „ 9. Megtérítések és kárpótlások .... 13,000 „ 10. Első építkezési részletek................... 445,000 „ 11. Második „ ,, „ ................... 227 300 ,, 12. Negyedik „ „ „ ................... 200,000 „ 13. Hatodik „ „ „ (Igmánd erőd 100,000 frt, Krakó 180,000 frt, pólai laktanya 50,000 frt) ............................ 330,000 „ 14. A katonai földrajzi intézmény szükséglete 527,700 ,, 15. A fölönszámúak bére . . ..... 550 000 „ összesen 5.200,000 frt Ezen rendkívüli szükséglethez, melynek jelentékeny töredékét képezik az erődítési követelések, noha Przemysl erődítése még nem látszik megszüntetve lenni, még az uj ágyukra való 6 milliónyi szükséglet fog hozzájönni. A hadügyminisztérium azzal foglalkozik, hogy ezen szükségletre nézve külön előterjesztést dolgozzon ki, s annak 1876. 1875. 1. Központi vezetés . . . 469,512 frt. 469,512 frt. 2. Territoriális és helyi katonai hatóságok . . . 435,600 „ 431,467 „ 3. Katonai intendanturák és szakellenőrségek . . . 842,022 „ 842,022 „ 4. Katonai lelkészség . . 154,116 „ 154,116 „ 5. Katonai igazságügy . . 267,947 „ 267,947 „ 6. Felsőbb parancsnokságok és törzskarok .... 1.532,572 „ 1.490,347 „ 7. Csapattestek és általános csapatkiadások . . 22.220,013 „ 22.082,729 „ 8. Katonai nevelőintézetek. 1.107,830 „ 1.049,771 „ 9. Mütani és administrativ katonai bizottság . . . 199,687 „ 184,687 „ 10. Élelmezési raktárak . . 541,679 „ 541,679 „ 11. Ágyraktárak .... 34,453 „ 34,453 „ 12. Ruhakezelési intézetek . 119.500 „ 119.500 13. Műtani tüzérség . . . 2 840,000 „ 2.840.000 14. Szekerészeti rakt. . . . 106 500 „ 106 500 „ 15. Utászati szerraktár . . 32,000 „ 32,000 „ 16. Építészeti igazg. . . . 2.125,351 „ 2.108,051 „ 17. Katonai földrajzi intézet 350277 ., 343,977 „ 18. Katonai egészségügy . . 3.095,242 „ 3.095,242 „ 19. Ellátási ügy................... 10.000,000 „ 10.000,000 „ 20. Kát. fenyitő intézetek 61,435 „ 61,435 „ 21. Különböző kiadások . . 303, 00 ., 303,000 „ 22. Természetbeli ellátás . . 16,325 269 „ 17 408,304 „ 23 Legénység élelme. . . 12.871,974 „ 12 530014 „ 24. Ruházat és ágy ... 8.340,620 „ 8.595,917 „ 25. Elhelyezési kiadások . . 4.523,953 „ 4 427 678 „ 26. Pótlovazás.................... 1.429,448 „ 1.429,448 „ 27. Altiszti szólg. jutalmak 1.900,003 „ 1.900,000 „ Összesen . . . 92.230,000 frt. 92.849 796 frt Levonva a fedezetet. . 4.429,511 , 4 700,113 „ Az 1876-diki hadügyi budget. A közös hadügyminisztériumnak úgy látszik kívánsága, hogy budgetje minél hamarább discussio tárgyává tétessék. Elég furcsa, hogy a discretio éppen annál a minisztériumnál áll leggyengébb lábon, ahol a legnagyobbnak kellene lennie. De ha