Ellenőr, 1876. április (8. évfolyam, 90-118. szám)
1876-04-22 / 110. szám
mint Psychologie „neu begründet auf Erfahrung, Metaphysik u. Mathematik“ (1824—1825). A mathesisre hogy lehetne építeni lélektant, nem egészen világos ; a mathesis csak a már megalapított törvényeket fogalmazhatja, de a lélektan terén mit sem alapíthat meg. Metaphysikára pedig építeni egy „inductiv“ tudományt, — a szíves olvasó, aki a természettudományok inductióját ismeri, bizonyosan mosolyogni fog a felett. Pedig az úgy van. Azon bebizonyítatlan és be nem bizonyítható metaphysikai alapgondolatra van ezen lélektan építve, hogy a lélek egyszerű pont, melynek önmegtartásai a lelki képek, amelyek magukra hagyatva végzik azon munkát, melyet mi szellemi életünknek nezünk. Mindezen tételek bebizonyítatlanok, s mégis ezek szerint lett felfogva a lelki élet majd minden Herbart-féle lélektanban. Lindner sem jobb a többinél, kivéve, hogy a berendezés világosságát és a tárgyalások könnyedségét illetőleg nagyon hátra áll még, pl. Orbál vagy Schilling lélektanánál. Ezen oknál fogva ezen lélektanok a legfontosabb pontokban elégtelenek magyarázni a lelki tüneményeket. Ezt részletekben fejtegetni nem akarom, nehogy a szíves olvasó türelmével visszaéljek ; s hogy mégis teljes legyen a bírálat, két részre akarom osztani; az elsőben a Lindnerrel közös hibákat fogom kiemelni; a másodikban a KI. urnak kizárólag sajátságos hibákat fogom lehet, átnézhetőleg felsorolni. Bőhm Károly. HÍREK. Április 21. Hivatalos. Kinevezés: A m. kir. igazságügyminiszter a beregszászi kir. törvényszékhez aljegyzővé Walla Jenő ottani járásbirósági díjas joggyakornokot nevezte ki. — A budapesti ügyvédi kamara köréből. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi birósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Németh Antal óbudai ügyvéd s kamarai tag a fennállott budai kir. fény. törvényszéknek 1875. aug. 30 án 8287. sz. kelt határozatával vád alá helyezése alól a nagyméltóságu m. kir. curia mint legfőbb itélőszék által 1876. márczius 6-án 1133. szám alatt felmentetett, minek folytán a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1875. szeptember 27-én 330. fegy. szám alatt kelt határozata, mely szerint nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztetett, folyó évi áprilián 381. jegy. számú végzéssel hatályt vesztetté vált s nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatába, az 1874. 34. t. sz. 105. §-a végkikezdése értelmében, visszahelyeztetett. — A király kegyelemből megengedte, hogy néhai Pallavicini Roger őrgróf által örökbefogadott Csáky Zsigmond és Hyppolit grófok, családi nevük után a Pallavicini nevet valamint az őrgrófi czimet és czimert használhassák. — Gizella főherczegasszony és Lipót bajor herczeg déli Spanyolországból Portugálián át a legszigorúbb incognitoban Párisba érkeztek, s e bő 17 dikén a német követnél, Hohenlohe herczegnél, ebédeltek. Jelen voltak: Apponyi gróf és neje, Décazes herczeg és neje, s a német és osztrák-magyar követség kiválóbb tagjai.• Berzsenyi Dániel születésének százados évfordulóját fényesen akarják megülni Vasmegyében. Károlyi Antal megyei ügyész, s Balogh Gyula, a „Vasmegyei Lapok“ szerkesztője, ez érdemben f. hó 18-ára ülést hirdetett, melyen a nagy számmal megjelentek egyhangúlag helyeselvén az eszméi, elhatároztatott, hogy ez ügyben a vezérletet a megyei köztörvényhatóság vegye át. Ez meg is történt, és több megyei bizottság azonnal hirdetést bocsátott ki, mely igy szól: Berzsenyi Dániel koszorús költőnk és megyénk dicső szülöttje születésnapjának százados évfordulója i. é. május ha 6-dikán leend. Vasmegye e nagy fia iránti tisztelet- és kegyeletérzelmeitől indíttatva, a fentebbi napon emlékünnepély megtartását vettük czélba, s e tárgyban Szombathelyen, a megyeház nagy termében, f. hó 23-án d. e. 10 és fél órakor tartandó értekezletre a t. ez. bizottsági tag urakat, s mindazokat, kik Berzsenyi Dániel emléke iránt kegyelettel viseltetnek, tisztelettel meghívják. Szombathely, 1875. ápr. 18-kán. Több megyei biz. tag. — Egy Árpád korszakbeli templomot avattak fel február 4-dikén. Dr. Rómer Flórig, ki a jánosii Árpádkori apátsági templom restaurálását ő felsége, valamint József főherczeg és a nagy közönség adakozása folytán buzgó erélylyel keresztülvitte, ismét Jánosiba utazott, hogy a végmunkálatokat megtekinthesse. A román stélben újjáalakított templom díszes tervezeteit Storno Ferencz és fia készítették. A részben átalakított egyház 1. évi február 10-től közhasználatnak van átengedve, az ünnepélyes fölavatást Rómer f. évi febr. 4 én tartotta. Jellemző tényként említi fel a „P. N.“, hogy a jánosii református hívek páratlan buzgalommal segítették elő a híres templom mielőbbi átalakítását. — Marosvásárhely a maga kárán tanult. Ama borzasztó tűzvész, mely e város nagy részét elhamvasztotta, arra indította a városi bizottságot, hogy a tűzoltói intézményt életbe léptesse. E czélból 10 perc mentes adót vetnek ki a város közönségére. A tűzkár miatt pedig Marosvásárhely 200,000ért kölcsönt akar kérni a kormánytól. — Per egy színdarab miatt. A nemzeti színház játékrendjére vett „Egy királynő szerelme“ czímű darab miatt valóságos botrány támadt. Ezt a darabot egyhangúlag fogadta el a nemzeti színház drámabíráló bizottsága, most azonban, midőn már előadásra tűzték ki, a darabnak egyszerre két apja támadt. A két apa egymással formálisan összeveszett, s mindkettő apasági keresettel akarja érvényesíteni szülöttéhez való jogait. A darab szerzője Virág Benő álnévvel van megnevezve. Ez alatt az álnév alatt pedig, mint ezt mindenki tudta, Horváth Lajos báró rejtezett. Az álnevet azonban Horváth Lajos nem titkolózási czélból, hanem szerződésileg vette fel, mert hát a darabot kompániában írta Farkas Albertnek Ezt Horváth Lajos elismeri a társával kötött szerződésben. Eddig tehát a dolog világos. Ami most következik, az már zavarosabb. A közös darabnak kezdetben „Csak egy hibáért“ volt a czíme, s e czím alatt került először a nemzeti színház drámabíráló bizottsága elé, mely azonban a darabot nem találván elég jónak, javítás végett visszaadta a névleges szerzőnek, Horváth Lajosnak, ki a titkos szerződés értelmében, a társaság cégvezetőjeként szerepelt. A darab átjavítva visszakerült a drámabíráló bizottsághoz, mely azt most már elfogadta. Csakhogy a darabnak ekkor „Egy királynő szerelme“ volt a czíme. A kampányista (Farkas Albert) mindeddig hallgatott, s engedte, hogy a darabot előadásra kitűzzék. Most azonban élvén a gyanúperrel, hogy Horváth Lajos az írói tantiémet egyedül akarja zsebre rakni, tiltakozik a czím megváltoztatása, s az ellen, hogy őt Horváth ki akarja nullázni. A dologban legkomikusabb az, hogy a kampányisták Moliére tudósai szerint most egymás érdemeit kisebbítik. Farkas azt állítja, hogy csak az a jó a darabban, amit ő irt, Horváth pedig váltig állítja, hogy bizony az mit sem ér, mit Farkas irt, mert a darabot csak akkor fogadta el a drámabíráló bizottság, miután ő azt átdolgozta, s épp azért változtatta meg a czímét is. Farkas erre vissszareplikáz, s mondja, hogy nem addig a! A darab ugyanaz maradt, ami kezdetben volt, s hivatkozik a társasági szerződésre, melyben meg van említve a darab meséje is. Horváth azonban nem enged. Ő egyedül akarja felvenni a tantrémet. De Farkas sem azért dolgozott a darabon, hogy fáradságát kárba veszni engedje. Fogja magát s pert indít Horváth ellen, s a társasági szerződéssel felszerelt keresetlevelet nyújt be a VIII., IX. és X. kerületi járásbirósághoz, s a perrend 324. § értelmében zárlatot kér a közös darab jövedelmére, mely a nemzeti színház pénztárába fog befolyni. A járásbíróság azonban, mivel a darabot még nem adták elő, nem határozott érdemlegesen, s a keresetre hozott végzésben kijelentette, hogy a darab előadása után fog határozni. Az üdvösséges tanulság pedig az, hogy nem jó darabot kompániában írni. — Budapest főváros közgyűlése ma folytatta az árvapénztári kölcsönök kiadásáról szóló szabályzat felett a vitát, azt befejezte s néhány kisebb módosításokkal elfogadta. Leglényegesebb módosítás az, hogy a „kötbér“-t a gyűlés elejtette. A zálogkölcsönző intézetekre csak a legközelebbi ülésben kerül a sor. A központi házi ipar egyes U- 1 e helybeli és vidéki tagjai felkéretnek, hogy az 1875-ik évre még hátralékban levő tagsági dijakat Rakovszky Aladár pénztárnok urnák, zsibárus-utcza 1. szám I. emelet, mielőbb átszolgáltatni, illetőleg beküldeni szíveskedjenek. Az elnökség. — Színházi hírek. A nemzeti színházban tegnap Flotow „Mártha“ czímű dalműve került színre, hét évi szünetelés után, új szereposztással. Az igazgatóság nagyon helyesen cselekedett, hogy újólag elővette e dalművet, mert a repertoriban mindig érdekes változatosságot fog képezni; e dalmű szövege elmés, élénk komikai érrel bír egész végig, zenéje pedig szebbnél szebb részeket tartalmaz. El van ugyan terjedve zenéje, de mégis érdekes, nagy elterjedését éppen kiváló szépségének kell tulajdonítanunk; a magándalok, a kettősök, ama gyönyörű négyesek és karok még most is ellentállhatatlan varázszsal bírnak. A szereposztás helyes volt, viszonyaink között nem lehetett volna másképen kiosztani. Perotti Lyonelli hévvel énekelte, hangjának teljes birtokában lévén valódi bravúrt fejtett ki a magas hangokban, de játéka nem mérkőzhetett énekével. Nagyné drámai szerepekben magaslik ki leginkább, de azért lady Durham lyrai szerepében is teljes elismerésre méltó. Nagy sikert vívott ki Kvassainé „Nancy“ szerepében, szépen énekelt s játéka valódi kedves humort fejtett ki. Odry Plomkettje játékával folytonos derültséget idézett elő; Kőszeghy pompás Tristán volt. A zenekar Erkel Gyula vezetése alatt kitünően játszott. Közönség nagy volt. — Szigligeti Ferike német színésznővé lett. A múlt ősz óta Bécsben tanult Strakoschtól, majd Friedrichtől, a burgszínház tagjától. A kisasszony e hó 13-án már fel is lépett Gráczban, Mosenthal „Der Sonnwendhof“ czímű darabjában, mint Anna személyesítője. A gráczi lapok nagy elismeréssel szólnak tehetsége felől, s jövőt jósolnak neki a német színpadon. — A népszínházban mától elmaradt a „Tündérlak Magyarországon.“ Tamási e darabban akart először fellépni a népszínházban, de Soldosné roszulléte miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Hogy azonban Tamási mégis felléphessen, a „Csikós“-t adták. Rózsi szerepét a népszínház újon szerződött tagja, Horváth Vinczéné vállalta el. Soldosné roszulléte az éjjel oly roszra fordult, hogy alkalmasint hosszabb időn át nem léphet fel. — A nemzeti színház pénzügyei felől szomorú dolgokat beszél a fáma. A bérlet, mely a nemzeti színház fő jövedelmi forrását képezte, az idén nagyon silányul ütött ki. Állítólag összesen 18 páholyt és 5—6 zártszéket béreltek ki. Felteszszük, hogy a nemzeti színház igazgatósága e hírt sietni fog megcáfolni. — A kolozsvári nemzeti színház intendánsa tudvalevőleg 1000 frank jutalmat tűzött ki egy, a pályázaton legjobbnak talált népszínműre. A bíráló bizottság közelebb a következő tagokból alakult meg: Szász Béla, Szász Gerő, Hegedűs István, E. Kovács Gyula s Szentgyörgyi István. — A népszínház ma egészen megtelt Tamásinak első fölléptére. Eredetileg a „Tündérlak Magyarországban“ czímű darabot kellett volna előadni, de Soldosné hirtelen megbetegedése miatt a „Csikós“-t vették elő, Rózsi szerepében a népszínház egy másik új tagjával, Horváthnéval. Az est, éppen a hirtelen változás miatt nem sikerült fölöttébb, Horváthné csak szívességből töltötte be helyét ; ő különben is Loubrette, nem népszinműénekesnő. Tamásit a közönség többször kitapsolta, s több dalát megismételtette. Énekkel messze felülmúlta játékát. — Bárói czimadományozás. Tallián János nyugalmazott septemvir, II. oszt. vaskoronarend alapján — utódaira is kiterjedőleg — osztrák bárói czimet nyert. — A „budapest-józsefvárosi szabadelvű kör“ saját helyiségében tartott kedélyes családi estélyeknek — ez idény alatt — utolsója csütörtökön este az „országos nőiparegyesület“ javára rendeztetett. Ezen estélyek első része rendesen hangversenyből a második része pedig tánczból állott. Kétségtelen, hogy e kör, mely csak a múlt év október havában alakult a főváros legszebb s egyúttal legfesztelenebb társaságainak egyikét képezi. E társas mulatságok kizárólag magyar jellegűek s hogy a főváros e részének magyarosodására a kör nagy befolyással van, azt rövid fennállása alatt fényesen bebizonyította. — A tegnapi hangverseny is kitünően sikerült. Kleinnelné Toperczer Ilka ének-, Schmidt Ferencz zongora-, Zemlicska Armin és Hanpt Béla hegedű-, Graef F. gordonka-játék, gróf Festetich Andor és Szabó Lajos szavalat által adtak változatosságot a kedélyes mulatságnak. A „Budapesten felállítandó szeretettház ügyében működő bizottság“ f. év április 23-án, vasárnap, délelőtt 10 órakor a „budapest-józsefvárosi szabadelvű kör“ helyiségében (stationtera és nagy körút sarkán Hebelt-féle ház I. em.) gyűlést tart, melyre a kiküldött egyleti tagok szives megjelenése kéretik — Sztoczek Károly, id. jegyző. — A kolozsvári Fröbel-egyesület czéljaira kormányilag engedélyezett jótékony arany és ezüst sorsjáték húzása már legközelebb, május 3 ikán megtörtént. E sorsjáték, 50 kv sorsjegyeivel, emberiségi s közmivelődési nemes czélja mellett, nem mindennapi előnyökkel is kínálkozik. Szám szerint 243 nyereménye között egy 5000, egy 1000 francos ezüst, egy 500 francos arany-nyeremény van. A nagyszámú kisebb, 50, 20, 15 franc értékű nyeremények is mind csínnal és ízléssel vannak kiállítva, mint erről Szurmák arany-, ezüst- s ékszer-kereskedésében (kigyó-utcza 1. sz.) mindenki meggyőződhetik. A sorsjegyek ugyanott, s azontúl minden sorsjegyárulónál, lottó- és adóhivatalnál stb. kaphatók, hol egyszersmind a sorshúzás berendezését s feltételeit is megtekinthetik az érdeklődők- Nem kétkedünk ez és oly előnyös, mint a nemes czélnál fogva pártolásra érdemes sorsjátékot minden mivelt ember figyelmébe a legmelegebben ajánlani. — Meghívás: Az „erdélyi kör“ 3-ik szervezkedő gyűlését f. év ápril 23-án délelőtt 10 órakor a tud. egyetem III. emelet első számú tantermében tartja meg, melyre az érdeklettek tisztelettel meghivatnak. Az ülés tárgyai: 1. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az alapszabályszerkesztő bizottság jelentése. 3. Az alapszabályok általános és részletes megvitatása. 4. A kör védnökének megválasztása stb., stb. — Földrengés. Múlt csütörtökön délelőtt fél 11 órakor Brassóban kis földrengés volt. Három lökést észleltek. Általában kevesen vették észre, csak a díszműáru és Üvegkereskedésekben voltak rá figyelemmel, mert az állványokon a portékák egyszerre recsegni kezdtek . Egy borsodmegyei paraszt Berlinben. Nagy feltűnést okozott a német fővárosban a múlt héten egy igriczi földműves, pörge kalapjával, báránybőr ködmönével s szűrével. Valami herczegovinai küldöttnek tekintették, pedig a jámbor csak paprikát ment árulni Berlinbe. Öszszeszedett Igriczen 12, mondd tizenkét három vékás zsákkal paprikát és a miskolczi vasúti állomásról egyenesen Berlinbe küldte, mely nálánál hamarább ért oda. Ő maga, Kovács Dánielnek hívják, szintén vaspályán indult utána, de pénze útközben kifogyván, gyalogolva s koldulva vágta magát mintegy 26 mértföldön keresztül Berlinig. Itt aztán elkezdte paprikáját házról-házra ajánlani. Fáradsága természetesen hasztalan volt. Az első éjt a berlini sétányok egyikén tölte, melyet ő „erdőnek“ nézett; a második éjen szintén ott bált, ekkor valami tolvaj, pénzt képzelvén az ő bőrtarisznyájában, azt levágta. Erre fölébredt, patrollkiáltással a tolvaj után futott, ki, miután a tarisznya ürességéről meggyőződött, azt eldobta, s a berekben eltűnt. A kiáltásra azonnal ott termett a rendőr s miután az Dani bácsinkkal, ki egy szót sem tud németül, nem tudott tisztába jönni, őt az őrségre vezette, hol reggelig maradt. A rendőrségtől a követséghez utasították. Ez javulást eszközölt szegény földink viszontagságai után. A követségen jól fogadták. Gróf Károlyi — mint a „Miskolcz“nak írják — a cselédséggel engedte lakni s érelmezni. A grófné úti költségre 25 márkát ajándékozott neki. Ugyancsak onnan utasították a magyar egyesület helyiségébe, melynek tagjai enyhítésére mindent elkövettek és haza segítették. CSARNOK. Egy öreg orvos naplóiból. A feleség. (Angolból.) (Folytatás.) III. Egy estve, midőn T . . . asszony három éves kis gyermekét vetkőztette, hogy az ágyba fektesse, a gyermeket erős görcsrohamok támadták meg. A rohamok oly sűrűn ismétlődtek, hogy a hirtelen hivet orvos, anyját a legroszabbra készítette elő. Az anya kétségbeesését könnyebb elképzelni, mint leírni, midőn azt a kis teremtést tartotta ölében, kinek életéhez annyi szép reményeket fűzött, s kihez az anyai szeretet legmélyebb rajongásával ragaszkodott, mert a föld kerekségén egyedül ez a gyermek látszott szeretetét viszonozni; — mint mondám, az ölében tartotta, de csak nagy bajjal, mert a gyenge kis tagok borzasztóul rángatóztak. S szemei mily ijesztőleg forogtak! az összekulcsosodott fogak között egy kávés kanállal valami csendesítő orvosságot igyekeztek betölteni, midőn az ajtó sebesen és végre kitárult, s T . . . ur rettenetes elázott állapotban betántorgott; roppant jó kedve volt, mert szokása ellenére a billiárdon nyert. Észrevétlenül jött be az utczaajtón, melyet a gyermek betegségén megijedt cseléd tárva-nyitva felejtett, s a szobában szokatlan zajt hallva benyitott, hogy megnézze, mi történik. — Ke—kedves fiaim, mi—mi a baj—he ? dadogta felesége felé tántorogva. Az asszony nem vette észre, minden figyelmét a karjai között vonagló beteg vette igénybe, s kétségbe esett tekintetét a szenvedő gyermek arczára függesztette. — Mi az ör—ördög lest ben—benneteket,mi? kérdé a szolgáló állat tréfásan megcsipkedve, a ki asszonya iránti kiméletből gazdájához közeledett s izgatott hangon s könnyezve kérte, hogy legyen oly jó s távozzék a szobából. T . .. ur, az orvos jelenlétét számba sem véve, meg akarta a leányt csókolni. Az orvos komolyan megszólította, hogy ily szomorú körülmények között hogy képes magát ily botrányosan viselni. Ki az ör ördög az úr? Mi baja velem? kérdé, két kezét csípőjére téve. Tudni akarom, hogy mi történik itt! Közelebb ment, s mindent látott; látta az ólomszinű vonagló arcot, a most merev, majd erősen rángatódzó tagokat, a kidülledt szemgolyókat. — Az istenért, mi a baj ? dadogta alig hallhatólag, miközben a bortól felhevült arcza elhalványult, s homlokán verejtékcseppek törtek ki. Igyekezett egyenesen megállani, de oly sokat ivott, hogy nem volt rá képes. — Mit csinálnak azzal a gyermekkel ? kérdé újból, gyenge s remegő hangon, melyet csuklás szakított félbe. Felesége nem válaszolt, gyermekén kívül nem látott és nem hallott az most semmit. — Janka, szólt a férj ismét, mi történt a gyermekkel? Itt csuklás vett rajta erőt s ökvöndözés, — valami szerszerencsétlenség történt? E pillanatban a gyermek egyet rúgott; anyja elsikoltotta magát, a szolgáló jajveszékelve kezeit törte ; mindennek vége volt! A kis gyermek halva feküdt anyja karjai között. — Uram, meghalt gyermeke, jöjjön magához, mondá az orvos szigorú hangon, T . . . urat karjánál fogva, megrázva, a mint az alig tudva lábán megállni, buta, üres tekintettel az előtte lefolyt jelenetet bámulta. — M— m—mi! meg—meghalt? hebegte ijedt hangon. — Oh, György, meghalt kedves kis angyalom ! nyöszörögte a bánatos anya, s most nézett és szólott először férjéhez. Felesége szava egy pillanat alatt kijózanította. — Mi az ! — Meghalt? És én részeg vagyok! Az ott levő orvos mondta nekem, hogy azt az estveli jelenetet sohasem felejti el. Midőn az asszony, férje modorán s beszédén észrevette, hogy mily undok állapotban van, a bánat, szégyen és utálat annyira erőt vett rajta, hogy erős hysztericus görcsöket kapott s egész éjjel roszul volt A következő nap T. . . úr folytonosan bódultnak látszott; egész délelőtt abban a szobában ült, ahol a kis halott feküdt; hogy milyen érzéssel nézett a gyermekre, azt csak képzelni lehet, de leirni nem. IV. T. . . asszonynak régi szép bútoraiból csak egy maradt meg, mitől nem tudott megválni: zongorája. Gyakran nyert általa szórakozást és vigasztalást, ízléssel és érzéssel játszott, midőn a boldogabb napjaiban játszott kedvencz darabokat elővette, a zene szelíd hangja csillapítólag hatott fájdalmára, s jelen bánatát legalább perczekre feledésbe ringatta. Egy délután a dr. Avne gyönyörű szerzeményét játszotta, mely igy kezdődik: „dühöngj, dühöngj, zord téli szél“, — s többször megkísértette hangjával kisérni, — mert egykor nagyon szép hangja volt s jól tudott énekelni, de most, valahányszor énekelni kezdett, a szavak elhaltak ajakán, mintha meg akarták volna fojtani. A szomorú dallam s a hozzá illő szavak fájdalmas visszhangot ébresztettek szivében, s annyira elérzékenyült, hogy nem tudott magánerőt venni. Amint olvasóim tudják, egyetlen gyermeke ezelőtt félévvel halt meg; férje folytatta kicsapongó életét, minden nap indulatosabb, mogorvább és gorombább lett, s esztelen követelései határtalanok voltak. A zene és a hozzá írt szavak nagyon illettek sorsához, s a szegény asszony akaratlanul könnyekre fakadt. Férje e pillanatban lépett a szobába, köszönés nélkül s feltett kalappal ; néhány perczig a kandalló előtt állott s hallgatott. — Asszonyom ! mondá mogorván, midőn neje bevégezte a dalt. — Mit akarsz, György ! kérdé a nő szeliden. — El kell adnom azt a zongorát; igen, aszszonyom, el kell adnom, s eladom ! — mondá. — Mit mondasz ! kiáltó felesége, a zongora előtt levő széken megfordulva, s bánatos meglepetéssel nézett férjére. — Nem hiszem, hogy komolyan beszélnél! ugye György, csak tréfálsz? — Becsületemre mondom, asszonyom, hogy nagyon is komolyan beszélek , midőn olyan szegények vagyunk, hogy a betevő falatunkat alig tudom megszerezni, csak nem tűrhetem, hogy feleségem így vesztegesse az időt, s ilyen drága fényűzési czikket tartson házamnál? — György, kedves György, bocsáss meg, de nem tudok a zongorámtól megválni. — Miért nem, mikor én azt mondom, hogy „muszáj“. — Mert szegény jó anyám ajándéka! válaszolá az asszony könnyezve. — Nem tehetek róla, — nem tehetek. Sajnálom. De mennem kell. Utálom ezt az átkozott lármát hallani házamban, — szomorúvá teszi az embert, igen asszonyom, — mindig olyan szomorú darabokat játszik, hogy elmegy az embernek kedve tőle. Oh, ha csak az a baj, azon könnyen segítek, azt játszom, ami neked tetszik, csak mondd meg, édes Györgyöm! — hát most mit játszszam? kérdé,s felállott és közelebb ment a férjéhez. — Játszál egy szép „isten hozzádot“, búcsúzz el tőle, mert eladom, meg kell lenni, s meglesz, válaszol a kérlelhetetlen mogorvasággal. — Édes jó Györgyöm !ne foszsz meg tőle, hadd itt még egy kevés ideig — könyörgött az asszony: hagyd, oh hagyd itt még egy kevés ideig. (Folytatása következik.) KÖZGAZDASÁG. FÖLDMIVELÉS. Gazdászati oktatási a kassai nőtanitóképezdén. Gleviczky Sándor, tanitóképezdei tanár, a tanítónők sikeres!) és gyakorlati oktathatása czéljából, több évre kibérelte Kassán a gr. Barkóczy-féle kertet, mely még a belvárosban fekszik, s az intelligens s válogatott közönségnek igen látogatott helye. A gyakorlati oktatás czéljából ott tehenészetet, kertészetet, selymészetet s tyukászatot tart fenn. Utóbbi oktatására Grubiczy Géyzának „A tyukászat“ czímű munkája szolgál vezérfonalul. Említett tanár legközelebb, szintén oktatás czéljából, egy tengeri nyúltenyészdét is szándékozik felállítani. Terménypiacz. (Hivatalos és kereskedői források nyomán.) Budapest április 21. (A gabonatőzsdéről.) Búza 6000 métermázsányi forgalom mellett szilárd, határidőre nem történt adás-verés, a hangulat szilárd. Bozd, árpa és tengeri csekély üzlet mellett változatlanok. Zab folyvást emelkedő, tavaszra elkelt 5600 métermázsa 9 frt 54 krral, 9 frt 60 krral és 9 frt 64 krral 100 kilogramm szerint Győrött átvéve. Táviratok. Berlin, ápr. 21. Búza 203., 211.50. Rozs 153.—, 150.50, 149 50,152.50. Zab 167.50,165.-. Olaj 61.—,62—, 63.-. Szesz 44.30, 44.70, 47.80. Boroszló, április 21. Búza 18.50. Rozs 16.20. Zab 19.40. Olaj 63.50, 62.—. Szesz 41 80, 41.60. Hóvi, április 21. Búza 20.20, 20.80. Rozs 14.85, 15.-. Olaj 32.80, 32.40. Páris, április 21. Liszt 60.50, 61.—, 63.—. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom, köréből. Erdészek, becslők, mérnökök, gazdák stb., számára hasznos kézikönyv jelent meg Facsy és Frick bécsi kiadóknál német nyelven : „Portefeuille für Forstwirthe etc.“ czimmel. Magába foglalja az erdészeti számításokra és mérésekre vonatkozó fontosabb táblázatokat a tudomány és gyakorlat mai álláspontja szerint. Kidolgozta Schindler Károly pénzügyi tanácsos és központi erdőfelügyelő. Ez a munkának a méter mérték szerint átdolgozott második és bővített kiadása. A VIII. és 416 lapos kötet ára 3 frt 60 kr. Az általános magyar municzipális hitelintézet elkészítvén 1875. évi mérlegét és jelentését múlt évi működéséről, e jelentésből kiveszszük a következőket: Az igazgatóság mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a mérleg felállításánál tetemes leírásokat eszközölt, mert törekvése volt az új kereskedelmi törvény és az alapszabályok szellemében eljárni. A mérleg rovat igy áll: — Tartozik: Pénztár egyenleg 49,317 frt 45 kr., váltó tárcza 435,383 frt 10 kr., a saját értékpapírok 22,723 frt 75 kr., értékpapírokra adott előlegek 79,207 frt 60 kr., leltár 2734 frt, különféle hitelintézeteknél elhelyezett 25,000 frt, pesti népbank részére adott kölcsön 10,000 frt, sugárúti építő vállalat 3,046,617 frt 98 kr., a bécsi utczai ház 230,000 frt, adósok 191,084 frt 24 kr, veszteség 151,863 frt 93 kr., összesen 4.243,932 frt 5 kr. Követel: Részvénytőke 4.000,000 frt, tartalékalap 8,556 frt 97 kr., fel nem vett osztalékok 915 forint 92 kr., kibocsátott pénztárjegyek 8,600 forint, a bécsi utczai házra felvett jelzálog-kölcsön 63,330 frt 2 kr, függő kamatok 4,181 frt 60 kr, hitelezők 158,347 frt 54 kr, összesen 4,243,932 frt 5 kr. Nyeremény és veszteség rovat. Tartozik: költségek 47,450 frt 29 kr, törlesztések 29,411 frt 68 kr, adó 19,650 frt, kétes követeléseknél leírások 25,746 frt 25 kr, a pénztárjegyek után fizetett kamatok 1,001 frt 97 kr, értékpapírokra adott előlegeknél való veszteség 27,852 frt 37 kr, a bécsi utczai háznál értékleírás 58,082 frt 25 kr, a ház jelzálogkölcsön törlesztése 157 frt 92 kr, a sugárúti építővállalat utáni veszteség 53,264 frt 49 kr, összesen 262,617 frt 22 kr. Követel: kamatok 59,605 frt 90 kr, a ház jövedelme 12,301 frt 22 kr, bankjutalékok 4338 frt 67 kr, eladott értékpapíroknál nyeremény 3341 frt 40 kr, az 1874. évi nyeremény átdozata 31,166 frt 10 kr, veszteség 151,863 frt 93 kr, összesen 262,617 frt 22 kr. Heti jelentés az ipar állásáról. A Budapesten létező négy czipész- és lábbeli készítők társulata nagyban foglalkozik a berni lábbeli kiállítás ügyével. Óhajtandó volna, hogy mind a négy társulat szövetkeznék egymással s együttesen képviseltetnék magukat a kiállításon. — A malmok fél erővel dolgoznak, mivel a megrendelések élénkülni kezdenek. A szabóknak megszaporodott a munkájuk s 30 legény szállíttatott be. A bádogosok, kertészek, kőmivesek, ácsok, kocsigyárosok szintén nem panaszkodhatnak munkahiány miatt. A jóravaló napszámosok sem kénytelenek heverni, hajószállitmányok le-s felrakodásánál, építkezéseknél s egyéb külső munkálatoknál foglalkozást könynyen szerezhetnek. — A pesti közúti vaspályának a közvágóhidhoz vezető vonalán nagy szorgalommal dolgoznak, s a vonal befejezése nem sok időt igényel már., Az utczák kövezési munkálatai megkezdettek. Általában a szép idő beálltával — a nyomott pénzviszonyok daczára — a munka mindenfelé élénkülni kezd. A német vasúti egyesület közgyűlése az évben július 31-én fog Münchenben megtartatni; tavai Brémában, 1874 ben pedig Budapesten tartatott. A gyűlésen a magyarországi igazgatóságok is részt fognak venni, mert most igen fontos ügyek kerülnek tárgyalás alá. A salgótarjáni kőszén-részvénytársaság az 1875-ik üzletévre három percent osztalékot fizet (6 frtot) ; négy frt már január 1-én kifizettetett, a 2 frt a közgyűlés határozata után fog kifizettetni. A „ZiViz gőzmalom részvénytársaság bezárta az 1875. évi mérleget, még pedig igen szép eredménynyel, a mennyiben részvényeseinek 121/2°/0,20 frtot fog kifizetni. Ugyanott a nyomtatásban megjelent mérleg és évi jelentés megtekinthető s átvehető. Állomás megnyitás. A szliácsi állomás f. é. május 1 jével fog megnyittatni start október végéig. Személy és teher forgalom számára egyaránt berendeztetik a nyári idény alatt ez állomás. A magyarországi vasutak igazgatóságainak értekezlete május 15-én fog megtartatni. Pénz- és értékpiacz. Budapest, április 21. Értéktőzsde. Az előtőzsde lanyha bécsi és külföldi árfolyamok következtében bágyatag volt oszrák hitel 132,40-re 133,20-ig emelkedett, magyar hitel 16 volt névszerinti értékben. A déli tőzsdén osztrák hitel 13350-nel indult meg, s 134.30-cal záródott, magyar hitel HGV2 volt, municipális 14, angol-magyar 43, pesti biztosító 45, földhitelt. 45. Az esti tőzsdén még kevesebb kedv mutatkozott, osztrák hitel 133.50-ről 131.30-ra esett, s 130.80-nal záródott. Magyar hitel 114-en kelt, földhitelt, 42-éért. Egyéb értékpapírokban nem volt üzlet. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések. Budapesten május 6-án Ellel Antal budai házrésze 2500 frt. — Vidéken: Gyöngyösön, május 13-án Darányi József és Berzéki Jánosné ingatlanai. — Pécsett május 11-én Krautszak Márton beltelke 4000 frt. — A Mígáron (Jászberény) június 9-én Pálya Klára ingatlanai 3000 frt. — Lapusnyakon (Déva) május 4-én Lázár Lujza s Amália és Lázár Dénesné ingatlanai 13,800 frt. — A pécskai jószágigazgatóságnál május 22-én egy kunágotai 884 holdas birtok adatik bérbe (kikiáltás holdanként 11 frt.) — Endrefalván május 5-én Bartus Antal úrbéri telke 2300 frt. — Makón a Gorzsa pusztán május 15-én Németh István ingóságai (gazdaság, állatok) 17,270 frt. — Ó-Futtak in apr. 30-án Kuczuracz Szimon telke 300 frt. — Remeten (M.-Sziget) május 9-én Kormos Lajos ingatlansága 17,000 frt. , , Pályázatok: A brassói tvszékhez segédszolga jun. 3 ig. — A karánsebesi és boroviczi szolgabiróságokhoz egy-egy közbiztonági őr, május 10-ig. Vízállás és időjárás. Budapesten apr. 21. 4.15 m. 0 fölött száraz. Pozsonyban apr. 21. 3.58 m 0 fölött száraz. M.-Szigeten apr. 20 1.52 m. 0 fölött száraz. Szatmáron apr. 20. 1.24 m. 0 fölött száraz. Tokajon apr. 2 . 5.47 m 0 fölött száraz. Szolnokon apr. 21. 6 27 m. 0 fölött száraz. Szegeden apr. 21. 7 23 m. 0 fölött száraz. Aradon apr. 20 0.29 m 0 fölött száraz. Nagy-Becskereken apr. 20. 1.50 m. 0 fölött száraz. Eszéken apr. 20. 2.97 m. 0 fölött száraz. Mitroviczon apr. 19 5.16 m. 0 fölött száraz. Zimonyban apr. 19. 6 75 m. 0 fölött száraz. Ó-Orsován apr. 19. 5.50 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő : Efsernilionj I.ajow. Jigiktér,*) Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költség nélkül, gyógytáplálék által, RFVAIFKIJÚRP! Ezen kellemes egészségiéreknek 30 év óta semmi betegség sem szegett ellen és jónak bizonyult az felnőttek és gyermekekné ,gyóg vazer és költség nélkül, minden gyomor-, ideg-, mell , tüdő-, máj-, mirigy-, nyakhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajokban, emészthetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengeség, aranyér, vízkórság, láz, émelygés és hányás, még terhesség alatt is cukorvizelés, elsoványodásnál, nemkönben mi táplálék szopósgyermekeknek még a da katemnét ie előnyösebb ! Kivonat 80,000 kizónyitványból oly bajok meggyógyulásáról, melyek minden gyógyszernek ellentállottak, köztük Dr. Angelstein orvosi tanácsos, Dr. Shoreland, Dr. Campbell, Dr. Dodó tanár, Dr. Ure, Caslestuart grófnő, és több magasállása egynek bizonyítványai, melyek kívánságra bérmentesen megküldetnek. Rövidre vont kivonat 80,000 bizonyítványból. 670. sz. Bécs, april 13. 1872. Hét hónapja már körülbelül annak, hogy a legkétégbeejtőbb helyzetben voltam. Mellbaj- és idegbántalmakban szenvedtem olyanmira, hogy napról napra szemlátomást fogytam, minek következtében tanulmányaimat abban kellett hagynom. Ekkor hallottam csodahatásu Revalesciérejéről beszélni, használtam is, s biztosíthatom, hogy tápláló és jóizű Revalesciére-jének egyhavi élvezete után magamat tökéletesen egészséges és erősnek érzem. Indíttatva érzem magamat ezen aránylag igen olcsó és jóizű táplálékot minden szenvedőnek legjobb szer gyanánt ajánlani, maradván tisztelője Teschner Gábor, a magasb nyilv. keresk. tanoda hallgatója. De Bréhan marquisnő levele. Nápoly, april 17. 1862. Tisztelt ur! Egy átszenvedett májbetegség következtében, két év óta az elsoványodás s mindenféle kínoknak voltam alávetve; képtelen voltam irni vagy olvasni, testemben minden idegem reszketett, emésztésem hiányos volt s folytonos álmatlanság kínzott, örökös idegizgalmaim nyugtát nem engedve, pillanatig sem engedtek pihennem, mindehhez még a legnagyobb mértékbeni búskomorság is járult. Sok orvos próbálkozott meg szenvedéseim enyhítésével, de fájdalom, az óhajtott eredmény nélkül. A legkétségbeesettebb helyzetben folyamodtam az ön Revalesciérej éhez, s most, midőn három hónap óta táplálkozom vele, hálát adok az istennek. A Revalesciére a legnagyobb dicséretet érdemli meg ; segélyével egészségem helyreállt s most képes vagyok ismét hivatásom teljesítésére. Fogadj leghálásabb köszönetem őszinte nyilvánítását. De Bréhan marquisnő. 75,877. sz. Köller Flórián császár királyi katonai felügyelő. Nagy-Váradon, tüdő- és légcső-hurut szédülés és mellszorultságból. 65,715. sz. De Montelouis kisasszony emészketlenség, álmatlanság és soványodásból A Revalesciére négyszer oly tápláló, mint a hús, és felnőttek és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres árát megtakarítja. Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciére piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr. — Revalesciére csokoládé porban és lepénykékben 12 fíndzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr. 48 findzsára 4 frt 50 kr. — Kapható Du Barry és társ.-nál Bécsben. Wallfischgasse Bfr. 8, valamint minden város gyógyszertáraiban és fűszerkeresdéseiben; azonkívül a bécsi ház minden vidékre, megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Pesten: Török József gyógyszerész urnái, — Aradon, Tones F. és társánál, — Brassóban Morsche W. F. gyógysz., Jekelius gyógysz., Debreczenben : Mihálovits Istvánnál gyógysz., Delniczen, Jelinek gyógysz., Eszéken : Dávid Gyula gyógysz., Győrött Némethy P. gyógysz. Jász-Kiséren Mertz J. gyógyszerész., Kolozsvárt Valenti- A. gyógysz., Nagy-Kanizsán . Práger Ad. gyógysz. Kassán Wondrasehek Károly gyógysz., Maros-Vásárhelytt: Fogarasi Dömötörnél, Miskolczon dr. Csáthy S. gyógysz., Pozsonyban : Pisztori Félix gyógysz., Szabadkán: Kunetz Móricznál, Szombathelyen Pillich Fer. gyógysz., Székes-Fehérvárott: Cseballa Györgynél, és Paszkori gyógyszerésznél Sopronyban : Voga A gyógysz., Tatán Link A. gyógysz. Temesváron: Jahner M. C. és Pap József gyógysz., Torzsán Rátás Tódor gyógysz., Tisza Újlak: Royko Victor gyógysz., Újvidék: Ernst János, Koda D., gyógysz., Várasdon:L Halter A. gyógysz., Villányon Fekete E. gyógyszertárában. 317 *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.