Ellenőr, 1876. április (8. évfolyam, 90-118. szám)

1876-04-22 / 110. szám

mint Psychologie „neu begründet auf Erfahrung, Metaphysik u. Mathematik“ (1824—1825). A ma­­thesisre hogy lehetne építeni lélektant, nem egé­szen világos ; a mathesis csak a már megalapított törvényeket fogalmazhatja, de a lélektan terén mit sem alapíthat meg. Metaphysikára pedig építeni egy „inductiv“ tudományt, — a szíves olvasó, a­ki a természettudományok inductióját ismeri, bizonyo­san mosolyogni fog a felett. Pedig az úgy van. Azon bebizonyí­tatlan és be nem bizonyítható metaphysikai alapgondolatra van ezen lélektan építve, hogy a lélek egyszerű pont, melynek önmegtartásai a lelki képek, a­me­lyek magukra hagyatva végzik azon munkát, me­lyet mi szellemi életünknek ne­­zü­nk. Mindezen tételek bebizonyí­tatlanok, s mégis ezek szerint lett felfogva a lelki élet majd minden Herbart-féle lé­lektanban. Lindner sem jobb a többinél, kivéve, hogy a berendezés világosságát és a tárgyalások könnyedségét illetőleg nagyon hátra áll még, pl. Orbál vagy Schilling lélektanánál. Ezen oknál fog­va ezen lélektanok a legfontosabb pontokban elég­telenek magyarázni a lelki tüneményeket. Ezt rész­letekben fejtegetni nem akarom, nehogy a szíves olvasó türelmével visszaéljek ; s hogy mégis teljes legyen a bírálat, két részre akarom osztani; az elsőben a Lindnerrel közös hibákat fogom kiemelni; a másodikban a KI. urnak kizárólag sajátságos hi­bákat fogom lehet, átnézhetőleg felsorolni. B­ő­h­m Károly. HÍREK. Április 21. Hivatalos. Kinevezés: A m. kir. igazságügy­­miniszter a beregszászi kir. törvényszékhez aljegyzővé Walla Jenő ottani járásbirósági díjas joggyakornokot nevezte ki. — A budapesti ügyvédi kamara köré­ből. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi birósága ré­széről ezennel közhírré tétetik, miszerint Németh Antal óbudai ügyvéd s kamarai tag a fennállott budai kir. fény. törvényszéknek 1875. aug. 30 án 8287. sz­­. kelt határo­zatával vád alá helyezése alól a nagyméltóságu m. kir. curia mint legfőbb itélőszék által 1876. márczius 6-án 1133. szám alatt felmentetett, minek folytán a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1875. szeptember 27-én 330. fegy. szám alatt kelt határozata, mely szerint nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától fölfüggeszte­tett, folyó évi ápril­i­án 381. jegy. számú végzéssel ha­tályt vesztetté vált s nevezett ügyvéd az ügyvédség gya­korlatába, az 1874. 34. t. sz. 105. §-a végkikezdése értel­mében, visszahelyeztetett. — A király kegyelemből megengedte, hogy néhai Pallavicini Roger őrgróf által örökbefogadott Csáky Zsigmond és Hyppolit grófok, családi nevük után a Pallavicini nevet valamint az őrgrófi czimet és czimert használhassák. — Gizella főherczegasszony és Li­­pót bajor herczeg déli Spanyolországból Portugá­lián át a legszigorúbb incognitoban Párisba érkez­tek, s e bő 17 dikén a német követnél, Hohenlohe herczegnél, ebédeltek. Jelen voltak: Apponyi gróf és neje, Décazes herczeg és neje, s a német és osztrák-magyar követség kiválóbb tagjai.­­• Berzsenyi Dániel születésének szá­zados évfordulóját fényesen akarják megülni Vas­­megyében. Károlyi Antal megyei ügyész, s Balogh Gyula, a „Vasmegyei Lapok“ szerkesztője, ez ér­demben f. hó 18-ára ülést hirdetett, melyen a nagy számmal megjelentek egyhangúlag helyeselvén az eszméi, elhatároztatott, hogy ez ügyben a vezérletet a megyei köztörvényhatóság vegye át. Ez meg is történt, és több megyei bizottság azonnal hirdetést bocsátott ki, mely igy szól: Berzsenyi Dániel ko­szorús költőnk és megyénk dicső szülöttje születés­napjának százados évfordulója i. é. május ha 6-di­­kán leend. Vasmegye e nagy fia iránti tisztelet- és kegyeletérzelmeitől indíttatva, a fentebbi napon em­lékünnepély megtartását vettük czélba, s e tárgyban Szombathelyen, a megyeház nagy termében, f. hó 23-án d. e. 10 és fél órakor tartandó értekezletre a t. ez. bizottsági tag urakat, s mindazokat, kik Berzsenyi Dániel emléke iránt kegyelettel viseltet­nek, tisztelettel meghívják. Szombathely, 1875. ápr. 18-kán. Több megyei biz. tag. — Egy Árpád korszakbeli templo­mot avattak fel február 4-dikén. Dr. Rómer Flórig, ki a jánosii Árpádkori apátsági templom restaurá­lását ő felsége, valamint József főherczeg és a nagy közönség adakozása folytán buzgó erélylyel keresztülvitte, ismét Jánosiba utazott, hogy a vég­munkálatokat megtekinthesse. A román stélben új­jáalakított templom díszes tervezeteit Storno Ferencz és fia készítették. A részben átalakított egyház 1. évi február 10-től közhasználatnak van átengedve, az ünnepélyes fölavatást Rómer f. évi febr. 4 én tartotta. Jellemző tényként említi fel a „P. N.“, hogy a jánosii református hívek páratlan buzgalom­mal segítették elő a híres templom mielőbbi átala­kítását. — Marosvásárhely a maga kárán ta­nult. Ama borzasztó tűzvész, mely e város nagy részét elhamvasztotta, arra indította a városi bi­zottságot, hogy a tűzoltói intézményt életbe léptesse. E czélból 10 perc mentes adót vetnek ki a város közönségére. A tűzkár miatt pedig Marosvásárhely 200,000­ért kölcsönt akar kérni a kormánytól. — Per egy színdarab miatt. A nem­zeti színház játékrendjére vett „Egy királynő sze­relme“ czímű darab miatt valóságos botrány tá­madt. Ezt a darabot egyhangúlag fogadta el a nemzeti színház drámabíráló bizottsága, most azon­ban, midőn már előadásra tűzték ki, a darabnak egyszerre két apja támadt. A két apa egymással formálisan összeveszett, s mindkettő apasági kere­settel akarja érvényesíteni szülöttéhez való jogait. A darab szerzője Virág Benő álnévvel van megne­vezve. Ez alatt az álnév alatt pedig, mint ezt min­denki tudta, Horváth Lajos báró rejtezett. Az ál­nevet azonban Horváth Lajos nem titkolózási czél­ból, hanem szerződésileg vette fel, mert hát a darabot kompániában írta Farkas Albertnek Ezt Horváth Lajos elismeri a társával kötött szer­ződésben. Eddig tehát a dolog világos. A­mi most következik, az már zavarosabb. A közös darabnak kezdetben „Csak egy hibáért“ volt a czíme, s e czím alatt került először a nemzeti színház drámabíráló bizottsága elé, mely azonban a darabot nem találván elég jónak, javítás végett visszaadta a névleges szerzőnek, Horváth Lajosnak, ki a tit­kos szerződés értelmében, a társaság c­égvezetője­­ként szerepelt. A darab átjavítva visszakerült a drá­mabíráló bizottsághoz, mely azt most már elfogadta. Csakhogy a darabnak ekkor „Egy királynő sze­relme“ volt a czíme. A kampányista (Farkas Al­bert) mindeddig hallgatott, s engedte, hogy a da­rabot előadásra kitűzzék. Most azonban élvén a gyanúperrel, hogy Horváth Lajos az írói tantiémet egyedül akarja zsebre rakni, tiltakozik a czím meg­változtatása, s az ellen, hogy őt Horváth ki akarja nullázni. A dologban legkomikusabb az, hogy a kampányisták Moliére tudósai szerint most egymás érdemeit kisebbítik. Farkas azt állítja, hogy csak az a jó a darabban, a­mit ő irt, Horváth pedig váltig állítja, hogy bizony az mit sem ér, mit Farkas irt, mert a darabot csak akkor fogadta el a dráma­bíráló bizottság, miután ő azt átdolgozta, s épp azért változtatta meg a czímét is. Farkas erre vis­s­szareplikáz, s mondja, hogy nem addig a! A da­rab ugyanaz maradt, a­mi kezdetben volt, s hivatko­zik a társasági szerződésre, melyben meg van em­lítve a darab meséje is. Horváth azonban nem enged. Ő egyedül akarja felvenni a tantrémet. De Farkas sem azért dolgozott a darabon, hogy fá­rad­ságát kárba veszni engedje. Fogja magát s pert indít Horváth ellen, s a társasági szerződéssel felszerelt keresetlevelet nyújt be a VIII., IX. és X. kerületi járásbirósághoz, s a perrend 324. § értelmében zárlatot kér a közös darab jövedelmére, mely a nemzeti színház pénztárába fog befolyni. A járásbíróság azonban, mivel a darabot még nem adták elő, nem határozott érdemlegesen, s a ke­resetre hozott végzésben kijelentette, hogy a darab előadása után fog határozni. Az ü­dvösséges tanul­ság pedig az, hogy nem jó darabot kompániában írni. — Budapest főváros közgyűlése ma folytatta az árvapénztári kölcsönök kiadásáról szóló szabályzat felett a vitát, azt befejezte s né­hány kisebb módosításokkal elfogadta. Leglényege­sebb módosítás az, hogy a „kötbér“-t a gyűlés el­ejtette. A zálogkölcsönző intézetekre csak a legkö­zelebbi ülésben kerül a sor.­­ A központi házi ipar egyes U- 1 e­­ helybeli és vidéki tagjai felkéretnek, hogy az 1875-ik évre még hátralékban levő tagsági dijakat Rakovszky Aladár pénztárnok urnák, zsibárus-utcza 1. szám I. emelet, mielőbb átszolgáltatni, illetőleg beküldeni szíveskedjenek. Az elnökség. — Színházi hírek. A nemzeti szín­házban tegnap Flotow „Mártha“ czímű dalműve került színre, hét évi szünetelés után, új szereposz­tással. Az igazgatóság nagyon helyesen cselekedett, hogy újólag elővette e dalművet, mert a repertori­­ban mindig érdekes változatosságot fog képezni; e dalmű szövege elmés, élénk komikai érrel bír egész végig, zenéje pedig szebbnél szebb részeket tartal­maz. El van ugyan terjedve zenéje, de mégis ér­dekes, nagy elterjedését éppen kiváló szépségének kell tulajdonítanunk; a magándalok, a kettősök, ama gyönyörű négyesek és karok még most is el­­lentállhatatlan varázszsal bírnak. A szereposztás helyes volt, viszonyaink között nem lehetett volna másképen kiosztani. Perotti Lyonelli hévvel énekelte, hangjának teljes birtokában lévén valódi bravúrt fejtett ki a magas hangokban, de játéka nem mér­kőzhetett énekével. Nagyné drámai szerepekben magaslik ki leginkább, de azért lady Durham lyrai szerepében is teljes elismerésre méltó. Nagy sikert vívott ki Kvassainé „Nancy“ szerepében, szépen énekelt s játéka valódi kedves humort fejtett ki. Odry Plomkettje játékával folytonos derültséget idézett elő; Kőszeghy pompás Tristán volt. A ze­nekar Erkel Gyula vezetése alatt kitünően játszott. Közönség nagy volt. — Szigligeti Ferike német színésznővé lett. A múlt ősz óta Bécsben tanult Strakoschtól, majd Friedrichtől, a burgszínház tagjától. A kisasszony e hó 13-án már fel is lépett Gráczban, Mosenthal „Der Sonnwendhof“ czímű da­rabjában, mint Anna személyesítője. A gráczi lapok nagy elismeréssel szólnak tehetsége felől, s jövőt jó­solnak neki a német színpadon. — A népszín­házban mától elmaradt a „Tündérlak Magyar­­országon.“ Tamási e darabban akart először fel­lépni a népszínházban, de Soldosné roszulléte miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Hogy azonban Ta­mási mégis felléphessen, a „Csikós“-t adták. Rózsi szerepét a népszínház újon szerződött tagja, Hor­váth Vinczéné vállalta el. Soldosné roszulléte az éjjel oly roszra fordult, hogy alkalmasint hosszabb időn át nem léphet fel. — A nemzeti szín­ház pénzügyei felől szomorú dolgokat beszél a fáma. A bérlet, mely a nemzeti színház fő jöve­delmi forrását képezte, az idén nagyon silányul ütött ki. Állítólag összesen 18 páholyt és 5—6 zártszéket béreltek ki. Felteszszük, hogy a nemzeti színház igazgatósága e hírt sietni fog megc­áfolni. — A kolozsvári nemzeti színház inten­dánsa tudvalevőleg 1000 frank jutalmat tűzött ki egy, a pályázaton legjobbnak talált népszínműre. A bíráló bizottság közelebb a következő tagokból alakult meg: Szász Béla, Szász Gerő, Hegedűs István, E. Kovács Gyula s Szentgyörgyi István. — A népszínház ma egészen megtelt Ta­másinak első fölléptére. Eredetileg a „Tündérlak Magyarországban“ czímű darabot kellett volna elő­adni, de Soldosné hirtelen megbetegedése miatt a „Csikós“-t vették elő, Rózsi szerepében a népszín­ház egy másik új tagjával, Horváthnéval. Az est, éppen a hirtelen változás miatt nem sikerült fölöt­tébb, Horváthné csak szívességből töltötte be he­lyét ; ő különben is Loubrette, nem népszinműéne­­kesnő. Tamásit a közönség többször kitapsolta, s több dalát megismételtette. Énekkel messze felül­múlta játékát. — Bárói czimadományozás. Tallián János nyugalmazott septemvir, II. oszt. vaskorona­­rend alapján — utódaira is kiterjedőleg — oszt­rák bárói czimet nyert. — A „b­ud­a­pe­s­t-j­óz­s­e­fv­ár­os­i sza­badelvű kör“ saját helyiségében tartott kedé­lyes családi estélyeknek — ez idény alatt — utol­sója csütörtökön este az „országos nőiparegyesület“ javára rendezt­etett. Ezen estélyek első része ren­desen hangversenyből a második része pedig táncz­­ból állott. Kétségtelen, hogy e kör, mely csak a múlt év október havában alakult a főváros legszebb s egyúttal legfesztelenebb társaságainak egyikét képezi. E társas mulatságok kizárólag magyar jel­legűek s hogy a főváros e részének magyarosodá­sára a kör nagy befolyással van, azt rövid fenn­állása alatt fényesen bebizonyította. — A tegnapi hangverseny is kitünően sikerült. Kleinnelné­ Toper­­czer Ilka ének-, Schmidt Ferencz zongora-, Zem­­licska Armin és Hanpt Béla hegedű-, Graef F. gor­donka-játék, gróf Festetich Andor és Szabó Lajos szavalat által adtak változatosságot a kedélyes mulatságnak.­­ A „Budapesten felállítandó szeretett­ház ügyében működő bizottság“ f. év április 23-án, vasárnap, délelőtt 10 órakor a „budapest-józsefvá­­rosi szabadelvű kör“ helyiségében (statio­ntera és nagy körút sarkán Hebelt-féle ház I. em.) gyűlést tart, melyre a kiküldött egyleti tagok szives meg­jelenése kéretik — Sztoczek Károly, id. jegyző. — A kolozsvári Fröbel-egyesület czéljaira kormányilag engedélyezett jótékony arany és ezüst sorsjáték húzása már legközelebb, május 3 ikán megtörtént. E sorsjáték, 50 kv sorsjegyeivel, emberiségi s közmivelődési nemes czélja mellett, nem mindennapi előnyökkel is kínálkozik. Szám szerint 243 nyereménye között egy 5000, egy 1000 francos ezüst, egy 500 francos arany-nyeremény van. A nagyszámú kisebb, 50, 20, 15 franc értékű nyeremények is mind csínnal és ízléssel vannak kiállítva, mint erről Szurmák arany-, ezüst- s ék­szer-kereskedésében (kigyó-utcza 1. sz.) mindenki meggyőződhetik. A sorsjegyek ugyanott, s azontúl minden sorsjegyárulónál, lottó- és adóhivatalnál stb. kaphatók, hol egyszersmind a sorshúzás berendezé­sét s feltételeit is megtekinthetik az érdeklődők- Nem kétkedünk ez és oly előnyös, mint a nemes czélnál fogva pártolásra érdemes sorsjátékot min­den mivelt ember figyelmébe a legmelegebben ajánlani. — Meghívás: Az „erdélyi kör“ 3-ik szer­vezkedő gyűlését f. év ápril 23-án délelőtt 10 óra­kor a tud. egyetem III. emelet első számú tanter­mében tartja meg, melyre az érdeklettek tisztelet­tel meghivatnak. Az ülés tárgyai: 1. A múlt gyű­lés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az alapszabály­szerkesztő bizottság jelentése. 3. Az alapszabályok általános és részletes megvitatása. 4. A kör véd­nökének megválasztása stb., stb. — Földrengés. Múlt csütörtökön délelőtt fél 11 órakor Brassóban kis földrengés volt. Három lökést észleltek. Általában kevesen vették észre, csak a díszműáru és Üvegkereskedésekben voltak rá figyelemmel, mert az állványokon a portékák egyszerre recsegni kezdtek . Egy borsodmegyei paraszt Berlinben. Nagy feltűnést okozott a német fő­városban a múlt héten egy igriczi földműves, pör­­ge kalapjával, báránybőr ködmönével s szűrével. Valami herczegovinai küldöttnek tekintették, pedig a jámbor csak paprikát ment árulni Berlinbe. Ösz­­szeszedett Igriczen 12, mondd tizenkét három vékás zsákkal paprikát és a miskolczi vasúti állomásról egyenesen Berlinbe küldte, mely nálánál hamarább ért oda. Ő maga, Kovács Dánielnek hívják, szin­tén vaspályán indult utána, de pénze útközben ki­fogyván, gyalogolva s koldulva vágta magát mint­egy 26 mértföldön keresztül Berlinig. Itt az­tán elkezdte paprikáját házról-házra ajánlani. Fá­radsága természetesen hasztalan volt. Az első éjt a berlini sétányok egyikén tölte, melyet ő „erdőnek“ nézett; a második éjen szintén ott bált, ekkor valami tolvaj, pénzt képzelvén az ő bőrtarisznyájában, azt levágta. Erre fölébredt, patrollkiáltással a tolvaj után futott, ki, miután a tarisznya ürességéről meggyőződött, azt eldobta, s a berekben eltűnt.­­ A kiáltásra azonnal ott ter­mett a rendőr s miután az Dani bácsinkkal, ki egy szót sem tud németül, nem tudott tisztába jönni, őt az őrségre vezette, hol reggelig maradt. A rendőrségtől a követséghez utasították. Ez javu­lást eszközölt szegény földink viszontagságai után. A követségen jól fogadták. Gróf Károlyi — mint a „Miskolcz­“nak írják — a cselédséggel engedte lakni s érelmezni. A grófné úti költségre 25 már­­kát ajándékozott neki. Ugyancsak onnan utasítot­ták a magyar egyesület helyiségébe, melynek tag­jai enyhítésére mindent elkövettek és haza segí­tették. CSARNOK. Egy öreg orvos naplóiból. A feleség. (Angolból.) (Folytatás.) III. Egy estve, midőn T . . . asszony három éves kis gyermekét vetkőztette, hogy az ágyba fektesse, a gyermeket erős görcsrohamok támadták meg. A rohamok oly sűrűn ismétlődtek, hogy a hirtelen hivet orvos, anyját a legroszabbra készítette elő. Az anya kétségbeesését könnyebb elképzelni, mint leírni, midőn azt a kis teremtést tartotta ölé­ben, kinek életéhez annyi szép reményeket fűzött, s kihez az anyai szeretet legmélyebb rajongásával ragaszkodott, mert a föld kerekségén egyedül ez a gyermek látszott szeretetét viszonozni; — mint mondám, az ölében tartotta, de csak nagy bajjal, mert a gyenge kis tagok borzasztóul rángatóztak. S szemei mily ijesztőleg forogtak! az összekulcso­­sodott fogak között egy kávés kanállal valami csendesítő orvosságot igyekeztek betölteni, midőn az ajtó sebesen és végre kitárult, s T . . . ur ret­tenetes elázott állapotban betántorgott; roppant jó kedve volt, mert szokása ellenére a billiárdon nyert. Észrevétlenül jött be az utczaajtón, melyet a gyer­mek betegségén megijedt cseléd tárva-nyitva felej­tett, s a szobában szokatlan zajt hallva benyitott, hogy megnézze, mi történik. — Ke—ked­ves fiaim, mi—mi a baj—he ? da­dogta felesége felé tántorogva. Az asszony nem vette észre, minden figyelmét a karjai között vonagló be­teg vette igénybe, s kétségbe esett tekintetét a szenvedő gyermek arczára függesztette. — Mi az ör—ördög lest ben—ben­neteket,mi? kérdé a szolgáló állat tréfásan megcsipkedve, a ki asszonya iránti kiméletből gazdájához közeledett s izgatott hangon s könnyezve kérte, hogy legyen oly jó s távozzék a szobából. T . .. ur, az orvos jelenlétét számba sem véve, meg akarta a leányt csókolni. Az orvos komolyan megszólította, hogy ily szomorú körülmények között hogy képes magát ily botrányosan viselni. Ki az ör­ ördög az úr? Mi baja velem? kérdé, két kezét csípőjére téve. Tudni akarom, hogy mi történik itt! Közelebb ment, s mindent látott; látta az ólomszinű vonagló arc­ot, a most merev, majd erősen rángatódzó tagokat, a kidülledt szemgolyókat. — Az istenért, mi a baj ? dadogta alig hall­­hatólag, miközben a bortól felhevült arcza elhalvá­nyult, s homlokán verejtékcseppek törtek ki. Igye­kezett egyenesen megállani, de oly sokat ivott, hogy nem volt rá képes. — Mit csinálnak azzal a gyermekkel ? kérdé újból, gyenge s remegő hangon, melyet csuklás szakított félbe. Felesége nem válaszolt, gyermekén kívül nem látott és nem hallott az most semmit. — Janka, szólt a férj ismét, mi történt a gyermekkel? Itt csuklás vett rajta erőt s ökvöndö­­zés, — valami szersze­rencsétlenség történt? E pillanatban a gyermek egyet rúgott; anyja elsikoltotta magát, a szolgáló jajveszékelve kezeit törte ; mindennek vége volt! A kis gyermek halva feküdt anyja karjai között. — Uram, meghalt gyermeke, jöjjön magához, mondá az orvos szigorú hangon, T . . . urat kar­jánál fogva, megrázva, a mint az alig tudva lábán megállni, buta, üres tekintettel az előtte lefolyt je­lenetet bámulta. — M— m—mi! meg—meghalt? hebegte ijedt hangon. — Oh, György, meghalt kedves kis angya­lom ! nyöszörögte a bánatos anya, s most nézett és szólott először férjéhez. Felesége szava egy pillanat alatt kijózanította. — Mi az ! — Meghalt? És én részeg vagyok! Az ott levő orvos mondta nekem, hogy azt az estveli jelenetet sohasem felejti el. Midőn az asszony, férje modorán s beszédén észrevette, hogy mily undok állapotban van, a bánat, szégyen és utálat annyira erőt vett rajta, hogy erős hysztericus görcsöket kapott s egész éjjel roszul volt A következő nap T. . . úr folytonosan bódult­nak látszott; egész délelőtt abban a szobában ült, a­hol a kis halott feküdt; hogy milyen érzéssel nézett a gyermekre, azt csak képzelni lehet, de leirni nem. IV. T. . . asszonynak régi szép bútoraiból csak egy maradt meg, mitől nem tudott megválni: zongorája. Gyakran nyert általa szórakozást és vigasztalást, ízléssel és érzéssel játszott, midőn a boldogabb napjaiban játszott kedvencz darabokat elővette, a zene szelíd hangja csillapítólag hatott fájdalmára, s jelen bánatát legalább perczekre fe­ledésbe ringatta. Egy délután a dr. Avne gyönyörű szerzemé­nyét játszotta, mely igy kezdődik: „dühöngj, dü­höngj, zord téli szél“, — s többször megkísértette hangjával kisérni, — mert egykor nagyon szép hangja volt s jól tudott énekelni, de most, vala­hányszor énekelni kezdett, a szavak elhaltak aja­­kán, mintha meg akarták volna fojtani. A szo­morú dallam s a hozzá illő szavak fájdalmas vissz­hangot ébresztettek szivében, s annyira elérzéke­­nyült, hogy nem tudott magán­erőt venni. A­mint olvasóim tudják, egyetlen gyermeke ezelőtt félév­vel halt meg; férje folytatta kicsapongó életét, minden nap indulatosabb, mogorvább és gorombább lett, s esztelen követelései határtalanok voltak. A zene és a hozzá írt szavak nagyon illettek sorsá­hoz, s a szegény asszony akaratlanul könnyekre fakadt. Férje e pillanatban lépett a szobába, köszö­nés nélkül s feltett kalappal ; néhány perczig a kandalló előtt állott s hallgatott. — Asszonyom ! mondá mogorván, midőn ne­je bevégezte a dalt. — Mit akarsz, György ! kérdé a nő szeliden. — El kell adnom azt a zongorát; igen, asz­­szonyom, el kell adnom, s eladom ! — mondá. — Mit mondasz ! kiáltó felesége, a zongora előtt levő széken megfordulva, s bánatos meglepe­téssel nézett férjére. — Nem hiszem, hogy ko­molyan beszélnél! ugy­e György, csak tréfálsz? — Becsületemre mondom, asszonyom, hogy nagyon is komolyan beszélek , midőn olyan sze­gények vagyunk, hogy a betevő falatunkat alig tudom megszerezni, csak nem tűrhetem, hogy fele­ségem így vesztegesse az időt, s ilyen drága fény­­űzési czikket tartson házamnál? — György, kedves György, bocsáss meg, de nem tudok a zongorámtól megválni. — Miért nem, mikor én azt mondom, hogy „mu­száj“. — Mert szegény jó anyám ajándéka! vála­­szolá az asszony könnyezve. — Nem tehetek róla, — nem tehetek. Saj­nálom. De mennem kell. Utálom ezt az átkozott lármát hallani házamban, — szomorúvá teszi az embert, igen asszonyom, — mindig olyan szomorú darabokat játszik, hogy elmegy az embernek kedve tőle. Oh, ha csak az a baj, azon könnyen segítek, azt játszom, a­mi neked tetszik, csak mondd meg, édes Györgyöm! — hát most mit játszszam? kérdé,­s felállott és közelebb ment a férjéhez. — Játszál egy szép „isten hozzádo­t“, búcsúzz el tőle, mert eladom, meg kell lenni, s meg­lesz, válaszol a kérlelhetetlen mogorvasággal. — Édes jó Györgyöm !­ne foszsz meg tőle, hadd itt még egy kevés ideig — könyörgött az asszony: hagyd, oh hagyd itt még egy kevés ideig. (Folytatása következik.) KÖZGAZDASÁG. FÖLDMIVELÉS. Gazdás­zati oktatási a kassai nőta­­nitó­képezdén. Gleviczky Sándor, tanitóképez­dei tanár, a tanítónők sikeres!) és gyakorlati oktat­­hatása czéljából, több évre kibérelte Kassán a gr. Barkóczy-féle kertet, mely még a belvárosban fek­szik, s az intelligens s válogatott közönségnek igen látogatott helye. A gyakorlati oktatás czéljából ott tehenészetet, kertészetet, selymészetet s tyuká­­szatot tart fenn. Utóbbi oktatására Grubiczy Géyzá­­nak „A tyukászat“ czímű munkája szolgál vezér­fonalul. Említett tanár legközelebb, szintén oktatás czéljából, egy tengeri nyúltenyészdét is szándéko­zik felállítani. Terménypiacz. (Hivatalos és kereskedői források nyomán.) Budapest április 21. (A gabonatőzsdéről.) Búza 6000 métermázsányi forgalom mellett szilárd, ha­táridőre nem történ­t adás-verés, a hangulat szilárd. Bozd, árpa és tengeri csekély üzlet mellett válto­zatlanok. Zab folyvást emelkedő, tavaszra elkelt 5600 méter­mázsa 9 frt 54 krral, 9 frt 60 krral és 9 frt 64 krral 100 kilogramm szerint Győrött átvéve. Táviratok. Berlin, ápr. 21. Búza 203.­, 211.50. Rozs 153.—, 150.50, 149 50,152.50. Zab 167.50,165.-. Olaj 61.—,62—, 63.-. Szesz 44.30, 44.70, 47.80. Boroszló, április 21. Búza 18.50. Rozs 16.20. Zab 19.40. Olaj 63.50, 62.—. Szesz 41 80, 41.60. Hóvi, április 21. Búza 20.20, 20.80. Rozs 14.85, 15.-. Olaj 32.80, 32.40. Páris, április 21. Liszt 60.50, 61.—, 63.—. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom, köréből. Erdészek, becslők, mérnökök, gaz­dák stb., számára hasznos kézikönyv jelent meg Facsy és Frick bécsi kiadóknál német nyelven : „Portefeuille für Forstwirthe etc.“ czimmel. Magá­ba foglalja az erdészeti számításokra és mérésekre vonatkozó fontosabb táblázatokat a tudomány és gya­korlat mai álláspontja szerint. Kidolgozta Schind­ler Károly pénzügyi tanácsos és központi erdő­­felügyelő. Ez a munkának a méter­ mérték szerint átdolgozott második és bővített kiadása. A VIII. és 416 lapos kötet ára 3 frt 60 kr. Az általános magyar municzipális hitelintézet elkészítvén 1875. évi mérlegét és jelentését múlt évi működéséről, e jelentésből ki­­veszszük a következőket: Az igazgatóság mindenek­előtt azt emeli ki, hogy a mérleg felállításánál te­temes leírásokat eszközölt, mert törekvése volt az új kereskedelmi törvény és az alapszabályok szel­lemében eljárni. A mérleg rovat igy áll: — Tartozik: Pénztár egyenleg 49,317 frt 45 kr., váltó tárcza 435,383 frt 10 kr., a saját értékpapí­rok 22,723 frt 75 kr., értékpapírokra adott előle­gek 79,207 frt 60 kr., leltár 2734 frt, különféle hitelintézeteknél elhelyezett 25,000 frt, pesti nép­bank részére adott kölcsön 10,000 frt, sugárúti építő vállalat 3,046,617 frt 98 kr., a bécsi­ utczai ház 230,000 frt, adósok 191,084 frt 24 kr, vesz­teség 151,863 frt 93 kr., összesen 4.243,932 frt 5 kr. Követel: Részvénytőke 4.000,000 frt, tartalékalap 8,556 frt 97 kr., fel nem vett oszta­lékok 915 forint 92 kr., kibocsátott pénztár­jegyek 8,600 forint, a bécsi­ utczai házra felvett jelzálog-kölcsön 63,330 frt 2 kr, függő kamatok 4,181 frt 60 kr, hitelezők 158,347 frt 54 kr, össze­sen 4,243,932 frt 5 kr. Nyeremény és vesz­teség rovat. Tartozik: költségek 47,450 frt 29 kr, törlesztések 29,411 frt 68 kr, adó 19,650 frt, kétes követeléseknél leírások 25,746 frt 25 kr, a pénztárjegyek után fizetett kamatok 1,001 frt 97 kr, értékpapírokra adott előlegeknél való veszteség 27,852 frt 37 kr, a bécsi­ utczai háznál értékleírás 58,082 frt 25 kr, a ház jelzálogkölcsön törlesztése 157 frt 92 kr, a sugárúti építő­vállalat utáni vesz­teség 53,264 frt 49 kr, összesen 262,617 frt 22 kr. Követel: kamatok 59,605 frt 90 kr, a ház jö­vedelme 12,301 frt 22 kr, bankjutalékok 4338 frt 67 kr, eladott értékpapíroknál nyeremény 3341 frt 40 kr, az 1874. évi nyeremény átdozata 31,166 frt 10 kr, veszteség 151,863 frt 93 kr, összesen 262,617 frt 22 kr. Heti jelentés az ipar állásáról. A Budapesten létező négy czipész- és lábbeli készítők társulata nagyban foglalkozik a berni lábbeli kiállítás ügyével. Óhajtandó volna, hogy mind a négy társulat szövetkeznék egymással s együttesen képviseltetnék magukat a kiállításon. — A malmok fél erővel dolgoznak, mivel a megrendelések élén­külni kezdenek. A szabóknak megszaporodott a munkájuk s 30 legény szállíttatott be.­­ A bádo­gosok, kertészek, kőmivesek, ácsok, kocsigyárosok szintén nem panaszkodhatnak munkahiány miatt. A jóravaló napszámosok sem kénytelenek heverni, hajószállitmányok le-­s felrakodásánál, építkezések­nél s egyéb külső munkálatoknál foglalkozást köny­­nyen szerezhetnek. — A pesti közúti vaspályának a közvágóhidhoz vezető vonalán nagy szorgalom­mal dolgoznak, s a vonal befejezése nem sok időt igényel már., Az utczák kövezési munkálatai meg­kezdettek. Általában a szép idő beálltával — a nyomott pénzviszonyok daczára — a munka min­denfelé élénkülni kezd. A német vasúti egyesület közgyű­lése az évben július 31-én fog Münchenben meg­tartatni; tavai Brémában, 1874 ben pedig Budapes­ten tartatott. A gyűlésen a magyarországi igazga­tóságok is részt fognak venni, mert most igen fon­tos ügyek kerülnek tárgyalás alá. A salgótarjáni kőszén-részvénytár­­saság az 1875-ik üzletévre három percent oszta­lékot fizet (6 frtot) ; négy frt már január 1-én ki­fizettetett, a 2 frt a közgyűlés határozata után fog kifizettetni. A „ZiViz gőzmalom részvénytársaság bezárta az 1875. évi mérleget, még pedig igen szép eredményny­el, a mennyiben részvényeseinek 121/2°/0,20 frtot fog kifizetni. Ugyanott a nyom­tatásban megjelent mérleg és évi jelentés megtekint­hető s átvehető. Állomás megnyitás. A szliácsi állomás f. é. május 1 jével fog megnyittatni s­tart október végéig. Személy és teher forgalom számára egy­aránt berendeztetik a nyári idény alatt ez állomás. A magyarországi vasutak igazgató­ságai­nak értekezlete május 15-én fog megtar­tatni. Pénz- és értékpiacz. Budapest, április 21. Értéktőzsde. Az elő­­tőzsde lanyha bécsi és külföldi árfolyamok következtében bágyatag volt osz­rák hitel 132,40-re 133,20-ig emelke­dett, magyar hitel 16 volt névszerinti értékben. A déli tőzsdén osztrák hitel 13350-nel indult meg, s 134.30-c­al záródott, magyar hitel HGV2 volt, mu­nic­ipális 14, angol-magyar 43, pesti biztosító 45, földhi­telt. 45. Az esti tőzsdén még kevesebb kedv mutatko­zott, osztrák hitel 133.50-ről 131.30-ra esett, s 130.80-nal záródott. Magyar hitel 114-en kelt, földhitelt, 42-éért. Egyéb értékpapírokban nem volt üzlet. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések. Budapesten május 6-án Ellel Antal budai házrésze 2500 frt. — Vidéken: Gyöngyösön, május 13-án Darányi József és Berzéki Jánosné ingatlanai. — Pécsett május 11-én Krautszak Márton beltelke 4000 frt. — A Mígáron (Jászberény) június 9-én Pálya Klára ingat­lanai 3000 frt. — Lapusnyako­n (Déva) május 4-én Lázár Lujza s Amália és Lázár Dénesné ingatlanai 13,800 frt. — A pécskai jószágigazgatóságnál május 22-én egy kun­­ágotai 884 holdas birtok adatik bérbe (kikiáltás holdan­ként 11 frt.) — Endrefalván május 5-én Bartus Antal úr­béri telke 2300 frt. — Makón a Gorzsa pusztán május 15-én Néme­th István ingóságai (gazdaság, állatok) 17,270 frt. — Ó-Futtak in apr. 30-án Kuczuracz Szimon telke 3­­00 frt. — Remeten (M.-Sziget) május 9-én Kormos Lajos ingatlansága 17,000 frt. , , Pályázatok: A brassói tvszékhez segédszolga jun. 3 ig. — A karánsebesi és boroviczi szolgabiróságok­­hoz egy-egy közbiztonági őr, május 10-ig. Vízállás és időjárás. Budapesten apr. 21. 4.15 m. 0 fölött száraz. Pozsonyban apr. 21. 3.58 m 0 fölött száraz. M.-Szigeten apr. 20 1.52 m. 0 fölött száraz. Szatmáron apr. 20. 1.24 m. 0 fölött száraz. Tokajon apr. 2 . 5.47 m 0 fölött száraz. Szolnokon apr. 21. 6 27 m. 0 fölött száraz. Szegeden apr. 21. 7 23 m. 0 fölött száraz. Aradon apr. 20 0.29 m 0 fölött száraz. Nagy-Becskereken apr. 20. 1.50 m. 0 fölött száraz. Eszéken apr. 20. 2.97 m. 0 fölött száraz. Mitroviczon apr. 19 5.16 m. 0 fölött száraz. Zimonyban apr. 19. 6 75 m. 0 fölött száraz. Ó-Orsován apr. 19. 5.50 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő : Efsernilionj I.ajow. Jigik­tér,*) Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költség nélkül, gyógytáplálék által, RFVAIFKIJÚRP! Ezen kellemes egészségi­éreknek 30 év óta semmi betegség sem szegett ellen és jónak bizonyult az felnőttek és gyerm­ekekné ,gyó­g­ vazer és költ­ség nélkül, minden gyomor-, ideg-, mell , tüdő-, máj-, mi­­rigy-, nyakhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajokban, emészt­­hetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengeség, arany­ér, vízkórság, láz, émelygés és hányás, még terhesség alatt is cukorvizelés, elsoványodásnál, nemk­­önben mi­­ táplálék szopósgyermekeknek még a da katemnét ie előnyösebb ! Kivonat 80,000 kizóny­itványból oly bajok meggyógyu­lásáról, melyek minden gyógyszernek ellentállottak, köz­­tük Dr. Angelstein orvosi tanácsos, Dr. Shoreland, Dr. Campbell, Dr. Dodó tanár, Dr. Ure, Cas­lestuart grófnő, és több magasállása egy­nek bizonyítványai, melyek kíván­ságra bérmentesen megküldetnek. Rövidre vont kivonat 80,000 bizonyít­ványból. 670. sz. B­é­c­s, april 13. 1872. Hét hónapja már körülbelül annak, hogy a legkét­­égbeejtőbb helyzetben voltam. Mellbaj- és idegbánt­almak­ban szenvedtem olyanmira, hogy napról napra szemláto­mást fogytam, minek következtében tanulmányaimat abban kellett hagynom. Ekkor hallottam csodahatásu Revales­ciére­jéről beszélni, használtam is, s biztosíthatom, hogy tápláló és jóizű­ Revalesciére-jének egyhavi élvezete után magamat tökéletesen egészséges­ és erősnek érzem. Indít­tatva érzem magamat ezen aránylag igen olcsó és jóizű táplálékot minden szenvedőnek legjobb szer gyanánt aján­lani, maradván tisztelője Teschner Gábor, a magasb nyilv. keresk. tanoda hallgatója. De Bréhan marquisnő levele. Nápoly, april 17. 1862. Tisztelt ur! Egy átszenvedett májbetegség követ­keztében, két év óta az elsoványodás s mindenféle kínok­nak voltam alávetve; képtelen voltam irni vagy olvasni, testemben minden idegem reszketett, emésztésem hiányos volt s folytonos álmatlanság kínzott, örökös idegi­zgalmaim nyugtát nem engedve, pillanatig sem engedtek pihennem, mindehhez még a legnagyobb mértékbeni búskomorság is járult. Sok orvos próbálkozott meg szenvedéseim enyhíté­sével, de fájdalom, az óhajtott eredmény nélkül. A legkét­­ségbeesettebb helyzetben folyamodtam az ön Revalesciére­­j éhez, s most, midőn három hónap óta táplálkozom vele, hálát adok az istennek. A Revalesciére a legnagyobb di­cséretet érdemli meg ; segélyével egészségem helyreállt s most képes vagyok ismét hivatásom teljesítésére. Fogadj leghálásabb köszönetem őszinte nyilvánítását. De Bréhan marquisnő. 75,877. sz. Köller Flórián császár királyi katonai fel­ügyelő. Nagy-Váradon, tüdő- és légcső-hurut szédülés és mellszorultságból. 65,715. sz. De Montelouis kisasszony emészketlenség, álmatlanság és soványodásból­ A Revalesciére négyszer oly tápláló, mint a hús, és felnőttek­ és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres árát megtakarítja. Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciére piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr. — Revalesciére csokoládé porban és le­pénykékben 12 fíndzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr. 48 findzsára 4 frt 50 kr. — Kapható Du Barry és társ.-nál Bécsben. Wallfischgasse Bfr. 8, valamint minden város gyógyszertáraiban és fűszerkeresdéseiben; azon­kívül a bécsi ház minden vidékre, megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Pesten: Török József gyógyszerész urnái, — Aradon, Tones F. és társánál, — Brassóban Morsche­ W. F. gyógysz., Jekelius gyógysz., Debreczenben : Mihálo­­vits Istvánnál gyógysz., Delniczen, Jelinek gyógysz., Eszé­ken : Dávid Gyula gyógysz., Győrött Némethy P. gyógysz. Jász-Kiséren Mertz J. gyógyszerész., Kolozsvárt­ Valenti- A. gyógysz., Nagy-Kanizsán . Práger Ad. gyógysz. Kassán Wondrasehek Károly gyógysz., Maros-Vásárhelytt: Foga­­rasi Dömötörnél, Miskolczon dr. Csáthy S. gyógysz., Po­zsonyban : Pisztori Félix gyógysz., Szabadkán: Kunetz Mó­­ricznál, Szombathelyen Pillich Fer. gyógysz., Székes-Fehér­­várott: Cseballa Györgynél, és Paszkori gyógyszerésznél Sopronyban : Voga A gyógysz., Tatán Link A. gyógysz. Temesváron: Jahner M. C. és Pap József gyógysz., Tor­zsán Rátás Tódor gyógysz., Tisza Újlak: Royko Victor gyógysz., Újvidék: Ernst János, Koda D., gyógysz., Vá­­rasdon:­­L Halter A. gyógysz., Villányon Fekete E. gyógy­szertárában. 317 *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.

Next