Ellenőr, 1876. június (8. évfolyam, 150-178. szám)
1876-06-11 / 159. szám
előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre .. .. 5 frt — kr. Félévre . . . 1© „ — „ Egy hónapra 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. ”Szerkesztési iroda: qBtzcLdpesten, nádor-i utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. —Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, vasárnap, junius 11. 1876. 159. szám. hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Laute & Cieczegnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8), valamint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosárok-utcza 431. sz. Kiadóhivatal, Budapesten, nádor-utcza 6. szám, Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Az „Ellenőr“ ára mint eddig : Egy évre...............................20 forint, — kr. Félévre 10 „ — kr. Negyedévre..............................5 „ — kr. Egy hóra...................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az ,,Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyváruái után történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Táviratok. Bécs, jun. 10. A király jelen volt ma a Schmelz gyakorlótéren a koronaherczegnek gyakorlati hadi vizsgálatán, mely fényesen sikerült. Bécs, jun. 10. A „Pol. C.“ egy hiteles távirati értesítésben Belgrádból 10-iki kelettel jelenti. Az összes hatalmak képviselői egyesítették az utóbbi napokban fáradozásaikat, hogy Milan fejedelemnek és kormányának az esetleges békeháborításból folyó teljes felelősséget megvilágosítsák, különös nyomatékkal beszélt az orosz képviselő Kartoff, és nem lehet kételkedni, hogy a szerb kormánynak válasza a szerbiai hadi készületek iránti török részről mértékletes hangon tett kérdésre, mely e hó 6-án érkezett Belgrádba, megnyugtató lesz. London, jún. 10. Hire jár, de mindenesetre még megerősítésre szorulva, hogy Anglia Helgolandot Németországnak szándékozik átengedni. Berlin, jun. 10. A császárnak Emsbe való utazása határozottan e hó 13-ára tűzetett ki. Bécs, jun. 10. A „Pol. C.“ jelenti: Koller K. hadügyminiszter egészségi állapotának javulása annyira halad, hogy ressortjának fontosabb ügyeiben már részt vehet. Bécs, jun. 10. (Zárlat) Hitelrészvény 133.80 Galicziai 192.25. államvasút 261.-. Rente 65.35. 1860-as 108 75 1864-es 128.75. Ezüst, 103.25. London 121.60. Unió- Bank 56.75 Által. épité Sbank 10.—. Magyar Földhitel —. Angol-Osztrák 66 40. Lombard 75.—. Tramway 109.—. Hitelsorsjegy 159.—. Napoleonder 968.—. Arany 582.-. Frankfurt. 59.15. Porosz pénzutas?. 59.60. Török sorsjegy 19.75. Anglo építő bank 17.—. Municipalbank—. I MimTV— BUDAPESTI SZINLAPOK. Budapest, vasárnap, junius 11 1876. Nemzeti színház. “ Jenő gáday^ Bérlet 65. szám. Kezdete 7 órakor. A lelencz. , , Eredeti népek-i. 4 Mr. NépS/J llllísz. Szentesi Nagy A falu rosza. . . , » „ . . Eredeti népszínmű 3 felv. szVJ *•»* K?.k Felekké ' Budai színkör. Erzsiké Szigeti J. Argyll éts Tündér Kotori Sántha Ilona. Zsuzsána Császárné ’. Toncsi Köles! M. Látványos népszínmű da Beregi Ferencz Kőrösmezei lókkal és tánczokkal, 3 sza- Bokori Halmi kaszban. Földesiné Fürediné Kezdete 7 órakor. Mathild_______Molnárné »II IIIIII UHUI üli TI 11 UM—WB—B—B—— UTOLSÓ POSTA. Konstantinápolyból jelentik, hogy a nagyvezér körrendeletet intézett a tartományi kormányzókhoz, tudtokra adván, hogy az új kormányrendszer alapját képezendő törvények fölött, a szultán hattjában kifejezett elvek szerint most tanácskoznak. Felszólítja a kormányzókat, hogy tartózkodjanak minden a múlt kormány rendeletei alapján tehető lépésektől, mivel azok most el vannak törölve. Ama rendeletek elhamarkodva bocsáttattak ki, s alapelveik olyanok, melyeknek alkalmazása súlyos bajokat hozna magával. Az angol és franczia lapok nem igen nagy bizalommal beszélnek a szultán utóbbi amnestiális és fegyverszüneti rendeletéről. A „Journa des Déb.“ határozottan kétségbe vonja eredményét, úgy, amint most van. Ami Francziaország magatartását illeti, az „Estafette“ egy sugalmazottnak látszó czikkben azt hangsúlyozza, hogy Francziaországnak ezentúl is híven kell ragaszkodnia passiv politikájához a keleti ügyekkel szemben. A három éjszaki udvar jónak látta a keleti kérdést, egy szűkebb congressus képében, kezébe venni, Francziaország, távol attól , hogy háttérben hagyása miatt panaszkodnék , megelégedettnek mutatkozott azon szereppel, mely a szerencsétlensége óta választott s semmikép sem méltóságán aluli belső erőgyűjtési magatartásának megfelel... A hatalmak jelenlegi viszonya még sokkal homályosabb, s a konstantinápolyi kormányváltozás által keltett remények sokkal bizonytalanabbak, semhogy e pillanatban végleges elhatározásokra jutni lehetne. Azért programmunk ezentúl is: várakozás és gondolkodás. Ha e szerep szerény, azért nem kevésbbé tisztességes, mert teljesen a békének van szentelve, s fölötte a mérséklet, egyetértés és pártatlanság uralkodik. V. Murad takarékossági tényeit a „Turquie“ bőven sorolja elő. Az új szultán nemcsak a civillistából 60,000 erszényt (300,000 török font) engedett át az államnak, valamint a herakleai szénbányákat, hanem a koronás birtokok jövedelmeit is. E jövedelmek 80—100,000 erszényre (4—500,000 török font) rúgnak. Magára vállalta továbbá a pénzügyminisztérium terhére esett eddigi költségét a palotai szolgálatnak, valamint a zenészek és a testőrök fizetését is, ami ismét 300,000 fontot tesz. A palotai tisztviselők nyugdíjazását is a szultán fogja űzenni. Az udvari istállót, csekély számú lovak megtartásával, részint mezei munkára a koronás birtokokon, részint a lovas ezredek használatára engedte át. A volt szultán kincse, melytől olysokat vártak, a „Sztambul“ közlése szerint alig találtatott meg csak részben is. Számos apró szekrényt, melyekben 30 millió font értéket hittek, üresen találtak (hát a zsebelés ?). Csupán a már említett 8 milliónyi consolidét találták meg, és öt, aranyokkal teli szekrénykét, melyek tartalma még nincs megolvasva, de alkalmasint 600,000 fontot tesz. A valide szultána vagyona — 5 millió fontnyi consolide — szerint lábán eltűnt. Éppen úgy hiányzik legnagyobb része azon gyémántoknak és drágaköveknek, melyeket Abdul uralkodása alatt oly szenvedélylyel halomra gyűjtött. Most aztán zeget-zugot fölkutatnak a papírok és ékszerek után — sehol semmi szemmel tartják a gyanús személyeket — de semmi remény. Budapest junius 10. Sine die. Az angol kormány elnöke, Hartington- nak felelve tegnap, jó hírt mondott Euró-pának megint, és Oroszországnak friss borsot az orra alá. A gyűlöletes berlini emlékirat f el van napolva „sine die“, magyarosan „kis kedd“-re; kép nélkül szólva: megbujkott csúfosan, érdeme szerint. Disraeli elég udvarias, hogy ezt így himzetlenül ki nem mondja, de elég gonosz, úgy tüntetni fel hibátlan szívességű szólásformákban vala-mennyi hatalom újabb egyetértését a quid nuncs több lényeges pontjára nézve, hogy az orosz politika teljes felsülése szinte humoristikus köntösben jelen meg a győzelmes John Bull lábainál. Nevezetesen, az újabb egyetértésre öszszeriadt hatalmak, — melyek közül öt éppen ma Tiégy hete abban lett egygyé szivszerint és teljesen, hogy a keresztyén mártiromság koszorújával ékes rája világért, burkot vet a fényes szultán nyakára, — ma egyszerre megvilágosodik a szentléleknek általa, s belátja, hogy a szultánra pressiót gyakorolni nem szabad, sőt időt kell engedni tanácsosainak eljárásuk és politikájuk megérlelésére. Az egyetértés tárgyának e csodálatos urszine-vátozása még abban a pontban is mutatkozik, hogy Szerbiára viszont üdvös pressió gyakoroltassák az illendő magaviselet érdekében ; ugyanarra a Szerbiára , t. i.hol a konstantinápolyi forradalom előestéjén, már minden gyúlékonyat felhalmozott az orosz kéz, s a trónváltozás hírére már-már szikrát kapott a máglya. És végre abban is szent lett az egyetértés, hogy a török birodalom új uralkodóját egyszerre és egyformán ismerték el a hatalmak, mármint azt az uralkodót, kinek trónraléptekor az orosz felfogás azzal a szerfelett előzékeny jóindulatú czélzással kedveskedett, hogy a trónváltozást igen nehéz lesz diplomatice indokolni. Üdvöt és szerencsét ez uj egyetértéshez. Ha isten a kártól megóvja és megmarad a csapáson, melyre átváltott, ez az egyetértés jóra fog vezetni. Jelenti a beavatkozás elvének elestét, az insurrectió bátorításának s dédelgetnének korlátait, a dolgok uj rendében való bizalmat s az uj török kormány megszilárdítását. Együttvéve oly eredmény ez, mely a berlini emlékirat után, a politikai constellatio lényeges átidomulása nélkül nem jöhetett létre. S valóban minden arra vall, hogy az átidomulás teljes folyamatban van. Oroszország máris kénytelen előre tolt Fadjejeffjeit és Csernajeffjeit visszavonni, sőt ez utóbbit félhivatalos dorgatóriumban részesíteni, Szerbiában viselt dolgaiért. Kénytelen a keleti szláv keresztyének felett nem gyakorolni „természetes véduri jogait“ és visszaparancsolni magát arról az útról, melyre Berlinben oly bizton bizvást lépett. Az Ignatieff-féle földosztó s világrendező terv, ha ily buta combinatió egyátalán megfordulhatott még orosz agyban is, kénytelen csigaházába visszahúzódni s megvalósulása felé legalább is ez állatka haladási tempóját követni. Anglia nagy szolgálatot tett a béke ügyének, s ha biztos keze, melynek nyomát már is ily eredményekben köszöntjük, nem lankad el, s nem csügged a szilárd akarat, mely tetteiben újra vezérleni kezdi: fáradozásainak gyümölcse elé a siker reményében nézhetünk. Nem várjuk mi azt Angliától, nem is örömest tennék fel róla, hogy politikájának kihívó ért köszörüljön. Sőt ellenkezőleg, nem ismerjük érdekét, mely rá nézve ily eljárást tenne kívánatossá , és ismerjük száz érdekét, mely múltjánál, jelenénél, minden szokásánál és természeténél fogva az okos diplomáczia hajlékony, de biztos czélt követő ösvényére utalja. S ha a helyén való hajlékonysággal, szilárdság és erély párosul, hol ez a szükséges, s Oroszországot nem megalázni, de megtartóztatni lesz a czél, nem félhetünk, hogy Anglia az előidézett ellentétes áramlattal egy európai összeütközés veszélyét sodorja elő, ami bekövetkeznék okvetlenül, ha Oroszországot a végletekre kényszerítenék. Sovány egyesség is jobb a kövér párnál , s ezen indulva, sem roszat sem fölöslegeset nem látunk a hatalmak újabb értekezésében, amit Emsben terveznek. De, hogy czélját érje, szükségesnek látszik, hogy a hármas szövetség (ha már beszélhetünk ilyesmiről) keretén túl terjeszkedjék. A hármas szövetség tényleg megszűnt diktálni Európának, s ha Anglia és Francziaország sajtónak tapasztalt befolyását alakilag is elismeri, ezzel nem inkább hódol a tények hatalmának, mint a józan politika okos tanácsának, mert így éri el, hogy az a befolyás nem kívülről ellene, hanem vele együtt döntsön. A párisi szerződés aláíróinak közös értekezése felelve meg legjobbann a megváltozott helyzetnek, s egyszersmind ez volna az, melyben és melynek általa, nézetünk szerint, monarchiánk is legbiztosabban érvényesíthetné befolyását, hogy legyen igazán elnapolva, minden keleti baj és veszedelem „sine die“. Az országgyűlési szabadelvű párt köré folyó év június hó 11-én délelőtt 16 órakor értekezletet tart. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma d. u. tartott ülésében tárgyalás alá vette a főrendiháznak a záloglevelek biztosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó módosításait. A 4. §. 1. bekezdésére vonatkozó módosítás, mely szerint valamely intézetnek záloglevelek kibocsátási üzletre fogadassék az alaptőkét 200,000 írtra kívánja tétetni — elfogadtatott. A képviselőház tudvalevőleg elégnek tartotta volt a 100,000 frt alapot. Ugyancsak a 4. §. 2. bekezdésére tett azon módosítása a főrendiháznak, hogy ezen törvénynek visszaható ereje legyen, vagyis mindezen intézkedések a jelenleg működő és jelenleg kölcsönökkel foglalkozó összes intézetekre kiterjesztessék — a többség által el nem fogadtatott, miután a jelenlegi intézetek minden eddigi kormány által sanctionáltattak; e szerint csak a jövőben alakuló intézetekre lenne kihatással. Simonyi Lajos b. kereskedelmi miniszter behatóan mutatta ki a módosítás czélszerűségét és védelmezte azt, mert e nélkül nem lesz meg a szükséges egyöntetűsége a különféle zálogleveleknek s igy minthogy zálogleveleink nagy részben külföldre kerülnek, félő, hogy ez által különböző értékkel fognak azok birni, t. i. categóriákra fognak osztatni : biztosítottakra és nem biztosítottakra. Azután szükséges az alap már azért is, mert a föld értéke bizonyos fluctuatióknak ki van téve, s a kölcsönvevők sem fizetik sokszor pontosan a kölcsönöket, s igy jó, ha az intézetenkek van alap, melyhez hozzányúlhatnak. Ugyanezen nézetben osztoztak Bokros, Juhász és Hammersberg bizottsági tagok, kik a többség ezen határozata ellenében különvéleményt jelentettek be. Ezután került volna a sor a békebiróságról szólójavaslat szövegének hitelesítésére, mely Horánszky azon indítványára, hogy különösen a II. fejezet, mely nagy fontossággal bírván még a hitelesítés előtt sokszoroztassék, s a tagok közt osztassák ki — hétfőre halasztatott. BUFFET. Csanády Sándor úr annyira elvhű ember, hogy mindegyre megfeledkezik azon hódoló iratról, melyet aláírt ő is Ausztria császárához, midőn ő felsége még nem volt Magyarország megkoronázott és alkotmányos királya. Pedig azt a documentumot az „Ellenőr“ már közölte egyszer, hanem hát Csanády Sándor nem akar rá emlékezni, mert neki Tisza Kálmán „elvfeladása“ ellen időnként kiordítozni magát életéről. Ezen önfeledő hivatását teljesítette ma is szokott sületlenségével, s örömmel látta a képviselőház egész értelmisége, hogy Tisza Kálmán kormányelnök úr megtalálta végre azon feleletet, melyet tőle Csanády Sándor otrombaságai érdemelnek — a megvető hallgatást. Ami választ ezenkívül is diktálhat néha neki, azt megkapja másoktól, hol prózában hol versben, s minthogy ez alkalommal egy költő barátunk méltatta őt egy kis tollrajzra, mi a prózát abba hagyjuk a következő soroknak engedve át a tért: Lég, — már nincs benned: felpuffadt hólyag, üres gömb! Zörgsz mégis, ha gyerek, macskafarokra kötött, így zörg, dörg, zuhog és puffog nagyhangú Csanády. Bősz dühe kandúrfark, ő maga — hólyag — üres. Az ország talajviszonyai és öntözésre alkalmas területeire nézve K. Simonyi Lajos közgazdasági miniszter a gazdasági culturmérnöki jelöltek által tanulmányokat szándékozik létezni. A czélból, hogy az elsősorban beutazandó vidékekre nézve némileg a tájékozódás meglegyen, az alábbi adatokra van szüksége. Felszólítja e végből a törvényhatóságokat, hogy a gazdaközönséget ebbeli szándékáról értesítsék, hívják fel arra, hogy a szükséges adatokat közvetlen a vezetése alatti minisztériumhoz mielőbb de legfeljebb július hó közepéig küldjék be. A kívánt adatokra nézve megjegyzi, miszerint mindazon gazdák, kiknek: a) birtokán öntözés vagy lecsapolás, illetőleg e czélból berendezett csatornázás vagy esetleg alagcsövezés létezik; b) kiknek birtoka mellett, vagy onnan keresztül oly kisebb folyó vagy patak vezet el, amely esetleg öntözési czélokra felhasználható; adjanak tüzetes értesítést a következő adatokról: 1. Megye, helység legközelebbi vasúti vagy gőzhajóállomás. 2. Öntözött vagy lecsapolt, vagy alagcsövezett terület nagysága. 3. Mely folyóból vézetik az öntöző víz, s egyszerű kivezetés, vagy géppel való emelés által eszközöltetik-e az öntözés. 4. Az esetleg öntözhető, vagy öntözni szándékolt terület nagysága. Felkéri a törvényhatóságot, hogy amennyiben helyben vagy a törvényhatóság területén gazdasági egyesület is léteznék, a gazdaközönség felhívása alkalmával az egyesület közreműködését is igénybe venni szíveskedjék. A budapesti kereskedelmi tvszék elhatározta, hogy a részvénytársulatok minden tőkereductiójánál a kérdéses intézet hitelezőinek meghallgatására határidőt rendel el s csak ennek megtörténte után hagyja jóvá az ilető közgyűlés leszállító határozatát. A franko magyar bankra nézve a határidő kitűzése már megtörtént s az új szabályokat csak ennek letelte után hagyja jóvá a kereskedelmi törvényszék.) Az országházból. Junius 10. A képviselőháznak ma változatos tárgyú ülése volt. A területrendezési vita folytattatott. Élénk vita folyt Pest-Kiskun megye és Hajdú megye felett. Interpellatió bejelentetett nem kevesebb, mint három. Miniszterek válaszoltak a hozzájuk intézett interpellatiókra, s hogy a változatosság még nagyobb legyen, két határozati javaslat is nyújtatott be. Egyik Helfy, másik Remete Géza határozati javaslata. Helfy hiteles statisztikai adatokat kíván a kormánytól a nemzetgazdasági állapot feltüntetésére annak megítélhetése czéljából, hogy minő hatással volt az 1867- diki vám- és kereskedelmi szövetség közgazdasági viszonyainkra, s miként fejlődtek e nemzetgazdasági állapotaink 1867. óta, s minek ezen állapotok jelenleg. Hogy pedig a kormány általános megjegyzésekkel ki ne térhessen a kérdés elől, Helfy úr erről is gondolkodott. Négy pont alá foglalja a részletes kérdéseket, melyekre a választ Helfy úr még a jelen ülésszak vége előtt kívánja ; szóval Helfy úr egy vaskos statisztikai kézi könyvet követel a kormánytól, s pedig rövid néhány nap alatt, hogy aztán e kézi könyvből megtanulhassa, minek nemzetgazdasági viszonyaink, hogy aztán az őszszel előterjesztendő nemzetgazdasági törvényjavaslatokhoz hozzászólhasson. E határozati javaslat a szerdai ülésben kerül tárgyalás alá. Nem tudjuk, mit fog határozni a ház, valamint azt sem tudjuk, vájjon a kormány szolgálhat-e azonnal Helfy urnak és a szélső bajnuk a kívánt statisztikai kézikönyvvel; de ha csakugyan szolgálhat, hát szerencsét kívánunk Helfy úrnak és társainak ehhez a nemzetgazdasági tanulmányhoz, mely ha komoly és őszinte lenne, mint hinni szeretnék, nem mondjuk, hogy hasznára nem válnék a szélsőbal nemzetgazdasági bölcsességének. A második határozati javaslatban Remete Géza a jezsuiták ellen támad, s azokat még az idén szeretné kiirtani Magyarország földjéről. De hát mivel a magyar törvényhozásnak és közvéleménynek most sokkal fontosabb dolga van a jezsuitáknál, ez a határozati javaslat a jelen ülésszak alatt nem kerül tárgyalás alá. Állítólag az őszszel kerítik rá a sorrendet. A tulajdonképpeni napirend a területrendezési törvényjavaslat tárgyalásának folytatása volt. A mai ülésnek ezen része szakasztott mása volt a megelőző terülleti vitáknak. Az ellenindítványok, módosítások eseje záporozott és jegesett ma is. Nincs oly képzelhető és képzelhetetlen rendezés, kikerekítés, mely különösen Pest-Kis-Kun megyére vonatkozólag meg ne pendíttetett volna. Mivel pedig minden indítványnak, módosítványnak akad egy-két szónoka, ki a napnál világosabban be akarja bizonyítani, hogy egyedül csak az ő kikerekítési terve helyes, hát a vita oly hosszúra nyúlik, hogy e pillanatban egyátalán nem tudjuk, mikor ér véget. A kormánynak azonban máris nagyon szüksége van a szabad időre, hogy a bécsi tárgyalásokat folytathassa ; nincs tehát más mód a jelenlegi ülésszak megrövidítésére, minthogy ha a szónoklatok nem akarnak megrövidülni, az ülések tartamát kell meghosszabbítani. Azért tehát az ülések hétfőtől kezdve d. e. 10 órától d. u. 3 óráig fognak tartani. Bármily nagy szónoklat-áradat gyülekszik is össze a képviselőház medenczéiben, ezen az 5 órányi csatornán Csak lefolyik még idejében. A mai területrendezési vita akként ért véget, hogy a kormányjavaslat a Pest- Kis-Kun megyére nézve elfogadtatott, Hajdúmegye pedig függőben maradt. Pest- Kis-Kun megye feletti vitában a neki keseredés hangja is megszólalt. Egyik szónok elnevezte az uj megyét azon keresztnek, mely a helyet jelölendi, ahol a megboldogult hajdú városok nyugosznak. Egy másik szónok pedig szörnyetegnek nevezte a javaslatot. Tiszteljük mi is a történelmet, de hát ha a történelmi szempont annyira parancsoló, hogy feltétlenül engedni kell Wk, kapunk utas számához fél iv melléklet van csatolva, neki, úgy kár is volt a területrendezésbe fogni, mert minden megyéink meg van a maga történelme*, úgy jobb lett volna mindent a régi „történelmi“ al*poba fogni. A czimeknél ugyis tulános sok engedmény történik a történelmi szempont javára, úgyhogy egy-egy összeolvasztott nagye egész név-galimathist kap, mit ma történt Pest Kis-Rümegével, melynek „Pest-Pilis- So 11- és Kis Kunmuyn“ lesz a neve. Most aztán jó emlékező tehetsége legyen annak, aki a magyar megyék nevét hibátlanul be akarja tanulni. Az ülés végén még egy törvényszéki vita is volt. A verséczi és oraviczai törvényszék a fehértemplomi törvényszékbe olvasztatott. E miatt kérvényt nyújtottak be, hogy a törvényszék Verseczre helyeztessék át. A kérvényi bizottság a beadványt az igazságügy- és belügyminisztériumhoz utasította. Nedeczky pedig határozati javaslatot nyújtott be, hogy a törvényszék Verseczre helyeztessék át. A ház a kérvényi bizottság javaslatát fogadta el. Nem tudjuk, mit fog a kormány e kérdésben határozni, de részünkről szeretnék, ha a törvényszék meghagyná Fehértemplomon. Ott jó helyen van. A határvidék viszonyainak jobban megfelel ott igazságügyi szempontból is, a társadalmi és nemzetiségi viszonyok pedig parancsolólag szólnak Fehértemplom melett. Részünkről azt óhajtjuk, hogy a kormány ne térjen el eredeti határozatától. Vili. évfolyam. Noli fenevari. Hosszas vajúdás után végre elkészült az úgynevezett uzsora-törvényjavaslat és már legközelebb fog törvényhozói tárgyalás alá vétetni. Nem tudjuk, hogy mily intenziók vezérelték kormányférfiainkat, amidőn az ijesztő mérveket öltött uzsoraszörny ellenében egy ily gyönge, sőt mondjuk ki, erőtlen palliatív szert kívánnak alkalmazni, de önkénytelenül arra a gondolatra kell jönnünk, hogy ez csupán kezdete egyéb kormány és törvényhozási alkotásoknak az uralkodó baj ellen, melyről igen helyesen mondá egy hazai szakférfiú, hogy ez tulajdonképen csak egyik kórjelensége egészségtelen társadalmi és közgazdasági állapotainknak. Történjék azonban bármiként, nem hagyhatjuk szó nélkül az uj javaslatot, melyre annyian és oly sokáig vártak. E javaslat csak toldaléka az 1868 ik évi XXXI. t. cz.-nek ; czélja: mérsékelni az uzsorát, de miután szerzői maguk is érzik annak elégtelenségét, nem szünteti azt meg. El fogja-e azonban érni e czélját ? Meglesz-e ama hatása, amelyet szerzői és védői várnak tőle? Megváltjuk, hogy e kérdésekre, bármennyire is igyekszünk a kormány szándékát jóra magyarázni, csak nemmel felelhetünk. A törvényjavaslat szerzői a czélponton túllőttek és el lehetnek készülve rá, hogy oly jelenségeket idéznek azzal elő, melyek még mérgesebbé teendik a bajt. Nem akarjuk a javaslat egyes pontjait bonczolgatni, hanem csakis lényegét megbírálni. A kamatláb maximum meghatározása az egésznek a magva. 10 ° C lesz a kamatláb maximuma s az ezt túlhaladó kamat kikötése kölcsönügyleteknél bizonyos törvényszerű hátrányokkal fog járni a kölcsönadóra nézve, amennyiben sem a telekkönyv, sem a bíróságok, sem a közjegyzők nem fogják azt oltalmukba venni, de nem lesz büntetéssel összekötve, mi az uzsoratörvények elmaradhatlan kelléke szokott lenni. A túlhajtott kamat követelése és elfogadása nem fog sem becstelenséget, sem szabadság vagy pénzbüntetést maga után vonni, hanem csaki s a közjegyzői hitelesítés, a telekkönyvi biztosítás és a bírói megítélés jogos megtagadásával nagyobb kockázatot hárítani az uzsorás hitelezőre. Ezzel azonban csak fokoztatik az uzsorások vakmerősége és lelketlensége kamatkövetelésben. A lehető veszteségeket nagyobb haszon keresése által keilend ellensúlyozniok. És ez igen természetes, az uzsora legközelebbi okaira vezethető viszsza. A bizalom s a hitel hanyatlásának és a kölcsöntőkék kockázatának mérve szerint gyarapodik vagy csökken az uzsora; a pénzkínálat mérve is bír rá nagy befolyással, de nem nálunk, hol a tőkék szédelgés és válságok miatt visszavonultak. Önkényt következik ebből, hogy mihelyt a magas kamatlábra adott kölcsöntőke kockázatát szívelik az uzsorának egy oly közel indoka hatványoztatik, amely gyorsan fogja fokozni a már anélkül is túlzott kamatláb mérvét. A törvényjavaslattól — mi legalább — ily hatást várunk, minek következtében még palliative orvosló gyógyszernek sem tekintetjük a fenforgó, gyökeres orvoslást igénylő baj ellenében. De nézzük meg közelebbről az uj kamatlábat, mely nem mondatik ugyan törvényesnek, miután az 1868. XXXI. t. sz.nek a törvényes kamatnak hat százalékban megállapítását továbbra is fenntartja, ilyennek fog azonban tekintetni, mert a törvény oltalma alá helyeztetik. A gyakorlat törvényesnek fogja azt venni, kivéve a köz- (letéti) pénztárakat, bíróságokat s hatóságokat. Különösen a külföldiek szentesítve fogják látni e törvényben a 10°/0-os kamatlábat s ebből természetesen nem a pénznek nálunk ritka nagy jövedelmezőségére, hanem hitelünknek önnön magunk által is elismert hanyatlására következtetni. Hogy ezzel a külföldi tőkéket még jobban elriasztjuk tőkeszegény országunktól, hogy ezzel csak megrontjuk a pénzpiaczoknak anélkül is hanyatlott bizalmát irántunk, bizonyítani felesleges. E törvényjavaslatnak — ha szentesítést fog nyerni — míg amaz elvárható rész követkeménye leend, hogy míg mostanság a tisztességes emberek a 6°.-os törvényes kamatlábat tartották szem előtt és ezen vajmi kevéssel mentek túl, nehogy az uzsorások gyülöletes nevét kelljen elviselniük, ezentúl a törvényes kamatláb maximumot fogják megköve