Ellenőr, 1877. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1877-02-01 / 31. szám
kamatozott. Ez a jutalom, ez a nagy kincs, tisztelt közönség, a koronás király soha meg nem szűnő, föltétlen bizalma! Ő felségeik, a király és királyasszonyunk híven teljesítették a nagy férfiú kivonatát; ők tették az első koszorúkat is a ravatalra, amelyet a nemzet, amelyet a mivelt emberiség áll vala körül. Kövessük e magasztos példát, tisztelt közönség; rójuk le mi is, e tudományos intézet részéről is, a hazafias kegyelet füzérét a férfin sírjára, akiben mindazt, a mi nagy, a mi nemes és kiváló tulajdon van nemzetünkben, a legmagasabb kifejlettségben, mintegy eszményítve láttuk megtestesülni, gyöngeségei nélkül! Tartsuk szemeink előtt ez eszményt örökre feledhetetlenül. Igyekezzünk elsajátítani polgári erényeit, nagy államférfim tulajdonait, nem feledkezvén meg azon igazságról, hogy amit a nemzeteknek kivívni sikerül, ugyanazon eszközökkel tarthatják meg és fejleszthetik tovább, amelyekkel szerezték! ORSZÁGGYŰLÉS: A képviselőház ilése január 31-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Molnár, Beöthy, Orbán. A kormány részéről jelen vannak : Perczel Béla, Szende Béla, Péchy, Bedekovich. Az ülés d. e. 10 órakor kezdődik. ülnek, miután a legközelebbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett, bemutatja Madas Miklós nagyszalontai lakos kérvényét Schwartz Péter elleni bűnperében; a rozsnyói kereskedelmi testület kérvényét az italmérést szabályozó belügyminiszteri rendelet ügyében ; özv. Bogyó Mihályné szül. Tripammer Emilia kérvényét kegydij, vagy kielégítésért. Több tithyati lakos kérvényét a burasiak által Goór főtiszt mellett benyújtott vádirat elvetése és uj vizsgálat elrendelése ügyében. A körv. bizottsághoz utasittatnak. Elnök jelenti, hogy Hodosi József a bródi kerületben megválasztott országos képviselő, a törvény által kijelölt 15 nap alatt, az elnökségnek hozzá intézett felszólítása folytán, megbízó levelét beadta. Az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Király Alajos jász-jákóhalmi országos képviselő, köztörvényhatósági tisztviselővé neveztetvén ki képviselő állásáról lemondott. Az elnökség az új választásra szükséges lépések megtételére felhatalmaztatik. Perczel Béla igazságügyminiszter a királyi curiánál időnkint felmerülő nagyobb hátralékok elhárítása és feldolgozásáról, vagyis az 1870. XVI. és XII. t. sz. módosításáról szóló tvjavaslatot terjeszt be. Ki fog nyomatni, szétosztatni, s az igazságügyi bizottsághoz utasittatni. A szombati ülésben a számvizsgáló bizottságba Jeney József 187 és a kérvényi bizottságba Vécsey Tamás 181 szavazattal választattak meg a hiányzó tagok helyébe. Szirák Imre kimutatja a kérvény-bizottság jelentését. Szombaton tárgyaltatik. Helfy és Madarász interpellate jegyzett be az interpellates könyvbe. Napirenden van Szalay Imre által a gyártott borokra vonatkozólag a házhoz benyújtott törvényjavaslat. A ház, miután Szalay felszólalt javaslatának indokolása c céljából, a javaslatot a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Hedry Ernő a számvizsgáló bizottság jelentését terjeszti be, melynek értelmében a ház számadásai jóváhagyattak. Helfy Ignácz a következő interpellate intézi a belügyminiszterhez: A belügyminiszter úr tudtával és beleegyezésével történtek-e ama rendőri intézkedések, melyek f. hó 27-én este a Kossuth Lajosnál járt czeglédi küldöttség hazaérkezése alkalmából a közvélemény általános megbotránkozására a fővárosban tétettek? Tudtával és beleegyezésével történtek-e, hogy a pályaudvar bejáratát elzáratták, hogy a polgárok megakadályoztattak abban, hogy a hazaérkezőket üdvözölhessék, hogy a küldöttség számos drabant és lovas pandúr által kisértetett be a városba, hogy békés honpolgárok szabad mozgásokban erőszakkal akadályoztattak, és hogy véleménynyilvánításukért fogságba hurczoltattak, sőt egyik tíz napi fogságra ítéltetett? Ha mindez a belügyminiszter tudtával és beleegyezésével történt, vagy bár utólagosan is helyeslésével találkozik, kérdem: Mivel bírja a belügyminiszter a személyes és polgári szabadság e durva megsértését, az alkotmány és törvény e világos megszegését igazolni ? (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Az interpelláció kiadatik a belügyminiszternek. Hadarász József szintén a belügyminiszterhez intézi a következő interpellálót: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak a felől, hogy a budapesti egyetemi polgárok azon társaikat, akik mint küldötteik mentek Konstantinápolyba és ott minden hű magyar honpolgárt megható szívességgel fogadtattak, hazánkba visszatérésük alkalmával ünnepélyesen kívánván fogadni, nekik a rendőrkapitány által, önküldött társaik ünnepélyesen fogadtatása eltiltatott? 2. Való-e a hírlapokban közlött azon hir, hogy a vasút mentében levő községek s jelesen a melyekben készültek az egyetemi polgárok küldöttségét ünnepélyesen fogadni, ettől rendőrileg eltiltottak ? és ha való. 3. Szándékozik-e a miniszter úr akként intézkedni, hogy a rendőrkapitánynak Budapesten s a rendőrségnek netalán máshol kiadott e törvényellenes és a magyar nemzeti közszellemet mélyen sértő intézkedése megszüntettessék, és sem az egyetemi polgárok, sem senki a rendőrség által ne gátoltassék abban, hogy a hazánkba visszatérő fiatal egyetemi polgár küldötteket ünnepélyesen fogadhassák ? Közöltetik a belügyminiszterrel. A legközelebbi ülés szombaton lesz, midőn elsősorban tárgyaltatni fognak a kérvények, azután a Körmöczbánya, Korpona és Bakabánya városok hovatartozásáról, a Köncsös és Matkó puszták Kecskemét hatósága alá helyezéséről, a törvényhatóságok területének végleges megállapításáról és Szörény megye ideiglenes közigazgatási rendszerének további fenntartásáról szóló törvényjavaslatok. Péchy Tamás szintén a szombati ülésben fog válaszolni Madarász interpellációjára. Az ülés d. e. */4 12 órakor véget ért. A KELETI HÁBORÚ. A békealkudozások a porta és Szerbia közt jó eredménynyel folynak eddigelé még csak Bécsben. Az előzetes alkudozásokra — mint a „Pester II.“-nak Bécsből jelentik — török részről Falkon effendi, követségi titkár, s szerb részről Zukics ügynök küldetett ki. Az eddigi megbeszélésekben csupán a kölcsönös kívonatok és követelések vétettek tudomásul. Territoriális tekintetben a status quo ante vétetett kilátásba, a Szerbia által kívánt határszabályozás fenntartva maradt; e tekintetbencsak a helyszínen fogna egy határszabályzó bizottság egybegyűlni. A bécsi alkudozások csak a Szerbia által a békefeltételek megtartása iránt adandó garillákat, a szerb terület kiürítésének módozatait, a hadi kárpótlás megállapítását, a jövőbeli tributum-fizetés határidejeinek kitűzését, és a Szerbia jövőbeli véderejére vonatkozó meghatározásokat, fogják felölelni. — Tegnap érkezett Bécsbe a porta távirati válasza (írja a „Pr.“) Zukics úr azon kérdésére, hogy a porta mily alapon akarja vezetni a béketárgyalásokat. A kijelentés az volt, hogy a status quo ante alapján. A porta szándékairól, mikor az ajánlatokat Szerbiának és Montenegrónak megtette, a „Daily Telegr.“ tudósítója a következőket jelenti: Ha Szerbia beleegyezik a status quo ante alapján a békébe, ez azt jelenti, hogy Oroszország nincs elhatározva a harczra. Ha nem, Szerbia visszautasítása egyszerűen azt fogja javasolni, hogy Oroszország háborút akar. Törökország világosan tudni akarja, hogy mily helyzetben áll Oroszországgal szemben, hogy erélyesen léphessen föl akár alkotmányos reform működésével, akár katonai készületeivel. Montenegrónak kielégítő territoriális engedményeket fog tenni határszabályozás czímén. Sőt most éppen a válik kinevezésével foglalkozik, és ha meg nem akadályozzák, a fegyverszünet letelése előtt sokkal többet fog elvégezni, mint amennyit a conferentia ultimátuma követelt. A párisi orosz nagykövet és a franczia külügyminiszter leveleket kaptak Pétervárról, melyek igazolják azt, hogy Sándor czár Milán fejedelem kérdésére azt felelte, hogy fogadja el a fölajánlott békét. — A „Moniteur“ nagy súlyt fektet erre, s jó reménynyel tekint az alkuvások eredménye elé. A „W. Abendp.“ pedig constatálja, hogy a Törökország és Szerbia közt függő kérdéseket a közvélemény élénk rokonszenvvel s bizonyos fokig nem is remény nélkül fogadta. A porta intézkedéseiről a „Daily Tel.“ levelevezője ki több ízben beszélt a török kormány egyes tagjaival, azt írja, hogy az alkotmány művén minden részen erélyesen haladnak. A török parliament összejövetele márczius 1-jére van kitűzve, s máris sok követet választottak be az alsóházba, kik közül sokan keresztyének. A senatorok listája már majdnem teljes, s legközelebb ki fog hirdettetni, a parliamenti épület is közel van a befejezéshez. Azelőtt az egyetem volt benne, az Aja Sophia szomszédságában. — Öt különbizottság munkálkodik a parliament elé terjesztendő törvényjavaslatokon, melyek az alkotmány egyes részeire s a kiviteli módozatokra vonatkoznak. Midhat pasa hivatalosan elrendelte a polgári lakosság teljes lefegyverzését. Katonák és rendőrök, valamint utasok kivételével, kiknek külön engedélyük van, senkinek sem szabad fegyvert viselnie. A porta, teljes megfontolással elhatározta, hogy saját akaratából végre fogja hajtani a conferentia legtöbb pontját. Ilyen már az előbbi rendelet is, továbbá az, hogy 10,000 lakosokkal bíró cantonokat állítanak föl, s rendezik az adóügyet. A franczia külügyminiszter egy körirat szétküldését helyezte volt kilátásba, mely a keleti ügyek állásáról szólt volna. Most, mint Párisból jelentik, e körirat kibocsátását az orosz körjegyzék megérkeztéig elhalasztotta. Athénnál, hol a Konstantinápolyból hazatérő legtöbb diplomata pihenőt tart, írják, hogy Lord Salisbury tisztelgett a királynál s azután hosszasan értekezett Kumundurosz miniszterelnökkel, mivel Görögország állását a keleti viszonyok jelen phasisában kimerítően megbeszélte. Amint biztosan állítják, Kumundurosz úr leplezetlenül elmondotta Görögország igényeit, utalt azon következményekre, melyekre azok figyelembe nem vétele vezethet. Görög kormánykörökben azt beszélik, hogy Salisbury úr a görög miniszter követeléseit méltányosaknak ismerte el. Időközben sir Henry Elliot, Ignatieff tábornok és Chaudordy gróf is Athénbe érkeztek. Sir H. Elliot azon beszédéhez, melyet, mint közöltük, az elutazása előtt nála tisztelgett angol és idegen alattvalók előtt tartott, bővebben hozzátehetjük még az angol nagykövet azon nyilatkozatát, hogy immár minden viszály elenyészett a muzulmánok és keresztyének közti viszonyból és helyet adott egy a birodalom történelmében eddig példa nélkül álló érzésnek. Sir Henry kifejezte azon reményét, hogy néhány hóval később, midőn állására visszatér, nagy javulást fog találni az országban. A boszniai és herczegovinai lázadók nem hajlandók a békére, s a pétervári szláv bizottságnak megírták, hogy nem hajlandók a fegyvert, melyet jogaik kivivására ragadtak s melyet egy évnél hosszabb idő óta diadalmasan viseltek, követeléseik biztosított valósítása előtt letenni. A herczegovinai és boszniai lázadók csapatai számítanak Oroszország segélyére és meg vannak győződve, hogy e várakozásukban csalódni nem fognak. Hazai irodalom. — Hogy nő a vetés ? czim alatt jelent meg a természettudományi társulat kiadásában Johnsán Sámuel amerikai tanár és mezőgazdasági író kitűnő kézikönyve, mely a növények chemiai alkotását, szerkezetét és életét tárgyalja. A fordítás Duka Marczel tollából került, a revistót Balás Árpád és Csanddy Gusztáv végezték; e magyar kiadáshoz pedig Wartha Vincze és Jurányi Lajos tanár urak azonfelül még két évre terjedő becses jegyzeteket is készítettek, melyek függelék alakjában vannak a munkához csatolva. A könyv kiállítása igen csinos s 71 fametszetü ábra is ékesíti. Részletesebb ismertetésére legközelebb még visszatérünk. — „Die Schultparcassa vom Standpunkte der Paedagogik und National-Oeconomie“. Eczim alatt Schröter Carina, temesvári nőtanító terjedelmes dolgozatot irt, mely az iskolai takarékpénztárak történetével foglalkozik hazánkban. Közli Laurent tanár ismert előadását, Weisz B. Ferencznek, ez érdemes fővárosi képviselőnek a budapesti közgyűlésben ez ügyre vonatkozó interpellátióját, majd a sajtó egyes nyilatkozatait gyűjti össze. Majd elbeszéli, mikép győződött meg ő, ki eleinte az iskolai takarékpénztárak ellensége volt, azok jóravalóságáról. Aztán ő különféle beszélgetést idéz, melyek a tanítónak az élet különböző viszonyai között útmutatást adnak arra nézve, miként kell az iskolai takarékpénztár eszméjét s átalában a takarékosságot úgy a gyermekekkel, mint a felnőttekkel megismertetni. Végre osztozik Weisz B. Ferencz azon nézetében, hogy Deák Ferencz emlékét a tanítók úgy ünnepelnék meg legjobban, ha az általa helyeselt s „régi óhajának“ nevezett takarékpénztárak eszméjét iskoláikban megvalósítanák, habár kisérletkép is. — A kolozsvári tudomány-egyetemtől egész csomó hivatalos füzetet kaptunk. Megvannak benne az 1875—76-iki tanév rectora és tanácsának beiktatása és a tanév megnyitása alkalmából tartott beszédek, a kolozsvári egyetemi 1874/5-iki pályázatok eredménye s az uj pályaterek kihirdetése alkalmából mondott beszédek; még van benne Szász Bélának „Deák Ferencz emlékezete“ czimü szép beszéde, melyet az egyetem rendezte ünnepen adott elő, mely a Deák-irodalom legtartalmasabb és legbecsesebb művei közé tartozik. E beszédek a hivatalos fasciculusok 3 első számában foglaltatnak. A negyedik füzet az egyetemi „Almanach“-ot tartalmazza 1875/6-ról, végre az ötödik az egyetem tanrendjét foglalja magában az 1876/7-iki tanév II-ik felére. — „A történelmi és régészeti Értesítő“ III-ik évfolyamának első száma megjelent. Kiadja a délmagyarországi és régészeti társulat. Szerkeszti Milets János titkár. A füzet a szerkesztőnek foglalja magában több czikkét; kívüle még Molnár Vid felolvasásával találkozunk, ki a bolognai illyr-magyar kollégiumot 1537—1781 közt ismerteti. Tudományos mozgalmak. A Kisfaludy-társaság ülése. (Január 31.) A Kisfaludy-társaság ma délután 5 órakor Lukács Móricz elnöklete alatt tartotta meg havi ülését. Tagok s közönség szokatlan nagy számmal jelentek meg. A fölolvasások megkezdése előtt Greguss jelenti, hogy a mai gyűlésre az elhunyt Dömötör János székfoglalója „A magyar verselés újabb magyarázatáról“ volt bejelentve, mely azonban szerző gyászos kimúlta következtében természetesen elmaradt. Dömötör fölött emlékbeszédet mondani Baksay Sándor ajánlkozott, mit a társaság helyesléssel fogad. Ezután Szász Károly mutatta be „Salamonijának Hl-ik részét. E mű két év előtt az akadémia Nádasdy-díját nyerte el, s habár akkor még csak 2 részből állt, mégis teljes egészet képez. Szerző mindazonáltal szükségesnek látta a folytatást s művét Salamon haláláig befejezni (az első két rész ugyanis a mogyoródi csatáig tartott). A harmadik rész 6 énekből áll, s ezekből adott Szász Károly mutatványt. A fölolvasott részletek következtetni engednek a mű becses voltára. A közönség nagy tetszéssel is fogadta azokat. A második költemény Lévay „Bérczi kápolnába volt, melyet Gyulai Pál olvasott föl s mely szintén igen tetszett. Greguss tudatja, hogy Sümeghi Kálmán Kisfaludy Sándor több kéziratát ajándékozza a társaságnak, melyek eddig még kinyomatva nincsenek. Ezek: Észrevételek a m. akadémiára nézve; Észrevételek a diaeták operátumairól; Széplélek ; két költemény, Anyja névnapján (13 éves korában irta) és Chlorishoz; továbbá „Könyvbeli virágok“ anthologia és végre egy beszéde a m. akadémia alapításáról, melyet az országos bizottság gyűlésén mondott. Ez utóbbi munkálatot Sümeghi Kálmán a mai gyűlésen ismertetni akarta, minthogy azonban kilátásban volt, hogy a pályázatok s választások eldöntése huzamos ideig fog tartani, a társaság azt a jövő ülésre halasztotta. Tudomásra hozatik még Burger Zsigmondné kérvénye, melyben az általa kiadott Dugonics-albumból több példányra való előfizetéséért esedezik, oly elintézést nyert, hogy Gyulai P. indítványa szerint a tagok közt az aláírás köröztetni fog. Ezek után zárt ülés következett a tagok választása és a pályázatok eldöntése végett. Ami a pályaműveket illeti, az eredmény szomorú. Sem a kisebb víg elbeszélésre, sem pedig a regény elméletére kitűzött jutalmat nem adta k: a társaság még csak dicséretben sem részesül egyik is. Megemlítésre érdemesek a kisebb költői elbeszélések közül első helyen a „Dologkerülő“, mely minden pályázó társa közt a legtisztességesebb ; továbbá a „Sánta Csaba“, „Kamzesz király“, „Selyem papucs“, „Nőhöz ment férj“. A 25 darab aranyat a társaság 15-tel megtoldja, s a jövő évre 40 aranyos pályadijat tűz ki kisebb komikai költői beszélyre, 1877. deczember 30-iki határidővel. A regény elméletére 2 munka pályázott, mindkettő gyönge, de az első számú, melynek jeligéje Széchenyiből van véve, némi elismerést érdemel. A kérdést a társaság a jövőre mellőzi s kitűzi a magyar regény történetének megírását, 100 arany jutalma mellett, 1878. október 31-iki határidővel. A választások heves harczot idéztek elő; természetes, hogy volt korteskedés, rábeszélés bőven. Ajánlatba is jöttek sokan : gr. Széchen Antal, Ágai Adolf, Kazár Emil, Lauka Gusztáv, Navy László, gr. Zichy Géza, Mindszenty Gedeon és Várady Antal. Megtörtént a társulaton a csapás, hogy Agai Adolfot nemcsak ajánlották benne, mihez elég erkölcsi bátorság kellett, hanem amint a szavazásból kitűnt, mégis választották tagul, amihez elég jókora önmaguktól való megfeledkezés vola szükséges; 25 szavazat közül 15-öt kapott, mellette gr. Széchen Antal 19-et. A többi jelölt az első választáson átesett, Mindszenty csak 3, Lauka csak 3 és Várady Antal csak 2 szavazatot nyert. Kazár, Névy és Zichy sem érte el az általános szótöbbséget, igy újra kellett szavazni, a midőn 15 szóval Kazár Emilt sorozta a társaság tagjai közé. Még az ünnepélyes közülés programmját állapították meg a következőkben: I. Elnöki megnyitó. Lukács Móricztól. II. Titkári jelentés. Greguss Ágosttól. in. Kemény Zsigmond felett. Emlékbeszéd Szász Károlytól. IV. A szobor. Költemény Szász Bélától. V. Az uj család. Beszély Beöthy Zsolttól. VI. Pályázati jelentés. VII. Elnöki zárszó. Az ülés vége 1/18-kor ért véget. A magyar földtani társulat ma este tartotta meg tisztújító közgyűlését Beitz Frigyes elnöklete alatt. Sajóhelyi Frigyes titkári jelentése a társulat múlt évi életének jelentősebb mozzanatait adta elő: 7 szakülésen a társulat 11 tagja 17 előadást tartott. A tagok száma jelenleg 380, melyben a múlt évi gyarapodás 21-et tesz ki. A bevételek összege kerek számban 2600 írt, kiadás 2400 frt, pénztári maradék 200 frt. A társulat alaptőkéje állampapírokban és készpénzben 4700 frt. Szabó József indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az idén nem fog vidéki vándorgyűlést tartani, hanem a helyett az orvosok és természetvizsgálók nagygyűléséhez csatlakoznak. A választások eredménye a következő: Elnök Reitz Frigyes, alelnök Szabó József, elsőtitkár Inkey Béla, másodtitkár Smidt Sándor, pénztárnok Czanyuga József. Választmányi tagok Böckh János, Hofmann Károly, Krenner József, Zsigmondy Vilmos, Hunfalvy János, Wartha Vincze, Lóczi Lajos, Sajóhelyi Frigyes, Róth Lajos, Matyasovszky Jakab, B. Splényi Béla és Braimann Vilmos. — Kívánjuk, hogy a hasznos és nemes czélokat szolgáló derék kis társaság a maga körében a jövendőben is mentői sikeresebben működjék, s kívánjuk, hogy az új tisztikar az eddigiek működését helyes irányban és — ha sokat nem kívánunk — egy kissé több energiával, nagyobb élénkséggel folytassa, s igyekezzék azt a lépten-nyomon nyilatkozó érdeklődést, mely a magyar közönségben ezen társaság iránt is megvan, ne csak megtartani, hanem hova tovább egy kissé fokozni is — s a maga nemes czéljaira mentől intensivebb módon felhasználni. Fővárosi ügyek. — A fővárosi középitési bizottság a péntekre eső ünnep miatt ma este tartotta heti ülését, melyen Gerlóczy alpolgármester elnökölt. Sorrendileg és fontossága tekintetében is első tárgy volt a fővárosi új épületek adómentességi kedvezményének 3 évre meghosszabbítása fölötti indítvány. A bizottság már elvben elfogadta Kármán Lajos ily értelmű indítványát ; időközben Markus is tett indítványt a közgyűlésen. Ma ez is fölolvastatott. Az eszme megpendült a mérnök és építész-egyletben is, mely szintén adott be a tanácshoz egy emlékiratot, melyben a 3 évi adómentesség megújítását a törvényhozásnál kérelmezni javasolja. A ma felolvasott memorandum alapos érvekben bővelkedik. Említettük, hogy a középbizottság a határidő hosszabbítás elvi elfogadása után az indokolt előterjesztés elkészítésére a 7-es bizottságot hívta fel. Ezen előterjesztés a meghosszabbítás mellett azon érveket hozza főleg fel, hogy az 1875. 4. t. ez. kelte óta az építkezési kedv nagyon éledt; azóta t. i. a hatóság 10 négy emeletes, 47 három emeletes, 318 földszinti házra s 68 vegyes toldalékra adott ki építési engedélyt; most, a határidő lejárta felé azonban az összes építkezés csak a mindennapi szükség kielégítésére szorítkozik, nagyobb vállalatok nem létesülnek. Azonkívül sok a főváros kellő közepén a régi rozzant ház, sok a beépítetlen telek, melyek adómentességi kedvezmény nélkül nem egyhamar épülnek be és fel. A kedvezmény meghosszabbítása közgazdasági szempontból is szükséges, mert óhajtandó, hogy a tőke a hazában maradjon. A monarchia szomszéd fele nemrégiben nagyobb körre, 4 évre adott adómentességet az uj épületeknek s az üzleti tőkepénzesek ott majd bizonyára jobb talajt találnak elhelyezni tőkeiket. Az ipar, kereskedelem pang, az iparos adóját is alig tudja megkeresni ; kell, hogy foglalkozást adjunk az iparosoknak. A kedvezményi határidőt azért is meg kell hosszabbítani, mert a közegészségi viszonyok javítása égető szükség, ez pedig leghathatósabban előmozdítható az építkezési kedv fokozása által; épülnek házak, élesül a lakás, a szegény is képes lesz egészségesebb helyre költözni. Különben a főváros már 1874-ben elrendelte az egészségtelen és pinczelakások kiürítését fokozatosan. Ezek alapján javasolja a bizottság, hogy az országgyűléshez terjeszszen fel kérvényt a közgyűlés az 1875. IV. t. cz.-ben megadatott fővárosi építkezési adómentességnek 1880. augusztus 1-ig kiterjesztése tárgyában, még pedig sürgősen. Három év főkép azért elég, mert az építkezési kedv fölélesztése és az iparosok foglalkoztatása a főczél. Hogy pedig az építkezési kedv még jobban éledjen, elrendelendő volna, hogy 1880. aug. 1-ig minden egészségtelen és pinczelakás kiürittessék, és hogy a vámsorompón belül ne legyen szabad tovább tűzifa-raktárakat tartani. Steiger volt az egyetlen szónok az első pontra nézve; elmondta, hogy bár tudja jól, miként a most épült házakba fektetett tőkék kárt szenvednek a kedvezmény meghosszabbítása által s midőn adóalapot akarunk teremteni, sok háztulajdonostól elveszszük azt. (Helyeslés.) Mindazáltal ő a kérvényt teljes szívvel pártolja, mert a fővárost szépíteni s az iparosokat foglalkoztatni kell. A sürgősséget tekintve pedig jónak látná, hogy a kérvény egyúttal a pénzügyminiszterhez is felmenesztessék. A bizottság erre elhatározza, hogy elő fogja terjeszteni a közgyűlésnek, mikép kérvényt meneszszen az országgyűléshez, a kormányhoz s különösen a pénzügyminiszterhez az 1875. IV. t. cz.-ben biztosított 20—25 évi adómentességnek 1880. aug. 1-ig meghosszabbítása tárgyában. A gyűlés egyéb tárgyai aprólékos ügyek voltak. HÍREK. — Jan. 31. — Hivatalos. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter Pethes Pál jászberényi kir. járásbirósági aljegyzőt az ottani kir. törvényszékhez jegyzővé, Nagy Lajos tébi kir. járásbirósági dijnokot ugyanazon kir. járásbírósághoz, Vay Lajos kisvárdai kir. járásbirósági dijnokot a miskolczi kir. járásbirósághoztirnokokká és Deák János nagykállói lakost a nagykállói kir. járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. — Előléptetések. A m. kir. honvédelmi miniszter a vezetése alatt álló minisztérium számvevőségéhez Kuln Mátyás I. osztályú számtisztet II. osztályú számtanácsossá, a m. kir. pénzügyminiszter Beusz József fogyasztási adószedőt a lánczhid hivatalnál pénztárnokká, és Gylfó István pénzgyűjtőt, jelenleg ellenőr helyettest, ugyancsak a lánczhid hivatalhoz ellenőrré nevezte ki. — Névváltoztatások: Fleischmann Sándor komáromi lakos vezetéknevének „Füredi‘‘-re, Dr. Punczmann Béla budapesti lakos vezetéknevének „Pártok“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Uj egyesület. A soproni irodalmi és művészeti kör alapszabályai a m. kir. belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — A kassai ügyvédi kamara káréból. A kassai ügyvédi kamara réséről ezennel közhírré tétetik, miszerint Vitányi Bertalan ügyvéd szerencsi lakos, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. — A király 400 irtot ajándékozott a szepesmegyei Illésfalu tűzkárosult lakosainak. — legfőbb fegyelmi tanács névsorát mi is közöltük s e névsor hiányos volt, a mennyiben Bónis Sámuel ur neve kimaradt belőle, nem a saját hibánkból, hanem azon forrás fogyatékossága miatt, a melyből többi laptársainkkal együtt merítettünk, velök egyetemben a mulasztást elkövettük. — A báttaszéki uradalom ügye elintézést nyert a magyar és osztrák kormány közt. Mint Bécsből jelentik, Trefort miniszter tegnap meglátogatta az osztrák kultusminisztert Stremayert, valamint a Theresianum igazgatóját Schmerling lovagot, mely alkalommal a Theresianum ügyeit évi tárgyalásuk után rendbe hozattak. Mind a két miniszter aláírta a szerződést, mely szerint a Theresianum tulajdonát képező báttaszéki uradalom a magyar alapítványi alapok közé bekebeleztetik, és jövedelme kizárólagosan csak magyar növendékek részére fordítható. Az országgyűlés húsz képviselője ma reggel a konstantinápolyi küldöttséghez következő távirati üdvözletét intézte: „Alálírott képviselők a küldöttségnek a nemzet közérzületét kifejező vállalkozásukhoz elismerésüket fejezik ki és szerencsés megmenekülésökhöz örömüket nyilvánítják.“ Az aláírt nevek közt vannak : Bánhidy Béla, Földváry Mihály, Ragályi Gyula, Fáy B., Sztupa György, Pap Gábor superintendens, Kovácsy Gyula, Metzner Gyula, Szontágh Pál gömöri, Hets Károly, Miklós Gyula, Szluha Benedek, Gullner Gyula, Boda Sándor, Lukács Béla, Varga Károly stb. . A konstantinápolyi küldöttség megérkezésének napjáról még nincs biztos hír. Fogadásukra nagy előkészületek történnek, noha tudva van, hogy az egyetemi ifjúságnak a rendőrség megtiltotta, hogy a hosszú és nevezetes útról visszatérő kollegákat a megérkezéskor köszönthesse, sőt — hír szerint — a vasutak mentén levő városok hatóságai szintén utasítást nyertek, hogy a tüntető fogadtatást ott is megakadályozzák. Ez intézkedések most elég tárgyat szolgáltatnak beszédre, hírlapi czikkek írására és országgyűlési interpellációra. A fővárosban a polgárság körében alakítanak bizottságot, mely a fogadtatásról gondoskodjék. A kolozsvári egyetemi ifjúság az ottani rendőrségtől engedélyt nyert, hogy saját küldötteiket, Thoroczkay Lajost és Bágya Kálmánt díszszel fogadhassák, ha megérkezik. Menetben fognak kivonulni az indóházhoz, lobogókkal és zeneszóval, s Czakó József mond üdvözlő beszédet. Aztán pedig lakomát rendeznek a redouteban. A polgárság is föl van hiva, hogy vegyen részt az ünnepélyben. — A főváros idei költségvetésébe a kisebb kir. haszonvételek rovatába 300,000 frt jövedelem van fölvéve. A kerületi elöljáróságok által eszközölt összeírás, vagyis inkább az italmérők bevallása alapján az összegnek alig felére, t. i. 151,712 frt 60 krra lehetne számítani. A tanács ez eredményt el nem fogadhatja, mert mintegy 185,000 hektoliterrel kevesebb sör és bor van bevallva, mint amennyi az utolsó három év alatt átlag a vámon behozatott. Indítványozni fogja tehát a közgyűlés előtt, hogy a kerületi elöljáróságok megállapítása egyelőre csak az első évnegyedre fogadtassák el, újabb bevallások eszközöltessenek, s a fizetési tárczák csak úgy állíttassanak ki, hogy később még az esedékes illeték is befizetendő az első évnegyedre. Ha az uj bevallásnak sem lenne kedvezőbb eredménye, akkor ellenőrök alkalmaztassanak városszerte, kik a kimérendő italmennyiségre vigyázzanak. — A vadászati engedélyekért Pestmegye 1875- ben 10,344 frtot adott át az állami kincstárnak, 1876-ban azonban csak 8930 frtot, pedig azóta a Kis-Kunság is ide tartozik. A Petőfi-szobor bizottsága jövő hétfőn, d. u. 3 órakor Tóth Kálmán alelnök lakásán (zöldfautcza 29. sz.) ülést tart, s intézkedni fog, hogy Huszár Adolf szobrász megkaphassa a városligeti azon pavillont műsteremnek, melyben Eötvös szobrát is mintázta. A természettudományi estély, melyen Herman Ottó folytatni fogja előadását, péntekhez egy hétre, február 9-ikén lesz. A január 26-iki dátummal kiosztott belépti jegyek érvényesek maradnak febr. 9-ikére. — A nemzeti színházban holnap, csütörtökön a „Carmen“ operát szerepcserével adják elő. A bikaviador szerepét Láng helyett Odry fogja énekelni. — Halálozások. Özvegy Borbély Miklósné született Losonczy Izabella mélyen elszomorodott szívvel jelenti elfelejthetlen emlékű kedves férjének, Roffi Borbély Miklósnak, boldog házasságuk ötödik, életének 65-ik évében, rövid betegsége folytán f. hó 29 én szívhüdésben történt gyászos elhunytát. A boldogult hideg tetemet február hó 1-én a reformált egyház szertartása szerint tétetnek a tiszaderzsi sirkertben örök nyugalomra. — P.-Bánházáról bori és borfeői Bory Károlynak e hó 27-én 69 éves korában történt halálát jelentik. — „Kemény Zsigmond társaság“ czim alatt M.-Vásárhelyen szépirodalmi társulat alakult, mely e hó 28-án Tolnay Lajos elnöklete alatt tartotta meg első ülését. A tisztviselőket még nem választotta meg, várva a tagok nagyobb számmal való beiratkozását, ami biztatón indult meg. B. Apor Károly kir. táblai elnök, Gyarmathy Sándor kir. főügyész és Jenei Albert egyenkint száz forintos alapítványt tettek. — Körmöczbányáról írják nekünk: Felső vidékünk, mely tudvalevőleg nagyobbrészt nem magyar ajkú lakosokkal bir, szemlátomást magyarosodik és ezt leginkább tanintézeteinknek köszönhetjük. Deák Ferencz nagy hazánkfia halálának évfordulati napját Körmöczbányán is megülték. A m. kir. állami főreáltanoda tanári kara és ifjúsága f. hó 28-ikán reggel a helybeli plébánia-templomba gyűlt össze s onnan a főreáltanoda dísztermébe vonult, hol Schröder Károly a főreáltanoda igazgatója megnyitó beszéde után az ifjúság egy gyászdalt énekelt, melynek szövegét Vizy Ferencz tanár és zenéjét Bella János karmester irta. Versényi György tanár rövid, de emelkedett szellemű emlékbeszédet mondott, egy növendék pedig alkalmi költeményt szavalt, melynek szövegét szintén Vizy Ferencz tanár irta. Záradékul az ifjúság a „Szózat“-ot énekli. Az ünnepély díszét emelte az is, hogy a tankerületi főigazgató, Klamarik János úr is jelen volt, ki alkalomszerű buzdító beszédet mondott az ifjúsághoz, és dicsérettel emlékezett meg az ünnepélyt rendező igazgatóról és tanári karról. A főigazgató úr örömére szolgált, hogy az intézeti ifjúság jelentékeny előhaladást tett nemcsak a tanulmányokban, hanem a magyar nyelv és hazafias érzelmekben is. Megígérte, hogy ezt a kormánynak is tudomására fogja hozni.—Városunkban nagy érdeklődés mutatkozik a képviselőválasztás iránt is. Elhunyt képviselőnk Lehoczky György helyébe Pesty Frigyes jeles tudósunk, Justh József volt turóczmegyei alispán és Rucska Tivadar államhivatalnok vannak jelöltekül fölléptetve. De éppen most az a hír kezd elterjedni, hogy Justh József a jelöltségtől visszalépett. — Báli hírek. Holnap, csütörtökön a korcsolyázók bálja van, s úgy látszik a legsikerültebb bál lesz. A jegyek jól kelnek, s díszes közönségre lehet számítani. — Az elsőgyermek-menhely javára rendezendő calico-bál, mely sorsjátékkal van összekötve, febr. 4-én lesz, s bizonyára most is oly népes és derült lesz, mint mindig. — A terézvárosi dub (sugárút 35. sz.) febr. 2-án hangversenynyel egybekötött tánczestélyt rendez. A műsor ez: Haydntól vonós négyes, előadják Salaba, Novák, Gschwindt és Niczky. „Az én dalom“, Gumberttől, énekli Heim Róza k. a. „Ledőlt szobor“, Petőfitől, szavalja Schwartz E. k. a. Dalok, énekli Grünwald úr. „Polaine“, hegedűn előadja Salaba, zongorán kiséri Gschwindt. „Mignon-keringő“, énekli Heim Róza k. a. „Humorisztikus előadás“ Hirsch L. úrtól. — A józsefvárosi kör helyiségében febr. 3-án tánczvigalom lesz a szegény gyermekeket ruhával segélyző egyesület javára. A háziasszony tisztjére Pernhardt Jakabné urhölgy kéretett föl. Az egyéves önkénytesek báljának bizottsága a félreértések kikerülése végett tudatja, hogy a szétküldött meghívók, habár egyes személyre vannak is kiállítva, a czímzettnek családjára is vonatkoznak. A bál febr. 6-án lesz, s jegyek febr. 4., 5. és 6-ik napján a „nemzeti szállodában“ válthatók. Az osztrák állami vasút társaság igazgatósága három főtisztviselőt, kik magyarul nem tanultak meg, a m. kir. vasúti főfelügyelőség figyelmeztetésére osztrák állomásokra helyezte át, helyöket pedig magyarokkal töltötte be. — Utazás Kalocsáról Budapestre. A „P. N.“ Kalocsáról következő sorokat kapott ily czim alatt: „T. Valkay Imre pestmegyei főmérnök úr emlékkönyvében. Érsekünk dr. Haynald Lajos e napokban Budapestre utazott Kalocsáról. Képzeld csak, e rövid útra kellett neki egy tiszttartó, hatbéres, ásókkal, kapákkal bőven ellátva, hat ekocsis egy lovas, egy hintó, öt kocsi, huszonhét (27!) ló, egy zabhambár, egy mozgó szénaraktár, egy sereg jókivonat az úthoz és végre ezeken kívül pinczetok és tarisznya. Mi mindnyájan arra fogadtunk, hogy az nap nem ér föl; gondolom, te is fogadtál volna velünk, hogy ily erővel képtelenség egy nap alatt fölérni. És rendes körülmények alatt nem is jutott volna fel, hanem ő exolája egy kis csalfasággal élt, amennyiben Kalocsától kezdve Soltig sehol sem ment az országúton. Solttól kezdve már felétek álom az utazás, no majd felénk is lesz a nyáron két lóval járható út, csakhogy azt nem ti csináljátok, hanem az, ki az ég madarai és a rétek liliomairól is gondoskodik. Isten veled ! Kalocsa, 1877. jan. 28.“ (Nekünk úgy tetszik, hogy a kikerült országút nem megyei itt.) — Egy sikkasztó bünpörét kezdte meg e hó ■ 22-én a becskereki törvényszék. A sikkasztó: Ke-