Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)

1877-05-16 / 152. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 30 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 6 krajczár. (Szerkesztési iroda: Budapesten, Bddor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. (Hegyelt­­kiadás. Budapest, szerda, május 16. 1877. 152. SZáül. fürdetések felvétele cs­udadö­viratalban, Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Ziákosárok-utcza 431, valamint Havas, Lafite & Cie­ czegnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiradó-hivatal: Budapesten, nádor-utcz­a 6. szám. Ide intézendője az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. A HÁBORÚ, Budapest, május 15. A harcrtéri helyzet rendkívül érdekessé kezd alakulni. Az oroszok felvonulása a Duna-vonalon jóformán befejezettnek tekint­hető, még­pedig a supponált orosz hadi­terv­nek igen lényeges módosulásával. Az orosz, hadsereg egy hirtelen mozdulattal egész az Alutáig vezette jobb szárnyát, mely a stra­tégiai felvonulás kezdetén csak a Jalomni­­czáig s még három nappal ezelőtt is nem tovább mint az Olt vizéig terjedt. Ezzel a felvonulás egész súlypontja áthelyezkedett nyű­gat felé. Álljon erről a következő vázlat. * Eleinte az orosz működő hadsereg centruma a galacz-b­ajlai vonalra nehézkedett, melytől kelet­nek Kiliáig a balszárny, nyugatnak pedig a Jalom­­niczáig a balszárny bontakozott ki. De abban a pil­lanatban, midőn a jobb szárny az Alutáig terjesz­kedett ki, és az izmait kiliai balszárnyi csapatok Béni felé vonattak be : a galacz-brajlai vonal meg­szűnt centrális hadállás lenni. Minden jel arra mu­tat, hogy Brajla-Galaczin hadállás a felvonulás tel­jes befejezése után az orosz hadseregnek balszárnyát fogja képezni, mely csak portyázó csapatokkal,s egyes detachamentkal fogja fedezni a réni-izmail-kiliai vo­nalat. A jobb szárny ellenben, mely most már az Alu­táig kivan terjesztve, s két jelentékeny dunai átjárót:­t, magurellini­ kopoliszit és a zimnicza szisztovait, tart megszállva, valószínű­leg ki fog terjeszkedni egész Kalafat-Widdinig, s jó szerencse ha nem egyszers­mind Turnu-Szeverin-Kladováig, ami mindkét eset­ben egyértelmű lesz azzal, hogy az oroszok Szer­bián keresztül is terveznek operatiót a Balkán meg­kerülésére a Timok és Morova völgyi vonalakon Kis Szófia, Philippopolis felé. Mint első tekintetre szembetűnik ez új mére­tekre­­fektetett felvonulásnak még hiányzik centruma. Braila-Galacznál a balszárny egyes detachement­­kai Kilia felé , Turnu-Magurelli (Zumniczánál a jobb szárny Kalafat felé terjeszkedőben. De a kettő között csak parti ütegek és mozgó colonnák tart­ják fel az összefüggést. Központi hadállás nincs. Természetes, mert ez még marscolonnákban mo­zog rendeltetési helyére : a ploest-bukar­est-gyur - gyevói vasúton, s a bukarest-budest-olteniczai és buka­­rest-gyurgyevói országutakon, mely három vonalon 40—50 ezer ember van echelom­b­ozva Bukarest és a Duna között. A haderő e nagy mennyisége azt mutatja, hogy csakugyan a derékhaddal van dol­gunk , a menet irányai pedig semmi kétséget sem hagynak fel arra nézve, hogy a felvonulás Olteni­­cza és Gyurgyevó felé történik. S igy az ősz szer­­dár ekremnek, ki a főtámadást mindig ez irányból várta, igen valószínüleg igaza lesz. Mire az orosz centrum eléri a Dunát Olteniczánál és Gyurgyevó­­nál, s Kalarasznál, Szilisztriával szemközt, egy meg­erősített hídfővel kellően biztosítja oldalát: a tá­madás az egész dunai vonalon meg fog kezdődni, s a jobb szárnynak egyidejű kiterjesztésénél Kala­­fat felé : a balszárny a macsin-tulcsai török posi­­tiók, s közvetve a Csernavoda-Kösetendzei védelmi vonal ellen indítja meg operatióit, míg a gyurgye­­voi és olteniczai átjárók sordírozásáva­l a Várna­­ruscsuki vonal s­­gy egyenest Sumla ellen fog tö­rekedni. Vagyis a bolgár várnégyszög által domi­nált egész területen két oldalról indul meg a tá­madás, mialatt a jobb szárny Zimniczánál vagy esetleg Kalafatnál kísérti meg az átkelést kierő­szakolni, hogy Bolgárország szívébe hatolva, ott lá­zadást szítson fel a török működő hadsereg bal­­szárnya mögött. E diversio egyszersmind Szerbia felé is szolgálhat, mint fentebb már megjegyeztük. Ilyennek látszik e pillanatban az orosz hadi­terv. Szembetűnően azon a két supposition nyug­szik, hogy a balszárny előnyomulása a Dobrudzsában nem fog nagyon késleltető akadályokba ütközni, s hogy a dunai átkelés Olteniczánál oly időben és erővel történhetik meg, miszerint a ruscsuki hídfő ellentálló ereje hátulról paralizálható lesz, s így az átkelés Gyurgyevonál sem ütközik leküzdhetetlen gátba. Ha e suppositiók közül csak egy is nem tel­jesül , az orosz operációk azonnal fel fognak akadni. Mert a Dobrudzsa megszállása alatt a centrum m­e­­reszkedhetik előre , és Ruscsuk körülzárolása nél­kül nem indítható meg a működés Sumlak el­len. Ez magyarázza meg azt a sietséget, melylyel egy mai táviratunk jelentése szerint a balszárny egy osztálya a Dobrudzsába átkelt. Hogy minő ered­ménye lett az expeditiónak, e pillanatig még nem tudjuk. Az itt vázolt működési terven kívül, képzel­hető még egy másik is, mely abból állna, hogy az orosz működő haderő két önálló hadseregre oszla­­nék, melyek egyike a brajla-galaczi centrális állás­ból Izmailig és Hirzováig terjesztve ki szárnyait a Dobrudzsa ellen működnék ; másika pedig a zim­­niczai-megurelli concentricus állásból egyrészt Gyur­­gyevo-Ostenicza, másrészt Kalafat felé eresztve ki oldalvédő rajokat, Nikopolisz és Szisztovánál töre­kednek átkelni, s így a bolgár várnégyszöget oldal­ban támadná meg. Első tekintetre látszik, hogy ilyen formán a bolgár várnégyszög a két orosz hadsereg közé volna ékelve, minek igen természe­tes következése az lenne, hogy a törökök concen­tricus állásukból, mindenkor túl erővel támadhat­nák meg az orosz hadseregek akármelyiket. Bajos elhinni, hogy ily végzetes hibát kövessen el az orosz fővezérlet. Kívonjuk neki különben tiszta szí­vünkből. * Az ázsiai harcrtéren is érdekesen alakul a dolgok folyása. Ezt holnap kísértjük meg tüzetesen ismertetni. Most csak röviden a következő néhány tény constatálására szorítkozunk: Az oroszok előnyomulása minden vonalon megakadt. Ezernyi ezer táviratnál ékesebben szól ez arról, hogy az oroszok Batumnál czudarul elvesz­tették a csatát, mert csak az orosz jobb szárny visszaszorítása okozhatta, hogy a balszárny mely előtt Dijadin alól szabad az út, nem mer előre menni, s hogy a centrum visszahúzza detachmentit minden irányból, s veszteg marad a Zaimi meg­erősített táborban; sőt egyik hadoszlopa, a kut­­völgyi, egészen visszavonult Ardahan alól, s mint a táviratok jelentik már ismét csak Akaszikéből „kém­szemlézik.“ A másik igen figyelemre méltó tény az, hogy az oroszok háta megött kezdenek fellázadni a kauká­zusi népek, s így az orosz működő hadsereg össze­köttetése az anyaországgal, mely, a tengeri út el lévén a török hajóhaó által zárva, csak a Kauká­zuson keresztül áll fenn Vladikavkasz felé, — ko­molyan veszélyeztetve van. A ,,Lutf­­ Dzselil“ elsülyellése (Éjjeli posta.) Tegnapelőtt jelentette egy eredeti táviratunk s tegnap megerősítette egy hivatalos távirat, hogy a Braila előtt elsülyedt török tornyos­ hajó a „Luf­­tidzselil“ volt. A „Luftidzselil“ (vagy jobban „Lütf­i Dzselil“) két tornya volt, az első nagyobb a másiknál. A fedélzeten pánczélos félredull mögött 40 fontos Armstrong ágyú volt fölállítva. A tornyo­kat kézerővel forgatták. A hajó pánczélja 139 mi­­liméter volt. Tonnatartalma 1771, s gőzgépe 200 lóerejű volt. E nagy hajó elvesztét a „N. fr. Pr.“ egy 11 -ki brailai tudósítása következőleg írja le: Megmagyarázhatatlan késedelmességekkel a törökök tudvalevőleg időt engedtek az ellenségnek, hogy itt nehéz kaliberű ágyukat állíthasson föl. Délután 3 órakor két török hajó közeledett a 3. sz. orosz parti üteghez, melyeknek egyike, első rendű tengeri monitor, megkezdte a tüzelést, míg a másik, mely corvette volt, jobb felől a 4. sz. üteg­hez igyekezett közeledni. Mig amaz a 9 fontos 3. sz. üteggel mintegy 20 eredménytelen lövést vál­tott, Szaloji parancsnok a 12 fontos 4. sz. üteg tüzét főleg a corvette ellen intéztette. Már a harma­dik lövésnél borzasztó robajt lehetett hallani, a cor­vette mindenestől együtt víz alá sülyedt. Mintegy 160 ember volt rajta, s volt két 7- és két 9 hü­velykes ágyúja és egy 40 fontos Armstrongja. Most már csak az árbocz hegye látszik ki a víz­­ből a török lobogóval. Ez valóságos leírása egy magában véve nem nagyon jelentékeny esetnek, de a­mely sok hazug bulletinre adhat anyagot. Meg­gondolatlanság volt a török parancsnoktól, hogy egy gyöngébb hajót vitetett éppen a legerősebb ellenséges üteg elé, — aminthogy másrészre vé­­letlenség volna, hogy orosz tüzér löveg a korvette lő­por­ kamráját találta. A szerencsés tüzér a Sz.­György keresztet fogja nyerni s a törökök jövőre elővigyá­­zóbbak lesznek. Minden más kommentár túlzás. A kozákok Galaczban kifogták néhány török katona és matróz hulláját, továbbá a fedélzet egyes töre­dékeit a hajó gerinczeivel együtt. A hajónak két tornya volt egyenként két ágyúval, míg az ötö­dik ágyú a hajó orrára lön illesztve. Mond­ják, hogy a hajó tisztjei közt ott volt Dela­yer pasa, a török dunagőzhajózási társulat igaz­gatója is. A szerencsétlen hadihajó ugyanaz volt, mely nem rég a Miklós nagyherczeggel meg­érkezett vonatra rálőtt; ez is éppúgy, mint ama másik monitor, a­mely Renit és Satunovot lődözte. 1867-ben készült Bordeauxban a görög kormány számára, melytől később a törökök megvásárolták. A hajó egész harmadfél angol mértföldnyire köze­ledett az orosz parti ütegekhez s Braila lakosai rémülettől halványan kisérték éber figyelemmel moz­dulatait, miért is rendkívül nagy jön az öröm, midőn a hajó felrobbant. A török hajóhadról. (Éjjeli posta.) Odessából írják máj. 10-éről a „N. W. Tbl.“­­nak a következőket: Néhány nap óta parti üte­­giikkel és a kikötőben levő „Popoffka“ tornyos­hajóval szorgalmasan tartanak próbákat. A lakos­ság tömegesen tódul oda, és bámulja a tüzérség csodadolgait, kivált a „Popoffka“ 12 fontos ágyúit, melyek 7 versztnyb­e vetik lövegeiket. Azt mond­ják, hogy nincs török hajón ágyú, mely városunk védelmi ágyúival mérkőzhetnek. A török flotta nem igen jó helyzetben lehet, mert az a mód, a­mint a hadjáratot viseli, éppen nem felel meg az eddigi várakozásoknak és ag­godalmaknak. Nem is lehet tudni, hogy most hol kószál a török flotta. Eleinte úgy volt, hogy há­rom rajra osztják. Az egyiknek a földközi tengerben kellett czirkálnia, hogy a balti vizekből érkező orosz flottával szembeszálljon. Erről a rajról semmi közelebbit nem lehet tudni. A második, Musztafa pasa parancsnoksága alatt álló rajt, mely négy pánczélos corvetteből és 2 pánczélos naszádból áll, Szulinába központosították, hogy a Du­nán működjék, s az orosz hadsereget a ten­gerrel való fontos összeköttetéstől elvágja. Ezen raj tevékenységéről közelebbi adatok vannak. Végre a harmadik és legnagyobb raj, mely­nek 15 hajója van, Hobart pasa parancsnoksága alatt a Fekete Tengeren működik, s éppen ennek tétlensége tűnik föl leginkább. A­helyett, hogy a Fekete Tenger gazdag nyugati partja és Krimia ellen forduljon, Hobart pasa egyes őrhelyeket lö­­völdöztet a sivár és elhagyatott kaukázusi partvi­déken. Azt mondják, hogy Konstantinápolyban azt tűzték ki főfeladatául, hogy a kaukázusi törzseket fellázítsa. (Ez meg is történhet. L. ma reggeli tá­viratokat és alábbi közleményünket. Szerk.) (Éjjeli posta.) Victoria királynő e hó 11-ikén Aldershottban csapatszemlét tartván, ez alkalommal Sir R. Steele tábornokhoz hírszerint a következő szavakat intézte: „Remény­em,­ hogy azon nehéz helyzetben, melyben most Anglia van, nem leszek kény­telen az önök bátorságát igénybe venni. De, ha vá­rakozásom ellenére a csapatok vitézségét keleten használni kellene, a legteljesebb bizalmat helyezem a hadsereg hazafiasságába, s a tisztek eszélyes és fölvilágosult odaadására. (Éjjeli posta.) Bukarest, máj. 12. („N. W. T.“) Károly fejedelem tegnapelőtt déli fél 12 óra­kor érkezett vezérkarával együtt Gyurgyevóba, szemlét tartott a helyőrség és a parti ütegek felett s aztán Szloboziába rándult, hol az átellenes török part felett uralgó ponton szintén ütegek alkalmaz­tattak. A gyurgyevo-olten mai Duna rész e pillanat­ban már minden török támadás előtt biztosítva van. Károly fejedelem Gyurgyevóból visszatérve gyorsvonattal Fratestbe utazott, melyet a romá­nok hasonlóan megszállva tartanak, s onnan Bu­karestbe tért vissza. Az itt említett pontok mind harczászati jelentőséggel bírnak s arra hivatvák, hogy befolyásos szerepet játszanak a kitörő há­ború alatt. A törökök ellen Kalafat, Oltenicsa és Braila mellett folytatott szerencsés tüzérségi harcz­­ról szóló tudósítás örömrivalgással fogadtatott az egész országban. Braila városát már biztosítottnak tartják a törökök ellen s az elmenekült lakosság kezd visszatérni. A Kalafatban parancsnokló Iősar­­kisz ezredes az ország legkitűnőbb férfiai ré­széről hálafeliratot kapott, a­melyre ő egye­bek közt ezeket válaszolta: „Hálát adok az istennek, hogy parancsnokságom alatt álló csapa­tok számára tartotta fenn a megtiszteltetést, hogy kétszáz év után első fogadják országunk sanyar­­gatóit máskép mint sóval és kenyérrel. (Éjjeli posta.) Orsováról írják a „N. fr. Pr.“­­nek, hogy a Turn-Szeverint és a magyar határ tőszomszédságában levő vercsorovai posta- és táv­­irda-állomást megszállott oroszok közöl sok kém jár át a határon. „Itt helyben — írja tudó­sítónk — a kaszárnya közelében, a gőzhajó-állo­másoknál és kávéházakban és vendéglőkben sokat láthatni közülök. Különösen a közel fekvő Ada Kale török várból itt szívesen látott tiszteket szokták ezek a kémek lépésről-lépésre kísérni, s szándékaikat és dolgaikat kiszimatolni. A hatóságok ismerik a flezkókat, de egyelőre nem bántják őket. Az orosz had­it érv. Talán a legigazabb hir, mely eddig a romá­niai orosz hadműködésekről szólott, a „D. Ztg.“-nak következő máj. 14-iki (levél utján Brassón át ér­kezett) távirata: „Az orosz csapatmozdulatok a legszigorúbb­­ módon titokban tartatnak. A tiszteknek és a vas­úti hivatalnokoknak főbelövetés terhe alatt meg van tiltva a csapatok dispositióinak elárulása. Szemé­lyes észleleteim alapján a hadi események fejlődé­séről a következő valószínűségi következtetést mond­hatom : A Szereik folyón összeállított s a Dunán való átmeneteire szolgáló hajóhíd, nem­különben a Galacz, Braila és Kalafatnál elhelyezett csapatok a főoperatió maszkírozására szolgálnak. Az első a tö­rök balszárny gyengítését czélozza, valószínű­leg azonban csapatok szállítását is, Silisztria, Várna, esetleg Sumlának is ostromzárolása végett. Az eddigi intézkedések szerint a gyurgyevo-ruszcsuki vonal szolgálna a főlökés alapjául. Itt naponként 6, egész 8 vonat halad át 4—5000 emberrel, kizá­rólag a tüzérségből és lovasságból. A bukarest­­gyurgyevói etape után eddig 55.000 ember vonult el. Minden szállítmányt oda rendelnek. Egy párhu­zamos főoperatió van június közepére Turn Szeverin és Kladova között kiszemelve, hogy Szerbiával, mely Fadjejeff tábornok jelentése szerint bizonynyal actióba lép, érintkezés jöjjön létre. Föltéve, hogy a centrum nem szenved vereséget, az actio folyamában a román hadsereg egy része orosz segélylyel Kalafálnál átkel a Dunán, hogy Belgrádsikon át a szveti-nikolai szoroson keresztül Szófia felé hatoljon előre. A Kis-Oláhországban elhelyezett csapatok, valamint a­­ kitillai orosz tábor az erdélyi határ felé közös figyelő­ hadtestet képeznének, hogy egy esetleges hát­támadást vagy Szerbia és Romániának Ausztria- Magyarország által való occupatióját egyensúlyozzák. Mindenesetre ezen utóbb nevezett csapatokat csak rendkívüli szükség esetében fogják az actióba belevonni.“ A j ázaiai Varcztérről. A kaukázusi törzsek lázadásáról a berlini „Tag­­blatt“-nak f. hó 13-áról Pétervárból különösen megküldött s lapunkban ma reggel közölt távirati értesülés a „P. Ll.“-nak esti lapja szerint egész terjedelmében így hangzik : „A kaukázusi hadsereg háta mögött, mely Batum-Karsz ellen működik, teg­nap lázadás ütött ki a kaukázusi hegyilakók közt, mely elvágatással fenyegeti az orosz invasionális hadsereget hadműködési alapjától. Az abeházok törzse fellázadt az orosz uralom ellen. Egyidejűleg, azaz tegnap, 12-én, az egész orosz-abeházi tenger­partot erős ágyutűz alá fogták a török hadihajók. A támadás különös dühkel főleg egy csapat orosz parti erőd ellen irányul, melyek cserkeszek leigáz­­tatása czéljából emeltettek, mint például Novaginszk, Pisungya, Gagry, Szuhum-Kaléh stb. A veszély nőt­­tön-nő, mivel a többi törzsek szintén csatlakoznak a lázadáshoz. A távirda-vonalat a felkelők tegnap mindenfelé szétrombolták.“ A bagdadi és diarbekiri helytartók, mint a „Pr.“-nek Konstantinápolyból jelentik, utasítást kaptak a portától, hogy a kerületeikben kóborló különféle beduin-törzsekkel lépjenek alkudozásba, s ígérjenek nekiek 5—10 évi tributum-elengedést, ha csatlakoznak az anatóliai hadsereghez. E törzsek az­tán sejkjeik vezérlete alatt állnának, s a kormány­tól nyernek élelmezéseket. Eddig mintegy 3000 beduin nyilatkozott késznek az ajánlat elfogadására. Az orosz déli hadsereg, Miklós nagyherczeg hadseregét a czár, mint a „Rusky Invalide“ után táviratilag jeleztük, e hó 8-án három újabb hadtest mozgósítása által egé­szítette ki s most a déli hadsereg összesen 18 gyalog és 9 lovas hadosztályból áll. A mozgósított hadtestek a 4., 13. és a 14. hadtestek. A negyedik, egykor Minskben állomáso­zott hadtest parancsnoka Zotoff altábornok s ez áll a 16. gyaloghadosztályból Pomerahtsoff őrnagy alatt (61., 62., 63. és 64. gyalog ezred), a 30. gyalog hadosztályból Pusanoff altábornok alatt (117, 418, 119 és 120 gyalog ezred) a 4. lovas hadosztályból (4. huszár, 4. dzsidás, 4. vasas és 4. doni kozák ezred) és végül a 16. és 30. gya­log tüzér dandárból és két lovas ütegből. A tizenharmadik hadtest Hahn tábornok alatt áll az első gyaloghadosztályból Prekoroff altábor­nok alatt (1—4. gyalogezred), a 35. gyaloghad­osztályból Rali őrnagy alatt (137 —140. ezred), a 13. lovashadosztályból (13. huszár, 13. dzsidás, 13. vasas, 13. doni kozákezred)­s az 1. és 35. gyalog tüzérdandárból és két lovas ütegből. A tizennegyedik hadtest (Kiev) Zimmerman altábornok alatt áll a 17. gyaloghadosztályból Hahn őrnagy alatt (65—68. gyalogezred), a 18. gyalog­hadosztályból Karzoff altábornok alatt (69—72. gyalogezred), a doni kozák hadosztályból (15—18. kozákezred) s végül a 17. és 18. gyalog tüzérdan­dárból és két lovas kozák ütegből. — Az orosz főhadiszállás tegnap áttétetett Plo­­iestibe. Károly fejedelem azonnal odautazott Niko­­láj nagyherczeg megérkezte után. A két fejedelmi személy a vasúton találkozott, összeölelkezett s aztán hosszabb értekezést tartott. Az orosz nagyherczeg Bukarestben viszonozza a fejedelem látogatását. A román kormány memorandumát tegnap küld­ték meg a hatalmaknak. Az a „török monitor“, melyet az oláhok egy távirati tudósítás szerint tegnap Kalafatnál lefog­laltak, mint újabban a „P. Ll.“-nak jelentik, sem hadi­sugárut, sem más egyéb szállítmányt nem vitt, s egyszerű magyar kereskedő hajó volt. Az utóbbi napokban — írja a bécsi „Frem­denblatt“ — pourparlerk folytak a st.-jamesi és pé­­tervári cabinetek között, melyeknek czélja abban ál­lana, hogy azon nézetek, melyeket Cross angol bel­ügyminiszter az alsóházban kifejezett, diplomatiai téren tényleg megállapíttassanak. Cross ugyanis kormányának álláspontját akként magyarázta, hogy laz, a­míg csak közvetlenül az angol érdekek érintve nincsenek, a legszigorúbb semlegességet fogja szem előtt tartani. Mely pontokat tekint az angol kor­mány vitális érdekeivel közvetlenül összefüggőknek, a felől mindeddig hivatalos alakban csak tökélet­len valami jutott nyilvánosságra. A londoni és pé­­tervári kabinetek közti tárgyalások czélja volna ép­pen közösen egy demarcationális vonalat találni, mely Nagybritannia és Oroszország között minden érdek­viszályt kizárna, a­mennyiben az orosz aktió­nak figyelembe veendő határt vonna. A pourparlerk e fölött, mint mondva volt, folyamatban vannak. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Belgrád, máj. 15. (Eredeti távirat.) A­­ kormány elrendelte a katonai raktárakban­­ levő gabona- és takarmánymennyiség felülvizs­­­­gálását. Alattomban háborús készületeket tesz a kormány. Holnap egy külön­ ügynök­­ Kisenejjbt megy. Milán fejedelem tegnap ebédet adott, melyre a legfőbb rangú tisz­tek meg voltak híva. Bjelinai magánjelen­­tés szerint a törökök megszállták Drina- Delinát. Bukarest, máj. 15. (Eredeti távirat.)­­ Németországból 40,000 puskát, két üteg Krupp ágyút, melyek nem román pénzen vá­sároltattak, küldtek ide. Kladova, má­j. 15. (Eredeti távirat.) A „Clotilde“ magyar gőzös elhagyta az itteni kikötőt, a­nélkül, hogy a román hatóságok fölszólításának engedve, rakományát beval­lotta volna. Girla és Kalafat közt a román parti ütegek rálőttek, s kormányát megsér­tették ; az itteni elkobzási hivatal egy má­sik magyar hajót őrizet alá helyezett. —­­ Kalafat és Viddin közt tegnap az ágyúzás egész nap folyt. Pétervik­, máj. 15. A „Journ. de St. Pé­­terb.“ lord Derbynek az angol parliament felsőhá­zában f. hó 8-án tartott beszéde ellen kikelvén ál­­lítja, hogy Sándor czárnak Livádiában lord Loftus előtt tett nyilatkozata és moszkvai beszéde közt el­lenmondás nincsen. A czár szavai egyszerűen azon gondolatnak adtak kifejezést, mely az orosz kor­mányt kezdettől fogva vezette. Majd csodálkozását fejezi ki nevezett lap a felett, mily módon magya­rázza egy barátságos állam minisztere a parliament­­ben a czár ünnepélyes szavait. — A barátságos viszonyok Anglia és Oroszország közt mindenesetre megengedték a nyíltságot, de nem az alaptalan gyanúsításokat. Végül sajnálatát fejezi ki nevezett lap a fölött, hogy az angol ellenzék gyakorta na­gyon is vigyázatlan és előre láthatólag messzemenő nyilatkozatokra ragadta a kormányt. Zára máj. 15. A fölkelők tegnapelőtt föl­­gyújtották a grabi nagy kaszárnyát, továbbá Zub­­csiban két őrházat, két raktárt és a vámházat, a­nélkül, hogy ellentállásra találtak volna ; a kato­nák elfutottak, s jelentékeny élelmi és lőszer-kész­letet hagytak hátra. Bécsi, május 15. Bukarestből jelenti a „Pol. Corr.“ . Miklós nagyherczeg ideérkezése csak ud­variasság jelentőségével bír, s czélja az, hogy a Károly fejedelem parancsnoksága alatt álló román hadsereg operatiója iránt végleg megegyezzenek. Párisi, május 15. A „Moniteur“ jelenti, hogy sok Egyptomban lakó franczia, a muzulmánok iz­gatottságával szemben a kormányt felkérte, hogy egy egyptomi kikötőbe hadihajót küldjön. A „Defense“ közli a lengyel Plater László úrnak Zürichből máj, 14. kelt levelet, mely óvást tesz a Memorial-Diplomati­que azon állítása ellen, hogy Lengyelországban fölkelést készít elő, és kijelenti, hogy minden fölkelő mozgalom jelenleg csak Lengyelország el­lenségeinek szándékait mozdíthatná elő; a felsza­badulás órája még nem ütött. Berlin, máj. 15. Suvaloff gr. körülbelül 6 hét múlva tér vissza Londonban. Bukarest, máj. 15. Miklós nagyherczeg fiával, Nepoltsitzky vezérkari főnök kíséretében, ma délben ide érkezett; a pályaudvaron a fejede­lem s fejedelemnő, Bratiano, Cogolniceano és Stuart báró által fogadtatott. A nagyherczegek látogatást tettek a fejedelmi párnál és az orosz ügyvivőnél. Este visszatértek Ploiestibe. Esti lapunkra későn érkeztek a következő táviratok: Konstantinápoly, máj. 15. Reggel. Egy orosz hadosztály, mely gyalogság, lovasság és tü­zérségből állt a Dunán Potbasinál átkelve a Dobrud­zsába nyomult, hol összeütközés volt. Pétervár, máj. 15. Az orosz „Invalid“ Mi­hály nagyherczeg távsürgönyét közli, mely a kö­vetkezőt tartalmazza: Május 12-én egy török es­­cadre jelent meg Gudanty előtt, lövöldözte a be-Az éjjel érkezett bécsi lapokban a következő távirati tudósításokat olvassuk: „N. Fr. Pr.“ Lemberg, máj. 15. Váratlan élelmezési nehézségek következtében kényszerülve látják magukat az oroszok nagyobb figyelmet fordítani a hadsereg élelmezése ügyének sza­bályozására s e czélra külön katonai bizottság neveztetett ki. Ennélfogva mostantól kezdve heten­­kint kétszer fognak északi Oroszországból nagyobb élelmiszer szállítások az ázsiai és az európai csa­taterekre küldetni. — Páris, máj. 15. Anglia rá akarja bírni a görög kormányt, hogy szabadcsa­patait oszlassa fel. — Port-Saidban kőszén-készlet halmoztatott fel az angol hajóraj számára. — Az idei bevételi többlet lehetővé teszi az egyptomi al­­királyra nézve, hogy egy külön hadi adó engedé­­lyezéséig előlegeket nyújtson a Konstantinápolyba küldendő segédcsapatok felszerelésére és hajóba szállítására. „Presse“ Pétervár, május 15. A „Ruskij Invalide“ Mihály nagyhg. következő táviratát közli 14-ikéről: Május 12-én egy török hajóraj jelent meg Gudanty előtt, melyet legott bombázni kezdett s hir szerint ezer egykor kivándorolt cserkeszt szállított ottan partra. Szuciumból azonnal néhány szotmia kozák és nemzetőrség küldetett oda. Ma hat török pánczélos hajó horgonyozott Lacium előtt. „­N. W. Tagblatt“, Odessa, máj. 15. A porta alkudozik a görög patriarchával bizonyos kölcsön ügyében, mely a görög egyháznak európában fekvő javaira vétetnék fel. A lapok tudni akarják, hogy Szavjet pasa oda nyilatkozott, miszerint a porta az esetben, ha Anglia csakugyan nem lép ki semle­gességéből, békét fog­ kötni Oroszországgal s Bolgár­­országnak autonómiát ad, Örményország egy részét pedig Oroszországnak engedi át. IX. évfolyame­ lyet s partra szállított, mint hírlik, ezer előbb ki­vándorlást cserkeszt. Szucsumból néhány szotnya kozák küldetett oda. E hó 14-én hat török pán­­t ezélos hajó jött Lachum elé. London, máj. 14. Az alsóházban, a Glad­stone indítványai felett folyt vitában Hartington szó­­­­lalt fel ez indítványok mellett, melyek a kormány­nak már nem okozhatnak nehézséget. Hartington így szólt: Csak a porta makacs visszautasítása bírta Oroszországot a háborúra. Angliának nincs­­ joga arra, hogy Oroszországnak szemrehányást te­gyen, s az indítványok elfogadása által Anglia megszabadul a veszélytől, hogy a törökök mellett Európában be kelljen avatkoznia. Northcote a kor­mány politikáját védi. A kormány élénken érezi , — úgymond — hogy a viszásságok elmellőzése nélkül Törökországra nézve nincs remény , de Angliát illeti meg, hogy Törökországnak menedékutat nyis­son. Anglia semleges mindaddig, a­míg a brit ér­dek, például az Indiába vezető út, nincs veszélyez­tetve. Anglia szózata Oroszországhoz nem volt sértő­­ vagy provocatio; maga Oroszország ilyesmit nem lát abban; a kormány a brit érdekek védelmére sza­­­­bad kezet akar fenntartani.­­ London, máj. 14. A felsőházban Roseberg interpellált, hogy a kormány nem akarja-e rábírni Francziaországot és Ausztriát az 1856-iki párisi szerződés felbontására? Derby kijelente, hogy az ellenzéki kormány által kötött e szerződést soha­sem helyeselte; különben ma a veszély, hogy e szerződés teljesítésére felhivattassék, nem igen nagy, különösen miután Ausztria helyzete olyan lett, hogy háborúba sodortathatik, s ily esetben Ausztriára nézve bizonyosan előnyösebb lenne, ha­­ szövetségesekkel bír. Ausztria nem követheti azt a magatartást, mely Angliának és Francziaországnak nehézségeket okoz. A szerződés megszüntetésének­­ pillanata még nincs előkészítve ; a megegyezéseket a háború végéig be kell várni. — Argyle kijelenti: A háborút s az 1856-iki szerződések felbomlását a porta magatartása okozta. Lord Derby erre így fe­lel : A háborúért Oroszország felelős ’ EGYÉB TÁVIRATOK. Soprony, máj. 15. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Sopronymegye közönsége Pestmegye is­mert körlevelét a mai közgyűlésen egyhangúlag tu­domásul vette. Gyula, máj. 15. (Az „Ellenőr“ eredeti táv­irata.) Békésmegye mai gyűlésében a pestmegyei feliratot egyszerűen tudomásul vette. Baja, május 15. (Az „Ellenőr“ eredeti táv­irata.) Bajaváros közgyűlése 41 szavazattal 6 sza­vazat ellenében Pest megye feliratát tudomásul vette. Bécs, máj. 15. A „Pol. Corr.“ jelenti : A megbízottak, kik a német kormány részéről a ke­reskedelmi szerződést illető tárgyalások végett ide küldettek, jelentéstételre Berlinbe hivattak, és ma oda el is utaztak. A tárgyalás előreláthatólag csak rövid időre szakasztatott meg, és annak utóbbi felvétele, szabályszerű folytatása, és kielégítő befeje­zése kilátásban van. Bécs, május 15. A képviselőház tárgyalta a bizottság jelentését Prato bárónak Dél-Tirolt illető indítványa fölött. A bizottság tudvalevőleg elfoga­­gadását indítványozta ama határozati javaslatnak, mely szerint a kormány felszólíttassék a Trientben állandólag kirendelt udvari tanácsos hatáskörét ki­terjeszteni és a tartományi iskolatanácsban a tarto­mányi választmányban Trient számára külön bi­zottságokat alakítani. Hosszú vita után, melyben Graz, dr. Prazak és Hohenwart a birodalmi tanács illetékességének megvitatásával a bizottsági indít­vány ellen, Herbst és Granitsch pedig mellette szóltak, az indítvány elvettetett. — Lasser minisz­ter kijelenté, hogy a minisztérium mint mindig, mi­dőn egy hozzá intézendő felszólítás forog szőnye­gen, — a szavazástól tartózkodni fog. Páris, május 15. Abban a pillanatban, mi­dőn a escadre Villafrancától elindult, a „Re­­vanché“ pánczélos Regattának gőzkazánja felrob­bant; biztosan hírlik, hogy két személy életét veszté és 60 megsebesült. — A washingtoni oszt­rák-magyar követ Hoyos gróf ma Cherburgba ér­kezett. Bécs, május 15. (Hív. zárlat) M. földteherm. kötv. 71.25. Salgó-Tarján 74.25. Magy. hitel 116.—. .Magy. zá­loglevél 88.—. Erdély 77.50. Magy. kel. vas. 58.75.­­Magyar sorsjegy 70.—. Magyar földhitel 20.—. Magyar vas. kölcsön 92.50. Anglo-Magyar —.—. Franco magyar b. —.—. Alföld 91.50. Magyar észak-keleti vas. 81.50. Kel.­vasuti elsőb. kötv. 56.75. Tiszai vasút 159.—. Municipal-Bank —.

Next