Ellenőr, 1877. június (9. évfolyam, 180-232. szám)
1877-06-11 / 197. szám
Hirdetések felvétele a, kiucLóTvov utalba.Ti : Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Leopold ,Miksa hirdetési ügynöknél Budapest, Rákosárok-utcza 431, valamint Havas, Laute & Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8) Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Őfi adó-hivatal: Budapesten, nádor-utez a 6. szám. Idi intézendők a: előfizetések it a lap szétküldésért vonatkozó minden felszólalás, Reggeli Tziadás, 197. szám. Budapest, vasárnap, juntas I. 1877. Előfizetést iraki Egész évre . . 20 írt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 18 80 . Egyed szám ára 6 krajczár. ”Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésért nem vállalkozunk. A Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. A HÁBORÚ. Budapest, junius 9. A muszka mulatságos kezd lenni. A háborúnak még nincs az elején se túl, s már is a végéből álmodik magának nagyzó ábrándokat. Készit mappákat, csinál hozzá államjogot, annedtált occupál, oszt, ád, vesz. Egyszóval mindent elvégez, ami diadalmas hadjáratok után a nem korlátozott hatalom munkája szokott lenni; összeolvasztja Bulgáriát Oláhországgal; azután megbánja s csinál a kettőből megint kettőt; felszabadítja Krétát, Görögországnak ad Epirust, és ismét elejti e tervet félig, hogy megszállja Konstantinápolyt egészen angol kísérettel, miközben a Duna torkolatokról nagylelkűen lemond, Örményországot azonban követeli Erzerumig. Mielőtt egy csatát nyert volna! Mielőtt egy zsombéknyi török földet érezne víratlanul a bocskora alatt! S ha már most az ember hozzá képzeli, hogy ugyanaz a muszka hatalom disponál úgy anticipandó, melynek hat hónap kellett 200,000 ember mozgósítására és Ugyanannyi hét a Pruthon való áthurczolkodásra : a földrendező sietség felderítő hatása elmaradhatatlan. Egy haszna azonban mindenesetre lesz e korai szüretelésnek. Mert mindig haszon előre tudni a nyomorultról: mittevő lenne, ha az isten felvinné a dolgát? S talán eb-ben a felfordult világrészben is van még mód a kitudódott rész szándék elé gátat vetni. Szucsava (Bukovina) jun. 5. (Saját levelezőnktől.) Az izgatottság napról-napra növekszik. E kis osztrák provinczia oláh és szláv lakossága (kik a többséget teszik) feszülten néz az események elé, és a „mindenható“ czárról beszél még az útszéli oláh koldus is. A pópák vérmes reményekkel tekintenek a „független“ Románia felé és nyiltan hirdetik, hogy a „nagy" István vajda álmai valósulni fognak. Ez a „nagy“ vajda tudvalevőleg egy olyan oláh birodalomról álmodozott, mely a mai Románián kívül még Bukovinát, Bessarábia oláh részét, Erdélyt és Magyarország egy részét is magába foglalta volna.Még a mi császárunk is (t. i. az osztrák császár) velünk tart — beszélik a pópák — mert hisz Bukovinán keresztül szabadon jár a „szabadító“ muszka is Bécsből épen egy katonát se rendeltek ide a határok őrzésére.“ És igy prédikálnak még a templomokban is a népnek, sőt itt már azt is mesélik az ámítok, hogy az osztrák olászár azért tart az oroszszal és így az oláhokkal is, mert a „nagy“ oláh birodalom egy osztrák főhercegnek jut, Károly herczeg pedig visszasétál Berlinbe. A hivatalos körökben és a németek s lengyelek közt félelemmel nézik e szélső osztrák provinczia elhagyatottságát, és a bécsi kormány talányos közönyét és hallgatagságát csakugyan az orosz javára magyarázzák, s attól tartanak, hogy az oláh és szláv nemzetiségek államellenes hangulata rövid idő múlva tettekben fog nyilvánulni. A durabanyi zsidóüldözések (melyek jún. 3 án kezdődtek és még 4-én reggel is tartottak) még inkább növelték az izgalmat és az itteni oláhok közt is veszedelmes hangokat lehet hallani a zsidók ellen ; könnyen meglehet, hogy egy reggel a durabanyi vérengzések Bukovinában kerülnek szinre. A hir, hogy mily sok aranyat találtak a darabanyi zsidóknál, dobogásba hozott minden oláh szivet s a Moldvával határos oláh falvakban már nagyon is hangosan beszélnek a zsidó korcsmárossal. A tűz még lappang, de csak egy szikra kell, hogy lángra lobbanjon és akkor olyan zsidóüldözést rögtönöznek bukovinai oláhiak, hogy még moldvai testvéreiket is elhomályosítják. Tegnap hallottam igen jó forrásból, hogy moldvai oláh izgatók járnak a bukovinai oláhok közt, kik a nagy politika mellett azt is hirdetik, hogy „csak bízzanak mert a zsidók pénzét mind elveszik és kiosztják a szegény nép közt, a melytől azt kicsalták“. Egy másik izgató pedig a kimpolmigi vásáron a részeg oláh parasztoknak és két pópának biztatólag mondta: „a mi a zsidóké ne a tietek, azért csak ébren legyetek és ha az üzenet megérkezik, el, a kaszával és a kapákkal.11 E jó madarakat még moldvai oláh pópák is kísérik, kik oláh paptársaikat igy tüzelik a szent harczra: előbb a zsidókat öljük ki, aztán a németeket és az ungorokat (magyarokat!), s akkor mi leszünk az arak!“ Az oláh kommunizmus igy veti előre árnyékát a következményei beláthatlanok. Említenem sem kell, hogy az izgatók egészen szabadon járnak azon ürügy alatt, hogy a Moldvából Bukovinába menekült rokonaikat, barátaikat és ismerőseiket látogatják. A németek, magyarok, lengyelek és a zsidók félnek a darabanyi vérengzések óta, melyek nem egy, sem két, hanem mint itt mondják négy községre terjedtek ki, de az oláh kormány amint hírét vette az oláh civilisatió vérengzésének, rajta volt, hogy minél enyhébb alakban (csak két helyet említve) kerüljön a nyilvánosság elé, ha már eltitkolni nem lehetett. Hogy is mondaná meg a Bratianu-kormány, hogy öregeket és csecsemőket is öltek meg és Oláh urak vezették az egész vérengzést ?A tűz lángolt határainkon és nem akadályozzák meg terjedését. Bizony nehéz helyzet ez. Német, magyar hallgat, tűz , oláh és szláv kiadás f ordításáért nemcsak fenyítést nem kap, hanem még csengő rubelekkel is megajándékozzák. Most sok a rubel Bukovinában. Honnan jön , azt itt nem kérdezik. A csernovicei egyetemen tanuló moldvai oláh ifjak bukovinai társaik közül eddigelé húszat csábítottak el Oláhországba küzdeni a török ellen. A szucsávai zsidó község egy küldötte ma Darabonyba utazott a szerencsétlenek megtekintésére. Az ostromállapot Romániában. (Éjjeli posta.) Bukarestből jun. 6-ikáról írják a „N. tr. Pr.“-nek. A fejedelem elnöklete alatt tegnap éjjel tartott minisztertanácsban elhatározták az ostromállapot részleges kiterjesztését Romániára. Minden kihágás és vétség ugyanis, mely a Romániában álló hadaknak valaminemű kárt okozhatna, ezentúl hadi törvényszék elé kerül. Ezen rendkívüli intézkedést félhivatalosan következőleg indokolják : Néhány lengyel nemzetiségű egyén Moldvában állítólag több helyen fölszaggatta a vasúti síneket, s ez által több szerencsétlenséget idézett elő, amelyek az orosz hadseregnek számos halottjába és sebesültébe kerültek, így a többi közt Bacev mellett is. Sőt azt mondják, hogy a Piteszti és Krajova közti hídbeomlás is szándékosan volt előidézve, így beszélik a jóhiszemű publikumnak; a való az , hogy e határozatot az orosz főhadiszállás parancsára hozták , s ez a legszorosabb öszszefüggésben van a czár megérkeztével. — A román büntető törvénykönyv, mely nem ismeri a halálbüntetést; biránk, kik talán nem mindannyian kipróbált muszka barátok, nem igen alkalmasak az oroszoknak arra, hogy kellő elrettentést gerjeszszenek a czár vagy környezete elleni merényletektől. Hozzájárul az egyéb romániai bajokhoz az is, hogy az orosz kormány nagyon nem jó szemmel nézi, hogy a román törvényhozás mintegy permanentiában van, s a kormány naponkint olyan interpellációkra kénytelen felelni, amelyek nem igen hizelgőleg hangzanak Oroszországra nézve. Carol fejedelem osztozik ebben a jóravaló antipathiában, mert (legalább némileg) kénytelen számot adni minden lépéséről. Bratianu és Rosetti pedig nagyon jól érzik, hogy a törvényhozás bezárásával az egyetlen eszközt is elveszítenék, amelylyel még a fejedelemre hathatnak. A fejedelem és miniszterelnöke közt már több heves sema volt, igy akkor is, mikor az az orosz főhadiszállás Ploiestiből Cotrocenibe volt átmenendő. A nehézségeket a czár megérkezte még növelni fogja. A fejedelem ez alkalmat aligha föl nem fogja használni arra, hogy a teljes ostromállapotot hirdettesse ki az országra s magának dictatorságot nyerjen. A hadi párt máris olyan erős, mint Romániában soha. A katonai törvények vitatását a képviselőházban is alighogy megengedik. A ciár föhadraállása Plojenliben. (Éjjeli posta.) 500,000 frankot kért a román külügyminiszter a képviselőháztól a czár méltó fogadásának költségeire. Nem kímélték a költséget , majd behozza a királyság. Egy plojestii levelező így írja le a czár ottani szállását: A ház, mely a Strada de Prefecturaban fekszik, egyike a legcsinosabbaknak Plojestiben, a czár befogadására mindamellett be kellett rendezni. A tulajdonos, Negulesco úr, minden változtatásba beleegyezett, mely engedélyt Belko István d.senator, ki biztosul neveztetett ki Sándor czár oldala mellé, a legbőkezűbben kiaknázza, a mennyiben a házat a legpompásabban diszitteti. A helyiségek beosztása nagyon egyszerű. Négy lépcsőszakaszon felhaladva egy előcsarnokba lép az ember, melyből balra nyílik az inas szobája, jobbra a czár szárnysegédének lakosztálya. Az előszoba közép ajtaja a czár elfogadó termébe vezet, ettől balra van a hálószoba, melyet eddig még nem lehetett berendezni, mivel a czár ágya még nem érkezett meg Pétervárból s el kellett távolítani a pompás menyezetes ágyat, mert a czár csak egyszerű tábori ágyán akar nyugodni. Az elfogadó teremtől jobbra van a czár dolgozó szobájába és ezt a szárnysegéd szobájától egy török módra berendezett falon választja el. A török szoba nem hiányzik egy bojár házában sem, s míg a román urak mindenben francziásították magukat, a török idők ez utolsó maradékát bőven megőrzötték, mindenesetre csak azért, mert az ily török szoba a legnagyobb kényelemmel kínálkozik az édes semmittevésre. A legszebb szőnyegek hozattak Kaas Fülöp és fiai raktárából s a legelegánsabb bécsi bútorok szállíttattak le és igy sikerült Bellio bárónak a legelegánsabb kis palotává varázsolni át a régi bojár házat. Az étterem és a cselédség egy külön szárnyban, a konyha a földalatti helyiségekben helyeztetett el. A mű azonban nem lett volna befejezve, ha kertről nem gondoskodtak volna; a hely meg volt hozzá s igy nyolcz napi szorgalom ezt is barátságos ligetté varázsolta. Közvetlenül a czár szállása szomszédságában van a trónörökös nagyherczeg számára berendezett nyárilak. Belső beosztása majdnem ugyanaz, mint a czáré, csakhogy emez — távolabb a főúttól — csöndesebb helyen van. Szép kert is környezi, mely nagyterjedelmü s ízléssel van ültetve. ■aavfet punktírjegyzéke: A Románia függetlenségére vonatkozó legutóbbi török körjegyzék, melynek velős kivonatát tegnap reggeli lapunkban közöltük, szó szerint így hangzik: Pera, jun. 5. A magas porta már egy előbbi közlésében sietett megjelenteni a párisi szerződést aláírt hatalmaknak azon egyezményt, amely által a bukaresti kormány megkönnyítette az orosz hadaknak az Egyesült Fejedelemségek és a birodalom invasióját. Azóta a moldva-oláh haderők nem szűntek meg ellenséges tetteket követni el a birodalom területe és hadai ellen. Végre a magas porta arról értesült, hogy a fejedelmi kormány kihirdette a maga függetlenségét és hadat üzent a luzerani hatalomnak. Az Egyesült Fejedelemségek lázadása tehát immár bevégzett lény; ugyanazon emberek, a kik nyilvánvaló hűtlenséggel átadták az országot az ellenségnek s a fejedelmi hadsereget szolgálatkész eszközzé tették Oroszországban, annyira mentek vakmerőségükben, hogy széttépték a fejedelemségek s a birodalom többi része közt eredetileg fennállott kötelékeket, s nyíltan megsértették azon határozmányokat, amelyekkel egész Európa kimondotta Moldva-Oláhország politikai tételének föltételeit. Európa tudja, hogy a magas porta mily híven tisztelte mindenkor a fejedelemségeknek adott kiváltságokat, még legizgalmasabb időikben is. Daczára a moldva-oláh kormány azon törekvésének, hogy valóságok gyanánt tüntesse föl azon hibás eszméket, melyeket egy idő óta, a luzerani udvarhoz való viszonyaiból eredő jogai és kötelességei felől magának alkotott, semmi akadály nem hárittatott a legitim szabadságok gyakorlása elébe, melyek valódi mozgatói minden őszinte és valódi haladásnak, semminemű gát nem vettetett az ország intézményei kifejlődésének. Szerencsétlenségre, mindez nem volt elég hatalmas arra, hogy a fejedelmi kormányt az ország becsülete és valódi érdekei által előírt után megtartsa. A függetlenségnek oly pillanatban való kihirdetése, midőn a fejedelemségeket az ellenség elözönlötte, nem fogja meghalni sem Európát, sem magukat a moldva-oláhokat; a történelem eléggé bizonyítja, hogy Oroszország mily hasznot tud húzni előbb-utóbb az ily függetlenségi proclamatiókból, saját érdekei és nagyravágyása javára. De ezúttal, lázadásra ösztönözvén a fejedelemségeket, az orosz kormány nem szorítkozik csupán arra, hogy vesztét készíti elő azon tartományoknak, amelyek számára a szerződések, évek hosszú során át, irigylésre méltó jólétet biztosítottak. Hanem a magas portával szemben cinkosává teszi magát a forradalomnak, s a legfelforgatóbb elvek sugalmazójává, egész Európának dobja oda a kihívást, lerontásán és megsemmisítésén munkálkodva azon politikai épületnek, melyet, az idő által megerősíttetvén, csak ezelőtt néhány évvel lényegesen szükségesnek ítéltek az általános egyensúly fenntartására. Ily felette sajnos helyzettel szemben a magas porta a legformálisabb és legerélyesebb módon tiltakozik, úgy a fejedelmi kormány elhatározása, mint Oroszország nagyravágyó szándéklatai ellen. Visszautasítunk oly tetteket és terveket, melyek egyiránt nyílt megtámadást képeznek a szerződések, — a fejedelemségek politikai létének feltételei — és Károly fejedelemnek suzerainjével szemben való legünnepélyesebb kötelezettségei ellen. A magas porta kijelenti, hogy bármit tesz és beszél is Moldva- Oláhország lázadó kormánya, ő érintetlenül fenn akarja tartani jogait, fentartva magának, hogy a fejedelemségek ellenében oly eszközökkel fog élni, amelyeket a saját érdekeire való gond javasoland, s az események fejlődése kitűzend. A császári kormány kéri a párisi szerződést aláírt hatalmakat, szíveskedjenek tudomásul venni ezen lépését ; reménye, hogy Európa csatlakozni fog nézetéhez és tiltakozásához ; meg van győződve, hogy az európai közjog fenntartásában érdekelt összes hatalmak fölemelendik szavukat, hogy elítéljék az épp úgy meggondolatlan mint vétkes tetteket, hogy megakadályozzák abban, mikép politikai hatásuk legyen, s hogy elejét vegyék azon szerencsétlen következményeknek, melyek azokból az európai egyensúlyra nézve eredhetnének. Szíveskedjék közölni ezen sürgönyt ő excellentiájával, azon kormány külügyminiszterével, amelynél ön megbízva van, s hagyjon róla másolatot. _________ Romaniából, Bukarestből távirják f. hó 6-áról a „D. Telegraph“-nak . Tegnap a czár Jászvásárra érkezésekor egy irreguláris cserkesz kapitány, ki anélkül, hogy kilépett volna az orosz szolgálatból részt vett a múlt évi szerb háborúban, kihallgatást kért a czártól, hogy bocsánatot kérjen a katonai fegyelem ilyetén áthágásáért. A czár azonban nem bocsátotta őt magához, sőt elfogatását rendelte el, mire a tiszt halálos gyilokdövéssel fúrta keresztül mellét. A ruscsuki ütegek 59 lüveget küldtek tegnap Gyurgyevóba, melyek azonban kevés kárt okoztak ; az orosz ütegek nem viszonozták a tüzelést. Egy török monitor tüzelt Galaczra, de a román tüzérség visszavonulásra kényszerítette. Az egész dunai vonalon lázas tevékenység vehető észre a törökök részéről, s kémek jelentése szerint a törökök valamennyi ponton egyszerre támadólag készülnek fellépni. Kalafatban és Gyurgyevóban mindenki talpon áll, s minden előintézkedés megtétetett a várt támadás visszaverésére. A helyhatóságok több városban most egyszerre a legszigorúbb vizsgálatot tartanak az idegenek útlevelei felett, s több angol alattvaló kénytelen volt Mansfield őrnagyhoz fordulni útlevelek hitelesítése végett. Mansfield ennek folytán a román kormánynál panaszt emelt, s azóta megszűnt az angolok zaklatása. Ma kihallgatáson voltam a fejedelemnél, írja a nevezett angol lap levelezője. A fejedelem aggódni látszott Anglia magatartása miatt az esetben, ha az oroszok elérnék a Balkánt. És megjegyezte, hogy a czár utánozni fogja a német császár versaillesi magatartását, amidőn mint főhadvezér Ploiestiben marad s akként alkalmazza a román hadsereget, mint Vilmos császár alkalmazta a szászt. Ausztria politikája szintén nyugtalanította a fejedelmet, ki aztán ismét Angliára vitte át a beszélgetést s egyebek közt megjegyezte, hogy a Viddinből átlőtt ágyúgolyók mind szépen csiszolt angol gyártmányok, mire én azt válaszoltam: De poroszországból származó Kruppféle ágyuk okádják ki ezen golyókat, márpedig Poroszország legalább is époly jóakarója Oroszországnak mint Nagybritannia. Az orosz-román egyezményt naponkint párszor is megszegik, s az orosz főbb tisztek jókat nevetnek fölötte és tagadják, hogy az őket bármire is kötelezné. A román kormány kebelében belvillongás dúl; Bratiano és Rosetti a papírpénz kibocsátásának terve mellett követelik, lépje át a fejede TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Zimony, jun. 9. (Eredeti távirat.) Musztafa Bazil pasa átvette a thessaliai csapatok főparancsnokságát; a határok megerősítésére a legnagyobb erőfeszítések léteznek. Thessaliában legközelebb ki fog hirdettetni az ősi romállapot. Bécs, jun. 9. (Eredeti távirat.) A „N. fr. Pressernek távirják Peruból. A nemzetgyűlés első olvasásban elfogadta a 6 millió font starling kényszerkölcsönre vonatkozó törvényjavaslatot. E kölcsön erejéig papírpénz bocsáttatok ki 10.9* 10-kal és 5° 10 törlesztéssel. Lemberg, jun. 9. (Eredeti távirat.) A moszkvai szláv bizottság tekintélyes összeget küldött Belgrádba és Boszniába. — A pánszlávok lázadást igyekeznek előidézni-Szerbiában és a koszovi vilajetben. Belgrád, jun. 9. (Eredeti távirat.) A kormány fegyvert vásárol Németországban. — A jövő skupzsina háborupárti többségének elégedetlensége a minisztériummal, amint tartani lehet tőle, felkelést fog előidézni a jagodini és alexináczi kerületekben. Triest, jun. 9. (Eredeti távirat.) Kanenból érkező jelentés szerint számos előkelő krétai polgár összejövetelt tartott Omaloban s elhatározta, hogy fegyvertárakat állít fel s katonai begyakorlókat alkalmaz a fiatalság számára. Kanea vallja három zászlóaljat küldött Omaloba. — Thessaliában legközelebb várható az ostromállapot kihirdetése. Róma, jun. 9. (Eredeti távirat.) A „Deutsche Ztg.“ értesülése szerint Anglia figyelő tábort állít fel Gibraltárban. — Németország és Ausztria-Magyarország támogatják Anglia és Oroszország titokban tartott alkudozásait. — Az olasz kormány megtagadta külföldi képviselőitől a nyári szabadságidőt. Konstantinápoly, jan. 9. Hubert pasa visszatért a Fekete Tengerről, három gabonával rakott hajót hozott el az ostromzár megszegése miatt, s lefoglalt egy görög vitorláshajót. — Erzerumi új sürgönyök constatálják, hogy az oroszok előnyomulnak. — Mukhtár pasa közeledik Erzerumhoz; úgy látszik, közelebb csata lesz Erzerum előtt. Bécs, jun. 9. A „Pol. Corr.“ egy pétervári levele ellene szól mindazon versióknak, melyek demarcationalis vonalat vagy közeli béketárgyalásokat emlegetnek. Egy demarcationalis vonal kitűzése ellenkeznék az Oroszország által ismételten proklamált önzetlenségi politikával s az európai érdekeknek a portával szemben való képviseletével. Angliával békepontok fölött negociálni czéltalan volna, mert Oroszország egyelőre csak Törökországgal van háborúban, s ennélfogva idegen közvetítésre nincs szükség. A császár nem azért utazott a hadsereghez, hogy megkönnyítse a békekötést, hanem, hogy a hadsereget a küzdelemre lelkesítse. A béke csak akkor jő kérdésbe, ha Bulgária occupatiója bevégzett tény lesz. Az orosz kabinetnek imputált azon eszméről, hogy a háború után a törökoszági keresztyén tartományok jövője egy európai congressus által döntessék el, nem lehet szó. Az orosz nagykövetek Pétervárban léte Gorcsakoff azon óhajtásán alapul, hogy értesülést szerezzen magának a szomszéd államok esetleges támogatására való kilátásról, s illetőleg a talán Oroszországot esetleg fenyegető veszélyekről.Csak jó dolga van a muszka kormánynak mikor kénye-kedve szerint billegtethet egymás ellensúlyozására a bécsi félhivatalos hangokat. A „Wiener Abendpost“-ból kieresztett tapogató csápok nem találván tisztának a levegőt, kijátszák ellene a „Politische Corr.“-et, — mintha nem egy kézben volna mind a két kártya, így dobálgatja ki egymást a két hivatalos dudás a csárdából, mig egyszer a monarchia közvéleménye gyalázatosan ki nem dobja mind a kettőt, muszka tendentiákkal együtt. Szerkia Konstantinápoly, jun. 9. Mukhtár pasa 6-áról kelt sürgönyében jelenti. Az orosz hadosztály, mely Oltit megszállotta, visszavonult Peniakba. —• Erzerum kormányzójának ugyanaz napról kelt sürgönye Alisbgertből tudatja: Karsz körül semmi figyelemre méltó esemény nem történt. — Ali Szaib pasa 7-éről kelt sürgönyében egy összeütközésről tesz említést a montenegróiakkal Piperi kerületben. Az éjjel érkezett bécsi lapokban a következő távirati tudósításokat olvassuk: „N. fr. Presse“, Krakó, jun. 9. Bukaresti hírek jelentik, hogy az ottani pánszláv komité számos szerbet felvett a bolgár légióba; a román hadseregben szintén nagy számmal léptek be a szerbek. Moszkvából másfél millió ezüst rubel érkezett e napokban mint önkénytes adomány hadiczélokra Romániába. Hír szerint a legelőkelőbb moszkvai társaság több hölgye ajánlkozott betegápolóul a tábori kórházakba. — Bukarest jun. 9. A beketi román üteg lődözni kezdett egy csapatot szállító török gőzöst, melynek legott egy monitor sietett segítségére s támogatva a török parti ütegek által felvette a harczot. A túloldali kikötőben horgonyozó hajók fenyegetve látván magukat rögtön felhúzták az osztrák lobogót. A románoknak a török táborra irányított tüzelése nem volt képes feltartóztatni a gőzöst a csapatszállításban. Az ágyúzás két óra hosszat tartott. „A. W. Tagblatt.“ A ruscsuki ütegek ma reggel lőni kezdték Nadarost, Gyurgyevo közelében ; mindeddig azonban eredmény nélkül. A Duna vízállása folyvást apad. — Turn-Szeverin, jun. 9. A törökök tegnapelőtt ágyúzni kezdték az új sánczokat a Kalafat és Yiddin között fekvő szigeteken. Román részről nem viszonozták a tüzelést. — Hiteles forrásból hallható, hogy az oroszok legkésőbb egy hét múlva ide érkeznek. „Presse.“ Tiflis, jun. 8. Oklobdzsia altábornok felső és alsó Katanki, Kurjak és Tisek kerületekben orosz közigazgatást léptetett életbe. — A tulajdonképt működő hadsereg jobbszárnya Sakarliben, Obitól délre 3 mértföldnyire van, míg a Karsz alól előnyomuló csapatok Karjszk és Ászán közt állanak, és a balszárny zöme Toprakalé kikerülésével a déli után Mulla-Szulejmánon át Kovassán felé nyomul. Török szökevények jelentik, hogy Hadsi Husszein pasa, Ardaban volt parancsnoka és Mulla-Kunduchov, ki csak 35 lovassal menekült meg a Begli-Ahmetben folyt mészárlásból, haditörvényszék elé állíttattak. sem a Dunát a román hadak élén, míg Cogolniceanu a képviselőház feloszlatását a román védelmi magatartás szigorú megtartását szorgalmazza. A román kormányt rémületbe ejti a kilátás, hogy az orosz hadiszállítók behurczolják a szarvasmarha láb- és szájbetegséget Galiczia és Podoliából. E csapást elhárítandó, a kormány sürgönyzött bécsi ügynökének, emeljen komoly panaszt az osztrák-magyar kormánynál s követelje, hogy az elővigyázati rendszabályok a határokon szigorúan megtartassanak, nehogy beteg marhák szállíttassanak ki Oláhországba. Az ázsiai harcztérről, Erzerumból távírják f.hádáról a „D. Telegraph“-nak. A városban volt összes levéltárak Erzinganba szállíttattak. A muzulmán polgárság fegyvert kért a parancsnokságtól, hogy tevékeny részt vegyen tűzhelye védelmében. Mondják, hogy Ispirnél, a Csurukszu völgyében a Baibursba vivő után kozákok mutatkoztak. Szoganlu folyó most már minden irányban hajózható. Az oroszok előnyomulása az összeköttetést Trebizonddal valószínűleg rövid időn meg fogja szakítani. Mukhtar pasa főhadiszállása jelenleg Haszankaléban van, honnan hihetőleg erélyesen fogja védeni a szeve hegység átjáratát, mivel ez az egyetlen positió, amelyet meg nem kerülhetnek az orosz haderők. Az orosz parancsnokok most pontról-pontra Paskievics taktikáját követik, ki kardcsapás nélkül foglalta el Erzerumot, s orosz izgatók már régebb idő óta dolgoznak a város kurd és örmény lakosainak lekenyerezésén. Az oroszok szabadon bocsátottak számos erzerumi születésű török foglyot, pénzzel látták el őket s meghagyták nekik, beszéljék el, mily kitűnő bánásmódban részesültek az orosz táborban s mily jó az egészségi állapot a orosz csapatok közt, melyek készpénzzel fizetnek mindenért. E taktika azonban most az egyszer nem igér valami nagy sikert, mert úgy a török katonaság, valamint a lakosság szilárdul el van tökélve az utolsó csepp vérig védelmezni a várost az oroszok ellen. IX. évfolyam. EGYÉB TÁVIRATOK. Bécs, jun. 9. (Eredeti távirat.) A „N. fr. Presse“ írja: Az osztrák regnicolaris deputatió befejezte az átalános vitát s elfogadta a javaslatokat, melyek a nuntiumra vonatkozólag tétettek s melyeknek összeállításával Herbst bízatott meg. ( A magyar deputatió nuntiuma már kiosztatott az osztrák bizottság tagjai közt s kedden vagy szerdán kerül tárgyalásra. Bécs, jun. 9. (Eredeti távirat.) A „N. fr. Presse“ írja a magyar nuntiumról : A magyar deputatió a két birodalom nyers bevételeit , állítólag minden bevételi forrás kikülönítése után, mely források csak az egyik résznél fordulnak elő, veszi számítása alapjául. E szerint az egyenes adók, noha ezekre nézve az adótörvények nem egyenlők, be vannak vonva a kiszámítási alapba. Vájjon ugyanaz-e az eset az erdőket, az állami fekvőségeket és a bányákat illetőleg, nem lehet kivenni a nuntiumból, mely a részletekre nézve nem igen nyújt számadatokat. Ellenben elég nagylelkű Magyarország nem vonni be a szelvényadókat is a kiszámítási alapba, és pedig mint a nuntium kiemeli, nem azért, mintha a szelvényadó kamatleszállítás, és mint ilyen egyszerűen Magyarország 1867-től datálódó repudiatiójának kifejezése lenne az államadósságot illetőleg, hanem azon egyszerű okból, mert Magyarországon nincs szelvényadó. Oly logika ez, melyből azon remény mosolyog felénk, hogy ha egykor eszébe jutna a magyar kormánynak, vagy talánya végzet szoritna rá, hogy 1867 óta kötött államadósságaiból hasonló „bevételi forrást“ csináljon, a szelvényadót is be fogja venni a kiszámítási alapba. Ami a határőrvidéket illeti, a magyar nuntium számítása szerint erre 0,68 és nem 2 százaléknak kellene esni, mely számítási eredmény egyszerűen onnan származik, mert a magyar deputatió a határőrvidék tényleges évi bevételeit és nem annak a bekebelezés által magyar állami tulajdonná vált vagyonát, mely tudvalevőleg nagy részben colossalis erdőkből áll, veszi számításba, vagyis kereskedői nyelven fejezve ki magunkat, nem határőrvidék a zárszámlája, hanem nyereség és veszteség számlája képezi a kiszámítási alapot. Ami a restitutiókat illeti, a magyar deputatió egyszerűen csatlakozik a kormány javaslatának indokolásához. Hogy a vámbevételek felosztására nézve, ugyanazon sérelmes arány áll fenn, mint a restitutionális teherére, csakhogy itt a hátrány osztrák részre hátoralik, — arról természetesen egy szót sem szól a nuntium, de valószínűleg annál behatóbban fog az osztrák válasz e dolgokkal foglalkozni. — Hogy a magyar javaslat egyszerűen el fog fogadtatni, azt bizonyára annak szerzői magok sem hiszik. Paris, jun. 9. Az „Union“ constatálja, hogy a legitimista párt és a kabinet között megegyezés létesült. — A „Moniteur“ írja: A vasútigazgatóságoknak adott utasítások régibb keletűek és egyszerű következményét képezik a Francziaországban, úgymint Németországban fennálló mozgósítási rendszernek. Mai számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva-