Ellenőr, 1879. március (11. évfolyam, 108-163. szám)
1879-03-01 / 108. szám
Előfizetési árak: Egész évre . 10 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 10 . Egyes szám ára 40 krsjczár,Szerkesztési iroda: dSucLapesten, add-or-uteza 6. szdLnx. Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nam edUalkueunk. — Poéta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. « 108. szám. Budapest, szombat, márczius 1. 1879. XI. évfolyam. reggeli kiadás. hirdetések felvétele a kiadóhivatalban, Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek Irodájában). További Ham, Laue ék Cse. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8) Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala Utal aysgténotta kémia ellenében fizetendő.Kiadó-hivatal: g3xLda.peste.TL, nddor-atcza 6. szem. Az intémdíj meidfizetésekre a lap ezétküldésére vonatkozó minden feUx&alde. Figyelmeztetjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése február hó végével lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap vételében késedelmet tapasztaljanak. Az „Ellenőr“ ára: egész évre....................................20 frt — félévre.........................................10 frt — negyedévre......................................5 frt — egy hóra......................................1 frt, 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely napjától kezdve előfizethetni. Budapest, február 28. Arab-táblát csakugyan megszállották az orosz csapatok. A pétervári távirat azt írja, hogy a berlini szerződés értelmében az oroszok lerombolják az erődöt. Ebben egyelőre kételkedünk. Az oroszok eddig minden követ megmozdítottak, hogy nélkülözhetnek legyenek a Balkán-félszigeten. Még ki sem tavaszodott, máris mozognak e szerencsétlen föld minden zugában a békétlen elemek. A bolgár nemzetgyűlés muszka főbiztosával együtt még nagyobb izgatottságot fog okozni. Azt elhiszszük, hogy a bolgárokat meg fogják fékezni orosz testvéreik, és épen azért nem fognak hamarjában kitakarodni. Ürügyök lesz reá. Drinápolyi táviratunk szerint e városban tömeges tüntetésekre készülnek a bolgárok, és föl akarják gyújtani a várost. Ez eset pedig aligha marad egyedül. * Hírlik, hogy a franczia kormány erélyes intézkedésekhez nyúl a portával szemben, a görög határrendezés siettetése végett. A Földközi tengeren levő hajórajt két pánczélos fregattával és egy jelző gőzössel megszaporította, és utasítást adott Le Jeune altengernagynak, a hajóraj parancsnokának, hogy tüntessen az Aegei tengeren. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Szontagh Pál elnök megnyitván, a napirend előtt. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter előadta azon válaszok tartalmát, melyeket Hoffmann Pálnak a fővárosi adókivetés és Ráth Károlynak a kassai és zágrábi bankfiókok iránt hozzáintézett interpellációikra a holnapi ülésben adni szándékozik. Az értekezlet e válaszokat tudomásul vette. Következett a napirend, a költségvetés részletes tárgyalása. Elfogadtattak: a kir. udvartartás, a cabineti iroda,országgyűlés, közös ügyi kiadás, közp. nyugdíjak, nyugdíjak, államadósságok, vasúti kam. bizt., előlegek, Horvátország beng, szükséglete, Fiume, állami számvevőszék, miniszterelnökség, ő felsége körüli miniszter, horvát minisztérium és a belügyminiszter költségvetése. A költségvetés tárgyalásának folytatása a legközelebbi értekezletre halasztatott. A holnap tárgyalandó kérvényekre, nevezetesen a székely vidékekről a kis üstök tárgyában beadott kérvényekre nézve az értekezlet a háznak e tárgyban beadott kérvényekre nézve hozott határozatát fentartja, mely szerint az ügy elhalasztatik mindaddig, míg az e tárgyban összehívandó enquire tanácskozása nyomán a kormány előterjesztést teend. Ezzel az értekezlet véget ért. A magyar bankfiókok felállításának előmunkálata erőteljesen halad előbbre, így Denk Antal, az osztrák-magyar bank felügyelője tegnapelőtt érkezett Pozsonyba, hogy ott a fiók számára helyiséget szemeljen ki és vegyen fel s ugyanő azzal is meg van bízva, hogy az ottani üzletviszonyokkal részletesen megismerkedjék s azokról az elnökségnek előterjesztést tegyen. A fiók helyiségéül valószínűleg az iparbanknak Venturniczai háza fog választatni s ahhoz képest, amint a szállás átvehető, a fiók julius vagy október 1-én kezdi meg működését. A kolozsvári lapok is arról értesülnek, hogy a felállítandó bankfiók ügyében a bank kiküldötte legközelebb meg fog jelenni Kolozsvárt. Hát hiszen ez mind nagyon jól van s örvendünk e mozgalmaknak. Igen kellemetlenül hat reánk azonban, hogy mindazon kiküldöttek, kik a kiszemelt magyar bankhelyeken a fiókok beszervezésére megjelennek, egytől egyig Bécsből és pedig, amint látszik, nem is a főtanács, hanem az osztrák főintézet személyzetéből küldetnek ki. Hát a magyar főintézet csakugyan még mindig nem egyéb fióknál, melynek csupán czime változott, de a melynek a magyarországi szervezéshez épp úgy semmi köze most, mint nem volt azelőtt ? A vágvölgyi vasútnak az állam által való megvásároltatására vonatkozó előzetes szerződést a pénzügyi és közlekedési miniszterek, az engedélyesek és Breuner s Erdődy grófok képviselői, továbbá a vasút igazgatóság tagjai, végre az osztrák takarékpénztár meghatalmazottjai ma írták alá. E szerződés értelmében a vágvölgyi vasút 6.988.000 forintért a magyar állam tulajdonává válik, mely összegből 5.888.000 forint husz félévi részletben az osztrák takarékpénztárnak oly módon fog kifizettetni, hogy az államoVa, Breuner és Erdődy grófok pedig 12% kamatot fizetnek; gróf Breuner és gróf Erdődy engedélyesek három félévi részletben 1 100.000 forintot kapnak. A szerződés természetesen csak akkor lép érvénybe, ha egyrészről a vágvölgyi vasút részvé- nyesei által f. évi márczius 10-én tartandó közgyűlés azt elfogadja, és ha a törvényhozás azon törvényjavaslatot, melyet a kormány annak idejében elő fog terjeszteni, megszavazza. (B. C.) A reichsrath képviselőinek választását az őszön kezdik meg. Csehországban szept. 5-én választanak a vidéki községek, 18-án a városok és 15-én a a nagybirtokosok. A Fremdenblatt megjegyzi, hogy a többi tartományok is valószínűleg ez időtájban választják meg képviselőiket. Az új reichsrath tehát október előtt nem fog összeülni. A pétervári pestises esetről jelenti a Neue Freie Presse Berlinből 28-káról. A pétervári hivatalos nyilatkozatot, amely syphiliticusnak mondja a kérdéses esetet, illetékes körökben nem tartják definitivumnak, mert nem valószínű, hogy Botkin, aki európai tekintély, annyira tévedjen a disgnosisban. Pontosabb adatokat várnak dr. Lehresstől, a német nagykövetség orvosától, aki most utazik oda. Esetleg innét küldenek Pétervárra orvost, hogy jelentést tegyen. Valószínű, hogy legközelebb folytatja a német kormány a tárgyalásokat Ausztria- Magyarországgal a bécsi határozatok alkalmazása czéljából. Táviratok: Pétervár, febr. 28. Az orosz csapatok egy hét óta megszállották Arab-táblát és a berlini szerződés értelmében az erőd lerombolásához fognak. Bécs, febr. 28. Drinápolyból jelenti a Politische Corresponded. A bolgárok ismételt kísérletét, hogy megakadályozzák a török uralom helyreállítását és rendetlenséget idézzenek elő, az oroszok erélyesen meghiúsították. Egyszersmind intézkedéseket tettek Drinápoly fölgyújtásának megakadályozására, miután a bolgároknak ezen tervét fölfedezték. Totleben tábornok Jamboliba a Sipkaszorosba és Ruszcsukba utazik márczius 6-án, ezen helyek megszemlélése végett. London, febr. 28. Captownból e hó 11-ről jelentik . A brit haderő folyton védelmi álláspontot foglal el és segítséget kér, amelyet be fog várni. A határon nyugalom uralkodik. A transvaali boerek vonakodnak támogatni az angolokat. London, febr. 28. A királyné nem megy Németországba. Márczius végén rövid látogatást tesz Oazországban. Róma, febr. 28. A mai consistoriumban kinevezte a pápa az antiochiai és babyloniai patriarchát, több olaszországi és spanyolországi püspököket. Praeconisálta Pauer fehérvári püspököt, Glavina parenzoi és pólai püspököt, Stein tanárt kinevezte bambergi püspökké és Borromeo bíbornokot a szent collegium camerlengójává. Pétervár, febr. 28. Greigh pénzügyminiszter visszanyerte egészségét és átvette az ügyek vezetését. Versailles, febr. 28. Anisson (jobbpárti) azt mondja a képviselőházban, hogy a baisset előmozdította az, hogy a miniszter hallgatott a convertálás ügyéről, és felvilágosítást kér a minisztertől. Say miniszter: A kormány kezdeményezési jogát mindaddig hallgatással akarta megóvni a miniszter, míg a convertálási javaslat előterjesztésének ideje el nem érkezik. Ő tehát meg volt lepetve, midőn a kormány kezdeményezési jogának hátrányára a költségvetési bizottságban vitatni kezdették e kérdést. (A képviselők zajosan tiltakoznak , Allain- Targe és Douville balpártiak is.) A miniszter végül ezeket mondotta: Ha interpellálják őt, az interpellálók lesznek felelősek az okozandó izgatottságért. Douville tiltakozik a jobbpárt kezdeményezési joga érdekében. Janvier (bonapartista) kárhoztatja Say minisztert, hogy öt napig várakozott nyilatkozatával. Ezzel befejezték az ügyet. Versailles, febr. 28. A senatus ma tárgyalta az amnestia-javaslatot. Victor Hugo a teljes amnestia mellett szólalt föl. Leroyer igazságügyminiszter az válaszolja, hogy a kormány teljes amnestiát is adhatna, mert elég erős, de ezzel még nem mennének feledésbe a bűntettek. Határozottan megbélyegzi a communet. Ez az amnestia humánus rendszabály, és nem veszélyes. Az in contumaciam elítéltekre nézve aztmondja, hogy a jelen törvényjavaslat megadja a szükséges biztosítékot. Az elítélteknek Francziaországba való viszszatérése nagy megnyugvást fog okozni. Ha haladatlanság lesz is ezen törvény következménye, azért mégsem lesz hasztalan, mert akkor szigorúsággal váltjuk föl a szelídséget. A senatus 163 szavazattal 86 ellenében elfogadta a törvényjavaslatot. Berlin, febr. 28. A birodalmi gyűlés harmamadik felolvasásban fogadta a nemzetközi postaszerződést, azután pedig megkezdette a birodalmi kancellária költségvetésének tárgyalását. Hofmann ezután előadta pénzügyi expozéját, mely szerint a 20 millióra tett idei deficit csak 11 millióra fog rugni, amely össeget a hozzájárulási illetékekből kell födezni. Kevesebb volt a költség 5 millióval (4 millióval a hadseregnél). Kevesebb volt a jövedelem 11 millióval. A jövő évre 110 millióra kell rugtatni a matriculáris illetéket. Az ennek csökkentésére szolgáló előterjesztések még nincsenek befejezve; a miniszter reméli, hogy létrejön a megállapodás. A közvetlen megadóztatás behozatala szükséges, hogy a birodalomnak önálló pénzügye legyen, és az egyes államok vállairól levétessék a teher. Bécs, febr. 28. Pétervári nagykövetünk jelenti 28-káról, hogy a második orvosi bizottság is megvizsgálta az állítólagos pestises beteget, de a pestisnek semmiféle jelét nem fedezte föl, hanem syphiliticus bajt. Ezenkívül constatálták, hogy a betegség már négy hetes, és a beteggel pinczehelyiségben összezsúfolva lakók egészségesek maradtak. A beteg 48 lakótársát szabadon bocsátották-Bécs, febr. 28. A szerb kormánynyal befejezték ma a tárgyalásokat a pestis ellen teendő intézkedéseket illetőleg. A szerb kormány ugyanis szintén a bécsi bizottság határozataihoz csatlakozik. A dunai gőzhajózásra nézve megállapították, hogy a veszélytől mentes partok mellett való menetek a veszélyes partok melltt való menetektől külön választandók. Az egészségrendőri intézkedéseket és a kormányok hivatalos teendőit szabatosan megállapították. E pontozatok a román kormánynyal kötendő megállapodásnak is kiegészítő részét fogják képezni. Béke, febr. 28. A bizottság ma vagy holnap ülést tart a pestis ellen teendő rendszabályok tárgyalása végett. A cultusminiszter közölte a bizottsággal a vesztegzárra és a feltőtlenítésre vonatkozó javaslatokat. Valószínű, hogy csak a nagyobb kikötőkben állítanak vesztegetéseteket és a kisebb kikötőkbe menő hajóknak azokban kell előbb megállapodniok. Berlin, febr. 28. A birodalmi gyűlésben interpellációt terjesztettek a kormány elé, hogy szándékozik-e fölvilágoslást adni a pestis terjedtéről, továbbá az eddig tett és teendő intézkedésekről. Budapest, február 28. 53 többség, ez a helyzet signaturája. Ha ebből le is vonják, az ellenzék szokása szerint, azt a 24 szavazatot, mely a mai ülésen jelenlevő horvátoktól ered, még mindig 29 az a majoritás, melyet a compact szabadelvűpárt a különböző ellenzéki fraciókkal szemben felmutathat. S minthogy a távollevő 42 képviselőből jóval több mint fele szintén a szabadelvűpárthoz tartozik, bátran mondhatjuk, hogy a mai majoritásra minden körülmények közt számíthat a párt. S ez a majoritás mindenesetre elég arra, hogy a szabadelvű párt kormánya teljes biztosságban érezhesse magát. Sőt tovább megyünk, nem is szeretnők, ha oly nagy volna a majoritás, mint a fusió mézesheteiben. Nem szeretnők pedig azért, mert többségünk legtöbb hibája éppen azon körülményből eredt, hogy sokkal nagyobb, mint aminő a parliamentáris élet természetének megfelel. Többször volt okunk felszólalni a többség indolenciája ellen ; többször kellett sajnosan tapasztalnunk, hogy tagjai közül sokan visszavonulnak, s hogy különösen az ifjabb nemzedéknek és újabb erőknek semmi tere sem nyílik. Mind e visszásságok a többség túl nagy számarányából eredtek. Ma ellenben azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődés sokkal nagyobb, a távollevők száma fele annyira sem rúg, mint korábban, s hogy nevezetesen soha egy országgyűlésen sem lépett föl rövid idő alatt annyi újabb tehetség és szép reményekre jogosító erő, mint épen az utolsó idő alatt. Semmi okunk sincs tehát a mai eredményt megelégedéssel nem fogadni. De ha ez eredmény örvendetes már magában véve, mennyivel inkább kell azt annak tartanunk, ha egy pillantást vetünk a velünk szemben álló ellenzékre. Nem beszélünk a független ellenzékről, mely egészen más alapon ALTA.leszólunk a velünk ugyanegy alapot elfoglaló ellenzékről. Ez utóbbit a legjobb számítás mellett sem tehetjük sokkal többre 100 főnél s ez a száz fő ismét hány foszlányra szakad. Ott van a legalább két-három árnyalatú pártonkivüli párt, aztán az ismét legalább három árnyalatú egyesült ellenzék. Miért három ? kérdezhetné valaki. Megmondjuk mindjárt s az olvasó látni fogja, hogy inkább keveset mondtunk. Ide tartoznak először is az a néhány új ember, ki első pillanatban nem tudott megbarátkozni a keleti politika szükségkövetelte irányával, de azóta meglehetősen eszére tért s röstelli a zsákutczát, ahová jutott. Ide tartoznak a volt conservativek, kiknek egy része sehogy sem tudja magát az új mondatba beletalálni, úgy hogy részben meg sem jelent a mai szavazásra. Ide tartoznak továbbá azok, kik minden bajainkat csak a kiegyezésnek tulajdonítják és csupán az önálló vámterülettől várnak segélyt, szóval olyanok, kik azon esetben, ha az ellenzék többségre jutna, azonnal a független ellenzékhez volnának kénytelenek átpártolni. S végül ide tartoznak a párt látható fejei, kik azonban szintén csak addig tarthatnak össze, míg összes tevékenységük a negatívra szorítkozik. Mert bárhogy tagadják is, az egyesült ellenzék magva két egészen heterogén elemből áll; olyanokból, kik vezérüktől Tiszától pártoltak el; s olyanokból, kiktől vezérük, Sennyey szökött meg. S ők mégis oly naivok volnának, azt hinni, hogy egymástól soha nem fognak megszökni. Igazán sajátságos egy párt ez az egyesült ellenzék. Valahányszor látjuk őket, a keresztes hadak jutnak eszünkbe. Nem azok a nagyszabású hadseregek, melyek után szokták a keresztes háborúk korszakait számítani. Hanem azok a számtalan kisebb hadak, melyeket az elégedetlenség és kalandvágy időközönként tűzhelyüktől elcsábított. Mint ezek, úgy az egyesült ellenzék is, a világ minden országából rekrutálta seregét. Mint ezek, úgy az egyesült ellenzék is több kárt tesz barátjaiban, mint ellenségeiben. S végül, mint ezek, úgy az egyesült ellenzék sem éri el valószínűleg soha az ígéret földjét, melynek elfoglalására kivonult, hanem szét fog morzsolódni, szét fog hullni, mielőtt csak a fele utat is megtette volna. De lehet-e ez máskép? A nehéz politikai viszonyok sok józan hazafiban és okos emberben is méltó aggályokat kelthettek, melyek könnyen fajulhatnak bizalmatlansággá a kormányon ülő férfiak s a politikát támogató többség iránt. De a jelen sokkal hamarabb igazolja a múltat, mint hihettük volna, s a jövő még fényesebben teendi azt. De mit várhatunk akkor? Az ellenzék, legalább a nem közjogi ellenzék elveszti létalapját, s ha nem is reméljük, hogy tömegesen tér át a kormányt támogató többség padjaira, azt mindenesetre előre jósolhatjuk, hogy amúgy is laza összefüggése alig fog az újabb csapásoknak ellenállni. Két-három fractio helyett még egyszer annyival fognak előállni, melyek mind csak egymás diskreditálására fognak szolgálni. Nem mondjuk, hogy szaporítani fogják a többséget, de azt bizonyosnak tartjuk, hogy az apathia mind nagyobb erőt vesz soraikon, s mind nagyobb lesz azok száma, kik önkéntelenül is érezve politikai eljárásuk és állásuk hibás voltát, önkénytes visszavonulásra kárhozhatják magukat. Budapest, február 28. Dondukoff-Kurzakoff herczeg belátta, hogy a berlini szerződés nem valamely „Offenbachi Operette szövege,“ hanem Európa akaratának kifejezése; oly törvény, melyet meg kell tartania a czárnak is, minden kozák hetmanba oltott herczegeivel és katonai parancsnokaival együtt. Ez a jeles úriember, aki csak nem rég is megvetőleg beszélgetett a berlini szerződésről, most már egészen más húrokat kezd pengetni. Nemcsak hogy nem izgat a berlini szerződés ellen, hanem inkább — legalább hivatalosan és félhivatalosan — hűtögeti a bolgár ábrándozók lázas képzelmét. A napokban oda nyilatkozott a Bulgária és Kelet-Rumélia egyesítését sürgető bolgár küldöttség előtt, hogy ezt a kérdést csak egy távolabbi jövő oldhatja meg. Bulgáriának előbb meg kell szilárdulnia, s csak aztán gondolhat arra, hogy szomszédos területeket is felöleljen magába. Az orosz kormánynak a sima és ravasz muszka diplomatához nem tartozó embereit nagyfokú barbár nyerseség szokta jellemezni. Ez a nyerseség, mely nem nélkülözi az őszinteséget, beleillik a szentpétervári politikusok rendszerébe. A Korzakoff-féle emberek elárulják az orosz kormány valódi szándékait, hogy — mint a jelen esetben a bolgárok — megtudják, hová vág a czár intéző keze. A diplomácia pedig, hivatalosan, meghazudtolja az ily nyilatkozatokat, hogy Európa ne támadhasson az orosz kormány ellen, mely kezét mossa, de a demontált hivatalnokot mégis helyén hagyja. Nem csalódunk, ha azt hiszszük, hogy Dondukoff- Korzakoff herczeg nyilatkozata most is a valódi orosz politika kifejezése. S ha így van, akkor e nyilatkozat azt jelenti, hogy az orosz kormány egyelőre nem állítja élökre a dolgokat Bulgáriában és Kelet-Ruméliában, hanem a jövőtől várja a muszka vetések kicsiráztatását és megnövekvését, hogy aztán a muszka politika gyűjtse csűrbe a termést. A bolgár felkelés, melyet az orosz csapatok elvonulása után közvetlen bekövetkező időre terveztek, eszerint elmarad,mert Oroszország nem merte megkockáztatni azon következményeket, melyeket a felkelés maga után vonhat vala. Szintén elmarad a „bolgár egységre“ irányuló nemzeti mozgalom is, amint elmaradtak a tirnovai nemzetgyűlés megnyitásának alkalmára tervezett színpadi tüntetések. Summa summarum: Oroszország egyelőre nem tartja tanácsosnak a bolgár kérdés erőszakolását, ellenben igen tanácsosnak tartja a berlini szerződés teljesítését. És teljesíteni fogja. Azon körülmény, hogy a kivonulási határidőtől még csak két hónap választ el bennlünket, s hogy a bolgár önkormányzat gépezetének már áprilisban meg kell indulnia, minket legkevésbbé sem aggaszt. A bolgár nemzetgyűlésnek áprilisig el kell fogadnia az alaptörvényeket, s meg kell választania a fejedelmet. S ha ez nem történnék is meg kellő időben — ami nem valószínű — ez nem képezhetne okot az orosz csapatoknak Bulgáriában és Kelet- Ruméliában, a szerződéses határidőn túl való maradására. Megtörténhetik minden. Megtörténhetik, hogy Bulgária és Kelet- Rumélia fenekestől felfordul, de az semmi körülmények közt, meg nem történhetik, hogy az orosz csapatok a berlini szerződésben megjelölt határidőn túl a Balkán-félszigeten maradjanak. A berlini szerződés teljesedésének e biztos reménye és tudata lengte át Andrássy Gyula grófnak az osztrák delegáció tagjai előtt tegnap tett, bizalmas jellegű nyilatkozatát , s a külügyminiszter bizonyára tényekre alapította e nyilatkozatot. Mi, akik nem vagyunk beavatva a keleti események diplomatiai hátterének titkaiba, egyszerűen a köztudomásra jutott tényezőkből vonjuk le ugyanazon következtetést, melyet Andrássy gróf levont a rendelkezésére álló összes tényezőkből. E reális alapokon álló felfogással szemben naiv éretlenségnek tűnik fel a „Times“ tirnovai levelezőjének azon állítása, hogy az orosz kormány és különösen Dondukoff- Korzakoff herczeg békülékeny mérsékletét ama körülmény magyarázza meg, miszerint osztrák-magyar ügynökök járják be nyugati Bulgáriát és Macedóniát, kik ott a zavar magvait vetik el, hogy Ausztria-Magyarország a rend helyreállításának ürügye alatt az occupatiót kiterjeszthesse egész Salonichiig; az orosz kormány tehát az osztrákmagyar terjeszkedést akarja meggátolni a rend és nyugalom fenntartása által. Ez a képtelenség még cáfolatot sem érdemel és sajnáljuk az angol felség becsületes alattvalóját, kit valami muszka ügynöknek ennyire sikerült felültetnie. ORSZÁGGYŰLÉS. I. Szokatlanul telt ház előtt folyt le a budgetvita általános részének utolsó felvonása. Simonyi Ernő hosszadalmas, de szokás szerint üres zárbeszéde után Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter beszélt, sorra cáfolva az ellenzéki szónokok, Simonyi Ernő, Lukács Béla, Eötvös Károly, Bujanovics, Pázmándy és Simonyi Lajos báró által felhozott kevés tárgyilagos érvet. Utána Lukács Béla szólalt fel, meglehetős hosszú beszéddel igyekezvén hasztalanul bebizonyítani azt,miről korábbi galandféreg hosszúságú beszédében sem tudta meggyőzni a házat. S tette ezt a személyes kérdés kényelmes ürügye alatt. Erre Simonyi Lajos báró védte az általa kiküldendő bizottságot, közbe több igen keserű és igazságtalan támadást intézve Jókai Mór ellen, kit az ellenzék zajos lármája türelmetlenül félbeszakított jogos önvédelmében. De az a kevés is, mit elmondhatott, teljesen elegendő volt arra, hogy a házat meggyőzhesse a támadás méltatlanságáról. Ebből is magyarázhatjuk voltakép az ellenzék szörnyű zsivaját. Végül szólt még Tisza Kálmán röviden, de igen nagy hatással Simonyi Lajos bárónak több mint szerencsétlen provokatiójára. A szavazás legfontosabb része a Simonyi báró által benyújtott indítványnál következett be, mert itt volt a tulajdonképeni mérkőzés. Magát a budgetet az egyesült ellenzék s a pártonkívüliek is elfogadták. Itt azonban saját pártunk követelte a név szerinti szavazást és helyesen, mert legalább meggyőző számokkal mutathatta ki, minő nagy az a majoritás, mely nem hajlandó személyes érdekből anarchiába dönteni az országot. A compact szabadelvű párt 53 szavazatnyi többséggel győzött a szivárvány minden színében pompázó ellenzéki árnyalatok fölött. II. A képviselőház ülése február 28-án. (Esti lapunk tudósításának kiegészítéséül.) Simonyi Ernőnek, mint a szélsőbal határozati javaslata beadójának zárbeszéde már felszólalt : Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter: T. ház ! Be nm várva a túloldalról se szólalt képviselő urak bizatását, többször részt vettem a költségvetés általános tárgyalásában, ha a vita tisztán a körül forgott volna és mindenesetre kölességének ismertem volna a számoknak s az adatoknak rectificatióját. De méltóztassék a t.híz megengedni, ha vége nézünk a 11 napon át flytatott vitán, az ellenzék részéről történt felszólaások közül igen kevés az, ami közveténül a költségvetése vonatkozik, és így nem lehetett akalmául többször felszólalni. De kötelességemnek tartom azt megtenni most, reflectálni némelyekre, amelyek itt elmondottak. Simonyi Ernő képviselő úr szíves volt egyebek közt ezen költségvetésről is meemlékezni. Bátor leszek némely adataira reflectáni. A t. képvisel úr azt találja, hogy rendkívül irra is ezen előirányzat, mert nem áll az, hogy az 1877-diki zárszámadások eredményére van adpítva. Ebben azonban azt a nagy hibát követ el, amit igen sok ez irányban felszólalt. képviselő úr ekövetett, hogy oly számokat csoportosított össze, amelyek nem összecsoportosíthatók. Ily nevezetsen az 1877-kiárszámadások összeredményét állitja szembe az 1879-ki előirányzattá, a melyben természetesen vannak beruházások, törlesztéseik, a melyek ha kisebb mértékben alkalmaztatnak, magnól érthetőleg a kiadásoknak végösszege is a szerint módosul, anélkül, hogy ezért a költségvetés irreális volna. De különösen a kiadásokról mondta azt, hogy az ezekre vonatkozó előirányzat teljesen irreális. Mondja nevezetesen, hogy az 1877. eredmény volt 247 millió, 1879-re pedig előirányozott 246 millió. Méltányos összehasonlítást csakis a rendes kiadásokra nézve lehet tenni. Ezekre nézve pedig — métóztassanak megengedni — a tény ugyan, hogy az 1877. évben a zárszámadási eredmények szerint volt a kiadás 237 millió, előirányozva van pedig 1879. évre 238 millió rendes kiadás; itt tehát egy millióval több. Metóztassanak azonban csak egy körüményt figyelembe venni, és ez az, hogy a rendes kiadások közt előfordulnak a közösügyi kiadások, amelyek 1879 re a többi évekkel szemben 1.300.000 írttal kevesebbre előirányozvák, mégpedg nem azért, mintha a kiadásokban reduellók történtek volna, amelyek a t. képviselő főfogása szerint esetleg illusoriusokká válhatnak, bareiti, mert a létrejött kiegyezés folytán egyes jövedemi árak növekedtek és ennek folytán a Magyarországra eső quóta kereskedik. Ez eredményezi részben a mutatkozó kiadási kereskületet. De hogy mennyire irreálisan számított a ti