Ellenőr, 1879. április (11. évfolyam, 164-215. szám)
1879-04-22 / 199. szám
VIDÉK. Komárom, ápr. 20. Az üdvözlő felírat. — Hangverseny a szegediek javára. — Képviselőválasztási mozgalmak. — Komárommegyének ápr. 17-én tartott közgyűlése hódoló feliratban terjesztette fel valóban őszinte legjobb kivonatait felséges Királyunknak s Királynénknak ezüstmenyegzőjére. A felirat remek callygraphiával regál papírra íratott s kívül bársony, belül selyem-kötésbe foglaltatott. A tiszavidéki árvízkárosultak részére megyénkben is erélylyel gyűjtenek segélyt. Eddig a tatai járásból már 2000 forintot túlhaladó összeg küldetett fel s még remélhetőleg 6000 forint begyülend a megyében. Ugyane czélra tegnap a megyeház nagy termében Konkolyi Thege Miklós, Asztalos Aba és Kürthy Lajos urak kezdeményezése és buzgólkodása mellett hangverseny rendeztetett, melyen mind a helybeli cs. és kir. katonai legfőbb és főtisztikar, mind a polgári osztály, valamint a megyéből igen számosan tanúsították a jótékony czél iránt meleg részvétüket. Ő cs. és kir. fensége János Salvator főherczeg 100 forintot küldött a rendezőségnek. A tiszta jövedelem mintegy 400 forint. Az igen számos hallgatóság nagy megelégedését nyilvánította a közreműködőknek zajos tapsokkal és kihívásokkal. Közreműködtek: Pápay Sándorné, Perkert Alajosné asszonyságok, Jankó Irma, Mattyasovszky Györgyike, Buday Anna kisasszonyok, Jankó Pál és Kis Péter urak s a 34-ik sz. gyalogezred zenekara. Konkolyi Thege M. urnak, a jeles zongoraművésznek, a hangverseny zenészeti részének kitűnő vezényléséért nagy elismerését nyilvánította a közönség, melynek egy része a hangverseny után Nérey teremében barátságos vacsorára gyülekezett, s utána tánczra kerekedve reggeli 2 óráig mulatott. A képviselőválasztási mozgalmak Komáromban megindultak. Mocsáry és Eötvös Károly ajánlatára gróf Zichy Ernest az ellenzék jelöltje, s nagy párt áll részén, melynek vezetői ügyvédek, s tagjai a szekeres gazdák és kézművesek. A szabadelvű párt jelöltjének, Pulay Kornélnak, kemény küzdelemre kell készülnie. Ghyczy Kálmánhoz Igmándra eddigi választói küldöttséget indítnak, mely köszönetet mondand a közügynek szentelt hosszas buzgó kitűnő fáradalmaiért. Tudományos mozgalmak. A tudományos akadémia ülése. — Április 21. — A tudományos akadémia III. osztálya ma délután 5 órakor Stoczek József elnöklete alatt ülést tartott, melyen először dr. Szabó József tanár egy új ásványt ismertetett meg, melyet Urvölgyön a régi rézbányák egy elhagyott ágában találtak és Urvölgyinek nevez el. Réz és mész kénsavhoz kötve, meg víz képezik az alkatrészeket. Kristály alakja rhombos, tökéletes kristályokat nem képez, hanem leveles halmazokat smaragd-zöld-kékeszöld színnel, melyeken az optikai tulajdonságok megállapítása azonban kivihető annyira, hogy a kristályrendszer ezen oldalról is biztosan kiderül. A Brochantit és Langit ásványfajok mellé helyezendő, különösen ezen utóbbihoz áll közel, s úgy tekinthető mint Langit és Gypsz anyag összekristályodva. Utána dr. Hirschler Ignácz 1. t. dr. Goldziher Vilmos magántanár „A szaruhártya szalagszerű megvastagodásáról“ czimű értekezését mutatja be. Goldziher egy 51 éves egyén szemét vette boncztani vizsgálat alá, s azon a szalagszerű elhomályodást találta a szaruhártya mellső rétegében. A szoros vizsgálat kiderítette, hogy az elhomályosodás merőben csak colloid csomókból áll. Ez egészen új dolog. A colloid elfajulás, melyet Goldziher talált, jobban belefér e bizonytalan kórállapotok kórtanába, mint a mészszerű elfajulás, melyről eddig beszéltek, anélkül, hogy egyetlen egy esetet is tüzetesen vizsgáltak volna. Mindezek folytán Goldziher ezen közleménye által a szem kórboncztana becses adattal gazdagodott. Klein Gyula műegyetemi tanár előadást tartott a tengeri moszatok krystalloidjairól. Előadó már azelőtt mutatta ki a krystaloidok előjövetelét több moszatnál, és most új adatokat közöl erre nézve. Fontos, hogy előadó által a krystalloidok előjövetele zöld moszatokban is ki lett mutatva, holott eddig csak a vörösszínű moszatoknál, azaz Florideáknál voltak ismeretesek. Eddig a krystalloidok összesen 19 moszatfajban, melyek 12 nembe tartoznak, találtattak, és így, tekintve a nemek számát és változatosságát, valószínű, hogy a tengeri moszatoknál általános jelenségek ismerete még hiányos, és így csak a további vizsgálatokból várható, melyeket előadó a legközelebbi kedvező alkalommal szándékozik végrehajtani. Végül dr. Borbás Vincze tanár, mint vendég, olvasta föl „Floristikai adatok, különös tekintettel a hazai TÁRCZA. BARNA ARTHUR. 4 Regény két kötetben. Irta: BEKSICS GUSZTÁV. Első kötet. III. FEJEZET. Elsüllyedt tenger. 1. A Szahara. A Szahara, az északi szélesség 30 és 16-dik foka közt elterülő, 120,000 □ mértföldnyi rengeteg pusztaság, nagyobb mint Oroszország nélkül Európa. Egyptom határán, a líbiai hegyektől kezdődik és 10—16 foknyi széles, rettentő határt képezve a civilisázió és forgalom előtt, az Atlas hegységig terjed, s csak az Atlanti óceánban vész el teljesen, sőt még ez elsőrangú tengerrel is erős harczot folytat. A csaknem állandóan északkeleti szelek roppant mennyiségű homokot vetnek az Atlanti Óceánba, úgy hogy Afrika északnyugati partján folyton új és új homokzátonyok támadnak. A pusztító homok harcza ez az éltető vízzel. A Szahara betemeti a tengert. Tért hódít el az Óceántól! E roppant pusztaságot középmagasságú, kopár hegyek vagy fensíkok metszik át, mely utóbbiak közt legnagyobb és legrettenetesebb a Hammada el Hamra, a vörös sivatag. Jól hasonlította ezt a sárga-barna sivatagot egy kitűnő franczia tudós a párducz bőréhez. Amerre a szem tekinteni képes, mindenütt a leverő, egyhangú sárgás szint, az enyészet, a sorvadás színét látja. E sárga alapon fekete foltokat képeznek az oázok, épp mint a párducz bőrén a pettyek. Az oázokon az élet a sivatag koporsójába van zárva. Tetszhalott, melyet fojtogat a forró homok, élesztget a forrás üdítő vize. Ugyanazon harcz ez, mit a tenger folytat a szigetek ellen. A hullámok addig nyaldossák körül érdes nyelvükkel a kiemelkedő szárazföldet, mig az lassanként elfogy. A Szaharán a számum és a homok végzi a víz munkáját. A számum leperzseli lánglehelletével a pálmafák koronáját. Az éles, apró homok, mint izzó parázs égeti a pázsit füvét. A zöld folt mindig kisebb lesz. A homoktenger mindig szorosabb gyűrűben övezi, végre átcsap rajta. Betemeti az éltető forrást. Nem marad helyén semmi ismertető jel. Egy folttal kevesebb lett a párducz sárga bőrén. Aki e folton lakott, élő lény, elmenekül. A berber tuareg másutt üti fel sátorát. A sivatag oroszlána ordítva keres új tanyát. A Szaharán van összesen 17 nagyobb és számos apró vár. Eltűnően csekély archipelagus a roppant homok óceánon. E tenger hajói a tevék. Valóságos hajók, mióta akadtak egy német profeszszornak követői, ki a parabolát a gyakorlatban is meg akarta honosítani, vitorlát alkalmazva a tevékre, hogy a szél által tolatva, gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel haladhassanak. (A német profeszszor eszméje nem eredeti. A kínaiak századok óta használják a vitorlás kocsikat, melyekbe a szelet fogják ló helyett. Nevezetes megtakarítás, és azért ajánljuk nemzetgazdáink figyelmébe.) Midőn egy-egy karaván tevehajóin „kievez“ a Szahara „sík tengerére“, hosszú időre búcsút mond a „száraz földnek.“ Nagy utakon nem talál egyetlen fűszálat, egyetlen enyhet adó lombot. Mindenütt a forró, égető homok, mely leperzseli a mezítelen lábról a bőrt, sőt — ha fedve vannak — a czipőket. Mikor a nap a zenithre emelkedik s függőlegesen árasztja le tűzsugarait, jaj azon karavánnak, mely ilyenkor minden védelem nélkül van a homoktengeren. A hőmérő ilyenkor 50, sőt 60 C. fokot mutat az árnyékban. A homokba helyezett hőmérő rohamosan felszáll a forrpontig. Elképzelhető azon szerencsétlen emberek és állatok sorsa, kik ily forróság elől nem menekülnek valamely váz árnyékába és üdítő forrásához. A nap azonban lassanként leszáll a zenithről, a forróság enyhül. A déli órákban többnyire beálló szélcsendet az ég valamely tájáról kiinduló légáramlat váltja fel. Szerencse, ha a szél rendes irányából, északkeletről támad. Akkor lehetséges a fárasztó menet folytatása. Ámde gyakran ép akkor, midőn a nap készül lemerülni a láthatáron a homoktengerbe, midőn tehát a puszta vándorai remélhetik, hogy a gyorsan beálló est meghozza az enyhülés áldását (ami rendesen oly bőven kijut, hogy az utazónak fogavaczog tőle) a szél déli irányból kezd fújni. A rettenetes számom előpostái jelenkeznek a láthatáron. A tevék előbb érzik a veszedelmet, mint gazdáik. Ha nincs a láthatáron vár, megállapodnak, fejüket összedugják, majd a homokba rejtik el. A sivatag megélénkül. Az állatok menekülnek a szelek rettentő királyának útjából. Ahol a láthatár sötétvörös tűzben ég, mintha az égboltot egy vulkán gyújtotta volna fel, onnét jó a veszedelem. Ebből az irányból meneküljön minden a mi él és mozogni tud. Ami az őserdők és a prairik égése Amerikában, az a számom a Szaharán. A prairik megszáradt füvében oly gyorsan harapózik a tűz, hogy a megriadt gím, az ügyetlen testalkatú, de mégis gyorslábú bölény sem képes előle menekülni. Hogy menekülhetne tehát ember, vagy állat a számum előtt, mely — nem mint a prairi-égés széltől űzött láng — hanem meggyuladt szél ? Előtte nem futhat semmi állat, de gyakran kitérhet előle. A számum gyakran keskeny szalagot képez, mi a déli szelek sajátja. Az egyenlítő alatt sokszor támad oly tornádó, mely alig egy mértföldnyi szélességgel bir; ebben a szélességben azonban feldúl mindent merre irányát veszi: városokat rombol le, őserdőket tör pozdorjává. A Szaharán is gyakran tapasztalják, hogy míg a homoktengeren számuk dúl, a legközelebbi váron még a datolya-pálma levele sem mozdul. Amerre azonban a szelek öldöklő királya tartja átvonulási útját, ott minden élő lénynek, halálbüntetés terhe alatt, porba kell omolnia ő felsége előtt. A szaharai nyúl egy perez alatt beleásta magát a homokba, s a számuk romboló szekere ártalmatlanul robog keresztül felette. A szelek királya nem veszi észre. Jaj annak, akit észrevesz! Az ember is utánozza a szaharai nyúl példáját. Arczczal borul a földre, hogy ne lássa a rombolás daemonának tekintetét. Ez a tekintet megölné, vagy mindenesetre megvakítaná, így azonban csak azon veszélyben forog, hogy a homok betemeti. Komoly veszély. Cambysesnek egész hadseregét nyelte el a homoktenger. De mégsem bizonyos halál. Több chance-ja van a szabadulásnak. S mikor aztán mind a veszélyeket szerencsésen kiásta a Szahara „sík tengerére“ merészkedő karaván, epedve egy csepp vízért, sóhajtozva egy négyszög méternyi árnyékért, s a láthatáron megjelenik egy vár sötétzöld alakja: akkor lelkesül tebb örömben tör ki a karaván, kiáltva Föld, Föld! mint mikor Kolumbus, az Atlanti óceánon tévelyegve, lázongó matrózaival küzdve, megpillantotta az első tengerentúli szigetet. Az oáz is sziget, de épúgy, mint a tenger szigetei, szilárd föld, melyre, a háborgó (víz vagy homok) tenger hányattatásai után, biztosan lép a láb, s melyen édes víz, fa, lomb, élőlény, szóval élet van. Ez a Szahara. Azon embernek, ki vállalkozik rá, hogy ezt a sivatagot legyőzze, rajta vasutat építsen, lerombolja a civilisátió útját elzáró ezt a rengeteg gátat, letörölje a térképről ezt a sárga foltot, kiűzze az enyészet szellemét roppant birodalmából, ennek az embernek a Prometheusok és Daedalusok fajából kellett származnia. Prometheustól kellett örökölnie a vakmerő bátorságot, Daedalustól a bevégzett technikai ügyességet. Barna Arthur, kimutathatólag, nem származott a görög hősök egyikétől sem. Atyja, mint tudjuk, becsületes, de egyszerű kereskedő volt. A nagy vállalathoz szükséges kellékekkel mégis bírt. Volt genneje, bátorsága, tettereje, becsvágya, erős akarata és rendelkezésére állott a modern technika minden segédeszköze. Szerelme ellen küzdve, a munkába temetkezett. Nem volt színpadi szerelmes, ki mindig a szerelem lyráját pengeti. Szerelme a munka és a nagy eszmékért küzdő ész koporsójába volt zárva. Ámde nem volt halott, hanem csak tetszhalott. Arthur érezte koronként, hogy a kedves halott bűvös szemeit nyitogatja, hogy életre támad. Ilyenkor kétszeres buzgalmat és tetterőt fejtett ki, míg csak a bűvös szemek ismét becsukódtak . . . Mielőtt vállalatába kezdhetett volna, mindenekelőtt meg kellett ismerkednie, geológiai szempontból, a Szaharával. Geológiailag megismerkedni egy földrészszel nem könnyű dolog. Nehéz kérdés megmondani egy hölgy éveit, annál nehezebb kitalálni tehát egy földrész korát jellemző tulajdonságait, s felderíteni múltját. A geológia anyakönyvében a Szahara százezerévesnek van feljegyezve. Százezer év előtt ment végbe azon nagy átalakulás, melynek következtében a Szahara egy részét képező belső tenger eltűnt, s ott hagyta sóshomokkal borított kopár fenekét. Százezer esztendőt kimondani is sok, elképzelni is nehéz. S mégis elenyésző csepp az idő tengerében. A geológia, mely millió években számit, csak mint tegnapról beszél róla. A teremtés tegnapjáról. E tegnapot pontosan meghatározni természetesen lehetetlen. Annyi azonban bizonyos, hogy a szaharai tenger eltűnése a harmadképletű hegyek alakulása után történt. Hogy a Sahara egy jelentékeny részét tenger fedte, ezt ma már nem kell bizonyítani. Minden kétséget eloszlatnak e tekintetben a Sahara talajviszonyai, a sóshomok, e homokban tömegesen található csigahéjak, a nagyszámú sóstavak, melyek tükre több méternyivel alacsonyabb a Földközi tenger tükrénél. Még azt is meg lehet határozni, hol nyúlt bele a Földközi-tenger karja Afrikába, Tunisnál. A sóstavak egész lánczolata mutatja azon utat, melyen a Földközi-tenger hullámai betörtek Észak-Afrika belsejébe Ez az ut az ókor kis Syrtisétől a gabesi öböltől indul ki. A sóstavak legnagyobbika, melyet a nagy Fejes tónak neveznek, alig 16 kilométernyire van s ugyanily széles homokgát választja el a Földközi-tengertől. Felesleges és kevés érdekű volna tovább bizonyítgatnunk egy elfogadott tényt. Teljesen hiteles történelmi tény ez: a geológia a föld alakulása történelmének ténye, melynek bizonyítékai gyakran sokkal szilárdabbak a politikai történelem bizonyítékainál. Sokkal fontosabb és érdekesebb azon másik két kérdés: miként tűnt el a szaharai tenger? E kérdésre két válasza is van a geológiának. A két válasz közül egyik puszta analógián alapuló velet. A másik komolyabb alappal bír, mert tényekre támaszkodik. Az első szerint a szaharai tenger azért tűnt el, mert Afrika északi részeinek talaja emelkedett. A talaj emelkedése és sülyedése által előidézett változások szemeink előtt is történtek és történnek , annál inkább történhettek az idő azon rengeteg folyamában, melynek cseppjeit századok képezik. Európa északán most megy végbe ily emelkedési és sülyedési processus. A jeges-tenger a talaj sülyedése következtében évről-évre tért foglal. A Balti-tenger ellenben évről-évre fogy. Hiteles mérések konstatálják, hogy a Balti-tenger talaja folytonosan emelkedik. Ennek következtében a skandináv félsziget mindinkább terjed délfelé, s a fin partok nyomulnak észak és északnyugat felé. Elérkezik az idő (ha a talajemelkedés meg nem Epilobiumok és rózsák elterjedéséről) terjesztését. Bordás külföldi példára Calm,L-Hországi növényhybridákat is. A ’’'ismerteti, míg a második részben a hazai vadrózsák monographiáját alapvonalaiban terjeszti elő. Ezzel az ülés véget ért. HÍREK. Április 21. Hivatalos. Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a petrozsényi „lónyay-bányai“ magyar tannyelvű állami elemi népiskolához t.mitvul ideiglenes minőségben kinevezett Babarczy Lukácsot állomásán végleg megerősítette. — Ügyvédi kamarák. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Molnár Árpád (lakik Király utcza 86. sz.) és Pollák Illés (lakik Nádor utcza 8. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek; ellenben Miskey Ferencz budapesti ügyvéd, Szuhán költözése folytán, fenti lajstromból kitöröltetett; Sándor Imre ügyvéd pedig lakhelyét Halasról — a kamara területén belől — Kalocsára tette át. — Alapszabályok megerősítése. Pozsonymegye törvényhatósága területén a Stomfán fennállott molnár- és sütő-czéh helyébe alakítani szándékolt ugyanottani vegyes ipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által, i. e. 8196. sz. a., a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Zemplén megye törvényhatósága területén alakult „bodrogközi általános ipartársulat“ alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által, f. évi 8777. sz. a., a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Vásár engedélyezés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, f. évi 9205. zs. alatt kelt rendeletével, Győr megye területéhez tartozó Peér községnek megengedte, hogy az ott november 15-ét megelőző hétfőre és keddre kitűzött országos vásár jövőre állandóan október 15-ét megelőző hétfőn és kedden tartassák meg. Alsó-Fehér megye területéhez tartozó Kutyfalva községnek megengedte, hogy az ott évenként január 7-ére kitűzött országos vásárt jövőre állandóan április hó 10-én tartassák meg. Az ezüstmenyegzős ünnepélyek Bécsben. Az ünnepélyek hosszú sorozata tegnapelőtt kezdődött a különféle hódoló küldöttségek fogadásával, melyről már említést tettünk. A diszmenet az ismert napon reggeli 8 órakor kezd szervezkedni, s 9-kor indul. A diszmenet alkalmával nyolczezer katona fogja a korlátot képezni az utczákon. Az emelvényeken reggeli 8 órától kezdve lehet a helyet elfoglalni. — Marolcsics táborszernagy, Bécs katonai parancsnoka már kiadta a csapatok teendőire vonatkozó parancsokat. — A kegyelmi rendeletet, melynél fogva eddig 353 személy fog az ezüstlakodalom napján szabadon bocsáttatni, ő felsége e hó 15-dikén hagyta helyben. Az ünnepélyt rendező bizottság, egyetértve a birodalmi meteorológiai intézet igazgatóságával, lépéseket tett, hogy mindazon európai meteorológiai intézetektől, melyekkel a bécsi összeköttetésben van, távirati tudósítás érkezik az európai időjárás állásáról, hogy az ünnepélyek alatt jelentések tétethessenek közzé a közönség számára, a bécsi időjárás várható alakulásáról. , Csütörtökön 6 ilyen jelentés fog közzététetni. Ő felsége a meghívókat illetőleg elrendelte, hogy az udvari ünnepélyekhez elsősorban hivassanak meg a különböző országok és testületek bizottságai, és pedig rangszerint mint elsők a belső titkos tanácsosok. E rendelet következményeként az udvari operaházban az ünnepélyes előadás sem fog a „Théátre páré“ jellegével bírni, mert a hivatalos rang, mely ily alkalommal irányadóul szolgál, ez esetben nem vézethetvén tekintetbe, a legjobb helyekre a két ország parlamentjeinek küldöttsége, tartományi küldöttségek stb. jutnak. — Rudolf trónörökös tegnapelőtt Essen báró svéd-norvég követet meghatalmazott minisztert fogadta, aki átadta a svéd király által számára adományozott szeraan-rendet. Pauer János székesfehérvári püspök tudvalevőleg e hó 24-én foglalja el ünnepélyesen székét. A püspök tehát ő felségük ezüstmenyegzője és saját beiktatási ünnepélyének alkalmából: városi és megyei kegyeletes czélokra 500 frtot, a fehérvári katonaság megvendégelésére 100 frtot és 10 akó bort adományozott, egyenlően elosztva a cs. és kir. katonaság és honvédség között; valamint az általa gyűjtött 1000 darab arany és ezüst érmet a főispán rendelkezésére bocsátotta s igy ezen általa hosszú időn át gyűjtött tudományos kincset a sz.-fehérvári lap reménykedése szerint valószínűleg a székesfehérvári muzeum kapja meg. — Nemes tett. Pallavicini őrgróf tudatta Algyő községgel, hogy birtokából 300 holdat a község rendelkezésére bocsát gyarmattelep czéljából, továbbá a templomot saját költségén felépitteti, a települőknek az építkezésre szükséges téglákat díjtalanul engedi át, s az uj községnek 10,000 frt készpénzt fog adományozni. — Báró Hirsch az ismert bankár, tegnapelőtt fényes estélyt adott párisi palotájában, melyen Izabella spanyol exkirálynő is megjelent. Az estélyre fényes közönség volt hivatalos, így a diplomatia nagy számmal jelent meg. A hangversenyen Faure és egy fiatal amerikai énekesnő Miss Humsby működtek közre. — A tudományos akadémia elnöksége az 1879. évi (XXXVIII.) nagygyűlés, illetőleg igazgatósági és ünnepélyes közülés napjait következően tűzte ki: május 19. megjelenés, május 20. délután 5 ezek, május 21. d. u. nagyfejű a nagygyülés folytatása; tagváiassíli®,“május 23. igazgató tanács ülése déli 12 órakor, május 25. ünnepélyes körülés délelőtt 10 órakor. — Bismarcknak szobrot emeltek Kölnben, mit ő a következő inkább gúnyos, mint hálás szavakkal köszönt meg, melyek híven jellemzik a vaskanczellár közmondásos szerénységét. „Uraságodnak szives tudósítását emlékszobrom leleplezéséről nagyon köszönöm. Emelő tudat reám nézve, hogy az ősi hires városban, melyhez már a polgárjog tisztessége által tartozom, legalább képben foglalhattam szilárd állást s kedvező jelnek tekintem, hogy ez derült idő mellett történt. Bismarck.“ — A ferenczvárosi templom felszentelési ünnepélyére nagyban folynak az előkészületek. Meghivatnak a fővárosi bizottság tagjai és mások. A templom padjai a miniszterek, főbb tisztviselők és a hölgyközönség részére vannak fentartva, a többi férfiközönség részére csak állóhelyek adatnak ki. Az ünnepélyen csak meghívottak jelenhetnek meg, dísz- vagy salonöltözetben. A szertartás reggeli 8 órakor veszi kezdetét s mintegy három órát fog igénybe venni. A szertartás első része künn a templom körüli téren tartatik meg, mi czélból a herczegprimás részére külön díszes sátor emeltetik. A mise tartama alatt Liszt koronázási miséje adatik elő Engesser Mátyás vezetése és Nádainé, Saxlehner Emma, Pauli és Kőszeghy nemzeti színházi tagok közreműködése mellett. A templom körüli téren pedig d. u. 1 órakor négy emlékfát fognak ünnepélyesen beültetni. A Petőf-társaság — mint jeleztük — tegnap délelőtt 10 órakor Északy Károly elnöklete alatt, nagyszámú s díszes közönség előtt fölolvasási ülést tartott. A fölolvasók sorát P. Szathmáry Károly nyitotta meg „Nyelvünk szépségei“ czímű értekezésével. Kiemelte ebben, hogy míg nyelvünk iránt majdnem minden civilizált nép érdeklődést kezd tanúsítani, egyedül a német az, mely nyelvünk műveltségét és szépségét kétségbe vonja. Értekező fejtegetéseiben nem akar oda bocsátkozni, ahová bocsátkoztak egyes irodalmi férfiak, midőn „Ádám“ szót innen magyarázták: „Ádám“, „Évát“ pedig onnan, hogy midőn Ádám megpillantotta feleségét, s végig gyönyörködött rajta, igy kiáltott föl: „Ej ha!“ bár nyelvünk igen régi voltát épen a legújabb felfedezések igen közelről támogatják. Hogy nyelvünk mennyiben tarthat igényt a „szép“ elnevezésre, mutatja azon természete, melynél fogva nem tűri a mássalhangzó összetorlódást, rövid, mms hangméretes verselésre egyaránt a legnagyobb könnyűséggel alkalmazható. Megvan a finomsága, gördülékenysége, lágysága, úgy hogy a külföldiek nem egyszer olasznak vélték, ha hallották. Értekező állításainak bizonyítására a legkülönfélébb példákat hoz föl remekíróinkból. Hogy pedig a nyelvi fejlődés tekintetében is mennyire előbbre vagyunk, mint pl. a németek, mutatja a következő példa. A halotti beszédben van teszem e szó: „Vagymük.“ Ennek ősrégi alakja igy volt: „Mükvagyunk sind, tűk vagy stb. — A „Vagymükből“ fokozatosan „Vagymunk“ „Vagyunk“ és végre „Vagyunk“ lett. — S igy, ha szabad e szóval élnünk, három lófejjel vagyunk e tekintetben előbbre, mint pl. a német, mely még csak e korban van „Mak vagy anir sind.“ Ily után haladva igyekezett értekező a magyar nyelv előnyeit az idegenek felett kiemelni. A fölolvasást a közönség élénk tapssal fogadta. Utána Komócsy József hatással adta elő Tóth Endre „Az elhagyott küszöb“ czimű sikerült elégikus költeményét, végül Szana Tamás Bodon „Egy kéthónapos csecsemő“ czimü itt-ott jóizű humorral, majd komorabb hangon írt elbeszélését olvasta föl a közönség tetszése közben. A kéthónapos csecsemő lelenez, kinek apját keresik, de nem találják. Az anya vízbe ölte magát, az apa Párisban mulat — a kis gyermek pedig meghal. Az apa lélekfurdalásaiban találja büntetését. A fölolvasások után zárt ülés következett. — Bernardette Soubirous, a híres lourdesi pásztorleány, kinek a szent szűz — állítása szerint — 1858-ban Lourdesban megjelent, a neversi irgalmas nénék kolostorában meghalt. Mint kuriosumot beszéli el egy kőnyomatai lap egy jelenvolt szem- és fültanú után a következő, majdnem hihetetlennek látszó esetet: Egy pénzintézet e napokban több, összesen 10,000 frt értéket képviselő váltót akart escomptiroztatni az osztrák-magyar banknál Budapesten. A bank eskomptirozta is a váltókat egynek kivételével, mely 1000 írtra szólt. Ezen 1000 forintos váltó pedig csupán azért jön visszautasítva, mert az magyar nyelven volt kiállítva. — A merényletek hazájából. A Kaukázusban is felemelik már fejüket a nihilisták. A pétervári Golosz híre szerint e hó 13-án Wladikavkaszban (terszki kormányzóság) Chabarod Nikolaj rendőrfőnököt egy lengyel, Szlomeczky Konstantin leszúrta. A rendőrfőnöki helyettest, Ajbarovot is le akarta szúrni, de megakadályozták. A gyilkost átadták a haditörvényszéknek. — Thaisz Elek rendőrfőnök úr a következő sorokat küldte be lapunkhoz: Azon alkalomból, hogy a Lakatos-féle rablóbandának még szabadon volt 4 tagja elfogatott, a budapesti hírlapoknak ezen tényre vonatkozó közleményeiben az állíttatott, mintha a rablók Szabó Pál és Hartl János kapit.biztosok által nyomoztattak volna ki és tartóztattak volna le, holott az merőben alaptalan, mert most nevezett kapitányi biztosoknak abban semmi érdemük sincs, amennyiben a nyomozást, valamint a rablók elfogatását a lovas osztály állományához tartozó több rendőrközeg segédkezése mellett Osgyányi József lovas rendőrőrmester Kis Pál tizedessel együtt eszközölte. — Beaconsfield lord és a czár. Beaconsfield lord a nemrég történt merénylet alkalmából szerencsekivonatot intézett a czárhoz, melyet a czár a legbarátságosabb hangon köszönt meg, egyszersmind azon meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország és Anglia egyetértése a legjótékonyabb hatással volna Európa érdekeire. A barátságos viszony fentartását illetőleg, a czár számít a lord támogatására. A zeréndi árvízről Arad megye alispánja részletes jelentést tett tegnapelőtt a közigazgatási bizottság ülésén. Részletesen vázolta a víz betörését, mely, mint mondá, egy végzetes tévedés következménye volt. A Közösszabályozó társulat töltéseibe ugyanis a belvizek levezetése czéljából vascsövek vannak alkalmazva, melyek a folyómeder felől jól záródó vasajtóval vannak ellátva olyfor- ■ mán, hogy ha a Körös medrében leapadt a viz, a levezetendő belvizek kinyomják a vasajtót s lefolynak, mire a folyó természetes árja újra becsapja azt s nem lehet félni, hogy az ár betódul rajta. Ez a költséges zsiliprendszert helyettesíti e töltéseknél. A Lőcsfoknál, mely Zerénd felett 200 ölnyire fekszik, szintén van ilyen vascső s e csőnél már husvét első napján észlelték a viz átszivárgását. Jelentést tettek a Körös-szabály-társmérnökének, aki azt hitte, hogy a vascső mélyen vízben levő s így nem látható ajtajának van baja, akként intézkedett tehát, hogy e csövet betömesse. Midőn aztán ez intézkedéseit foganatosítandó, a helyszínére csónakázott, akkor látta, hogy a csőnek semmi hibája sincs, hanem a víz a cső alatt mossa át a töltést. Már ekkor embervastagságban bugyogott fel a töltés alsó részéről a víz, mely természetesen oly sok földet ragadott el magával, hogy a töltés megsüppedt. Mivel pedig a víz, mely a gát színét már előbb érinté, folyton növekedett, csakhamar átcsapott a töltés koronáján s a körtöltést egész az államutig teljes hosszában ellepte. Az árviz ellen igy hiába védekezett a szegény lakosság. A viz az egész községet elárasztotta. A kár, daczára annak, hogy életveszély nem történt s a háziállatok és ingóságok megmenthetők voltak, tetemes, mert már ma lehet mondani, hogy a község kétharmada rommá lesz, és 180—200 ház össze fog omlani. Eddig már 56 ház össze is dőlt. Kétszáz család okvetlenül teljesen tönkre jut, nem is számítva, hogy az elöntött nagy területen levő vetések semmivé tétetnek, bár a viz apadóban van s az állami főmérnök minden intézkedést megtett arra, hogy a viz gyorsan legyen levezethető. Előadta ezután azon intézkedéseket, melyeket ő az árvízzel szemben tett a minisztériumnál, kérvén, hogy a megyében ő maga indítá meg a gyűjtéseket. Egyszersmind javaslatot tett a kormánynál, hogy a szegediek javára befolyt s még a megyei pénztárban levő adakozások, melyek Arad megye lakosságától folytak be, az illető adakozók beleegyezésével a zeréndiek javára fordíthatók legyenek. Egyelőre különben a megyei szegényalapból a szükséges összegeket kiutalványozta, hogy az ideiglenes segélyezés eszközölhető legyen. Felemliti végül, hogy a facseti puszta (József főherczeg uradalma) szintén veszélyben volt s ott 120 tagból álló gazdasági személyzet és sok hasznos háziállat fenyegetve volt. Jellemző s méltó a megemlítésre, hogy Feketegyarmat községe e pusztán levő veszélyeztetett egyénektől megtagadta a kért segélyt, és nem küldött csónakokat, ami mindenesetre kárhoztatásra érdemes eljárás! — A magyar tisztviselők országos egyesülete f. hó 19-én dr. Pauler Tivadar elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a f. é. május hó1-én tartandó közgyűlésen a legrégibb 20 választmányi tag lép ki s helyekbe új tagok fognak választatni. Elnök jelentette, hogy a pénztárt a legnagyobb rendben találta. A titkári és a pénztárnoki jelentések, melyek szerint a múlt havi maradvány 649 frt 42 kr, tudomásul vétettek. Erre a választmány a szegedi és szegedvidéki árvízkárosultak javára 100 frtot szavazott meg, mely összeg a fővárosi hatóságnak fog átszolgáltatni. A folyó ügyek elintézése és 22 új tagnak felvétele után az ülés véget ért. A nagyszalontai nazarénus hitközség ellen erős oppositio alakult, melynek czélja a nazarénus egyház kebeléből mentel több hívőt áttéríteni az „igaz hitre“; ezen fiókvallás „az igaz hívők egyháza“ titulust öltötte magára. Minden tagjának úgy kell tudni a bibliát, mint a fiskálisnak a paragraphusokat, s a szentkönyv szavaival cáfolják meg a nazarénusokat. A nagyszalontai nazarénus püspök — egy érdemes lakatosmester — nem érez elég lelkierőt magában a szellemi csatára s 12 apostolt verbuvált maga mellé; de az „igaz hívők egyháza“ mint a „Bihar“ írja, napról-napra szaporodik, mert az idén sok bor termett s a kedvelt italt felette olcsón mérik s a nazarénus atyafiak testestül-lelkestül megutálták a vizimádó nazarénus vallást, tömegesen térnek át az i gaz hitre.“ — Az öreg Slezák. Ma délután a rendőrségi hivatalban egy öreg ember jelent meg e szavakkal: „Én nagyon bűnös vagyok és kéri, hogy tartóztassák le. A kihallgatásból kitűnt, hogy az illető az öreg Slezák, Slezák czipésznek az atyja, akit tegnap Reiter, újpesti lakos megölése miatt elfogtak. Beismeri, hogy a verekedésben tényleg résztvett. — A „Külföld“ czímű irodalmi havi folyóirat, melyet Möller Ede és Újvári Béla szerkesztenek igen ügyesen, áprilisi füzetében két nagyobb közleményeket hoz s pedig: „Miguel de Cervantes Saavedra“-ról tanulmányt Győry Vilmostól és Taine „Az elméről“ czimü könyvének ismertetése Márki Sándortól. A füzetben azonkívül több ismertetést olvashatunk, így Krones „Ausztria történeteiről, Schmid „Az összes nevelés- és oktatásügy encyclopádiája“ czimü művéről, Secchi „A csillagok“ czimü tanulmányáról stb. A vállalatot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Részvétnyilatkozatot küldött Párisból Cremieux a nagyváradi Chevra Kadischa elnökéhez dr. Landesberg főrabbi halála alkalmából. Cremieux a következő szavakban fejezi ki részvétét: „Tous mes sentiments de condolation á la Chevra Kadischa, tous mes sympathies á la famille de m. le dr. Landesberg.“ (Teljes részvétemet a Chevra Kadischának, rokonszenvemet pedig dr. Landesberg családjának.) — A népnevelők pesti egylete tegnap tartotta évi közgyűlését Tanos Imre elnöklete alatt. A múlt évi működés ecsetelése után bejelenté, hogy két szakosztály megalakult és működését megkezdette. Az egyesületi lap kiadása iránt Weiszmann testvérekkel a szerződés megköttetett s miután a kiadók pénzhiányban szenvednek, kértekre a közgyűlés 100 frt előleget szavazott meg. A pénztárnok távollétében erre elnök előadta az intézkedéseket, amelyeket a választmány a vagyoni állapot rendezése érdekében tett s előterjesztő a számadásokat. Erre a választmány indítványát tárgyalták, hogy a szegedi árvízkárosult tanítók segélyezésére a közgyűlés 30 írtot szavazzon meg. Gyurkovics Béla indítványára az adományösszeg 100 írtban állapíttatott meg. Elhatároztatott azután, hogy az ezüstmenyegző alkalmából a ferenczvárosi új templomban az isteni tiszteleten az egylet testületileg részt vesz. A végrehajtó bizottság ő felségeikhez hódoló feliratot intéz s azt a tagok mindnyájan aláírják. Az egyleti helyiségről való gondoskodással a választmány bízatott meg. Csengery Gy. volt néptanítót ajánlani fogja az egylet az Eötvös-alap bizottságának segélyezésre. Weisz B. F. egy fontos eszmét pendített meg: a tanítók életbiztosításának ügyét, melyet amennyiben összeműködés útján létesíthető volna, ajánl a választmány figyelmébe. Schmied indítványa a hírlapok szerkesztőségei fel fognak kéretni, hogy a tanítók fegyelmi ügyeit addig ne közöljék, míg ez egyesület nem fogja választmánya utján a tárgyilagos tudósítást beküldeni. Végül Schön J. röpiratát, amely Heinrik Gusztáv tanár alaptalan vádakkal telt röpiratára, a tanítók tankönyvírási képességéről, válaszol, az egylet könyvtárának megszerezni határozták. A megürült jegyzői állásokra Schmied Gyula és Sztolár István választottak meg. • A ferenczvárosi róm. kath. templomnak ő felségük ezüstmenyegzője napján, azaz f. hó 24-én leendő felszentelése alkalmára a rend fentartása érdekében a fővárosi rendőrséggel egyetértőleg a következő intézkedések állapíttattak meg. 1.A felszentelési szertartás reggeli 8 órakor vévén kezdetét, a Bakács tér valamint a soroksári utczának a Kinizsi utczától a nyul utcza sarkáig terjedő része a napi közönséges kocsiközlekedéstől elzáratik. 2. A templomtérre közlekedő kocsik a soroksári utczán déli irányban jutnak a Bakács térre s a templom homlokzatával szemben fekvő Bakács-utczán keresztül hajtatnak el. Visszatéréskor a kocsik a Bakács-utczán át járnak a templom elé, s a soroksári utczán át hajtatnak vissza. 3. A templom homlokzata előtti téren a felszentelési sátor lévén felállítva, — itt valamint a terasse-on meghívott vendégeken kívül senki hlyet nem foglalhat. 4. A felszentelésre meghívott küldöttségek és vendégek, valamint a főváros tisztikara és törvényhatósági bizottsága részére a templom homlokzata előtti feljárók közt levő tér van kijelölve, hol utóbbiak a bibornok prímás eminencziája fogadása végett reggeli ha 8 órakor gyűlnek össze. 5. A templomépület a felszentelés befejeztéig mindenki előtt zárva marad. Megnyitása után pedig a bemenet csupán egyházi-, katonai- vagy magyar- díszruhában megjelenő küldöttségeknek és meghívott vendégeknek, — utóbbiaknak a meghivójegy felmutatása mellett — engedtetik meg. 6. Hölgyvendégek, kiknek helye az oratóriumban vagy emporiumban van kijelölve, a kis főutczán át juthatnak a Bakács térre, a templom épületbe azonban csupán a hátsó oldalajtónál mehetnek be. 7. A templom hajójába a bejárás kizárólag a főbemenetnél történik. 8. A helyek kijelölése fővárosi szinű jelvényekkel ellátott rendezők által történik. — A szegedi munkálatokról. A „Szegedi Híradó“ írja. Az alföldi vasút munkálatai, a több napi szeles és esős idő daczára szépen haladnak.