Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)
1880-08-28 / 411. szám
9.) Barrault Zs. cs. és kir. őrnagy igazgatása alatt f. évi sept, illetőleg október 1-én veszi kezdetét, pensionatussal van kapcsolatban, melyben úgy teljes ellátásról és lakásról, mint erkölcsi magaviseletről a nevezett őrnagy ur személyesen gondoskodik. Naptár. Szombat, augusztus 28. Napkel. 5 ó. 15 p., nyug. 6 ó. 40 p. R. kath. : Ágoston püspök e. a. prot. : Ágoston, görögorosz : (augusztus 16.) Izsák, zsidó: (elül 21.) Szabhat ki Phabó, Állatkert nyitva egész nap. Iparmúzeum a műcsarnokban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Múzeumban képtár d. e. 9—d. u. 1-ig. Margitszigetre közlekedés a vámháztól és a többi állomásoktól félóránkint. Népzene s délután 4 órakor katonazene Irodalom, színház és művészet. — A „Pipacs“, e rikító virágszál-operett ma új átdolgozásban és új szereposztással került színre a népszínházban. E darab első előadásakor mi nem estünk kétségbe a sok leplezetlenség miatt, s ma midőn Rákosi jóakarata szerzett egy kis takarót, ennek örülni nem tudunk. A sikamlós, mi akkor elénk tárult, nem volt új a „Pipacsában, s nem szűnt meg a mai átdolgozásban. Csak erejét veszítette el. Nem ingerel többé — az igaz, hogy nem is boszszant, — de elvesztette vonzerejét. Nem sajnálkozunk a veszteségen, de a megcsonkítottal sem nyertünk semmit. Nincs haszna a félreformnak. Ha a frivolitást meg kell tűrnünk a színpadon ama bizonyos határon belül, minek kendőzzük ? S ha bánt, miért nem dobjuk ki egészen ? Rákosi nagyon fölöslegesen pazarolta el a buzgóságát. Hagyott volna föl az egész „Pipacs“-csal. A közönségre nem lehet ráerőltetni semmit. Visszatetszést szült először, másodszor tetszést aratni nem fog. Kitörölte a jus primae noctist,de a földesúri jog megmaradt, ha más formában is. Lehet-e ez színdarab tárgya ? Páris a megmondhatója. Ott talán. Talán — s valószínű — Párisban ügyesebben tudnak keresztül siklani az ingoványon, de a népszínház tagjainak olyan nehézkes a lépésük, hogy lerántják magukkal a közönséget a mocsárba. Itt szokás, hogy frivolitást tesznek oda is, ahol nincs szükség rá, s a szerepet nem kizsákmányolják, de széjjelmarczangolják, hogy foszlányaikkal maguk számára arassanak egy-egy nevetést. Azért kár ez a kis javulás. Folytatnák ezt az irányt tovább, fejlődnének ezen az útón előre, s elérnének oda, hogy maguk meggyőződnének annak elitélendő voltáról, de arról is, hogy ez nem fizeti ki magát. Akkor beállana az üdvös reactio s a közönség jól járna vele, mert nők is mehetnének a színházba. Ne cseréljék össze a pikánst a frivollal, a könyed öltözékét a ruhátlannal, s játszhatni fognak operettet anélkül, hogy megfeledkeznének a színpadról. Azért üdvösebbnek tartjuk az eredeti, őszinte piros „Pipacs“-ot ennél a letakartnál, mert azzal számolhat mindenki ízlése szerint, míg emez rászed. Szerepváltozás annyiban történt, hogy Vidor helyett Horváth játszott, és oly hiába igyekezvén ebből a monstrumból valamit faragni mint elődje, s Sziklai kisasszony helyett Sió kisasszony sürgött-forgott s tőle legalább az élénséget nem tagadhatjuk meg. Solymosi bárója költött derültséget, de olyan eszközök segélyével, melyekkel tovább foglalkozni hajlamot nem érzünk. Komáromi Mariska k. a. most is olyan csinosan, szépen énekelt,mint a régi „Pipacsában, de époly kelletlenül, közönyösen játszott, mint rendesen szokott. A kisasszony csengő hangja teljesen szükséges arra, hogy a közönséget a játék hiányáért kárpótolja. A közönség nem nagyon bízott a „Pipacs“ újdonszülött jóhírében, s csak kevéssé töltötte meg a színházat. — Új opera. Ifj. Lauer Ferencz a nemzeti színház zenekarának tagja operát írt, benyújtotta a nemzeti színház bírálóbizottságának, az jónak találta és elfogadta. A darabot most szerepezik s a tél folyamán színre kerül. A szöveget hozzá Váradi Antal irta. — Világtörténetet irt Führer Ignácz iskolai s házi használatra a miniszteri tanterv alapján. A csinos kiállítású füzet ára 40 kr, s Aigner Lajosnál, Budapesten rendelhető meg. A Brozik „Petrárka“ czímű, a párisi tavalyi salonban nagy feltűnést keltett festménye, a Berlinben e hó 29-én megnyíló akadémiai kiállításon lesz látható. A kép tulajdonosa Szedlmayer Károly párisi műárus, levelet intézett az orsz. magyar képzőművészeti társulat kiállítási bizottságának elnökéhez Hauszmann Alajos műegyetemi tanárhoz, melyben ígéretet tesz, hogy a képet, ha az a társulat idei őszi kiállításának II. sorozatára még elég korán érkeznék, — bizonyosan elküldendi. — „A szülőföld és a haza.“ Zalamegye ismertetése. Népiskolai használatra szerkesztették Bátorfi Lajos és Hoffmann Mór. A 64 lapra terjedő füzet a tanterv szellemében irt népiskolai kézikönyv, melyet tárgyának kimerítése, helyes osztályozása s az előírt rendszerhez való sikeres alkalmazkodás tesznek ajánlatossá. Szerzők hasznos munkát végeztek e művecske elkészítésével, nem utolsó érdemük, hogy tiszta magyarsággal, választékos, de a népiskolai növendék által könynyen érthető nyelven írták, miért is a mű tankönyvül a legmelegebben ajánlható. — A következő halárünnepély. A Kolozsváron f. hóban megtartott országos dalár-szövetségi közgyűléshez az idén tudvalevőleg nem érkezett egyik várostól sem meghívás. A dalár-szövetség alapszabályai intézkednek arról, hogy a netáni későbbi meghívásokat a központi választmány elfogadhassa, s hogy a választmány határozhassa meg a dalár-ünnepélynek mely városban leendő megtartását. Mint a „Gyorsfutár“ temesvári tudósítója irja, újabban mozgalom indult meg Temesváron, melynek czélja az lenne, hogy Temesvár szab. kir. város hívja meg az ország dalárdáit s keresse meg a központi választmányt, hogy az 1882. évben tartandó országos halár-ünnepély Temesváron tartassák meg. — Csokonai Vitéz Mihályról nagyobb monographiát irt Haraszti Gyula, mely Aigner Lajos kiadásában most jelent meg. Az előszóban értesít róla a szerző, hogy könyve nem életrajz, hanem psychológai tanulmány, illetőleg olyan, mely a költő egyéni életének, lelki belvilágának keretében rajzolja a kor politikai viszonyait, philosophiai áramlatait és költői irányait. Csokonai élete nem nyújt kiválóbb mozzanatokat, de érdekesen tükrözi századának és nemzetének műveltségtörténeti viszonyait, akár mint debreczeni tógátust, akár mint troubadour szerepre vállalkozó vagy műveit kiadni törekvő költőt tekintsük. Az igen csinos kiállítású könyv egyúttal az Abafi Lajos szerkesztette „Nemzeti könyvtár“ XIV-ik kötetét képezi. Ára fűzve 1 frt 60 kr. Vászonkötésben 2 frt 20 kr. — Költemények czimű egyedrétű füzetecskét kaptunk ismeretlen (L. R.) szerzőtől. A költemény füzet ára 40 kr. Megrendelhető Aigner Lajos bizományában, Budapesten. ___________ Epizód Ole Bull életéből. Andersen, a híres meseköltő hátrahagyott irataiban a következő érdekes epizódot közli a nemrég elhunyt nagy hegedűművész Ole Bull életéből : Az Alpok mögött van a csodák országa, a regék világa. Csodában nem akarunk hinni, nem akarunk semmit felőlök hallani, a regék ellenben kedvesek előttünk, szívesen hallgatjuk, s egy ilyen, a minő csak lángelméknek adatott meg, esett meg 1884-ben Bolognában. A szegény norvég Ole Bull, kit akkoron senki sem ismert, eljött messze-messze délnek. Otthon akadtak ugyan, kik azt hitték, hogy „van benne valami“, de a legtöbben, mint az rendesen történni szokott, azt jövendölték, hogy öléből „semmi“ sem lesz. Ő maga azt érezte: „Ki kell mennem a világba, hogy a szikrát lángra lobbantsam vagy pedig teljesen megsemmisüljek.“ S hogy ez utóbbi fog bekövetkezni, nemsokára arra látszott mutatni minden jel. Bolognába jött, csakhogy itt pénze hamar elfogyott, s nem volt kilátása, hogy valahonnan kapjon valamit. Egyetlen barát, egyetlen földije sem nyújtott segédkezet ; elhagyottan üldögélt magasan fönn, szegényes padlásszobácskában, szűk utczában. Már majdnem két nap telt el s de semmit sem szerzett. Vizeskorsó s a hegedű, e két tárgy volt egyedül, ami a fiatal művész szenvedésén segített. Ekkor kétségbeesett hivatásában s öntudatlanul vitte át húrjaira a hangokat, melyek szivét oly csodaszerü módon meglepték ; hangokat, melyek szavak nélkül elmondák, mily mélyen szenvedett s érezett. Ugyan e napon hangversenyt adtak a színházban. A ház zsúfolásig megtelt; a toscanai nagyherczeg a nagy császári páholyban ült. Malibran asszony és Berriet megígérték, hogy a concertezőket szintén néhány darab előadásával támogatják. Az előadásnak kezdődnie kellett, de ez alatt váratlan dolog történt. Berlioz valami által sértve érezvén magát, kijelentette, hogy nem fog közreműködni. A színpadon roppant zavar támadt. Ekkor előállott Rossini zeneszerző neje, s elbeszélte hogy midőn múlt este egy szűk utczán haladt végig, egyszerre csak valamely hangszer csodaszerű hangjai ütötték meg fülét, melyek hasonlítottak ugyan a hegedű hangjához, de mégis annyira különböztek tőle. E hűvös hangok megállni kényszeritek. Majd a ház tulajdonost kereste föl s megkérdezte, ki lakik a padlásszobácskában, amelyből a zene kihangzott s azt a választ nyerte, hogy egy fiatal norvég lakik ott, s hogy a hangszer bizonyosan lant lesz. Rossinino nem hitte, hanem meg volt győződve, hogy vagy egy új hangszer az, vagy egy művész, ki a hegedűt szokatlan módon tudja kezelni. El kellene hozzá valakit küldeni — így vélekedek — az ismeretlen talán kitölthetné a Berriot elmaradása folytán hiányzó számot. Pár pillanat múlva a rendező tudtára adta a publikumnak hogy egy fiatal norvég, tehát egy fiatal „vadgenre“ fogja magát Berriot helyett a hegedűn hallatni. Ole Bull előlépett. A színház fényárban úszott, észrevette a legközelebb ülő nők pillantásait, az egyik, ki őt jól szemügyre vette, látócsövével, nevetve súgott valami gúnyosat szomszédjának a művész különös modoráról. Ole Bull ruhájára nézett, mely a fényes világításnál meglehetős szegényesnek tűnt fel. A nő megjegyzése bizonyára erre célzott, s nevetése elé Bull szívébe nyilallott. Nem hordott magával hangjegyeket, miket a zenekarnak adhatott volna, azért kíséret nélkül játszott. De mit játszszon ? „Vissza fogom adni azon ábrándokat, amelyek e pillanatban elfognak,és rögtönözött játékában előidézte gyermekkori emlékeit, szülőfölde hegyeinek melódiáit, saját küzdelmét a világgal, s lelkének egész nyugtalanságát. Viharos tetszés hangzott fel az egész színházban. Bulit ismételten kihívták. Új számot, új rögtönzést kértek tőle. Erre azon nőhöz fordult, ki oly gúnyosan mosolygott rá, s variálandó thémát kért tőle. Adott egyet a Normádból. Ezen kívül még két nőhöz fordult, kik „Othelló“ból és „Mózes“-ből adtak neki thémát. — Hogy vegyem e három thémát, gondolta magában Bull, ha egy képet alkotok belőlük, mind a három nőnek hizelgek, s a rögtönzés által még talán hatást is keltek. Úgy tett, amint gondolta. Játszott. A vonó mint valami varázsbot hajlongott a hegedűhúrjain, míg homlokáról hideg veríték gyöngyözött, Láz fogta el ereit, mintha csak lelke akart volna kiszakadni testéből. Szemében félelmetes tűz lángolt, közel volt az összerogyáshoz. Még pár merész nyirettyavonás ... ez volt utolsó erőmegfeszítése. Virág- és koszorúzápor hullott az éhségtől és fáradságtól már-már lerogyó művész elé. Hazament, zenekisérettel , otthon szerenáddal lepték meg az est hősét, ki az alatt a szűk lépcsőn mindig fölebb és fölebb ment padlásszobájába, s itt a vizes Üveg után nyúlt, hogy magát fölfrisitse. Mikor minden elcsendesedett, a fogadós ment föl hozzá, ételt és italt vitt neki s kényelmesebb szobát rendezett be a számára. Másnap reggel azzal a hírrel lepték meg, hogy a szinház rendelkezésére áll, s hogy hangversenyt fognak rendezni a számára. Erre a toscanai nagyherczeg meghívása következett s e pillanattól kezdve Ole Bull művészi hírneve meg volt alapítva. Budapest, szombat, augusztus 28-án. Stelyzett színház. A SEVILLAI BORBÉLY. Víg opera 2 felvonásban. Kezdete 11, órakor. Holnap : Nemzeti színház. „IV. László.“ Eredeti tragoedia 5 felvonásban. — Népszínház. „A pipacs.“ Operett 3 felvonásban. Gróf Almaviva Bartolo Rosina Bazilio Figaro Bertha Artiszt Fiorillo Jegyző Kezdete Pauli Kőszeghy Nádayné Odiy Fektér F. Saslehner E. Törzsök Szálai Vitkovszky 1 1 órakor. CSARNOK. Egy derék ember története, Regény 2 kötetben. 38 Irta About Edmond. X. A konyha és az iskola. (Folytatás.) (Második kötet.) Új esztendőkor Simonnot, magához hivatott, s előadta, hogy mivel az én közreműködésemnek nagy része van a gyár felvirágozásában, mivel annyi a gyár munkája, hogy ezután 300 munkást foglalkoztat, a tiszta jövedelemből ezután 2°/o-nyi részt kapok. Azonfelül, mivel a gyár vezetésének minden csinyját-binját ismerem, ad egy lovat és egy kis kocsit, s a gyár érdekében márczius 1-től kezdve utazni megyek. Ez volt az én újévi ajándékom. Már minden előkészületet megtettem az utazásra, mikor hírét vettük, hogy Páris utczáin verekszenek. A nép magatartásából s az újságokból azután lassanként megértettem, hogy mi az a társadalmi kérdés, de a politikai kérdés mindig csukott könyv volt előttem. A mi előkelőink, mint Morand, Poulard, Simonnot határozott conservativei voltak ugyan, szerették Guizot-t, mint embert, de a kormánynyal nem igen törődtek, akár rossz volt ez vagy jó. Azért hát nagyon elcsodálkoztam, mikor Courcyban egypár hivatalnok és nyolc-tíz erősen compromittált ember kivételével valamenynyien összeesküdtek a júliusi kormány ellen. Simonnot azonban nagyon nevetségesnek találta, hogy Páris szeszélyei után induljon az egész nemzet. Erősen kikelt a népszavazat ellen, mindannyiszor azt állítván, hogy a tehetős emberek úgy is támogatni fogják a köztársaságot, ha ez tisztességes és mérsékelt lesz. Rokonszenvből és hálából én is az ő nézetét osztottam volna, ha Doussot nem mutatta volna ki, hogy ő (Doussot) mennyire jakobinus, s Lutzelmann el nem árulta volna, hogy mennyire socialista. Szegény huszadféléves korommal nem tudtam elhatározni, hogy melyik most már a leghelyesebb út. A bizonytalanságból a Morand r helyébe polgármesterré nevezett Basset ragadott ki. Kifejtette többek előtt, hogy Simonnot gyárában a köztársaság jelszava, a szabadság, egyenlőség, testvériség uralkodik. Simonnot teljesen szabadjára hagyja mindenkinek, hogy milyen politikát valljon ; egyenlőség is van, mert minden munkás érdeme szerint kapja meg jutalmát; testvériség nélkül meg nem is képzelhető az a gyár, hol háromszáz munkás úgy él, mint egy nagy családnak a tagjai. A köztársaságnak azonban mégis az az előnye a monarchia fölött, hogy a közterhek egyenletesebben oszlanak meg, s mindenben jobban segíti a polgárokat. Ez a nyilatkozat. Basset-t nagy enthusiasmusba hozta. A köztársaság javára azután nagy vendégséget hevenyésztünk, mely alkalommal Basset ezt mondá: — A te atyád carbonaro volt s nem igen szenvedhette a Bourbonokat. — Most már visszaemlékezem, hogy e tárgyról szó volt hékekorha. De miért nem közölte velem politikai elveit, mikor minden gondolata közös volt velem. — Mert akkor még nagyon fiatal voltál, s hogy el ne vegye az ízlésedet. A lakoma alatt, ha nem is elegáns, de őszinte bizalmasság közben én is annyira nekihevültem, hogy végre én is elátkoztam a szegény Lajos Fülöpöt, bár sem jót, sem rosszat nem tett velem. Sőt annyira bizalmas lettem Barbe atyával, Bonafiguega), hogy őt egyszerűen polgárnak szólítottam. Pár nappal ez ünnepély után levelet kaptam Párisból Auguszte Poulardtól, melyben lefesti, hogy mily forradalmár lett belőle, mint hever lábai előtt a forradalmi sajtó. Mellesleg megemlíti, hogy Jean Bonafigue a saint-cyri katonai növeldében van. Levelét így írta alá: „Auguste Poulard, idő előtt érett ember“. Szegény fiú inkább igy irta volna alá: „idején túl is gyermek“. Mig ő a demagógiával kaczérkodott, addig szülei Angliába menekültek s courcy-i bankjuk beszüntette a fizetést. A szerencsétlen öreg Poulard, midőn képviselőnekválasztották, a gyönyörökre és a speculatióra adta magát. Hitt a dynastiában, Guizot minisztériumában, a kül- és belbékében, egyszóval optimista volt a legrosszabb fajtájából. Hanem a forradalom egy milliójába került mégis, azaz összes vagyonába. Neje azonban (egyrészt menyasszonyi hozományából) mintegy százezer tallért takarított össze a maga és gyermekei számára. Auguste nem fogadta el részét az apai vagyon roncsaiból, hanem azt mondta, hogy majd megél ő a maga lábán. Beállott a nemzetőrségbe, hol társai hadnagygyá tették. A cselekvésben rettenhetetlen, a győzelem után igazságos és kegyelmes volt, Basset ezt írta róla egyszer nekem: — A te sihedered azon az után van, hogy rehabilitálja a Poulardok gyalázatos dynastiáját. Basset-t meg 62,000 szavazattal képviselővé választották, ami jogot adott neki arra, hogy miután átadtam neki anyám szerencsekivánatait, látogatást tegyen nálunk. Elutazása előtt való nap meg is látogatott, s vonakodás nélkül részt vett vacsoránkban. A megtiszteltetés nagyon észrevehetőleg megváltoztatta őt, nem volt többé félénk, oly fesztelenül érezte magát nálunk, mintha csak otthon lett volna. Udvarias bizalmassága egészen meglepett; anyámra szintén ezt a benyomást tette, s azért ismét oly barátok lettünk, mint mikor anyám házában dolgozott. — Ha az én szegény mesterem itt volna, mondá, most ő menne a törvényhozó testületbe, s mi másként megállná ott a helyét. Én azonban mit fogok csinálni Párisban? Hallgatom a mások beszédét, kinyitom a két fülemet s becsukom a számat. Azonban mindegy. Ha elgondolom, hogy azon palotába fogok bevonulni, amelynek tetejét egykor javítottam, ha elgondolom, hogy a katonák tiszteletteljesen köszönteni fognak, mély megvetést érzek azon liberális életpályák iránt, miket a te tanáraid oly nagyra tartottak. Egyedül a munka s a jó magaviselet segítik az embert zöldágra vergődni. Mennyivel alávalóbb a testi munka, mint a szellemi? Beszéde végén anyámhoz fordulva így szólt: Madame Dumont, még egy szót, csak még egy utolsót egy tervről, mely nem nyerte meg az ön helybenhagyását. Nagyon helyesen cselekedett, hogy akkor nemet mondott, mikor én azt kértem, hogy igent mondjon. Az a lecke, amit venni akarok, nagyon kemény lesz a lelkiismeretes és kötelességszerető emberekre nézve. Én azonban megteszem kötelességemet a legszélsőbb határig, akár fogság, akár halál, akár száműzetés lesz az osztályrészem. Ön azonban nincs a küzdelemre teremtve, az ön szokásai, hajlamai, szerencséje ide kötik, maradjon itt. Szava kissé ellágyult, én azonban, látszólag legalább, tréfára vettem az egészet. — Ez az első eset, — mondom neki nevetve, — hogy egy képviselőt elszomorítja a mandátuma. — Tudom, hogy mit mondtam, mert tudom, hogy mit fogok tenni alkalomadtán. Anyám segítségemre jött, s vigságot mutatott, bár ez nem lakozott a szívében. — Áh, mondá, épen oly veszély érheti önt, mint minket. Emlékszik még arra a napra, mikor azt fogadta, hogy boszul fog rajtunk állani? — Hiszen megboszultam magamat jobban, mint gondolja. Ezt majd megtudja egyszer. Meg van elégedve a sorsával ? Pompásan. Péter szeret, okos, dolgos, kényelmes helyzetet teremtett magának, Simonnot azt akarta, hogy ne csak hivatalnok legyen, hanem társ is. Ezentúl mintegy 3500 frank jövedelme lesz, útiköltségeit megtérítik. Ami pedig engem illet, a Simonnot-nak adott pénz után 2400 frank kamatot húzok. Ez az én számomra és Catherine számára több az elégnél. — Ebbien asszonyom, ez csak kezdete az én boszomnak, folytatása a jövő számban, mint a „gróf Monte Christo“ halhatatlan szerzője mondaná. Holnap reggel elutazom, öleljük meg egymást. Tizenöt nap múlva ruháját össze-vissza lyukasztották az eltévelyedtek golyói, kiket Párisban jó útra térésre akart téríteni. Ez azonban nem utolsó kalandja volt. Az én kalandjaim augusztus 1-én kezdődtek. Az ország csendes volt, a dolgok rendes kerékvágásban voltak. Uram mosolyogva nyitotta ki a nagykaput elutazásomkor. — Menjen, mondá, s vállaljon el annyi megbízást, amennyit csak kap. (Folytatása következik.) Északi vasút 2457. Tiszavölgyi sorsj. —.—. Egidi vas — Buschtiehrach —.—. Károly-Lajos vasút —. Bécs, aug. 27. Magyar ért. tárlatja. Magyar földtegerm. kötv. 94.90, M. vasúti kölcsön 125 25, Erdélyi föld. kötv. 94.25, Magy. hitel 561 30, Magyar záloglevél 100 50, Alföld 158 25, Erdély 141.—, Magy. észak-keleti vasút 147.25, M. kel. vas. 86.75, Kel.vasuti elsőbbs. kötv. 83.20, Magy. sorsjegy 111— Tiszai vasút 245.50, M. földhitel —.— Kincst. utal. 1873. —.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék 109 55. - - — Erdélyi föld. kötv. 94.25. u. t. —131.50 Tiszai sorsj. 108.90, Bécs, aug. 27. Osztrák értékek tárlata. Osztrák hitel részv. 290.30, Angol-osztrák 136.50 Lombard 80.25, Államvasút 285.75, Galicziai 280.50, Papirjáradék 72.80, Aranyjáradék 88.20, Hitelsorsjegy 178 25, 1860-iki 132. 1864-ifei 175.75, Töröksorsjegy 13.75, Váltóárfolyam : Londonra 117 95 Frankfurtra 57.15, Porosz pénztári utalv. 57.87, Ezüstj. 73 75 Cs. kir arany 5.59, Napoleond’or 936 Nemzeti bank 834 Utótőzsde -.—. Szilárd. Bécs, aug. 27. Esti tárlat. Hitelrészvény 290.60,Angol-osztrák —.—, M. hitelr. - .—, Áramvasut —.—, Lombard - .—, Járadék 72.80, Napoleon d’or —.—, Aranyjáradék 109 42, Galicziai —, Osztr. ar. jár. --.—, Tiszavölgy sorsjegy —. -. Szilárd. Péris, aug. 27. Zárlat. Liszt 6050, 58.50 , 57 25 56.—, Buza 27.60, 23.50,26.10, 25.80, Rozs —.—, ——, Olaj 75.60 76., 77. 78 25. Szesz 61.75 61.50, 59 50, 59.75, Péris, aug. 27. Zárlat. 3% Évjárulék 85.77, 50 Évjárulék 119.57, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 615.— , Mobilier hitelr. —.—, Lombard 178.—, Török sorsjegy —.—, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. jár. 94 Osztr. ar. jár. 76.7/,. Ámort. jár. 87.82. Osztrák földhitelt. 763.— Szilárd. Berlin, aug. 27. Zárlat. Papirjáradék 62.75. Ezüst járadék —.—, Magy. járad. 94.40 Magy. kincst. utalv. — .— 1877 iki 10 mill. kölcsön 72.—, keleti vasút elsőbbs. 85 90, Hitelrészvény 503.—, Allamvasut 495 —, Lombard 140.—, Galicziai 121.10, kassa-oderbergi 56.90, Romániai 54.75, Orosz papírpénz 212.80, Váltóárf. Pécsre 172.—, Utótársck Hitelrészv. —.—, Allamv. —.—, Lombard —Szilárd. Berlin, aug. 27. Zárlat. Buza 201.—, 200.50, Rozs 195.—, 194 75, 182.25, 178.60. Zab 146 50. 140.75, Repczeolaj 55.80 55.80 57.—, Szesz 60.—, 59 90. 59.90, 56 80. Frankfurt, aug. 27. Esti zárlat. Papirjár. 62.68 Ezüstjáradék 643 Osztr. aranyjáradék 76.Vs Magy. aranyjár. 94.75, Osztr. hitelv. 249.50, Osztr. államv.részv. 247.— Galicziai 242.75, Lombard 69.- -, Erzs. nyug. vasút 167.— Magyar Galicz. vasút 124.37, Tisza v. vasúti elsőbbs. —.— Váltóárf. Bécsis 172.50, Osztrák bankr. 723.—. Sz . tr.1 Stettin, aug. 27. Buza 213.—, 198.—, rozs 19. 50, 178.50, olaj 55.50, 58.50, szesz 59.40, 59.—, 59.—, 55.80. Köln, aug. 27. Buza 20.05, 19.85, rozs 17.50, 17.— olaj 29.90, 29.50. Frankfurt, aug. 27. Esti tőzsde. Papir-jár. — . Ezüst-jár. —. Osztr. arany-jár.—.—.Magyar aranyjárad. 94.43. Osztr. hitelrészv. 248.50. Osztr. bank-r. —.—. Osztr. államv.rész. 246.— . Galicziai 241.25. Lombard —. Erzs. nyug. vasút —.—. Magy. Galicz. vas. —. Tisza v. vasúti elsőbbs. .—. Váltóári, Bécsre —.—. Kincst. utalv. —.—. Szilárd. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, aug. 27. (Eredeti távirat ) Értéküzlet. A frankfurti tőzsdén tegnap nagyon keresett volt az osztrák vasúti papiros, s ezért ma a szállítási értékeket valóságos versenynyel vették. Bankot, bányapapírt kevésbé vásároltak. A hangulat mindvégig szilárd, s a szállítási értékek iránt kedvező maradt. Osztrák hitelr. 290.30, Magy. hitelr. 266.50, Anglobank 136 75, Unió 114.70, Bécsi bankverein 138.75, Osztrák földhitel —.— , Magyar földhitel —.—, Osztr. magyar bank 835.—, Innerbergi 104 50, Prágai vas. 126.—, Salgó vas. —.—, Papir-járadék 72.80, Ezüst-járadék 73.80, Osztrák aranyjáradék 88 25, Magyar aranyjáradék 109.50, Magyar sorsjegy 111.—, Napoleon-arany 9.36/2, Alföldi vasút 159.—, Dunagőzhajózási 572.—, Pécs-barcsi —.—, Galicziai 280.75, Kassanderbergi vasút 131 50, Lemberg-Czernovitz -—, Lombardok 80 75, Lloyd 695.--, Erdélyi vasút —.—, A Hemvasút ?86.— Tisza vidéki 24525, Tramsay 286.25, Magyar észak-keleti 147.60, Magyar nyugati 149.—, Magyar gresországi vasut 144 — Közlemények az ipar-, kereskedelem- fa forgalom köréből. Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A János-fővételi vásár folyama iparosvilágunkat általában kielégíti, mert még a tavalyinál is jobbnak állítják; a vászon-és posztóáruk,nemkülönben díszmüvek és üvegáruk, úgy nürnbergi czikkek, kalapos- és divatáruk elég kelendőek voltak. A vidékiek és külföldiek személyforgalma vendéglőinknek adott élénséget. Ami a vásáron kívül kifejlett iparüzleteket illeti, sajnálattal kell jelentenünk, hogy számos iparágban megrendelő hiány állott be s ez leginkább a ruházati és mindenféle vas- és ércziparoknál fordult elő. Lehet azonban, hogy a jövő hét meghozza gyümölcseit, a mennyiben igen számos tanuló-ifju érkezik fővárosunkba s már részben érkezett is. A havi szobák lakbére 30— 40%-kal emelkedett. Könyvkötők és könyvkereskedők jó üzleteket kötnek; előbbiek segédek dolgában megszorultak s vidékről hozattak 20— 30-at. A kültelki vendéglősöknek igen csekély látogatottság kedvezett. Az építési ipar érdemli még folyton az éber figyelmet. Kőmives legények 1.50, 1.80 kr bérért fogadtatnak fel, így is alig kapni. Körülbelül 250 magánháznál folynak javítási munkák itt Pesten, ide nem értve a serény új építkezéseket. A szállítóképes iparosok is elég elvállalni valót látnak a fővárosnál, hol hétről-hétre számos iparágba vágó nagy árlejtéseket tartanak. Gyáriparunkban legerősebben foglalkoznak a molnárok, a kékfestő és téglagyárak. Iparművészeti szakiskola. A közoktatásügyi miniszter egyrészt az országos mintarajztanodával, másrészt az orsz. iparművészeti múzeummal szerves kapcsolatban lévő s egy műfaragászati műhelylyel összekötött iparművészeti szakiskola felállítását rendelte el, mely az 1880/81. tanév kezdetével fog megnyílni. Az új intézménynek czélja és rendeltetése leend: a) szakszerű elméleti és gyakorlati kiképzésben részesíteni oly ifjakat, akik (a bútoriparra való különös tekintettel) a műfaragászat szakmájának szentelik magukat ;b) az oly iparossegédeknek, kik a műasztalosság vagy ezzel rokon ipar terén már régebben gyakorlatilag foglalkoznak, alkalmat nyújtani arra, hogy a nélkülözhetlen szakismereteikben mutatkozó hézagokat kipótolhassák s a müszlésnek magasabb fokára emelkedjenek. Az intézet e szerint feloszlik : a) egy műfaragászati szakiskolára, melynek növendékei egész idejüket a szakmájukban való kiképezésre fordítják, egyúttal az előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyamot rendesen látogatni tartoznak ; b) előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyamokra, melyekben az oktatás hetenkint 3 félnapon át, délután 2 órától esti 6—7 óráig foly s mindazon tárgyakra terjeszkedik ki, melyek a művésziebb jellegű, de különösen a fa- és bútoriparral rokon iparágak nélkülözhetlen előismeretei gyanánt tekintendők. E tanfolyamnak egyelőre főbb tantárgyai : 1. elemi és ábrázoló mértan, 2. ékítményes és műszaki rajzolás, 3. mintázás, 4. építészeti és iparművészeti szyltan. A műfaragászati (gyakorlati) tanfolyam 3 évre, az előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyam két évre terjedő. Az oktatás mindkét tanfolyamban teljesen ingyenes. Jó tehetségű oly iparos segédek, kiknek az előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyam rendes látogatása, heti keresményük csökkenése folytán elviselhetlen anyagi áldozatot okozna, az erre kirendelt javadalmazás erejéig eshetőleg némi pénzsegélyben is részesülhetnek. A műfaragászati tanfolyamra fölvétetnek oly növendékek, kik éltük 14-ik évét már betöltötték, a népiskolának legalább 4 osztályát végezték, a rajzban vagy mintázásban némi előismerettel birnak s szüleik vagy gyámjaik engedélyével jelentkeznek a fölvételre. Az előkészítő, vagy továbbképző rajzbeli és elméleti tanfolyamra fölvétetnek oly fiatal iparosok és iparossegédek, akik bármi elfogadható módon eshetőleg a mestertől hozandó bizonyítványnyal igazolni képesek, hogy a tanfolyamok rendes látogatására kellő készültséggel és idővel rendelkeznek. Az intézet látogatásában hanyag, kellő szorgalmat ki is fejtő, vagy a fegyelmi szabályok ellen vétő, az intézetből kizáratik. A műfaragászati szakiskolába egyelőre 12 rendes növendék fog felvétetni. Az előkészítő és továbbképző tanfolyamokra külön felveendő növendékek száma egyelőre ugyanannyiban állapíttatott meg. A növendékek előjegyzése folyó évi szeptember hó 15-től kezdve a szakiskola (egyúttal az országos mintarajztanoda) igazgatóságánál (Budapesten, VI. sugárút 83.) fogadtatik el. Az oktatás 1. évi október hó elején fog megkezdődni. Mintaszüretek. Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos a földmivelési miniszter megbízásából felhívást intézett az ország különböző vidékein létező gazdasági egyletekhez, hogy a vidék nagyobb szőllőbirtokosai és szakférfiai tartsanak értekezletet és ha alkalmas szőlőtelepeket jelölnek ki, kész azokban, a hazai borászat emelésére való tekintből, egy országos pinczemester vezetése alatt, most őszszel, mintaszüreteket tartani. Úgy hiszik, hogy ezen közhasznú intézkedés mindenhol pártolásra fog találni. A biharmegyei helyi érdekű vasutak ügyében, melyeket tudvalevőleg egy angol társulat építene, legnagyobbrészt a nagyszalontai vízszabályozó és Berettyó-szabályozó társulat töltésein, újabban arról értesülünk, hogy Móricz Pálnak, ki a társulat figyelmét e vasutakra felhívta, sikerült a vállalkozókat arra bírni, hogy elvállalják a gátak partfentartási költségeinek 50%-át, ami magábanvéve is nagy terhet venne le a szabályozó társulatokról. Az angol társulat azon további engedményt is tette, hogy megelégszik az egész építkezési és beruházási tőke biztosítása helyett a tőke háromötödrésze után járó kamatok garantiájával. Ha erre sem állanának rá az érdeklettek, hajlandók a kamatgarantia helyett mértföldenkénti 3750 frtnyi tíz évre terjedő subventió mellett is a vasút építésére vállalkozni. — E helyi érdekű vasutak egyik fővonala, mint Erdélyi Béla a „Nagyvárad“ban irja, Belényestől az alföld-fiumei vonalhoz vitetnék, a melyhez Cséffa és Nagy-Szalonta táján csatlakoznék. Áru- és értéktőzsde. Budapest, aug. 27. Gabonatőzsde. A délutáni gabonatőzsdén őszi búzában és tengeriben igen élénk volt a forgalom, miáltal a délelőtti árcsökkenések részben helyreüttettek. Eladatott : Usance búza őszre 2500 mm. 10 frt 30 kr, 2500 mm. 10 frt 25 kr, 2500 mm. 10 frt 23 kr, 2500 mm. 10 frt 18 kr, 2500 mm. 10 frt 15 kr és 2500 mm. 10 frt 121/* kr, tavaszra 2500 mm. 10 frt 52 kr, 2500 mm. 10 frt 45 kr és 2500 mm. 10 frt 40 kr. bánáti tengeri 1881. május— júniusra 2500 mm. 5 frt 60 kr, 2500 mm. 5 frt 64 kr és 2500 mm. 5 frt 62 kr. Budapest, aug. 27. Értéküzlet. Az elütő zsde. Reggeli tőzsde. Ma igen kedvező hangulat uralkodott az egész napon át. Már reggel Magy. jár. 109.62-ig, Osztr. hitelr. 290.70-ig és Dräsche 135-ig kerestettek igen élénk üzlet mellett. A déli tőzsdén az árak még folyton javultak mindenféle értékekben, kivévén egyedül a Vasúti kölcsönt, melyek nem tudni mi okból sokat voltak kínálva 125.50-ig, Magy. járadék 109.75-ig, Osztrák hitelrészvény 29140-ig, Magyar hitelrészvény 261.50-ig, Drasche 138-ig, Osztrák államv. 286.50, Tiszav. sorsj. 110.10-ig, Kassa-oderbergiek 131.50, Jelzáloghit. 176-ig keresve voltak és a Drasche-félék kivételével, melyek 137-en záratnak, mind a nap legmagasabb árain maradnak. Még malmok is kerestettek ma visszavásárlások következtében, így Molnár és sütők 332-ig, Luiza 232.50- ig, Pannónia 1175-ön, Victoria 447-ig, Concordia 534-ig mind sokat keresve maradnak. Csak arany nem változott, azonban az arbitrage következtében holnap bizonyosan olcsóbbnak kell lenni. Napol.ar. 9.36. Az esti tőzsde, ma lévén a berlini piacon a liquidatió első napja, miután a medvék székhelye Berlin, következik, hogy sok fedezési vevések által az Osztrák hitelt, és a Magyar járadék igen szilárdan tartottak. Délután azonban már ezen feszült helyzet engedni kezdett, ami a sürgönyözött árakban kifejezést is nyert. Itt is tehát gyengébb jegyzéseket vagyunk kénytelenek felsorolni. Magyar járadék 109.50- ig gyengültek és osztrák hitelv. 290.10-ig mentek vissza. Dräsche 137.50—138-an állanak, eddig mitsem engedvén kedveltségökből. Zárlat nyugodt. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Ternyei Farkas 23209 frtra b. ingadl. szept. 6. I—III. ker.biróságnál. Árverések a vidéken. Schlechter József 924 frtra b. ingadl. szept. 30. Glogovácz (aradi tv.) Krsztics Béla 2199 frtra b. ingatl. szept. 5. Tovarisova (újvidéki tv.) Gruics Nesztor 5778 frtra b. ingatl. szept. 12. Kulpin (újvidéki tv.) Misolczky István 1147 frtra b. ingatl. szept. 7. Váralja (rozsnyói tb.) Hartmann Fülöp 3700 frtra b. ingatl. szept. 3. Beregszász. Matásovics András 1864 frtra b. ingatl. szept. 10. Lothárd (pécsi tv.) Rideg Istvánné 1100 frtra b. ingatl. szept. 25. Csókakő (móri jh.) Pálházy Jakab 5130 frtra b. ingatl. szept. 21. Érd (székesfehérvári tv.) Fodorov Jakab 1890 frtra b. ingatl. szept. 16. Kis-Becskerek (temesvári tv.) Hertrich Ferenczné 1100 frtra b. ingatl. szept. 14. Maráza (pécsi tv.) Leményi Józsefné 2012 frtra b. ingatl. szept. 4. N.Somkut. Bosnyák Vita 2224 frtra b. ingatl. szept. 16. Dézsánfalu (verseczi jb ) Friedrich Jakab 2211 frtra b. ingatl. szeptember 30-án Apáti (szegzárdi törvényszéknél.) Worgang József 1200 frtra b. ingatl. október 5. Debreczen. Bernát János 3782 forintra becsült fogatl. szept. 3. Bessenyő (a maróthi tv ) Guthy Béla 1234 frtra b. ingdl. szept. 24. Tasnád. Özv. Molnár Lajosné 5164 frtra b. ingdl. szept. 14. M.-Sz.-György (veszprémi tv.) Sarlea Vazilie 1229 frtra b. ingtl. szept. 1. Mikeszáza (kaszói jb.) Heringer István 3484 frtra b. ingtl. szept. 9. N.-Tállya (egri tv.) Cziriák György 4792 frtra b. ingtl. szept. 16. Szentes, Balog János 1250 frtra b. ingtl. szept. 28. Marczellháza (komáromi tv.) Szokol János 3008 frtra b. ingtl. szept. 27. Kuzal (esztergomi tb ) Jasko János 1011 frtra b. ingtl. szept. 2 Guta (komáromi tv.) Szikola József 1116 frtra b. ingtl. okt. 6. Nyíregyháza. Lukács Károlyné 3776 frtra b. ingtl. szept. 4. Pázmánd (sz.-fehérvári tv.) Gergely György 959 frtra b. ingtl. szept. 3. Homok (tokaji jb.) Neszet Ferencz 1225 frtra b. ingtl. Tönye (D.-szerdahelyi jb ) Molkucz Flóra 1020 frtra b. ingtl. szept. 7. Kekres (lugosi jb.) StankaiLászló 2976 frtra b. ingtl. szept. 13. Eperjes, Kander Jakab 980 fztra b. ing. szept. 27. Masagy (szegszárdi tv.) Pályázatok. Aljegyzői állomás a zentai kir. jbiróságnál 4 hét alatt a szabadkai kir. trvszéki elnökéhez. Járásbirói állomás a maros-ujvári k. jbiróságnál, 4 hét alatt a gyulafehérvári kir. trvszéki elnökéhez. Meteorologiai jegyzetek A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1880. augusztus 27-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás kevéssel sülyedett, Szolnokon 3,8 mm.-rel. — A hőmérsék keveset változott. Eső: Bregenz 25, Lesina 1, Debreczen 1, Ungvár (égi hab.) 6,Fiume (égi báb.) 36 mm. 02on Budapesten nappal 0, éjjel 0. szám a s Felelős szerkesztő Mindy Árpád. Beküldetett: 300 méter mázsa használt sin eladatik. Bővebb értesítést nyerhetni, a budapesti közúti vaspálya titkári hivatalában, ahol is az ajánlatok, úgy az egész súlymennyiségre, mint esetleg annak egy részére, — benyújthatók.