Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)

1881-04-22 / 200. szám

Xvi. évfolyam. — 200. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, péntek, április 22. 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* évre........................ 20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — „ Évnegyedre ....................................... 5 „ — „ Egy hónapra.........................................1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hhirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, április 21. Közgazdaságunk 1880-ban. XXI. Gyapjuüzlet. Mosott gyapjú. (Az első magyar gyapjumosó és bizományi részvénytársaság jelentése.) A mosott gyapjú-üzlethez az 1879. év végén fű­zött várakozások a jó és biztató előjelek daczára nem teljesültek, pedig az élénk üzleti élet, a csekély készlet s a gyapjuipar kedvező helyzete, valamint különösen a gyárilag mosott gyapjú magas ára mind arra engedtek következtetni, hogy az 1880-iki üzletév kedvezően fog lefolyni. 1879. november havától kezdve, midőn az üzlet méltán reményekre jogosító lendületnek indult, egész 1880. ápril elejéig emelkedtek az árak és pedig össze­sen mintegy 10—15 százalékkal; az áprilisi gyapjú­­árveréstől kezdve azonban, a­mely egész júniu­sig tartott, annyira legyengült az üzlet, hogy már a medárdi gyapjúvásáron csak 6—8% áremelkedést lehe­tett elérni az 1879. év megfelelő szakával szemben. E hanyatlást részben az amerikai kereslet szünetelése s részben a francziaországi munkászavargások idézték elő. Ez a nyomott hangulat eltartott szakadatlanul egész szeptemberig s e közben voltak hetek, melyeken az üzlet egészen szünetelt. E stagnatió előidézéséhez jelen­tékenyen hozzájárult a tartósan kedvezőtlen időjárás is, a­mely káros befolyással volt úgy a gyapjú mennyisége, mint a juhok egészségi viszonyaira. De bár a nyitás nem is ütött ki oly jól, a­mint azt várták, ez a gyapjú­­iparra nem oly rossz hatású, mint azt eleve gondolták, mivel az őszi gyapjúüzlet úgy Ausztria-Magyarországon, mint Németországban is kedvezőbben ütött ki, mint a hogy azt általában remélték s a gyárilag mosott gyapjú igen élénk keresletnek örvendett, úgy hogy a novem­beri vásáron nagyon megfogyott készlet mellett jó és tartós volt a kereslet s a raktárak az év végéig csak­nem egészen kiürültek. A magyar mosott gyapjú, a­mely évről-évre ked­veltebb lesz és nagyobb kiterjedést nyer, s a­melyet úgy a bel-, mint a külföldi fogyasztók szívesen vesznek, mivel a gyárosokra nézve az az előnye van, hogy már a nyersanyag bevásárlásakor pontos számítást tehetnek s igy biztos alapra építhetik iparczikkeik gyártását. Hogy ez való, kitűnik abból, hogy a gyapjumosó inté­zetek úgy a bel-, mint a külföldön szaporodnak és na­­gyobbittatnak, sőt a tengerentúli posztó- és kelme­­gyapjúk is most már nagy részben gyárilag mosott ál­lapotban kerülnek a világpiaczra s a continensen szíve­sen vásároltatnak. A magyarországi mosott gyapjú mindinkább nagyobb tért hódit, uj piaczokat nyer s nemcsak minden belföldi piaczon talál biztos vevőre, de Dél- és Észak-Németországban is, valamint Elszászban, Lothringiában, sőt Oroszországban is. Hogy ily viszonyok közt a gyárilag mosott gyapjú iránt a kereslet mindinkább erősebb lesz, egészen ter­mészetes s csak csodálkoznunk lehet azon, hogy a mi kisebb és nagyobb juhtenyésztőink még kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a gyapjút azon zsirosan nyirják le, daczára annak, hogy ez úgy mezőgazdasági, mint pénzügyi szempontból határozottan előnyösebb s a con­­tinensnek igen sok rationális gazdája, valamint Amerika és Ausztrália juhtenyésztői ezt a módot már általánosan elfogadták s a gyapjúnak a juh testén való bizonytalan és fáradságos mosásával már nagy részben felhagytak. A lefolyt évben az első magyar gyapjumosó és bizományi részvénytársaság gyárába 1.183,817 kiló gyapjút adtak be s a mosásba került gyapjúból 493,917 kiló mosott gyapjú lett; ebből a bel- és külföldre el­adatott 340,350 kiló, melyből valamint a társulat által bizományi utón eladatott gyapjúból 1.121,645 frt 88 kr volt a bevétel. A­mi az árakat illeti, az év elejétől a végéig finom és nagyon finom fajták, melyekből évről­­évre csekélyebb lesz a választék, folyvást igen jó áron keltek s nem érezték a kedvezőtlen idő befolyását; mig ellenben a középfinom gyapjúk ára a nagyobb piaczok, minek Verviers, Antwerpen és Havre, árhul­lámzásai körül ingadozott; mindamellett mégis 6—10%-al magasabbra emelkedett az e fajta gyapjúk ára, mint a mekkora az 1879. évi átlagár volt s az év zártával a közép és középfinom gyapjúk csaknem mind kifogytak a raktárakból. A társulatnak ezenkívül sikerült több új vevőt is szerezni a magyarországi gyapjú számára, oly vevőket, a­kik eddig leginkább csak német és tenge­rentúli gyapjút dolgoztak fel. Mást könnyebbé teszi. E gép különösen arra al­kalmas, hogy a szőlőiskolából kivett s elültetendő gyö­keres vesszőkbe egész kényelemmel a szobában az asz­tal mellett beolthassuk a tetszés szerint szaporítandó fajú sima vesszőket. E gép előnye abban van, hogy egyenletes és szép sima metszést ad, s a sikert a sza­batos kötéssel úgyszólván biztossá teszi, de a földben lévő gyökeres vesszőt a helyszínen nem lehet vele meg­oltani. Egy ilyen gép ára Párisban 35 frank. A máso­dik oltógép, melyet Molnár István mutatott be, Jaquot találmánya és az az előnye van, hogy a gyökeres vesz­szőt nem kell a földből kiásni, hanem helyben be lehet oltani, metszése azonban talán a kés aczélának hiánya miatt, nem épen oly egyenletes, mint az előbbié. Mindamellett is úgy ez, mint az előbbi gép, ügyes kezelés mellett egyenletesebben, biztosabban és gyor­sabban végzi a munkát, mint a szabad kéz. Alanyul az istvántelki iskolából kiásott fehér mézes és vörös diuka gyökeres szőllők szolgáltak, melyekbe a most érkezett cunning amerikai vesszőt oltották, egyszersmind a taná­rok közül Gyürky Antal, Fekete Pál és Gobóczy rög­tön próbaelőadást is tartottak a gép kezelésére nézve, melynek folytában érdekes eszmecsere folyt az elméleti és gyakorlati oktatás mezején, az előbbiben a közel fél­század óta működő Gyürky Antal, a gyakorlati részben az Erdélyben már kitűnő sikereket felmutatott Fekete Pál tűnt ki. Az előadáson nagy figyelemmel okult az Istvántelek derék igazgatója, Petheő Miklós, kinek gon­dos és buzgó működéséről nagy elismeréssel nyilatkoz­tak szakembereink, kik gyakorlati munkájuk bevégez­­tével az alkonyi órákban megtekintették a telep marha- és lóistállóit és az ültetvényeket. (Orsz. Ért.) * Szőlőmivelési és borkezelési oktatás. A bataházai pusztán, Ajnácskő közelében f. hó 18-dikán megjelent Miklós Gyula borászati kormánybiztos Fekete Pál szőlészeti vándortanár és Krem­er Fülöp központi pinczemester kiséretében. F­e­k­e­t­e Pál oktatást tartott az ott megjelent nagyszámú szőlőműves előtt, kik az oktatás után maguk is kísérletet tettek a metszésben és karikakötésben, valamint Kremer a pinczében a bor­­kezelésről tartott oktatást, egyszersmind a borok házasí­­tását mutatta be gyakorlatilag, a carconet, oporto és franc borokkal. A bataházi puszta Kemény Gábor báró földmivelési miniszter tulajdona, ki itt tiz katasztrális holdon meghonosította a karika-mivelést, melyet Aradon és vidékén, valamint Eger vidékén kívül a Királyhágón innen sehol sem kísérlettek meg. A szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak különösen a czélszerűen veze­tett vízfolyási vonalakról, melyek a vízroham-károkat megakadályozzák, és elismeréssel szólottak a pinczében talált kitűnő vörös, nemkülönben a zamatos rizling­­borokról. Borászat. Szőllőoltási előadás. a rákospalotai Istvántelken tegnap d. u. előadás tartatott a szőllőoltó gépekkel. Jelen voltak: Miklós Gyula borászati kormánybiztos, Gyürky Antal, Fekete Pál, Gobóczy és Maurer szőllé­­szeti vándortanárok, Molnár István, a budai vinczellér­­képezde igazgatója, továbbá: Horváth Géza tanár, a coxera-kisérleti állomás főnöke, ki, az oltógépek járati módját ismertette. A Petit Ágost franczia mérnök által feltalált oltógép, melyet Horváth tanár bemutatott, könnyen kezelhető s szép, tiszta egyenletes metszést ad. A gépek csavarokkal az asztalhoz esősítve csakhamar egymásután metszették az Istvántelek föld­jéből kiásott gyökeret és a kísérletképpen Amerikából hozatott sima oltóveszőket. A gép két széles metsző lapos késből áll, melyek egyike a veszszőt rézs­­útosan levágja, mint azt a párosításnál tenni szok­ták, a másik kés pedig a párosító egyenes met­szést végzi úgy, hogy a rézsutosan metszett két vesszőnek nyelve egymásba jár, s az összefor­t Előadás a bor vegyi alkotásáról. Folyó hó 21-kén Budapesten a Rottenbiller-utczában levő állatgyógyinté­zetben Lieberm­an Leo tanár, az országos borászati vegykisérleti állomás főnöke, gyakorlati oktatást fog tartani a borok szesz- és savtartalmáról, faj­súlyáról és a must czukortartalmáról, valamint a Saleron-féle lepá­rologtató gép kezeléséről. Új vinczellérképző-intézet. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy Tasná­­don a kellő érdeklődés nyilvánulása esetén az állam segélyezésével hajlandó lesz egy vinczellérképezdét fel­állítani. Szilágy megye közönsége, tekitettel arra, hogy egy vinczellérképezdének felállítása épen Tasnádon egy kiválóan fontos bortermelő vidék központján s a borke­reskedés által is látogatott borvásár helyén nemcsak kívánatos, de elodázhatlanul szükséges, feliratot intézett a miniszterhez, hogy az említett vinczellérképezde felál­lítását elrendelni méltóztassék, e czélra örömmel ajánl­ván fel a megyének Tasnádon létező telkét s kilátásba helyezvén a képezde részére szükséges 4 holdnyi szőlő­­terület előállításában való segédkezését is. * KÖZLEMÉNYEK. A áruforgalmi statistikáról a bécsi lapok még ma sem nyi­latkoznak, csak a „N. W. T.“ említi meg ennek életbeléptetését, de bővebben nem szól róla. A „N. Fr. Presse“ újra visszatér e tárgyra és a következőket írja: A magyar kormány az utóbbi időben oly módon értel­mezte a vám- és kereskedelmi szerződést, a­mi alig különbözik e szerződés czélzatos megsértésétől. Először behozták a fogyasztási adót, a­mely egyetlen a maga nemében, most pedig statistikai díjat szednek az áru­forgalom után. E díj nem más, mint beviteli vám, ha az árut Ausztriából küldik Magyarországba, és kiviteli vám az ellenkező esetben. A kereskedelmi és vámszer­ződés értelmében Ausztriából Magyarországba vagy megfordítva Magyarországból Ausztriába menő árut semmiféle, sem beviteli, sem kiviteli, sem átviteli ille­tékkel nem lehet megróni. A statistikai illeték pedig megterhelés, a­mely kizárólag a magyar kiviteli keres­kedelmet sújtja, kényszeríti a magyar polgárt, hogy ha Ausztriából kap valami árut vagy oda küld ilyet, ille­téket, tehát beviteli vagy kiviteli vámot fizessen. Ez illeték csekélysége teljesen közönyös, ott a­hol az elv vagy a jog megvédéséről van szó, és ki ke­reskedik arról, hogy ezen illetéket nem emelik fel később 2 krról 2 írtra stb. — Nagyon jól tudjuk, miért hozzák be ezen illetéket Magyarországban. Arról van szó, hogy megismerjék az Ausztriával való áruforgalom nagyságát és minőségét és fegyvert kovácsoljanak abból a leg­közelebbi kiegyezési tárgyalások alkalmára. Nem félünk azon következtetésektől, a­miket ezen adatokból fognak levonni, mert mégis megbízhatlanok lesznek és mert meg vagyunk győződve, hogy az inductio ép úgy be fogja bizonyítani az Ausztriával való vámunió nagy je­lentőségét Magyarországra nézve, mint azt a deductio bebizonyította. Mi csak a forgalom azon zaklatását perkorrestáljuk, a­mely a bevallási kényszerből fog származni. Következik ismét azon állítás, hogy a ma­gyar kereskedők is osztják ezen nézetet. „Kormányunk azzal van elfoglalva, hogy védvámos érdekeket védel­mez, a­mi megnehezíti a német kereskedelmi szerződés megkötését, de arra nincs ereje, hogy a legfontosabb irány­ban megvédje azon jogokat, a­melyek szerződésileg megil­letnek. Íme itt van a deductio, hogy az áruforgalmi sta­tistika behozatala bélyeges bevalló lapok alkalmazásá­­val, ellenkezik a kereskedelmi és vámszerződéssel. A s. „N. fr. Presse“ hosszú gyakorlata következtében oda jutott, hogy már-már elhiszi maga is, a­mit rólunk ír,­­ de hogy ezen okoskodásának alaposságát még maga sem­­ hiszi, azon nem kételkedünk. A­ki az áruforgalmi sta­­ti­tistika életbeléptetéséről kiadott miniszteri rendeletet el­­­­olvassa s ismeri a kereskedelmi és vámszerződést, az csak akkor vitathatja azt, hogy e kettő ellenkezik egy­mással, ha ferdíteni akar; a „N. fr. Presse“ czélja pedig" ez, hogy általa előidézze azon izgatottságot, amely eddig nem létezett s a „N. fr. Pr.“ daczára nem fog keletkezni. Úgy van az elvre nézve teljesen közönyös az, vájjon két krajczá­­ros vagy két forintos bélyeggel láttatnak el a bevalló nyilat­kozatok, és az utóbbihoz, ilyen alakban épúgy jogunk lenne, mint van az elsőhöz. Más kérdés az, hogy a gyakorlat igényeinek nem jobban felelne-e meg, ha egy krajczá­­ros bélyeget kellene csak a bevalló nyilatkozatra tenni, vagy épen több bevalló lapot adnának egy krajczárért, erről azonban csak azután lehet szó, ha nyilvánvaló lesz, mennyit hajt ezen n. n. statisztikai illeték, fedezi-e az áruforgalmi statisztika költségeit vagy nem; az első esetben kétségkívül ajánlatos lesz a bélyeg leszállítása. Különben is, aki olvasni tud a sorok között, az látja, hogy a „N. fr. Pr.“ egész érvelése nem a két krajczá­­ros bélyeg, hanem maga az intézmény ellen irányul, s ezt természetesnek is találjuk. Meg vagyunk mi is győ­­ződve, hogy ezen adatok is a vámunió mellett fognak szólni, de hát akkor ne bántsa az a „N. fr. Presse“-t sem, „hogy az inductio útján ép úgy be fog bizonyulni a vámunió szüksége, mint a deductio utján“. A magyar vasúti kölcsön convertálása. Semmi sem bizonyítja jobban mily nagy vívmánynak tekinti a pénz­­piacz a renteconversiót, mint a „N. W. T.“ által emlí­­tett hír, hogy szóban van az 1867-diki ötszázalékos magyar vasúti kölcsön convertálása, négy százalékosra. Mi azt hisszük, hogy e hír még korai, de kétségtelen, hogy e drágább kölcsönök convertálására is reá kerül a sor s emlékeztetünk arra, hogy mn­ voltunk az elsők, kik ennek a szükségét fejtegettük. A szászrégeni vasút. Örömmel értesülünk Erdély­­­­­ől, hogy ott élénk érdeklődés mutatkozik egy uj­­ szárnyvonal kiépítése iránt. Tervben van ugyanis Szász­­régen városának M.-Vásárhelylyel való vasúti összeköt­­tetése. A szászrégeni birtokosságból már régebben tár­­sulat alakult e ezésből s erre az engedélyt is megnyerte. Az előleges munkálatok és tervek érdekében szintén történtek lépések. Hogy az erdélyi vasút­hálózatnak Szászrégenig —­ ez élénk kereskedelmi pontig — való kiterjesztése mily nagyfontosságú közgazdasági érdek, azt nem is kell említenünk, s csak óhajtanunk kell, hogy e practicus terv mielőbb létesüljön. Erre nézve biztos garantiát nyújt dr. Kemény Kálmán képviselő neve, ki ama vidék egyik legtekintélyesebb és közsze­retetben álló földbirtokosa és e terv egyik legbuzgóbb pártolója. A megalakult társulat őt kérte föl elnökül. Remélhető, hogy az állam maga is vasúti sinek és más apróbb kedvezmények adásával elő fogja segíteni e pá­lya mielőbbi kiépítését. Országos borügynökségek szervezését tervezi a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Borkereskedésünk, különösen a külföldre szóló borkivi­telünk fejlődését ugyanis igen nagy mérvben akadályozza azon körülmény, hogy sem a nálunk bevásárlásokat tenni óhajtó külföldi kereskedőknek, sem pedig a hazai termelőknek nem állanak teljesen megbízható ügynökök rendelkezésre. E hiány, különösen az utóbbi években, a­midőn a külföld figyelme inkább a magyar borok felé kezdett fordulni, mindinkább érezhetővé vált és azon alkalomból, midőn a belügyi és földmivelésügyi minisz­tériumok kiküldöttei a bőrgyártás terén elkövetett visz­­szaélések tárgyában követendő eljárás iránt tanácskoz­tak, megfontolás tárgyát képezte az is, hogy a hozandó törvényben nem kellene-e a borügynöki intézményt is szabályozni. A bizottsági ülésekben ennek szüksége el­ismertetvén, a javaslat ez intézkedést is felölelte , hogy azonban a hiányon addig is, míg a javaslat törvényerőre emelkedik, segítve legyen, felhívattak az összes gazda­sági egyletek, valamint a kereskedelmi és iparkamarák, hogy területükre nevezzenek meg, illetőleg hozzanak javaslatba oly teljesen megbízható és értelmes egyéne­ket, kiket esetleges kérdezősködés vagy szükséglet ese­tén borügynökökül ajánlani lehessen. Közgazdasági hírek Amerikából. A vas és aczél­ i­parról kiadott hivatalos statistika szerint az 1880. évben az Egyesült­ Államokban 1005 magas kemencze és hengermű volt működésben, ezen ipartelepek alap­tőkéje 230,971,600 dollár volt, évi termelésük 7,265,000 tonna. Az összes termelés 40%-ka Pensylvániára esik. 1870-ben csak 808 magas kemencze működött, ezek alaptőkéje 121.772.000 dollár volt, évi termelésük 3.655.000 tonnára rúgott.­­ Olvasóink még emlékez­nek, hogy Illinois, Indiana, Ohio, Missouri, Wisconsin, Michigan, Minnesota, Kansas és Kentucky-ból, tehát azon vidékekről, hol őszi búzát szoktak vetni, azt jelentették, hogy a vetéseket elpusztította a szigorú tél. Erre vonatkozólag azt írja a „Chicago Times,“ hogy a vetések sokat szenvedtek ugyan a fagytól, de azért ál­­­­talános rossz terméstől nem kell tartani.­­ A washing­toni földmivelési minisztérium jelenti, hogy az állatok egészségére a hideg tél s a takarmány hiánya nem volt nagy befolyással. A szarvasmarhák soványak ugyan, de betegségek nem uralkodnak, ámbár a tüdő és gyomor­betegség ellen sokat panaszkodnak. A hideg és eső kö­­­­vetkeztében a távoli nyűgat síkságain sok állat hullt el. A tenyész állatvásár ügyében ma szemlét tartott­­ a kiküldött bizottság a kiállítás helyén, a marhavásár­­­ téren, hol már folynak az előkészületek a kiállításra,­­ mely mint tudva van, jövő május hó első hetében tar­­t­­atik meg. A bizottsággal jelen volt Lipthay István osztálytanácsos és az állategészségügyi osztály főnöke a­­ földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban.­­ A selyemtenyésztés terén teendő munkálatoknak­­ idejekorán leendő foganatosítása és főleg a szederfals- 3 kofák létesítése iránt szükséges előintézkedések megtéte­lére az illető törvényhatóságok — mint értesülünk — a 3 földmivelési miniszter által a következő rendelettel figyel­­­­meztettetnek: Múlt évi november hó 3-án 32,864 sz. a.­­ kelt rendeletem kapcsán fölhívom a közönséget, hogy a területén működő szolgabírákat utasítsa, hogy a faisko­­­­­ákban előkészített területnek szederfamaggal leendő be­vetéséről és a továbbra szükségelt különböző munkála­­s­­ok teljesítéséről B­ez­erédj Pál miniszteri meghatalma­zott által adandó útmutatáshoz képest kellő időben és­­­­módon gondoskodjanak. Az elvetésre szükségelt szederfa­­magnók megküldéséért forduljon a közönség közve­t­lenül Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazotthoz Szeg­sz­árdra. Juh-hus szállítása Angliába. A londoni kikötőbe legközelebb La Platából egy hajé érkezett 19,000 levá­gott juhval. A hús jégkamrákban volt elhelyezve s ki­fogástalanul érkezett meg. A juhok súlya darabonként átlag 18 kgr. s kilóját 40 kijával gyorsan elkapkodták. / n j A vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­­niszteriumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól f. hó 5-től 13-áig a gazdasági állapotról a következő jelentések ér­keztek : p r s ^ p v a s ^ r­­] s c ^ r ^ r x ] i r 1 ] . ; II. Dunántúli megyék. (Folytatás.) Baranya megye. Pécsváradi járás. Az őszi ve­tések szépek. Mohácsi, pécsi, baranyavári és siklósi já­rás. Az őszi vetések a partos helyeken szépek, a lapo­sokon sárgulnak és kiázással fenyegetnek, a szt.-lőrinczi és hegyháti járásban gazosodnak s a laposabb helyeken kivesznek. A tavaszi általában befejezetlen s a már el­vetett sem fejlődhetik a rossz időjárás mellett, ellenben a korai tavaszi vetések a baranyavári és siklósi járá­sokban igen szépek. A szőlőkben a munka megkésett és most a talaj nedvessége miatt szünetel. A siklósi já­rásban a házi állatok közül a varbas és métely sok ál­dozatot szedett. Somogymegye: Szigetvári járás. Az őszi veté­sek a sok víztől, esőtől szenvedtek. N.-atádi járás. A dombosabb fekvésű őszi vetések szépek, a laposabb földeken sárgulnak. Csurgói járás. A búza gyomos, a rozs ritka. Szigetvári járás. Az ősziek szépek, a tavaszi vetés megkésett s még bevégzetlen. A szigetvári és n.-atádi járásokban a takarmány fogytán van, a birka még nem járhat a legelőre. III. Az Alföld északi részei. Pest megye. Felső-pilisi járás. Az őszi vetések jók. Solti alsó járás. Magasabb helyeken az őszi vetések jók, a laposabb fekvésű földeket úgy itt, mint a pesti közép, a felső és kis-kun-felső járásban viz borítja; ezen körülmény miatt tavaszi búza és árpa vetéséről sokan lemondottak, s a hiányt zabbal és tengerivel pó­­tolandják, mindamellett sok föld marad vetetlen. A ta­vaszi vetéssel együtt a szőlőmunka is megkésett. A kis-kun-felső járásban az állategészségügy kedvezőtlen, a kijáró marha rossz, a bárányok a legelőn folyton ázván, sűrűn hullanak. J­á­s­z-N­agyku­n-S­zolnok megye. Jászsági felső és alsó járás. A dombosabb helyeken az őszi veté­sek jók, de a laposabb földeket víz borítja. Tiszai közép járás. A búza jó, de félős, hogy az esős idő gazossá teendi; repcze jó. Tavasziak vetése nem haladhat előre s teljesen bevégezhető alig lesz. A takarmány általában fogytán van s a rossz­­utak miatt nehezen szerezhető be. He­ves megye. Felső- és alsótarnai, patai járás. Az őszi vetések jók. Tarnai középjárás. Az ősziek rész­ben jól, részben közepesen állanak, rozs a laposabb földeken sok kiveszett; a csányi járásban az őszi vetés a sok eső miatt rozsdás. A tavaszi vetés nagy része min­denütt hátra van, az esővizek és öntések miatt sok föld marad vetetlenül; a patai és felső-tarnai járásokban a szőlőmunka is megkésett. A csányi járásban jó bor- és gyümölcstermés mutatkozik. Az alsó tarnai járásban a takarmányszű­ke — minthogy a legelőre még nem hajt­hatni — aggasztó. Szatmár megye, Szatmári járás. A partosabb őszi vetések jók, a laposabb fekvésüket víz borítja ; a repcze jól áll. A szamosközi járás nagy része víz alatt állván, az őszi vetésekben sok kár várható; az árvíz­mentes helyeken főleg a koraiak jól állanak, a repczén azonban a száraz fagyok káros hatása észlelhető. A ta­vaszi munkát a föld lágysága és a vadvizek hátráltat­ják. A Szamos folyó e hó 9-én kiáradván, több ezer hold vetést elborított. Szabolcs megye, Nyírbátori és nagy­kállói járás. A homokos talajba vetett őszi vetések szépek, a laposabb fekvésüekben sok kárt okozott a víz; a kis­­várdai járásban a vetéseket a sok víz legnagyobb rész­ben tönkre tette. Dadai felső járás. A búza meglehetős, rozsban a drótféreg helyenkint károkat tett, a gyengébb repczék megritkultak, ellenben azok, melyek a múlt őszön jók voltak, szépen fejlődnek. A tavaszi munka általában mindenütt nagyon megkésett. A legelőket és réteket a nyírbátori és dadai felső járásokban víz borítja. Az utak járhatatlanok. Vásári tudósítás. Budapesti marhavásár. Április 21-én felhajtatott összesen 1130 darab nagy és 1295 darab apró marha. Ebből eladatott: 22 db bika, darabja 64—118 frtig ; 717 db ökör, párja 194—360 frtig; 296 db vágó tehén, párja 150—285 frtig; 95 darab fejős tehén, dobja 75—187 frtig; — db bivaly, párja —.— frtig; 331 db borjú, darabja 13—34 frtig; 364 db bárány, párja 5 forinttól 9 forintig. — Ökörhús 100 kitogr.-ja 48—52 forint, tehénhús 100 kilogr.-ja 46—49 frt, borjúhús 100 kilogr.-ja 70—96 frt, bivalyhús 100 kilogr -ja 41—44 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 68 — 70 frt, sertészsir 100 kilogr.-ja 70—72 frt. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Április 21. — Árutőzsde­ (Külön tudósítás.) Délután elkelt 7500 mm. usan­­celouza áprilisra 11 frt 76 és 11 frt 80 kron, 2500 mm. usancebuza szeptember-októberre 10 frt 50 kron és 2800 mm. usancezab Győr­ben átvéve szeptember-októberre 6 frt 46 és 6 frt 47 kron. Berlin­ben ma a gabonaárak 3 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Vál­tozó szerencsével találkozott a mai forgalom, mely minden irányban igen élénk volt. A prolongátió nehézségei csakugyan hatnak az árakra, legalább május hó 1-ig, míg a szelvények ki fognak fizet­tetni. Magyar járadék azonban folyton igen szilárd maradt az álta­lunk már előbb kifejtett okokból 116.25 és 116.35 volt az árfolyam, az utóbbi a zárlaté. Papírjáradék inkább bágyadt, 91.10-ig és 91.30-on zárult. Osztr. hitelr. 318.80-ról 320.10-re emelkedett és 319.60-on maradt. Magy. hitelr. 299.75-ön. Leszámítoló bankra 146 volt pénz. A zárlat jobb hangulatot mutatott. * 80 Budapesti hajóforgalom április hó 20—21-től. A Duna bal­partján a következő vízi járművek kötöttek ki: u. m. : Brukk Si­mon m. h. „Szt.­István“ 200 mm. tengeri, 870 mm. búza Duna- Penteléről. — Tóth Ferencz m­. h. 2931 mm. búza Szegedről — Freund Jakab fiai „Róza“ m. h. 1207 mm. tengeri, 606 mm. búza Tolnáról. — Heim Ambrosius h. h. 125 mm. árpa, 125 mm. tengeri Szig.-Ujfaluból. — Schleiber Störincz Antal m h. 1700 mm. búza, 800 mm. árpa, 300 mm. zab O-Becséről. — Lasics Miklós „Anton“ m. h. 3050 mm. búza, 172 mm. zab N.-Becskerekről. — Tombács Mihály „Károly“ m. h. 3674 mm. búza Szegedről.

Next