Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)
1881-04-22 / 200. szám
Xvi. évfolyam. — 200. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, péntek, április 22. 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* évre........................ 20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — „ Évnegyedre ....................................... 5 „ — „ Egy hónapra.........................................1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hhirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, április 21. Közgazdaságunk 1880-ban. XXI. Gyapjuüzlet. Mosott gyapjú. (Az első magyar gyapjumosó és bizományi részvénytársaság jelentése.) A mosott gyapjú-üzlethez az 1879. év végén fűzött várakozások a jó és biztató előjelek daczára nem teljesültek, pedig az élénk üzleti élet, a csekély készlet s a gyapjuipar kedvező helyzete, valamint különösen a gyárilag mosott gyapjú magas ára mind arra engedtek következtetni, hogy az 1880-iki üzletév kedvezően fog lefolyni. 1879. november havától kezdve, midőn az üzlet méltán reményekre jogosító lendületnek indult, egész 1880. ápril elejéig emelkedtek az árak és pedig összesen mintegy 10—15 százalékkal; az áprilisi gyapjúárveréstől kezdve azonban, amely egész júniusig tartott, annyira legyengült az üzlet, hogy már a medárdi gyapjúvásáron csak 6—8% áremelkedést lehetett elérni az 1879. év megfelelő szakával szemben. E hanyatlást részben az amerikai kereslet szünetelése s részben a francziaországi munkászavargások idézték elő. Ez a nyomott hangulat eltartott szakadatlanul egész szeptemberig s e közben voltak hetek, melyeken az üzlet egészen szünetelt. E stagnatió előidézéséhez jelentékenyen hozzájárult a tartósan kedvezőtlen időjárás is, amely káros befolyással volt úgy a gyapjú mennyisége, mint a juhok egészségi viszonyaira. De bár a nyitás nem is ütött ki oly jól, amint azt várták, ez a gyapjúiparra nem oly rossz hatású, mint azt eleve gondolták, mivel az őszi gyapjúüzlet úgy Ausztria-Magyarországon, mint Németországban is kedvezőbben ütött ki, mint a hogy azt általában remélték s a gyárilag mosott gyapjú igen élénk keresletnek örvendett, úgy hogy a novemberi vásáron nagyon megfogyott készlet mellett jó és tartós volt a kereslet s a raktárak az év végéig csaknem egészen kiürültek. A magyar mosott gyapjú, amely évről-évre kedveltebb lesz és nagyobb kiterjedést nyer, s amelyet úgy a bel-, mint a külföldi fogyasztók szívesen vesznek, mivel a gyárosokra nézve az az előnye van, hogy már a nyersanyag bevásárlásakor pontos számítást tehetnek s igy biztos alapra építhetik iparczikkeik gyártását. Hogy ez való, kitűnik abból, hogy a gyapjumosó intézetek úgy a bel-, mint a külföldön szaporodnak és nagyobbittatnak, sőt a tengerentúli posztó- és kelmegyapjúk is most már nagy részben gyárilag mosott állapotban kerülnek a világpiaczra s a continensen szívesen vásároltatnak. A magyarországi mosott gyapjú mindinkább nagyobb tért hódit, uj piaczokat nyer s nemcsak minden belföldi piaczon talál biztos vevőre, de Dél- és Észak-Németországban is, valamint Elszászban, Lothringiában, sőt Oroszországban is. Hogy ily viszonyok közt a gyárilag mosott gyapjú iránt a kereslet mindinkább erősebb lesz, egészen természetes s csak csodálkoznunk lehet azon, hogy a mi kisebb és nagyobb juhtenyésztőink még kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a gyapjút azon zsirosan nyirják le, daczára annak, hogy ez úgy mezőgazdasági, mint pénzügyi szempontból határozottan előnyösebb s a continensnek igen sok rationális gazdája, valamint Amerika és Ausztrália juhtenyésztői ezt a módot már általánosan elfogadták s a gyapjúnak a juh testén való bizonytalan és fáradságos mosásával már nagy részben felhagytak. A lefolyt évben az első magyar gyapjumosó és bizományi részvénytársaság gyárába 1.183,817 kiló gyapjút adtak be s a mosásba került gyapjúból 493,917 kiló mosott gyapjú lett; ebből a bel- és külföldre eladatott 340,350 kiló, melyből valamint a társulat által bizományi utón eladatott gyapjúból 1.121,645 frt 88 kr volt a bevétel. Ami az árakat illeti, az év elejétől a végéig finom és nagyon finom fajták, melyekből évrőlévre csekélyebb lesz a választék, folyvást igen jó áron keltek s nem érezték a kedvezőtlen idő befolyását; mig ellenben a középfinom gyapjúk ára a nagyobb piaczok, minek Verviers, Antwerpen és Havre, árhullámzásai körül ingadozott; mindamellett mégis 6—10%-al magasabbra emelkedett az e fajta gyapjúk ára, mint a mekkora az 1879. évi átlagár volt s az év zártával a közép és középfinom gyapjúk csaknem mind kifogytak a raktárakból. A társulatnak ezenkívül sikerült több új vevőt is szerezni a magyarországi gyapjú számára, oly vevőket, akik eddig leginkább csak német és tengerentúli gyapjút dolgoztak fel. Mást könnyebbé teszi. E gép különösen arra alkalmas, hogy a szőlőiskolából kivett s elültetendő gyökeres vesszőkbe egész kényelemmel a szobában az asztal mellett beolthassuk a tetszés szerint szaporítandó fajú sima vesszőket. E gép előnye abban van, hogy egyenletes és szép sima metszést ad, s a sikert a szabatos kötéssel úgyszólván biztossá teszi, de a földben lévő gyökeres vesszőt a helyszínen nem lehet vele megoltani. Egy ilyen gép ára Párisban 35 frank. A második oltógép, melyet Molnár István mutatott be, Jaquot találmánya és az az előnye van, hogy a gyökeres veszszőt nem kell a földből kiásni, hanem helyben be lehet oltani, metszése azonban talán a kés aczélának hiánya miatt, nem épen oly egyenletes, mint az előbbié. Mindamellett is úgy ez, mint az előbbi gép, ügyes kezelés mellett egyenletesebben, biztosabban és gyorsabban végzi a munkát, mint a szabad kéz. Alanyul az istvántelki iskolából kiásott fehér mézes és vörös diuka gyökeres szőllők szolgáltak, melyekbe a most érkezett cunning amerikai vesszőt oltották, egyszersmind a tanárok közül Gyürky Antal, Fekete Pál és Gobóczy rögtön próbaelőadást is tartottak a gép kezelésére nézve, melynek folytában érdekes eszmecsere folyt az elméleti és gyakorlati oktatás mezején, az előbbiben a közel félszázad óta működő Gyürky Antal, a gyakorlati részben az Erdélyben már kitűnő sikereket felmutatott Fekete Pál tűnt ki. Az előadáson nagy figyelemmel okult az Istvántelek derék igazgatója, Petheő Miklós, kinek gondos és buzgó működéséről nagy elismeréssel nyilatkoztak szakembereink, kik gyakorlati munkájuk bevégeztével az alkonyi órákban megtekintették a telep marha- és lóistállóit és az ültetvényeket. (Orsz. Ért.) * Szőlőmivelési és borkezelési oktatás. A bataházai pusztán, Ajnácskő közelében f. hó 18-dikán megjelent Miklós Gyula borászati kormánybiztos Fekete Pál szőlészeti vándortanár és Kremer Fülöp központi pinczemester kiséretében. Fekete Pál oktatást tartott az ott megjelent nagyszámú szőlőműves előtt, kik az oktatás után maguk is kísérletet tettek a metszésben és karikakötésben, valamint Kremer a pinczében a borkezelésről tartott oktatást, egyszersmind a borok házasítását mutatta be gyakorlatilag, a carconet, oporto és franc borokkal. A bataházi puszta Kemény Gábor báró földmivelési miniszter tulajdona, ki itt tiz katasztrális holdon meghonosította a karika-mivelést, melyet Aradon és vidékén, valamint Eger vidékén kívül a Királyhágón innen sehol sem kísérlettek meg. A szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak különösen a czélszerűen vezetett vízfolyási vonalakról, melyek a vízroham-károkat megakadályozzák, és elismeréssel szólottak a pinczében talált kitűnő vörös, nemkülönben a zamatos rizlingborokról. Borászat. Szőllőoltási előadás. a rákospalotai Istvántelken tegnap d. u. előadás tartatott a szőllőoltó gépekkel. Jelen voltak: Miklós Gyula borászati kormánybiztos, Gyürky Antal, Fekete Pál, Gobóczy és Maurer szőllészeti vándortanárok, Molnár István, a budai vinczellérképezde igazgatója, továbbá: Horváth Géza tanár, a coxera-kisérleti állomás főnöke, ki, az oltógépek járati módját ismertette. A Petit Ágost franczia mérnök által feltalált oltógép, melyet Horváth tanár bemutatott, könnyen kezelhető s szép, tiszta egyenletes metszést ad. A gépek csavarokkal az asztalhoz esősítve csakhamar egymásután metszették az Istvántelek földjéből kiásott gyökeret és a kísérletképpen Amerikából hozatott sima oltóveszőket. A gép két széles metsző lapos késből áll, melyek egyike a veszszőt rézsútosan levágja, mint azt a párosításnál tenni szokták, a másik kés pedig a párosító egyenes metszést végzi úgy, hogy a rézsutosan metszett két vesszőnek nyelve egymásba jár, s az összefort Előadás a bor vegyi alkotásáról. Folyó hó 21-kén Budapesten a Rottenbiller-utczában levő állatgyógyintézetben Lieberman Leo tanár, az országos borászati vegykisérleti állomás főnöke, gyakorlati oktatást fog tartani a borok szesz- és savtartalmáról, fajsúlyáról és a must czukortartalmáról, valamint a Saleron-féle lepárologtató gép kezeléséről. Új vinczellérképző-intézet. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy Tasnádon a kellő érdeklődés nyilvánulása esetén az állam segélyezésével hajlandó lesz egy vinczellérképezdét felállítani. Szilágy megye közönsége, tekitettel arra, hogy egy vinczellérképezdének felállítása épen Tasnádon egy kiválóan fontos bortermelő vidék központján s a borkereskedés által is látogatott borvásár helyén nemcsak kívánatos, de elodázhatlanul szükséges, feliratot intézett a miniszterhez, hogy az említett vinczellérképezde felállítását elrendelni méltóztassék, e czélra örömmel ajánlván fel a megyének Tasnádon létező telkét s kilátásba helyezvén a képezde részére szükséges 4 holdnyi szőlőterület előállításában való segédkezését is. * KÖZLEMÉNYEK. A áruforgalmi statistikáról a bécsi lapok még ma sem nyilatkoznak, csak a „N. W. T.“ említi meg ennek életbeléptetését, de bővebben nem szól róla. A „N. Fr. Presse“ újra visszatér e tárgyra és a következőket írja: A magyar kormány az utóbbi időben oly módon értelmezte a vám- és kereskedelmi szerződést, ami alig különbözik e szerződés czélzatos megsértésétől. Először behozták a fogyasztási adót, amely egyetlen a maga nemében, most pedig statistikai díjat szednek az áruforgalom után. E díj nem más, mint beviteli vám, ha az árut Ausztriából küldik Magyarországba, és kiviteli vám az ellenkező esetben. A kereskedelmi és vámszerződés értelmében Ausztriából Magyarországba vagy megfordítva Magyarországból Ausztriába menő árut semmiféle, sem beviteli, sem kiviteli, sem átviteli illetékkel nem lehet megróni. A statistikai illeték pedig megterhelés, amely kizárólag a magyar kiviteli kereskedelmet sújtja, kényszeríti a magyar polgárt, hogy ha Ausztriából kap valami árut vagy oda küld ilyet, illetéket, tehát beviteli vagy kiviteli vámot fizessen. Ez illeték csekélysége teljesen közönyös, ott ahol az elv vagy a jog megvédéséről van szó, és ki kereskedik arról, hogy ezen illetéket nem emelik fel később 2 krról 2 írtra stb. — Nagyon jól tudjuk, miért hozzák be ezen illetéket Magyarországban. Arról van szó, hogy megismerjék az Ausztriával való áruforgalom nagyságát és minőségét és fegyvert kovácsoljanak abból a legközelebbi kiegyezési tárgyalások alkalmára. Nem félünk azon következtetésektől, amiket ezen adatokból fognak levonni, mert mégis megbízhatlanok lesznek és mert meg vagyunk győződve, hogy az inductio ép úgy be fogja bizonyítani az Ausztriával való vámunió nagy jelentőségét Magyarországra nézve, mint azt a deductio bebizonyította. Mi csak a forgalom azon zaklatását perkorrestáljuk, amely a bevallási kényszerből fog származni. Következik ismét azon állítás, hogy a magyar kereskedők is osztják ezen nézetet. „Kormányunk azzal van elfoglalva, hogy védvámos érdekeket védelmez, ami megnehezíti a német kereskedelmi szerződés megkötését, de arra nincs ereje, hogy a legfontosabb irányban megvédje azon jogokat, amelyek szerződésileg megilletnek. Íme itt van a deductio, hogy az áruforgalmi statistika behozatala bélyeges bevalló lapok alkalmazásával, ellenkezik a kereskedelmi és vámszerződéssel. A s. „N. fr. Presse“ hosszú gyakorlata következtében oda jutott, hogy már-már elhiszi maga is, amit rólunk ír, de hogy ezen okoskodásának alaposságát még maga sem hiszi, azon nem kételkedünk. Aki az áruforgalmi statitistika életbeléptetéséről kiadott miniszteri rendeletet elolvassa s ismeri a kereskedelmi és vámszerződést, az csak akkor vitathatja azt, hogy e kettő ellenkezik egymással, ha ferdíteni akar; a „N. fr. Presse“ czélja pedig" ez, hogy általa előidézze azon izgatottságot, amely eddig nem létezett s a „N. fr. Pr.“ daczára nem fog keletkezni. Úgy van az elvre nézve teljesen közönyös az, vájjon két krajczáros vagy két forintos bélyeggel láttatnak el a bevalló nyilatkozatok, és az utóbbihoz, ilyen alakban épúgy jogunk lenne, mint van az elsőhöz. Más kérdés az, hogy a gyakorlat igényeinek nem jobban felelne-e meg, ha egy krajczáros bélyeget kellene csak a bevalló nyilatkozatra tenni, vagy épen több bevalló lapot adnának egy krajczárért, erről azonban csak azután lehet szó, ha nyilvánvaló lesz, mennyit hajt ezen n. n. statisztikai illeték, fedezi-e az áruforgalmi statisztika költségeit vagy nem; az első esetben kétségkívül ajánlatos lesz a bélyeg leszállítása. Különben is, aki olvasni tud a sorok között, az látja, hogy a „N. fr. Pr.“ egész érvelése nem a két krajczáros bélyeg, hanem maga az intézmény ellen irányul, s ezt természetesnek is találjuk. Meg vagyunk mi is győződve, hogy ezen adatok is a vámunió mellett fognak szólni, de hát akkor ne bántsa az a „N. fr. Presse“-t sem, „hogy az inductio útján ép úgy be fog bizonyulni a vámunió szüksége, mint a deductio utján“. A magyar vasúti kölcsön convertálása. Semmi sem bizonyítja jobban mily nagy vívmánynak tekinti a pénzpiacz a renteconversiót, mint a „N. W. T.“ által említett hír, hogy szóban van az 1867-diki ötszázalékos magyar vasúti kölcsön convertálása, négy százalékosra. Mi azt hisszük, hogy e hír még korai, de kétségtelen, hogy e drágább kölcsönök convertálására is reá kerül a sor s emlékeztetünk arra, hogy mn voltunk az elsők, kik ennek a szükségét fejtegettük. A szászrégeni vasút. Örömmel értesülünk Erdélyől, hogy ott élénk érdeklődés mutatkozik egy uj szárnyvonal kiépítése iránt. Tervben van ugyanis Szászrégen városának M.-Vásárhelylyel való vasúti összeköttetése. A szászrégeni birtokosságból már régebben társulat alakult e ezésből s erre az engedélyt is megnyerte. Az előleges munkálatok és tervek érdekében szintén történtek lépések. Hogy az erdélyi vasúthálózatnak Szászrégenig — ez élénk kereskedelmi pontig — való kiterjesztése mily nagyfontosságú közgazdasági érdek, azt nem is kell említenünk, s csak óhajtanunk kell, hogy e practicus terv mielőbb létesüljön. Erre nézve biztos garantiát nyújt dr. Kemény Kálmán képviselő neve, ki ama vidék egyik legtekintélyesebb és közszeretetben álló földbirtokosa és e terv egyik legbuzgóbb pártolója. A megalakult társulat őt kérte föl elnökül. Remélhető, hogy az állam maga is vasúti sinek és más apróbb kedvezmények adásával elő fogja segíteni e pálya mielőbbi kiépítését. Országos borügynökségek szervezését tervezi a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Borkereskedésünk, különösen a külföldre szóló borkivitelünk fejlődését ugyanis igen nagy mérvben akadályozza azon körülmény, hogy sem a nálunk bevásárlásokat tenni óhajtó külföldi kereskedőknek, sem pedig a hazai termelőknek nem állanak teljesen megbízható ügynökök rendelkezésre. E hiány, különösen az utóbbi években, amidőn a külföld figyelme inkább a magyar borok felé kezdett fordulni, mindinkább érezhetővé vált és azon alkalomból, midőn a belügyi és földmivelésügyi minisztériumok kiküldöttei a bőrgyártás terén elkövetett viszszaélések tárgyában követendő eljárás iránt tanácskoztak, megfontolás tárgyát képezte az is, hogy a hozandó törvényben nem kellene-e a borügynöki intézményt is szabályozni. A bizottsági ülésekben ennek szüksége elismertetvén, a javaslat ez intézkedést is felölelte , hogy azonban a hiányon addig is, míg a javaslat törvényerőre emelkedik, segítve legyen, felhívattak az összes gazdasági egyletek, valamint a kereskedelmi és iparkamarák, hogy területükre nevezzenek meg, illetőleg hozzanak javaslatba oly teljesen megbízható és értelmes egyéneket, kiket esetleges kérdezősködés vagy szükséglet esetén borügynökökül ajánlani lehessen. Közgazdasági hírek Amerikából. A vas és aczél iparról kiadott hivatalos statistika szerint az 1880. évben az Egyesült Államokban 1005 magas kemencze és hengermű volt működésben, ezen ipartelepek alaptőkéje 230,971,600 dollár volt, évi termelésük 7,265,000 tonna. Az összes termelés 40%-ka Pensylvániára esik. 1870-ben csak 808 magas kemencze működött, ezek alaptőkéje 121.772.000 dollár volt, évi termelésük 3.655.000 tonnára rúgott. Olvasóink még emlékeznek, hogy Illinois, Indiana, Ohio, Missouri, Wisconsin, Michigan, Minnesota, Kansas és Kentucky-ból, tehát azon vidékekről, hol őszi búzát szoktak vetni, azt jelentették, hogy a vetéseket elpusztította a szigorú tél. Erre vonatkozólag azt írja a „Chicago Times,“ hogy a vetések sokat szenvedtek ugyan a fagytól, de azért általános rossz terméstől nem kell tartani. A washingtoni földmivelési minisztérium jelenti, hogy az állatok egészségére a hideg tél s a takarmány hiánya nem volt nagy befolyással. A szarvasmarhák soványak ugyan, de betegségek nem uralkodnak, ámbár a tüdő és gyomorbetegség ellen sokat panaszkodnak. A hideg és eső következtében a távoli nyűgat síkságain sok állat hullt el. A tenyész állatvásár ügyében ma szemlét tartott a kiküldött bizottság a kiállítás helyén, a marhavásár téren, hol már folynak az előkészületek a kiállításra, mely mint tudva van, jövő május hó első hetében tartatik meg. A bizottsággal jelen volt Lipthay István osztálytanácsos és az állategészségügyi osztály főnöke a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban. A selyemtenyésztés terén teendő munkálatoknak idejekorán leendő foganatosítása és főleg a szederfals- 3 kofák létesítése iránt szükséges előintézkedések megtételére az illető törvényhatóságok — mint értesülünk — a 3 földmivelési miniszter által a következő rendelettel figyelmeztettetnek: Múlt évi november hó 3-án 32,864 sz. a. kelt rendeletem kapcsán fölhívom a közönséget, hogy a területén működő szolgabírákat utasítsa, hogy a faiskoákban előkészített területnek szederfamaggal leendő bevetéséről és a továbbra szükségelt különböző munkálasok teljesítéséről Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott által adandó útmutatáshoz képest kellő időben ésmódon gondoskodjanak. Az elvetésre szükségelt szederfamagnók megküldéséért forduljon a közönség közvetlenül Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazotthoz Szegszárdra. Juh-hus szállítása Angliába. A londoni kikötőbe legközelebb La Platából egy hajé érkezett 19,000 levágott juhval. A hús jégkamrákban volt elhelyezve s kifogástalanul érkezett meg. A juhok súlya darabonként átlag 18 kgr. s kilóját 40 kijával gyorsan elkapkodták. / n j A vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszteriumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól f. hó 5-től 13-áig a gazdasági állapotról a következő jelentések érkeztek : p r s ^ p v a s ^ r] s c ^ r ^ r x ] i r 1 ] . ; II. Dunántúli megyék. (Folytatás.) Baranya megye. Pécsváradi járás. Az őszi vetések szépek. Mohácsi, pécsi, baranyavári és siklósi járás. Az őszi vetések a partos helyeken szépek, a laposokon sárgulnak és kiázással fenyegetnek, a szt.-lőrinczi és hegyháti járásban gazosodnak s a laposabb helyeken kivesznek. A tavaszi általában befejezetlen s a már elvetett sem fejlődhetik a rossz időjárás mellett, ellenben a korai tavaszi vetések a baranyavári és siklósi járásokban igen szépek. A szőlőkben a munka megkésett és most a talaj nedvessége miatt szünetel. A siklósi járásban a házi állatok közül a varbas és métely sok áldozatot szedett. Somogymegye: Szigetvári járás. Az őszi vetések a sok víztől, esőtől szenvedtek. N.-atádi járás. A dombosabb fekvésű őszi vetések szépek, a laposabb földeken sárgulnak. Csurgói járás. A búza gyomos, a rozs ritka. Szigetvári járás. Az ősziek szépek, a tavaszi vetés megkésett s még bevégzetlen. A szigetvári és n.-atádi járásokban a takarmány fogytán van, a birka még nem járhat a legelőre. III. Az Alföld északi részei. Pest megye. Felső-pilisi járás. Az őszi vetések jók. Solti alsó járás. Magasabb helyeken az őszi vetések jók, a laposabb fekvésű földeket úgy itt, mint a pesti közép, a felső és kis-kun-felső járásban viz borítja; ezen körülmény miatt tavaszi búza és árpa vetéséről sokan lemondottak, s a hiányt zabbal és tengerivel pótolandják, mindamellett sok föld marad vetetlen. A tavaszi vetéssel együtt a szőlőmunka is megkésett. A kis-kun-felső járásban az állategészségügy kedvezőtlen, a kijáró marha rossz, a bárányok a legelőn folyton ázván, sűrűn hullanak. Jász-Nagykun-Szolnok megye. Jászsági felső és alsó járás. A dombosabb helyeken az őszi vetések jók, de a laposabb földeket víz borítja. Tiszai közép járás. A búza jó, de félős, hogy az esős idő gazossá teendi; repcze jó. Tavasziak vetése nem haladhat előre s teljesen bevégezhető alig lesz. A takarmány általában fogytán van s a rosszutak miatt nehezen szerezhető be. Heves megye. Felső- és alsótarnai, patai járás. Az őszi vetések jók. Tarnai középjárás. Az ősziek részben jól, részben közepesen állanak, rozs a laposabb földeken sok kiveszett; a csányi járásban az őszi vetés a sok eső miatt rozsdás. A tavaszi vetés nagy része mindenütt hátra van, az esővizek és öntések miatt sok föld marad vetetlenül; a patai és felső-tarnai járásokban a szőlőmunka is megkésett. A csányi járásban jó bor- és gyümölcstermés mutatkozik. Az alsó tarnai járásban a takarmányszűke — minthogy a legelőre még nem hajthatni — aggasztó. Szatmár megye, Szatmári járás. A partosabb őszi vetések jók, a laposabb fekvésüket víz borítja ; a repcze jól áll. A szamosközi járás nagy része víz alatt állván, az őszi vetésekben sok kár várható; az árvízmentes helyeken főleg a koraiak jól állanak, a repczén azonban a száraz fagyok káros hatása észlelhető. A tavaszi munkát a föld lágysága és a vadvizek hátráltatják. A Szamos folyó e hó 9-én kiáradván, több ezer hold vetést elborított. Szabolcs megye, Nyírbátori és nagykállói járás. A homokos talajba vetett őszi vetések szépek, a laposabb fekvésüekben sok kárt okozott a víz; a kisvárdai járásban a vetéseket a sok víz legnagyobb részben tönkre tette. Dadai felső járás. A búza meglehetős, rozsban a drótféreg helyenkint károkat tett, a gyengébb repczék megritkultak, ellenben azok, melyek a múlt őszön jók voltak, szépen fejlődnek. A tavaszi munka általában mindenütt nagyon megkésett. A legelőket és réteket a nyírbátori és dadai felső járásokban víz borítja. Az utak járhatatlanok. Vásári tudósítás. Budapesti marhavásár. Április 21-én felhajtatott összesen 1130 darab nagy és 1295 darab apró marha. Ebből eladatott: 22 db bika, darabja 64—118 frtig ; 717 db ökör, párja 194—360 frtig; 296 db vágó tehén, párja 150—285 frtig; 95 darab fejős tehén, dobja 75—187 frtig; — db bivaly, párja —.— frtig; 331 db borjú, darabja 13—34 frtig; 364 db bárány, párja 5 forinttól 9 forintig. — Ökörhús 100 kitogr.-ja 48—52 forint, tehénhús 100 kilogr.-ja 46—49 frt, borjúhús 100 kilogr.-ja 70—96 frt, bivalyhús 100 kilogr -ja 41—44 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 68 — 70 frt, sertészsir 100 kilogr.-ja 70—72 frt. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Április 21. — Árutőzsde (Külön tudósítás.) Délután elkelt 7500 mm. usancelouza áprilisra 11 frt 76 és 11 frt 80 kron, 2500 mm. usancebuza szeptember-októberre 10 frt 50 kron és 2800 mm. usancezab Győrben átvéve szeptember-októberre 6 frt 46 és 6 frt 47 kron. Berlinben ma a gabonaárak 3 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Változó szerencsével találkozott a mai forgalom, mely minden irányban igen élénk volt. A prolongátió nehézségei csakugyan hatnak az árakra, legalább május hó 1-ig, míg a szelvények ki fognak fizettetni. Magyar járadék azonban folyton igen szilárd maradt az általunk már előbb kifejtett okokból 116.25 és 116.35 volt az árfolyam, az utóbbi a zárlaté. Papírjáradék inkább bágyadt, 91.10-ig és 91.30-on zárult. Osztr. hitelr. 318.80-ról 320.10-re emelkedett és 319.60-on maradt. Magy. hitelr. 299.75-ön. Leszámítoló bankra 146 volt pénz. A zárlat jobb hangulatot mutatott. * 80 Budapesti hajóforgalom április hó 20—21-től. A Duna balpartján a következő vízi járművek kötöttek ki: u. m. : Brukk Simon m. h. „Szt.István“ 200 mm. tengeri, 870 mm. búza Duna- Penteléről. — Tóth Ferencz m. h. 2931 mm. búza Szegedről — Freund Jakab fiai „Róza“ m. h. 1207 mm. tengeri, 606 mm. búza Tolnáról. — Heim Ambrosius h. h. 125 mm. árpa, 125 mm. tengeri Szig.-Ujfaluból. — Schleiber Störincz Antal m h. 1700 mm. búza, 800 mm. árpa, 300 mm. zab O-Becséről. — Lasics Miklós „Anton“ m. h. 3050 mm. búza, 172 mm. zab N.-Becskerekről. — Tombács Mihály „Károly“ m. h. 3674 mm. búza Szegedről.