Ellenőr, 1881. május (13. évfolyam, 217-272. szám)

1881-05-04 / 222. szám

XIII. évfolyam. 222. szám. Egyes szám ára 4 kr­ Budapest, szerda, május 4.1881. Előfizetés j­ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre........................ 20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — * Évnegyedre..............................................5 „ — » Egy hónapra.........................................1­9 80 . Az estilap postán való külön küldéséért a’, elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás­t kiadóhivatalba (Kalap­­atcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­ntcsa 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó­hivatalban, to­­vábbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, május 3. A budapest zimonyi vasútról s szárnyvonalairól szóló törvényjavaslat indokolása. Az 1880. évi XLII. t. sz. rendeli, hogy Budapest­ről Szabadkán, Újvidéken és Zimonyon át a magyar­­szerb határig egy vasút s e vasutból kiágazva Kalo­csáig vezetendő szárnyvonal épittessék. Ugyane törvény által utasittatik a kormány, mi­szerint a fentebbi vonalak s esetleg a Baja városig épí­tendő szárnyvonal mily módon leendő kiépítése iránt a törvényhozásnak még az őszi ülésszakban tegyen előter­jesztést. Végre utasittatott a kormány, hogy ugyanez alka­lommal az 1877. XXVI. t. sz. 10. §. értelmében az iránt is terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy a zimony­­mitroviczi vasút kiépítése kellő időben biztosíttassék. Az idézett törvényc­ikk alapjául szolgált törvény­­javaslatunkkal beadott indokolásban megjegyeztük már, hogy azon időben a budapest-zimonyi vasút felső vona­láról­­— melynek iránya még kétséges volt, s csakis az említett törvényczikk által lett véglegesen megállapítva — részletes tervekkel még nem bírtunk, s ilyenek csupán az Újvidéktől az ország határáig terjedő részre nézve lettek kidolgozva. Hogy ennélfogva az 1880. évi XLII. t. czikkben foglalt utasításoknak eleget tehessünk, szükséges volt mindenekelőtt úgy az emlitett felső fővonalnak, mint a kalocsai és mitroviczi szárnyvonalaknak részletes terveit elkészíttetni. E tervek azonban a legnagyobb erőfeszítés daczára csakis a folyó év kezdetén készülhettek el, sőt a kalo­csai irányvonalra nézve, a­mi különben kevésbé fon­tosnak jelezhető, még mostanáig sem. Nehogy azonban az építésre kiszabott idő felhasz­nálatlanul elmulasztassék, nem késtünk a többször idé­zett törvényc­ikkben nyert felhatalmazást igénybe véve a nagyobb munkát igénylő műtárgyak közül azokat, a­melyeknél nagyobb akadályok ezt nem gátolták, azon­nal folyamatba vétetni, nevezetesen kiadtuk s biztosítot­tuk kedvező eredményekkel megtartott nyilvános verseny­­tárgyalások útján a zimonyi bevágás munkálatait s az Újvidék és Dortanovce melletti alagutak épitését. Azonkívül megindítottuk a tárgyalásokat a szerb fejedelmi kormánynyal a közösen létesítendő Szávahid kiépítésének helye­s módja iránt. Ellenben az 1880. évi XLII. t.- czikkben szintén nagyobb munkát igénylőnek jelzett Duna-híd építését még nem indíttathattuk, miután e híd tervének meg­állapítása hosszabb időt igénylő é­­s a téli idő által is akadályozott próbafúrások befejezte előtt eszközölhető nem volt. Mielőtt egyébiránt a fővonalról s mitroviczi szárny­vonaláról a részletes tervek elkészültek volna, nem tar­tottuk időszerűnek, noha e vasút engedélyezése avagy építése iránt több rendbeli ajánlat felett rendelkeztünk, a kiépítés iránt az illető ajánlattevőkkel tárgyalásba bocsátkozni, s ez volt oka annak, hogy e tárgybani tör­vényjavaslatunkat előbb elő nem terjesztettük. A részletes tervek s költségvetések elkészülte után első­sorban el volt döntendő azon kérdés, váljon e vasút államilag építtessék, avagy engedélyeztessék-e? A minisztérium, — tekintettel arra, hogy e vasút egy világforgalmi vonal lánczszemét képezendi — eddig is követett s a törvényhozás által helyeselt vasút politi­kájával következetesen e vasútnak s szárnyvonalainak államköltségen leendő kiépítését vélte egyedül ajánlatos­nak, s ennélfogva azon előbbi tárgyalásokat, melyek e vasútnak engedélyezése iránt megindíttattak, annál in­kább tartottam megszakítandónak, minthogy épen e tár­gyalások igazolták, hogy az állam e vasút engedélye­zése esetében sem vállalna kisebb pénzügyi koc­káza­­tot, mint a­minőt vállal, ha maga építteti ki azt, s a mellett befolyása e vasút üzletére sem lehetett volna oly annyira minden kétséget kizáró, mint a minő lesz, ha az államilag kezeltetik. Mindezeknél fogva a tárgyalások csupán azon ver­­­senyzők­kel folytattattak, a­kik a vasútnak államköltsé­gén leendő kiépítésére ajánlkoztak. Mielőtt azonban ezen tárgyalások eredményére át­mennénk, szükségesnek tartjuk a szóban forgó vasúti fővonal s­­zárnyvonalairól némelyeket előzetesen meg­jegyezni. A budapest-szabadka-újvidék-zimony-határszéli fő­vonal hossza 342­8 k­m. E fővonal kiindul a m. kir. államvasutak buda­pesti dunaparti épülőben levő teherpálya­udvarából, s egy mellékvonallal összeköttetik az ugyane vasutak fe­­renczvárosi pályaudvarával. A budapesti pályaudvarokon s a Szabadkán az alföldi vasúttal közösen használandó indóházon kívül el fog láttatni a vasút 29 pályaudvarral, melyek közül a zimonyi a vámkezelésre is berendeztetik. E vonal építési és felszerelési költsége 22.579.860 forint. A kalocsai szárnyvonal a fővonalnak kis­kőrösi ál­lomásából indul ki, hossza összesen 30 k­mt., a csatla­kozó állomáson kívül még 3 állomása leend. Építési és felszerelési költsége 1.158,860 frt. Végre a mitroviczi szárnyvonal a fővonalnak „In­dia“ nevű állomásából indul ki, hossza 43,3 k­m, s a kiágaz­ási állomáson kívül még 4 állomással láttatik el. Építési és felszerelési költsége 1.961,280 frt. Ehhez képest a fővonal a szárnyvonalaknak ösz­­szes hossza 416., kim., építési és felszerelési költsége pedig 25.700,000 frt. Ehhez hozzá jön: a) a Szávahid s az e híd biztosítására szükséges partvédművek költsége 950,000 frt. b) időközi kamatok 1.350,000 frt, vagyis összesen 28.000,000 frt osztj. ért. Ezen összegből esik a budapest-zimonyi fővo­nalra a Szávahid fele költségével együtt 24.630,000 frt,­­ a kalocsai és mitroviczi két szárnyvonalra 3.370,000 frt. Tekintve azon körülményt, hogy e vasúton több költséges építmény fordul elő, nevezetesen azok, melyek már az 1880. évi XLII. t.-czikkben elősoroltattak, továbbá, hogy annak egyes részei a Duna folyó áradá­sai ellen biztositandók, s hogy ezen felül mint első rendű vasút a hozzákötött igényeknek megfelelőleg költ­ségesebben állitandó elő s szerelendő fel, s hogy en­nek daczára kilométerenkint csak mintegy 67,300 frtba, vagyis mértföldenkint mintegy 510,000 frtba kerül, a kimutatott költség, melyben már az időközi kamatok is jent foglaltatnak, igen mérsékeltnek mondható, amennyi­jén e vasút összes eddigi fővonalaink közt egyike le­end a legolcsóbbaknak. Minthogy egyébiránt az 1880: XLII. tcz. alapjául szolgált törvényjavaslatunk indokolásában előzetesen jel­zett építési költség, s a jelenleg kimutatott összeg közt nagyobb különbözet mutatkozik, szükségesnek tartjuk, annak előre bocsátása mellett, hogy az említett indoko­lásunk alkalmával a vonalak legnagyobb részéről rész­letes terveink még nem voltak, s így a költségek sőt az egyes munkák sem voltak oly pontosan, mint jelen­leg, előirányozhatók, megjegyzem, hogy az abban jel­zett költségösszegben több oly munkálat még benn nem foglaltatott, mely a jelenleg előterjesztett törvényjavas­latban engedélyezendő költségből fedezendő. Így akkor nem vettük még számba a Budapesten szükséges pálya­udvarokat, illetőleg azok nagyobbítását, a létesítendő műhelyt, a Szávahidat, s az india-mitroviczi szárnyvo­nal összes építési s felszerelési költségeit. Mindezen munkálatok olyanok, melyek engedé­lyezése külön törvényjavaslatban is lett volna kérhető, minthogy azonban azok természetüknél fogva a buda­pest-zimonyi vasúttal összefüggnek, s különben is czél­­szerűbbnek találtatott azok költségeit a fővonal költ­ségeivel egyszerre beszerezni, indíttatva érezte magát a kormány azokat is a jelen törvényjavaslat tárgyává tenni. Visszatérve az e vasútvonalak építésének biztosí­tása tekintetéből folytatott tárgyalásokra, meg kell min­denekelőtt jegyeznünk, hogy a versenyzők részéről be­nyújtott ajánlatok közül már eredetileg a Bontoux Jenő által képviselt bankcsoport ajánlata találtatott legelő­nyösebbnek, nemcsak azért, mert e csoport az állam­­kincstárra nézve a legkedvezőbb feltételek mellett kí­vánt vállalkozni, de azért is, mert a Szerbiában létesí­tendő azon vasutat is kívánta kiépíteni, s kiépítése iránt komoly lépéseket is tett, melynek, mint a budapest­­zimonyi vasút folytatásának kiépítése Magyarországra nézve kiváló fontossággal bir, s mely nélkül a mi vas­­utunk forgalmi s jövedelmezőségi szempontból nagyon alárendelt szerepet játszana. A versenyzőkkel folytatott tárgyalásoknál tehát e bankcsoport volt előnyben, s ennélfogva a többi ver­senyzők ajánlatainak mellőzésével ezzel létesíttettek a főkérdésekre nézve a megállapodások. A szerződés megkötése azonban azon időre lett halasztva, ha ismeretes lesz, vájj­on ugyane bankcso­port bizatik-e meg a Szerbiában létesítendő vasutak épitésével. Ezen vasutak kiépítése s meghatározott időre üz­­­­lete is a legközelebbi időben csakugyan a szóban forgó bankcsoportnak adatván át, s a budapest-zimonyi vasút kiépítése iránti tárgyalásokat újból felvettük, s azok eredményéhez képest az épitési szerződést a cs. kir. szab. osztrák Länderbankkal s a párisi Fives-Lille tár­sulattal f. évi április hó 29-én megkötöttük. Midőn megjegyeznénk, hogy e szerződést a­­ ház irodájában letettük, van szerencsénk azt röviden a kö­vetkezőkben megismertetni. A két bank egymásért jótállva elvállalja a buda­pest-zimonyi fő­ s kis-kőrös-kalocsai és india-mitroviczi szárnyvonalainak teljes kiépítését s felszerelését a követ­kezőket kivéve, melyeket a kormány házilag kiépíteni, illetőleg beszerezni óhajt — ez által jobban látva az állam érdekét biztosítva. Nevezetesen: a) a Szávahidat s a partbiztosításokat a hídnál, mely munkák csak a szerb kormánynyal együttesen s egyetértőleg létesíthetők; b) az alföldi vasút egy vágányának sülyesztését Szabadkán; c) a bútorzatot s egyéb épületi felszereléseket ; d) a forgalmi eszközöket; e) az üzletbe vétel első idejére szükséges anya­gokat ; f) a távírdát s távjelzőket; g) a ferenczvárosi pályaudvar kibővítését; b) a budapesti rendező pályaudvar, és i) a műhely építését. Minden egyéb munkát s szállítást, ideértve a már előbb kiadott alagutakat és zimonyi bevágást is, me­lyeknek vállalkozói a fővállalkozókkal alvállalkozói vi­szonyba lépnek, a fővállalkozók kötelesek 20.750.000 frt átalányösszegért teljesíteni. Némely munkákra nézve, így a Duna-híd oszlo­painak alapozására, a többi összes hidakra, a partbizto­­sításokra, egy szóval olyanokra, melyek előre egész pontosan meg nem határozhatók, ki lett kötve, hogy az esetre, ha e munkákból több teljesítendő, mint a­mennyi a tervekben ki lett mutatva, a többletért előre megálla­pított egységárak szerint fog felülfizetés adatni, mennyi­ben pedig kevesebb válik szükségessé, a megfelelő ösz­­szeg a fentebbi átalányösszegből levonatni. A kormánynak fentartott munkák s szállítások összesen 5.900.000 frtra lettek előirányozva. A fővállalkozókkal egyszersmind a pénzbeszerzés iránt is jöttek létre megállapodások. A kormány ugyanis a szükséges tőkét az állam mai pénzügyi viszonyaira s a pénzpiaci helyzetére való tekintettel legc­élszerűbben 5°/0-as papírban kamatozó adómentes járadékkötvények kibocsátása által vélt be­szerzendőnek, é­s fővállalkozók kötelezve vannak ily kötvényekből a törvény szentesítése után legfeljebb egy hó múlva 12 millió forint névleges összeget az alkudo­zások alkalmával létezett árfolyamnak megfelelő 84°/0 árfolyamon átvenni — az átalány-összegük fedezésére szükséges további mintegy 13 millió forintnyi részt pe­dig 1882. évi junius elején az 1882. évi május havi árfolyam átlagánál (pénzrovat szerint) 2,/2°/0-al ol­csóbban. A fővállalkozóknak havonkint fognak előre meg­állapított fizetési szabályzat szerint részletfizetések adatai. A pálya a következő határidőkben adandó át, megnyitható s üzletképes állapotban, a kormánynak: a) a budapest-szabadkai rész és a kalocsai szárny­vonal 1882-ik évi október 15-én; b) a szabadka-ujvidéki rész 1883. évi május hó 15-én; végre c) az újvidék-országhatárszéli rész és az india­­mitroviczi szárnyvonal a Szerbiával a csatlakozó vas­utak megnyitására megállapított határidőn belül. A fővállalkozók a szerződésben elvállalt összes kötelezettségeik biztosításául 2.000.000 frtnyi összeget kötelesek biztosítékul letenni, melynek felerésze az ösz­­szes vonalak felülvizsgálata után, másik fele része pedig a jótállás alól kikerülő értékek arányában lesz csak visszaadandó. Azonfelül kötelesek a részvonalak megnyitásánál előálló késedelem esetén — késedelmi kötbér fejében minden egyes vonalért naponta 500 frtot — a végha­táridő elmulasztása esetén pedig naponta 6000 frt kése­delmi kötbért fizetni. A törvényjavaslat 6. és 7-ik §§-ban is felsorolt s ugyanígy a fővállalkozókkal kötött szerződésbe is fel­vett bélyeg- és adóilletékkedvezmények indokolásául van szerencsénk megjegyezni, hogy az építési fővállalkozók ajánlatukat már eredetileg ezen kedvezmények feltételé­vel nyújtották be, s így ezen kedvezmények a kincs­tárra nézve az építési tőkének a legvégső határig tett korlátozásában ellensúlyozását találván, a vállalko­zók részéről az építési tőke összegében tett engedmé­nyek által kiegyenlíttetett. A Száva-híd építési vállalkozóinak ugyan a tör­vényjavaslat 8. §. szerint adandó adó-, bélyeg- és vám­­kedvezmény iránti intézkedések Szerbiával lettek ennek kezdeményezése folytán megállapítva olykép, hogy a vállalkozók a kedvezményeket minden államban egyenlően élvezendik. A szerződés érvényes a fővállalkozókra nézve, az aláírás napjától, a kormányra nézve pedig a jelen tör­vény szentesítése után. Végre mi a törvényjavaslat 9. §-át illeti, van sze­rencsénk indokolásul a következőket megjegyezni: Az 1880: XLII. t. sz. felhatalmazta a kormányt, hogy a fővonalból Bajára építendő szárnyvonal létesí­tése iránt az illető vidék érdekeltségével egyezséget kössön Ezen felhatalmazás folytán szükségesnek találta­tott mindenekelőtt tanulmányoztatni, mely irányban lenne legczélszerűbben e szárnyvonal vezetendő. A megrendelt tanulmányozások bizonyították, hogy csak két irány jöhet komolyan combinatióba­­. i. a) a Szabadkáról és b) a kis-kőrös-kalocsai szárnyvonal Keczelen ter­vezett állomásából Bajára. Az utóbbi 47. kim. hosszú vonal rövidebb ugyan, mintegy 10 kilométerrel mint a szabadka-bajai vonal, s Baja városát a fővárossal rövidebb úton is hozná összeköttetésbe, azonban szaggatott teremuma miatt e vonalon az épités drágább, a vasut emelkedései na­gyobbak s igy üzlete költségesebb lenne, s maga a vasut egy kevésbé lakott vidéken vezetne át, mig el­lenben a szabadka-bajai vonal két virágzó kereskedelmi várost kötne össze, s ennélfogva inkább nyújt arra ki­látást, hogy a befektetendő tőkét gyümölcsöztetni fogja. Ajánlatok szereztettek azonban mind a két vonalra nézve, s e tekintetben is előnyben van a szabadkai vo­nal, melyre jóval nagyobb ajánlatok tétettek mint a keczeli irányra. Az érdekeltséggel folytatott tárgyalásokat azonban még nem„ tekinthetjük befejezetteknek, hogy azonban azokat kellő eredményre vezessük, szükséges mikép a vonalirány már most végleg megállapíttassék, s egy­szersmind a kormány felhatalmaztassék, a kijelölt irány­ban a részletes vonal­tanulmányokat megtehetni, miután csak ezáltal juthat azon helyzetbe, hogy e szárnyvonal kiépítésének módja iránt előterjesztését kellő alaposság­gal megtehesse. A budapest-zimonyi vasút kiépítése nemcsak nem­zetközi szerződés által felvállalt kötelezettségünknek, de a nemzet egy régóta nyilvánított köz­hajtásának tár­gyát is képezvén, hogy valósításához teljes erővel s erélylyel foghassunk, szükséges, miszerint arra nézve a kormány a törvényhozástól minél előbb a kellő felhatal­mazásokkal láttassák el — minélfogva kérjük — mikép az ezen felhatalmazásokat tárgyazó törvényjavaslatunkat sürgősen tárgyalni s elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1881. május 2-án. Ordódy Pál s. k. m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter. Gr. Szapáry Gyula s. k. m. kir. pénzügyminiszter. KÖZLEMÉNYEK. A magyar aranyjáradék conversioja. Mihelyt az aranyjáradék conversi­ójáról szóló törvény szentesítve és kihirdetve lesz, azonnal cotirozzák az új 4%-os rentet az összes európai nagyobb tőzsdéken. Budapesten és Bécsben e cotirozás nem fog egy-két napnál több időt igénybe venni. Ha a cotirozás megtörtént, akkor a kibocsátásnak megvan minden előfeltétele. A „Presse“ szerint a rente aláírására vonatkozó feltételeket a hét végén fogja a consortium közzétenni, a kibocsátás maga azonban csak a trónörökös lakodalma után, az ünne­pélyek elmúltával történik meg. Már most annyi bejelen­tés történt a bécsi Hitelintézetnél úgy a belföld mint a külföld részére az uj rentére, hogy az operatio teljes sikerültében alig kételkedhetni, a bejelentéseket nem ve­szik tekintetbe, mert a kibocsátás módozatai ezt kizár­ják. Egyik versió szerint, a­mely a valószínűségre igényt tarthat, az uj rente bevezető árfolyama 91 frt lesz pa­­pírban. Ez aranyárfolyamban körülbelül 77­/a frtnak fe­lel meg, azaz három százalékkal múlja felül az átvételi árfolyamot. Az osztrák aranyrente mai árfolyama 97, te­hát a magyar aranyrente árfolyama a bevezető árfolyam mellett is emelkedhetik még, a magyar és osztrák pa­­pirrente árfolyama között csak négy százalék a különb­ség s a hangulat olyan, hogy e különbség folyton csökken. Fagy. Aradi levelezőnk értesítése szerint ott május 1-én reggel gyenge fagy volt, a­mely azonban sem az őszi vetésekben, sem a reperében, sem a gyümölcsfákban nem okozott kárt. A budapesti tőzsdei tanács a mai napon a követ­kező hirdetményt bocsátotta ki: Vonatkozással a tőzs­dei értéküzleti jogszokások 6. §-ára, ezennel elrendel­tetik, hogy a hó közepén vagy utolsóján leszámítolás által lebonyolítandó ügyletek, két nappal a lejárati nap előtt, és pedig a hó közepén lebonyolítandó ügyletek minden hó 13 án, a hó utolsóján lebonyolítandó ügyle­tek minden hó 28-án, illetőleg 29-én legkésőbb délutáni 7,4 óráig a leszámítolásra bejelentendők. Ha a beje­­­lentési nap ünnep­ vagy vasárnapra esik, azon esetben az ünnep- vagy vasárnapot legközelebbről megelőző hét­köznapon történik a bejelentés. A budapest-zimonyi és a buda­pecsi vasútvonalak építésére szükséges sinek tárgyában közelebb kötik meg a szerződést a magyar és osztrák singyárakkal. Mindkét üzlet igen tetemes, a zimonyi vasúthoz 350.000 mm., a budapest-pécsihez 100.000 mm. sin kell. A szállítás egy­­harmadát a magyar gyárak állítják elő. A magyar általános iparegylet igazgató­tanácsa 1.­ió 2-án tartott ülésében tárgyalta a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot, melylyel megelőzőleg már a közgazdasági és gyáripari szakosztályok együttesen fog­­alkoztak. E szakosztályok fölkérték az igazgató­taná­csot, hogy ez külön beadványban forduljon a képviselő­házhoz, melyben a törvényjavaslat teljes méltánylása mellett annak több irányban kibővítését ajánlja, hogy a hozandó törvény csakugyan buzdító és biztosító hatással legyen a magyar gyáripar tömegesebb s terjedtebb meghonosu­­lására. Az igazgató által e c­élból előterjesztett felirati javaslat némi csekélyebb módosítással egyhangúlag el­fogadtatván, benyújtására Rakovs­zky István ország­gyűlési képviselő úr kéretett föl, egyszersmind elhatá­roztatván, hogy a fölirat kinyomassék s mind a hazai lapoknak szives közlés végett, mind az országgyűlés egyes pártclubjainak több példányban megküldessék, hogy a kérdés iránt érdeklő képviselők,­­ tartalmával megismerkedhessenek s a kérvény tekintetbevételét a házban támogathassák. Szántásverseny és gépkiállitás. A Szécsényvidéki gazdasági egylet 1881. évi május 13-án Szécsényben szántás- s ekeversenyt és gépkiállítást rendez. A szántás­verseny kezdetét veszi 1881. évi május hó 13-án d. e. 8 órakor. Versenytérül a varsányi ut mentén a szécsé­­nyi uradalom tulajdonát képező VII. számú tábla szol­­gáland. A talaj minősége: homokos kötött agyag. Ver­senyre, vezető nélkül (a hármas ekék kivételével) egy pár vonóállat bocsáttatik. A barázda mélysége 12 cm h­atároztatott. Minden egyes versenyző 200 négyszög­öl hosszalakú területet kap versenytérül. A szántásver­senyben nem egyleti tagok is részt vehetnek. Verseny­zés ideje alatt a néző­közönség a versenytértől távolabb tartatik­. A szántásversenyben a bíráló bizottság által kitüntetett első öt díjaztatik, még­pedig: az 1 fő díj 2 arany, a 2-ik díj 1 arany, a 3-ik díj 4 forint, a 4-ik díj 3 frt, az 5-ik dij 2 frt; a következő öt dicsérő ok­mányt nyerend. Az elnyert díjak a helyszínen azonnal kihirdettetnek és kiosztatnak. Az ekeversenyben min­dennemű eke résztvehet. Bírálat alá vétetik: az eszköz könnyűsége mellett annak szilárdsága; a vonóerő nagy­sága; a teljesített munka minősége. Fentebbi feltételek mellett mindennemű gazdasági eszköz versenyezhet. A gépkiállításba mindennemű gép hozható. Kisebb gazda­sági gépek kisorsoltatnak. A kiállítandó gépek, ekék s egyéb eszközök az egyleti titkári hivatalnak minél előbb bejelentendők. A távolabbról érkező versenyzők fogatai­nak ellátásáról az egylet díjtalanul gondoskodik. A 15 évig híven s jó erkölcscsel egy helyen szolgálatban levő cselédek 5. legérdemesebbje tíz forint jutalmat nyer. A gépgyárosok kérvénye. Mint a „P. N.“ értesül, a hazai gépgyárosok között két kérvény köröztetik alá­írás végett, melyek az aláírások eszközlése után a köz­munka- és közlekedésügyi miniszterhez, illetve Buda­pest főváros törvényhatóságához fognak benyújtatni. A miniszterhez intézendő kérvény azt kérelmezi, hogy hasson oda a miniszter, miszerint a vasúti és gőzbe szálló díjak a gyáriparhoz szükséges nyers és félkész anyagokra a fővárosba, nemkülönben a kész iparczik­­kekre a fővárosból a vidékre, különösen iparunk világ­piaczára a keletre való szállításra is a magyarországi vasúttársulatok igazgatóságai által lehetőleg alacsony té­telekben állapíttassanak meg.­­ A főváros törvényha­tóságához intézendő kérvény pedig azt kérelmezi, hogy tekintettel a magyar gyáripar emelkedésére, a gyártás­hoz szükséges nyers­anyagok behozatalánál kövezetvám ne szedessék, illetve ezen anyagok vámmentesen legye­nek behozhatók. A szepesmegyei bányaipar terén, mint a „Gömör­­megyei Lapok“-ban olvassuk, nagy hanyatlás tapasztal­ható : különösen a vasipar pangása következtében a lakosság nagy része keresethiányban szenved s kényte­len részint Salgó-Tarjánban, részint Petrozsényben mun­kát keresni. Ily körülmények közt, és különösen, ha a bánya- és vasipar új életre nem ébred, a szepes megyei bányamunkások kényszerítve lesznek végleg kivándo­rolni. Ezen nemzetgazdaságilag nagyfontosságú bajon az által lehetne segíteni, ha a Szomolnok vidékéről legin­kább kincstári bányákból évenként külföldre fuvaroztatni szokott több százezer mázsa kon-kovand a megyében dolgoztatnék fel. Ez irányban a megye közigazgatási bizottsága már megtette indokolt felterjesztését a kor­mányhoz. Kivételes díjszabás sertésszállitásra. F. évi május hó 1-jével a m. kir. államvasutak dálya-bródi vonalának, valamint pécs-barcsi vasút állomásairól Sopronba szállítandó sertésszállítmányokra nézve kivételes díjszabás lép életbe. Ezen díjszabás példányai a magyar kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában kaphatók. — A f. évi január 1-én életbelépett, fára stb. érvényes kivételes díjszabás 2-dik kiadásban jelent meg, melyben 6,3 méternél hosszabb faküldeményekre nézve uj határozmányok vannak felvéve. Példányok a m. kir. állam­vasutak díjszabási osztályában kaphatók. Kivételes díjszabás sertés szállítmányokra. Folyó évi má­jus hó 10-én Bosna-Bród, Bród, Samacz és Vukovárról teljes kocsi­rakományokban Kőbánya (o. i. v.) és Köbbánya-Hizlaldára szán­­tandó sertés szállítmányok szállítására kivételes díjszabás lép ér­vénybe. Ezen díjszabásban foglalt díjtételekből egyelőre f. év végéig egy és ugyanazon feladó által elszállítandó 50, illetőleg 100 teljes kocsirakomány feladásánál 5, 10%-nyi jutalék fog visztérítés útján folyóvá tétetni. Ezen kivételes díjszabás példányai a m. k. állam­vasutak díjszabási osztályában kaphatók. Az osztrák államvasuttársaság részletes tervet dol­gozott ki magyar másodrendű vasútvonalak építésére s a tervet közelebb a kormány elé terjeszti. A terv 1000 kilométer vasút építésére terjed ki, az előirányozott költség 45 millió forint. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Május 3. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma tegnapi árait szilárdan fentartotta, más gabonanemüek változatlanok. Határidőre a hangulat csendes, asancebúza szeptember­­októberre eladatott 15,000 mm. 10 frt 65 kr, 10 frt 70 és 10 frt 72­/1 kron, este 10 frt 70 kr pénz és áru záródott; bánáti tengeri má­­jus-juniusra elkelt 10,000 mm. 5 frt 95 fr, 5 frt 98 és 5 frt 97 kron, este 6 frt pénz és áru záródott. — Berlinben ma a gabonaárak nem változtak. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. A megnyitás igen lehangolt volt berlini bágyadt árakra, és mivel az a hír keringett, hogy Párisban nagy pénzszűke uralkodik és a legom­­bolyítás nehézségekkel találkozik. Azonban a zárlat felé Parisból mégis nagy szilárdságot sőt hausset jelentettek, a­mi a nehézségek legyőzését bizonyitá, mire azonnal kellemesebb hangulat és áremel­kedés állott be. Magyar aranyjáradék 117.50-ig, Papirj. 93.85-ig, Osztr. hitelr. 341.10-ig (prolongáltan), Leszámitolóbank 155 50-ig szálltak le. A zárlatkor Magyar járadék 117.75-en, Papirjáradék 94.10-en, Osztr. hitelr. 343-on, Leszámitolóbank 156 50-en maradt.

Next