Ellenőr, 1881. június (13. évfolyam, 273-324. szám)

1881-06-10 / 288. szám

HD. évfolyam. — 288. szám. Egyes szám ára : kr. Budapest, péntek, junius 10. ISI. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égési ívre........................................20 forint — kr. Félévre.............................................10. — Évnegyedre........................................5 „ — „ Egy hónapra...................................1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért a’.' előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 23. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, junius 9. Közgazdaságunk 1880-ban. XXIV. Kőszén-termelés. A magyarországi kőszénbányászat a lefolyt évben sem öltött nagyobb mérveket, mint az azt megelőzőkben. A magyar kőszén pusztán a belföldi fogyasztásra van utalva, gyáriparunk azonban távolról sincs annyira kifejlődve, hogy képes volna annyi kőszenet elfogyasztani, amennyit bányáink még korlátolt üzem mellett is előállítani képesek volnának. A magyarországi vasgyárak legnagyobb részének van saját kőszéntelepe, a Dunagőzhajózási társaság s néhány vasúttársulat szintén hasonló kedvező körülmények közt van, az ország északi és keleti részén pedig a fa még mindig olcsóbb, mint a kőszén, ennélfogva a hazai kőszén fogyasztói csak néhány vasút s különösen gőzmalmok, sörfőzők, szeszgyárak és téglaégetők. A fővárosi gyárak eddig leginkább a salgótarjáni és az esztergomi bányákból fedezték kőszénszükségletüket. 1879. vége óta a dunagőzhajózási társaság igen nagy erőfeszítéseket tesz arra nézve, hogy pécsi kőszenének itt piaczot szerezzen s tetemes áldozatok árán végre sikerült a budapesti gyárak egy részét maga számára megnyerni, a mi elsősorban a salgótarjáni kőszénbányászat rovására történt. A kőszénfogyasztás, részint új gyárak létesítése, részint a már meglevők kiterjesztése folytán nagyban és egészben növekedett. A szigorú tél következtében a kőszén-üzlet áremelkedéssel kezdődött, pedig a gyári szén ára 2—4 krral, a szoba fűtésre szolgáló széné mintegy 10 krral emelkedett. A budapesti kőszénbánya- és téglagyártársulat esztergomi kőszénbányájából 1880-ban 621,759 métermázsa kőszenet aknáztak ki, míg 1879-ben 679,201 métermázsa volt a kőszéntermelés. A dunagőzhajózási társaság pécsi kőszénbányájában 1880-ban 4.555,670 métermázsa kőszenet termeltek, míg 1879-ben a kőszéntermelés csak 3.837,963 métermázsát tett, tehát a lefolyt évben 1879-hez képest 717,707 métermázsával tett többet a kőszéntermelés. A koksz-termelés a lefolyt évben 23,866 métermázsáról 139,144 métermázsára, tehát 115,278 métermázsával emelkedett. A briquettgyártás az év vége felé csökkent s az egész évi termelés csak 302,036 métermázsát tett, míg 1879-ben az 348,091 métermázsára rúgott, tehát 1879-hez képest 46,055 métermázsával csökkent. A pécsi kőszénbányaüzem kiterjesztése folytán a bánya munkásainak száma 2538-ról 2753-ra emelkedett s a telep 36 munkásházzal, ezekben összesen 155 lakással bővíttetett. A kőszéneladás 1880-ban 316,130 métermázsával növekedett, melynek legnagyobb része a budapesti nagy iparra esik. A pécsi kőszén piacra most már kiterjed Bécstől kezdve a Duna mentén egész Galaczig, továbbá a Tisza, Száva és Dráva folyók tájára s a magyar, bosnyák és román vasutak legnagyobb részére. Ezeken kívül Fiume, Pola, Trieszt , Karinthia és Stájerország is szintén a pécsi kőszén — az utóbbi két tartomány különösen a koksz — rendes fogyasztói. A Zsilvölgyében levő petrozsényi kőszénbánya múlt évi termelése kerek számban 120,000 tonnára ragy még többet tett volna, ha a vasúti szállítás olcsóbb lenne. A magas tarifák lehetetlenné teszik a zsilvölgyi kőszén kivitelét Romániába s azért pusztán a belföldi fogyasztásra van utalva s a fővárosban az osztravi és a porosz kőszénnel kell versenyeznie. Az erdővidéki bánya-egyesületnek sikerült a „Cailor ferate románe“ nevezetű román vasutak igazgatóságával 2500 tonna barnakőszén havonkinti szállítására szerződést kötni. Az eladási ára loco Predeal IO1/1 frank aranyban, ami ez évben mintegy 420.000 frank bruttó bevételt eredményezett. Ezenkívül 1880. deczember havában még 5000 tonna barnaszenet szállított e társulat a nevezett vasút részére s további 1500 tonnát a magyar államvasutak és magánosok számára. Mivel Romániában mindeddig nem sikerült számbavehető kőszéntelepet találni s a geológiai fekvés szerint nem is igen valószínű, hogy ilyet találjanak, a 4 négyszögmértföldre terjedő köpecz-baróti kőszéntelepre Erdélyben igen szép jövő vár, amennyiben Romániában nagy és természetes piacra talál, ahol közelségénél fogva a versenyt is biztosan megállhatja. A Münich, Jaulus és Hoffmann czég tulajdonát képező baglyasaljai kőszénbánya múlt évi termelése 884.860 métermázsát tett, szemben az 1879. év 750.880 métermázsa kőszén termelésével. Végül e helyen kell megemlékeznünk azon új robbantó anyagról, mely a kőszénbányászatot hivatva van jelentékenyen megkönnyíteni. Ez az u. n.: „Carbo a z o tineu, melylyel több helyen, úgy kőszénben, mint kemény kőzetekben sikerült robbantási próbákat tettek. Nagy előnye ennek, hogy sokkal olcsóbb mint a jelenleg használatban levő nytroglycerin s teljesen veszélytelen, tárgyalta azt az igazgató választmány, s egész terjedelmében elfogadta azzal, hogy ily értelemben fog felterjesztés létetni a pénzügyminisztériumhoz. A kertészeti szakosztály jelentése a gyümölcs- és konyhakertészeti kiállításra vonatkozólag felolvastatott, abból kitűnik, hogy dr. Kemény Gábor miniszter e kiállítás védnökségét elfogadta, egyben a mondott szakosztály a kiállítás programmját is bemutatja, mely szerint különféle kiállítók részére arany, ezüst és bronzérmek s az állam által nyújtandó jutalomdíjak fognak kiadatni. A kiállítás tárgyai minden gyümölcs, szőlőt kivéve, konyhakertészeti termények, aszalt, czukrozott gyümölcs, kertészeti műszerek, ágy tanszerek. Október 3-án esti 6 óráig a Köztelekről elviendők. Meghatározza a programm a kiállítandó tárgyak mennyiségét. A kiállítás helye a „Köztelek“. A bíráló bizottság szept. 29-kén alakul, a díjak október 3-án hirdettetnek ki, a dijak csoportonkint fognak kiadatni. A kiállítás 30 kv díj mellett látogatható. Megnyittatik a kiállítás okt. 1-én s bezáratik okt. 3-án esti 6 órakor. Az igazgató választmány e programmot egész terjedelmében elfogadta. Korizmics László indítványozza, hogy a kiállítási bizottság már ma választassák meg, a jury megválasztatását későbbre halasztván, egyben indítványozza, hogy b. Kemény miniszter, ki ugyan a szakosztály felkérésére elfogadta a védnökséget, az igazgató választmány részéről is, hozzá intézendő levéllel keressék meg, hogy e védnökséget fogadja el. Mindkét indítvány elfogadtatván, a bizottságba beválasztottak: Dorner Ede, Morócz István, Ordódy Lajos, Vilrásy Pál, Máday Izidor, Girokuty Ferencz, K. Lipthay Béla, Vigyázó Sándor és Birly Lajos. Az országos gazdaszövetkezet által hozott több rendű határozat, melyet olvasóink már ismernek a szövetségi gyűlésből, az illető gazdasági szakosztályhoz utasittatott, mely azt már tárgyalja is s igy a választmány egyszerűen tudomásul veszi. Ezek után előterjesztetett a nevelésügyi szakosztályban Weisz B. F. által tett amaz indítvány, hogy az iskolai takarékpénztári szervezések körül érdemet szerzett tanítók díjazására 1500 frtot kérjen az egyesület a közgazdasági minisztertől. Az elnök indítványára kimondatott, hogy elvileg elfogadja a Weisz indítványát a választmány, előbb azonban magánúton fog kérdés tétetni a miniszter úrnál s csak azután fog kérvényezni, ha a kérdésre biztató választ kap; egyben elfogadtatott Gagóczy abbeli indítványa is, hogy az ország takarékpénztárai szólittassanak fel, hogy e jutalmakhoz adakozással járuljanak. A tenyészmarhavásár eredménye bejelentetvén, az tudomásul vétetett. A bélyei uradalomba való kirándulásra nézve jelenti Korizmics, hogy az illető uradalom junius derekán óhajtja a kirándulást, a küldöttség körülbelől 12 egyénből fog állani, s hoszszasabb ideig fog kint lenni az uradalomban; eddigelé 24 egyén kéretett fel a küldöttségbeni részvétre, s ezek közül ma már 13 egyén jelentkezett; ezen jelentkezők tehát mint küldöttség ma elválasztatott, s felszólitandók lesznek, hogy értekezletre jöjjenek össze. A kirándulás napjául pedig kitüzetett július 4 ., hétfői nap. A kirándulási küldöttség tagjai következők: gr. Károlyi Sándor, gr. Keglevich István, gr. Zichy Nándor, Bujánovics Sándor, Nádassy Kálmán, Jeszenszky Ferencz, Dávid Alajos, Niki Mihály, Karsai Albert, Tormay Béla, Kvassay Jenő, dr. Lederer Sándor, Ordódy Lajos s az igazgatóság részéről vagy Korizmics László, vagy dr. Zichy Nándor fognak a küldöttséggel utazni. Korizmics előadja, hogy Horvátországból néhány gazdasági akadémiai tanuló tanárjuk kíséretében fog a fővárosba érkezni, tanulmányt szerzendők, s felkérték a gazdasági egyletet, hogy járjon kezükre, ennélfogva kéri a választmányt, hogy intézkedjék ez irányban. A választmány a vezértitkárt bízza meg az ifjak kalauzolása s egyéb teendőkkel. A bizományi üzletre nézve dr. Darányit kérte fel, hogy szerződési tervezetet kidolgozni szíveskedjék, mire nézve Darányi megbízásának eleget tévén, bemutatja a bizományi üzlettel megbízott céggel megkötendő szerződés tervezetét, mely teljesen elfogadtatott elvileg, de egyelőre a választmány felette nem határoz, mert tekintettel a 10 évi időtartamra, melyre a szerződés köttetni fog, s az ezzel járó felelősségre, minthogy az egylet tagjai nem ismerik még eddig a tervezetet, előbb kinyomatni, s az egyleti tagokkal közöltetni fog a tervezet s azután fog felette tárgyalni. Ezután még néhány jelentéktelen folyó ügy intéztetett el s ezzel az ülés eloszlott. Nemzetközi phyiloxera-congressus Bordeaux-ban. A bordeauxi kereskedelmi kamara, a girondei főtanács, a bordeauxi községtanács, a gironde megyei gazdasági és kertészeti egyesület kezdeményezésére f. évi szeptember 5-én Bordeauxban nemzetközi phylloxera-congressus fog tartatni. A phylloxera-kérdés mai napság különösen Francziaországban egyike a legéletbevágóbb közgazdasági kérdéseknek. Francziaország 2.200.000 hektár szőlőterületéből ugyanis, amely évenként 60 millió hektoliter bort ad, 1600—1800 millió frank értékben, jelenleg már 500,000 hektár van teljesen tönkretéve és mintegy 600,000 hektár erősen megtámadva, ami több mint 300 millió frank veszteséget képvisel. E körülmény eléggé megmagyarázza azon lankadatlan erélyt, melyet Francziaország a phylloxera elleni küzdelemben kifejt. Ennek a kifolyása a Bordeauxban tervezett nemzetközi phylloxera-congressus is, melynek hármas czélja van, u. m.: 1. Megvitatni és megállapítani a phylloxera elleni védelmi eszközöket; 2. népszerűsíteni az erre vonatkozó eredményeket; 3. kikutatni azon módokat, amelyek segélyével pl. pénzügyi úton siettetni lehetne a szőlők újjáalkotását. A Francziaországban és a többi államokban néhány év óta eszközölt kísérletek reménylem engedik, hogy a congressus határozott megállapodásokra fog jutni. Hogy ez biztosan eléressék, szükséges, hogy a legtekintélyesebb tudósok és borászok nyilatkozzanak. Ez a bordeauxi congressus czélja. A congressus bizottságának tagjai: A. Lalande elnök, P. A. Labrunie, Henri Balaresque vezértitkár, Ferbos, Dezermeris, C. Landre, dr. Plumeau alelnök, Lespiault, Fourcade pénztárnok, G. Richer alelnök, F. Régis, dr. Mire, J. Daurel Escarpit, Bernéde. Phylloxera-lepett szőlők irtása. Azon phylloxeralepte szőlőket, melyek csak néhány év óta vannak megtámadva, tehát aránylag csak kisebb területet foglalnak el, a múlt év folyamában megkezdték kiirtani. Szakközegek felügyelete alatt a talajt szénkéneggel ismételve mérgezték s az a nélkül is már veszendő tőkéket levágták és elégették. Bármily pontosan hajtották azonban végre az inficiált szőlők kiirtását, nincs kizárva annak lehetősége, hogy a talajban egy-egy pete, vagy rovar megkímélve ne maradt volna. — Ily esetleg visszamaradt pete vagy rovar azonban, ha közelében szőlőtőt, vagy ép gyökeret — tehát táplálékot talál, azon tovább szaporodik és az alig elfojtott részt ismét tova terjeszti A végből tehát, hogy ez meg ne történhessék, szükséges egyrészt, hogy a kiirtott területekben mutatkozó minden újabb szőlőhajtás időnként kiirtassék, mi legkevésbé veszélyes módon úgy történik, hogy a hajtások egyszerűen levágatnak és ott a helyszínen szalmával vegyest, vagy petróleummal leöntve elégettetnek. Másrészt azonban az irtott területen szőlőnek ültetése — legyen az akár európai, akár amerikai ellenálló fajta — meg nem engedhető. Ugyanazért a földművelési miniszter még annak idején elrendelte, hogy a hatóságok az irtott területre folytonosan felügyeljenek, hogy az azon mutatkozó szőlőhajtásokat az érintett módon kiirtassák és tudtára adatta az irtott területek tulajdonosainak, hogy az irtott területeken szőlőnek ültetése egyelőre szigorúan tiltatik, mindaddig, míg erre a minisztérium esetről-esetre külön engedélyt nem adand. A hatóság megengedheti, hogy e területeken más gazdasági növények műveltessenek. A miniszter a hatóságot felelőssé teszi az iránt, hogy a szőlőültetés iránt kimondott tilalom felett szigorúan őrködjék és kimondja, hogy a jelen rendelet ellen vétők irányában az 1880. II. t. sz. által kiszabott eljárás egész szigorral alkalmazandó. Az államjegyek forgalmi összege 1881. évi május hó végével a következő volt: a tulajdonképeni államjegyek összege 1 forintosokban 52,555.059 frt, 5 forintosokban 101,159170 frt, 50 forintosokban 168,471.250 frt. Összesen 322,185.479 frt. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint, a sóbányákra bekeblezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 89,813.697 frt 50 kr. Összesen 411,999.176 frt 50 kr. A magyar jelzálog hitelbank az 1880-ik üzleti évben, midőn még az eredeti csekély részvénytőkéjével dolgozott, minden költségek és jutalékok levonása után 39 199 frt 19 kr tiszta nyereményt mutat fel, melynek mikénti felosztásáról a legközelebb egybehívandó közgyűlés fog határozni. A bank által záloglevelekben kiadatott jelzálog kölcsönök 1880. végén 1.504,655 frtra rúgtak (az előző évben 1.234,784 frtra.) Fedezve 6.396,755 frt értékű jelzálog által. A bank fennállása óta összesen 3.774,600 frt erejéig bocsáttattak ki záloglevelek, melyekből 2.225,400 frt értékű fizettetett viszsza, s sorsoltatott ki, úgy, hogy 1880. év végén még csak 1.549,200 frt értékű záloglevél volt forgalomban. 1881. évi január hóban újból 44,500 frt értékű záloglevél sorsoltatott ki. Már megszavazott kölcsönök fejében 1880. év végén még 177,513 frt értékű záloglevlet kellett kibocsájtani. A német 5 és 20 márkás birodalmi pénztári jegyek bevonása. Bismarck herczeg indítványozta a szövetségtanácsban, hogy a forgalomban levő 5 és 20 márkás birodalmi jegyek összegét — most 40—40 millió márka — szállítsák le 10—10 márkára. Az indokolásban azt mondja Bismarck herczeg, hogy az 5 és 20 márkás jegyek nem kedveltek, a közönség, mint azt a birodalmi bankintézetek legnagyobb része egybehangzóan bizonyítja, nem szívesen fogadja el azokat, és e jegyek rendszerint csakhamar visszakerülnek a pénztárakhoz. A franczia keleti csatorna munkálatai befejezésükhöz közelednek. A csatorna Givetből Sedan és Verdunon át vezet s Troussey mellett szakad a rajna-marnei csatornába. E viziót által az északi tenger a középtengerrel köttetik össze, míg az atlanti-óczeánnal mellékcsatornák képezik az összeköttetést. Németország, de különösen Poroszország és Elszász-Lotharingiára nézve az új csatorna annyiban lesz nagyjelentőségű, amennyiben a belga szénmedencét az egész franczia csatornarendszerrel összeköttetésbe hozza. A keleti csatorna két méternyi mély járatú, míg a német birodalmi csatornák csak 1,60 m. mélységgel bírnak. Őrlött fa, mint alom. Amerikában a lóistállókban őrlött fát használnak alom gyanánt. Az eczélra alkalmazott őrlött fa előnyéül különösen kiemelik, hogy finomabb, mint a fűrészpor, a lovakat kitűnő állapotban tartja, nagy felszivó erővel bir, minden amonnnak veszteséget megakadályoz, és ezért, mint kitűnő trágya nagy értékű. Az őrlött fa New-Yorkban mint alom, nagy elterjedésnek örvend már. Nálunk a fürészmalmok pora nagy halmokban fekszik, s nincs aki hasznát venni tudná vagy akarná. KÖZLEMÉNY. A magyar országos gazdasági egyesület igazgató választmánya ma d. u. 4 órakor gr. Szapáry Gyula elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen mindenekelőtt az újonnan belépett tagok jelentettek be. Ezután a telepitvényesek kérdésében a gazdasági szakosztály által kidolgozott munkálat vétetett tárgyalás alá, melynek 6 főpontja van. E pontok röviden összefoglaltattak sigy etések állása. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, az állandó gazdasági tudósítóitól m. hó 23-tól 29-ig beérkezett jelentései alapján, a gazdasági állapotról a következő adatokat teszi közzé: II. Dunántúli megyék. (Folytatás.) Baranya megye. Mohácsi járás. Őszi és tavaszi vetések jók; tengeri hézagosan kelt; gyümölcs és széna igen kávés várható Szt.-lőrinczi járás. Őszi búza jó; a tavaszi vetések el vannak késve; tengeri most kel; lueternák és rétek jók ; gyümölcstermés kielégítőnek mutatkozik. Pécsváradi járás. Őszi vetések meglehetős jók; tavasziak elkésett állapotban vannak, gyümölcs szépen mutatkozik, szőlő ellenben kevés ; rétek igen jók. Hegyháti járás. Az őszi vetések kivétel nélkül szépek; tavasziak rossz termésre mutatnak ; gyümölcs és szőlő jó termést igér. Siklósi járás. Őszi és tavaszi vetések szépek; tengeri szépen kel; széna kevés várható; a szőlő jó termést igér. ff Somogy megye. Lengyeltóti járás. Őszi búza és rozs jól áll; árpa és zab esőt kívánnak; tengeri kapálás alatt van ; répa hibásan kelt; luezerna kielégítő, szőlő jó termést igér, a gyümölcsben sok kárt okozott a cserebogár; a rétek sokat javultak. N.atádi járás Őszi búza jó, rozs közép termést igér, tavasziakból általában rossz termés várható, tengeri vetése befejeztetett, mesterséges kaszálók jók, a rétek ellenben silányok, a répa már kapáltatik, szőlő és a gyümölcs szép termést igér, a legelő gyenge Szigetvári járás. Őszi vetések alig mutatnak középtermést, a tavasziak sorsa az esőtől függ, tengeri vetés még be sem fejeztethetett. III. Az alföld északi része. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye. Kiskun felső járás. Az őszi búzák gazosak, rozsok általában igen roszak, tavasziak vetése most folyik, gyümölcs meglehetősen mutatkozik, a birkák közül sok elhullott. Felső-pilisi járás. Őszi és tavaszi vetések szépek, a kapásnövények kikeltek , takarmányfélék kitűnők, széna kevés, gyümölcs kielégítően mutatkozik, a szőlő hajtása megkésett. Kecskeméti alsójárás. Búza szép, rozs általában silány, repere, árpa és zab igen szépen mutat, dohányhoz nem sok reményt lehet kötni, takarmányneműek elég szépek , szőlő buján hajtott. Felső járás. A megritkult őszi búzák már bokrosodnak, a repere jó, a rozs igen silány, árpa és zab buján fejlődik, tengeri kapálás megkezdetett, burgonya szép, dohány ültettetik, szőlő szép hajtást mutat, rétek és legelők igen jók. „ Jász-Nagykun-Szolnok megye. Felső tiszai járás. Őszi búza szépen fejlődik, repete középtermést igér, tavasz kalászos még gyenge, tengeri ültetés még nincs befejezve, takarmányrépa most kel, lueterna silány, a legelők viz alatt állanak. Alsó tiszai járás. Búza, repere, árpa és zab vetések szépek, de gazosak, a takarmányneműek szép termést adnak, a répa szép, több helyen kapáltatik. Arad megye: Borosjenői járás. Búzavetések javultak, de csak féltermésre van kilátás; árpa és zab igen silány; tengeri kelésben van ; szőlő jó termést mutat. Aradi járás. Repcze szép termést igér; tengeri vetése elvégeztetett; fatermés kielégítő. Pécskai járás. Őszi vetések különösen a repcze igen szépen fejlődnek; árpa és zab jó növésben vannak; tengeri kelés* késik; legelők viz alatt ▼annak. Borossebesi járás. Búza és repere kielégítőnek mondható ; tavaszi vetések gyengék; tengeri vetés el van késve; a szőlő hajtása kedvezőn haladt. Világosi járás. Búza sokat javult; a rozs virágzik ; árpa és zab nagyon el van maradva ; kapások vetése még befejezetlen ; luezerna gazdag ; legelő igen jó; szőlő szépen hajt; gyümölcs kajszin kivételével sok lesz. (Folytatjuk.) Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — junius 9. Az üzlet jelentéktelen. Magyar öreg nehéz 50—51, fiatal nehéz 53—54, közép 53— 53 72) szedett könnyű 51—53, szerbiai nehéz 51—52 átmeneti, közép 49—50 átmeneti. Az árak páronkint 45 kiló és 4% levonással értetnek. Kérjük lapunk t. barátjait és rendes vidéki tudósítóinkat, szíveskedjenek a vetések állásáról, különösen az időjárás esetleges rosszra fordultáról, azonnal tudósítani. Gazdasági és üzleti tudósítások. Nyíregyháza, június 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Az időjárás még eddig kedvező, a rozs már szépen elvirágzott, a búza nagyobbrészt kalászban van, és ha az idő tovább is kedvező lesz, valahára mégis bő aratásra számíthatunk, mert a kalász elegendő nagy és sűrű. A tavaszi vetemények is meglehetősen fejlődnek, a tengeri, burgonya és répa szépen kikelt és már nagy részét be is kapálták. E héten a dohányültetés is be lesz fejezve, és minthogy ma is jól megázott, tehát reméljük, hogy sikerülni fog. A luez*mna, here és a kaszállók is szépen kecsegtetnek. A terményüzlet mindamellett hogy kevés a kínáló, lanyha, mert az aratás már e hó vége felé megkezdődik. Székesfehérvár, jan. 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A gabonaforgalom az utóbbi hetekben csak nagyon korlátolt volt, nagyobb összegek hiányoznak és a mi keveset a piaczra hoznak csak nyomott áron lehet eladni. A búza ára ismét 20—30-ig, rozs 10—15-ig lejebb szállt. Árpából keveset hoznak de nem is keresik, zab és kukoricza jobban kerestetik. Az árak a következők: Busa 75 kis 12.50 frt, 70- 72 kilós 10.80—11.30 frt, rozs 9 frt 80—10 frt, árpa 7 frt, kukoricza 6 frt, zab 6 frt 10—20 fr. A vetések szépen fejlődnek s a legjobb reményekre jogosítanak, panaszt egyáltalában nem hallani, a repetét, ha az idő kedvező lesz, a jövő héten fogják kaszálni. Ma délután 51, óra után sebes záporesőt kaptunk, miközben kevés jég is esett, remélhető azonban, hogy kárt nem okozott. Arad, junius 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A mai uj aradi hetivásárra behoztak 500 métermázsa kukoriczát, ami 6.40 — 6.50 írtjával kelt el. Behoztak ezenkívül 300 métermázsa búzát s ez 10.80—11.60 frton adatott el a vásáron. Szesz emelkedő; bordó nélkül 32.50—32 76 frt. Nagyvárad, jun. 8. (Az „Ellenőr“ tudósítása) A rég várt eső, mely után ember s állat, s a tikkadó növényzet annyira epedezett, ma kora hajnalban, három s négy óra között, dörgés és villámlás megelőztével megérkezett, s csendes hullájában még folyton tart, úgy, hogy jelenleg 7/s óra között, midőn e sorokat írom, hosszabb esőre lehet kilátásunk. Soha eső alkalmasabb időben nem jött. Cservenka, jun. 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Utolsó tudósításunk óta igen jó idő járt, úgy hogy a vetések nagyon szépen fejlődtek. Néhány nap óta azonban a búzán erős rozsda mutatkozik. Mennyire fog e rozsda fejlődni, azt még nem lehet meghatározni, de annyi bizonyos, hogy a búzának árt. A zab szép ugyan, de az időjárásnak megfelelőleg kicsiny, időről-időre szüksége van esőre. A tengeri jól kelt ki, mindenütt kapálják. A hét folyamán megkezdődik a reperetakarás, az eredmény nem felel meg a várakozásnak. A gabonaüzlet élénk, a napokban elkelt két hajóteher zab bécsi számlára 6.05 frton és 3000 mmizsa 71—72 klgos buta 11.20—50 frton. A tengeri ára 5,40—50 frt, takarmányárpa 6 frt. A gyapjunyirás be van fejezve, a mosás jól sikerült, néhány tétel már elkelt 110—115 frton .____________ Vásári tudósítások. Budapesti lóvásár jun. 9-én. A mai napon tartott heti lóvásár egészben véve nem ért semmit. — Vevő kevés, eladó azonkép csekély, mindössze is 260 db való felhajtással tölté be a vásárt. — Ebből átíratás mellett eladatott 55 db. Uj lólevél mellett 20—25 db ló. Mely is leginkább csak közönséges mezei munkára való lovakból illván, nehány darab jobbféle könnyű ló csak csekély részben volt látható. — Az előbbieknek ára 10 írttól 80—100 írtig, az utóbb emlitetteké 50—160 írtig adatott vevődött. — Az idő nagy fergetege szétkergette nagy részben 12 óra tájban a vásári közönséget, melynek nagyobb volt a szele, mint az utóhatásos jótékony eső, mely csak inkább kellett. Budapesti marhavásár. Junius 9-én felhajtatott összesen 1114 darab nagy és 495 darab apró marha. Ebből eladatott: 11 db bika, darabja 57—141 frtig ; 690 db ökör, párja 200—340 frtig; 320 db vágó tehén, párja 150—270 frtig; 96 darab fejős tehén, dobja 80—179 frtig; 1 db bivaly, párja 160—225 frtig; 495 db borjú, darabja 9—28 forintig; a bárány párja 5 forinttól 8 forintig. A birka párja 9 frttól 15 frtig. — Ökörhus 100 kilogr.-ja 49.60—62 forint, tehénhus 100 kilogr.-ja 46—50 frt, borjúhús 100 kilogr.-ja 60—86 frt, bivalyhus 100 kilogr.-ja 43—46.50 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 68—70 frt, sertészsír 100 kilogr.-ja 70—72. Budapesti áru- és értéktőzsde. Junius 9. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma csak 10 krral olcsóbban volt eladható, malmaink mintegy 15000 mmázsát vásároltak. — Más gabonanemüek változatlanok. Határidőre a hangulat szilárd, asancelouza szeptember októberre elkelt 2500 mm. 11 frt 1 kr, 2500 mm. 11 frt 3 kr, 2500 mm. 11 frton és 2600 mm. 10 frt 98 kron, este 11 frt pénz, 11 frt 5 kr áru záródott . Bánáti tengeri júniusra elkelt 2500 mm. 6 frt 38 kron, 5000 mm. 6 frt 40 kron és 2500 mm. 6 frt 41 kron; juliusaugusztusra eladatott 2500 mm. 6 frt 45 kron és augusztus-szeptemberre 2600 mm. 6 frt 60 kron. — Oláh tengeri junius-augusztusra elkelt 2500 mm. 6 frt 45 kron. — Usancezab Győrben átvéve szeptember-októberre 6 frt 62 kr áru. — Káposzta-repcze augusztus-szeptemberre elkelt 1500 mm. 12 frt 621/, kron. Értéktőzsde. Esti tőzsde. Kissé kedvezőbb helyzetről van alkalmunk tudósítani, miután Berlinből és Frankfurtból javult árjegyzéseket jeleztek. Magyar jár 117.17, Uj ar. jár. 91.10 és Papiryír. 91.20-ig emelkedtek. Osztrák hitelr. 349.20-ról 351.60-ig. Magy. hitelr. 353-ra javultak. A forgalom is jóval élénkebb volt, és a hangulat megszilárdult. Budapesti hajóforgalom június 7—8-ról. A Duna balpartján a következő vízi járművek kötöttek ki: u. m . Weisz Jakab m. h. „Jusztina“ 1755 mm. búza, 35 mm. tengeri Új-Becséről. — Weisz Jakab m. h. 2050 mm. búza, 100 mm. tengeri T.-Becséröl. — Erdensohn A. m. h. 2500 mm. búza Körösről. — Luczenbacher Pál nt. m. h. 326 köbm. tűzifa Sz.-Újfaluból. — Lasics Miklós m. h. „Maximilian“ 3533 mm tengeri Becskerekröl. — Győri gőzhajótársaság 16. sz. uszályhajója 3008 mm. kukoricza N.-Becskerekről. — Csik József m. h. „Nándor“ 2540 mm. cement-mész Bihassinból.— Heim Brodárius h. h. 150 mm. búza, 30 mm. zab, 5 mm. kenyér Újfaluból. — Mészáros Máté m. h. „Juliska“ 380 köbm. tűzifa Verőczéröl. — Lasics Miklós uszályhajója „Szlevia“ 2200 mm. búza, 1100 mm. zab Becskerekről.