Ellenőr, 1881. október (13. évfolyam, 492-548. szám)

1881-10-01 / 492. szám

XIII. évfolyam. — 492. sz. ELLENŐR. Budapest, szombat október 1. 1881. nyilatkozott, hogy a Francziaországgal kötendő kereskedelmi szerződés tárgyalása rendes folya­matot vesz. Az angol meghatalmazottak azonban Londonba fognak utazni, hogy a kormánynyal értekezzenek. Az „Agence Havas“ jelenti Tripolisból, hogy újra török csapatokat szállítottak partra. Az itt elhelyezett török katonák száma megha­ladja a 12.000-et. A levél bonyodalmak kitöré­sét jelzi. A porta felelős a zavargásért, melyek oly nagy haderő küldése következtében, da­czára a többszöri intésnek, netán ki fognak törni. Grévy köztársasági elnök szerdán tér vissza Párisba. — A parliament összehívását október 29-re tűzték ki. Páris, szept. 30. (Eredeti távirat.) Grévy Abert algériai kormányzó utódja kír szerint Chanzy tá­bornok lesz, aki nem sokára el is fog utazni Algériába. Timis, szept. 30. (Eredeti távirat.) Néhány nap óta ostromló ágyukat szállítanak partra Golettában. A Kairuán ostromlására kiszemelt csapatok egy része ma indult el. A franczia csapatok Kef, Zaguán és Szu­sza felől nyomulnak e város ellen. A siker nem mond­ható biztosnak, mert a francziák ereje csekély. Konstantinápoly, szept. 30. Tissot franczia nagykövet sürgős lépéseket tett a portánál a kho­­lera terjedését megakadályozó rendszabályok ér­dekében. Erzerumból szept. 28-iki kelettel jelentik, hogy Tsaugri környékén földrengés volt. Több ház és minaret összedült. Tizenkét ember részint életét veszte, részint sérülést szenvedett. Bukarest, szept. 30. (Eredeti távirat.) A román kormány elhatározta, hogy a nemzet­közi Duna-bizottságon kívül semmiféle hatóság­nak sem enged befolyást gyakorolni a Dunára. Románia indítványozza, hogy mondassák ki a nemzetközi bizottság állandósága és bizassék meg, hogy a parti államok biztosaival egyetértve dol­gozzon ki szabályzatot a Dunának vaskapu­­galaczi részén való hajózás rendezése végett. E szabályzat összhangzásba hozandó a Duna torko­latára nézve érvényes szabályzattal. Új elvek al­­kalmazását csak congressus rendelheti el; a nem­zetközi Duna-bizottság magában nem szervezhet új hatóságot a Duna fölött. A román kormány imént említett nézeteit körjegyzékben tudatta kül­földi képviselőivel. Bukarest, szept. 30. (Orsz. Ért.) A király tegnap fogadta Sinaiban Bratiano miniszterelnököt, s tekintettel megrongált egészségére, azt ajánlotta neki, hogy teendői elvégzésére válaszszon segítségül társat; erre nézve valószínűleg Kantacuzeno György fog kiszemeltetni. Jozefin herczegné, a királyné édes­anyja, néhány napra látogatóba jön Bukarestbe. Róma, szept. 30. (Eredeti távirat.) Azok a hírek, melyeket három héttel ezelőtt Ausztria-Magyaror­­szág és Olaszország uralkodójának találkozásáról közöl­tek a lapok, teljes alappal bírtak. A danzigi intermezzo következtében azonban elnapoltatok a végleg megálla­pított terv, de most és pedig a kormánykörökben is­mét komolyan emlegetik az elejtett terv végrehajtását. Róma, szept. 30. A kormány táviratot kapott a Melbourneban székelő olasz consultól, hogy a megfe­neklett „Európa“ hajót szept. 22-én ismét megindí­tották. München, szept. 30. Országgyűlés. Az előter­jesztett költségvetés 5 millió hiányt mutat fel, melynek fedezésére 20­-08 adófelemelést tervez a kormány. Innsbruck, szept. 30. Tartománygyűlés. A conservativ többség heves vita után elfogadta azt az indítványt, hogy az autonómiával bíró tiroli városokban terjeszszék ki a lelkipásztorsággal foglalkozó papság választó­jogát. Lemberg, szept. 30. A tartománygyűlés elfogadta a Lembergben felállítandó orvosi tanszékre vonatkozó határozati javaslatot. Velencze, szept. 30. A földrajzi kiállítást ünnepé­lyesen berekesztették. Szeged, szept. 30. (O. É.) Szende Béla honvé­delmi miniszter október 9-én jön választói körébe. Fo­gadtatására készületek léteznek. Kolozsvár, szept. 30. (Orsz. Ért.) A mai lóverse­nyen a „Hölgyek diját“ Teleky Géza gr. „Tuli­pánba, a 4000 frankos államdijat Sztáray János gr. „Dagmár“-ja, a „lovar-egylet“ (akadály-verseny) diját Merhal hadnagy „Jack“-ja, a harmadosztályú állam­dijat Wesselényi Miklós „Piros Panná“-ja és az eladó verseny (egyleti) diját Teleki Géza gr. „Tuli­­pánira nyerték. Kolozsvár, szept. 30. (Orsz. Ért.) A mariseli biró házában elkövetett rablógyilkosság elkövetői közül tizen­hatan le vannak tartóztatva. Négy közülök vallott. P­é­­terffy vizsgálóbíró ma ismét megjelent a helyszínen a további nyomok kutatása végett. Valószínűnek látszik, hogy az elrablott összeg nagy része megkerül. Közgazdasági táviratok: IL3*atd*SHle. Berlin, szept. 30. A r a t ii zb d e. (Zárlat.) Búza szeptember-oke­­tóberre 237.50, április-májusra 229 50 m. per 1000 kig. Rozs hely­ben kész ára 192.— m., szeptemberre 19.10 m., szeptember-októ­berre 187.50 m., április-májusra 172.— m. per 1000 klg. Zab szep­tember-októberre 146.50 m., április-májusra 146.— m. per 1000 kig. Repereolaj helyben kész ára 53.70 m., szept.-októberre 63.40 m., ápril-májusra 55.80 m. Spiritus helyben, kési áru 59.50 m., szeptemberre 59.50 m., szeptember-októberre 57.70 m­., április­­májusra 54.30 m. Stettin, szept. 30. Á r u t 8 z s d e. (Zárlat.) Búza szeptemberre 241.—, m., április májusra 231.5 m., per 1000 kig. Róza szept.­­októberre 189.50 m., okt.-novemberre 182.50 m., ápr.-májusra 171 m. Repezeolaj szeptember-októberre 54.50 m., április-májusra 66.20, m. Spiritus helyben készáru 57.80 m., szeptemberre 6150 m., szeptember-októberre 66.90 mr­., április-májusra 53.60. R e­p c­z * szep­tember októberre 250.— m. per 1000 klgr. Köln, szeptember 30. Árutőzsde. (Zám­.) Búza novemberre 25.— márka, márcziusra 1882. 24.30 márka per 100 klgr. Rozs novemberre 19.10 m., márcziusra 1882. —.— m. per 100 klgr. R­e­p­­ereolaj helyben 3000 m., októberre 28.60 m., májusra 29.30. Páris, szept. 30. Árutőzsde. (Este.) Búza szept.-re 32.90, októberre 32.90, novembertől 4 hóra 33.—, első 4 hóra 33.— frk per 100 kig. Liszt kilencz márkás szeptemberre 68.50, októberre 68.80, novembertől 4 hóra 69.60, első 4 hóra 69.75. Repezőolaj szep­temberre 79 25, októberre 79.—, nov.­deczemberre 79.75, első 4 hóra 80.— stk. Bassz szeptemberre* 66.—, októberre 65.75, nov.-deczem­­berre 65.— frfe, első 4 hóra 66.—. Búza, szesz, olaj szilárd, liszt csendes. Értéktőzsde. BÓCS, szept. 30. (Eredeti távirat.) A mai előtőzs­­dének a könnyű értékesítés, és az idegen bankok kedvező jelentései havasó hangulatot adtak. Hitelrész- ■ vényeket és négyszázalékos magy­ar aranyjáradékot­­ emelt áron vásároltak. Magyar leszámítoló bank Rudolf­­vasút és Lombard keresett papírok voltak. Élénk ke­resletnek örvendtek a salgó­tarjáni kőszénbányarészvé­­nyek, járadékok szilárdak, valuták változatlanok. A déli tőzsde még jobban emelkedett árakkal működött. A számos értékesítések kissé lehangoltak, amit a Nord­­westbahn-papírok éreztek meg legjobban, de a hangulat zártakkal ismét helyre állott. 2 óra 15 perc­kor jegyeztünk: Osztr. hitelrészvény 370.20, Magyar hitelrészvény 363.50, Anglo 160.10, Unió 152.40, Bankegylet 144.30, Osztrák földhitelr. 239.—, Osztrák-magyar bank 834.—, Innerbergi 130.—, Prágai vasipar 217.75, Papírjáradék 76.87—, Ezüstjáradék 77.80, Osztrák aranyjárad. 94.90, Magyar aranyjáradék 113.20—, Magyar papírjáradék 90.05, 5% rente 94.50,4% rente 91.25, Magyar sorss. 123.50, Tiszai sorsjegy —.—, Napoleon-arany 9.34—, Alföld 176.50, Gőzhaj­­társaság 591.—, Erzsébet pálya 217.50, Pécs-barcsi vasút —.—, Galéziai vasút 325.—, Kassa-oderbergi v. 150.50, Lemberg-csernovitzi 182.50, Lombardok 163.75, Lloyd 642 —, Északi vasút 2360.—, Északnyugati 234.50, Elbevölgyi vasút 260.—, Erdélyi vasút 169.50, Osztrák államvasút 359.50, Tiszai 246 50, Tramway 187.50, Magyar­gácsországi 168.50, M. észak­keleti 169.—, Magy. nyugati 173 50. Ferencz­ József pálya 194.50, 1860-as —.—, Bécsvárosi sorsjegyek —. BéCS, szept. 30. (Eredeti távirat.) 9 órai zárlat. Az üzlet élénk. Osztr. hitelr. 368.50, Papirj. 76.82. Berlin, szept. 30. Tőzsdetudósítás. Játékpapirok, bankok élénkek, vasutak, külföldi fondok kedvezőek. BéCS, szeptember 30. (Magyar ért. zárlatja.(Magyar földtet term. kötv. 98.50, Magyar vasúti köles. 133.75, Erdélyi föld. kötv. 97.50, Magyar hitel 363.75, Magy. záloglevél 102.—, Alföld 176.—, Erdélyi ( vas. 169.—, Magy. észak­keleti vasút 168.75, Magy. kel. vas. 96.50,­­ Kel.­vasuti elsőbbs. kötv. 91.—, Magyar sorsjegy 123.50, Tiszai vasút 247.25, Szőlődézsm. 94.50, Masty. földhitel —.—, Magy. leszá­mít. bank 130.—, Aranyjáradék 118 25, Kassa-Oderbergi vasút 150.—, Tiszavölgyi sorsj. 113.10, Magyar papirj. 90.05. Bécs, szept. 30. (Osztrák ért. zárlatra.) Osztrák hitelrészvény 370.—, ’Angol-osztrák 160.—, Lombard 162.50, Államvasut 369.50, Aranyjáradék 94 90, Napoleond’or 9.351 Londonra 117.70, Papirjá­radék 76.90, Galicziai 326.50, Hitelsorsjegy 179.—, 1864-es 172.50 Német bankhelyek 57.60, 1860-as 131.50, cs. királyi arany 6.59, Frankfurt —.—, Tütröksorsjegy 25.—, Nemzeti bank 831.­— Ezü­st járadék 77-80. Szilárd, BfcCS, szept. 30. (Magánforgalom.) Hitelrészvény 368.50, Angol­osztrák —.—, Magj.. hitelr. — —, Államvasut —.—, Lombard —, Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. —.—, Napoleond’or —.—, Járadék 76 85, Unió —.—, Galicziai 324 50, Osztr. ar. jár. —.—, Magy. papirj. —.—. 4°/0 m. aranyj. —, Elgyöngült. Páris, szept. 30. (Zárlat.) 3% Évjárulék 84.50, 5% Évjárulék 116.17, Törlesztési évjár. 8670, Osztr. államvasut 776.—, Lombard 357, Földhitel 927, Magyar jár. 103.—, Osztrák aranyjáradék 83.60, I­I. vasúti kölcsön 290.—, Magyar jelzálogbank 545.­ Bécsi Unió­­bank —.—, 4°/6-os magyar aranyjáradék 79.25. Tartva: Bornin, szept. 30. (Zárt.) Papirjáradék 66.80,Ezülstjáradék 68.30, Magyar járadék 102.30, M. kincs, utalv. —.—, 1877. 10 mill. köles. —.—, K. vas. elsőbbs. kötv. —. —, Hitelrészvény 646.—, Államvasut 627.—, Lombard 283.50, Galicziai 141.40, Kasea-Oderbergi 65.—, I Romania 1­62.10, Orosz Papírpénz 219.15, Váltóárt. Bécsre 171 a0, Utótőzsde —----Magy. papirj. 77.75. Osztrák papirj. 81.75. Magyar 4%-os aranyjár. 79.20. Berlin, szept. 30. Utótőzsde. Hitelrészvény 645.50, Államvasut 626.50, Lombard 283.50, Galicziai —.—, Orosz papírpénz —.—, Szilárd, Frankfurt, szept. 30. (Zárlat.) Papirjáradék 66.50, Ezüstjáradék 1­67.18, Osztrák aranyjáradék 82.18, Magyar aranyjáradék 102.15, Osztr. hitelvászv. 321.37, Osztr. bank-r. 719.—, Osztr. államv.­részv. I 312.27, Galicziai 282.75, Lombard 140.25, Erzs. nyugati vasút 188. — , I Magy. Galicz. vasút 145 76, Tiszav. vasúti klsőbbs. —.—, Váltóárf. Bécsre 173.—, Magyar papír jár. 77.93, Osztr. papirj. 82.37, 4­­,% földhitelzáloglevél 81.% Utótőzsde 321.62, Szilárd Frankfurt, szept. 10. (Esti zárlat.) Papirjáradék —.—, Ezüst­járadék 66.75, Osztr. ar. jár. —.—, Magy.­ar. jár. —.—, Osztr. hitelr. 319.87, Osztrák bank-r. —.—, Osztr. államv.­rész. 311.50, I Galicziai 281.75, Lombard 139 Erzs. nyug. vasút —.—, Magyar I Galicz. vas. —Tiszav. vasúti elsőbbs. —, Váltóárf. Bécsre I —.—, Magy. papír —.—. Meglehetős szilárd. Az ELLENŐR előfizetési ára esti és reggeli lap együtt: Egész évre . . . . 20 frt — kr. Félévre..................10 „ — „ Negyedévre .... 5 „ — „ Egy bóra .... 1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért 1 frt jár negyedévenként. Kérjük t. olvasóinkat, miszerint az előfizetést mi­előbb megújítsák, nehogy a lap vételében késedelmet vagy fennakadást tapasztaljanak. h­írek. Szeptember 30. — Mai mellékletünk tartalma a következő : Deák szobra. (Levél a szerkesztőhöz. X.­X.) Országos könyvkiállítás. (Felhívás.) — Tárcza: Romola. (Regény. Irta George Elliot.) — Hírek. — Iro­dalom, színház és művészet. — Törvényszéki csarnok. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Színházak. — Budapesti és bécsi tőzsdék. — Mária Valéria főherczegnő tánczórábról a főher­­czegnő tánczmestere, Müller Lajos ur a „Fővárosi Lapokéban a következőket írja: „Rónay Jáczint püs­pök, ki, mint tudjuk, oly nagy gonddal s a legmagya­­rabb szellemben vezette a kis főherczegnő nevelését, figyelmeztetett, hogy a királyné ő felsége a leggondo­sabb édes anya s bizonyosan személyes megjelenésével is szerencséltetni fogja óráimat, saját szemeivel szer­­zendő meggyőződést kedvencz leánya tanulásáról, így is történt. Óráim rendesen d. u. öttől hatig tartottak s a királyné az első órákban öt perczc­el hat óra előtt jelent meg rendesen a szalonban, hol a gyakorlatok folytak, és szokott kegyességével pár kérdést intézve hozzám a tanításra vonatkozólag, leányával együtt távozott az ud­vari ebédre. A kis főherczegnő az első órától a legfigyel­mesebb s ügyesebb tanulónak bizonyult. Az első szóra felfogott mindent s egy látás elég volt, hogy bármily nehéz lépést vagy meghajlást kifogástalanul utánozzon. A királynő ő felsége mindig nagyobb érdekkel kísérte leánykája fejlődését, s több-több időt töltött a tanórá­kon. Különösen emlékszem egy kedves epizódra, mely a legszebb színben tünteti fel anyai gondosságát. Nagy udvari ebéd volt kitűzve hat órára, s a királynét dolgai félhatig egészen igénybe vették. Alig maradt ideje átöl­tözni s megfésültetni magát az ebédhez. Hogy a kis főherczegnő tánczóráján mégis jelen lehessen, a szom­szédos szalonba rendelte a fésülőnőt, s az ajtó közben foglalva helyet, mig az a pompás szőke hajat fésülte, ő a legnagyobb érdekkel nézte leánya gyakorlatait. Sze­rencsétlenségre az első pár leczke után sürgönyt ka­pott ő felsége, mely édesanyja betegágyához szóli rá, s a legjobb anya maga is­ szerető leánynyá lett s azonnal elutazott, jelenlétével enyhiteni a beteg szen­vedéseit. Az elutazás után elhatároztam hozzáfogni egy tervem kiviteléhez, mely már kezdettől fogva ér­lelődött bennem. A csárdásra akartam megtanítani a főherczegnőt. Tudtam, hogy megbízásom határán túl­­megyek s hibát követek el; de hiába, magyar táncz­­mester vagyok s a csárdást nagy örömmel tanítom. Meg a főherczegnőnek is örömet akartam szerezni, aki mindig kimutatta, hogy szívvel-lélekkel magyar leány. Mikor elmondtam neki a tervet , hozzátettem, hogy az egésznek titokban kell maradni, mert csak így lephet­jük meg vele hazatérése után ő felségét, kis tanítvá­nyom az öröm miatt nem találta helyét. „Oh! igazán nagy örömet szerez vele nekem mondó elragadtatva, s a mama nem fog haragudni. Én nagyon szeretem a csárdást. Hiszen tudja, hogy én magyarnak születtem, a magyar az én anyanyelvem, s én a magyarokat mennyire sze­retem“. Mondanom sem kell, hogy a Csárdás úgy ment, mint a parancsolat. A főher­czegnén meglátszott, hogy rátermett szép nemzeti tánczunkra. Olyan kedvesen, tűzzel s odaadással lejtette, mint akármelyik alföldi szépség. Alig várta az öt órát, hogy a gyakorláshoz fogjunk, s ha a palota elé érkeztem, kedves gyermek­­arczát már láttam kikandikálni szobájának pompás füg­gönyei mögül. Daczára annak, hogy a királyné vissza­térése után az udvar csakhamar elutazott Budáról, s így a tanfolyamot egészen nem végezhettem be, mégis meg vagyok győződve, hogy Mária Valéria főherczegnő most is versenyezhetne a legjobb csárdás-tánczosnők­­kel. Visszatérése után a királyné ő felsége természete­sen azonnal értesült a dologról, s őszintén gyönyörkö­dött leánya kellemes csárdás-tánczán. Merészségemért a­mikor bocsánatot kértem, azzal tanúsította kegyessé­gét, hogy megparancsolta: jelentkezzem minden októ­berben Gödöllőn, s gyakoroltassam a csárdást is a fő­­herczegnővel. — A Deák-szobor ügyében ma d. u. jött össze a végrehajtó bizottság T­i­s­z­a Lajos elnöklete alatt az akadémia Kisfaludy-termében. Tisza Lajos a bizottság tagjain kívül meghívta az értekezletre azon urakat is, a­kik az álló szobor eszméjét helyeselték, úgymint K­a­­mermeyer és Gerlóczy polgármestereket s Lip­­thay Béla bárót, azonkívül Ipolyi Arnold püspököt, mint a képzőművészeti társaság elnökét és Huszár Adolfot. Mindezek Kamermeyer polgármester kivé­telével, ki akadályozva volt, megjelentek. A társaság körüljárván a Ferencz­ József-teret, a hídra ment, hogy minden oldalról s távolságból szemlélhesse a felállított ideiglenes szobrot. A szemle után Tisza Lajos mint elnök a következő kérdéseket terjesztette az értekezlet elé : Először van-e aggodalma az értekez­letnek az iránt, hogy Deák Ferencz ülő szobra Szé­chenyi álló szobrával szemben zavarná a Ferencz­ József-tér harmóniáját? E kérdésre az összes jelenlevők L­i­p­­­h­a­y dr. kivételével, nemmel feleltek. A m­á­­sodik kérdés, melyet Tisza Lajos az értekezlet elé terjesztett az volt: várjon az ülő szobor nem vesz-e el a tér nagysága mellett, szóval hogy az eléggé praedomi­­nálja-e a parkot, melybe helyeztetett ? E kérdésre ismét minden jelenlevő Lipthay b. kivételével odanyilatkozott, hogy a szobor nem vész el a téren, sőt Lipthay K. egye­nesen azon aggodalmának adott kifejezést, hogy ellen­kezőleg az nagyon is nagy az illető helyen. A harma­dik kérdés az volt, vájjon kedvező-e az arány, mely a szobor s talpazata közt fönnáll ? E kérdésre a jelenle­vők egyhangúlag odanyilatkoztak, hogy a szobor nagyon nagy a talpazathoz képest s ez okból felszólittatott a művész, hogy Schickedanz úrral, a talpazat tervelőjével összeköttetésben uj javaslatot ter­­jeszszen elő. Végre a negyedik kérdés egyenesen a művészhez intéztetett, vájjon el van-e oszlatva minden aggodalma, melyet eddig az ülőszobor iránt táplált, a­mire Huszár Adolf úr határozott igennel felelt. A vég­rehajtó bizottság vasárnap fog jelentést tenni az ered­ményről a szűkebb bizottságnak, úgy hogy a nagy bi­zottság valószínüleg már kedden dönthet az ülő és álló szobor kérdésében. — A nőiparkiállításból. A tegnapi nap bevétele meghaladta a 300 forintot, ehhez járult még herczeg Coburg adománya 500 forint, melyet a királyné példájára szövőszékek vásárlására küldött a kiállítás el­nökségének. A mai nap folyamában szintén sokan láto­gatták meg a kiállítást. Már a délelőtti órákban, ott lát­tuk Tisza Kálmán miniszterelnököt és n­e­j­ét Degenfeld grófnőt, kiket R­u­p­p Imréné kalauzolt. A miniszterel­nök és neje nagyobb bevásárlásokat tett, továbbá N­é­­meth József temesvári püspököt, ki élénk érdeklődés­sel tekintette meg az egyes tárgyakat. Meglátogatták még a termeket Hunyady gróf, Eszterházy Ist­ván gróf főispán, Lipthay Béla báró, Bogdano­­vicsné, kik valamennyien több tárgyakat s főleg sok szőnyeget vásároltak össze a torontáli kiállításban, Reich Mór felügyelőtől. Lipthay báró és Károlyi Tibor gróf nagyobb mennyiségű sorsjegyet vásároltak. Berzeviczy Tivadarné Sárosmegyéből újólag gyö­nyörű sóvári csipkéket küldött eladás végett a kiállítás­nak. — A kiállítás ünnepélyes berekesztése október 9-én d. u. 3 órakor lesz, mert 10-én már az első kis termet s 10—11-én a nagytermet a gyümölcskiállító tár­saságnak kell rendelkezésére bocsátani. A sorsjátékra nézve a bizottság még nem állapodott meg, mily tár­gyakat fog vásárolni a rendelkezésére bocsátott 1000 fo­rintból ; az ajándékozott tárgyak közt sok érdekes van.­­ A fővárosi 3 és 5 millió forintos kölcsönök conversiójának keresztülviteli módozatai felől tárgyaló bizottság mai ülésén befejezte működését, elfogadván a főszámvevő által előterjesztett tervezetet. A munkálatot a pénzügyi bizottság legközelebbi ülésén tárgyalják.­­ A magyar szent korona országainak vörös ke­reszt-egylete f. hó 28-án a női osztály igazgató választ­mányi ülését tartotta gróf Zichy Nándorné elnöklete alatt. Elnök jelenti, hogy dr. A­bay ezredorvos kísére­tében — az egylet által alkalmazott ápolónők képzett­sége, s maguk viselete felől meggyőződést szerzendő, bejárta az összes kórházakat, s meggyőződést szerzett a felől, hogy az ápolónők mindenütt kitűnően s közmeg­elégedésre végzik feladatukat. A napirendre térve, min­denekelőtt a próba ápolónők további alkalmaztatása iránt abban állapodtak meg, hogy az egészségügyi ta­nács ez ügyben javaslatot fog előterjeszteni és a legköze­lebbi igazgatósági ülésben a javaslat értelmében hoznak határozatot; ugyanezen ápolónők öltözékének meghatáro­zását az egészségügyi bizottságra bízták. Az ápolónők számára beszerzendő könyvek iránt azon megállapodás történt, hogy Billrothnak a betegápolásról szóló mun­kája a szerző, illetve a Rudolfinum beleegyezése után magyarra fordíttassék és minden egyes ápolónő egy­­ példánynyal láttassák el. Az előírt vizsggálatokat több betegápolónő igen jó eredménnyel tette le. A hadügy­­i­­ minisztérium által elfogadott sebkötő csomagok készíté­­­­séről azt határozták, hogy ha ezen csomagoknak nagy­ban beszerzését az egészségügyi tanács jónak tartja, a fiókegyletek hivassanak fel, hogy minta szerint készít­­­­senek csomagokat és az egyletnek raktáraiba szállítsák i­s be. A fiókegyletek által gyűjtött ruhaneműek és kötő­szerek raktározását a fiókegyletek elnökei , illet­­i­ve alelnökeinek lakásán fogják a fiókegyletek esz­közölni. Schmidt Vilmos bécsi gyáros két minta-­i ágyat ajándékozott az egyletnek sodrony-matracz­­czal, melyért az egylet köszönetet szavazott az adományozónak. A betegápolónők kérvényei tárgyalá­sára, gróf Zichy Nándorné elnöklete alatt, Kralo­­i­vánszky Istvánná, Német Miklósné és Lindtner­­ Fr.-né igazgatóválasztmányi tagokból álló bizottság­ottl­­­­detett ki. Felolvasták a fővárosi tanács átiratát, mely­e­k szerint a főváros egy 7652 k ölnyi területű telket in­gyen adott az egyletnek, mi köszönettel fogadtatott. Gróf Zichy Sándorné 1000 frtot adott át az elnöknek az „Er­zsébet“-kórházi alapítvány részére, mely adomány által, az alap tőkéje most már összesen 27.035 frtot tesz ki. Az adakozónak köszönetet szavaztak. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. — Meghiúsított párbaj. Egyik helyi tudósítónktól a következő sorokat kapjuk. A Rókus kórház egyik al­orvosának dr . . . . Józsefnek valami összeszólalkozása volt a kórház két kezelő hivatalnokával, s ezek közül az egyikkel N . . . . József annyira folytatta a torzsal­kodást, hogy ügyüket egyik napilapunk (az Egyetértés) nyíltterébe is átvitték, hol aztán egészen elmérgesedett az ügy. Ennek következménye az jön, hogy dr. N. ki­hivatta K. urat dr. K . . . . és P . . . . urakkal. A párbaj­nak, minthogy a kihívott különben tartalékos hadnagy, elégtételt adni hajlandó volt, ma kellett volna m­egtör­­ténnie, de a dolog tudomására jutott a kórház igaz­gatójának, ki a feleket a verekedéstől eltil­totta. Ennek következtében dr. N. alorvosi tisztéről lemondott. — Öngyilkosság a kocsiban. Tegnap délután egy uriasan öltözött fiatal­ember az országúton (Budán) ál­lomásozó bérkocsisorhoz lépve, egy bérkocsiba ült és a kerepesi-uti temetőbe viteté magát. A temetőnél ki­szállva, mintegy háromnegyed órát töltött bent a sír­­kertben, mire ismét visszatért, a kocsiba ült és utasí­totta a kocsist, hogy Kőbányára hajtson. Útközben, a fegyvergyár közelében, lövést hallott a bérkocsis. Rög­tön megáll­ta lovait, leugrott a bakról, és a kocsiajtót feltárva, utasát vértől borítva a kocsi fenekén fekve, kezében egy revolverrel találta. A lövést többen is hal­lották és kíváncsian siettek a kocsihoz. Az életunt utas még meg tudta mondani nevét és lakását és miután lő­­sebét zsebkendővel bekötötték, kivonatára külső nádor­­utcza 51. sz. alatt lakó rokonához szállították. Ungár Frigyesnek hivják a szerencsétlen fiatal­embert. A bu­dai téglagyárnál volt alkalmazva mint hivatalnok. Tet­tének indoka valószinüleg szerencsétlen szere­lem, zsebében egy papírdarabot találtak, melyre e sza­vak voltak felírva: „Örömest halok meg, mert nem szeret senki!“ — Unruh visszaemlékezéseiről Bismarck herczegre, melyekből lapunk is hozott nemrég egy közleményt, mint Berlinből távírják, félhivatalosan a következő bí­rálat jelent meg: „Unruh visszaemlékezéseinek pontos­ságában nem akarunk kételkedni, de az akkori minisz­terelnök törekvéseiként levont következtetések alacsony gondolkozás bélyegét hordják magukon, melyektől a történelem érdekében Bismarck urat oltalmunkba kell vennünk. A hitet, hogy Bismarck azon fárado­zott volna, hogy valamely személy érdekében, vagy pártszempontból a képviselőház ellen megkezdje a harczot és hevesebbé is tegye, az 1866-iki év története a legfényesebb módon megc­áfolta. Mihelyt az állam czélját elérték, a mostani birodalmi kanczellárnál senki sem óhajtotta melegebben a képviselőházzal való kien­­gesztelődést, nehéz harczok és heves ellenzés közt az indem­­nitást keresztülvitte, s becsületes és hazafias többségé­vel ellenségei ellen szerencsével küzdött. Hogy Bismarck a conflictust fölhasználta és kihasználta állásának meg­tartására és megerősítésére, ez durva hazugság, mely a tényekkel áll ellentétben. Bismarcknak egyáltalán nem volt szüksége mesterséges eszközre, hogy föntartsa és megerősítse magát; a az akkori miniszterelnök állása épenséggel nem volt olyan vonzó; a koros fejedelem szol­gálatában, esetleg győzelmes ellenségei fanaticus gyű­löletének kitéve, hogy akármelyik politikusnak am­­bitiója lett volna ahoz, hogy az egyetlen lehetséges utón törekedjék a nemzeti czél felé.“ — Különben Unrud „beküldetett“-et hoz nyilvánosságra, melyben kijelenti, hogy irataiban egy passus, melyet a correcturában kitö­rölt, tudta és akarata nélkül nyomatott ki. S ez a kö­vetkező hely. „Hogy Bismarck ezen eljárását nagyon erkölcsösnek nem lehet nevezni.“ — Rablógyilkosok elfogatása. Folyó évi augusztus hó 25-én reggel 7 órakor a régi marhavásártéren egy körülbelül 35—40 évesnek látszó férfi holttestét találták meg a gyakorlatra menő honvédek, kik a rendőrséget rögtön értesítették. A holttest ruhájáról ítélve, talán vidéki marhahajzsár volt, nevét azonban még mai napig sem lehetett megtudni. A holttest körül sehol sem ta­láltak vérnyomokat; a koponya és fül alatt tompa esz­közzel ejtett mély ütések voltak láthatók, melyek közül — mint az orvosi vélemény később kiderítette — a fül alatt ejtettek okozták a halált. Minden körülmény odamutatott, hogy a szerencsétlen vidéki bajzsár rabló­gyilkosságnak esett áldozatul. A fővárosi rendőrség a legnagyobb erélylyel nyomozta a meggyilkolt kilétét, azonban azt kitudni még mai napig sem sikerült. A legutóbbi két hét alatt nagy erélyt fejtettek ki Kai­ser Gyula és B­o­­­k­a kapitányi biztosok, hogy végre­­valahára, ha már a meggyilkolt nevét homály fedi, leg­alább a gyilkosok nyomára juthassanak. S kétheti fá­radtságuk nem volt eredménytelen. A tettesek közül az éjjel kettőt már kézre is kerítettek. Az egyik Rózsa Gyuri alsó­némedi , 28 éves, a másik Balázs Tóni kis­pesti lakos, 32 éves, hajtsár. Gyam­okok miatt Balázs szeretőjét Farkas Anna gödöllői illetőségű leányt is letartóztatták és elzárták. A rablógyilkossággal vádolt egyéneket a közvágóhíd táján, a lányt a soroksári út sarkán levő katonai ka­szárnya előtt elterülő erdőcskében fogták el. A három jó madár a gubacsi csárda közelében levő pásztorház­ban szokott többnyire tanyázni. A fővárost leginkább marhavásárok alkalmával szokták meglátogatni. Far­kas Anna úgy látszik szintén bele volt avatva a gyil­kosságba. Az ő feladata az volt a bandában, hogy ma­gával édesgette a vidéki hajcsárokat a kaszárnya mel­letti erdőcskébe, s ha ő maga nem volt képes zsebelni, adott jelre Rózsa és Balázs ott termettek, s elvégezték a többit. A czinkosok nagyon megijedtek, midőn letar­tóztatták őket, s a kapitányi biztosoknak fűt fát ígér­tek, csak szabadon ereszszék őket. Ma délelőtt mind­hármat kihallgatták, s folytonos és szembetűnő ellent­mondásaik által a gyanút még jobban megerősítették. A rablógyilkosságot különösen mindhárman tagadják. — A theaterem. A váczi-utczai Szentkirályi ház összes lakói tegnap panaszt emeltek a rendőrségnél azon botrányos üzelmek miatt, melyek a tőszomszéd­ságukban lévő úgynevezett theateremben minden éjjel lefolynak.­­ Az osztrák államvasút közhírré teszi, hogy ok­tóber 1-jétől a jövő év május 14-dikéig, vagyis a téli évszak alatt a Herkules-fürdő állomáson nem állanak meg az 1. és 2. sz. gyorsvonatok, hanem csak Mehá­­dián. Indul: az 1. számú vonat Mehádiáról 8 ó. 55 perczkor reggel és a 2. számú 7 ó. 43 perczkor este. Naptár. Szombat, október 1. Nap kel 6 ó. 59 p., nyug. 5 6. 40 p. — Hold kel 1 6. 20 p. reggel, nyugozik 10 ó. 11 p. reggel Országos nőiparkiállítás a vigadóban. Gazd. és tanszermúzeum a Köztelken. Eszterházy képtár d. e. 9—d. u. l-ig. Múzeumban régiségtár 9—1 óráig. Múzeumi könyvtár 9—1-ig. Akadémiai könyvtár 3—7-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. Hungária,­ Magyar király, Angol királynő, Vadászkürt, Pannónia ás Komlókertben magyar népzene. Császárfürdőbe hajó indul minden órában, a nagy gyógyudvarban zene.

Next