Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1881-04-22 / 91. szám

0 dl. szám. Második évfolyam. SZERKESZTŐI IKON­.4 f­ifi Ez hová a lap szellemi részét illető közlemények gf|-királyutca lb- ' czimzenrtók. A2 „ELLENZÉS“ ELŐFIZETÉSI DIJA : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: . 12 frt. Negyedévre......................2 frt. ggjsi érre •••'__ g fit. Egy hóra helyben . . i fi­t. re­­ jek szám­ára helyben 4 kr. vidéken 5 kr. Ellenzéki mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével kéziratod nem adatnak vissza. Megjelenik az „­ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ES TÁRSADALMI NAPILAP. E­sti l­ladás. Kolozsvár, péntek, április 22. 1881.­­ KI AL­Ó­ HIV­AT­AL, : * Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetések és nyilt terek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasábozott gázmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadó­hivatal. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. kandilláczió és választá­si szabadság. g0p.: a megyei önkormányzás az alkot­­tányos szabadság egyik biztosítéka: ez ann­­yira banális igazság, hogy csak azon cso­mózunk, ha akadnak olyanok, kik e bizto­s­tokról könnyű szerrel készek volnának le­mondani. Ez önkormányzás sarkalatos elve, és azon határok közt, melyeket a törvény­en az alkotmányos jogok gyakorlása elé, e­z­­ok sértetlen épségben fentartassanak. E czek biztosítását czélozzák a törvény szer­ve és a törvényes formák. E jogoknak még a gyakran szabadelvű szempontból szűk­nek­ tartott gyakorlási szabadsághoz is min­den alkotmányos érzelmű polgár féltékenyen ragaszkodik. Ki ily jogokból egyet bánt, a jogok összegéből egy szemernyit elkoboz, az maga az alkotmányos szabadság biztosítékait fogyasztja, a kormány vagy egyes pártok ha­­talmaskodásának nyit zárt kaput. A megyei önkormányzás jogainak gya­korlása még kevésbbé korlátozható egy vá­rosban, hol az értelmiség határozott fölénye, a kérdésben forgó érdekek sokoldalú, bonyo­lult szövevénye még több súlyt kölcsönöz az ily jog gyakorlásának. E jogok legelseje, egyike a legeviden­­sebbeknek: a választási szabadság. És ki hinné el, ha meg nem történt volna, hogy épen Kolozsvárott, az erdélyi részek fővárosában a választási szabadság­on másodszor űztek oly játékot, mely csak annak bizonyítéka, hogy a polgárok közö­nyös, részvétlen magatartása, önérzetlen meg­nyugvása mindenben, mit számára mások kigondoltak, az érdek­hálózaton erőtlen vér­zése és az önálló és határozott föllépéstől áll ideges félénksége mire vezet. A polgármester választás története élén­ia galleseb­en van.„Nem akarjuk a sebe­in feltépni, melyeket” okozott az önérzete­sebb polgárok szivében azon sajnos meg­­hurczoltatás, mely egy szép reményű párt kijátszásával, csúfos vereségével végződött. Most ime, a főkapitányi tiszt betöltése Itt nem történhetik meg, az alkotmányos jo­­g igaz gyakorlása utján, nem az egy­e­n­es­­kn, midőn a kerülőre semmi szükség volt. Úgy hozzá szoktak a választási vadságot játéknak tekinteni, hogy egy kis suss nélkül még akkor sem képesek az un­­knak egy fontos polgári jog gyakor­it megengedni, mikor számbavehető kocz­­nem forog fenn. 151.sz .értesülésünk szerint a követ­­t­. kapitányi állásra jelentkezett ö­t Wni D’ a reinesitvényre vonatkozó k­ft,es szabályok e lépésre teljes raérték­­a kandidáló bizottság TM bI közül kandidál egyetlen egyet. Miért? Indokolással nem tartozik. Kandidáczióját a neki adott diskrét hatalom jogánál fogva gyakorló, bár a törvény sza­vai szerint csak akkor lehet háromnál kevesebb egyént kandidálni, midőn a jelent­kezők közül nem találtatott három alkal­mas egyén. A kandidáló bizottság eljárása a vá­lasztási szabadság ellen elkövetett merénylet. Tiltakozunk ily előzmény ellen. Ma tehette, (mert indokolással nem tartozik) épen a közvélemény által már előre elválasztott derék és közbecsülésben álló fér­fiú megválasztásának érdekében, de azért az eljárás a választási szabadság kijátszásának marad. Lapunk jelöltje épen az volt, ki jelölte­tett, de azért nem kákán csomó keresés, ha Ko­lozsvár polgárságát figyelmeztetjük azon ve­szélyes lejtőre, melyre juttatott és sodorta­tott annak folytán, hogy önérdekére, elidege­níthetetlen jogai komoly és valódi gyakorlására elég súlyt nem fektet. A kandidáló bizottság eljárását helye­seltük volna, ha bizonyos méltánylandó mo­rális szempontból gyakorolta volna Jury-tiszt­­jét , de még e szempont sem igazolja min­den jelölhetőnek és a törvénynek egyenes jó­indulattal és ő­s­zin­te alkotmányos érzülettel felfogott szellemében jelölendőnek mellőzését azon egyen kivü­l, kit mi is szi­vünkből éltetünk és a kiben teljes bizalmun­kat helyezzük. A formaiság sem védi meg egészen a kandidáló bizottságot, de a választási sza­badság szelleme, értelme, követelménye a kandidáló bizottság eljárását önkényesnek bélyegzi. Az önkénynek pedig más a rendszere, mint a szabadságnak. Mi sokkal jobb szeretünk a szabadság­­rendszere által egy pár helytelen választás koc­kázatának tenni ki a várost, mint az ön­kény rendszere által állandóan megfosz­tani jogai komoly gyakorlásától. Nekünk nem kegy, de jog a vá­lasztás. Pártélet. Pápán a szabadelvű­ párt Láng Lajost kiáltotta ki képviselőjelöltül. A somly­ó­vásárhelyi kerület kormány­­párti választói e hó 27-én Debreczenben értekez­letet tartanak, melyen Békás­sy Károly eddigi képviselőt fogják jelöltül kikiáltani. Perlakon húsvéthétfőn alakult meg a mérsékelt ellenzék, s megválaszta a végrehajtó­­ bizottságot. Csornáról azt írják a ,, P. N.“-nak, hogy ott a mérsékelt ellenzéknek (Beöthy Ákos e kerület képviselője) igen erős küzdelme lesz a függetlenségi párttal. Az utóbbi már márcz. 20-án szervezkedett, mely alkalomkor Mocsáry Lajos és Orbán Balázs képviselők is ott voltak és­­ beszédet tartottak. A függetlenségi párt ápril 18-­­ án tartó újabb értekezletét . Beöthy Ákos ugyan­ekkor tarta beszámoló beszédét. A függetlenségi párti értekezlet mindenekelőtt köszönő irat kül­dését határozta el Mocsáry és Orbán képviselők­nek, kik a párt felkérésére körében megjelentek. Miután elnöknek Szilvásy Boldizsárt, pénztárnok­­nak Szilvásy Dénest, jegyzőnek Orbán Sándort vá­­lasztá meg, képviselőjelöltnek Tóth­ Antalt pro­­klamálta ott, ki ezt elfogadta. Végül Szigeti Sán­dor, Sopron városi jegyző hatásos beszédet mon­dott a függetlenségi párt tiogyá­seiről. T — A képviselőh­áz igazságügyi bi­zottsága a kisajátításról szóló törvényjavaslatot, mely az 1868: 55. és 56. törvényczikkek hiá­nyait orvosolni van hivatva, letárgyalta, illető­leg átdolgozta, s erről szóló jelentésében a tör­vényjavaslatot elfogadásra ajánlja. A törvényja­vaslat elősorolja azon eseteket, melyekben a kisajá­títási jog valamely vállalat részére a közérdek szem­pontjából megadható, s újítást annyiban tartal­maz, a­mennyiben a kisajátítási jog igénybe ve­hető minden állami épület részére s a létező közérdekű vállalatok nagyobbítására és czélsze­­rűbb berendezésére. A tágkörű kisajátítási jog­gal való visszaélés ellen biztosítékot nyújt azon intézkedés, mely szerint oly esetben, melyben a kisajátítási jogot nem külön törvény adja meg , ezt a közmunka- és közlekedési miniszternek kell engedélyeznie, sőt a falusi és városi községi c­é­­lokra szolgáló vállalatoknál és munkáknál ezen­kívül még a belügyminiszter előleges jóváhagyá­sa is megkirántatik. A képviselőházhoz legközelebb tör­vényjavaslat fog két viez­i­nális vasútnak még pedig Csanádról Makón át Szegedre és Szat­­márról Nagybányára való kiépítése iránt beter­jeszteni. l’ARCZA: ‘Sí­regény család története. Angol szöveg után.) I. (2. Folytatás.) •n* y [w Sokara — válaszolám majdnem fe­ji és ez idez. Idei& windig Péter volt a bát-Jenéit történt megl hogy tü* ,(iti Péter’ , elegedet lennek lássam. Nem lytatám - borura dölü kö- " J* d­Y JQ Jónkét világosan látjuk, ak­a Petjük ?03.SZmben fogjuk látni- s Clinic. ' minden bánatunkról roeg-K'3 ke­m!'szükségét mindketten ol­­! kJ1 a’l szegény ni tek helyzetünket aggodal­­!N bajfainyhembernek Wtran szembe kell |\ 'e slo­egy ereje legyen megküzdeni Je?. '.Ur ho'a i«*­1 : 5,t*lok r. c eg,“45ba cej pír I^Vtaló “Ve.Péter? *k8pô»kéQ­ árLi?TM nem is 801idoltara, Kedv k aZOk 3zerelewmol tul­­C: «U1, ;t T1* ^ Pillanatra némán 'lobogását • r^Zem ivének szabálytalan ego fkaimra egy bosszú­­ csókot nyom, s egyedül vagyok ismét, kezeimmel eltakarom szemeimet, hogy ne lássam távozását ; mert biztató szavaim daczára gyáva vagyok, de érzem, hogy a leggyengébb nő is talál erőt ma­gában arra, hogy szereit is vigasztalja. — Mari ! — Atyám kiáltását hallom, s a bolt mellett levő szobába szaladok, hogy reggeli csókommal üdvözöljem, ma pedig kettős csókot kap, mert születésnapja. Aztán a reggelit viszem be a tűz mellől, melyet régóta tartok a melegen, mert van egy jó órája, hogy Lottitól­­elküldtem a Lina néni ká­véját, hogy az ágyban igya meg. — Atyuskám lelkem — suttogom az egyik karommal gyöngéden átölelve — nézze milyen jó erős kávét hoztam, ezt a kalácsot én sülöl­tem, tegye meg a kedvemért s egyék jóízűen, lakjék jól lelkem, ne legyen olyan madáréta, hiszen tudja, hogy bár m­ilyen hosszasan időzik a város­ban, soha sem vesz semmit, pedig nagy szüksé­ge volna reá, hogy jól táplálkozzék. Aztán drága atyuskám, ne maradjon ma sokáig, — kérem, sovány beesett arczát csókolva — ígérje meg, hogy nem marad ki sokáig. Mert lássa atyám, sokkal jobb, ha így haladunk a hogy vagyunk, mint hogy tönkre tegye és kimerítse jóm­agát, a­hogy teszi és tenné, azon reményben, hogy raj­tunk segít. — Így maradjunk a hogy vagyunk? is­métlő szomorúan szavaimat. Kedves kis leányom, igy a­hogy most vagyunk, nem tarthatjuk többé fenn magunkat. — Én is úgy érzem, hogy jobbra fordul dolgunk, mondára, egy pár pillét véve le­kopott kabátjáról. — Vagy rosszabbra — téve hozzá lassú hangon, a kávés csészét eltaszítva magától, s a boltba nézett — — nem, nem oda nézett, ha­nem túl abba a véghetetlen nagy űrbe. — Kedves atyám ! — mondom vidáman — rosszabbra már nem fordulhat sorsunk; ha válto­zás áll be, az okvetlenül csak jobb lehet. — Ha nem kapok munkát édes Máriám, akkor nemsokára minden ingóságunkat el kell adnunk. Szegény atyára csak akkor szokott mindig Máriának szólítani, midőn szomorú volt, vagy nagy bánata volt. — Attól ugyan ne féljen atyám, ugyan kinek kellene ez az ócska sira­lom ! vevőt sem kapnánk reá ! — mondom tréfásan , de azért a torkom elszorul, úgy érzem, mintha meg akar­nék fuladni, s a szemembe tóduló könnyek mi­att úgy tetszik mintha köd úsznék előttem , mert nemcsak a szép és értékes portékák te­szik az ember otthonját kedvessé, minden egyes bútorhoz ragaszkodunk, drágák azok nekünk, mert édes emlékek kötnek hozzájok, jobban szeretjük s erősebben ragaszkodunk hozzátok, mint a gazda­gok drága kincseikhez. — De h­a elvégre sikerül munkát kap­nom — folytatá atyám, m­ig én mosolyt eről­tetek ajkamra, hogy kedves öregem lehangoltsá­­gát oszlassam — akkor édes Mariskám azt remény­tem, hogy a hosszú telet a te takarékosságoddal valahogy csak keresztül úszszuk. — De jó lesz atyám ! mondám­, mert jól esik az a gondolat, hogy a legnehezebb idősza­kot, a hideg telet tűrhetően töltjük el, s egy uj és jobb esztendőt kezdünk meg. — Tehát belátod édes Mariskám — mon­da atyám, amint sietve felállott, s vékony fe­kete kabátját fontos arczczal gombolgatta — mennyi függ attól, hogy a városba menjek, ugy­e belátod ? — igen, atyám ; de ígérje meg, hogy nem gyalogol nagyon messze, és . . . és ígérje meg, hogy nem koplal nagyon hosszas ideig ; ha m­egvonja magától a kellő táplálékot, be­teg lesz. Megígérte, hogy időközben enni fog. Meg­ígérte, hogy eszében tartja, hogy ő már öreg, mi pedig gyermekei, fiatalok vagyunk, s szüksé­günk van atyánkra. Biztató szavait mosoly kiséri, mi halvány arczát derültebbé teszi, kissé hason­lóbbá ahoz a milyennek ezelőtt a régi jó napok­ban láttam. Ismét megcsókolom­, mert nem találok sza­vakat a válaszra, s aztán m­ás dologra fordítjuk a beszédet Ismét leültetem a reggelijéhez, mert azt akarom, hogy csevegésem alatt feledkezzék meg nyomasztó gondjairól s mielőtt hosszú útjá­ra indulna, s újabb aggodalmait és csalódásait megkezdené, valamivel több táplálékot vegyen ma­gához, mint rendesen. Elmondani, hogy András­nak a nénje falura megy szolgálni, holnap indul. (Andrásnak hívják a fiút, a­ki reggelenként leve­szi a táblákat a boltról). Elmondom, hogy András egy levélpapirosat s borítékot kért tőlem búcsú ajándékul, s hogy milyen okos ajándéknak tartom én ezt, mert Andris bizonyos lehet benne, hogy adománya visszakerül hozzá. Elmondom, hogy Preston úrnak, a gyógyszerésznek új segédje van, s hogy Evans urnak, a szomszéd kereskedőnek az üvegtáblái homályosak, s ez előnyünkre szolgál, mert a mi üvegtábláink újtisztasága annál inkább kitűnik. Végre épen ilyen csevegő hangon elmon­dom, hogy Péter már ma reggel betért a boltba, volt vagy tíz pereznyi szabad ideje s azt velem töltötte el . . . De azt elhallgatom, hogy Péter búcsúzni jött, valamint azt is, hogy a szembe levő új könyvárus boltba új portékák érkeztek. Amint atyám­ az asztaltól felállott, egy da­rab ánizsos kalácsot papirosba takargattam, s a kabátja zsebébe tettem, mondván : — Atyus, ugy­e megeszi ezt a kalácsot? egye meg drágám , midőn valami félreeső utczában járkál ; de nehogy elfelejtse, mint tegnap, ma reggel vettem ki zsebéből, s láttam hogy hozzá sem nyúlt. Ha visszahozza, személyes sérelemnek fogom tekinteni, s azt gondolom, hogy atyusnak is olyan nehezen lehet kedvét lelni, mint Lina néninek,"a ki azt állítja, hogy nem tudja a süte­ményeimet megenni. — Mariskára — szabadkozott atyám, ki sza­vaimat komolyan vette, én mindig meg vagyok elégedve az én kis gazdasszonyom főztével és sütésével, de tegnap elfeledkeztem róla. Igen kis leányom, bizonyosan meg fogom enni. (Folyt. köv.) A közlekedési minisztériumban a hitelbank képviselőivel az építendő buda­­pécsi­ vasútra vonatkozó tanácskozások tegnap meg­kezdettek.­­ A külügyi hivatalban a szerb szerződési tárgyalásokra vonatkozólag tegnap több órai értekezlet tartatott A vám- és kereskedelmi szerződés megkötése közvetlenül küszöbön áll s jelenleg csak e szerződés szövegezése van hátra. A budapesti-zimonyi vasútra vo­natkozó tárgyalások a közlekedési minisztérium­ban az osztrák tartományi bank képviselőivel új­ból felvetettek.­­ Miután nevezetesen a dunai híd műszaki részleteire vonatkozólag több diffe­rentia még kiegyenlítetlenül maradt, a tárgyalá­sok holnap tovább folytattatnak.­­ Az ipartörvények módosítása tárgyában több budapesti ipartársulat együttes kér­vényt szerkesztett s iratott alá tagjai által. E kérvény legközelebb b. Kemény Gábor ipar- és kereskedelemügyi miniszternek küldöttségileg fog átadatni. A kérvényben az ipartársulatok ama kérelmeknek adnak kifejezést, hogy az 1872. évi ipartörvény hova hamarább az iparosok országos kon­gresszusán indokoltan hangsúlyozott elvekhez ké­pest, módosíttassuk. A Fiume képviselőtestülete Fiu­ménak az anyaországhoz való visszacsatolása ügyé­ben egy emlékiratot intézett a képviselőházhoz, melyet egy küldöttség legközelebb fog Fiume vá­ros képviselőjének, Csernátony Lajosnak átnyúj­tani. Az emlékirat az alábbi határozathozatalra kéri a magyar képviselőházat : „Határozza el ame­lyen tisztelt képviselőház: 1. Utasíttassék a kor­mány, hogy törvényjavaslatot terjeszszen a képvi­selőim elé, oly értelemben, miszerint vonatkozás­sal Mária Teréziának 1779. ápril 23-tól kelt dip­lomájára, az 1807 IV. törvényczikkelyre, nemkü­lönben az 1868. XXX. t. sz. megerősitő 66. íj­ának I. pontjára . Fiuménak, mint separatum sacrae regni coronae adnexum corpus-nak közvet­lenül Magyarországhoz való tartozása újból külön törvény által beczikkelyeztessék.­­ Utasíttassék a kormány egy másik törvényjavaslat előterjesz­tésére, mely Fiume külön autonómiáját illetőleg a közkormányzati és törvényhozási viszonyok vég­leges szabályozására vonatkozzék.“ — Sorsolás. A magyar földtehermente­­sítési kötelezvényeknek rendes félévi nyilvános sorsolása, folyó évi április hó 23, 25, 26, 27, 28, 29 és 3- án, naponként reggeli 8 órától kezd­ve, a magyar földtehermentesítési pénzalap kirá­lyi igazgatósága hivatalos helyiségében fog meg­történni, s az eredmény annak idején közhírré tétetni. A nemzetközi érezpénz­­conferentia Páriában. A nemzetközi érczpénz-conferentia f. hó 19 én d. u. 2 órakor megnyílt. A conferentián 15 állam van képviselve, a gyűlést a külügyminisz­ter, Barthélemy-Saint-Hilaire nyitotta meg. Üd­vözli a megbízottakat és kijelenti, hogy ezen kon­­ferencia fontosságra nézve felülmúlja mindazon ér­tekezleteket, a­melyen ezen ügyben tartottak. Az éretpénz-kérdés, mely mindenha a leg­nagyobb elmék kutatásainak képezte tárgyát, az újabb időben rendkívül fontos lett. Hatalmas gaz­dasági tényezők megzavarták a pénzforgalmat, a pénz értékének oly hullámzása állott be, mely m­egrendítőleg hat a népek vagyoni viszo­nyaira. Az értekezlet feladata óvszereket találni, melyek­­­helyreállítják a megzavart egyensúlyt. Ha az egyszerre, mintegy rögtönözve nem tör­ténhetik is meg, mégis kissebbedni fog a baj és előkészíttetik az orvoslás. E megnyitó beszéd után Maguint, Franczia­­ország pénzügyminiszterét, egyhangúlag elnöké vá­lasztották. Magnin beszédében f­ejtegeti a conferencia fontosságát, visszapillantást vet az 1867. értekez­letre, a­mely az aranyértéket ajánlotta az ezüst­nek feltételes kivetése mellett s rámutat azon visszásságokra, melyek e rendszernek Németor­szágban következményei voltak. Az Egyesült­ Ál­lamok törvényhozása 1876-ban bizottságot neve­zett ki e kérdés megvizsgálására, ez a bimetallis­­must ajánlotta. Szfi az 1878-ki conferentiáról s azon okokról, a­melyeknek következtében a con­ferencia eredménytelen volt. Hogy az ezüst visz­­szanyerje régi értékét, elkerülhetetlen, hogy ismét forgalomba jöjjön mint a pénz az arany mellett. A nemzetközi értekezlet szükséges volt, hogy közmegegyezésre jussanak, s ő remény, hogy a tárgyalások alatt ki fog tűnni, miszerint a nem­zetközi bimetallizmus az egyetlen rendszer, mely a világ pénzforgalmában helyreállíthatja a meg­zavart rendet. Nem oly szerződés kötéséről van szó, a­mely által egyik részit a másik nyer, az a feladat, hogy az ügy beható megvizsgálása után oly határozatokat hozzunk, a­melyek mindenkire nézve előnyösek. Ezután indítványozta, hogy a conferentia vá­­laszsza meg tisztviselőit. Görögország indítványára alelnököt nem választanak. Francziaország indít­ványára bizottságot küldenek ki, melyben a con­­ferentián résztvevő mind a 15 állam küld egy képviselőt a bizottság kérdőpontokat fog kidol­gozni ; tanácskozások csak e kérdőpontok kidol­gozása után, valószínűleg f. hó 23-án kezdődnek meg. E gyűlésen nem voltak jelen Anglia, Olasz­ország, Oroszország képviselői. A német kormány emlékiratot dolgozott ki a pénztörvényhozás újabbkori történetéről Német­országban s előterjesztette azt a conferentiának. Érdekesnek tartjuk közölni azon választ, melyet báró Haymerle külügyminiszter adott a conferenciára való meghívásra, mert ebből egyút­tal kitűnik az is, milyen szerepük van a confe­rentián m­eghatalmazottainknak. Bécs, 1881. márcz. 21. Mult hó 28-án vettem jegyzéket az érdekelt kormányok conferentiája ügyében, mely a jövő hó 19-én tartatik meg oly czélból, hogy a két ne­mes­fém értékviszonya meghatározásának alapján tervet dolgozzon ki a bimetallizmus életbelépte­tésére. A cs. és kir. kormány méltányolja a­ Francziaország és az Egyesült­ Államok által kitűzött czél nagy horderejét a kereskedelemre. A cs. és kir. kormány örömmel csatlakozik e tö­rekvésekhez, s elhatározta, hogy részt vesz e con­­ferentián s a tanácskozásokban, a­melyek kétség­kívül fényt fognak deríteni a fontos kérdésre. Különös pénz, és hitelviszonyaink miatt azonban most nem hozhatunk végleges határozatokat. E fentartás mellett van szerencsém önnel tudatni, hogy a conferentián meghatalmazott­ gróf Kuef­­stein követségi tanácsost neveztük ki, s mellé­ad­­tuk Niebauer Antal üdv. tanácsost és Hegedűs Sándor magyar országos képviselőt. Ők fel van­nak hatalmazva, hogy a tanácskozásokban részt vehessenek, a nélkül azonban, hogy kötelező magállapodásokhoz hozzá­járulhatnának. * Az angol és olasz képviselők még nincsenek Parisban, de ez nem akadályozta az értekezlet megnyitását. Az angol képviselőket legközelebbre várják Parisba, az olaszokat csak a római kor­mányválság végleges elintézése után.­­ A német birodalmi kormány egy emlékira­tot készíttetett, melyet a pénzkonferenczia elé fog terjeszteni. A német és franczia nyelven szövege­­­­zett irat történelmi áttekintést tartalmaz Német­ország újabb érmetörvényeiről és adatokat a Né­metországban létező kinyomott éretről. * A konferenczián a következő államok van­nak képviselve : Németország, Ausztria és Magyar­­ország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Észak- Amerika, Francziaország, Angolország, Görögor­­­­szág, Olaszország, Németalföld, Portugália, Orosz­ország, Svédország és Svájcz. A Flattters-f­éle expediţie» lemészárol­tatása. Végre kimerítő részletek érkeztek azon vé­res katasztrófáról, mely a Flatters ezredes parancs­noksága alatt állt s a saharai vasútvonal tanul­mányozása czéljából kiküldött franczia expeditiót érte. Ápril 8-ki kelettel Tripolisból franczia la­­pokban következőket jelentik:

Next