Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1881-04-22 / 91. szám
0 dl. szám. Második évfolyam. SZERKESZTŐI IKON.4 fifi Ez hová a lap szellemi részét illető közlemények gf|-királyutca lb- ' czimzenrtók. A2 „ELLENZÉS“ ELŐFIZETÉSI DIJA : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: . 12 frt. Negyedévre......................2 frt. ggjsi érre •••'__ g fit. Egy hóra helyben . . i fit. re jek számára helyben 4 kr. vidéken 5 kr. Ellenzéki mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével kéziratod nem adatnak vissza. Megjelenik az „ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Esti lladás. Kolozsvár, péntek, április 22. 1881. KI ALÓ HIVATAL, : * Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetések és nyilt terek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasábozott gázmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadóhivatal. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. kandilláczió és választási szabadság. g0p.: a megyei önkormányzás az alkottányos szabadság egyik biztosítéka: ez annyira banális igazság, hogy csak azon csomózunk, ha akadnak olyanok, kik e biztostokról könnyű szerrel készek volnának lemondani. Ez önkormányzás sarkalatos elve, és azon határok közt, melyeket a törvényen az alkotmányos jogok gyakorlása elé, ezok sértetlen épségben fentartassanak. E czek biztosítását czélozzák a törvény szerve és a törvényes formák. E jogoknak még a gyakran szabadelvű szempontból szűknek tartott gyakorlási szabadsághoz is minden alkotmányos érzelmű polgár féltékenyen ragaszkodik. Ki ily jogokból egyet bánt, a jogok összegéből egy szemernyit elkoboz, az maga az alkotmányos szabadság biztosítékait fogyasztja, a kormány vagy egyes pártok hatalmaskodásának nyit zárt kaput. A megyei önkormányzás jogainak gyakorlása még kevésbbé korlátozható egy városban, hol az értelmiség határozott fölénye, a kérdésben forgó érdekek sokoldalú, bonyolult szövevénye még több súlyt kölcsönöz az ily jog gyakorlásának. E jogok legelseje, egyike a legevidensebbeknek: a választási szabadság. És ki hinné el, ha meg nem történt volna, hogy épen Kolozsvárott, az erdélyi részek fővárosában a választási szabadságon másodszor űztek oly játékot, mely csak annak bizonyítéka, hogy a polgárok közönyös, részvétlen magatartása, önérzetlen megnyugvása mindenben, mit számára mások kigondoltak, az érdekhálózaton erőtlen vérzése és az önálló és határozott föllépéstől áll ideges félénksége mire vezet. A polgármester választás története élénia galleseben van.„Nem akarjuk a sebein feltépni, melyeket” okozott az önérzetesebb polgárok szivében azon sajnos meghurczoltatás, mely egy szép reményű párt kijátszásával, csúfos vereségével végződött. Most ime, a főkapitányi tiszt betöltése Itt nem történhetik meg, az alkotmányos jog igaz gyakorlása utján, nem az egyeneskn, midőn a kerülőre semmi szükség volt. Úgy hozzá szoktak a választási vadságot játéknak tekinteni, hogy egy kis suss nélkül még akkor sem képesek az unknak egy fontos polgári jog gyakorit megengedni, mikor számbavehető kocznem forog fenn. 151.sz .értesülésünk szerint a követt. kapitányi állásra jelentkezett öt Wni D’ a reinesitvényre vonatkozó kft,es szabályok e lépésre teljes raértéka kandidáló bizottság TM bI közül kandidál egyetlen egyet. Miért? Indokolással nem tartozik. Kandidáczióját a neki adott diskrét hatalom jogánál fogva gyakorló, bár a törvény szavai szerint csak akkor lehet háromnál kevesebb egyént kandidálni, midőn a jelentkezők közül nem találtatott három alkalmas egyén. A kandidáló bizottság eljárása a választási szabadság ellen elkövetett merénylet. Tiltakozunk ily előzmény ellen. Ma tehette, (mert indokolással nem tartozik) épen a közvélemény által már előre elválasztott derék és közbecsülésben álló férfiú megválasztásának érdekében, de azért az eljárás a választási szabadság kijátszásának marad. Lapunk jelöltje épen az volt, ki jelöltetett, de azért nem kákán csomó keresés, ha Kolozsvár polgárságát figyelmeztetjük azon veszélyes lejtőre, melyre juttatott és sodortatott annak folytán, hogy önérdekére, elidegeníthetetlen jogai komoly és valódi gyakorlására elég súlyt nem fektet. A kandidáló bizottság eljárását helyeseltük volna, ha bizonyos méltánylandó morális szempontból gyakorolta volna Jury-tisztjét , de még e szempont sem igazolja minden jelölhetőnek és a törvénynek egyenes jóindulattal és őszinte alkotmányos érzülettel felfogott szellemében jelölendőnek mellőzését azon egyen kivül, kit mi is szivünkből éltetünk és a kiben teljes bizalmunkat helyezzük. A formaiság sem védi meg egészen a kandidáló bizottságot, de a választási szabadság szelleme, értelme, követelménye a kandidáló bizottság eljárását önkényesnek bélyegzi. Az önkénynek pedig más a rendszere, mint a szabadságnak. Mi sokkal jobb szeretünk a szabadságrendszere által egy pár helytelen választás kockázatának tenni ki a várost, mint az önkény rendszere által állandóan megfosztani jogai komoly gyakorlásától. Nekünk nem kegy, de jog a választás. Pártélet. Pápán a szabadelvű párt Láng Lajost kiáltotta ki képviselőjelöltül. A somlyóvásárhelyi kerület kormánypárti választói e hó 27-én Debreczenben értekezletet tartanak, melyen Békássy Károly eddigi képviselőt fogják jelöltül kikiáltani. Perlakon húsvéthétfőn alakult meg a mérsékelt ellenzék, s megválaszta a végrehajtó bizottságot. Csornáról azt írják a ,, P. N.“-nak, hogy ott a mérsékelt ellenzéknek (Beöthy Ákos e kerület képviselője) igen erős küzdelme lesz a függetlenségi párttal. Az utóbbi már márcz. 20-án szervezkedett, mely alkalomkor Mocsáry Lajos és Orbán Balázs képviselők is ott voltak és beszédet tartottak. A függetlenségi párt ápril 18- án tartó újabb értekezletét . Beöthy Ákos ugyanekkor tarta beszámoló beszédét. A függetlenségi párti értekezlet mindenekelőtt köszönő irat küldését határozta el Mocsáry és Orbán képviselőknek, kik a párt felkérésére körében megjelentek. Miután elnöknek Szilvásy Boldizsárt, pénztárnoknak Szilvásy Dénest, jegyzőnek Orbán Sándort választá meg, képviselőjelöltnek Tóth Antalt proklamálta ott, ki ezt elfogadta. Végül Szigeti Sándor, Sopron városi jegyző hatásos beszédet mondott a függetlenségi párt tiogyáseiről. T — A képviselőház igazságügyi bizottsága a kisajátításról szóló törvényjavaslatot, mely az 1868: 55. és 56. törvényczikkek hiányait orvosolni van hivatva, letárgyalta, illetőleg átdolgozta, s erről szóló jelentésében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat elősorolja azon eseteket, melyekben a kisajátítási jog valamely vállalat részére a közérdek szempontjából megadható, s újítást annyiban tartalmaz, amennyiben a kisajátítási jog igénybe vehető minden állami épület részére s a létező közérdekű vállalatok nagyobbítására és czélszerűbb berendezésére. A tágkörű kisajátítási joggal való visszaélés ellen biztosítékot nyújt azon intézkedés, mely szerint oly esetben, melyben a kisajátítási jogot nem külön törvény adja meg , ezt a közmunka- és közlekedési miniszternek kell engedélyeznie, sőt a falusi és városi községi célokra szolgáló vállalatoknál és munkáknál ezenkívül még a belügyminiszter előleges jóváhagyása is megkirántatik. A képviselőházhoz legközelebb törvényjavaslat fog két viezinális vasútnak még pedig Csanádról Makón át Szegedre és Szatmárról Nagybányára való kiépítése iránt beterjeszteni. l’ARCZA: ‘Síregény család története. Angol szöveg után.) I. (2. Folytatás.) •n* y [w Sokara — válaszolám majdnem feji és ez idez. Idei& windig Péter volt a bát-Jenéit történt megl hogy tü* ,(iti Péter’ , elegedet lennek lássam. Nem lytatám - borura dölü kö- " J* dY JQ Jónkét világosan látjuk, aka Petjük ?03.SZmben fogjuk látni- s Clinic. ' minden bánatunkról roeg-K'3 kem!'szükségét mindketten ol! kJ1 a’l szegény ni tek helyzetünket aggodal!N bajfainyhembernek Wtran szembe kell |\ 'e sloegy ereje legyen megküzdeni Je?. '.Ur ho'a i«*1 : 5,t*lok r. c eg,“45ba cej pír I^Vtaló “Ve.Péter? *k8pô»kéQ árLi?TM nem is 801idoltara, Kedv k aZOk 3zerelewmol tulC: «U1, ;t T1* ^ Pillanatra némán 'lobogását • r^Zem ivének szabálytalan ego fkaimra egy bosszú csókot nyom, s egyedül vagyok ismét, kezeimmel eltakarom szemeimet, hogy ne lássam távozását ; mert biztató szavaim daczára gyáva vagyok, de érzem, hogy a leggyengébb nő is talál erőt magában arra, hogy szereit is vigasztalja. — Mari ! — Atyám kiáltását hallom, s a bolt mellett levő szobába szaladok, hogy reggeli csókommal üdvözöljem, ma pedig kettős csókot kap, mert születésnapja. Aztán a reggelit viszem be a tűz mellől, melyet régóta tartok a melegen, mert van egy jó órája, hogy Lottitólelküldtem a Lina néni kávéját, hogy az ágyban igya meg. — Atyuskám lelkem — suttogom az egyik karommal gyöngéden átölelve — nézze milyen jó erős kávét hoztam, ezt a kalácsot én sülöltem, tegye meg a kedvemért s egyék jóízűen, lakjék jól lelkem, ne legyen olyan madáréta, hiszen tudja, hogy bár milyen hosszasan időzik a városban, soha sem vesz semmit, pedig nagy szüksége volna reá, hogy jól táplálkozzék. Aztán drága atyuskám, ne maradjon ma sokáig, — kérem, sovány beesett arczát csókolva — ígérje meg, hogy nem marad ki sokáig. Mert lássa atyám, sokkal jobb, ha így haladunk a hogy vagyunk, mint hogy tönkre tegye és kimerítse jómagát, ahogy teszi és tenné, azon reményben, hogy rajtunk segít. — Így maradjunk a hogy vagyunk? ismétlő szomorúan szavaimat. Kedves kis leányom, igy ahogy most vagyunk, nem tarthatjuk többé fenn magunkat. — Én is úgy érzem, hogy jobbra fordul dolgunk, mondára, egy pár pillét véve lekopott kabátjáról. — Vagy rosszabbra — téve hozzá lassú hangon, a kávés csészét eltaszítva magától, s a boltba nézett — — nem, nem oda nézett, hanem túl abba a véghetetlen nagy űrbe. — Kedves atyám ! — mondom vidáman — rosszabbra már nem fordulhat sorsunk; ha változás áll be, az okvetlenül csak jobb lehet. — Ha nem kapok munkát édes Máriám, akkor nemsokára minden ingóságunkat el kell adnunk. Szegény atyára csak akkor szokott mindig Máriának szólítani, midőn szomorú volt, vagy nagy bánata volt. — Attól ugyan ne féljen atyám, ugyan kinek kellene ez az ócska siralom ! vevőt sem kapnánk reá ! — mondom tréfásan , de azért a torkom elszorul, úgy érzem, mintha meg akarnék fuladni, s a szemembe tóduló könnyek miatt úgy tetszik mintha köd úsznék előttem , mert nemcsak a szép és értékes portékák teszik az ember otthonját kedvessé, minden egyes bútorhoz ragaszkodunk, drágák azok nekünk, mert édes emlékek kötnek hozzájok, jobban szeretjük s erősebben ragaszkodunk hozzátok, mint a gazdagok drága kincseikhez. — De ha elvégre sikerül munkát kapnom — folytatá atyám, mig én mosolyt erőltetek ajkamra, hogy kedves öregem lehangoltságát oszlassam — akkor édes Mariskám azt reménytem, hogy a hosszú telet a te takarékosságoddal valahogy csak keresztül úszszuk. — De jó lesz atyám ! mondám, mert jól esik az a gondolat, hogy a legnehezebb időszakot, a hideg telet tűrhetően töltjük el, s egy uj és jobb esztendőt kezdünk meg. — Tehát belátod édes Mariskám — monda atyám, amint sietve felállott, s vékony fekete kabátját fontos arczczal gombolgatta — mennyi függ attól, hogy a városba menjek, ugye belátod ? — igen, atyám ; de ígérje meg, hogy nem gyalogol nagyon messze, és . . . és ígérje meg, hogy nem koplal nagyon hosszas ideig ; ha megvonja magától a kellő táplálékot, beteg lesz. Megígérte, hogy időközben enni fog. Megígérte, hogy eszében tartja, hogy ő már öreg, mi pedig gyermekei, fiatalok vagyunk, s szükségünk van atyánkra. Biztató szavait mosoly kiséri, mi halvány arczát derültebbé teszi, kissé hasonlóbbá ahoz a milyennek ezelőtt a régi jó napokban láttam. Ismét megcsókolom, mert nem találok szavakat a válaszra, s aztán más dologra fordítjuk a beszédet Ismét leültetem a reggelijéhez, mert azt akarom, hogy csevegésem alatt feledkezzék meg nyomasztó gondjairól s mielőtt hosszú útjára indulna, s újabb aggodalmait és csalódásait megkezdené, valamivel több táplálékot vegyen magához, mint rendesen. Elmondani, hogy Andrásnak a nénje falura megy szolgálni, holnap indul. (Andrásnak hívják a fiút, aki reggelenként leveszi a táblákat a boltról). Elmondom, hogy András egy levélpapirosat s borítékot kért tőlem búcsú ajándékul, s hogy milyen okos ajándéknak tartom én ezt, mert Andris bizonyos lehet benne, hogy adománya visszakerül hozzá. Elmondom, hogy Preston úrnak, a gyógyszerésznek új segédje van, s hogy Evans urnak, a szomszéd kereskedőnek az üvegtáblái homályosak, s ez előnyünkre szolgál, mert a mi üvegtábláink újtisztasága annál inkább kitűnik. Végre épen ilyen csevegő hangon elmondom, hogy Péter már ma reggel betért a boltba, volt vagy tíz pereznyi szabad ideje s azt velem töltötte el . . . De azt elhallgatom, hogy Péter búcsúzni jött, valamint azt is, hogy a szembe levő új könyvárus boltba új portékák érkeztek. Amint atyám az asztaltól felállott, egy darab ánizsos kalácsot papirosba takargattam, s a kabátja zsebébe tettem, mondván : — Atyus, ugye megeszi ezt a kalácsot? egye meg drágám , midőn valami félreeső utczában járkál ; de nehogy elfelejtse, mint tegnap, ma reggel vettem ki zsebéből, s láttam hogy hozzá sem nyúlt. Ha visszahozza, személyes sérelemnek fogom tekinteni, s azt gondolom, hogy atyusnak is olyan nehezen lehet kedvét lelni, mint Lina néninek,"a ki azt állítja, hogy nem tudja a süteményeimet megenni. — Mariskára — szabadkozott atyám, ki szavaimat komolyan vette, én mindig meg vagyok elégedve az én kis gazdasszonyom főztével és sütésével, de tegnap elfeledkeztem róla. Igen kis leányom, bizonyosan meg fogom enni. (Folyt. köv.) A közlekedési minisztériumban a hitelbank képviselőivel az építendő budapécsi vasútra vonatkozó tanácskozások tegnap megkezdettek. A külügyi hivatalban a szerb szerződési tárgyalásokra vonatkozólag tegnap több órai értekezlet tartatott A vám- és kereskedelmi szerződés megkötése közvetlenül küszöbön áll s jelenleg csak e szerződés szövegezése van hátra. A budapesti-zimonyi vasútra vonatkozó tárgyalások a közlekedési minisztériumban az osztrák tartományi bank képviselőivel újból felvetettek. Miután nevezetesen a dunai híd műszaki részleteire vonatkozólag több differentia még kiegyenlítetlenül maradt, a tárgyalások holnap tovább folytattatnak. Az ipartörvények módosítása tárgyában több budapesti ipartársulat együttes kérvényt szerkesztett s iratott alá tagjai által. E kérvény legközelebb b. Kemény Gábor ipar- és kereskedelemügyi miniszternek küldöttségileg fog átadatni. A kérvényben az ipartársulatok ama kérelmeknek adnak kifejezést, hogy az 1872. évi ipartörvény hova hamarább az iparosok országos kongresszusán indokoltan hangsúlyozott elvekhez képest, módosíttassuk. A Fiume képviselőtestülete Fiuménak az anyaországhoz való visszacsatolása ügyében egy emlékiratot intézett a képviselőházhoz, melyet egy küldöttség legközelebb fog Fiume város képviselőjének, Csernátony Lajosnak átnyújtani. Az emlékirat az alábbi határozathozatalra kéri a magyar képviselőházat : „Határozza el amelyen tisztelt képviselőház: 1. Utasíttassék a kormány, hogy törvényjavaslatot terjeszszen a képviselőim elé, oly értelemben, miszerint vonatkozással Mária Teréziának 1779. ápril 23-tól kelt diplomájára, az 1807 IV. törvényczikkelyre, nemkülönben az 1868. XXX. t. sz. megerősitő 66. íjának I. pontjára . Fiuménak, mint separatum sacrae regni coronae adnexum corpus-nak közvetlenül Magyarországhoz való tartozása újból külön törvény által beczikkelyeztessék. Utasíttassék a kormány egy másik törvényjavaslat előterjesztésére, mely Fiume külön autonómiáját illetőleg a közkormányzati és törvényhozási viszonyok végleges szabályozására vonatkozzék.“ — Sorsolás. A magyar földtehermentesítési kötelezvényeknek rendes félévi nyilvános sorsolása, folyó évi április hó 23, 25, 26, 27, 28, 29 és 3- án, naponként reggeli 8 órától kezdve, a magyar földtehermentesítési pénzalap királyi igazgatósága hivatalos helyiségében fog megtörténni, s az eredmény annak idején közhírré tétetni. A nemzetközi érezpénzconferentia Páriában. A nemzetközi érczpénz-conferentia f. hó 19 én d. u. 2 órakor megnyílt. A conferentián 15 állam van képviselve, a gyűlést a külügyminiszter, Barthélemy-Saint-Hilaire nyitotta meg. Üdvözli a megbízottakat és kijelenti, hogy ezen konferencia fontosságra nézve felülmúlja mindazon értekezleteket, amelyen ezen ügyben tartottak. Az éretpénz-kérdés, mely mindenha a legnagyobb elmék kutatásainak képezte tárgyát, az újabb időben rendkívül fontos lett. Hatalmas gazdasági tényezők megzavarták a pénzforgalmat, a pénz értékének oly hullámzása állott be, mely megrendítőleg hat a népek vagyoni viszonyaira. Az értekezlet feladata óvszereket találni, melyekhelyreállítják a megzavart egyensúlyt. Ha az egyszerre, mintegy rögtönözve nem történhetik is meg, mégis kissebbedni fog a baj és előkészíttetik az orvoslás. E megnyitó beszéd után Maguint, Francziaország pénzügyminiszterét, egyhangúlag elnöké választották. Magnin beszédében fejtegeti a conferencia fontosságát, visszapillantást vet az 1867. értekezletre, amely az aranyértéket ajánlotta az ezüstnek feltételes kivetése mellett s rámutat azon visszásságokra, melyek e rendszernek Németországban következményei voltak. Az Egyesült Államok törvényhozása 1876-ban bizottságot nevezett ki e kérdés megvizsgálására, ez a bimetallismust ajánlotta. Szfi az 1878-ki conferentiáról s azon okokról, amelyeknek következtében a conferencia eredménytelen volt. Hogy az ezüst viszszanyerje régi értékét, elkerülhetetlen, hogy ismét forgalomba jöjjön mint a pénz az arany mellett. A nemzetközi értekezlet szükséges volt, hogy közmegegyezésre jussanak, s ő remény, hogy a tárgyalások alatt ki fog tűnni, miszerint a nemzetközi bimetallizmus az egyetlen rendszer, mely a világ pénzforgalmában helyreállíthatja a megzavart rendet. Nem oly szerződés kötéséről van szó, amely által egyik részit a másik nyer, az a feladat, hogy az ügy beható megvizsgálása után oly határozatokat hozzunk, amelyek mindenkire nézve előnyösek. Ezután indítványozta, hogy a conferentia válaszsza meg tisztviselőit. Görögország indítványára alelnököt nem választanak. Francziaország indítványára bizottságot küldenek ki, melyben a conferentián résztvevő mind a 15 állam küld egy képviselőt a bizottság kérdőpontokat fog kidolgozni ; tanácskozások csak e kérdőpontok kidolgozása után, valószínűleg f. hó 23-án kezdődnek meg. E gyűlésen nem voltak jelen Anglia, Olaszország, Oroszország képviselői. A német kormány emlékiratot dolgozott ki a pénztörvényhozás újabbkori történetéről Németországban s előterjesztette azt a conferentiának. Érdekesnek tartjuk közölni azon választ, melyet báró Haymerle külügyminiszter adott a conferenciára való meghívásra, mert ebből egyúttal kitűnik az is, milyen szerepük van a conferentián meghatalmazottainknak. Bécs, 1881. márcz. 21. Mult hó 28-án vettem jegyzéket az érdekelt kormányok conferentiája ügyében, mely a jövő hó 19-én tartatik meg oly czélból, hogy a két nemesfém értékviszonya meghatározásának alapján tervet dolgozzon ki a bimetallizmus életbeléptetésére. A cs. és kir. kormány méltányolja a Francziaország és az Egyesült Államok által kitűzött czél nagy horderejét a kereskedelemre. A cs. és kir. kormány örömmel csatlakozik e törekvésekhez, s elhatározta, hogy részt vesz e conferentián s a tanácskozásokban, amelyek kétségkívül fényt fognak deríteni a fontos kérdésre. Különös pénz, és hitelviszonyaink miatt azonban most nem hozhatunk végleges határozatokat. E fentartás mellett van szerencsém önnel tudatni, hogy a conferentián meghatalmazott gróf Kuefstein követségi tanácsost neveztük ki, s melléadtuk Niebauer Antal üdv. tanácsost és Hegedűs Sándor magyar országos képviselőt. Ők fel vannak hatalmazva, hogy a tanácskozásokban részt vehessenek, a nélkül azonban, hogy kötelező magállapodásokhoz hozzájárulhatnának. * Az angol és olasz képviselők még nincsenek Parisban, de ez nem akadályozta az értekezlet megnyitását. Az angol képviselőket legközelebbre várják Parisba, az olaszokat csak a római kormányválság végleges elintézése után. A német birodalmi kormány egy emlékiratot készíttetett, melyet a pénzkonferenczia elé fog terjeszteni. A német és franczia nyelven szövegezett irat történelmi áttekintést tartalmaz Németország újabb érmetörvényeiről és adatokat a Németországban létező kinyomott éretről. * A konferenczián a következő államok vannak képviselve : Németország, Ausztria és Magyarország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Észak- Amerika, Francziaország, Angolország, Görögország, Olaszország, Németalföld, Portugália, Oroszország, Svédország és Svájcz. A Flattters-féle expediţie» lemészároltatása. Végre kimerítő részletek érkeztek azon véres katasztrófáról, mely a Flatters ezredes parancsnoksága alatt állt s a saharai vasútvonal tanulmányozása czéljából kiküldött franczia expeditiót érte. Ápril 8-ki kelettel Tripolisból franczia lapokban következőket jelentik: