Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)

1882-04-22 / 91. szám

Kolozsvárt 1889. „kiket az a veszély fenyeget, hogy valamely a német civilisatióval szemben ellenséges érzületű nemzet által megraboltatnak legszentebb örökségüktől a német culturától.“ Az alapítók főképen a magyarországi németekre voltak tekintettel s annak az óhajnak adtak kifejezést, hogy az „Alig. deutscher Schulverán“ a németekre nézve egy erős védvár legyen mindenütt, ahol a modern barbárság lábaival merné tiporni a német civilisatiót.“ Nem soroljuk föl a számtalan tévedést, melytől hemzseg a 20 egyetemi tanár által aláírott nyilatkozat. Csak annyit jegyzünk meg, hogy egész Magyarországban csak 266 elemi (nép ) iskolában határozza meg a magyar kormány a tannyelvet, míg ellenben 15558 népiskolában a községi felekezetek vagy épen az egyesek joga a tannyelvet megválasztani. Viszont két évvel ezelőtt az a követelmény lépett előtérbe hogy a magyar nyelv tanittassék minden iskolában hetenkint egy-két órát, a mint tanittatik p. o. a franczia nyelv Belgium flamand iskoláiban. Nos, különös részakarat kell ahhoz, hogy valaki a nemzetiségek jogainak megsértését lássa e gondoskodásban. Minekutána az az ország (Magyarország) fővárosa magyar, minekutána népes többsége és a kormány magyar, nélkülözhetetlen, már csak a kormányzat és a társadalmi élet érdekében, hogy a hivatalos nyelvet mindenki értse. Egyébiránt a hazafias német magyarok, kik az egész országban összesen 1.500.000-en vannak, hangosan tiltakoztak a Schalverein nevetsegen előlmeg 1800 ezer sakkban tartani egy nagy lépése ellen. Aztán szasz csak udni országot! Különben a szászok védőinek nyakassága és buzgalma , melylyel Magyarszágon séd hecczet igyekeznek szítani, annak a hóditasi eljárásnak idő szerint érvényb«mdatát szolgáltatja mely a R.»juán tol van ez nemzet- tanulság_’Os pél A csehek. Csehország és Magyarország“ czimmel az • Egyetértés« mai száma nagyon figyelemre méltó igen szép vezérczikket hoz, mely reflektál a tekintélyes prágai cseh , aPolitik',nat egyik legközelebbi czikkére. A Politik előrebocsátva, hogy a csehek és Magyarország érdekei nem ellentétesek, sőt szemben a pangerman törekvésekkel, még Bok érintkezési pontjaik is vannak: közlekedést ajánl a magyar és cseh nép között s azért óhajtja, hogy a két nemzet képviselői gyakori érintkezés által földerítsék, s így megszüntessék a régi félreértéseket. Az »Egyetértés”, miután egy történelmi visszapillantásban kimutatta, hogy csehek és magyarok között sohasem volt komoly ellentét az erdekben, avagy mélyebb jelentőségű összeütközés, a következő talpraesett sorokkal felel a cseh lap barátságos szavaira: „Ha a csehek kezet fognak velünk arra, hogy Boszniát és Herczegovinát ne semmisítsük meg nőnél me igázzuk le,, hanem adjuk vissza kalló kori tartományait egyesíteni s az ősi cseh szabad-ságot és önállóat visszaállítani törekesznek a nélkül, hogy ezt a jogot a lengyelektől Galicziában s az osztrák németektől ezek saját herczegségeiben megvonni akarnák s a nélkül, hogy akár az álcázott abszolutizmushoz, akár az egyetemes elszlávosításhoz kezet nyújtanának;“ „ha ők nemzeti erejükből kitelhetőleg útjában nem állanak annak, hogy Magyarország az 1867-iki rendezkedés béklyóiból kiszabadulva pusztán fejedelmének közössége által s szabad elhatározással legyen hű és erőteljes szövetségese az osztrák császári korona alatt egyesített államoknak ; ez esetben s ily czélokra a magyar nemzet egész erkölcsi s ha lehet és kell, egész anyagi erejével lelkesülten kész a cseh nemzettel szövetkezni . „De a csehek a magyar nemzet valódi képviseletét ne a delegáczióban, ne is a Tisza-kabinetben keressék föl, mert ott nem találják. Az udvari alkotmányosság, mely most mindenütt uralkodik többé kevésbé az egész kontinensen, Ma-E sziklán nagyon sok fiatal embernek a boldogsága szenvedett már hajótörést Oh Carlos, hallgass tanácsomra! — Ha elhinnéd, hogy érzelmem igazi szerelem, mit tanácsolnál? kérdó az ifjú. — Próbára tenném, a leány egészen neveletlen. Édes fiam képzeld el csak egy olyan nővel élni a ki beszélni sem tud helyesen, s kiejtése is oly minden kritikán aluli, képzeld a saját cselédeidnek csúfolódását, barátaidnak a gúnymosolyát, s a saját gyötrelmedet, midőn feleséged idegenek előtt a száját kinyitná, hiszen minden szava nevetségessé tenne, pellengérre állítana! És ezt én nem tudnám elviselni! Da ha ez az érzelem csakugyan igazi szerelem, akkor ezt csak az idő bizonyíthatja be; tehát ha van hited, bizalmad, szerelmed, akkor a leányt neveltetned kell, mielőtt nőül tennéd. Meg kell tanulnia illően és helyesen beszélni ; meg kell vele ismertetni a műveit társaságokban divó szokásokat és illemszabályokat; úgy a milyen , most, csak szégyent hozna reád. — Anyám te nagyon szigorú, te kegyetlen vagy! monda az ifjú haragosan és szemrehányóan. — Csak igazságos vagyok, volt a nyugodt válasz. Tegyük fel, hogy a jövő héten megesküdsz Vele, egy hónap múlva hazahozod ide, képeld ragadt az ebédhez ülni vele, s valahányszor a feleséged beszélne, mindig pirulni érte a cselédid előtt is, és folytonosan félni, hogy vendég talál jönni; ez izgatotság tönkre tenné idegeidet, elrontaná kedélyedet. Én tudom, hogy ezt a helyzet t : te nem állanád ki hosszasan, kénytelen volnál visszavonulni s az egész világ elől elzárni magadat ! — Büszke volnék reá az egész világ előtt! volt az indulatos válasz. — Ez a házasság lehetetlen. Hogy foglalná el asztalodnál a háziasszony helyét? Ez a neveletlen leány, kinek szép arczán kivűl semmi bája, semmi lekötelező vagy megnyerő tulajdona nincsen, hogy fogadná el és hogy mulattatná a vendégeidet ? — Fiam én jobban ismerlek tégedet, mint te önmagadat. Ha megtörténnék ez a házasság, néhány hét múlva kész volnál szégyenletebben meghalni. Azt hiszem semmit sem képes egy művelt lelkű férfi oly hamar megunni, mint egy közönséges, durva, neveletlen feleséget! Ez rettenetes helyzet! (Folyt, köv Mgyarországot is hivatalosra és nem hivatalosra osztotta el. Csak a hivatalos Magyarország van a delegáczióban. Egyetlen kis kedvező körülmény s egyetlen kis erőfeszítése a magyar nemzetnek bebizonyítja, hogy a delegáczió Magyarországa nem egyéb, mint félig hazugság, félig mesterkéltség. „A mi szavunk a nem hivatalos Magyarország érzületét tolmácsolja.“ A delegácziók. B á c e, ápril 2?. A helyzet bizonytalan, úgy látszik, a közös kormány nem köti magát föltétlenül az ere e költségekhez. A kormánypárt azon része, mely a törlés mellett szavazott, komolyan látszik ragaszkodni ez állásponthoz. A miniszterelnök neutrálisan nyilatkozik. Azon esetre, ha a magyar elegáczió többsége elfogadja a törlést és nunéziumokra kerül a sor, az osztrák alkotmánypárt képviselőházi tagjai szintén a törlés mellett fogna szavazni, ami még nem többség, mert az entés az urakháza alkotmánypárti tagjain forduleg és ez attól függ, hogy a katonák minő intést kapnak felülről. Ha szabad választásukra hagyatik, akkor pártfeleikkel szavaznak. Az osztrák delegáczió kormánypárti tagjai végletekig a kormány eredeti javaslatához ragaszkodnak. A közös szavazásnál nem fog mindegyik delegáczió tömören szavazni. Az Orsz. Krt. illetékes helyről felhatalmaz- 1atott a következő közlemény közzétételére. „A sajtóban felvettetett a kérdés, ha várjon a delegáczió illetékese az erődítések stb. czimen előirányzott tetemes összegnek megszavazására, miután ezen építkezések olyan beruházásoknak tekintendők melyek az 1880. évi VI. t. ez. 3. - a értelmében a parlament elé tartoznak. Ily felfogás melett feltűnhet az, hogy a négyes albizottság jelentése megfelelő részében ezen kérdésre ki nem terjeszkedik. Meg kell tehát jegyezni, hogy a jelentés azért nem terjeszkedik ki az illetékesség kérdésére, mert ez a kérdés az albizottság tanácskozásaiban, tehát a kínálkozott alkalom dacára. Senki által fel nem vetetett , ha felvettetett volna, az illetékesség megállapítására szogáló indokoknak, és pedig igen alapos indokoknak előterjesztése semmi nehézségbe sem ütközött volna és az előadó e tekintetben is megtette volna kötelességét. A magyar delegáczió négyes albizottságának ülése. Az ülés kezdődik déli 12 órakor. Elnök: Tisza Lajos. Baross előterjeszti jelentését az albizottság tárgyalásairól. Fáik felszólal azon pont ellen, melyben az a kifejezés foglaltatik, hogy az albizottság „osztozik“ a közös kormány azon felfogásában, hogy az okkupárt tartományok államjogi kérdésének megoldása most nem időszerű. Fáik az „osztozás“ helyett tudomásulvételt kíván. Hegedűs és Éber felszólalása után ezt is csák. Há '-t-Szilágyi röviden jelenti, hogy az ő s elvtársainak álláspontja a jelentésben foglalttól eltérő lévén annak részletes vitatásába nem bocsátkoznak. Ezután a jelentést az albizotttság elfogadta a delegáczió nyilvános ülésében való előterjesztésre. A magyar delegáczió nyilvános ülése. Az ülés kezdődik déli 11, órakor. Elnök: Haynald Lajos bibornok-érsek. A jegyzőkönyv felolvasása után Elnök jelenti, hogy Missies János helyét,aki a tárgyalásokban résztvenni akadályozva van, Abonyi Emil póttag fogja betölteni. Baross Gábor előadó az egyesült négyes albizottságnak a kormány előterjesztésére vonatkozó jelentését benyújtja. A jelentés felolvasottnak vétetik. A terjedelmes, több hasábra terjedő jelentés Fröbel Frigyes. (Szül. 1782. ápril 21. – 1852. jun. 21.) (Folytatás és véget és fel fogni gyers kai mond kevesebbet mint Rousseauraek a világot és Istenséget nem bírja És Waitz könyvét nem tiltották el! Fröbel, a német nevelésügy gyökeres reformálására érezte magát hivatottnak és saját rendszerével és csak a német nemzetet hitte a magasabb kulturába vezethetőnek, mert szerinte: „Das deutsche Volk ist ein Stammvolk, ein Urvolk, ein frommes, tief und allseitig denkendes, gründliches, genügsames, acht christliches wahrhaft geschichtliches Volk und ein Volk mit Bürgersinn.“ Viszonzásul aztán némelyek őt prófétának is elnevezték és ilyen formán is ír egy-egy német róla: „Eine Erscheinung wie Fröbel würde auch kein (!) anderes Volk der Erde hervorbringen können.“ Czélját bár nem érte el, a gyermek kertek megalapításával elveit megörökítette s 1852. június 21-én azon tudattal halhatott meg, hogy avatott egyének által rendszere tökéletesedni fog és a németeknél kiválóan általánossá lesz. Fróbel művei nem ütik meg sem a szigorubb paedagogiai. Hogy az ily nevelés a dogmától confessiotól eltér, igaz, de a kereszténység alapelvével, lényegével, mivel a természet és felela sem az egyéniségében rejtett gyakorlati mértéket, ráti szeretet lépes in emelkedik, nem ellenkezhetik. íme épen 1851-bsn dr. Waitz marburgi egyetemi böle.-ószetUüár »Allgemeine Pädagogik« jában, mely Lián épen tanköuyv is volt a német ogyeterneken, igy ir: „Dem Kinde geht das religiöse Br-diirfniss ab . . . s«-itie höhere Interessen ermangeln noch der Kraft uni KLrheit welche zu einen religiösen Abschluss der Weltansicht, hindrängeu“, »alább: „Die beste Vermittlung der Religion geschieht dadurch, dass die Mutter das Kind beten lehrt und mit ihm betet.“ Nem sok- Az „Embernevelés“ homályos, dagályos, alig érthető irálya, a „Hetilap folyóiratának bombastikus hangja „Anya és csevegő*, meg „Labda és koczka dalai“ erőlködő, olykor ízléstelen, néha semmitmondó, verses prózába átmenő költészete miatt irodalmi értékben is messzemaradnak „Ismereti szépség és életalakok“ czímű művétől, melyben a gyermekek játszva tanító foglalkoztatására vagy kincsül szolgáló s azóta többek által átdolgozott nagy anyagot, értelemmel, szorgalommal és szeretettel gyűjtött össze. összes műveit Lange Richard adta ki Berlinben, először 1862-ben, majd 1874-ben. Nevezetesebb követői, kik rendszerét követték is : Middendorf, Köbler, Marquart. Fröbel azt mondja, hogy miután a gyermek játszani szeret, e hajlamát arra kell felhasználni, hogy játékába bizonyos rendszert hozzunk be, különféle eszközökkel, különféle alakokat készíttetvén, vagy rajzoltatván velők, s hogy e foglalkozásukhoz értelmes beszédet, lehetőleg dallamos verset, szóval a tettet magyarázó éneket kell fűzni. Testmozgást is kell velők tétetni e közben a változatosságért s ezt is valami játékkal, főleg a labdajátékkal és dallal kötni egybe. A beszéd- és értelemgyakorlatikról sem feledkezik meg, melynek mestere Pestalozzi volt. Ő a szép- és műérzéket is akarja fejleszteni az értelemmel és kedélylyel együtt, midőn kocz- Kakkal szabályos (bútor vagy épület) alakokat, majd pusztán szép idomokat rakat avagy papírkitűzés, metszés, fonás, agyagmintázás stb által készítteti azokat. Ám a gyermek olykor épen maga kiván saját fogalomköre szerint egy más tárgygyal játszani s ebben gátolni nem célszerű, sem pedig a rendszer korlátai között játékra erőszakolni. Úgy látszik továbbá hogy czélja elérésére egyszerre igen sok eszközt hoz mozgásba s e mellett a gyermeknek a hangos beszélgetéssel nem enged elég időt a játékba való elmerélésre, hogy ez alatt, a mit látott, hallott és tesz, agya feldolgozza; valamint a játékhoz nem u. mindig fűz értelmes beszédet. A fegyelmiség és szerénység sem igen áll erős lábon a Fr- féle gyermekkelekből kikerülő gyermekeknél kibirnak játékszer nélkül egy helyen s ■ mosabban, nyugodtan és figyelmesen ülni, ez már a közönséges elemi iskolákban szüksé. A csaknem folytonosan hangos beszédhez énekléshez is igen hozzászoknak, ami a ko® lyabb gondolkodásnak könnyen útját állja A játékszerek sokfélesége és főleg még drágább volta a szegényebb osztályt csak kizárja a Frőbel-féle gyermekkortből, egyes játékszereit azonban a kisded vókban - szerűen alkalmazzák, hol a legszegényebbek szesülhetnek jótéteményeiből. Az alap magában különben jó, de tel módjától sok függ ! ■ A nemzeti sajátságok tekintetbe v®^'6 igen fontos. . Én részemről Fróbel nevelési e'teitaji rendszerét e pár szóban látom jól összevonv^^ tömören, kereken kifejezve: „Az élet nevelni“. Gondolják ezt j'd meg a Fröbel-rel tanítói is és legyenek tekintettel a elemi iskolák körülményeire, hogy a győr' kertből oda menő gyermek k azokhoz a bemenettel előkészítve legyenek. «^j-A szülők pedig, ha nem is Fröbel ^ tolt systemtjával szintén készítsék a gyákr elő az iskolához és az élethez, mert : népnevelés alapja a házi nevelés. Ezen alap nélkül minden, még olyes nevelési rendszer is kétes sikerű marad. Végh Lajos- * ül ti«' ásít tek' iii' tökélő ELLENZÉK mindenekelőtt behatóan ismerteti a közös kormánynak az egyesült négyes albizottság előtte felvigosításait. A rend és nyugalom helyreállításánal vakupált tartományokban a katonai intézkedéseken kívül a jobb administrácziót is szükségesnek tartja. Az adminisztráczióról magáról nem nyilatkozik, egyszerűen utal arra, amit erre vonatkozólag a múlt delegáczió nyilvánított. Tiltakozik az albizottság minden oly törekvése ellen, mely az okkupáii tartományokban a katonai izgatás behozatalát czélozná. A katonai intézkedéseket illetőleg tűrhetetlennek nyilvánítja az okkupáti tartományokban és a Dalmáczia del részeiben uralkodó helyiétől Az inditványozott őrlés indokolására megjegyzi a jelentés,ogy a kormány számításai puszta feltevéseken a apunak s a bizottság nézete szerint nincs szükség arra, hogy még további 3 hónapig lent maradjon a tetemes haderő, amely annyira nverte a felkelést, hogy taoát már, mint a kormány előterjesztése mondja, csak rablócsapatok garázdálkodnak, ezek féken tartására. Az erődítésekre kért 5 — 6 milió megszavazása illetékességét illetőleg e jelentés nem nyilatkozik, mert az albizottságban senki fel nem vette az illetékességi kérdést. A jelentést kitűzték a szombaton esti 6 órakor tartandó ülés napirendjére. Ezzel a nyilvános ülés véget ért. Zsidóüldözések. Az oroszországi zsidóüldözésről szóló híreket a következőkben foglalhatjuk össze: Kievből Frankóba érkezett zsidók borzasztó adatokat beszéltek el a Dél Oroszországban előforduló zsidaüldözésekről. Egyes községekben a betegágyban levő asszonyokat az ágyból kihurczolták s az utczára hagyták. E barbár eljárásnak számos szerencsétlen nő esett áldozatul, fosztogató bandák vonultak végig helységről-helységre az utczákon azt kiáltva: „Le a zsidókkal!“ Rablótárakat toborzanak és azt állítják, hogy a rablóra Pétervárról kapták az engedélyt. A községi előlárók nem sokat törődnek az ügygyel s a katonaság erélyes közbelépéséről szóló híreket több oldalról valótlannak állítják. Hírlik, hogy a katonaparancsnokok kijelentették, hogy ők Pétervárról várják a felhatalmazást, s e nélkül nem tehetnek semmit, hora léphetnek közbe Az üldözések még folyton tartanak. Mint a varsói Wiek értesül, az orosz déli vasút igazgatóságának a vasúti zsidó tisztviselők kiutasítását elrendelő parancs visszavonása tárgyában tett lépései sikertelenek maradtak. A kiutasított tisztviselők f. hó 16-áig (a naptár szerint), a magasabb rangú zsidó vallású tisztviselők egy év lefolyása alatt kénytelenek Kiewet elhagyni. Balta városából számos sebesült zsidó érkezett Odessába. A helybeli zsidók a környéken folyvást tartó üldözések hírére hasonlótól rettegnek, elővigyázatból pénzüket, a bankba helyezik el. Az ünnepek alatt történtek is zavargások, sok korcsmát kiraboltak. Felhívást osztogattak szét a nép között, amelyben az a zsidók mészár ***■ fi Szart ■lnlf-ntffTT~T~iTi'rl'li kiír ittcl Berlinben ápril 19-én az orosz zsidók érdekében gyűlés tartatott, mely a 500 meghívott egyén volt jelen. Elnöknek Farckenbeck főpolgármestert választották. A gyűlésnek az volt a czélja, hogy az üldözött orosz zsidók segélyezésére alakult állandó berlini bizottságnak további eszközöket szerezzen. A gyűlés ezt határozatként ki is mondta s az adakozások aláírását megkezdték. A gyűlés folyamán Bunzen így nyilatkozott: „Mi nem tiltakozhatunk nyílt homlokkal, minként azt Anglia tévé. Nekünk is szégyenlnünk kell magunkat a múlt évben történtek miatt, az oroszországi események mindenesetre rosszabbak, de azokhoz mi adtuk meg a lökést.“ Buber lembergi nagykereskedőhöz érkezett podvolocziskai hiteles hírek szerint Bilta állomáson ismét hajmeresztő kegyetlenségeket vittek véghez a zsidókon; negyven zsidót megöltek, a boltokat feltörték. Számos zsidó menekülő Podvolocziskába érkezett azzal a szándékkal, hogy innen Amerikába veszik útjukat. A nihilisták levele. A berlini Tageblatt pétervári körökben elterjedt szenzációs híreket tesz közzé. E hírek szerint a czár húsvét napján a forradalmiigrehajtó bizottság levelét találta dolgozóasztalán. A bizottság udvarias kőszünetet mond a 9 halálra ítélt nihilistának osztott kegyelemért, azután a levél tulajdonképeni indokául a czár megmagyarázhatlan idegenkedését hozza fel a kívánt szabadságok megadásától. „A végrehajtó bizottság azt hallja, zott tovább a levél tartalma, hogy az augusztusra kitűzve volt koronázás a nihilisták miatt elhalasztatik. A bizottság, mely a czár trónralépésekor határidőt szabott a reformok behozatalára, indíttatva érzi magát e határidőt a koronázásig meghosszabbitni. Nincs tehát szükség az elhalasztásra s a koronázásig nincs is ok a merénylettől tartani. De ha Oroszország még a koronázás alkalmával sem kapja meg a rég sürgetett szabadságot, úgy a czár meg fog halni !“ Ez a bizottság határozata, melynek végrehajtása ellen a czárt semmiféle biztonsági rendszabály meg nem óvja. Biztonságul, hogy itt nem hiú fenyegetésről van szó, a levél a dolgozó- és hálószoba egyes részeit nevezte meg, hol robbanó lövegek vannak elhelyezve, persze töltetlenül, mert a czél csupán, a bizottság hatalmát bebizonyítani. A megjelölt helyeket azonnal megvizsgálták s — mint mondják — a könyvállványokon találtak is két felhúzott óraművel ellátott, de meg nem töltött pokolgépet. Ugyan e lap közli, hogy három-négy hét előtt egy kiváló pétervári vegyész a czár fehérneműiből megvizsgálás végett kapott néhány darabot, hogy nincsenek-e azok megmérgezve. A vegyész mit sem fedezett fel, s erre Gacsillába hívták, hogy az összes fehér- és ágyneműt megvizsgálja. Mindkét vizsgálat a berlini titkos rendőrség intése folytán történt, minthogy a nevezett rendőrség Génfből kétféle jelentést is kapott, és pedig hogy a czár ellen mérgezett fehérneművel terveznek merényletet. Chang- Darwin. Darwin Károly halála méltán feltűnést kelt a tudományos világban, melynek egyik fódísze s legkimagaslóbb alakja volt. Halálhíre egészen váratlanul jött s nem előzte meg valamely betegeskedésről szóló jelentés, a 73 éves aggastyán a legutóbbi időkig megőrizte nem csak testi egészségét, hanem nagy szelleme frissségét is. Csak nemrég tett közzé egy nagyobb müvet, mely a földi gilisztáknak a talajra való hatását tárgyalta. Epochalis müve, mely halhatatlanságot hin- , —----------- , ■ . ,„i^nimpír létért való küzdelemben, ismert tény, e czim alatt: „On the origin of species pymeai/5 M organizmusok sokkal nagyobb tennferen bírnak, mit amennyi táplálék létezik a csiráik számára, ha azok életre ébrednének, életképes csirák (peték magvak stb.) száma iilóban élő egyének számához semmi viszonya sem áll. A legtöbb csira tehát czéltanul jórt megy, s az életbe lépettek egyéni tételük plllnatától kezdve kénytelenek küzdelmet vívni i* tért (struggle for life). Ez a küzdelem az orgiázmusok túlságos nagy termékenységének köved* ménye. A küzdelemben csak azok az organizm® maradnak győztesek, amelyek a többiek b* valamely előnyös sajátság által kitűnnek. &«1 módon lassan kint egy változat vagy válfajódik, melyből, e folyamatnak folytatódásával N' szabl-rövidebb időn át végre uj fajok, csilit rendek keletkeznek, mig a kevésbé megáldott kit benső formák a létért való küzdelemben taiki jutnak s ezáltal képződnek azok a hézagok, mel.(És a mostani fajokat egymástól elválasztják. A áltozatok vagy válfajok tehát nem egyebek, pl of natural selection“. (A fajok eredete a természeti kiválás szerint.) Danin előszót irt a fayukához, melyben történeti vázlatát nyújtja a műben kifejtett eszméknek. Lamarck volt az első, ki 1801- ben e tárgyra vonatkozó nézeteit közzétette, míg Etienne Geoffroy Saint Hilaire, mint a fia által irt életrajzátmit említtetik, már 1795-ben sejdí tette, hogy amit fajnak nevezünk, tulajdonkép nem egyéb, mint ugyanazon typusnak különböző átváltozása. E nézetét azonban csak 1823 ban mondta ki határozottan Azóta sokan fejezték ki a tant, 1813. dr. Wels, 1826. Grant tanár, 1831. Mr. Patrik Matthew, 1834. Buch a hires geolog, 1846. M. J. d’Omalius d’Halley, 1849 Owen tanár stb. míg rendszerré, valódi tudományos alapelvré csak Darwin emelte a tételt. Tanai óriási vihart keltettek tudományos körökben, mit bizonyít az az egy adat, hogy 1200-at meghaladja a munkák száma, melyek a Darwinismus felett aránylag rövid idő alatt megjelentek. A műveit nemzetek összes kiváló természettudósai igyekeztek állást foglalni, részi mellett, részint ellene. Egyik legjelentéseü Vl Darwinnak Huxley, a németek közül D .Invebbr 111 Bär, Virchow, Vogt Károly, Bücnnerith Darwin elméletét vitatták. Milne-Edwi (aki szerint a fajok teljesen változatlan?,Hol Bischof!, Reby, Giebel stb. A magyar tudósok közül az első v- s mellé állt, Rónay Jáczint püspök volt jelent meg erre vonatkozó kitűnő műv alatt: „Fajkeletkezés. Az emberek heletműve ij szetben és régisége.“ Rónay Londont van írta majd 301 lapra terjedő művét. Darwin munkáját magyar nyelvreszettudományi társulat fordittatta le Da * által, kinek fordítását Margó Tivadar ^ ^ és vezette be. Az első kötet a mű már a hatodik 1873-ban."S meg s akkor megérte. Darwin Károly Róbert, kinek nagy^ win Erazmus angol orvos is hirnev^ neves volt. 1809-ben, február 12 én Shrawsburyben velését szülővárosa elemi és gimnazialjában nyerte. Már gyermekkorában nagy gyjs éhetséget, a természet iránt kiváló érdeklődé nusitott. a* Uaalai 1825-ben ment Edinburgha és nyuit Cambridgeben fejezte be, hol 1831- dóli oklevelet nyert. Ugyanez évben voltait Fitzroy kapitány expeditiójával ravitt-rm^'' le mehetni. 1811. decz. 27-én Devonpor^ józott, elment Braziliába meglátogatta//“ Sán utat, Délamerika, keleti tengerpartul csendes tenger szigeteit, s 1836-an ismét tért Angliába. ‘*1 Tudományos tekintetben ez útnak k eredményei, — az Okon és más tudósokreműködésével szerkesztett „Zoology of the rage of H. M ship. Beagle (5 rész, London, U —43) jelentek meg, továbbá a Darwn által/ dal feldolgozott „Journal of research into a natural history and geology of the countries,«.(II. kiadás, London 1854) égyis kiválóan logiai iratokban. Ezek feldolgozására 184 Met/ kenti villába vonult vissza. Vizsgálódásának újabb gyümölcse volt „Monograph of pedunculated and tessile Chridia“ (2 köt. London, 1851--53), mely a s/ Society költségére nyomatott s melyet nason é* tekezes „Qu fossil Cirripedia“ követett Márk első, Délamerikában tett vizsgálódásai után t** ta Darwin a különböző állatfajok közt eddig k. bizonytalan osztályozást. További kutaások vizsgálódások ez irányban s tárgyban vezettek eredményhez, melyet hiressé vált művében ,at the Origin of species by means of natural telition“ (London 1859) használt fel. Ebben arw a meggyőződésének adott kifejezést, hogy mi: állat és növény néhány meglehet egy ősform, származik , hogy ennek különböző válloulltt, rendszer szerint történnek Darwin számos megfigyelés s Upisu. után kinyilvánította azt a meggyőződést, hog lipikai s állandó fajok forgalma tarthatatlan, í.* a fajok folytonosan változtak, s hogy s válljának legfőbb mozzanata a természeti tenyésii létért való küzdelemben. Ismert tény.