Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)
1882-05-19 / 113. szám
Kolozsvárt 1882. ^ Ejrres.Ni Néni síremlékét, mint nekünk , teanap délután leplezték le ünnepélyesen a kikerepesi temetőben. Az ünnepet a nemzeti kiuház "énekkara nyitotta meg. Komócsy Józsefdalát énekelték el, melyet az Egressi g^mi °Beteg leány“ czimű dallamára irt. Ki nyugszik itt e bánt alatt Pihenve csendesen, Ne kérdezd vándor, halljad őt, Dalodban megjelen. Oly szép e dal, oly bűvölő, Mely itt szivedrs hat, S lelkednek égbe szólító Fényes szárnyat ez ad. A dalnak szive nyugszik itt, Kinek édes dalin Egy nemzet szive lángra gyűl, A népnek ajakán, A népnek ajakán, A népnek ajakán, A népnek ajakán, Drága dalnok nyugodj tehát, Pihenj csendesen ! Mikor elhangzott a dal, Sipos Antal, az irók és művészek társaságának alelnöke lépett a sirkő elég emelkedett hangú beszédet tartott, melynek végén az irók és művészek társaságának nevében zöld borostyánkoszorút tett a sirkére. Ezután Odry Lehel, Bartay Ede és id. Ábrányibor- Dél tettek koszorúkat a sirra. Erre Komócsy szavalta el az Egressi emlékezetére irt gyönyörű versét. E közben megérkezett az egyetemi ifjúság küldöttsége koszorújával. Az ünnepélyt a nemzeti színház énekkara rekeszte be, melynek végén az öreg jó Vasvári vette magához a koszorúkat, hogy azokkal a sirt halotak napján megkoszorúzza. — Egresi Béni síremléke a kerepesi temető azon részén van, hol a magyar irodalom és művészet annyi jelese alussza örök álmát. A sirkő egy sziklatömb, melyen márvány koczka van élére állítva e felirattal : „Egressi Benjámin élt 32 évet, meghalt julius 19 én 1851.“ — Az ünnepélyen az irói és művészi világ nagy számlán vett részt. A kereskedelmi és iparkamarából — Közgyűlés. — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara folyó május hó 17-én d. u. 4 órakor közgyűlést tartott. E közgyűlés tárgyaiból a következőket emeljük ki. A keleti kereskedelmi forgalom emelése czéljából Berlinben létesítendő kereskedő társaság programmjára vonatkozólag a kamara oda nyilatkozott a miniszterhez terjesztendő jelentésében, hogy ily vállalat czélszerűsége felett épen hazánkban eltérő nézetek nem is lehetnek, azonban a kezdeményezés hasonló váltakozásra Magyarországon nem a vidéki kamarákat illeti, hanem a budapesti illetékes köröktől várható, a kétséget sem szenved, hogy a vidéken kedvező visszhangra találna. Kolozsvár városa vásárvámjának czélszerű reformálhatása érdekében két évi időhaladékot kért a minisztertől, amely idő alatt a szükséges stat.dátumokat beszerezni kívánja. A gyűlés oly módon pártolja a miniszter előtt e kérés teljesítését, hogy 1883 végéig az uj vasut-tarifa megállítható is legyen. M.-Vásárhely törvényhatósága a pálinka, fogy adójának literenként 3 krral való felemelését tervezvén, ez ellen nehány nemesi birtok haszonbérlője forgalmi szempontból kifogást tett, a kamara e kifogást nem tartja alaposnak, miután a pálinka ára literenként így is csak 27 krnyi lesz, tehát jóval olcsóbb, mint Erdély bármely hasonló nagyságú városában, de nem pártolhatta a törvényhatóság kérésének azon részét, amely szerint a rozsdis- és eczetgyárosok által felhasznált szesz is megadóztatandó volna, miután Kolozsvár városára nézve is helytelennek tartja a gyártás ilynemű megnehezítését, amely ezenkívül sok bosszantással s a városi pénztárra nézve kevés haszonnal jár. A kamara elismeréssel vett tudomást az elnökség eljárásának eredményéről, a mely szerint a borgói fűrész áruk tervbe vett magasabb osztályozásától a magy. kir. államvasutak igazgatósága elállott és igy ez áruk gyártását és külföldre szállítását tovább is lehetővé tette. Erzsébetváros a tanonczok iskoláztatásának költségei fedezését kérvén a kamarától, a gyűlés felkéri a város képviseletét, hogy a kolozsvári ipariskolák mintájára készítse meg a tantervet és költségvetést, s azután kimutatva, hogy a szükséglet fedezéséhez mennyivel kíván járulni a maga részéről, mennyi remélhető az iparos társulattól, a netaláni hiány fedezéséről a kamara alkalmasnak vélt módon gondoskodni fog. A keresk. szakosztály jelentése szerint méltányosnak tűnik fel azon óhajtás, hogy a hazai gyarmatáru-kereskedők a külföldről postai útón érkező kávé-küldemények versenye ellen védelemben részesüljenek , azonban az erre legalkalmasb mód iránt nem tudván határozott javaslatot tenni, a gyűlés e kérdést további tanulmányozás végett a szakosztályhoz visszautasította. A kolozai regale-haszonbérlet jogos kérésével az illetékes pol. hatósághoz utasítja a kamara,miután a fennálló rendeletek elég határozottan megszabják a fűszerkereskedők jogkörét a szeszárulásra nézve, a hatóság feladata a visszaéléseket megszüntetni. A borkereskedők és vidéki termelők annak kieszközlésére kérték fel a kamarát, hogy a feltételes fogyasztási adómentesség Kolozsvárt 600 hektoliter helyett 50 hektoliternyi borkészletnél kezdődhessék s csak a tényleg elfogyasztott menynyiség után és utólagosan kelljen az adót megfizetni. E kérés mind a kereskedelmi forgalom, mind a törvény és méltányosság szempontjából egyhangú pártolásra talált. Levelező tag gróf Schwenitz Gyula a Kolozsvárt létesítendő iparmúzeum tervezetét benyújtja. Annak megvizsgálására egy szűkebb körű bizottság jön kinevezve, a melynek feladata tekintetbe venni az e téren már eddig tett lépéseket mind egyesek, mind az iparos egylet részéről, valamint a párisi kiállítás és aldunai tanulmányut alkalmával e czélra már megnevezett gyűjteményeket. Felmerült indítvány következtében a kamara kérelmezni határozza, hogy a vasúton érkező szén és fa kirakására a 24 óra határidő az értesítés kézbesítésétől számított másodnap kezdődjék. Az elnökség megbizatott, hogy a Kolozsvárt állítandó közraktárak ügyében igyekezzék a helybeli pénzintézeteknél oda hatni, hogy e közhasznú vállalatott vegyék önállóan kezükbe s mind a mezőgazdaság, mind a kereskedelem érdekeinél fogva, ha csak lehet, még ez év folytán létesítsék. A fegyházban űzött ipari foglalkozásokra nézve felterjesztést határozott a kamara, hogy azok közül a lakatosság feltétlenül kitöröltessék, miután fegyenezeket e mesterségre tanítani nem csak a verseny, de a közbiztonság szempontjából is határozottan kárhoztatandó ; azon czikkekre nézve pedig, amelyeket a fegyintézet piaczra hoz, az adózó iparosok védelméért indítványozza, hogy azok árához a piacon szokásos munkabér hozzá számíttassák. Több tárgya a közgyűlésnek nem lévén elnök azt bezárta. MINDENFELE. Kolozsvárt, május 19. — Adózók figyelmébe. Az 1882-ik évi III. és IV. osztályú kereseti adókról készült lajstromok, az adójavaslatokkal ellátva, a tanácshoz leérkezvén , azok a városi adóhivatal irodájában (belkirály utcza, minorita atyák háza. 15. sz. emelet), az 1876-iki évi XV. t. czikk értelmében, bezárólag folyó év május hava 27-ig, közszemlére kitéve vannak, hol is azokat mindenki megtekintheti, s az ő reá, vagy másokra rovatai ajánlott adómennyiségekről tudomást szerezhet, s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve, netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek azonban a fenti határidő alatt közvetlenül a kir. adófelügyelő urnái (bel-székulcza gr. Rhédei-ház), a határidő lejárta után pedig az adókiróvó bizottság előtt (városház, közgyűlési terem) lesznek előterjesztendők. Az adókiróvó bizottság tárgyalási napjairól külön hirdetmény fog tájékozást nyújtani. Kolozsvár sz. kir. város tanácsától, 1882. május 17-én. — Esik, esik, esik ... De nem Petőfi „csak előnje, hanem olyan közönséges, álmos, hideg — hogy úgy mondjuk — vizeső, mely már három nap óta kissebb-nagyobb szüneteléssel hullatja csöppjeit, erdőre, rétre, gránitjárdára s szomjas utczai kátyúkba. Egyik helyi szükség, a másikon lucsok, mig a harmadiknál jó kolozsvári sár . . . Gazdáink még ez idáig — áldásnak mondják. — A Kolozsmegyei Jegyző-Egylet e hó 15 én választmányi ülést tartott az itteni megyeház épületében. E gyűlésen a Választmány által e határozatok hozattak: 1. A képviselőházhoz felirat fog terjesztetni a jegyzők minősítése ügyében, mely szerint 8 gymnasiális osztály bevégzése és 2 évi gyakorlat legyen kimondva. 2. Szilágyi Virgilnek az „Egyetértés “-ben megjelent s az összes közjegyzői kart mélyen sértő s felháborodást keltő nyilatkozatának visszautasítása ügyében, az egylet elégtétel nyerés végett felér az országos központi egylethez. 3. Az idén, július hó 2-án fog a jegenyei gyógyfürdőn hangversenynyel egybekötött nyári tánczvigalom megtartatni, melynek fele jövedelme a jegenyei tűzkárosultak felsegélyezésére, a másik fele pedig az egylet vagyonának gyarapítására fordíttatik. Egy másik nyári tánczvigalom lesz Mócson. — A rendező bizottság mindjárt meg is alakult. 4. A választmányi gyűlés határozattá emelte továbbá, hogy a jelen évben egy felolvasással egybekötött vándorgyűlést tart Csúcsán, ahonnan Révre vezetné útjuk, itt találkozván biharmegyebeli kollegákkal, ezekkel egy társaságban, a híres „Fekete-erdő“ s vidékének megtekintésére rándulnak ki. Az utazás érdekes lesz, részint vasúton, tengelyen és tutajon fog megtörténni. A választmányi gyűlés után többen kedélyes vacsorára gyűltek össze a „Stadler“-be közszeretetben álló egyleti elnökükkel Bónis István megyei főjegyzővel. — Fentebbi hírünkkel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Jegyző-Egylet jótékonyezélű hangversenyében! közreműködését Váradi Miklós, nemzeti színházunk népszínmű énekese már megígérte. Hogy minél nagyobb vonzerejű legyen e sikerültnek ígérkező mulatság, az egylet elhatározta, hogy Sziklay Emilia k. a-t is fölkéri, hogy működjék közre a hangversenyen. — Zöld farsang. A helybeli iparos ifjúság önk. és betegsegélyző egyletének ifjúsága az idén két nyári tánczvigalmat rendez. Egyik június 18-án fog megtartatni,a második augusztus 4-én. Ez utóbbi hangversenyenyel lesz öszszekötve. — Eljegyzés A szép Hirsch Evelin kisasszonyt, Hirsch Jakab városunk egyik derék polgárának kedves leányát tegnap jegyezte el Hirschman Ede ügynök úr. — Meghívás. A kolozsvári m. k. t. egyetemi kör ez évi zárt közgyűlését folyó hó 21-én vasárnap d. e. 11 órakor tartja meg. Tárgyak. 1. Hivatalnokok évi jelentése 2. Jutalmak kiosztása. 3. Szünidei bizottság választása. 4. Indítványok. Kolozsvárt, 1882 május 19. Deák Gábor e. i. elnök. Sárkány Lajos e. i. főtitkár. — Közgyűlés. A kolozsvári „kereskedői kóroda és segély egylet“ 1882. máj. 21-én, vasárnap d. u. három órakor a tanácsház gyűlés termében évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok tisztelettel meghivatnak. — Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. A választmány évi jelentésének felolvasása. Az egylet számadásainak felülvizsgálására három tagú bizottság kiküldése.4. Kórodai házrend megállapitása. 5. Intézkedés az egylet tőkéinek gyümölcsöző elhelyezése iránt 6. Az évi költségvetés megállapitása. 7. Választmányi ajánlat tiszteletbeli tagok megválasztására 8. Az igazgató választmány megválasztása, és pedig fele részben alapító vagy pártoló, fele részben rendes tagokból. Ai egyleti orvos választása, a választmány áal ajánlott hájelölt közül. 10. A választások eredméremnyének kihirdetése és a közgyűlés bezárása. Kolozsvártt, 1882. május 17-én. K. Biasini Sándor társulati elnök. Salamon Sándor t. jegyző. — Tirei Vathusalem. Türén a napokban halt el a falu legöregebb embere. Levelezőnk szerint, olyan öreg volt a falusi Mathusalem, hogy évszámát se tudják övéi. Budai Vaszilikának hívták. A melléknevén Totu-nak, Érdeme volt az öregnek, hogy a birtokosság és falubeliek között ő tartotta fenn éveken át az egyetértést, nemkülönben a falu magyar és oláh lakosságának érintkezéseiben a békét. Betegsége alatt a falu birtokossága gyöngédséggel gondoskodott kívánságairól. — A gyalui jegyzőválasztásról irtunk a multkor és fölemlítettük, hogy a jegyzőségre Sanda György a kolozsmegyei jegyző-egylet jegyzője is pályázik. Mint lapunkat értesítik, Sanda úr a pályázattól — saját érdekeit s mostani állomásán levő jó viszonyait tekintve —eláll, s nem fog semminemű tevékenységet kifejteni a választás lezajlása körül. — A magyar főváros magyarosodása. Körösi I., a budapesti statisztikai hivatal főnöke az Akadémia nemzetgazdasági bizottságának szerdai ülésén érdekes felolvasást tartott a főváros magyarosodásáról és nemzetiségi viszonyairól. E szerint 160 év óta a magyarság Budapesten folyvást szaporodik, mert a múlt század utolsó négy évtizede alatt nagy német bevándorlások következtében csökkent ugyan Buda és Pest magyarsága, de e század elejétől kezdve ismét emelkedett s emelkedik máig, úgy hogy mig 1700- ban csak Vj-a volt magyar, ma már 55 % magyar, 33% német, a többi tót és másféle. A történelmi fejlődést e számok mutatják : A budai részekben magyar volt: 1720-ban 8%, 1851-ben 18%, 1880-ban 40%, Pesten 1720-ban 20%, 1851-ben 38%, 1880-ban 60%. Német volt a budai részekben 1720-ban 40%, 1850-ben 74%, 1880-ban 50%, Pesten 1720-ban 53%, 1851- ben 48 % , 1880 ban 30% A szerbek nagy pusztulásban vannak. Szóval 160 év alatt a magyar nemzetiség folyton emelkedett. És ez nem magyar elemek bevándorlásának, de a magyarság asszimiláló erejének köszönhető. — Andrássy Gyula gr.óf Szlávy József, úgy látszik exminiszterségük óta még csak most fognak érdekes alakokként szerepelni. A közelebbről megtartandó Verhovay-sajtóperben ugyanis különös tanuságtételre lesznek beidézve. Erre vonatkoznak a ma érkezett „Függetlenségiben ””y eme sorai: „De remélem a bíróság lesz szives oda idézni tanukul a tárgyalásra gróf Andrássy Gyula és Szlávy József urakat. Hadd tudják meg tőlek az esküdtek, ki voltaképen a bosnyák kérdésben a lázitó.“ Ez mégis nagy kegyetlenség volna, az izgékony Z fülre különösen Hugh se tudná jókedvre „derítvényezni.“ — A „Milimári“ czímű népszínmű pékmestere (a módossából,) a derék becsületes Boross Pál nagyra vall azzal, hogy bizony nem ér az a Wertheim-pénztár semmit, s azért a felesége ékszereit a kályhában, értékesebb papírjait pedig ócska csizmákban tartja. Körülbelül igy gondolkozhatott egy Sárközön lakó kiskereskedő is, ki pénzét a párnákban és csizmákban tartotta. De úgy járt ő is, mint Boross Pál a régi karosszékkel, a melybe a milimák vagyona volt várva. A kiskereskedő neje ugyanis férje távollétében, ennek egy pár ócska csizmáját odaadta egy czigánynak kitisztítás végett. A czigány ki is tisztította a csizmákat, de ezekből 40 fitot is kivett, nagylelkűen hagyván meg bennök egy új tizest. Természetes, hogy nagy volt az asszony ijedelme, midőn megtudta a férjétől, hogy a csizmában ötven forint volt; no, de úgy kell neki, minek titkolódzik a felesége előtt. — horvát dalár-ünnepély. A zágrábi dalegylet püppösd napján ünnepli 20 éves fennállását. Ezen alkalommal Zágrábban egy külön e czélra épült csarnokban nagy dalversenyt és bankettet rendeznek, melyre az összes horvát és szlavóniai, valamint a krajnai és szlovén dalegyletek meghivatnak. A szláv dalár-testvérek száma meglehetős nagy lesz. A csarnok felépítésére önkéntes adakozás útján gyűjtenek pénzt, s valószínű, hogy a zágrábi községtanács is jelentékeny összeget fog e czélra megszavazni. Ki sem tagadhatja, írják a „P. Corr.“-nak Zágrábból hogy az egész Kolo-ünnepély czélja csakis a szláv szövetkezés és szolidaritás nyilvánulása. Bár az ünnepély rendezői, kiknek csak a locális hazafias diadal a czéljuk, valószínűleg azon lesznek, hogy az összbenyomás minden dissonantiájának vagy zavargásának elejét vegyék, mindazonáltal akadnak majd olyan elemek, főleg tanulók vagy idegen agitátorok, kik az ilyen alkalommal nagyon elnéző városi rendőrközegek hallgatag jóváhagyása mellett hirdetni fogják urbi et érbi, hogy a nagy szláv szövetség „az imént“ köttetett meg Horvátországnak a magyarok és németek elleni megvédése czéljából. Feltehetjük már előre, hogy a banketten mindenféle konfuzus beszédek fognak elmondatni, amelyeknek különben azon körülménynél fogva, hogy előreláthatólag sok pohár fog kiürittetni more patria, csakis futólagos jelentőséget lehet kényszeríteni. — Krassó-Szörény megyében — miként Lugosról írják az „A. V.“-nek — nagy az izgatottság a megyei közügyek miatt. A főispáni állásra, miként már a fővárosi sajtó szellőztette, Pattyánszky alispán neveztetnék ki s ez esetben az alispáni tisztségre Szende Béla megyei aljegyző (Szende Béla honvédelmi miniszter fia) jelöltetnék ki, illetve nevezett aljegyző megválasztása érdekében indíttatnék mozgalom „bizonyos körök” által. A megyei közönség nagy része határozottan ellenszenvvel nyilatkozik e kijelölés ellen, és úgy mint nem tud megbarátkozni a főispáni állás fem jelzett esetleges betöltésével. — Albrecht főherczeg, ki a magyarok iránti jóindulatának már annyi megindító tanujelét adta, ismét bebizonyította, mennyire szivén viseli Magyarországon a »kultúra« terjedését. Most, hogy len járt baranyamegyei birtokain, nagy megütődéssel tapasztalta, hogy van két pusztája, melyeket barbár magyar nyelven Erdődi pusztának és Keselyűsnek neveztek. Nosza hamarosan elrendelte, hogy a két puszta nevére is ki kell terjeszteni a kultúra áldásait, s az elsőnek Izabellafeld, a másodiknak Friedrichreld legyen ezután a neve. Hogy a belügyminiszter, ELLENZÉK, írja a »Fog« — ha ugyan megkérdezik, szívesen adja belegyezését ehhez a névváltoztatáshoz, azon egy perczig sem kételkedhetni, hiszen ő fensége kedvéért cselekedettt már különb dolgokat is. — A ring,színház elítéltjeire vonatkozólag e pár figyelemre méltó sort olvassuk a „Budapesti űirlapban“: „Az Ítélet daczára is mindenki tisztában van azzal, hogy az elítéltek inkább egy rettentő szerencsétlenségért bűnhődnek, mintsem elkövetett vétkekért, vagy mulasztásaikért, melyeket egyébként éveken át gyakoroltak, melynek gyakorlása mellett Ferencz József rendeket is kaptak és tán még újabb kitüntetéseket is szereztek volna maguknak, folyton gyakorolva ugyanazokat a mulasztásokat császári fölebbvalók ellenőrzése mellett, ha a rettenetes deczember 8-ka azt a rémes fáklyát nem gyújtja fejek fölé, megvilágítani érdemeiket és mulasztásaikat.“ Apró hírek. Giteau-t az amerikai elnökgyilkost junius 30 án végzik ki. — Tavaszi Endre a főváros közéletének egyik igen ismert alakja elhunyt. — A II. Ubryk Borbálával a lapok által hozott rémséges történet, puszta nagyítás, mit az illető apácza saját érdekében gondolt ki és terjesztett. KÖZGAZDASÁG. A kölcsönös és kötelező állatbiztosítás eszméje. A győrvidéki gazdaegyesület azon nemes szándéktól vezérelve, hogy marhatenyésztésünk előmozdításához sikeresen járuljon, a képviselőházhoz kérelmet adott be az iránt, hogy a kölcsönös kötelező állatbiztosítás törvény útján életbeléptettessék, amely kérvényének pártolására az ország összes gazdasági egyleteit is egyidejűleg felhívta. E beadványt az érd. gazd. egylet is kézhez vévén, közgazdasági szakosztályához tette át véleményezésre, mire ez kijelentette, hogy az előterjesztett javaslatot jelen alakjában pártolhatónak nem találja. A szakosztály indokai a következők: „A győrvidéki gazdaegylet azon, szerintünk is helyes feltevésből indul ki, hogy az állatbiztosítás létesítése nálunk társadalmi úton egyelőre nem várható, de alig érinti a kényes kérdést, hogy váljon jogos-e, megengedhető-e az államnak azon kényszerítő eljárása, mely minden marhatulajdonost állatjainak biztosítására kötelez? E tárgyban a legnevesebb nemzetgazdák nézetei eltérők, mely nézeteltérés kétségkívül az országgyűlési tárgyaláson, esetleg a kérvényi bizottság jelentésében is kifejezésre fog találni, különben már az u. n. phylloxera-adó tárgyalása is hasonló alkalmat fog nyújtani.*) Célszerűnek, elengedhetlennek láttuk volna tehát, hogy a kényszerbiztosítás előnyössége mellett felhozható érvek egytől-egyig mind elősorolva, mind segítségül hiva legyenek. . . . De feltéve — bár meg nem engedve — hogy ezen legfontosabb elvi ellenvetés le van győzve, el van hárítva, vizsgáljuk tovább a kérelem szövegét, mely midőn tökéletes kárpótlást igér a káros gazdának, egyszersmint olcsónak és egyszerűen kivihetőnek mondja az eljárást. A kötelező kölcsönös (a „kölcsönöst“ itt ellenmondásnak tartjuk) állatbiztosítás egyelőre a szarvasmarhára terjesztetnék ki és szintén egyelőre csak három betegségre: a keleti marhavészre, a léptályogra és tüdővészre vonatkoznék. A kérelem azzal argumentál, hogy a marhavész esetei után eddig fizetett kárpótlás nemcsak elégtelen, hanem egyúttal jogtalan forrásból is ered, amennyiben a közadóból fizettetvén, ehhez még azok is, kik marhával nem bírnak, hozzájárulni kényszerítve vannak. Igen, de ha a gazdák marhái nem döglenek el az idézett három betegségben, hanem egy negyedik, vagy ötödikben — váljon igazságosabb lesz-e az ekként mások javára eső biztosítási díj fizetése ? Az „egyszerű eljárás“ abban áll, hogy alapul a hatósági hivatalos évenkénti összeírás szolgálna — négy értékosztályba sorozva — melyet a községi elöljáró (!) eszközöl; a biztosított marháról elismervény adatik. A kezelő központi bizottság fele részben az orsz. m. gazd. Egyesület és a kormány által kinevezett fizetés nélküli tagokból áll, ezek a biztosítási dijat osztályonként és évenként megállapítják, hatósági uton a községekkel tudatják, hol a dijak rövid határidővel, esetleg executióval behajtatnak. „Ekép — mondja a kérelem — minden község biztosítása dija együtt lévén“ — (ha ugyan együtt lesz, amiben legyen szabad egy kissé kételkedni) az elöljáró elviszi a közelebbi adóhivatalhoz és ez felküldi a központi bizottsághoz, mely azt egy biztos pénzintézetben elhelyezi s az említett betegségekből eredő károk pótlására fordítja. Ez a szervezet eléggé komplikált és aligha is lesz czélravezető, mert az ily óriási munkát igénylő tevékenység már nem sorozható a nobile officium rovatába, ahová pedig az u. n. központi bizottság sránya van. Oda egy külön felelős hivatal káll, külön számosztálylyal, mely a reábizott dolgot lelkiismeretes pontossággal és megfelelő gyorsasággal végezze;—ingyen «szolgálatot teljesíteni nem lehet; azon egy-két fizetéses hivatalnok pedig, melyet a javaslat később megemlít, ennyi teendőt elgyőzni nem fog. (Vég* következik.) Piaezi árak. (Saját tudósítónktól..) C s i k-S *ar e d a. Máj. 17. Búza flikliterenként) Búza 11 frt. Elegybuza 9 frt. Rozs 6 frt 25 kr. Árpa 6 frt. Zab 3 frt 75 kr. Törökbuza 6 frt Burgonya 3 frt 50 kr. Zsír fkig 85 kr. Szalonna 80 kr Faggyú 04 kr. Marhahús 36 krl Disznóhús 44 kr. Egy jó minőségű pulyka 1 frt 80 krlEgy pár csirke 75 kr. Egy kövér liba 90 kr. Egy négylkiló súlyú malacz 1 frt 50 kr. *) Azóta a képviselőhöz is vetette a pnylloxera-adót. dasági bizottsága el Szerk. Május 19. Vetések állása. — Saját tudósítónktól. — Csíkszereda, május 17. Általában Csikmegye területén a jó minőségű I. oszt. földekben r°zs közepes, sehol se jó. Búza általában gyenge, néhol közepes. A tavasziak jók, de a mostoha időjárás miatt fejlődésük késleltetve van. E hét folyamán többször volt fagy, mi a korán kelt veteények s gyümölcsben több kárt okozott, esikósfisztők járnak, s ételenkint hó is Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 17. maimtreti ide‘ Mérsékelt kínálat mellett a malmok ma árleengedéseket követeltek, melyre azonban a tulajdonosok rá nem állottak. Ennélfogva a forgalom igen csekély volt s az irányzat lanyha maradt. Az árak változatlanok. Más termény szintén kevés forgalmat tüntet fel áraik változatlanul maradtak. Határidő üzlet: Búza őszre elkelt 2500 mm. 10 frt 72 kron és 2500 mm. 10 frt 80 kron. A búzában beállott szilárdabb irányzat alapja a fagyról beérkezett tudósításokban és a folytonosan tartó hideg időjárásban van, minek folytán még további kártól félnek. Zárlati jegyzés: 10 frt 70 kr pénz, 10 frt 80 kr áru. Bánátitengeri május-júniusra 2500 mm. 7 frt 46 kron, 2500 mm. pedig 7 frt 50 kron adatott el. Szilárd zárlati jegyzés: 7 frt 46 kr pénz, 7 frt 49 kr mm. — Június-júliusra jegyeztetik 7 frt 52 kr pénz, 7 frt 54 kr áru. Zab őszre Győrön átvéve forgalom nélkül van. Jegyzés zárlatkor: 6 frt 52 kr pénz, 6 frt 67 kr áru. Berlinből ma változatlan jegyzésekről jó tudósítás. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) A ma délutáni üzlet álmos és határozatlan volt, úgy hogy inkább conversatiónak lehetne nevezni. Csak osztrák hitelrészvények jöttek forgalomba, és pedig 344,60 és 343,80 közt, ez utóbbi ár a zárlati ár maradt 5 órakor is. Most már csak az időjárás gyakorol tőzsdénkre befolyást, miután az egyptomi kérdés egyelőre elintézettnek látszik. TÁVIRATOK. Budapest, máj. 19. Az országgyűlési függetlenségi párt elhatározta, hogy Szilágyi Dezső határozati javaslatának második pontját, mely arról szól, hogy a képviselőház mondja ki a Boszniából való kivonulást, magáévá teszi s reá fog szavazni. Krisztinkovics Ede amaz indítványa,hogy a kormány terjeszsze elő az occupatióra vonatkozó ügyiratokat, nyílt kérdésül hagyatott. Ellenben egész terjedelmében magáévá tette a párt a Németh Albert indítványát egy parlamenti vizsgáló bizottság kiküldése iránt. Budapest, máj. 19. A bécsi „Armeeverordnungsblatt“ közzéteszi a bosnyák csapatok szervezésének szabályzatát. Barezellonából sürgönyzik: A rendőrség szétverte a zavargókat, ötöt elfogott. (L. Külföld rovatunkat.) Liverpoolból sürgönyzik: A rendőrség a New Yorkba induló gőzhajó fedélzetén tíz embert elfogott. Budapest, máj. 19. Sophiából jelentik, Sándor bolgárfejedelem lemondása esetére, Walde már dán herczeg van kiszemelve utódjául. Budapest, máj. 19. Az „Egyetértés“ nikápolyi levelezője jelenti, hogy montenegrói tisztek orosz pénzen nyíltan toborzanak önkényteseket a herczegovinai felkelőkhöz. Budapest, máj. 19. Bukarestből sürgönyzik, hogy Hitrovo orosz főkonzul a sistovai helyőrséget felszólította, hogy a Sándor fejedelem mellett rendezendő tüntetésekben ne vegyenek részt. Nemzeti Szinház, Kolozsvárt, 1882. május 18. ÁRMÁNY és SZERELEM. Szomorujáték 5 felvonásban. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Bartha Miklós. Kiadó: Stein János. Beküldetett: ERZSÉBET-KIRÁLYMÉ SÓSFÜRDŐ gyógyhely Budapesten (Budán) Idény május 1-től szeptember 30-ig. A gyógyhely keserüvl*-forrásai sivó és fürdő gyógymód) legjobb sikerrel használhatók : a belek bántalmainál, alhasi és általános vérbőségnél, és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való vértódulásnál, verőcz, éri pangások esetében, aranyérnél, túlságos elhízásnál, aszkóznál, máj- és légbajoknál, köszvénynél és végre nőbetegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő, 60 kényelmes lakszoba, jó vendéglő, többnemű szórakozás. Pontos közlekedés a fővárossal állomásozó társas kocsikon, reggeli 5 órától kezdve. Rendelő orvos dr. Brack J.(lakik Budapest vigadó tér biztosit, épület.) Tulajdonosok: Mattoni és Wille.