Ellenzék, 1885. január-június (6. évfolyam, 2-148. szám)
1885-01-03 / 2. szám
T r. aaaaa===«=.— p ̋ •idély nagyjai. " XXVI. ' I l«r«u liftbor. J költségvetési vila*. ,4"" ■ borita,T£Z£Ín 1 ' A mint y t. szemének tü- I . ,2 “■« egy taq.i’f', cslUaB«, hangja I ' v't •. ■u. “"«"«yelbetní é bara'ly f. , ‘>CÍ20‘m vévR • x, _ 1 át gondolataival, vizeket szabályoz, kenti forgalmmat teremt az Oltón, stratégiai onttá , mint Segesvárt, vasutat épit Győr- Gyóval, székely telepekkel foglalja el a vár- s négy éket s az egész országrészre kiható sértszervezetet tervei. Nagyváradnál már megszünik az erdélyi ember. A lázkör vegyéelenével lelke is kitágul ; az állam és jegyláz nagy kérdései éles körvonalakban jelentet meg előtte ; számitgatja az éveket, mikor a szoczializmus óriás forradalma bitórend, keresi a halomra gyűlt bajok orvosszereit; tervei beláthatatlan dimenziókat öllenek ; a mappákon gombostűkkel jelöli meg a helyeket, hol a muszka hadserejét megvernünk kell ; a középiskolázás számára külön rendszert állít föl ; diplomáciai összeköttetéseket keres Párisban s contrem.net részit Konstantinápolyban az orosznak. Barátja kevés, czimborasík senki, ellensége sok. Olyan mint a szenvedélyes vadász : a Verebet is lelövi, de az oroszlán ellen is szirtben száll síkra. A vármegyei nyulakat ép ugy nyomozza és üldözi ma hibában érte őket mint az ország nagy vadjait a miniszteri székeken. Előszeretettel tanulja a katonai tudományokat s hogy milyen slágfertig, azt megmondhatná az a ti*/.tecske, ki az állítólagosan megsértett infanteria nevében s/.ez a vasúti kupéban elégtételt kért to e — és megtudnák mon'iani azok a j' gyz': / villások, melyektől ugyancsak főtt a feje ? (],, . • é . t i •' olypucs alktd•zik Andrássy Gyulának ^ ,y (jgf íjbuiL tőbb bűd* vei ■ az egész muszka táh. r! , ur, gépész, ok, bankigaz^ U ,SaUS peur et geny mint ,,KV m , wellemS miV *' tanul . " azon seik Drrepcziói vanhatói körül , V4l*m'ly Vergödik G •, gaz’ 8zé’ , 4 Goado fl. . g *k Sajat fonadé^avril ° Htai) tervei , f a «ájkiperk0Mi «■ caíljai ’• **E nki“,,Z*k« K.va ■, 4 iSfcS “"X't uta■ ■ - * u d'C( 'Pír f’ gy Se?y d t"r,n^ •' v;; ^1, jlihiz,a’ 4ttu\T; ,;í* ■ gató, pártvezér és kortes egy személyben. Így tördeli darabokra tehetségeit, így osztja részekre figyelmét, így tékozolja — folytonos munkában — idejét. Ha e munkaerőnek, a tevékenység e bámulatos erélyének, az elme e kiváló képességeinek egy határozottan megjelölt ezentruma volna ; ha ő egész súlyával neki feküdnék a pol-tikának, ha dommait nem forgácsolná el , az élet aprócseprő küzdelmeiben : a zsoldosok maholnap hozzá fordulnának szubven-cziót kéregetni. Minapi beszédeit Kossuth, a Petőfi , szavaival élve, a haragos lélek villámlásainak nevezte el. E vita alatt mindennap beszélt; tiz nap alatt kilószámra fogyott teste; , , hire, dicsősége torony magasra emelkedett. Csapásai alatt recsegett a miniszteri szék, , , ötletei mint éles szél sivitottak végig a ró-nában, megjegyzéseit szájról szájra idézték , s a bérezek viszkangtíva adták át egymásaink az Ugrou nevét. M’.ü len fölszólaldsával lökött egyet magan fölfelé. Nem lépésben ment, mint a középszerűség eírei, ha-i nem hatalmas ugrásokban, mint a párducz, s mely otthon érzi magát úgy a sivatagban mint a rengetegben, s nem válogat, akár egy majom essék zsákmányul, akár egy bölény- bika. A parlament sokáig közönyös V°H iránta s a sajtó állandóan ignorálta. Ez 3 három nap alatt kicsikarta az elismerést, megnőtt és veszélyes lett. A függetlenségi párt tagjai észrevették benne a vezért ■ a párt eszméi megtalálták b . n . Egyszerre, egy napon szállói ■ , s körül a tömjén füstje,az irip’ ' J' megfutamodott ellenség por... . Keresztül ragyogtak le az éjszakán a villámlások. Ma statisztikát tanul, a királyi palota kibővítése. Érdekes hírt közöl az Egyetértés a közös hadügyminisztérium s a magyar pénzügyi kormány közt fölmerült differencziáról. A tényállás az, hogy a királyi palota tervbe vett kibővítése czéljából eszközölt telekvásárlások folyamán a katonai kincstár hajlandónak nyilatkozott az u. n. fegyvertár-épületet szemben a miniszterelnökséggel 100,000 trt vételárban átengedni, s már cak a az oflottóe formai véglegezése volt hátra, mikor a magyar pénzügyminisztérium az adásvétel ily módon való létrejötte ellen óvást emelt. A pénzügyminisztérium óvását azzal indokolja, hogy a katonai kincstárnak sem a szóban forgó épületet, sem semmiféle ingatlant illetőleg tulajdonjoga nincs s ez ingatlanok, bár a katonai kincstár nevére volnának telekkönyvezve, amennyiben a sz.-korona területén feküsznek, ipso jure, a magyar állam tulajdonai, azok felől tehát a tulajdonjogot érintő kérdésekben csakis a magyar kormány intézkedhetik. A katonai kincstár különben sem önnálló eszmebeli jogalany, hanem egyszerűen a közös hadügyi kormányzat, tehát az alkotmányos kormányszervezet egy közege, mely a két állam hadügyi czélokra szolgáló ingatlanait kezeli ; tulajdont tehát magának nem is, hanem csupán hg. tulajmal Minthogy a közös hadügyminisztérium merőben ellenkező véleményen van, a kérdés megoldása iránt tárgyalások folynak, még pedig, a magyar kormány nála szokatlan következetességgel olvassa, holnapután a nemzeti falu,Uí£ valamelyik előadása meg lelkét. Beszédeihez az öntizpulat a gyakorlati élet mély ismerete s a„xoronát a nagy költők és bölcselők olvasása adja meg. Hangsúlyozása hibás. A süketfajdnak jobb hallórzéke van, mint neki. A réztányér csörömpölése és a hárfazengés között nehezen tudná megtenni a különbséget. Épen ezért nincsen hangjában se báj, se kellem, mert azt a jóhallás nem moderálja. Ajkai között a lyrai kifejezések, a szelíd árnyalások, — bármilyen szépek lennének is olvasva — hasra esnek, mint a meglőtt ruczák. Előadásában a szél természete van. Ha csak fujdogál szakadozott és alkalmatlan; de ha viharként tombol és erdőket tép ki gyökerestől, akkor erejében fenséges és haragjában borzalmas. Dajkája és mestere a vármegye volt, ott szerette meg a közpályát és ott szokta meg a nyilvános vitatkozást. Meghallgatni a, előadást, megismerkedni a tárgyával, bírálni az állandó választmány előterjesztését, külön véleményt alkotni, ahoz indokokat, teremteni, azokat formába öntve elmondani — és mindezt tenni egy gyűlés alkalmával 30—40 tárgynál : fegyelmeződik az elme, megélesedik a látás, kitágul a figyelem, nő az önbizalom s ruganyossá válik a gondolat. Nincsen ennél külömbb tornaiskolája az agynak és a nyelvnek. És ő e tomagyakorlatikat sohasem malasztur , •csapit it s ott végigy fittét, min'■ ' ' ^-JC ! Ilit A belügyminiszter úrhoz szólunk. A belügyminiszter nagy úr, de a kolozsvári színház még nagyobb dolog. Akkora dolog, hogy megérdemelne nagyobb figyelmet ő excellencziájától. A napokban említettük, hogy semmi sem hallszik színházunk sorsa felől. Tudjuk,hogy a belügy miniszter a költségveténkSH egy előterjesztést csatolt, mely a kolozsvári színházra vonatkozott. Az előterjesztés indokolása volt annak, hogy a belügyminiszter, a fejedelmi 20.000 főt segélyen felül az országos pénztárból még évi 14.000 frt segélyösszeget kért szényhonástól, hogy a kolozsvári szick . mndezze, a deficitből kisegíti és sorsát biztosítsa. Az előterjesztés egyúttal szabályozta a színház jövő kezelését is. Tudjuk, hogy e kezelési rendszernek lényege abban áll, hogy a kolozsvári színház egy fizetett igazgatóval s melléje adandó kellő személyzettel kezeltessék; az intendánsnak aztán joga lesz, vagy fixfizetéssel ellátott ranvezető által, vagy T^g. saját koczkázatára működő v^alkózó művezetővel eszközöltetni a kö^^riften művészeti igazgatást Mi annak idejében kétségünket fejezvén* megakarta őrizni „semlegességét* 3 nem hordott földet a baricadehoz. A fölszabadult Páriából Londonba ment át s ott is, itt is az utczán, a közhelyeken, a gyárakban, a munkás gyülekezetekben tanulta azt, amit mások hiában tanulnak a könyvekből: az életet, a népmozgalmak pszichológiáját, a lelkesedés rugóit, az aspirácziók erejét és a mozgató tényezők élettani, bölcselmi és társadalmi összefüggését. A közpályán már 10 év óta beszél, üt és cselekszik. A fúzió ellen tőle jött 0.7* első philippika. Constans név alatt szólalt meg 1874 nyarán; s hogy annál jobban mérlegelhesse czikkének hatását, egy Debreczenben megjelenő kis lapban adta ki közleményét. A felszólalás szokatlanul feltűnt ; valamennyi lap átvette és irányczikkeket irt róla ; találgatták az irót; Szontagh Pálra gyanakodtak. Csak e sorok írója ismerte föl „ex ungue leonem.“ A czikkből czikksorozat lett. A bámulat és találgatás arányban nőtt a czikkek terjedelmével. De mihelyt megtudták az író nevét — elhallgattak. Az ifju székelyt, akinek túl a Királyhágón sem összeköttetései, sem birtokai nem voltak, s aki nem koturnusban jelent meg, hanem munkás zubbonyban s nem diszkardot tartott kezében a mente alatt, hanem éles tollat------még igen fiatalnak találták arra, hogy elismeréssel legyenek iránta. Szervezetéből hiányoznak azok az idegek, melyek más- nál a félelem érzetét képviselik. Czegléd »feljöhetett volna tojásos szakállal is — de véres töven hozták el őt. Mintha csak róla és 0 jelenetről irta volna . Hugó : „Soha sem futott meg, hanem most — medállá.“ su- 2.1 k »cö lnéflffi írt. i0 át. ív ételi v*l. *£* mám« »IV. ^-.ZERKISZTOl «ROD V. hová a lap szellemi j6- czimzendök. ,'NZÉK“ ELOFIZE t v. fi „0*^ stán, vagy helyben ’ ■ 11W* 1 ifi trt. II Negye.' -. . • 18 trt. II Egy bbr* V-* ^es szám ara 5 kr. , mindennap, a vasár' l#B. * nem adathat ’ rfltQl ----------S. . ■ tra POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI KAI LA i .svár, szombat. KIADÓ-HIVATAL Kolozsvárt, flelközép-utca 83. sj.ai 44-ki UV. a1 A HIRDETÉSI DIJAK alku utján állapíttatnak meg. Bélyegdij minden hirdrés nt.U -■ il. soribb hirdetéseknél külön kedvezmény, nyújt a kiadó-hivatal. Nyílttéri czikkek mond sora után 20 kr. fizetendő oW^óhoz. i cAz lyolezvanötödik év ist *' _a kizdelenmok, a , IhaBegn^ hatodik évébe. t váltották i 1 : ; film\s\yeijóbcu-a. nk . k mindig tudta feledt Ua' It melyben ellenfelem* - - f vUadkintünk a la,. • „g.yng'*»s»erae,é”1“’0”'i' V 17 elhintett magcm’akq crh^ MS * taIflj terBil* imzéki' fennállását az egyetlei elv: a közönség támogatás, ** - s fild rtünk, sem ti nem fogadtmul Tétlenségünket büszkén 're len rányban, hogy elveinkn k út harczosai, s a közérzetetne/ Imácsai lehessünk. Nem -;^Mvnk, hanem önkénytesek; nem a )*o.tc:.k 'igyutk besorozott kato^ i, l ' itnek vagyunk keresztes it^z - vámunkra nem az enged m e® a lelkiisméret, és para idoku inem a hatalom osztogat, h \ -m ; -grözecés r,.'t a lankadással szemben, s átisuti tazók ellen, kitartást a t ertt gataiban az Írói öntudatnak t mi* h i vizű forrásából merítünk. ' gy r , /itünk. Igy vagyunk meggyőn mig a tudatlanságot felvilág a szenvedést vigasztalni, a bítoritani, az elnyomottá védelványt büntetni, a hatalmat el-i nyomort enyhíteni kel . mindül is szükség van, hogy legyen a ;; gyúpontja, hól a nyilvánosság ntalmaztatik az érden, teljeba és egyensúlyba jön az igaz. ? »! „Ellenzék“ hagyatéka a múlt a a jelenben, és czélja a jövöre szolgálunk miként cselédek, hatálatokat teszünk, miként férfiak elmünk nem bér hanem munkank nem a közönség nyaka kell ink, hanem a szive, hogy attól nyesék munkánk; mert mi ítat nem elrejteni és megnyűgözni zorozni és szétröpiteni akarjuk, vagyunk, mely többszörösen visz nem pedig pincze, mely elnyelészünk mások, mint kik eddig épen ezért egészen és kizárólag ?,mi h°gy legyünk e jicze ? A ki úgy véli, hogy nin ’s arról az űrállomásra, melye ’ V3gy' 1089Ml teljesítjük azt i et- melyet nazánk szeretete tü élőnkbe ám szakítsa szét azon kötett lylyel az „Ellenzék* eddig hozzá ,.i. it, ner tisztességes jogezim nélkül, iVj egy napig sem kívánunk élni. De ha tö-2- ~,a k megegyezik a hazafiak vágya, . ,ia íz előítéletek leküzdésében nekünk ik1, 1 ' arnak juttatni, ha állami függettj0 ''légünk kiépítésénél szükségét érzik a mi nel.sokbordó munkás kezünknek is, akkor t„j í ké vil, hanem a becsületes hűséggel . tjosihti hitelesség öntudatával figyelmez’t y.;uk olv dóinkat, hogy ezentúl is tegyék „ é .Ellenzék“ fe:t\7‘0’lását. feg- lés és reklárgri'm kenyér*’*-“. }&ye ezal l'--ak többet ín int a menyt ~ ' ^ « c/.ert szegények vagyunk ■i ’gér. n, iogy gazdagabbak lehessünk 1 ■' 'eV‘ her Rovataink változatossága lé- i H- tart. ut a arányaival. Hangunk szelíd és türelmes lesz a hol szükség, erőö s kíméletlen a hói ^e\\, mert az ill c'.Őség- nem a gouvernante nevt.]«^ pe_ • s,... a, u . . maságaiból tanuljuk, hanem a szontai okban megedzett lovagias jellegnek j- Küzdelmeink hevében sem .eled! tip reg arról, hogy úgy az elvi jiegf mint az egyéni érték mérle-K h igazság szigorú megtartásában iMis k *- legfőbb erkölcsi erőt. in t idolatokkal indulunk útnak Mások -- nem csábit mis felé, az aka’á ok ' .rtóztatuak föl Megmaradunk ' után merülésig s bina lábakkal is mk rajta, miit a rajongó fa h le 2. Az ELISNZÉK nevében : Brtha Miklós i .v i - a nydvelő. Higánypárt tegmpelőtt gratulált , Sza Kálmánnak, ki aztán válaszolt a griláczióra úgy, a miként la P'"ik ' - 1 i száma szószerint közölte J.X. i±i nem olvasta meg, olynonra élj ki nem tudja, hogy mi az ar 4 természetben, olvassa el, a ki nem tudja hogy mi a lelkiismeretlen játék a szalvakkal, olvassa el; a tá nem tudja hogy miképen szokás hazugsággal kormányozni, olvassa el. Tisza kapcsot lát a hajdani magyar szabadelvű párt és a mai szabadelvű párt között. Minő ámitás — ha azt akarja, hogy ezt elhigyjük, minő tévélés — ha ő maga hiszi. Azt a hajdanit Kölcsey, Kossuth, Wesselényi, Eötvös, Deák, Klauzál, Szemere, Bezerédy, Beöthy vezették. A mostanit Tisza a nyelvelő, Tisza a monogrammos, Hegedűs a prezenczronikos, Kemény Gábor az időjós, Baross a tót fiák és Wahrman a bankár. Azoknak zászló volt a kezükbenévő irva, a független felelős kormánynak, az egyesületi, sajtó és lelkiismereti szabadságnak, az úrbéri fölszabadításnak szent és hallhatatlan neve Ezelnek nyakában koldustarisznya ég, melyet teletömnek itt és kiürítenek Bécsben. Örökéletűz eszmék mozgatták azokat; ezeket a napi megélhetés törpe érdekei. Azok puritánok voltak , ezek cynikusok. Azok mégis akottak egy társadalmat, magyarrá tették a törvényhozást, egykov.J.írtttak a stlaszikus ’romlommal, lökést adtak s, nemzeti fejlődésnek minden irányban, nemes ideálokkal gazdagították meg a közéletet, versenyeztek az önfeláldozásban, beszéltek Pozsonyban, tanítottak a vármegyéi, szenvedtek Eufsteinban és megteremtettek negyvennyolcat. Hát mit tesznek ezek, hogy magukat a nagyokhoz merészük hasonlítani ? Járnak a delegáczióba, futnak a rendjelek után, keresik a titulusokat; gründolnak bankot, részvénytársaságot, vasutat; megválasztatják magukat fegyveres erővel; rálicitálnak a választók lelkiismeretére; megtaposhatják zászlónkat a csőcselék által; kivetik, behajtják, elköltik az adót; megvadítják az erkölcsöket; nevelnek egy hunyászkodó nemzetet; étvágyat gerjesztnek a közpályán való meggazdagodásra; fölszítottak minden önző indulatot; megteremtették a diplomás proletáriusok szerencsétlen osztályát; koronánkból kitördelték az állami függetlenség drágaköveit. Nos ? Hát mi itt a hasonlatosság ? A hasonlatosság Tisza szerint abban van, hogy mindkettő „abban keresi a következetességet, hogy a kitűzött, jezélt soha szem elől ne tévessze, nem pedig abban, hogy az, egyszer kiadott jelszóhoz és kitűzött úthoz ragaszkodjék akkor is, midőn körülötte minden megváltozott. A hasonlatosság tehát abban van, hogy egyik sem tévesztette el a czélt, de mindkettő alkalmazkodott az útra nézve a változott viszonyokhoz. Ugyan „mily csodás eledellel élsz és mit iszolok, Kleon ...?!“ Hát van nektek kitűzött czéletek ? Melyik az elé vele, hadd lássuk! Hol van a programot ? Hol vannak az elvek? Mi a czélotok Horvátországgal, mi a tervetek Boszniával, hogyan oldjátok meg a vámkérdést, mit akartok Fiuméval, miként rendezitek az államháztartást? Hát szóljatok, mert hitünk meg van rendítve s épen úgy nem bízunk bennetek, a pjzzda rész cselédje Lieu. Alkalmazkodniváltozott viszonyokhoz ! Értem. Ezelőtt kilenc évvel hirdettük a magyar állam függetlenségét — most már nem hirdetjük; követeltük az önálló hadsereget — most már nem követeljük; azt mondtuk a miniszterelnökről, hogy „nemcsak nem államférfiú, de még nem is férfiú“ — most már nem mondjuk; állítottuk, hogy a nemzet több terhet nem bír el — most már nem állítjuk. Ez ama változott helyzet. Ám, ez nem a viszonyok változása, hanem a Tisza Kálmán úr változása. Nem a helyzet változott, hanem a hely. A nádszékből bársonyszék lett, a támadóból védő, a vádlóból vádlott, a gladiátorból a Kleon. Nem, nem. Nem engedjük, hogy ez a Kleon a hajdani nagyok fényét meglopja s óralánczára aggassa játékszerül. Azokat nem bóditotta el az udvari levegő, azok nem akasztották szegre elveiket, azok nem ejtették porba dicső multjuknak ragyogó zászlaját. „Változott viszonyok.“ Hát, mikor, és miben ? Magyarázza ki magát. Növekedtünk talán számban, erőben és vagyonban; apadtak talán közterheink, kiszélesültek talán jogaink Ausztriával szemben? Nem és ezerszer nem. És mégis változott viszonyokról beszél ez a frázishős, ez a nyelvelő miniszter, ez a — Kleon ! ZONGOR. ! Politikai hírek. ------ _____| megmaradt álláspont^ mellett, mind máig eredménytelenül. — Német hajózás Trieszt. A földközi tenger összes éjszaki partjain izgatottság uralkodik. A német kancellár a földközi vagy a adriai tenger valmelyik kikötőjében német hajózási állomást akar szervezni. A nyugat-afrikai akvizícziók s az egyiptomi ügyekben való határozott fellépése Németországra kívánatossá teszi a kancellár tervének keresztül vitelét. De ez a hor Olaszországban lázas izgatottságot szült. Olaszország ugyanis, mely régóta féltékenyen nézi az osztrák-magyar monarchia közlekedési fejlődését, attól tart, hogy egészen kiesik a világforgalomból, ha Németország déleurópai hajózási főállomását is osztrák kikötőben választja. De attól tart, hogy a forgalmi elszigeteltség ezen felül politikaira is fog vezetni. Olaszországban tehát Trieszttel szemben élénken agitálnak Genua mellett és ez érdekben az olasz kormány egy magas állású közege külön Berlinbe is küldetett. Triesztben a legnyíltabb ellenszenvvel fogadják Bismarck herczeg tervét, mivel a verseny árthatna a Lloydrészvények dividenciáinak. Az pedig köztudomású, hogy a trieszti kereskedelmi körökben a Lloydrészvényesek a mérvadók. A Lloyd társaságból kiveszett minden vállalkozási szellem. Bízik az állami szubvenczióban, s csak az osztalékra gondol. Elhanyagolja Triesztnek s a monarchiának is érdekeit, és irtózik minden versenytárstól, mely háborgatná s tunyaságából felverhetné. Ezért nem volna ínyére a német hajózási állomás. A trieszti kereskedők és a sajtó azt hajtogatják, hogy ha a Lloyd elveszti a verseny által üzletét, az állami szubvenciót kellene felemelni, és ezzel iparkodnak az osztrák kormányra hatni. A kolozsvári színház.