Ellenzék, 1885. január-június (6. évfolyam, 2-148. szám)
1885-01-03 / 2. szám
ELLENZ vai fWi/o, unjytUo. uodtik.c, nemzeti színház ta^ja ■ -» Schittenheim, a bécsi udvari »peratiarji szolgálatnak, kik mindaket u tu. !•' vo.. hadnagyok s uincs miattuk oka ,uruloi a kameradoknak. A trótt K.ml .11 Nikicza montenegrói fejedelemnek euzóp palotát ajándékozott. Halmiozáv Llokner Móricz brassói ügyvéd, aki a szász egyetemen Brassó városát több ízben képviselte, m.hó 29-én hoszszas betegség után 42 éves korában meghalt. Az önörökösés neje tegnape it megérkeztek Budapestre s meglátogatták a Népsz .házat. — Angia bevétele a lefolyt évnegyedben 304 ( V' i sterlinggel volt kevesebb, mint ?, a ' v hasonló időszakában és a lefolyt ....ved év alatt 1.695,304 font sterlinggel több volt a múlt év hasonló időszak 1 befolyt bevételnél. — Lass, átlátás. Egy fiatal ember B Ammaban járt néhány ezernyi dollár fut. a s épen Sylveszter estéjére ért: v.sza Bécsbe, hol jegyese várta. Az ül'ülésük után a fiatal ember volt Látra d-t és meghal. Az orvosok szivszélhüdést konstatáltak. A nagy izgatottság az utazásban s a sietség kimerítette a fiatal enbert. — Kézfogó volt a szt.-pétervári udvarban, a czár legkedvesebb testőrezredese váltott jegyet a czárné legkedvesebb udvarhölgyével. A kelengyét a czárné adja, a Czár pedig énlijat ad a menyaszszonynak. — A szerelem — a szerelem. Szegeden egy csendőr a korcsmában agyonlőtt egy leányt, — hihetőleg szerelm. " - jában. — Koldusdiák. Bécsben a culók nagy része irtózatos nyomorúsággal küzd, azt mutatja az is, hogy igen gyakoriak az öngyilkosságok a tanulók között. Sylveszter éjjelén egy tanulót találtak a kövezeten fekve s félig halva. A rendőrséghez vitték s ott ellenmérget adtak be neki, s igy sikerült megmenteni. A nyomoruság kergette a halálba. — A bpesti egyetemen a beiratkozások január 6-án kezdődnek és 17-éig bezárólag tartanak. — Franczia Hrlapirók párbaja. Egy hirlapi vita lefejezésekép Párisban párbaj volt Catulle rendés a Gil Bias ismeretes társszerkesztője és Mirbeau, a Pesten is megfordult francia újságíró közt. A felek rapiére-ral vivtk és a harmadik öszszeütközésnél csákóéi egyszerre sebesültek meg: Catulle Mende a karján, Mirbeau pedig az alkarján. Ez utóbbi sérülés oly súlyos vol hogy az orvosok végét vetették a viadalnak. — Brassó város képviselő-testületének virilisei között,mint a „Brassó“ írja, tizenkilencz magyar van. — „Brassó* czimmel uj magyar lap indult meg Brassban. Háromszor jelenik meg hetenkint. f cserkeszti Szterényi I. Megkaptuk az első sámot, ügyesen van összeállítva és kiállítva. Üdvözöljük. — Kitüntetések. A lefolyt 1884. évben történt kitüntessek statisztikája a k következő : Aranygyapas rendet kapott egy magyar, Szentistván rendet 2 magyar, hipótrendet 3 magyar, vaskorona rendet éső másod és hármas osztályút összesen .7 magyar, Ferencz József rendet 23, valságos bels. uit. tanácsos lett 9, cs. kir. tamarás 15 magyar honpolgár. Összesen nyert tehát kitüntetéseket 75 magyar honpolgár. — Hamburgban egy operett előadásakor két szinész egy kuplét énekelt. Helyben egy ramán ],bTi.,iu- 1'■ i . ... dolgot mondanak el, s a nép reedk’.vu. tüntetést viscenirozom Bismark ellen. _ t'alyázal postamesteri állomásra tiszít szerződés mellett Alvinczen (Alsóléhirmegye), biztosítás 100 frt. Évi járandóság 280 frt fizetés. 40 frt irodai és 540 frt szállitási általány. Kérvények három alatt a nagy szebeni m. kir. postai '■sághoz intézndők. Nagy-Szafto január hó 1-én. A m. kir. po Bene. — Londonból nagy vasút ’.-n/.uZiLa.iac.r.-t jJejtenek. i\ iMtuneat ia* ttok torte.it a t'-rencPtW « tt.i emberlesett áldozatul. I _ Xheod.»rAt,f H rdou\j darabját, aeli Parisban oly U*Ly sittert aratott, a ted BargszinhA. mpv.tte, « már a jo- t lóban színre hozza. Parisban meg folyvat napirenden van Theodora mult vatórppi 11500 frm me §1 A fí»Klr?ngés *p*«yol«raaágjl. Irtózatos - tás sújtotta Spanyolorba |ot A tarácsonyi földrengést, mely a /.. ke emoert, sok várost és déli puszit itt ©1 január 1-én egy újabb faj rttenute ' k“V,as/.trófa követi.'.. A ren- M gésk megújultak s a csodával határos 1 pugtitáso ^ tá^ni *■ A föld ■ megreped', nél. ,1 egész nagy házakat, JT terrplomo ■ rnj vlli • , embereket, I álhrcokal te netv« nwga dlz áldozatok B/.álla r- Hit nagy. A lakosság a szabadinban tan , mi' derít , lk •! »zve I' yt«?}»»• koguac Jüivérpool^ bai. - 'j.gyar fökonz . 1*4 £v. olvassuk : Fonor “d Mag/t u zág i ?y őzike* ucáu zvetlouul heW ' “»SJ« ooiOkal és rnsgya; , euguacot. Stobol, bár még csak néhány év óta van az itteni piacon, általános kedvességnek örvend nálunk valódisága és kedvező ára miatt. Nagyon kívánatos volna, hogy a termelők minden erejékel törekednének kitűnő ágensek által piaczól szélesbiten i s állandóvá tenni. Ami a magyar borokat illeti, e tekintetben a helyzet a jelen évben sem javult. Helybeli borkereskedők véleménye szerint a boroknak nagyban védó piaczképessé tételére csak egy eszköz van, t. i. az, hogy a magyar árusítók lehetőleg vegyék figyelembe az itteni ízlést s e tényezőt semmi tekintetben se hagyják számításon kívül, s példa erre a magyar cognac, mely épen ez okból s a nélkül, hogy idegen etiquette-re szorult volna, oly rövid idő alatt, bemenetelt talált vidékünkön. Máskülönben a v. borok alig fognak nálunk meghonosulni s legfeljebb spanyol és portugál borokkal való keverésre fognak használtatni, hogy aztán ,Portwein“ név alatt olcsó áron kerüljenek forgalomba. — Meghívó. A maros-hidasi társalkodó-egylet saját pénztára javára 1885. évi január hó 10-én az állami iskola termében tánczvigalmat rendez. A zsode. bizottság: ifj. Sándor János, elnök. Ferenczy Ferencz, jegyző: Keresztes Lajos, pénztárnok. Csontos Miklós, Felföldy Béla, Horváth János, Kovács Ferencz, Issekutz Lajos, Laczhegyi Dezső. Beléptidij személyenként 1 fiz. — Al épülő Szeged. A múlt évben Szegeden épült 3 két, 10 egyemeletes, 184 földszintes ház, 56 udvari épület és egy gyár. Ezekkel most Szegeden 3138 ház és 501 udvari melléképület van. — Szomorít jele az időnek. A múlt év utolsó napján Budapesten egyetlen napon egymásután négy őrültet vittek be a Jókai kórház figyelő osztályába. A Bem Album, melyet Kerekes Samu szerkesztett s tiszta jövedelme a Bem nővérek javára fordittatik, megjelent Marosásárhelyt a következő tartalommal: A titkost idéből, Lauka Gustáv, Kolozs 1884. decz. 25. Teleki Sándortól, A temető. To ,i hajós. Nem naplójából, Palotai Ákos A Héttorony alján, Erdődi Béla, Bem meghivása. — A 87. honvéd zászlóalj alakulása. — Egy százados. Mirjam, a rabnő panasza. Hegedűs István. Merénylet Bem ellen, Dr. Liske Xaver. Kihez álljak? Greguss Ágost. Politikusok iskolája, Hegedűs Sándor. A muszka betöréskor, Medgyes Lajos. Bem apóról, Feleki Miklós. A szabadsághoz, Bálinth Gyula. Egy 24 óra Bem erdélyi hadjáratából, Győrfi Pető. A mi katonáink, Csáktornyai Lajos Az első gőzmozdony - vasutak hazánkban Wührl Jákó. Bem és Székelyak, Gönczy János. Nyolczvan év s egy pár gyaluforgás, Elekes Kálmán. Beminisztenciák, Tolnay Gábor. Egy régi udvarház, Gyulai Pál. Marosszék 1511-diki alapítványa a marosvásárhelyi Szent-Lélek ispotály és lolonczház részére, Szabó Károlytól, B.m. Rediger Géza. Egy ebéd Borgó- Prundon 1849 május havában, Deák Farkas, Pauláról. Levél a Bán-Albumba, Szádeczki Lajos Palotát ne törj a nép felett! Fülei Sz. Lajos I Imre, Aigner Ferencz. Egy nap Bemnél, Váradi Gibortól. Wawel, Bálinth Gyula. Bem életéből, Woith Miklós. Forradalmi emlékeimből, Id. Mártonffy Ignácz A Bem szobor bizottmány működése, Csernátoni Molnár Zs. Óda, Szász Károlytól. A székely honvéd, Veszély Károly. A negyedik ezred utolsó tize, Cs. Molnár Zs. — A Ludovika Akadémia közlönyéből a deczemberi füzetet vettük következő tartalommal : Néhány szó a katonaló edzéséhez. Irta Birczay Oszkár m. kir. honvéd huszár százados. A m. k. 79. honvéd. gyalogdandár menet hadgyakorlata évben Táuió Szt.-Márty’ környékéi' Hu. 1 u. 0 ta/PCj taOK. a C'IV'* tatás) (Egy melléklettilV arctánulmányok a pécsi Kránitz. (Egy rés*.»«•■ térképpel) A morvamelléki had^v . 1 - ben. Közli: Rone: H * • tapa^mozássitYp (Folytata.) barom iv (öt raeisíklettel). Szemle kelemények: I. Az angol és belga -bori távirdák. — Szab. szal a becsültügyi eljárásról a cs. i. kir. közös hadseregnél. — III. Uj gyalogsági puska lövedék — Nem kell az ördögöt a falra festeni. Négy falusi legény karácsony másodnapján Filetelke fel ment gyalog, jól felfegyverkezve. Egyik tréfából az erdőben elkezdte a farkas orditisát utánozni. Alig hogy ezt megtette 8 valságos farkas bukkant elő a sűrűből s pintva rohant feléjük. Volt ijedtség. Egyik fügérig czélzott s le terített egy ordast s mg aztán többiek neki estek és megesték, a legények menekültek. Szerencséjükre egy lakodalmas menettel s találkoztak s azokkal aztán elijesztették a fenevadakat. .----- _ ■ , mik. „ uüm®, mondja: .Es frisst aus der Hand,“ néha azonban hatalmát, fölényét akarván mutogatni, hetvenkedik, de a legkisebb vak lármára meghunyászkodik. Koponyája igen fejletlen, agya a rendes agy menyiségénél kevesebbet nyom, s mi villával sem bírván, (szegény Büchner villanytalan koponyája!) nem képes a gondolkásra. Őseire igen büszke s özönvíz előttieknek állítja azokat, pedig egyetlen természetrajzban sem találjuk említve, sem pedig egy múzeumban praeparálva. Kedvencz tartózkodási helye a salonok síkos talaja, itt páratlan bravourral pirouettioz. A klubbok iránt kiváló előszeretettel viseltetik, ezeknek termeiben szokta rendesen ritka beszélő tehetségével élményeit, hajmeresztő kalandjait, bámulandó Demauxféle történeteit előadni. Fő tulajdonságai közzé tartozik a törleszkedés is, boldog, ha valamely mágnás vagy főrangú hölgy oldala mellett frankozhat a korzón végig, vagy egy gróf kocsijának bakján roboghat át valamely népes uterán. Éltető eleméhez tartozván a kapaszkodás, sohasem tart sorsaival, sőt lenézi azokat, s fitymálva beszél a „peuple*-ről, melyből származik, s folytonosan „Stefi báróról s Mimi comtesseről* beszél, s ha főrangú társaságban sétál, nem ismeri meg atyját, a becsületescívist.“ Nem talál semmit szépnek, nagyszerűnek, ez szerinte nem tartozik a „bon tou“-hoz, mindent fitymál, mert ez így „modern“, s bár néha divatos sávolyozott kabátja zsebében, melynek áráért még a szabó sóhajtozik, egy árva pictura sincs, egy milliót sem tart vagyonnak, ez előtte, kinek állítólag uradalmai vannak, (a holdban) csak bagatella. Polgári bálokban nem érzi magát jól, ásítozik, unatkozik, nem tánczol, s ha kérdik: miért? azt feleli, hogy nem ismer egy leányt sem, pedig gyermekkorában velük gombozott. Ha csak lehetséges, neve után oda bigyeszti az „y“-lont, s a mennyire csak lehetséges, reá csináltatja czimerét, mely annyira fantasztikus, hogy hiába keressük bármely heraldikában is. A „firtli” jól tudja, hogy az emberek jobb része neveti, s a főrangú világ, hova betolakodik, s melyet utánoz, gunyja czéltáblájául használja, s majdamnak tartja, de ez nem tudkozza, mindezt hallatlanná teszi, s bámulandó kitartással tör nemes czélja felé. Ha egy elité bálban Z. grófné, kinek tánczosa faluról nem érkezett meg vele tánczolja a kotilliont, el van ragadtatva s három nap a kaszinóban mindig erről beszél, vagy pedig, ha V. báró vele lovagoltatja meg paripáit, hogy e szánandó siralmas figurán, melyet lován mutat, mulassa magát, magán kívül van a boldogságtól, s egy hétig igy beszél: „Mi sportsmanek mind a highlifeből valók vagyunk.“ Ha tartózkodási helyére valamely új tünemény érkezik, első teendője megismerkedni vele, s úgy beszélni róla, mintha intim barátja, vagy barátnője volna.......... Nevetséges, bohókás, mulatságos állatocska a „firtli“, azért sok házhoz van bejárása, némely helyen pótolja a kajdácsőt, vagy a majmot s miután az udvari bolondokat még sok főrangú háznál is kedvelik, a „firtli“ sok családban igen kapós. Miután mindenesetre érdekes faj, meg vagyok győződve róla, hogy száz esztendő múlva egy „naturaliencabinet“-ben sem fog hiányzani kitömve. Ha e leírásban hiányokat fed, ^nénik fel a nemes „firtlik“, felvilág isnélukkal nagyon lekötelezik — a t -rajzi írókat! Itt azonban cseak a társadalom „tirt lieiröt* m,de vannak az szol&íl*«** * ' ^ . ngou^iUiov 1, rra vakuiina’ fogok csevegni. Aranyásó. KüZGAZDASAG. Küzgazdaságunk 1884-ben. Küzdelem teljes évet zártunk le, és a mezőgazdaság 1884-ik évi rész konjnkturája fenyegetőig emlékeztet bennünket azon javítások végrehajtására, amelyeket rég emlegetünk, de életbe léptetni késünk. Menynyiség és minőség tekintetében gabona termésünk közepes volt, a sokkal jobb évek azonban a kivételek közé tartoznak, melyekre gazdasági számításainkat nem fektethetjük. A bajt csapássá fokozta az árak megdöbbentő csökkenése. És aggaszt az a g°Da, hogy 8ártnál magasabb búzaárt nem látunk ezentúl Budapesten, legalább nem tartósan. Mert a tengerentúli gabonatermelés ilyen sőt jóval kissebb búzaár mellett is még igen messze fejlődhetik és oly tömegeket önthet Európa piaczaira, hogy némely specialitás kivételével teljesen ellehet a nyugati világ a magyar gabona nélkül. Tagadhatlan, hogy az állam és társadalom hozzálát a gazdasági erők fokozásához De fontosabb a közlekedési politika terén az államosítás lényeges előrevitele az első erdélyi, az alföldi s a duna-drávai vasutak beváltása által. Az államvasúti hálózat nem kevesebb mint 951 kilométerrel növekedett és 4267 kilométert képez. Az ily hálózat domináló hatalmat gyakorol, kivált miután az osztrák-magyar állam és a déli vasúti, nemkülönben a dunagőzhajózási társasággal vitelbérszabályozási kartelben áll. A magyar államvasutak igazgatósága érzi ,, hogy a reá bízott hálózat főhivatása agyar kivitelt olcsó tarifákkal elősegíteni, gabonakivitel érdekében azonban tovább hetett volna; csak hogy félti nagyon a szaz pénzügyi eredményét és nem akar , m -u-t-jr-y-a újabb anya. az év folyamán a részvezelés ellen folytonos és jogos is volt a panasz. Helyi érdekű vasutak tekintetében az elmúlt év nem mutat elegendő haladást. A forgalmi politika körébe esik a kormánynak elhatározása a Felső-Duna rendezése ügyében, bár itt az árvédelemnek is nagy érdeke forog fenn. Az 1884-ki közgazdasági tények legfontosabbjai közzé tartozik azonban kétségen kívül az ipartörvény megalkotása s most már folyamatban levő életbeléptetése Az érdeklődés éppen azon iparos osztály részéről, melynek javára ezélzott a revízió, nem nagyon biztató: több tevékenységre lehetett számítani, különösen a kézműiparosoknál. A keresztülvitel már most is némi abszurditásokra vezetett, de az élet segít majd a nehézségeken, ha a kormány a helyi hatóságok és az iparos osztály isszeműködnek mindazon intézmények keresztülvitelében, melyekre most történnek országszerte az első lépések. Az ipar más terén, nevezetesen a műipar terjesztésére üdvös agitáczió van folyamatban, csakhogy az ipar emelésére vezető legerősebb politika, t. i. az önálló vámterület meghonosítását ez az áramlat ignorálja. Az 1885 ki év, mely a közgazdasági kiegyezés revízióját napirenden látja, számon veszi majd a műipar fejlesztésének barátaitól, hogy akarják-e tovább is az ipar minden nemének ama legerősebb emeltyűjét használatlanul hagyni ? Az ipar és mezőgazdaság különben a letelt évben erős ösztönzést tapasztalt az országos kiállításra való készülődésben. Sok ezerre megy a direkt és indirekt résztvevők száma , mindannyian legjobb erőik latba vetésével igyekeznek nemzeti produkcziónkat ország-világ előtt bemutatni. A kiállítások nagy nevelő hatása már e stádiumban is érvényesül, de a mérkőzés és okulás a kiállításon magán fog bekövetkezni. A tárlat előkészítése ez idő szerint mindenkép kielégítő, s ezen vállalat sorsára is örvendetes jelként regisztrálhatjuk, hogy a karóra veszélye, mely az elmúlt évben önsúlylyal nehezedett minden vállalkozásra, eltűnt Európából és pedig elenyészett azon tanulság hátrahagyásával, hogy óvatosság és erőfeszítés máskor is képes lesz terjedését megelőzői, pusztításait elfojtani. Az ipar terén a múlt évről feljegyzésre méltó a szeszadóreform, egyfelől azért, mert a szesztermelésnek egészségesebb irányt adva, megóvja azt a gyári túlprodukció veszélyétől, holott a cukoripar ezt ki nem kerülte és most az egész kontinensen, különösen Ausztriában súlyos válságban vergődik. Másrészt a szeszadóreform a gazdasági szeszfőzdéknek újabb könnyítéseket nyújt, és azért remélhető, hogy az intenzív földművelés javára ezen gazdasági iparüzem terjedni fog. Az állattenyésztés emelése, melynek a magtermelés megszorításával lépést kellene tartani, nagyon kívánatossá teszi a szeszfőzés gyarapodását. A szeszgyártás és a malomipar hazánk két erős és világhírre tett indusztriája, s habár az előbbi most az átmenet nehézségével küzd, azért » ndkettő ép egészséges és afféle rázkód. is teljesei, megóva martul, a rr.n'» a űripar n.os'; szenved. Ausztria ez a mi haté krízis'. kifakasztotta » bécc s pr. .. . bankkürökben lappangott betegségek«. j. magyar pénzpiaczon magával ám még a kifogástalan értékpapír A';' s A báso' ..tások napjai előtt a magyar é •• *, a rentekonverzió tettleges i' fejez következtében, egyre emelkedtek .. százalékos járadék már 97 hol!! ív/teteti és a többi érték is arányjavult ; az osztrák kalamisok körárcsökkenés áilottt. de . ,hunek, mely tavaly ez ,,rá. jegyeztetett, most meg az 9% - aile emelkedni fog okvetlenül a köt 1 Ti let .aben, midőn az aggodalom a pénzpiaccról eloszlott és az újévkor folyóvá tett nagy kifizetések újabb elhelyezést fognak keresni. A hajlandóság állami papírokba fektetni a tőkét most a bankoknál tapasztalt hűtlenségek következtében még öregbedik és ez a tendenczia hozzáfog járulni a kamatláb további mérsékléséhez. A múlt évben is a hitel igen olcsó volt éslykor sem drágult meg, mikor a gazda, visszatartván terményeit jobb árak reményében, nagyobb mértékben folyamodottt a vidéki akarékpénztárakhoz és a mikor a bécsi kadaaitások folytán a magyar intézetek is jelentékeny készleteket tartottak rendelkezésre. Csak a a kisbirtok hitele tekintetében nem haladtunk túl a tanulmányozás stádiumán; egy-egy gazdasági egyesület most kísérel meg hitelszövetkezetet szervezni. Az állami pénzügyekben , a kormány a rendes háztartásban többletet preliminálhatott 1885-re. A pénzügyminiszter az adóhátralékok behajtása körül enyhébb eljárásra utasította a közegeket. Az üzleti világ sokat szenved a fogyasztás megszorítása folytán és számos gyenge exisztenczia most összeroskad. Az indusztriális nagyvállalatok, a cukorgyárak kivételével, és a pénzintézetek kielégítő eredménynyel zárják le a múlt évet. Mindent összevéve a társadalomkormány és törvényhozás küzd és fárahoz az ország anyagi létének előbbrevitelen, de ez a küzdelem mind nehezebb lesz a termelés és értékesítés minden terén. Az elmúlt esztendő megértette ezt a nemzettel, inkább mint valaha, s azért összes értelmi s erkölcsi erejével fog létéért, és n, mennyire csak lehet gyarapodásáért kezdeni. P orosz, II. CSARNOK. MI nz a „fírtli?“ Mi is az a „f i r 11 i ?“ Daczára, hogy Cuvier semmi kategóriába sem sorozá, mégis igen elterjedt állat a világon. Tenyész helyére nézve nem finynyás, mert épen úgy hemzseg a főváros aszfaltján, raiut a kis városok gödrös, lábiczamító járdáján. Természete nagyon hasonlít a majoméhoz, miként az az emH»**'yj CT tv nfánn77Q “ u , tarkít XeUiertetu jöiei an f, r* . ^ -ájE. a H1OL20 c/j orosz*..' jU inexnr^sBih;« fry í\ v ui, . . C’*.ji •' *- — b FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BIRTUR MIKI,O