Ellenzék, 1885. július-december (6. évfolyam, 149-302. szám)

1885-07-07 / 154. szám

Kolozsvárt 1885. E m­édek állásának, existencziéjának és au­­tonomiájának kérdésével foglalkozni nagyon időszerű. E kis füzet — mint minden e nembe vágó irodalmi termék — az ügyvédi állás erkölcsi és anyagi hanyatlásával foglalkoz­na, ennek okai között nem keresve a köz­­ponti kormányhatalom, s magának a tör­vényhozásnak ellenséges irányzatú törvények­ig rendeletekben nyilvánuló hajlandóságait, inoem a czimlapra irt motto : Quisque suae tortunaefaber* értelmének megfelelőleg má­sokban az ügyvédek­ben keresi a legfőbb okot . . . Dicsérendő kiindulási pont, mely már előre megnyeri az olvasó rokonszenvét, mert biztosítja a felől, hogy nem a czimbiróság nóstélójával, hanem a bajok könyörtelenül igazságos vizsgálójával van dolga. Ha a főok az ügyvédek közönyössége, s az a materiálisamb, mely a karra, sötét árnyék gyanánt, reá borulván, azt azon fé­ltés hivatás betöltésétől elüti, melyre állá­sinál fogva rendelve volna ; akkor ezen kis unka szerzője elismerésünkre — felelősen pedig kortársaiéra — annál inkább tarthat igényt, mert élénk közérzületének kétségte­len bizonyítékát adta ez apathikus kor­tan is. A füzet tartalmára nézve általában az a megjegyzésünk, hogy fejtegetései nem szo­rosan rendszeresek ; az egésznek és az egyes­­fenteknek szerkezete nem oly szoros és erős, de ezért kárpótol a rapsodicuson fel­kötött ötletek és idézetek elmés aplicácziója,­­ mi néhol a pikáns szerepet teljesít­ő eszünkbe juttatja Hermann Ottó polemi­ka beszédeinek geniális könnyűségű szer­elmét. Ez a körülmény a munkát — a­nél­­kül, hogy k­omolyságától megfosz­tani — mindenesetre érdekessé teszi. Ajánljuk azoknak, kiket érdekel. A fönt kapható Demjén László könyvkereske­­d-jében s ára 50 kr. * A .Keresztény magvető* kéthavi fo­lyóirat máj. júniusi füzete megjelent a kö­vetkező tartalommal: Plato eszméi a neve­­lésről. Péterfi Dénes: A magyar unitárius irodalom XVI. százbeli termékei. Boros György: A szent atyákból kiszedegetett tá­tongok. Pécsi Simontól. Életűek ösvénye. M. Koncz József. Bölöni Farkas Sándor levelei (XIII—XVIII) Közli: Gróf Kuun Géza. A XXIV. zsoltár. (Imadal.) Rédiger Gíta. Unitárius egyház és vallásos szellem. Sl Párisi levél. Charruaud. Hugo Victor üdékéhez — Pár szó az .Unitárius egy­­:u és közigazgatás* czimü czikkhez. K. S. irodalmi értesítő. Különfélék. Anyakönyv. * Olasz operetta társaság kezdett ját­­ani vasárnap este a budapesti gyapjú-ut- KV színházban. Donna Juannitát adták. A két komikus : Q u i 1 i c i és R i g h i tételével a többi főszereplők megannyi atom kapitulácziós kimustrált operaéve­! * Prielle Kornélia úrasszony a budapesti nemzeti színház művésznője, ven­dégszereplését a kolozsvári színpadon, mint biztos forrásból értesülünk elhalasztotta jövő Augusztus havára. * II- Kovács Gyula színházunk tagja még e héten Kézdi-Vásárhelyre utazik néhány vendégszereplésre, sltk harmadrendű olasz színházaktól. Ha­em italában az együttesek mind jól sike­rütek s a zenekart a társulat karmestere Hitel dirigálta. A társulat egész élénk tá­­­itempóval lép akczióba, de az operettek aellenét távolról se sajátíta el, komikai kttogásuk czirkuszi effektusokat támaszt, s színpadon zsongott, a nézőtéren pedig Dögött. * A bécsi udvari színházak a jövő színházi cijken három magyar darab előadását urták, ti pedig a Bingszínház D­ó­c­z­i Lajos utolsó attlait, Jókainak egyik drámáját s az udvari m­a J­ó­k­a­i-S­t­r­a­u­s­s Czigány báróját. * A brüsszeli zenekonzervatórium he­t­iőosztályában az idén az első díjat R­i­­gí Gyula, a nemzeti zenede egykori növén­­yke, és jelenleg Hubai Jenő tanítványa, ««te meg,­­így» hagyta el. Burton asszonyság azt tiltotta, hogy úrnője semmit sem eszik. Folytathatott volna másféle életet, lehetett volna társaságba, fogadhatott volna vendégeket. Az emberek tudták, hogy el volt válva f férjétől, de azt is tudták, hogy bár mi­ért legyen az elválás oka, az nem a Lady K­ieigh hibája miatt volt. Különös hely­be diczára az egész vidék tárt karokkal k­odta volna ; de ő nem tudott kibékülni búival, halálos bánat emésztette, s az élet nem bírt előtte semmi becscsel. A látogatókhoz nem volt szava, n­em kivánt szórakozni, életét keresztül­­­sodorni volt egyedüli vágya. Csalódása ág éles, oly keserű volt, hogy ő abba nem adott beletörődni. A halál megszabadítaná l'ímant minden igától, megszabadítaná e köteléktől, mely oly gyűlöletes lehet előtte. A halál nem volt az az ellenség, mi­n­len ízről ízre harczolni kellett volna ; in­­káb jó barátnak tekintette, ki az élet ter­­ét megszabadítja, egy olyan barátnak, ^ férjét ballépésének a következményeitől kienti. Midőn ereje hanyatl­ni kezdett, midőn apról napra gyengült és lankadt, nem volt többé fentirtó erő benne, nem vágyott ■'«, nem kívánta a halált legyőzni, nem ítélve jobb jövőt, nem óhajtotta egész­et s régi jó kedvét sszanyerni. Las­­"A fokozatosan de biztosan hervadt, mint­­ napfénytől és harmattól megfosztott % M&dolin még soha sem küldött az ’Jl* “Ián, nem tudva, hogy Lord Arleigh ^mondana hozzá, de folytonosan irt neki, ^í*kran küldött pénzt a számára; még sokkal többet küldött, mint a mony­­i JD:G raham Margaréta hajlandó volt el- H 111 tett valamit, gondosan kerülte, JP­Ffjétől való elválásának az okát j­elből tudassa. (Folyt. köv.) Előfizetési feltételeink: Egész évre ..........................16 frt Háromnegyed évre ... 12 frt Fél évre................................8 frt Negyedévre ..........................4 frt Egy hónapra......................1 frt 50 kr. A lap megjelenik mindennap, ünnep és vasárnapokat kivéve. Az előfizetések az „ELLENZÉK“ kiadóhivatalához (Kolozsvár, bel közép utcza 33 sz) küldendők. Az„ELLENZÉK“ kiadóhivatala MINDENFELE Kolozsvár, julius 7. — Város»! képviselők ügyelmé« be. A törvényhatósági bizottság t. hó 10- ére (péntekre) kitűzőt közgyűlésén a kö­vetkező két tárgy, a Bak Lajossal kö­tött cserevásár és a trencsintéri Radnóth­­sáy-féle teleknek az erdö­igazgatósági palo­ta számára való eladása a törvény értelmé­ben névszerinti szavazással és általá­nos többséggel (t.­­ legalább is 65. tag egyhangú szavazatával) lévén elhatá­rozható, tisztelettel kéretnek a t. ez. bizott­sági tag urak, szíveskedjenek a közgyűlésre annál bizonyosabban megjelenni, mivel nem elégséges számú tagok megjelenése esetében a közgyűlés nem lesz határozat­képes. Ko­lozsvárt, 1885. július 2-án. Polgármester he­lyett : Deák Pál főkapitány. — Gyetko Lajos m. k. vasúti mál­­házó 1 frt 50 krt adott a közmivelődési egy­let vagyonának gyarapítására. Csak előre ! Sok fillére van szükség, mig meglesznek a szükséges ezerek és milliók. — ilt egyetemi gondnok. Ladits Nándor szászsebesi erdő­számtisztet nevezte ki a közokt. miniszter a kolozsvári egye­tem gondnokának. — „Magasságjegy“. A „ Kronst. Ztg.* cz. brassói újságban olvssuk hogy Brassó­ban nagy izgatottságot keltett az egyik utcza valamelyik házára befalazott tábla, melyen ez a veszedelmes fölirás fenyegető­zött : „Magasságj­eg­y.“ A derék brassóiakat erősen indignálta ez a tábla, mert meg voltak győződve róla, hogy azzal a vérszomjas magyarok akarnak fenyege­tőzni az ő szent németségük ellen. A „Krönst. Ztg.“ siet megnyugtatni az ag­gódó „hazafiakat“, hogy az a tábla bizon ártatlan dolog, mert Csak magasságmérési jelzésre szolgál; megjegyzi egyszersmind, hogy nem csodálkozhatik ezen a föltevésen olyan időkben, midőn a magyarok hajtó vadászatot rendeznek mindenki ellen, aki csak egy szót is szól németül. — Hát mi sem csodálkozunk a brassói szászok ilye­tén aggodalmain, mert hogy megijednek egy mérnöki táblától, s Magyarországon annyit sem tudnak megérteni magyarul, hogy magasságjegy­­ az elég világraszóló­­lag hirdeti, hogy mennyire korlátozva van­nak szegények, nem ugyan szabadságukban, hanem észbeli tehetségeikben. — Erzsébetvároson, mint levele­zőnk írja, szomorúan pang úgy a társadal­mi, mint az egyesületi élet. Van kaszinó, dalegyesület, iparosegyesület, de a részvét­lenség miatt egyik sem tud fölvirágozni. A bukás szélén tengődik valamennyi. A közöny annyira megy, hogy még a tűzoltó­­egyesületet is meg hagyták bukni , ez azonban szerencsére föltámadott a nem­ré­giben újjáalakult S­c­hedelmayer Márton városi tanácsos buzgolkodása folytán, aki most az egyesület főparancsnoka. Itt azon­ban a visszavonás ütötte föl fejét és kiin­­trigálták az egyesületből annak egyik leg­érdemesebb és legképzettebb tagját. R­o­z­­gonyi Ottó ügyvéd alparancsnokot, pedig 6 éven át nagy szolgálatokat tett a tűzoltó ügynek Erzsébetvároson. Örvendetes a le­vélben csakis a következő zárpasszus: „A tűzoltó egyleti gyűlést követte a k­u­l­­turgyülés; — minő lelkesedés ural­kodik az eszme, — az úton alakult egy­let, az elnök — Wolff Bogdán dr. személye iránt, elfogadja mondani a központba be­küldendő titkári jelentés. Románokkal is ta­lálkozunk az aláiratkozottak között. Az eszme, a szent czél lebegett minden beirat­kozó előtt, de az tagadhatatlan, hogy az anyagi és erkölcsi siker nagysága első­sorban Wolff Bogdán buzgalmának kö­szönhető. — A diósban vadászunk. A vi­déki lapok egy részének meg van az a nyomorúsága, hogy noha a sajtó­törvény által megkívánt óvadékot nem teszik le, beleütik sarlójukat a politizálás tilosába. Csak nem rég is el­panaszolta e törvény­­ellenes állapotot s annak számos visszás, a sajtó tekintélyére bénítólag ható körül­ményét a vidéki lap­szerkesztők kongresszu­sát egybehívó Roboz István, kaposvári­­ szerkesztő. De úgy látszik mégis vannak, kik nem akarnak felhagyni ezzel a rosz szokással, példa rá a „Szilágy Somlyó“ mely lap magát, „társadalmi-heti lap“ nak gorálja, s így politizálásra nem jogosult. E lap legutóbbi számában P. Szathmáry Károly ugyancsak megfeledkezik a sajtó­­törvény tilalmáról és a­mint ezt önmaga bavarja, neki ereszkedik a magas politiká­nak.­Hát hiszen ha épen annyira el van ra­gadtatva P. Sz. K. úr a kormány és Tisza K. bölcsességétől és liberalizmusától, s ha az említetett lap szerkesztője annyira szépnek tartja azokat az ömlengéseket, hogy a dics­­hymnusz legémelygősebb felét nagy betűvel szedeti, ám tegyék azt a törvény és tisztes­ség által megengedett utón, de gondolják meg, hogy ha ki is kerülik a debreczeni ügyészségnek, mint sajtó­hatóságnak figyel­mét, miután nálunk szabad a kormánypoli­tika dug áruját a közéletbe is becsempészni, ily eljárással nem tesznek jó szolgálatot a magyar sajtó tisztességének. (Esküldetett.) Kárba ment fáradtság. Tisza Kálmán vasárnap este a miniszterelnöki palotában nagy estélyt adott a kiállítási sáry tiszteletére. Öszesen 900 meghívót kül­dött szét, — de alig jelnt meg ezek kö­zül 400 — a többi kimentette ma­gát. Kilencz órakor kezdtek gyűlni a ven­dégek és már 11 órakor el is oszlottak.­­ Egy szebeni ügyvédnek elzárt Wertheim szek­rényéből elloptak 1000 frt készpénzt, egy aranyórát és egy pecsétgyűrűt. A tolvaj bizonyára jól ismerte a házi viszonyokat, mert a lakásban egy bizonyos helyen volt második pénztárkulcsot megtalálva azzal nyitotta ki a pénztárt. Értékpapírokat és névreszóló takarékpénztári könyvet, melyek szintén ott voltak, azt nem bántotta a tolvaj. — Boszorkán­yégetés­­h­unyad­­megyében. A Déván megjelenő Hányad a következő rettenetes történetet beszéli: Kosesd-Ohába községben ez évi június 25- én délelőtt, a községi bíró közreműködésé­vel kiástak a lakosok a temetőben egy öt hónappal, egy három hónappal és egy­­ hónappal ezelőtt eltemetett holttestet. Az előbbi két tetemet a temető kertjében vas­villákkal, kapákkal összevagdalták, azután nyomban tövissel megégették, állítólag azért, mert boszorkányok voltak és a falu mar­háit megrontották. Az utóbbinak Csak a koporsóját nyitották fel és testét körülvizs­gálták, azután úgy ezt, valamint a másik kettőnek üres koporsóját a sirgödrökbe visszatették s behantolták. — A király közelebbről körútra uta­zik Horvátországba. Kíséretében lesz Hor­vátország bánja s a kormány nehány tagja. — Már nem újság. A magyar ál­­lamvasutakon a Kassa — budapesti gyors vonat kisiklott egyik állomásnál épen a mint berobogott a pályaudvarba. És ez volt a szerencse, mert egyéb baj nem történt, mint hogy két három kocsi összetört és egy főkalauz megsérült. A vonat két órai kése­delemmel érkezett meg Budapestre, nagy za­vart okozva az összes napi forgalomban, a­mi különben a magyar áll.­vasutaknál már nem is újság. — Hollischild—jön. A Rothschild­­család bécsi ága hir szerint alkudozásokat folytat egy nagy alföldi uradalom megvétele iránt a család legifjab sarja számára. Azonkí­vül a Rotschild-ház, az ősszel külön irodát rendez be Budapesten és erre a czélra egy palotát vesz a fővárosban. Hová jutunk ! — Szégyen. A budapesti nyomdászok, mint mi is említettük, vasárnap tartották rendkívüli köz­gyűlésüket Tipográfia czimü közlönyük ügyében. És megesett az a szé­gyen, hogy három szótöbbséggel elhatároz­tatott, hogy a szakközlöny nem csak ma­gyarul — de német nyelven is fog megje­lenni, ép úgy, mint eddig. Hogy eshetett ez a dolog, az valóban különös. Az egyletnek összesen 900 tagja van, a határozat ellen, mely nagy visszatetszést szült, 473 aláírás­sal ellátott tiltakozást adtak be az elnök­séghez, 473 pedig az összes tagok felénél több, három szótöbbség tehát csak úgy jö­hetett, hogy a titkos szavazásnál néhányan mégis a németekkel tartottak. Meglátjuk, minő eredménye lesz az óvásnak — a bel­ügyminisztériumnál. — Szobrot Hugo Viktorunk. A franczia nemzet körében tudvalevőleg nagy mozgalom indult meg a Hugo Victornak emelendő monumentális szobor érdekében. Az e czélból megalakult bizottság Fran­­cziaország legkiválóbb férfiait foglalja ma­gában s a mozgalom élén a franczia parla­ment, a kormány elnöke és tagjai, a leg­főbb hatóságok fejei, az írói és művészi vi­lág képviselői állanak. — Férfi dajka. A „Székely Nem­zet* a következő furcsaságot írja: „A Dar­­win-féle visszaesésnek igen eklatáns példá­ját szolgáltatja a fé­rfi korcsmáros. Arról van szó, hogy ez az úri­ember a szolgálója kis gyermekét, mig az dolga után lát, ren­desen szoptatja. A nem mindennapi do­lognak sok bámulója akad.“ — Várjon akad-e, a ki elhiszi ezt a kacsát a Székely Nemzetnek ? — Hegyi Aranka k. a-t, a nép­színház kedvelt énekesnőjét f. Kó 6­án ve­zette oltárhoz Budapesten Farkas Jó­zsef építész. — A főváros népesedése. Június 14-étől június 20-áig 285 gyermek született, elhalt pedig 270 egyén. A szülöttek közt törvényes 204, 81 törvénytelen, 145 fiú és 140 leány. E hét az év 25 ik hete volt, s addig összesen született 10225 gyermek elhalt összesen 0413 egyén. Több született tehát 3312-vel e­yikre jó a kolerás h­ír. Czeg­léden elterjedt a hír, hogy egy ember kole­­rában meghalt, s e hir nem ijedelmet, de nagy raklam­ozt csapott a piros bornak, mert azóta minden ember piros bort iszik. A ko­­lerás hir csak annyiban volt igaz, hogy egy szöllőpásztor „kolera nostrasban” öt napig szenvedett, orvost nem hivatott s be­lehalt. A forró nyári évszakban, mint tud­juk az ilyen esetek nem ritkák.­­ Az aradi tűzoltó kar ötven­éves jubileumát ünnepli f. évi szept. 12-én, 13-án s 14 én, s erre az ünnepélyre bajtársi szívélyességgel meghívja az ország összes tűzoltó egyesületeit. A fölhívást M­a­­lek Lajos dr. főparancsnok és Némethy Károly bocsátották ki s ebben a következő tudnivalókat közük: 1. Gondoskodva lesz, hogy a körünkbe ránduló képviselők az il­lető vaspályái és gőzhajózási vonalakon utazási dij-kedvezményben részesítessenek. 2. A fedezési munkálatok gyorsítása czéljá­­ból, de különösen az elszállásolási intézke­dés érdekében óhajtandó, hogy a kar által kiküldendő képviselők névjegyzéke legké­sőbb f. évi július 20-ig Stanescu V. Imre alparancsnok úrhoz (Révay­ utcza 10. szám) beküldessék. Az ezen pont alatt említett névjegyzékben feltüntetendő: a) az illető képviselők nevei; b) polgári állásuk; c) tűzoltói rangfokozatuk ; d) mely vaspályás vagy gőzhajóz­ási vonalakon szándékoznak utazni ? s e) a kar zászlóját magukkal hoz­zák-e? Végül f) minden egyes képviselő föl­kéretik, miszerint a költségek fedezése czél­­jából, a majdan beküldendő névjegyzékhez egy o. é. forintot mellékelni szíveskedjék. — Brassóban az úgynevezett Ká­polnahegyen arra sétáló gyermekek egy férfi hullát fedeztek fel, mely egy faágon felakasztva lógott. A hulla 4—5 nap óta függhetett már ott. Vizsgálat fogja kiderí­teni, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság forog szóban, minthogy nyakán szurási se­­sebek is konstatáltattak. Nála talált iromá­nyokból kiderült, hogy szabólegény volt Háromszék megyéből. — Az olasz trónörökösnek már kiszemelték leendő menyasszonyát. A sze­rencse a flandriai gróf nagyobbik leányára esett, aki Stefánia trónörökösnének unoka­­huga. Az eljegyzéssel azonban még várnak egy kicsit, — úgy négy esztendőt, — akkor a vőlegény 20, a menyasszony pedig 18 éves lesz. — Az első építészi vizsga az uj ipartörvény értelmében f. hó 1 én és 2-án volt Budapesten. Az első építő­iparos tehát, ki oklevelet nyert egy Gutwillig nevű pesti ép­ítész, a­ki nagyon büszke lehet oklevelére és nagyon csinálhatja a reklámot magának, az első czímmel. — Lám mire jó az új ipar­­törvény. — Selyemszüret. Siklóson igen jól ütött ki a selyem­szüret. A vidékről 2000 kilónál több gubót szálitottak be a központi kezelési hivatalba, melyet tudvalevőleg az állam kezel egy év óta. A gubókat Paneso­vára szállítják, mert ott van a gombolyító és selyem fonó intézet, mely munkát ola­szok végeznek. — A bolgár fejedelem Buda­pesten. Battenberg Sándor Bolgár fejede­lem, csütörtökön Budapestre megy a kiállí­tás megtekintésére. Három napig fog Buda­pesten időzni, s ezalatt a magyar fővárost is közelebbről megtekinti.­­ Kerékpáron Drezdába­n indultak Bpestről Szikszay Ferencz és Kaszás István athleták tegnapelőtt. Kaszás onnan tovább utazik, mig Szikszay részt vesz a drezdai versenyen és kerékpáron jön ismét haza. — Württenberg Sándor bg. lo­vassági tábornok. — Tüfferben, hol a für­dőt használta, elhunyt. Már évtizedek óta nyugalmazva volt és Gráczban teljes elvo­nultságban élt. Midőn 1850-ben a székely határszéli huszár­ezred rendes huszárezred­dé alakíttatott át, ő neveztetett ki annak tulajdonosává. Az elhunyt a szent István és Lipót rendek nagy keresztjeit viselte.­­ A meggyilkolt újságíró, Kai­­r­ó­b­ó­l távirják . A franczia konzulátus­hoz érkezett jelentések szerint arról, hogy Pain Olivierrel mi történt, nincs megbízható adat. Azok közül a hírek közül, melyek Painnek a máhdi táborában vitt sze­repéről és haláláról keringenek, egy sem nyugszik megbízható adatokon.­­ Körmendtől Budapestig csolna­­kon akar menni egy néhány athléta. Győ­rig a Rábán, innen a Dunán szándékoznak menni. Csütörtökön indultak el, s vasárnap este érkeztek Győrbe. Onnan talán folytat­ják útjukat. — Teres eső.Laibachban néhány nap előtt eső volt s az emberek azt vették ész­re, hogy ruháik vörös pettyesekké lettek. A rejtélyes eset most meglelte magyarázatát. Közvetlenül az eső előtt a Laibachtól fél órányira fekvő kaltenbrunni fafesték-gyár fölött forgó szél rohant el, mely az udva­ron szétszórt 200 kilogrammnyi piros fes­­téklisztet a magasba emelte. Ez hullott az­tán le Laibachban véresőként. —Japán nyelvet is lehet majd ta­nulni ezután.­(Egy japáni tudományos érte­kezletnek ugyanis sikerült a 8000 írásjelet latin betűkkel kifejezni. Eddig a japán nyelvet igen nehéz volt megtanulni kivált az európainak. Most tehát minden megvál­tozik. — Herkules alkuszik. Szegeden egy vasgyúró mutogatja magát néhány nap óta. Szörnyű izmos s a világ legerősebb emberének tartja magát. Meghallotta ezt Boros Mátyás volt városi rendőrhaj­du s odaüzenteteti hozzá, hogy vágja őt a föld­höz, ha bírja. A Herkules, kit különben Millernek hivnak, megörült az ajánlkozás­nak s vörös papiroson hirdette fekete hetük­kel, hogy szombat este irtózatos birokvia­­dal lesz, a világ és Szeged legerősebb em­berei közt. Szombaton estefelé aztán Boros Mátyás beállított megkérdezni, hogy hát a fogadás mibe áll ? mert ő ebben a nagy melegben ingyen nem birkózik senki fiának a kedvéért. Herkules ur büszkén a mellére ütött s igy szólt: Aki engem földhöz vág, az 100 forintot kap. — Telik miből fi­zetni, — mert még sohasem fizettem. — „Lássuk hát!— válaszolá Boros, s levetette a kabátját, az ingét meg föltürte. Mikor a kókler a kiszolgált hajdú rettenetes kariz­mait megpillantotta, elsötétedett szeme előtt a világ s kijelentette, hogy most hirtelené­­ben 100 forintja nincs, tehát nem is kíván­ja, hogy Boros komolyan megbirkózzék ve­le, hanem 15 forintja van, azt odaadja ha csak úgy tréfából birkóznak meg, megcsal­ván a publikumot. Boros ráállott az uj egyezségre s nyugalmasan várta, meddig a sor reákerült. Mikor aztán már épen be kellet volna lépni a közönség elé, hirtelen igy szólt: Ide hát legalább azzal a rongyos 15 írttal te kókler! Herkules ur benyúlt, a zsebébe, kivett öt forintot s megkínálta ve­le Borost, kijelentvén, hogy több nincs. „No hát tedd bolonddá a nagyapád, ne en­gem, válaszolt most dühösen a hajdú, azután derékon kapta az atlétát s a közönség elé behajította olyan hatalmasan, hogy csak úgy ropogtak bele a csontjai. „Nem volt pénze szegénynek, hát oda vágtam ingyen* büszkélkedett aztán Boros fünek-fának . Her­kules úr — az nem dicsekedett az esettel senkinek sem. ELLENZÉK (605) Julius 7. KÖZGAZDASÁG. A Koluániával kötendő keres­kedelmi szerződés ügyében a bécsi kereskedelmi- és iparkamara terjedelmes emlékiratot készített, melyben utal arra, hogy a romániai kereskedelmi szerződés megkötése óta folyton voltak súrlódások Ausztria-Magyarország és Ro­mánia közt. Románia az 1876. évi román vámtarifát ismét életbe lépteti. Ezzel a vámtarifával határozott vámháborút indít először Francziaország és S­váj­cz és egy év múlva Ausztria-Magyarország elle­n. A­mi pedig a kereskedelmi konvencziót illeti, mely ellen Románia annyi kifogást emel, a kamara megjegyzi, hogy e konvenczió fel­­állása óta a romániai külkereskedelem ha­talmasan fejlődött. Igaz, hogy a konvencziót reformálni kell, de a reformot Ausztria- Magyarországnak kell követelni. A kamara számokkal kimutatja a hátrányokat, me­lyekben Ausztria Magyarország e konven­czió alapján Romániával szemben van s különösen megszégyenítőnek tartaná, ha a két kormány, az osztrák és a magyar, külö­nösen a vasúti tarifákat illetőleg a rövi­­debbet húzná. Ha Románia új kereskedelmi szerződést kötni nem akarna, Ausztria Ma­gyarországnak nem maradna egyéb tenni­valója, mint, hogy a legszigorúbb represszá­­liókat alkalmazza. A külföldi garinapiaczról. Az időjárás közép Európában általában kedve­zőnek mondható. Igaz ugyan, hogy a vidé­­kenkint fellépett zivataros idő pusztításokat vitt véghez, ezek azonban csak helyi jelle­gűek, melyek az általános benyomást kevéssé alterálják. A tulajdonképeni gabnaüzlet viszonyaiban a közelebb múlt héten lénye­ges változás nem állott be. A kedvező idő­járás közvetlenül az aratás előtt rendsze­rint nyomasztólag hat az áralakulásra, és ha ezúttal az árcsökkenés mérsékelt volt, úgy ez annak a jele, hogy a szerfölött alacsony árak magukban rejtik az ellen­­­állási képességet a további árhanyatlás ellen. Az idei búzatermés Ameriká­ban a „Millers National Association“ je­lentése szerint 339.163,800 bushelre becsül­hető vagyis 20.835.200 bushellel kevesebbre, mint a­mennyire azt a washingtoni mező­­gazdasági hivatal becsülte. Igen rosszul állanak a vetések a régebben mivelés alatt álló államokban. A san Franciscoi Call c­í­mű hírlap szerint az idei búzatermés alig lesz nagyobb 24 millió bushelnél és való­színű, hogy jövőre a búzával bevetett terü­letet csökkenteni fogják. FELELŐS SZERKESZTŐ és KIADÓTULAJDONOS : BARTH­A BORIVÓ». SEGÉDSZERKESZTŐ: SZOKOLAY KORNÉL. NYÍLTTÉRI Fogorvos 40—* PERL JÓZSEF American Dentist, Doctor of Dental Surgery, Amerikában kiképzett Plombeur, tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy mű­­termvét átette a volt láboszház he­lyére épült ev. ref. status-épületbe. Főtér 22. sz. Izr. Hintz gyógyszer­­tár során. Készítek müfogakat, darabját per 3 frt., egy felső vagy alsó légnyomá­si­ fogsort 35 frt., egy légnyomást egész müfog­­sor, felső és alsó .10 000 frt., egy cement vagy ezüst amal­gam plomhot 2 frt., egy arany amalgam plomhot 3 frt. egy kristály-arany plomhot 1 frt. Foghúzások lokális Anestesie alkalma­zása mellett, fájdalom nélkül eszközöltetnek. Rendel d. e. 9—12-ig, e. u. 2—5-ig. *) lL»n rovat tartalmáért nem vállalunk (r’e- Uiséget S­z­e­r­k.

Next