Ellenzék, 1885. július-december (6. évfolyam, 149-302. szám)
1885-07-07 / 154. szám
Kolozsvárt 1885. ját részéről 3 évre szóló pártoló tagsági dij; a többi adomány és pedig: Semsey Ádám 1 frt, Roxer Vilmos 1 frt, Blassay Ernő 50 kr., Rieger János 1 frt, Soós Géza 50 kr., Meiriczky Elek 1 frt, B. Amelin Viktor 1 frt, Markosi Győző 2 frt, Ujházy Farkas 1 frt, b. Huszár Kálmán 2 frt ésisiky Ferencz 1 forinttal járultak a szent ügyhöz. Az egri törzskaszinó utolsó választmányi ülésében elhatározta, hogy az egylet alapító tagjai közé lép 100 frt öszszeggel olyformán, hogy ezen összeg 5 évi részletben fog általuk befizettetni. * Az ily balsi ifjúsági önképzőkör «'•» az olvasó egylettől jött a következő levél : Hazafias örömmel fogadta az ilyefalvi , ifjúsági önképzőkör “ és az „ olvasóegylet“ az „Erdélyi Közművelődési Egyesület létrejöttét, azon édes reményben lévén, hogy magasztos intézménye által sikerülend nemzetünknek e hazarészben porszemekként szétszórva heverő tagjait a közös nyelv, közös hazaszeretet, közös kulturális és nemzeti érdek lánczaival egygyé műzni, s egy szerves, szétbonthatlan egészszé tömöríteni. A dicső munka százszorosan üdvözlendő! Most, midőn hazánk a béke áldásait élvezi, s nem kell karddal kezünkben, annak drága földjét az ellenség dúlásaitól védelmeznünk, mintegy szemünk előtt látszik tartani a költő intését: „Ne csak veszélyben légy serény, A béke vészesebb, S melyet vág álmos népeken, Gyógyithatlan a seb.” Ah hogy legyen áldás e munkán mindenha !!! E dicső munka anyagi érdekei előmozdítása végett küldök az ilyefalvi .ifjúsági önképzőkör* ésolvasó egylet“ részéről, a nevezett testületek rendes tagsági dijakép 10—10 frtot. László Lukács, az „ifj. önk.-kör* és „olv. egyl.“ elnöke. Ilyefalva, 1885. julius 1 s6. ♦ Dr. Breán Kázmér, aKrassó- Szörényi Lapok felelős szerkesztője Lúgosról junius hó 3- án kelt levelében egy alapitó és 45 rendes tagot jelent be Breán ur, egyetemünk volt jeles növendéke, az első, ki lap részéről ily hatalmas névsorral lép föl. Lúgosán az alábbi elősorolt aláírók mintegy őrszemei a magyarságnak s midőn kézszoritásukat nyújtják, az előharczosok hős kis csapatját üdvözöljük mi is az 51 férfiúban, kikért való áldó szavunkat halgassa meg a népek istene. Breán ur sorai legjobban megmagyarázzák, mit nyertünk a 130 ik ez. ivén. „Erdély szellemi központjából az ápril 12-ki örökre nevezetes közgyűlésen felhangzó ébresztő szózat mély benyomást tett vált a nemzetben a nagy mulasztás,melylyel eddig a magyar ép saját maga iránt viselkedett. Hála a Gondviselésnek, hogy Erdély Herebje lett a nemzeti lét megszilárditására irányuló mozgalomnak s hogy e csipkebokorból jött hangokat a nemzet egésze kicsinyestől-nagyostól lelkébe véste és seregestől siet lerakni a legszentebb oltárra áldozati filléreit. Krass-Szörény vármegye, mely nemzetiségi tekintetben a legtarkább megyéi közé tartozik édes hazánknak, a benne élő kisded számú magyar csapattal, bár reá van utalva, hogy a saját maga körében tegyen meg minden lehetőt a magyar nemzeti műveltség és nyelvterjesztés érdekében , addig is azonban, míg ennek ideje megérkezik, míg a legnemesebb fegyverrel kezében igyekvését arra fordíthatja,hogy ezen megye területén a magyar nemzti szellem és érzületnek tért hódítson, nem marad összefont kezekkel, hanem siet áldozatkészség tekintetében, ha nem fölülemelkedni, de mindenesetre a tiszta magyar jellegű városok honpolgáraival lépést tartani. Ez örvendetes körülményt hangsúlyozva el nem fojthatom örömömet akkor, midőn a „Krassó-Szö ré ny i Lapok“ 130 sz. gyűjtő ívén elért eredményről lehet szerencsém értesíteni. Már eddig 50 rendes és egy alapító tagja van városunkban és a közeli környéken az „Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületnek“, összesen tehjét 675 írt összeg íratott alá rövid pár hónap alatt. Ez összegből Palik Acsery Arthur alapító tag 100 írtjával, aki az egész összeget egyszerre letette, valamint a többi rendes tagok egy évi illetményének fejében befolyt a szerkesztőséghez 233 frt, mely össeget ezennel van szerencsém postautalványnyal elküldeni azon kijelentéssel, hogy szerény hatáskörömben aKözművelődési Egyesület“ érdekeit előmozdítani ezután sem szűnöm meg. — Mély tisztlettel Dr. Breán Kázmér főgymn. tanár.“ A .Krassó-Szörényi Lapok“ 130 sz. gyüjtőivén. Alapitó tag. Furluki Palik Ucsevny Arthur nagybirtokos Boldur. Rendes tagok: Fekt Ferencz főgymn. tanár, Klein Lajos főgymn. tanár, Lehóczky József főgymn. tanár, Pintér Ede főgymn. tanár, Billmann Márton főgymn. igazgató, Dr. Breán Kázmér főgymn. tanár, Mingesz János főgymn. tanár, dr. Rosenthal Gyula ügyvéd, dr. Frankl Sándor ügyvédjelölt, Szvoboda Ferencz gyógyszerész, Klein Móricz kereskedő, mindannyian Lúgosról. Szűkült Házy Mihály birtokos Szákul, Harasdy Károly adófelügy. helyet. Lugos, Schieszler Vilmos kir. kir. végrehajtó Lugos, Sztojkovits Iván gazdász Honoris. Dr. Neuman Fülöp orvos Lugos, dr. Fischer Benő ügyvéd Lugos, Gartner Zoltánbeli szolgabiró Bálincz, Barbuleszka J. Butim körjegyző Boldur, Jaida Antal körjegyző Zsidóvár, Mayer Ferencz közbirtokos Zsidóvár, Lovászy Gyula hivatalnok Lugos, Sulyok Árpád ügyész Lugos, Vértes Lajos gyógyszerész Lugos, Kari Ferencz festő Lugos, Griesbach Ede Baits és Biachez. felügy. Bálincz, dr. Nánásy László ügyvéd Lugos, Tolnay Antal kir. erdész Lugos, Putrik István ügyvéd Lugos, Fényessy Zsigmond ügyvéd Lugos, Traudatfy György n.birt. Zsidóvár, Sztojanovoits Imre birt. Csereszemes, Gálffy Gyula m. k. csendőrfőhadnagy Lugos, Pap Arthur m. k. csendőrszázados Lugos, ifj. Lőcs Rezső pénzügy, fogalm. Lugos, Lechner Gábor m. k. erdőmester, Schuszter Oszkár m. k. erdész, Kugler Lajos m. kir. erdőtitkár, Petrácsek Ferencz m. k. mérnök, mind Lugosról; Fuchs Vilmos uradalmi intéző (Erdődf.) Zgribest, Gáspáry Pál birtokos Furlog, Párey Károly birt. Lugos, Podhradszky Kornél szolgabiró Resicze, Markovits Gyula birtokos Zslah. dr. Fényes m süinül panuor ernoszamtanácsos. Jannay Vilmos m. k. honvédörnagy, Csíki László k. alügyész, mind Lugosról. * Fiuméban is érdeklődnek a Közművelődési Egyesület iránt, mint a következő levél tanúsítja : Repeső örömmel irom e sorokat a magyar Alföld kellő közepéről. Isten áldása van a »Magyar Közművelődési Egyesület“ munkáján. Éljen Fiume! Lelkesedett örömmel jelenthetem, hogy ezentúl a magyar korona féltett gyöngyében, a magyar tenger partjain is fógnak filléreket gyűjteni az erdélyi magyarság művelődési érdekének előmozdítására. Midőn ugyanis az apostolok útjára indultam, a nagyszebeni vasúti állomáson találkoztam Einger Antal k. kormányzói hivatalnokkal Fiuméból, aki midőn látta, hogy miként kéregetem össze a filléreket a haza számára, elkérte a bárczakönyvecskémet, és három darab szelvényt ő is kiszakított belőle. Aztvalóban mondhatjuk, hogy így volt nagyjában legalább még eddig, az elnyomás legsúlyosabb éveiben is, a közt, hogy mindenki a lét nehéz gondjaival küzdött. „De azért a nemzet minden emelkedettebb bi fia elsősorban csak nemzete fentartása, állami léte és függetlensége helyreállításéra és kiküzdésére gondolt, mígnem módját ejthette. És hogy ez végre sikerült, megérhettük immár azt is, hogy az osztrák birodalom fővárosa egyik képviselője elmondhatta minap nekünk, annyi százados uralkodásuk után . Ők sem óhajtanak, úgymond, mást, mint hasonló egységes államot, minőt Magyarországnak létesítenie sikerült. De erre csak egy szükséges, hogy az államot a nemzeti történet szelleme hassa át, hogy a nemzetet a történelem formálja, képezze a történettudat által, melyet semmi egyéb, még a legmagasabb anyagi jóllét vagy műveltség sem pótolhat. Alkotmányok s államok, mint hazánk egyik nagy fia mondá, egy éjen át keletkezhetnek, de nem a nemzeti szellem. Nem is keresem itt azért mélyebben e nemzeti érzet eredetét és ébredését. Ben van az eredetileg ösztönszerűen minden nemzet hajlamában, mint az együvé tartozás szüksége. De magasabb érzete talán inkább az elválás és megfogyatkás által támad fel, az önfentartásra, nem sehős tettekre és védelemre. Annyi kétségtelen, hogy nemzeti szellemet sem oktrojálni, sem negédelni nem lehet Századokon s ezr éven át kell erre képződni és nevelkednie a nemzetnek. Andesen régi kelta hagyományos öröksége az a népnek, eredménye történetének, melyet történelme öszszes lapjai eredete óta beszél neki (Vége köv.) Csak névleg feleség. Az Elain szerzőjétől. Angolból fordította: Anitra. XXXIII. (Folytatás.) (61) — A válaszra nézve kövesd tetszésedet, jegyzé meg a gróf; aztán azt tévé hozzá : Mond csak, őrültségi eset forog fenn ? Valami ilyenféle öröklött bajra van a feleségednek hajlama? — Nincsen, nem ilyen féle baj az akadály, válaszoló Lord Arleigh. Feleségem testben lélekben ép, többet nem mondhatok. — Ha így van, akkor a teatörténeted valóságos csuda ; én nem értem, nem tudom megérteni. És én mégis azt mondom, hogy ha nincsen valami sokkal mélyebb és rettenetesebb valami a dologban, akkor te a feleségedtől való elválással hibát követtél el. — Bár én is úgy tudnék gondolkozni. De sorsom meg van határozva, és bármeddig élünk, azon nem lehet változtatni. — Az én történetem is szomorú mint a tiéd. Nagyon fiatal koromban házasodtam, és pedig az atyám tanácsa nélkül s kívánsága ellenére. Feleségem épen mint a tiéd, születésére nézve alattam állott, de egyébben nem. Egy lelkész leánya volt, feltűnő szépsége, jó nevelése s kellemes modora volt. (Ismeretségünket elmondani felesleges ; elég anynyi, hogy az atyám kívánsága ellen vettem el; atyám egészsége végett ez időben Olaszországban volt. Az esküvő titokban történt, s titkunk nem lett elárulva. Körülbelül egy év múlva sürgönyt kaptam, melyben tudatták, hogy atyám haldoklik s látni óhajt. Ez időben gyermekünk születését vártuk, kiről azt reméltük, hogy fiú lesz. Az volt a vágyam, hogy atyám lássa és áldja meg a feleségemet halála előtt. Feleségem azzal biztatott, hogy az utazás nem fog megártani, s miután én annyira kívántam, hogy atyám lássa, úgy intézkedtünk, hogy együtt mehessünk el. Pár percznyi szünet után folytatá. — Utazásunknak a kezdete igen kellemesen és szerencsésen folyt, azonban néhány óra múlva a szegény feleségem roszszul lett. Az ég bocsásson meg nekem fiatalságom, tapasztalatlanságom és tudatlanságom miatt! Néha azt képzelem, hogy meg tudtam volna őt menteni, de ki tudná azt határozottan megmondani! Egy Castledone nevű kis városban állottunk meg, egy hotelbe hajtattam. De a szomszédságban valahol lóverseny volt, s a szálloda tulajdonos nem tudott szállást adni. Egy orvoshoz, egy jó szamaritánushoz hajtattam ; ő a házába fogadott, s gyermekem ott született, feleségem ott halt meg. — De, folytatá, nem fiú volt mint reméltük, hanem egy kis leány, oly szép mint az anyja. Oh, Arleigh te is eleget szenvedtél, de nekem is volt részem benne. Szép, fiatal feleségemet, kit oly nagyon szerettem Castledineban temettem el. Gyermekemet a doktor felügyelete alatt egy dajkára bíztam, intézkedtem, hogy évenként mennyit fizetek, s hazajövetelemkor szándékomban volt gyermekemet Wood Lyntonba vinni. Atyám, az orvosok ítélete daczára még három évig maradt életben. Halála után gróf Mounthean lettem. Első dolgom volt Castledinebe sietni. Képzelheted rémületemet, midőn gyermekemet nem találtam. Az orvos kevéssel az előtt meghalt, az az asszony pedig, kire gyermekem bízva volt, elköltözött arról a vidékről. Képzelheted milyen csapás volt ez reám! Ez idő óta életem nagyobb részét gyermekem feltalálására szenteltem. — Mily különös! momjá Lord Arleigh. Tudtad a dajka nevét? — Igen, egy Aswood nevű helyen lakott. A hírlapokban köröztettem, nagy jutalmat ígértem, de semmi hírt nem tudtam róla kapni. Úgy látszott, hogy férje valami bűnt követett el. Én azt hiszem, hogy a szegény asszonyt a szégyen űzte el arról a vidékről, hogy azóta gyermekemmel együtt meghaltak. — Nagyon valószínűnek látszik, jegyzé meg Lord Arleigh. — 11a bizonyost tudnék sorsáról, boldogabb ember volnék, mondá a gróf. Kuzinomat Lady Gordon Lilyt már négy év óta jegyeztem el, de mig gyermekemről bizonyos hirt nem hallok, nem tudom magamat reá venni, hogy nőül vegyem. Bal felől a ház mellett egy diszkktokkal beültetett tér volt, mely egy országutra vezető széles kocsijárásra nyílt A ház egy régi cseréppel fedett tégla épület) volt, nagy íves ablakokkal, és egy négyszögű előcsarnokkal. A szobák nagyok, magasak és világosak voltak. A ház nyugati oldalán egy hosszú terrasse futott végig, melyet nyugati terrasnak neveztek; a nap itt sütött legfényesebben, a kényesebb növények itt díszlettek, szelíd fehér galambok jöttek búza szemért, s a pávák méltóságosan sétáltak ; innét hallotta az ember a folyó zúgását. Lady Arleigh itt töltötte idejének legnagyobb részét, szelíd életét itt emésztette el. Már három év múlt el, és még nem jött kedvező változás. Olvasta férjének Scotiában való időzését; olvasta, hogy Wood Lyntonba ment a Mountdean gróf birtokára. Három napot töltött ott aztán külföldre utazott De hogy jelenleg hol volt ? azt ő nem tudta; bizonyosaz egyik helyről a másikra utazik, és épen olyan szerencsétlen mint ő. Ez a rideg magányos élet meglátszott Madolinon. Eleinte bátran küzdött ellene, igyekezett bánatát túlélni, de az minden nap erősebb lett, míg súlya életét kézit emészteni. Lassan, de biztosan gyengült és hanyatlott. Eleinte csak az ereje fogyott, egy kis séta kifárasztotta, a legcsekélye,a munka vagy testmozgás megártott. Azta az a szép viruló szia tűnt el arczáról, a piros ajkak halványultak a sötét kék szemeknek bágyadt fénye lett. De Lady Arleighnak szépsége gyengeségével csak növekedni látszott. Aztán a ELLENZÉK (604) tán kérdezősködött az ügy felől és felvilágosításomra azzal felelt, hogy eszközöljek ki számára is egy bárczakönyvecskét, mert Fiume városában szintén lehetne ily czélra gyűjteni. Evinger úr e hó 20-án érkezik haza, kérem tehát ez időre a bárczakönyvet kezéhez juttatni. Országos kongresszusok. A történeti kongresszus Bpesten tegnap véget ért. A 2-ik 4 szakosztály délelőtt tartotta ülését, melyen Szász Károly elnökölt, hoszszabb beszéddel nyitván meg szülést. Utánna Rómer Flóris értekezett a történelemről mint nevelésről; felolvasását két részre osztotta, a történeti érzék a közönségnél, és a történeti érzék a művészetben fejezetekkel. Előadása végén a történeti érzék fejlesztésére a közönségnél több indítványt tett, melyeket a szakosztály rövid eszmecsere után elfogadott. A kongresszus 3-ik szakosztálya hasonlóképen ülésezett ez alatt Klamnik János elnöklete alatt, melynek több tárgyát dr. Borovszky Samu indítványa képezte egy magyar egyetemes történelmi folyóirat alapítására vonatkozólag, s amelyet a szakosztály hasonlóképen elfogadott . Az első szakosztály is tartott ülést, ugyancsak délelőtt, — s a fejtegetések tárgyát a történelmi módszer képezte s Linczy Gyula megtartotta előadását, melyért az elnökség köszönetét fejezte ki. Összegyűltek ezután az összes szakosztályi tagok, s Ipolyi Arnold a kongresszus elnöke jelentette, hogy az összes szakosztályok bevégezték munkálkodásaikat és őszinte örömének adott kifejezést, hogy azok mindenfelől oly nagy érdeklődésben részesültek. Köszönetet mondva az egybegyűlteknek működésükért, a kongresszust befejezettnek nyilvánította. Vasárnap délben a kongresszus díszebédje is megtartatott a kiállítási téren emelkedett hangulatban délután 4 óráig s azután megtekintették a kiállítást. A középiskolai tanáregyesület tegnap kezdte meg közgyűlését Budapesten, melyre a tagok szokatlan nagy számmal jelentek meg, s az egyesület virágzásának jeléül méltán tekinthető az is, hogy az idén 106 új tag lépett be az egyesületbe. A közgyűlést Berecz Antal nyitotta meg hosszabb beszéddel. Ezt követte Klamarik János osztálytanácsos nagyhatású beszéde, ki Trefort miniszter képviseletében jelent meg, s a miniszter üdvözletét tolmácsolta. — Következett a titkári jelentés, melyet Brozik Károly főtitkár olvasott fel. Az első napi ülés utolsó tárgya Hoffer Károly igazgató emlékbeszéde volt Dr. Say Móricz főigazgatóról. Az emlékbeszédet nagy tetszéssel fogadták. T a n ü g y. .. tmt ■ magyar kydvv |Hm«nius)aiH. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága a f. évi junis hó 12-én 22103 sz. a. kelt, s a tegnapi napon 24854 sz. a. megújított magas rendeletével méltóztatott elrendelni, hogy „a Magyar nyelvet még nem biró népiskolai tanítók számára a magyar nyelvben való jártasság s tanítási képesség elsajátítása czéljából, a nyári szünidő alatt 5—6 heti magyar nyelvi póttanfolyam tartassák Kolozsvárit.“ Hogy e póttanfolyamon nemcsak Kolozsmegyének, hanem a vele szomszédos (népeknek) megyéknek nem magyar ajkú tanítói közül is méltányos arányban vehessenek részt az arra illetékesek, ezennel hivatalos tisztelettel kérem a czimzettet méltóztassék a hatósága alá tartozó területen mielőbb közzétenni s az érdekeltek tudomására juttatni a következőket: 1.) E póttanfolyam — valószínűleg a helybeli róm. kath. lyczeum helyiségében — 1. évi julius 20-án nyittatik meg s ugyanezen évi augusztis 22-én éri befejezését. 2.) A miniszter ur ő nagyméltósága leirata értelmében csak is „olyan tényleg működő tanítók veendők fel e póttanfolyamra, kik a magyar nyelvben vagy egészen járatlanok vagy kevésbé jártasak, tehát a póttanfolyamra szükségük van.“ Ennek A zilahi állami négy éves tanfolyami tanítóképezdében az Itíber 6. tanévet folyó évi szeptember fie 3-án d. e. 10 órakor fogják megnyitni. A beiratások és törre/onnaieuiber 1. napján* fakadnak" meg. Fölvétetnek az első osztályba 15-ik életévüket betöltött oly éptestű növendékek, kik a magyar nyelv, számvetés. Földrajz és történelemben legalább annyi jártassággal bírnak, amennyit a ggimnázium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályában tanítanak. — Bizonyítványt köteles előmutatni, vagy fölvételi vizsgálatnak kell magát alávetnie. Fölvételre minősíthetők közül a jó előkészültséget és hasonló erkölcsi magaviseletet tanúsító és szegénységüket hiteles okmánynyal kimutató növendékek e feltételek fokainak megfelelő állami ösztöndíjban (havi 5—15 frt.) részesülnek. — A folyamodványokat Felvételért a képezdei igazgató tanácshoz kell intézni legkésőbb augusztus hó 25 éig, a szükséges mellékletek : keresztlevél, orvosi, iskolai illetőleg foglalkozási és erkölcsi bizonyítványok — az iskolai bizonyitvány kivételével — csak szegénységibizonyitvány alapján lehetnek bélyegtelenek ; megfelelően azok a nemmagyar ajkú tanitók, már a megelőző 1879-, 1880-, 1881-, 1882-, 1883-, és 1884. évi tanfolyamokon is részt vettek s igy a magyar nyelv elsajátítására már ez által is elég alkalmat találtak, felvézetésekhez igényt nem tarthatnak, — különösen nem abban az esetben, ha már akkor az előhaladottak csoportjában voltak s legalább is jó osztályzattal végezték ama tanfolyamok valamelyikét. Teljesen kizáratnak pedig azok, kik a magyar nyelv tanítására már képesítő oklevelet nyertek. 3.) Az itt tartandó póttanfolyamra nemcsak román hanem német (szász) ajkú tanítók is jelentkezhetnek felvétel végett, és pedig mindenkinek annál a tanfelügyelőnél kell jelentkeznie, akinek a hatósága alá tartozik. 4.) A legkésőbb e folyó évi julius hó 12-ig terjedhető folyamodások és jelentkezések alapján, mindenütt az illető kir. tanfelügyelők bírálják meg és döntik el, hogy kik jogosultak felvételre s erről szóló jegyzéket, illetőleg értesítést legkésőbb f. évi julius 15- ig . . . szintén az illetékes kir. tanfelügyelő urak lesznek szívesek alattizotthoz beküldeni. 6 ) Kik a tanfolyamra tényleg felvétetnek s ide utaltatnak, ugyancsak az illetékes kir. tanfelügyelők által fognak erről legkésőbb julius 18 áig értesittetni ; s midőn a megnyitás idejéig (julius hó 20-án d. e. 9 óráig . .) alattírottnál mint beküldöttek jelentkeznek, szintén az illetékes kir. tanfelügyelőktől nyert igazolvánnyal kötelesek igazolni, hogy mely községben s mily jellemű iskolánál vannak alkalmazva s a magyar nyelvben még elégé nem jártasak. Kívánatos, hogy a tanfolyamra megjelenő tanítók a végzett tanulmányaikról szóló okmányaikat és a keresztleveleket is tudják felmutatni a beiratkozásnál. A tanfolyam ideje alatt minden erre felvett tanító 70 kr. napidéban részesül, állami segélyképen , de a segély attól, ki az órákat pontosan nem látogatja, elég igyekezetet nem tanúsít, vagy tanulását teljesen megszakítja, azonnal megvonatik. 7. Megféletettek a szükséges intézkedések arra is, hogy a tanfolyamra begyülő tanulók ingyen, vagy legalább olcsó elszállásolásban részesülhessenek , de mivel az illetékes hatóságokhoz e tárgyban elküldött megkeresésekre határozott válasz még nem érkezett, s az idő rövidsége miatt még nem is érkezhetett, mert e tekintetben egyelőre senkinek sem nyújtható határozott biztosítás. 8. Útiköltségekre az állam részéről senki sem számíthat. Azonban a tanfolyamot elrendelő minisztere irattal fenhagyatott a jog az illetőknek arra, hogy az ezen czímen felmerülhető, elkerülhetetlenül szükséges költségeikre az illető községektől kérjenek, s eszközöljenek ki méltányos segélyt.A felvétel eme feltételeinek közlés után kötelességemnek ismerem az illetékes közigazgatási és egyházi hatóságok figyelmét felhívni arra, hogy mivel a póttanfolyam költségei fedezésére aránylag csekély államsegély utalványoztatott, az itt tartandó tanfolyamra csak Kolozs és a vele szomszédos megyékből jelentkezhetnek felvételes végett oly nem magyar ajkú tanulók, kik teljes hitelt érdemlőleg igazolhatják, hogy a magyar nyelvben vagy egészen járatlanok, vagy csak kevéssé jártasok. Az ilyenek közöl is azonban egy-egy tankerületből 16— 20 nál több a legjobb akarat mellett sem lesz felvehető. Kolozsvárt, 1885. junis hó 4. Virady Károly Kolozsmegye kir. tanfelügyelője. * XXXIV. Winiston házunk igen kellemes fekvése volt. A ház egy szép park közepén állott; volt egy pompás virágos kert, egy gyümölcsös, tele érett gyümölcsökkel, volt virágos rét, hol a nyáj legelt, s a szironták, boglár virág és viola tenyészett. Jul 1087; ellenkező esetben a folyamodvány 50 ,fő mellékletei pedig egyenkint 15 kros bélyy, gél látandók el. „ A szászvárosi állami elemi leányoskola — Saját tudósítónktól. — ju. » Van-e nemesebb hivatás, mint a hazának ,derék honleányokat, kik tudjanak lelkesedni,ki, szépért,minden magasztosért; nevelni oly honbát kik megtudják érteni, hogy mit jelent ez a szó: k... szeretet? Vajna Sándor igazgató Szászvárostól •«. a hálát teljesen kiérdemelte, mert önzetlen odanse szolgálta a várost a nevelés terén, kitartó türelet, terjeszti a műveltséget és hazafiságával példát ad a soknak is. A lefolyt vizsgák megmutatták, hogy a számárosi állami elemi leányiskola a hozzákötött várostának mindenben megfelelt, sőt nagymértékben telik, múlta ezt, mert mint a közművelődés egyik khíy nemzeti hivatást töltött be. A tanítónők : Domján J’álné, Mezes Jili, Hervin Etelka és Molnár Etelka az egyes naglgokban oly eredményt mutattak fel, hogy mindeztó megelégedéssel mondhatott köszönetet a gond viselt, hogy gyermekeik nevelése ily képzett és buzgó teret nőkre volt bízva. De azért is fontos ez oskola, mert a létszámon — ami 147 volt — majdnem felét idegen nemzet, növendékek képezték és ezek mindnyájan a legiiitábban beszélik a magyar nyelvek számosan közölök értelemben is magyarít Az évzáró ünnepély alkalmával Wepri Dániel énektanító vezetése mellett a növendékek sign ügyesen énekeltek hazafias és más dalokat, miért is szép szám a közönség a lelkes tanítót megéljetől Azután szavalatok következtek, különösen tétnél Sztáncsay Piroska k. a. szavalata. Nagyon kár, hogy a szorgalmasabb növendékeit semmivel sem jutalmazzák, hja, kell a pénz másra A kézimunka-kiállítás egy égési kemert megtöltött, volt ott szebbnél-szebb törtükés", U: I talterite , díszes ágytakarók, gyönyörű hímzések,lgit függönyök stb. stb. Itt megkívánom jegyezni, hogy a kiállítása hasznos tárgyakból állott, ami azt bizonyítja, hogy ez iskola tanítónői arra is tekintettel vannak, hogy bűnösen a háztartásban használatos női kézi múlit tanítsák a növendékeknek. R-y K-l I Művészet és tudomány. * Új zeneiskola fog megnyílni Tilosunkban a jövő tanévben (1. évi szeptember hó 15-én). Az új zeneiskolát Szenkowit Gyula tehetséges ifjú zongora tanár fogja berendezni, ki több zeneszerzeményévek zeneköltés terén is jó nevet vívott ki ingának. Az intézetben külön tanárok lesznek alkalmazva minden hangszerre; az első évben csak a zongora, fiszharmónium, czimbalom és énektáj taníttatni; az iskola tanterve teljesen ab. zeneakadémia mintája után lesz megállapva, t. 1. minden hangszer tekintetében tiárom osztály. A növendékek évenkint ti" vizsgálatot fognak tenni; ezenkívül a ladottabb növendékek közreműködésével az iotézet évenkint 5 házi hangversenyt fog indezni. Előre is felhívjuk a tervezett új ttnőiskolára a zenekedvelők figyelmét. * „Az ügyvédekről“ czímmel 9 h álló füzetet adott át a könyvpiacznak Kigyári Mihály könyvnyomdája. írta Bölán László b.-hunyadi ügyvéd. E lap kerete és czélja kizárja, vagy legalább gátolja, hogy terjedelmesebben s kritikailag foglalkozzunk e füzettel. Ami azonban bizonyos, hogy a füzet megjelenő,igen szerencsés pillanatban történt. Az országos ügyvéd gyűlés küszöbén van; a főrendiházi kinevezések az ügyvédi kar teljes mellőzésével épen most történtek meg, s az angol kormány változás szemlélhetővé tette, hogy az angol alsóház elnöke csak ügyvéd lehet, míg nálunk tagja lehet ügyvéd a felsőházban. Ily perezben .