Ellenzék, 1889. január-június (10. évfolyam, 1-149. szám)

1889-01-02 / 1. szám

/ Vasárnapi levél. Rerkető úr! Jelentem alásan, berukk ír . Ne legyen Tüske Pálnak igaza sem ez ., jen, a más világon, se prózában, se versben Még azt mondja, hogy üres a tarisznyáin. sem igaz. Íme. Vagy talán úgy mondja hogy teli van? Az sem igaz. Nincs benne egyéb, mint ez a foncsikurás, azt is átadón. Holattam-keltem ? Mit csináltam ? — Hírtem szerkesztő ur. Mindent elmondok módiéval. A vár. sházán__ Hó, ez rész kezdet. A baj a Nr gyirodában történt. Mert minden dolognak kezdete és vége a Nagyiroda. Ott fekszik a szülőháztól jobbra és a temetőtől balra. Az alpha és ómega itt öszpontosul. A ” k'ülusbotja s a kegyelem pulykafaitj.. u ízül. Némelyek faragnak; mások , bek. isel nem foglalkoznak. Olykor leszik ,'inját az íródat, de ez nem nagy szer .m .-tlen Lg. Hanem faragni tudnak a betűn, • szón. ‘ mondaton és főkép az igazságon. c’ttü s tudták: elsütni, be.-ütni, kisütni, megs f.1}, fel-Ütni, lesütni. r ,y Fritschet megsütötték, a derék . ..ím‘ it, ütötték, azt a bizonyos bélyegma- Lisütötték, a polgármestert besütötamon Anti bocros halát,, tekintet, spjrofc «Litere — rótták. /, i. ,a,n A tv a nyársat orjíuttam ,ko» ,♦ ,«tettem s m j 1 döti a . alkalmával. Pedig ez csak próba-előadás , mert hogy higgadtan menjen a tanácskozás, a választások másnapra halaszottak. Dr. Szabó Gyula monológot tart az idegenek nyilvántartásáról. A kormány rendelkezett, a tanács engedelmeskedett, a kormáy módosított, a szakosztály igent mondott — ennélfogva kéri, hogy a közgyűlés is mondjon igent. Az általános helyeslés alatt B. M. — kit a szerkesztő úr jobyan fog ismerni, mint én — fészkelődni kézi, súg valamit a Bénél Franczi fülébe; ez mosolyog, tovább adja a szót Polcz Rudinak, aki megtáviratozza Deáky Berczinek. Ezen körben feláll B. M. s arra kéri «... előadó dr-t, hogy ismertesse meg a gyűlést magának az elfogadandó tárgynak alapelveivel . Szabóból szabó lesz és elkezd — mekegni. Felolvas egy felsőbb rendeletet annak bizonyságára, hogy tud olvasni — ami örvendetes tudomásul vétetik. B. M. meg van látva, s ’önszzt kéri, hogy az előadó senkikét olvasson, hanem ismertjei ülést a fenforgó tárgyiul ,szá alázatosan — igy a doloem viseltetnek annyi jóindu az iránt, mint ő (no, ki"'szöl a benyomást tehetné, ruinthi nem ismerné azt a tárgya ni hivatva van. 1 jidens kissé lehetőleg hatott ösi reményeire, melyeknek io , úgyis fárasztó volt, ha megye ,a dr. ur az iskolapadból egyen . v.. . szerre három székre lépett — ryil lábául a főjegyzöségrt, másikkal a A.-jevedelmi academia tanárságára, harma. “Ijj- de bolond vagyok ! Már hogy lelen . Jakiik három lábú? Annyi bizo-■áJ tejik az egyetem ínagázstó székére is. De ha meggondoljuk, hogy a helye nem melegedett meg sehol s most már tanácsos akar lenni. . . . Külömben, talán nem is akar. Csak viszik. Kényszeríti a közbizalom. Ilyen a népszerűség. Aztán nem kell mindent balul magyarázni. Hiszen még nem kap penziót. Pedig már elmúlt 25 éves. Igazán hálátlan dolog ez a közszolgálat. Az embernek csak három fizetéses helyet adnak egy időben. (Szerencse, hogy az altiszti ügyész helye rendszeresítve van. De már erre csak pályázunk. Mert mathematikai igazság, hogy bá rom jobb a kettőnél, de négy jobb a háromnál. Alig tudtam elaludni szerkesztő úr, anynyit töprengtem a közszolgálat rögitindulj. fölött Miként is lehetne azon segy az ember legalább birlapiró is lehetne , hogy a három helyett négy áldást foglaljon el! Hej, mert szép dolog az, kikor illúziók helyett az ifjú ember kenyérrel van körülrakva. Hadd kergessék az üres ábrándokat az üres zsebű proletárok; a korszak igaz gyermeke nem épít légvárakat sem hazája, sem a maga számára, hanem fizetési ívekre tesz szert, értékes lejárattal minden primán. Másnap még többen voltunk a városházán. A kandidáló bizottság tett jelentést. Nyolcz állás volt betöltendő, pályázott nyolcvan. Bizony nagy munka lehetett a kandidálók munkája. Négy állásra csak egyet-egyet jelölt. A törvény szerint — ha van pályázó — legalább hármat keljelölni. B. M. ismét el kezdett fészkelődni. Kezében a törvénykönyvvel s arkán a szert konstitutionalis'r.i« hatalmas igazságaival ...... oh, dehogy ! Eszébe sem jutott ily« unalmas, kett és lejárt tárgyakkal veszeni. Törvény, néij tutiul Mit keresnek a Un hittak saságáboz? 13. il. jól páter urak már nem olyan kicsi gyermekek, hogy őket kísértetekkel mulattatni lehetne. Pokolba a törvénynyel, az alkotmánynyal s a polgári szabadság egyéb biztosítékaival! B. M. az idők hangjain beszélt, mert meg vagyon írva, ne ítélj, hogy ne ítéltessél, s meg ne botránkoztasd a gyülekezetét. Hálás köszönetet szavaz tehát a kandidáló bizottságnak a miatt a kegyessége miatt, hog a választási jog gyakorlásának tériye* főemelte a polgárok vállairól szji**0^ helyre csak egyet jelölvén szogal kérdez felvilágositásul a Werfffiacsos polgármestertől, hogy az a SK Adám, aki most jelölve lett s aki miatt .,rffjelölve nem lett, ugyanazon Adám-e, aki május hóban még városi levéltárnok volt? S ha ugyanaz, mi okból hagyta el Ádám a levéltárnoki állást? A polgármester úgy hitte, hogy semmi sem könnyebb, mint erre az egyszerű kérdésre megfelelni. Meg is felelt. Félek, hogy máskor nem fog ilyen sietve válaszolni. Azt mondta, hogy ez az Ádám ugyanaz az Ádám, elhagyta a levéltárnokságot, mert kedve volt egy kis szünetelésre. Most pedig visszavágyik egy más állásra. — Biz az igen helyes, mormogták a Nagy irodisták, kiknek zsebe telve vala Ádámféle czédulákkal. B. M. megköszöni alázatosan, hogy ilyen gyors felvilágosítást kapott. Tudja, hogy a polgármester úr őszinte volt és igazat mondott. Mi is lehetne és mit is mondhatni egyebet olyan ember, kit azzal tüntet ki a V -ív \- ■ y * levexi ki? Örül, hogy a 'Igen i. .« j nes és kételyt neut .» i . - - *-így sötét rágalmat, ■ r • -ijedve s melv .iba Adrim»orr tiltott bélyegfa gyümölcsébe. De a polgármester ur válasza után nem hihet többé ama rágalmaknak, s köszöni ő nagyságának, hogy ekként egy súlyos erkölcsi felelősséget emelt le a kandidáló bizottság vállairól, valamint azon közlelkiismeretet is megnyugtatta, meg mín sem tarthatta egészen hajravalónak az irányadó körök feledékenységét. Így azonban örül, hogy minden rendben van. De bizony, igazsága van B. M. úrnak — felelé a polgármester. Ádám csakugyan belekóstolt a tiltott bélyegfa gyümölcsébe, és csakugyan e miatt menesztettt el a városházától. Erről a kicsiségről az imént megtalált feledkezni a polgármester úr. Hiába, az ember feje nem káptalan. Most már tisztán emlékszik. Vizsgálat volt, kiderült több száz forintra menő bélyegsikkasztás. A levéltár régi okmányairól leáztatódott a bélyeg s újabb számlákra, nyugtákra és szerződésekre ragasztódott. E vallomásra B. M. egyet sem szólott. Ha ilyen tisztviselő kell a Nagyirodának, a kandidáló bizottságnak és a polgármesternek — hát lássák. Ne legyünk túl szigorúak. Még belénk talál kötni a belügyminiszer, ha eltérünk a rendes szokástól! Úgyis az egész a fináncz dolga, s a finánczok erdélyi főnöke méltóságon Nagy Béla pénzügyi igazgat'' pedig nem emeli fel Ádám ellen az ar lángpallosát. Sőt parthűséggal ad náha a Nagyiroda czéduláit. Ezt a kis intermezzo!i választó polgárság csak Mikor megkezdő, a heroin szélhali része felé a ség I •al •IK -*■ ----»vre »r» 10 Itt. 8 ft-t. Negyedévre Egy hóra helyben — ,jZnK-:?ZTÜI IRODA: ,( za 47-üik »*•“*. hová a lap szellemi részit közlemények cximzendők. ^ »ELLENZÉK. ELŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: Egyes szám ára 5 kr. .gje!,üi*' mindennap, kivéve a vasár-és ünnep napokat. Kéziratok nem adatnak vissza. Siam POLITIKAI ÉSTÁRSADALMI NAPILAP. KoW i Kolozsvár Hír jh* Intimetexnyi tér ■árasok ttk*-tvp ényken rési. étée Nyilttéri O d, sora után i. Tisza és az uj év. Sza H Almánt ebben a beállott uj téven is annak rendje szerint ttulálta a pártja. A mameluk tári úttal gróf Szapáry Gyula az ügyminiszter vezette a generáldvözlő beszéd elég meleg, a aszt. pedig szokás szerint sem- 16. a beszéde cseppet sem különüs 16.1, melyeket ily alkalmakkor sz már t .mharmad ízben mondott • ugyan így kaptafára van szabva vaamennyi. Mint egyik tojás a másikhoz úgy hasonlít Ti.. 1889-iki beszéde például az 1 SS5-ikhoz, a mikor épen úgy befért, mint ma. Pedig tizenhárom év latt .Sokrtent ám ebben az országán meg somszédságainkban is olyas, mi más képet adott a helyzetnek. E változások között csak Tisza 5 maradt ugynaz. Ő ma is épen úgy bízik az általa létesített intézmények élete valóságában, mint 13 évvel ezelőtt. Akkor is szerencsésnek ítélte a maga politkáját, akkor is kecsegtetőnek 1áta Magyarország gazdasági és kulturális fejlődésének ügyét; akkor is az volt hite, hogy Magyarország vágyóés kulturális megerősödésének főbiztosi .Ma abban a közkormányzati rendszeren fenekült, melyet ő épített meg és tett állandó működésben. Edig azon tizenhárom év alatt, mióta tormányoz sok minden történt a mág őt is kiábrándíthatta volna Magyarország jövőjébe helyezett iőből. De Tisza nem az az ember, aki a - 5, 1 '.toknak felüljön akár arról eljék meg, hogy a mit ő tervez az italanság, a mit végrehajt az meg: a nemzeti fejlődést, a mit nemzet érdekben állónak hisz — az voln , épen megakasztja az egészséges fejlett folyamatát., De hát neki csak abban telik öröme kin a pártja állandóan kitart mellette. Ez párt pedig úgy látszik rendületlen és ha csak ettől függne Magyarország jövője, akkor igaza volna a szituik: Magyarország el van látva a hűlödés biztositékaival. De nemzet Tisza kormányzatá-ak er sdleje alatt éppenséggel nem szerezhette meg azt a hitet, hogy egy parlamenti többségnek ily rendületlen kitartása elég volna az üdvösségre, sőt ellenkezőleg épen ez a merev és öntudatlan ragaszkodást a Tisza személyéhez szolgál akadályául annak, hogy a parlamentben egészséges élet fejlődhessék ki, és az ott vakon elfogadott törvények javára válnának a nemzetnek. Tisza urévi beszéde sem a múltat, sem a jövőt érdeklőleg egyáltalán nem tartalmaz semmi figyelemre méltót. Amit a közélet néhány jelesének elhunytáról mond, azt — megengedjük — őszintén mondja; s abban is igaza van, midőn az elhaltak helyét a jövő generáczió által véli betölthetőnek. Csak hogy ezt a generácziót nevelni kell ám és ha elgondoljuk, hogy a Tisza iskolája e tekintetben a lehető legrosszabb, hát tisztában lehetünk azzal is, hogy az a generáczió, amely ebben az iskolában nő fel mikép fogja folytatni azt a munkát, melyet az elődök félben hagytak. Bizony ettől a generácziótól aligha várhatunk sokat, s reményünket e tekintetben csak az élesztheti fel, ha feltételezzük, hogy a Tisza tanai nem örökéletűek, s tán nincs is messze maaz a nemzedék, mely új tanokat hirde és más Istent imád, mint melyet Tisza tábora állított fel bálványul. A mit a külügyi helyetről mond az merő falláczia. Szerinte egy álun sem akar Európában háborút, pedig valamennyi fegyverkezik Nekünk is nost csinálják a dunai flottákat. A mit a pénzügyi helyzetről mond, már elmondotta tizenhárom év óta minden esztendőben. Mindig bízott a kibontakozás sikerében. És még mind bontakozunk siker nélkül. A csak annyit tud mondani, hogy sok a lárma ok nélkül. Elismeri: van ok a panaszra ez adminisztráczió ellen, de a lárma nagyobb mint amilyen rész a közigazgatás. Na már most tessék ilyen eszközökkel megjavítani az adminisztrációt. Tessék ilyen eszközökkel felébreszteni a nemzetben a hitet a politikai közerkölcsök megjavulása iránt. Tessék megnyugtatni az aggódó és panaszkodó nemzetet, hogy jövőre kevesebb oka lesz a panaszkodásra. És mindezek hegyébe oda tűzi a beszéde végén, hogy az ország fejődik, s hogy ez az ő munkájának és az általa teremtett intézményeknek az eredménye és ennek következtében jogosan számít a pártja bizalmára. Hát abban sem neki, sem nekünk nem lehet kétségünk, hogy a pártja ebben az esztendőbei is megbízik benne; csakhogy a mérleg másik serpe-nyőjén ott áll az aggódó nemzet a maga kielégítetlen vágyaival, hasztalan sóvárgásaival; ott vannak a megtiport nemzeti érdekek, a fejlődésében megakasztott vagyonosodási érdek s mindez élénken példázza, hogy a nemzet eljátszott hitét ilyszerű újévi beszédekkel felébreszteni többé nem lehet s a nemzet hite jövője iránt csak akkor ébred fel, ha i’iszának nem lesz többé alkalma ily beszédekkel köszöntem a boldog Uj évet. AZ „ElLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1889. Január 2. ludik Politikai hírek. Regale megváltás. A regále tulajdonosok figyelmét már most felhívjuk arra a hirdetményre, melyet a pénzügyminiszter a regálemegváltási törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott, s melyet lapunk más helyen közlünk. Ebben a ministeri rendeletben az a legfontosabb, hogy a regale tulajdonosoknak, a követeléseiket írásbeli után 1881. márczius 30-ig kell bejelenteniük az illető pénzügyi hatóságoknál; a határidő elmulasztása azt eredményezi, hogy a kártalanításra való minden jog elenyészik. Érdekében áll tehát a regale tulajdonosoknak figyelembe tartani ezt a határnapot, nehogy a mulasztásnak nagyon is terhes következményei tényleg beálljanak. Jó lesz a regaletulajdonosoknak már előre gondoskodni arról, hogy márczius 30-ig a szükséges bizonyítékok is beszereztessenek, egyszóval, hogy a véghatárnap ne találja készületlenül. Képviselőválasztási mozgalom. Selmeczbánváry HZ ftlkiyvfc r-- VUnuu írám viselő mandátumának örököse — hír szerűn, Péch Antal min. tanácsos bányaigazgató lesz. Katonai tanácskozások. Január hó folyamán Bécsben katonai tanácskozások lesznek Albrecht főherczegi elnöklete alatt azon elvek megbeszélése végett, melyek szerint a gyalogság gyakorlati szabályzata, az új fegyverzetre való tekintettel, módosítandó volna. A tanácskozásokban néhány hadtest parancsnok is részt fog venni. Orosz készülődés. Wolocziszkából érkező hírek szerint a kamienieci kormányzóságban nagyszámú orosz lovasságot és tüzérséget összpontosítanak. Szorbinovban éjjel nappal építik a barakkokat. Egyveleg. Csoda történt. A Kölnische Zeitung félhiitalosan jelenti, hogy biztos értesülése szerint a dunai póthitel benyújtásától elállottak Berlinben, őt tessék utána, csinálni Ravasz tanács. A muszka lapok azt ajánlják szerb radikálisoknak, hogy fogadják el az alkotányt és kerüljék a konfliktust. Egyszersmind értsükre arrák, hogy a cselekvés ideje az alkotmány elfogadása után következik. Tömeges boldogság, a Pol. Cor. döntése szerint Zwerger seckaui Aichner brixeni s Mitzia laibachi herczegpapökiak a titkos raácsosi méltósággal lettek kitüntetve. A ki nem haragszik, Vilmos császár a tábrnokok újévi fogadtatása alkalmával békés kezedet tartott. Hanem ebből még nem következik béke. A legszebb csillag, lápet király, mint a vongó-állam uralkodóji „afrikai csillag“ név alatt is rendjelet alapított, melylyel azokat tünteti ki, kik a fiatal szabad állam ügyei körül érdemeset szereznek. Gyarló földi szemnek ilyen szépen így sem ragyog. Uj évi tisztelgések. Az »Ellenzék sürgönytudósítást!. Budapest, jan. 1. A szokásos újévi tisztelgés Tisza miniszterelnöknél a szabadelvű párt nagy számú tagjainak jelenlétében ma megtörtént. A miniszterelnökhöz gr. Szapáry Gyula intézett üdvözlő beszédet, mire Tisza ezt válaszolta: Fáj neki, hogy a történt veszteségek oly számosak. A közélet annyi jelesének elhunytáért, mely miatt a közügy szenvedett, a pótlást a fiatalabb generatiótól várja. Örömmel tapasztalja, hogy az ifjú erők száma növekszik. A külpolitikára térve át, kijelenti, hogy a főbiztosítékot Közép- Európa házairaassainak szövetségében kell keresni. Voltak a történelemben már erős szövetségek, ezek az r.r.Gui, nomcasi és térr eszkívtási szempontból köttettek. Nézete szerint azonban többre becsülendő az oly szövetség, mely a békét akarja biztosítani. Hiszi és a csalódástól félelem minden veszélye nélkül kifejezheti azon reményt, hogy ezen szövetséggel — tekintettel arra is, hogy ma Európában egyetlen állam sincs, mely háborút akarna — sikerülni fog a békét megóvni. A hatalmakkal jó viszonyt megtartani igyekszik és e tekintetben számít a képviselők támogatására, mely szükséges ezen politikai sikerességére főleg azért, mert a béke fentartás áldozatokat kivon, ben a béke néve csak annak leiri együtt működök imi , ki azok, kik a békét naki akarná, tartanak is. Szóló meg van győződve, hogy a törvényhozás és a nemzet egyaránt megteendi mindazt, mi szükséges arra, hogy a monarchiának és ebben Magyarországnak szava súlylyal bírjon. A pénzügyekre térve át, kijelenti, hogy a külügyi helyzet,*) nehezíti ugyan a rendezést, de bízik abban, hogy a nemzet áldozatkészsége lehetővé teendi a lassankénti czélhoz vezetést. A közigazgatásra nézve kijelenti: Senki sem tagadhatja ma, hogy az adminisztráció ellen lehet sok igazságos panaszt emelni, de sehol nincs és nem issz olyan intézmény, melyben hibák ne legyenek.**) A lárma, mely némely helyről az adminisztráczió ellen emelkedik, messze túl van azon, amit igazságosan megérdemel. Ezután utalva az ország fejlődésére, kéri a pártot, hogy bizalmában őt továbbra is megtartani szíveskedjék. A párttagok lelkes éljenzéssel fogadták Tisza beszédét. Onnan a küldöttség ezután Péchy Tanás képviselőházi elnökhöz ment, ahol Fálk Miksa ékesen üdvözölte. Péchy elnök meghatottam köszönte meg a megtiszteltetést. A párt számos tagja ezután Horváth Gyulát és Vizsolyit kereste fel s fejezte ki előttük jó kívánságait. A regaletörvény végrehajtása. A regálé megváltásról szóló t törvény végrehajtási utasítását rövid idő múlva egész terjedelmében közlik, addig is közölhetjük a pénzügyminisztériumnak, a hivatalos lap teg■ntpi számában megjelent, részletes hirdetményét, mely kivonatilag a regálibirtokosok eljárását kárpótlási igényük bejelentésénél, illetőleg a bejelentés kellékeit körvonalazott. E hirdetményben ki van mondva, hogy mindazok, kik bizonyítással igényelnek nagyobb kárpótlást, mint, amennyi fizetett adójuk *) Contradictio in re et in ailjecto, mert ha „ Európában egyetlen állam sincs, mely háborút akarna“ — a Tisza szavaz — , akkor a „külügyi helyzet“ nem nehezítheti meg a pénzügyek rendezését. Szerkesztő: **) Nem hibákról van szó, hanem korrupczióról, mely gyámolitalik fenn s eredményezi a sikkasztásokat sem. Szerk.