Ellenzék, 1892. július-december (13. évfolyam, 147-298. szám)

1892-07-01 / 147. szám

Kolozsvár, 1892. Langer Bódog üzletvezető 5 frt, Széky Miklós 8 frt 50 kr, Ajtay K. Albert 1 frt 50 kr, Éjszaky Károly főfelügyelő 2 frt, Az nÉjszaky K.­-féle alapítványból 5 frt, Csiz­­mazia Géza főmérnök 2 frt, Havas Gyula az iskola gondnoka 2 frt, dr. Szerbák Elek is­kolaszéki tag 2 frt. összesen 23 frt. Ezen összegből meg lett jutalmazva 11 oly oláh fiú, kik a magyar nyelvben a leg­nagyobb haladást mutatták, a többi 12 meg­jutalmazott pedig a szorgalmas magyar ta­nulók sorából került ki. Végül meg kell még emlékezni Mátyás Áron karai birtokosról, ki látogatásának em­lékéül ujóbbi 10 írt adományt tett le jutal­mazási czélokra. F. J. Igaz-e ? Igaz e ? hogy a „Tribuna“ czimű oláh lap a bécsi csúfos expeditió óta folyton közli azon elismerő nyilatkozatokat, melyekben egyhangúan dicshymnuszokat­­engedetnek az aláírók azon hazaáruló uraknak, kik a küldöttséget az osztrák császár elé akarták vezetni a magyar király ellen Igaz-e ? hogy ex alkotmány­ellenes és sajtóvét­ségbe ütköző tényekkel szemben a királyi ügyészségek mind ez ideig még semmit sem tettek. Előfizetési felhívás. A közelgő július hó 1-jével új évre­­veszi kezdetét. Tisztelettel kérjük la­punk olvasóit, szíveskedjenek előfizetéseiket idejében megújítani, hogy ezáltal kikerültes­sék minden zavar, melyet a megkésett előfi­zetés okozhatna. A kiadóhivatal is csak úgy küldheti pontosan és fennakadás nélkül a lapot, ha az előfizetés a kellő időben történik. Az­­Ellenzék­ politikai programmját ismerik olvasóink és fölöslegesnek tartjuk arról szólani. Ezen politika hű követése mel­lett egyik fő törekvésünk lesz, hogy lapunk, mint az erdélyi részek legelterjedtebb napi­lapja híven szolgálja az erdélyi részek érde­keit és híven tükrözze vissza törekvéseinket, politikai és társadalmi küzdelmeinket. Tárcza és más közleményeink változa­tosságára állandóan törekszünk s tárczarova­­tunkban mindig a legérdekesebb angol tár­sadalmi regényeket hozzuk hű fordításban. Távirati rovatainkból olvasóink minden nevezetesebb eseményről gyors tájékozást nyernek s országgyűlési tudósításaink min­dig hű képét hozzák a parlamentben folyó tanácskozásoknak. Szóval mi mindent elkövetünk, hogy olvasóink tetszését kiérdemeljük és ennek folytán a további pártfogást tisztelettel kérjük. Az „ELLENZÉK“ szerkesztősége előfizetési ára: A fürdő­évszak beálltával értesítjük­­. előfizetőinket, hogy kiadóhivatalunk a lapot, akárhányszor változtatják is lakhelyüket, bárhova pontosan elküldi, ha a lakásváltoz­tatás vele idejekorán közöltetik. Az értesí­tésben kérjük mindig a legutóbbi rendeltetési helyet is megnevezni. Legczélszerűbb a leg­utóbb használatban volt czímszalagot az ér­tesítéshez mellékelni. „ELLENZÉKI kiadóhivatala.­lyeztek kilátásba a pénz­tárnoknak, első titkárnak, jogtanácsosnak. Hogy fog ez gyakorlatilag sikerülni az a jövő titka . . . — A kolozsvári lövész-egylet szervezkedéséről még nincsen semmi hir. Pe­dig a nyári hónapok telnek s a közönségnek most volna alkalma és szeretné is a lövész sportot űzni. Az intézők figyelmét felhívjuk a cselekvésre. — Iskolai zársünnepély, Vadas Zsuzsa tanítónő által vezetett leányiskolának tegnap este volt a zárünnepélye a lövölde helyiségében. A mulatságon a növendékeken kívül a szülők is részt vettek és vidáman mulattak a késő éji órákig. — „Fiatalság barátja“ csima hírünkre nevezett lap szerkesztőségének egyik tagjától azt a felvilágosítást vettük, hogy az első (Nyári) számmal csak kisérletképen lépett ki a szerkesztőség a nyilvánosság elé és ha a „Fiatalság barátja“ pártfogásra ta­lál , abban ez esetben nem évszaki folyóirat lenne belőle, hanem a körülményekhez ké­pest mentői többször jelennek meg. — Kerékpár körut Erdély körül. A kolozsvári kerékpárosok vasárnap este in­dulnak el Kolozsvárról erdélyrészi körútjukra. A jelentkezők száma a kirándulásban való részvételre nézve 8-ra szaporodott fel. A tár­saság Szászrégenig vasúttal megy, innen kez­dik meg a kerékpár­utat Borszék felé.­­ A színházi zenekar ma este az „Újvilág” kedvelt nyári mulató helységé­ben zene­estélyt rendez. A zenekar igen jó darabokból állította össze programmját, me­lyeknek preczíz előadásával bizonyára sok élvezetet szerez a zenekedvelő közönségnek. A zenekart Müller Ottó színházi karnagy ve­zeti. Az élvezetesnek ígérkező estélyre fel­hívjuk a közönség figyelmét. — A szépíró-egylet javára egy fo­rintos nyugtáikat kiváltották : Gyulay László, Csermák János, Eck Pál, Schrammer Péter, Poszler József, Vécsey Sámuel. Az egyesület választmánya a nemesszivü adakozóknak há­lás köszönetét nyilvánítja. — A kolozs-monostori önkéntes tűzoltóegylet július hó 3-án d. u. 3 órakor tartja zárgyakorlatát, a szokásos helyen. Zár­gyakorlat után a főépület I-só számú termébe felvonulva, az egylet 20 éves jubiláris ünne­pét üli, mely ünnepély nyilvános lévén, a kö­zönséget is szívesen látják. — A torda-turi ev. ref. egyház r­­évi julius hó 10-én saját pénztára javára jó­­tékonyd­élu nyári tánczvigalmat rendez az áll. iskola épületében. Belépti jegy: szemé­lyenként 1 frt., családjegy 2 frt., 8 szemé­lyen felül 2.50 kr. — Templomszen­telés. A homo­­ród-szentmártoni újonnan épült nagy és dí­szes unitárius templom felszentelése jul. 10-re van kitűzve, melyre Ferencz József püspököt és Dániel Gábor státus gondnokot is meg­látták. Az ünnepély urivacsora osztással lesz egybekötve, s beszélni fog a püspök, továbbá Sándor Gergely dózsi és Ajtai János alutáxi pap, s énekel a homoród-vidéki néptanítók jó hirű dalárdája. — Templomozás után közeled személyenként egy forintjával. Dél­, után népünnep s este néptáncz A püspökkel utaznak oda Dániel Gábor stá­tus-gondnok, Hajós János min. tanácsos s mások is Kolozsvárról,­­ továbbá a tordai és keresztúri tanárkar, a budapesti polgárdij hódmező­ vásárhelyi, kolozsvári, tordai, torocz­­kai, abrudbányai, k­ereszturi, bölöni, árkosi és más eklézsiák küldöttsége. — Szakonciátlankodó diákok. Mint Jászvásárról írják az ottani diákok és tanárok fáklyásmenettel, zeneszó mellett, nagy néptömegtel kísérve, vonultak át az utczákon Ratiu képét körülhordva. A ren­det nem zavarták meg. Az osztrák-magyar konzulátushoz vezető utczákat elzárták.­­ Az Aetna háborgása. Cataniá­­ból vett távirat szerint az Aetna megint erősen háborog. A főkráter nagy tömeggel okádja a port és a hamut. A láva sokkal erősebben ömlik és sokkal sűrűbben bocsátja a fehér fü­stfelleget, mint a Vesuv annak idejében. — A kolera. Félelmetes nyári ven­dégünk már hetek óta pusztit Európa keleti határain s a legerélyesebb óvintéskedésekre van szükség, hogy a kolera Európától távol tartassék. A turkesztáni Dzeisakban onnan érkezett hírek szerint néhány nap alatt 130 ember halt meg kolerában. A járvány a trans­­kaspiai Kaankában és Swhncbában mind job­ban terjed és sűrűn szedi áldozatait. Baku­ban eddig 164 kolera eset fordult elő, me­lyek közül 18 halálos kimenetelű volt. Egy pétervári távirat szerint Fischer tábornok, az egészségügyi bizottság támogatása végett az orosz-perzsa határra rendelt katonasza­­kasz parancsnoka Bataiszkán állomáson vesz­tegzárt rendelt az idegenekre, de siker nél­kül, mert a koleraesetek mind sűrűbben lép­nek fel. Kolerakórházakat építettek Tiflisz­­ben, Erivánban, Bakuban s más kormányzó­ságokban. Odessában szigorú vizsgálatnak ve­tik alá az érkező utasokat, az orosz veszteg­­zárállomások számát öttel szaporították. A Kaukázusból folyvást rosz hírek érkeznek. A konstantinápolyi nemzetközi egészségügyi tanács 10 napi vesztegzárt rendelt a június 25-ike óta a Feketetenger orosz kikötőiből, elindult hajókra s 5 napi megfigyelést az ugyanazon kikötőkből június 21 -24-ig el­indult hajókra nézve, valamint elrendelte Bulgáriából, Romániából s Oroszországból . . . . 16 frt. . ... 8 frt. . ... 4 frt. Egy hóra..................................1 frt 50 kr. Az .Ellenzék* MINDENFÉLE. Kolozsvár, julius 1. — A kertészeti gyűlést a vá­rosház közgyűlési termében tegnap d. u. folytatták. Letárgyalták az alapszabály hát­ramaradt szakaszait. A tisztviselőket Bodor László indítványára ideiglenesen a követke­zőkből választották meg: Elnök dr. Haller Károly. Alelnökök dr. Konitz Ágoston, Veress F. Titkárok: Szentgyörgyi L. dr. Nagy Mór. Pénztárnokok: Csiky János J. Egy remény­beli lapnak a szerkesztőjét is kijelölték. Jog­ta­nácsos: Bodor Antal. Érdekes vitát idézett elő a tisztviselők megválasztásának a kér­dése, mely dr. Haller Károly és Koleszár Sán­dor felszólalása és véleménye szerint addig elodázandó lett volna, a­míg az egylet alap­szabályai felsőbb helyen megerősíttetnek. E véleménynyel szemben Bodor László az ellenkezőket vitatta s a gyűlés a Bodor indítványát fogadta el. A választmányi tagok valamint a tisztikar végleges megválasztása az alapszabályok megerősítése utáni időre marad. — Dr. Nagy Mór indítványára a közgyűlés elhatározta,­­ hogy az egye­sület minden befolyó pénzét a kolozs­vári gazdák hitelszövetkezeté­nél, mint rokonszém­ testületnél helyezi el. Az egyesület tervbe vette, hogy kísérleti te­lepet állít, áru­csarnokot rendez be, a ter­mények eladását közvetíti, s bámulatos, hogy ily nagy horderejű vállalatok létesítésére 25 írt. alapító tagsági díjat s évi 2 frt. rendes tagsági dijat elegendőnek tartanak, mert eny­­nyit állapítottak meg. Ez összegből a fen­tebbi terveken kívül rendes fizetést is be­ Egész évre Félévre Negyedévre . m u z n (6871 — A ki 72 óráig keszil. Nem­régiben megírtuk, hogy Luccit, az ismert koplaló-művészt Páriában mint őrültet elfog­ták és gyógyintézetbe vitték. Miután onnan teljesen meggyógyulva elbocsátották, Lucci Londonba ment, a­hol orvosi felügyelet alatt újabb produkc­ióra vállalkozik. 72 óráig, vagyis három napig akar megszakítás nélkül beszélni, a­nélkü­l, hogy ezalatt az idő alatt táplálkoznék vagy aludnék. Lucci a legna­gyobb csarnokok egyikében fogja a művé­szetnek ezt az új ágát bemutatni, mely iránt máris óriási az érdeklődés a kávénénikék között . A kolera és differb­laz leg­újabb orvossága. Két franczia tudós, Richet és Hericourt, állítólag arra az ered­ményre jutott, hogy a kolerát, difteritiszt és tüdővészt ártalmatlanná lehet tenni a tyú­kok által. Mint Parisból írják, a két tudós azt tapasztalta, hogy a tyúkokat is pusztítja a már említett három járvány. Beható ta­nulmányokat végeztek a kolerában, difteri­­tiszben és tüdővészben elhullott tyúkokon s azt tapasztalták, hogy azok a baktériumok, melyek a tyúkok betegségét okozzák, egé­szen másfaju baktériumok, mint azok, a­me­lyek az embereket pusztítják s leginkább az által tűnnek ki, hogy nagy előszeretettel fo­gyasztják el azokat a mikrobákat, a melyek az emberekben a tüdőbajokat okozzák. A két tudós tüdővészes tyúk vérével oltott be ku­tyákat, patkányokat és házinyulakat s azután emberi tüdővész-mérget adott nekik. Az ál­latok közül egyetlen egy sem pusztult el. Azután huszonegy másik kutyának emberi tüdővész-mérget adtak s mind a huszonegy kutya elveszett tőle. A két tudós tanulmá­nyát most már embereken akarja kipróbálni . A koronázási jubileum Lon­­donban. A magyar király megkoronázásá­nak 25 éves jubileuma és a magyar segély­egylet megalakulása alkalmából szerdán este — mint Londonból távírják — a Princess­ Hallban fényes bál volt, milyen Deym gróf nagykövet és neje, az olasz nagykövet és neje, a portugáli követ, valamennyi minisz­ter, valamint az arisztokráczia és a parlament köréből is sokan megjelentek. — „Meglövöm az Istent.“ Mosó ezon történt űrnapkor, hogy egy Szkala ne­vű ember, a ki a mozsarak sütögetőjével volt megbizva, mielőtt a mozsarat elsütötte volna igy szólt a körülötte álló suhanczokhoz­ ,No most mindjárt meglövöm az istent.* Ebben a pillanatban a szivarjából tűz esett a mo­zsárra s ez elsülve elhordta a káromkodó fejét. — A hírért különben a­­Felvidéki Híradó a felelős. — Három millió jótékony c­élra, Liverpoolban 7 év előtt meghalt egy Lávy Dávid nevű dúsgazdag kereskedő, a ki három millió forintnyi vagyonu­­kát rokonára, Lé­­vyre és Cohenre hagyományozta, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt az összeget a saját belátásuk szerint jótékony czélokra fordítsák. Lévy és Cohen a napokban tértek vissza Ausztráliából s átvették az örökséget, a­mely hat év óta négy millió forintra szaporodott. Az örökösök kijelentették, hogy noha a vég­rendeletet megtámadhatják, még­is végre akarják hajtani az örökhagyó kívánságát s a négy milliót jótékony ezólokra fogják for­dítani. Mint Londonból írják, Levy és Cohen az örökségből Liverpoolban és Manchesterben egészséget és olcsó munkás lakásokat fognak építtetni. — Hogy „lát“­a vak ? Egy ham­burgi orvosi szaklapban egy vak ember czik­­ket közöl, a­melyben a többi közt azt bizo­­nyítja, hogy téves az a felfogás, mintha a vak az ő látóképességének pótlására a ta­pintás érzékét használná főképpen, mert sok­kal inkább használja a hallást. Nemcsak a hallása élesebb a vaknak, hanem megkülöm­­böztető képessége is csaknem hihetetlen s e tehetségénél fogva képes a városok utczáin minden vezető nélkül járni. Minthogy a vak a külvilág benyomásait legnagyobb részt hal­lása által nyeri, gyakran megtörténik, hogy valamely személy beszéd­hangja jobb meg­győződése daczára is tévútra vezeti őt s ah­hoz vonzódik, a kit a hang után rokonszen­vesebbnek ítél. Egy vak leány például több­ször hallott egy énekesnőt s ezt annyira ideá­lis lénynek rajzolta képzeletében, hogy mi­kor valaki őt az énekesnő feslett életmódjá­ról felvilágosította, igy kiáltott fel: .Ha ez a hang is csal, akkor minden a világon ha­zugság.* — A hegedűk titka. A régi hí­res olasz hegedűk szép, tiszta csengő édes hangját tudvalevőleg részben bizonyos lakk­nak tulajdonítják, mellyel a nagynevű mes­terek hegedűiket bevonták. Valamennyi közt Stradivarius, a legnagyobb mestere a hege­­dűcsinálásnak, tudta legcsudálatosabb módon alkalmazni ezt a lakkot hangszerein, melyek­nek nemcsak hangját befolyásolta, hanem azokat az időváltozás­­bien is megóvta. Stra­­divarius halála után a lakk is eltűnt, s a mes­ter a sírba vitte a készítés titkát. Mondják, hogy Stragivarius bizonyos fanemnek a bal­­zsamszerfl nedvét használta, mely fanem csak Cremona környékén tenyészett s onnan egé­szen kihalt. Azóta sokan keresték, kutatták a titkot, a hangszercsinálók különféle anyagok­ból keverték lakjaikat, de olyant, mely a régi olasz mestereket csak megközelítette volna, _ _ egy sem talált ki, noha a bécsi, párisi, svájczi Trapezunton át érkező hajók megvizsgálását,­­ és más hangszerkészítők ugyancsak törték a fejeket rajta. S a­mi ezeknek nem sikerült, azt egy magyar ember, mint a Zenelapban olvassuk, elérte. Horváth István hangszerké­szítő sokféle kísérletezés után végre olyan lakkot állított elő ugyancsak a bizonyos fa­­neműek olyan nedvéből, melyet egyelőre ti­tokban tart, a­mely a régi olasz lakknak minden jó tulajdonságát egyesíti. Szakértők, a­kik e sakkot megvizsgálták és a vele be­vont hegedűkön játszottak, nagy elismeréssel nyilatkoztak felőle. — Bécsiek és a király. Hir sze­rint Bécs lakossága Ő felségét ép oly szívé­lyes mint spontán fogadtatásban szándéko­zik viszaérkezése alkalmával részesíteni és őt az északi pályaudvartól kezdve a l'rater­­strassen át tüntetőleg üdvözölni fogja. Va­jon hivatalos fogadtatás lesz-e, az még nincs megállapítva. A hivatalos utazási programai­ba ez nem volt felvéve, de az biztosra ve­hető, hogy Bics lakossága örömmel fogja kö­rében üdvözölni a szeretett uralkodót. — Zsidók a franczia hadsereg­­ben. A legutóbb lefolyt párisi párbajok után nem lesz érdektelen az alábbi kimutatást, mely a franczia hadseregben szolgáló zsidó val­lású tisztek számáról ad felvilágosítást, közöl­­ni. A tényleges szolgálatában álló zsidó lisztek mintegy 500-an lehetnek, a­kik között 77 Lévi, 33 Breyfum, 21 Mayer, 17 Weill, 15 Salamon és 5 Ábrahám van. Ötszáznál több tiszt van a tartalékban. A st.-cyri iskolában jelenleg 15 zsidó növendék végzi katonai tanulmányait. — Kéjutazásból fogságba. Nem­régiben mi is megemlékeztünk arról, hogy az ifjú Schwarzenberg herczeg, a­ki a had­sereg kötelékében szolgál, kéjutazásra indult Hofman kisasszony bécsi színésznővel, a­nél­kül, hogy még legközelebbi hozzátartozói is tudtak, volna valamit a kéjutazó pár hollé­téről. Mint egy mai bécsi távirat jelenti, a fiatal herczeg visszatért kéjutazásáról s most ezredénél helyőrségi fogságban van, mert még az utólag kapott szabadságidőn túl is kiter­­jesztette titokzatos kéjutazását. — Praktikus férjek. Uj világe­­vet az Indiában uralkodó övegy-elégetés szo­kására Hervey tábornoknak Londonban meg­jelent új könyve:­­Some Records of Crime.“ A tábornok évek hosszú során keresztül az­zal volt megbízva, hogy a „Thugee* és „Da­­ccity név alatt ismeretes veszélyes indiai go­nosztevőket kikutassa. Egészen új magyará­zatát adja a .Sutee*. szokásnak, mely sze­rint a férj halála után az özvegy kénytelen magát elégetnie. Hervey szerint ugyanis ezt a szokást maguk a férjek találták ki, ezzel akarták magukat megóvni attól,­­ nehogy élettáraik megmérgezzék őket. úgy hitték hogy a feleség csak gondosabban fogja ápolni az urát, ha tudja, hogy férje halála után néhány óra múlva neki is el kell pusztulnia.­­ A franczia vasutakon érdekes újítást hoznak be a napokban. Az utasok, különösen a gyorsvonaton, már régóta pa­naszkodnak, hogy ha az állomásokon, melye­ken a vonat rendszerint igen rövid ideig áll meg, kiszállanak, nehezen találják meg ismét a kocsit, melyből kiszálltak. Ez sok kelle­metlenségnek volt okozója, s az utasok kö­zül több-kevesebb nem egyszer lemaradt, mert az ide-oda futkosás közben elindult a vonat Jövőre minden vasúti kocsit egy állat vagy növény­képpel fognak megjelölni, mely kék alapon lesz kívülről és belülről látható, éjnek idején is, úgy hogy az utasok e képet köny­­nyen megtartják emlékezetükben, míg most a kocsik számát rendesen elfelejtik. A kocsit tehát, melyből az utas kiszállt, már a távol­ból könnyen felismerheti ismét, ha a frissí­tőt, vagy harapni valót szerzett magának a vasút buffet-ben s gyorsan kell ismét a ko­csiba szállnia. A franczia vasutak legnagyobb része már a jövő hónapban fogja alkalmazni e szükséges újítást. — Guyon fia. A szabadságharczi emlékek kiállításában hétfőn délelőtt érdekes jelenet folyt le. A látogatók közül több régi honvéd a hős Guyon csatáiról szóló képeket nézegette. Egyikük a nagyszombati csatában harczolt Guyon alatt a másik pedig a he­gyesi csatában vett részt. Ezen a Guyon­­arczképek hűségét dicsérték, a­mikor ott te­rem köztük egy szőke férfi. .Szakasztott ha­sonmása a Guyon arczképének,, — ,Ni, a tábornokunk !* — kiált fel meglepetve az egyik öreg honvéd, míg a másik alig tudott magához térni álmélkodásából. Guyon Edgár gróf, a kiállítás rendezője, szabadságharczunk vitéz tábornokának, Guyon Richárdnak fia volt a meglepetést keltő idegen, a­ki el­hozta a kiállításba atyjának összes ereklyéit. — Az ásítás mint gyógymód* A svájczi orvosok lapjában Naegeli dr. az ásitás theraeutikus használatával foglalkozik , különösen a­­mély* ásitásnak igen sokféle gyógyhatását emlegeti. Többek között ezeket írja:, Az ásitás, mint fiziologikus mély lélegzés, a legtermészetesebb tü­dőgimnasztika. Minthogy a nagy közönséget alig lehet majd rábírni, hogy a Schreber módszer szerint folytonosan mélyen vegyen lélegzetet, nekünk orvosoknak kell azt a tanácsot adnunk mindenkinek, hogy mit sem törődve az úgynevezett illemmel na­ponkint reggel és este, akárhányszor csak bírjuk, csítászal tágítsuk és szellőztessük tü­­dejeinket és trainirozzuk lélegző izmainkat. Ez által talán sok krónikus tüdőhurutnak lehet elejét venni. Ama tapasztalatokra támaszkodva, hogy t. i. a .mély­ ásitásnál a gégeizomzat emelkedik és kinyílik s ezáltal az Eustach­­féle kürt összeszorul, megkíséreltem az ásitást gyógyítási czélokra is felhasz­nálni. A kísérleteket eleinte saj­át maga­mon próbáltam ki. Sokat szenvedek nyelési fájdalmakban, melyeket rendesen igen heves ezuró tuba-fájdalom követ. E fájdalom éjnek ! Julius 1. idején szokott álmaimból felriasztani. Hat­­nyolczszori erőletetett ásítás megszüntette fájdalmaimat. Azóta akut gégeburutnál, kez­dődő tubaburutnál, mindig kitűnő sikerrel rendeltem az ásitási kúrát. A betegeknek nem esett nehezükre vontatott belégzés által, vagy ha egyedül voltak, autosuggestió által bármikor is ásítani. Úgy rendeltem, hogy napjában minél többször, 6 — 10-szer ásítsa­nak s utána nagyot nyeljenek. Az uj gyógy­módot hazánkban is meghonosítják. A világ búzatermése. Az aratás küszöbén minden szem a vi­lág piacz felé irányult és megfeszített eről­ködéssel kiséri annak alakulását, hogy a ter­ményárakra nézve a következtetést levon­hassa. Annyi azonban már bizonyos, hogy az 1892. évi aratás sehol sem lesz nagyon gaz­dag, de másfelől ínségtől sem tartanak se­hol sem. Az északamerikai búzaaratás kilátásaira fordítva mindenekelőtt figyelmünket, noha az onnét érkező hírek a legkevésbé megbíz­hatók, annyi bizonyos, hogy ott sem számít­hatnak többre középtermésnél, mely azonban az úgynevezett jó közép­termés mértékét nem fogja elérni. Francziaországban a tavaszi hónapokon át tikkasztó hőség és szárazság uralkodott, utóbb egyes vidékeken volt ugyan némi csa­padék, de korántsem elég a teljesen elalszott növényzet felfrissítésére. Ennél fogva Fran­cziaországban a vérmesebben reménykedők is csak gyenge búzatermésre számít­anak, s el vannak arra készülve, hogy a szükséglet je­lentékeny részét importtal kel fedezni. Németországon a búza­termés külön­ben is jelentéktelen és soha sem elég a bel­­fogyasztás fedezésére, ha bár a tavasz itt kedvező időjárással folyt iel, s ennek folytán a vetések a fagykárokat részben kiheverték, közép termésnél többre nem isámíthatnak, a­mi azt jelenti, hogy Németország importja a normális színvonalon marad. Angliában az időjárás folyvást igen sze­szélyes, a rendkívüli hőséget hirteleni hideg váltotta fel, sőt a múlt héten három éjjelen át fagy is volt. Oroszországból felette ellentétes hírek érkeznek. Némelyik szerint a helyzet javult más — nem kevésbé megbízhatónak látszó — tudósítások szerint azonban a legkiadóbb vidékeken az aratási eredmény középen aluli lesz, sőt a rozsból alig várható jobb termés e múlt évinél. Romániában, különösen Moldvában és a Pruthvidéken a tavaszi szárazság és a nagy szelek felette megrongálták a vetéseket, az utóbbi hetekben azonban a hüvös, esős idő­járás eloszlatta a nagymérvű aggodalmakat, s Romániában átlag véve jó középtermésre számítanak. Magyarországon a legutolsó napok zi­vataros, jégesős időjárása tudvalevőleg csök­kentette az aratáshoz fűzött reményeket, a­nélkül azonban, hogy a középtermést meg­hiúsította volna. Országos átlagban ha várat­lan fordulat közbe nem jő, meg fogja adni a középtermést, így állanak a viszonyok a világ neve­zetesebb búza termő államaiban s ha már ezek egybevetéséből az árak alakulására kí­vánunk következtetést vonni, nem nehéz azon eredményre eljutnunk, hogy az aratás után rohamos árváltozásokra kilátás nincs s a búzaárak valószínüleg hosszabb ideig a normális niveam­ maradnak. A tél minősé­gétől, illetve az őszi vetések telelésétől, függ aztán hogy tavasz felé az árak mily alakot nyernek, mert annyi bizonyos, hogy a jelen év terméséből sok felesleg nem marad fenn s igy a jövő évi termésviszonyok kedvezőt­len alakulása esetén, rohamos áremelkedésre lehetünk készen. Feleié* sxerke.ixté : BARTHA MIKI.ÓM. Segéd»»erke**té és kiadólxptuixidono* . M­AGYAHV KIHÍLT. NYILTTÉFL Nyilatkozat. Mi alól irottak kijelentjük, hogy egy­felől a dr. Rosenthal Béla és dr. R­u­­d­a­s Gerő, másfelől a dr. Rosenthal és T­al­k­ö­r­i Vilmos urak között fenfor­­gott ügy a mai napon elintéztetett. Kolozsvár, 1892. junius 30-án. Dr. 8. Pataky Leó, Dr. Fein Herman, K. Pap Ernő, Erdödy Endre, mint dr. Rudex Gerő úr mint dr. Rosenthal Béla megbízottjai. Úr megbízottjai: Egy ház kis fűszerü­zlettel eladó, és egy 6 hold terjedelmű téglának való föld, gyógyforrással a város mellett szintén eladó. Értekezhetni a kiadó hivatalnál. 600 (1 -1) Egy vagy két iskolába járt if­i­, tHitonczn­ak felvétetik a „Magyar Polgár“ nyomdá­jába Kolozsvárt( Belközép-utcza 4 sz. 18­3)

Next