Ellenzék, 1902. január-június (23. évfolyam, 1-145. szám)

1902-01-02 / 1. szám

Huszonharmadik évfolyam. wmrBBttj^'a*fé­riz«.r’CTngGtM­.:T'a'w Szerkesztői Iroda , Kossuth Lajos utcza (Mériaffy-h­áz), a­hová a lap szellemi részét megillető közlemények czimzendők. Egész évre Félévre A* „Ellenzék“ . 32 korona. . 16 korona. előfizetési dija : Negyedévre . Egy hóra 8 korona, 3 korona. Egyes szám ára 10 fillér. Megjelenik mindennap kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. I. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Kolozsvárt, 1902. január 2. csütörtök, AXUM Kiadó­hivatal. Kolozsvárt, Deák Ferenci utcza 33-ik szám. Egy négyszög czentiméternyi tér hirdetési ára 8 fillér. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezmén­y 1— ---­Reklám sora 2 koron­a 1 m •1„ Hivatalos közlemények sora Nyílttéri czikkek garmond sora után “to uuer uzeieuuu. „Ellenzék.“ Felhívás előfizetésre. Az „Ellenzék“, mely az új évvel huszonharmadik évfolyamába lépett, hazafias­­ tisztelettel kéri az ol­vasó­közönséget, hogyha érdemesnek és hasznosnak találja törekvését, nagy­becsű támogatásával segítse meg a jövőben is. Program­­ja ma is az, a­mit leg­első számában hirdetett. Hogy megtartotta-e ? arról bizony­ságot tehet mindenki, a­ki az „El­lenzék“-et olvassa. Kenyér irigység és gyűlöletből szár­mazó piszkos támadások, aljas gyanú­sítások megpróbálták ugyan e hitet a közönségben megingatni, de nem si­került, mert az „Ellenzék“ ma is, minden dicsekvés nélkül elmondhatja magáról, hogy az erdélyi részek leg­elterjedtebb napilapja. Szokás ilyenk­or a lapok részéről, hogy mindenféle ígéretekkel buzdít­ják az olvasókat előfizetésre. Az „Ellenzék“ ttem i­s e térre, hanem huszonkét éves múltjára hi­vatkozva, bátran oda áll olvasó kö­zönsége elé s csak azt a fogadalmat teszi, hogy ezután is, minden tehet­ségével küzdeni fog Magyarország független­ségéért. Az „Ellenzék“ előfizetési árk. Egy esztendőre 32 korona. Félévre.........................16 Évnegyedre ... 8 Egy hóra .... 3 . ÜSS" Elő lehet fizetni minden nap­tól kezdve. Az előfizetési pénzeket a következő c­zím alatt küldendők meg : Az ELLENZÉK­ kiadóhivatalának Kolozsvárt. Kérés. Tisztelettel kérjük lapunk olvasóit, ke­gyeskedjenek az előfizetési díjat miha­marább megküldeni, hogy a lapot minden megszakítás nélkül továbbra is pontosan küldhessük. Az „ELLENZÉK” kiadóhivatala. A politikai újév. A szabadelvű pártban. Délelőtt tíz órakor már erősen tömve volt a Lloyd klub nagyterme, melynek köze­pén Podmaniczky foglalt helyet. Mohay Sán­dor üdvözölte a párt ősz elnökét és miután a párt osztatlan bizalmát kifejezte volna, hir­telenül és minden átmenet nélkül általános csodálkozás közepette az egyetemi ifjúság hazafias mozgalmáról kezdett beszélni. Be­széde során perverzitásnak bélyegezte az if­jak törekvéseit. Ez az erős kifejezés általá­nos megütközést keltett a hallgatóság köré­ben, úgy, hogy szinte rögtön széltében meg­indult a bírálat: — Ez a dolog nem tartozik most ide. Ká­r volt ezt megbolygatni. De itt-ott erősebb kifogásokat is han­goztattak: — Sajnáljuk hogy erdéki ember az, a­m ilyeneket mond. Podmen­czky Frigyes dr., a szabadelvű párt elnöke meleg szavakban köszönte meg az újévi üdvözletét. Az elmúlt évre visszatekintve, a legkiválóbb politikai esemény mindenesetre az általános képviselőválasztás volt. Bevallja, hog­y mivel öreg­ember létére elvesztettem gúnyosságát, ennélfogva erősen félt a válasz­tásiktól, különösen azért, mert az új válasz­tási és összeférhetetlenségi törvények miatt a párt régi hű emberei nem fej­tettek ki rend­szeres válasz­ási tevékenységet. Annál na­gyobb örömmel lája most a győzelmet és csak azt kívánja, hogy a pár tagok rendület­lenül tartsanak össze és dolgozzanak a ma­gyar haza érdekében. Lofites éljenzéssel ért véget a párt tisztelgése. A miniszterelnöknél. A szabadelvű pártkörből a képviselők a miniszterelnöki palotába haj­adtak, hol a nagy elfogadó teremben gyűl­keztek össza. Mikor Széll Kálmán miniszterelnök a kormány tag­jainak kíséretében megjelent vendégei előtt, a képviselők zajosan éljeneztek. Majd Andrássy Gyula gróf lépett elő, hogy elmondja üdvözlő beszédét. Andrássy gróf beszédének lényege a következő: Mélyen tisztelt vezérünk! Bizodalommal és önérzettel jöttünk hozzád. Önérzettel jöttünk, mert a választási küzdelemből győztesen kerültünk ki jóllehet a kormány nem gyakorolt erőszakos nyomást senkire, úgy, hogy eredmény a nemzet aka­ratának szabad, független megnyilvánulásán alapul. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a szabadelvű párt mögött az egész nemzet ott áll és hogy egy igy van, azt neked kö­szönh­­jük, az a te érdemed. Örömmel jöttünk en­ely tudatában hozzád, hogy kifejezzük bizalmam­t,at és biztosítsunk rendületlen ra­gasz­kodásunkról és szeretetü­nkről. Erős vihar volt akkor az országban, mikor te miniszterelnök lettél és most béke van. Akkor a gyűlölet dühöngött minden vo­­naton, míg ma tárgyilagos szellem él és ural­kodó. Vannak ugyan még most is olyanok, akik a régi nótát fújják, a régi fegyverekké vagdalózt­ak, de önmagukat sebzik meg vele, mivel az országban nincs többé olyan gya­­nya*, a r.?IyíS! fürofilhatnántk. Bizalommal viseltetünk irántad, mert látjuk, hogy elveidhez hű maradtál és tény­leg megerősítetted a 67-es alapot. Megmen­tetted a magyar állam önálló intézkedési jogát a paralizistől. Ausztria alkotmányos élete már hosszú idő óta válságos. Az összbirodalmat most az egységes magyar állam tartja fenn. Ez az egységesség­i liberalizmus munkájának ered­ménye és ez bizonyítja azt, hogy Magyaror­szágon csak ennek a poltikának van létalapja. A vasztási és összeférhetetlenségi tör­vény szabadelvű eszmék és te úttörő voltál e téren, mert míg másutt az ellenzék köve­teli hasonló eszmék törvényre emelését, addig nálunk te magad voltál az, aki ezeket fela­jánlottad és megalkottad. Arra kell kérjelek azonban, hogy most már ne pihenj meg, hanem folytasd tovább a megkezdett harcrot mivel közgazdasági helyzetünk fölöttébb nehéz és ige­n erős akciót kell kifejtenünk akkor, ha versenyre aka­rnk kelni a többi állammal. Mi, portok tagjai bí­zunk önmagunkban is, hogy elvégre véglege­sen rendezhetjük Ausztriával való viszonyo­kat. Önmagunkban azért bízunk, mert ma már egységes a szab­delvű párt és harmonikus működését föltétlenül biztosítja a program­mód. Bátran mondom, hogy a nemzeti ér­dek tekintetéből egyenes kötelességünk az, hogy téged támogassunk nagy munkádban. Te mindig arra törekedtél, hogy a­­szabad­­elvű pártot ne külső kényszer, hanem belső meggyőződés tartsa össze és most elérted a czélodat. A szabadelvű párt a közös vámterület­nek határozott híve, mert tudja, hogy a nem­zet vitális gazdasági érdekeinek ez felel meg legjobban. Ennek következtében a párt haj­landó ugyan a méltányos kiegyezésre, de mi­vel ismeri a helyzet súlyos voltát, "rossz al­kura nem áll reá. Jól tudjuk azonban, hogy te ilyen rossz alkuval nem lépsz a haza elé és éppen ezért helyénvalónak találom annak kijelentését az ország előtt, hogy közted és a szabadelvű párt között e tekintetben sincs semmi ellentét. Végezetül csak azt kívánhatom, hogy maradj mindenben a régi és dolgozz az uj orrter­mőben is fáradhatatlanul a haza ér­dekében. Hosszan tartó taps és éljenzés kisérte Andrássy Gyula úr szavait, melyekre a kor­mány nevében Széll Kálmán miniszterelnök a következőképpen válaszol!. Igen tisztelt és szeretett barátaim ! Azok, a­kik érzik, hogy akár szel­lemi, akár más réven összetartoznak, újévkor rendesen szívélyes üdvözléssel keresik föl e­gymást.. Szép nemes szo­­kás: r*?. nin­de*r kiki visz­szanéz a mud­ra és annak emlékein gondolkozva, érdeklődve kérdi, hogy vájjon mit hoz a jövő? A jövő fátyo­­lát senki sem lebbentheti föl, de min­denesetre bátrabban léphetünk át az új esztendőbe, ha támogatóink, bará­taink, jóakaróink vesznek körül ben­nünket. Azért a meleg szí­nzetért, bizalo­mért és barátságért, melylyel ti az év­forduló alkalmából fölkerestetek, fogad­játok forró köszönete­met úgy a ma­gam, mint minisztertársaim nevében. Mit adhatok én ezért cserébe ? Mit kívánjak nektek? Mit ígérhetek? Nem adhatok mást, mint a­mit külön­ben is joggal követelhettek meg tőlem, hogy a haza érdekeit erőmből telhető­sig hűen és becsületesen szolgáljam, ígérem, hogy ezt teljesítem, mert én nem a hatalomért kezelem a hatalmat, hanem kincsnek tekintem azt, mely az ország közjava. Tiszta szívből kívánom, hogy el­veink zászlaja diadalmasan lobogjon ezután is, hogy a haza annál jobban boldogulhasson és haladhasson. Mint Andrássy Gyula gróf, mélyen tisztelt barátom is említette, a képvi­selőválasztások alkalmával senki sem állt a nemzeti szabad­­­árat megnyil­vánulásainak utjába. Él­ ugyanis elveink hatalmába vetett erős hittel léptem a síkra, hogy megdöntsem azt a balvé­leményt, melyet az ellenzéki körök amúgy is nagy előszeretettel terjesztet­tek, mintha a szabadelvűségnek csak az erőszak és hatalmaskodás lenne az alapja. A választás eredménye nekünk adott igazat, győztünk, jóllehet a füg­getlenségi párt igen csalogató, kecseg­tető képet tárt a nép elé. De hiába­való volt ez, mert az ország azt fe­lelte reá, hogy nem akarja folytatni a pragmatika szankc­ióból kifolyó jelen­legi helyzetet, mivel nem akarja meg­ingatni létének biztos és szilárd alap­ját. Másrészről ridegen utasította vissza a nemzet a néppárt nagyhangú ígéreteit is, mivel a magyar ösztönszerűség el­lensége a radikalizmusnak és reakczió­­nak. A nép nagyon jól tudja, hogy a liberalizmus alkotta meg a magyar ál­lamot, ez teremtette meg a magyar nyelv zengzetességét és a magyar nem­zeti kultúrát. Éppen ezért meg vagyok róla győződve, hogy a magyar állami­ság teljesen csakis a szabadelvű poli­tika széles alapjain épülhet föl. Az én, a mi közös programmunk világos. Annak minden része köztudo­mású dolog. Mint hajtom én végre ezt a programmot, azt három évi műkö­désem alapján­­s ítélhetlek meg leg­jobban. A­mi a jövő munkatervét il­leti, azt a trónbeszéd fejtette ki rész­letesen. Annyi tény, hogy sok és nehéz munka vár reánk. Elő­sorban termé­szetesen a gazdasági helyzet orvoslá­sán kell fáradoznunk. Tudva van, hogy nem rajtunk múlt az, hogy Ausztriával fennáló viszonyunk még nincs végle­gesen rendezve. Ezen föltétlenül segí­tenünk kell, mivel minden pereznyi késés óriási kárt okozhat. Az 1899-iki törvények rendelkezése alapján a vámtarifa megállapítása az első feladat és ezt úgy kell megalkot­nunk, hogy az ország érdekeinek tel­jesen megfeleljen. Bár minden tekin­tetben méltányosságra törekszünk, de első­sorban saját érdekeinket védel­mezzük. Részemről számtalan esetben foglalkoztam már a vámközösség elő­nyeivel és hátrányaival s most csak azt kérem, hogy még határozott javas­latot nem adhatok, addig ne ítélkezzék senki előre, mert a gazdasági kérdés­hez hideg ész, pontos adatokon ala­puló számítás szükséges. Előre hirde­tett jelszavakkal csak a saját érdekeink­nek ártunk ez esetben, mivel a gaz­dasági élet oly szövevényes, hogy csak óvatos kézzel szabad hozzán­ullni. Bár nem áldozhatunk föl egyetlen lényeges dolgot sem, mégis keresnünk kell a sima megoldást. Munkára hívom föl a társadalmat, mert ez alkotja meg az államot, ez ad neki tartalmat és életet. Az államé a kezdeményezés kötelessége, de a tár­sadalomnak részt kell venni a munká­ban. Én így fogom föl föladatomat, így hívom föl a pártot, az országot és tár­sadalmat közös munkára. Szeressetek, ha bíztok bennem és bízzatok bennem, mert szerettek. Hiszem, hogy köztünk soha ellentét nem lesz és ebben a re­ményben minisztertársaim nevében is köszönöm szíves üdvözléseteket. Hosszantartó éljenzés és taps kísérte a miniszterelnök szavait, ki beszéde után sorra kezet fogott a jelenlevőkkel. A képviselők ezután elbúcsúztak a kormány tagjaitól és a képviselőházba hajtattak. A képviselőház elnökénél. A képviselőházban Hódossy Imre üdvö­zölte a képviselők nevében a Ház elnökét, Apponyi Albert grófot. , Hódossy Imre emlékezteti képviselőházi programmbeszédére, melyet a képviselőház magának vallott s a mely teljesen egyezik a pártve­­rünk programmjával. Az erkölcsi erők uralma : ez a te programmod s a mienk, Valyn­tónnyiü­nké. ..•/„ ország közvetülvénye és kormánya, többsége között fennálló összhang lehetővé teszi a magyar állam kiépítésének szorgalmas munkáját. Ennek alapján nagy és fontos dolgokat művelhetünk az emberszere­tet érdekében. Ez az összhang módot nyújt arra is, hogy gazdasági érdekeinket megóvjuk a másik állam esetleges főköveteléseivel szemben. Fokozta a parlament erejét a tiszta választás és még ezt is fokozta a te elnöklé választásod. Kérem a Mindenhatót, hogy munkádhoz erőt, egészséget, továbbá boldog életet és áldást adjon. Apponyi Albert gróf a meleg üdvözlést viszonozza a pártnak s az egosz országnak. Kevésszer ült össze parlament még nagyobb bizonytalanság között, mint ezúttal. Ezt a bizonytalanságot a gazdasági helyzet okozza. Mert olyan törekvésnek kell érvényesülnie, a­mely a közhangulatban visszhangra keljen. Viszont alig alakult meg képviselőház kedve­zőbb előföltételek mellett, mint ez a ház. Éles nézetkülönbségek most is vannak ott, de az nem baj, mert az a parlamenta­­rizm­usból folyik, de egy bizonyos közös kiin­dulási pontjuk van s az a hazaszeretet. Az ellentétek lazább voltát nem ke­délyeskedésből említi, hanem azért, mert mi bármely párthoz tartozunk is, bármily ko­molyak és mélyek is elvi ellentéteink, mindig megtaláljuk a közös kiindulási pontot. És a mi fő, az elvi ellentétekbe semmi személyes animozitás se vegyül. (Tetszés.) A többség legitimitását mindenki elismeri és ez nagy politikai és erkölcsi tőke. Óhajtja szivéből, hogy a nemzetnek a parlament működésébe vetett jogos reményei és várakozásai teljese­désbe me­njenek — ezt reméli is. Óhajtja azt is, hogy a nemzet hitében ne csalódjék. Minden pártot közös munkálkodásra kér fel és tárgyilagosságra. Különösen kéri pedig a szabadelvű pártot erre, melyhez, ha elnöki székét el is hagyja, teljes meggyőződéssel tartozónak ismeri el magát. Isten vezérelje a Házat bölcsességre és a sikeres hazafias működés útjára. A beszédek után Apponyit a kormány és a párt tagjai szívélyesen üdvözölték, azu­tán az elnök barátságos reggelire hívta meg a megjelenteket. Politikai hír. Barabás Ábel képviselőjelölt. Ba­rabás Ábelről, lapunknak jleneleg a fővárosban tartózkodó munkatársáról a Budapesti Hír­lap a következőket írja: Az abrudbányai választás. Az ab­­rudbányai kerületben Tisza Kálmán ellenében fölléptették Barabás Ábel újságírót függetlenségi programmal. __ A szükség törvény. Beöthy Ákos nyilatkozata. A Magyarország egyik tudósítója előtt Beöthy Ákos orsz. képviselő a következőleg nyilatkozott a szükség­törvényről : Magáról a szükségtörvényről érdemileg nem nyilatkozhatom; igen egyszerűen azon okból, mert azt és annak tartalmát nem ismerem. Aziránt azonban egész tisztában vagyok, hogy maga a szükségtörvény a 67-es kiegyezés negáczióját jelenti. A 67-es kiegyezés alapgondolata ugyanis a kétol­­dalúság. Miután Ausztria alkotmányt ka­pott, nekünk a közös ügyeket illetőleg nem a fejedelemmel, hanem Ausztria népeivel van dolgunk. Mihelyt tehát ezt a közös­ügyes rendelkezést ő nélkülük, egyoldalúan tisztán a magunk szakállára kell megcsi­nálnunk, világosan következik, hogy ez a 67-es kiegyezés intenczióinak semmiképen meg nem felelhet. Más oldalról azonban nem lehet taga­dásba venni, hogy annak is, a­mit önálló rendelkezésn­ek nevezünk, meg vannak a maga nehézségei. Ez a nehézség különö­sen abban áll, hogy úgy a gazdasági szét­választást, vagy hogy még messzebb men­jünk, a politikai szétválasztást illetőleg a közvélemény a kérdéssel egyáltalában nem foglalkozott, sőt azok részéről sem kapta meg az irányítást, a­kik erre magukat hi­vatottnak tekintik, a­mennyiben a szétvá­lasztást, mondjuk a teljes függetlenséget Bányai Sámuel a fia női felöltő és sznesáruk raktára Kolozsvár, Mátyás király­ tér 8 szám. Dús választékú női felöltő és szü­csáru raktárunkra van szerencsénk a n­­év­vevő közönség figyelmét felhívni. Minden e szakban elképzelhető újdonság raktárunkon készen található és jutányos árban megkapható. Az idény feltűnő újdonsága . Valódi szőrméből készült Paletták és Jaquettek a leg­szebb kivitelben dús választékban találhatók. Nagy raktár valódi szőrme­lék­ekben és muffiokban.­ ­ A szükségtörvény m as kormány ál­tal tervezett u. n. „szükségtörvényről“ érde­kes nyilatkozatot tett Beöthy Ákos a Magyar­­ország tudósítója előtt. Beöthy szerint a szükségtörvény a 67-es kiegyezés megtaga­dását jelentené, mert a kiegyezés kétoldalú­ságra van alapítva, még­pedig két alkotmá­nyos nép szövetkezésére. Ha tehát Ausztria népe nélkül, egyoldalúan kellene megcsinál­nunk a kiegyezést, ez a 67-es kiegyezés m­­­enczsoival semmiképen se felelne meg. Más­felől is sok nehézsége van az önálló rendel­kezésnek. Különösen az, hogy a gazdasági, sőt éppen politikai szétválasztással a közvé­lemény kellőleg nem is foglalkozott, sőt nem foglalkozik kellően az a párt, sem mely pro­­grammját erre alapítja tudniillik a független­ségi párt. Lemondó főispán, Z­yk Dániel, Ál­­ló Fehér vármegye főispánja beadta lemon­dását. Mint Nagy-Enyedről írják, p. főispán lemondásának oka a legutóbbi megyei vá­lasztásban rejlik*. A lemondás fölött Széll Kálmán miniszterelnök legközelebb határoz.­ ­ A függetlenségi pártnál. Kossuth Ferencz ma is ágyban fekvő beteg lévén, a függetlenségi párt ezúttal nem tisztelgett testületileg elnökénél. De a fővárosban időződ­ függetlenségi képviselők va­lamennyien s ezenfelül is számosan közéle­tünk jelesei közül felkeresték a pártvezért, hogy neki boldog új esztendőt kívánjanak. Az üdvözlések rendén természetesen politikai eszmecserék is voltak, s így Kossuth maga, mint a párt tagjai odanyilatkoztak, hogy az A­­ 'trií! •«a.1 való c adué *’\vndi' létesítést) kedvéért semmiféle szükség törvény elfoga­dásába bele nem megy, sőt az ellen minden törvényesen megengedett fegyverrel harcz­­ban áll s követelni fogja az 1899. évi XXX. t. sz. konzekvencziájának levonásaképpen Magyarország gazdasági emapezitáczióját. Az üdvözlők kora reggeltől késő dél­utánig egymás kezébe adták az ajtó ki­lincsét.

Next