Ellenzék, 1902. január-június (23. évfolyam, 1-145. szám)

1902-01-02 / 1. szám

Huszonharmadik évfolyam. wmrBBttj^'a*fériz«.r’CTngGtM.:T'a'w Szerkesztői Iroda , Kossuth Lajos utcza (Mériaffy-ház), ahová a lap szellemi részét megillető közlemények czimzendők. Egész évre Félévre A* „Ellenzék“ . 32 korona. . 16 korona. előfizetési dija : Negyedévre . Egy hóra 8 korona, 3 korona. Egyes szám ára 10 fillér. Megjelenik mindennap kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. I. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Kolozsvárt, 1902. január 2. csütörtök, AXUM Kiadóhivatal. Kolozsvárt, Deák Ferenci utcza 33-ik szám. Egy négyszög czentiméternyi tér hirdetési ára 8 fillér. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezmény 1— ---Reklám sora 2 korona 1 m •1„ Hivatalos közlemények sora Nyílttéri czikkek garmond sora után “to uuer uzeieuuu. „Ellenzék.“ Felhívás előfizetésre. Az „Ellenzék“, mely az új évvel huszonharmadik évfolyamába lépett, hazafias tisztelettel kéri az olvasóközönséget, hogyha érdemesnek és hasznosnak találja törekvését, nagybecsű támogatásával segítse meg a jövőben is. Programja ma is az, amit legelső számában hirdetett. Hogy megtartotta-e ? arról bizonyságot tehet mindenki, aki az „Ellenzék“-et olvassa. Kenyér irigység és gyűlöletből származó piszkos támadások, aljas gyanúsítások megpróbálták ugyan e hitet a közönségben megingatni, de nem sikerült, mert az „Ellenzék“ ma is, minden dicsekvés nélkül elmondhatja magáról, hogy az erdélyi részek legelterjedtebb napilapja. Szokás ilyenkor a lapok részéről, hogy mindenféle ígéretekkel buzdítják az olvasókat előfizetésre. Az „Ellenzék“ ttem is e térre, hanem huszonkét éves múltjára hivatkozva, bátran oda áll olvasó közönsége elé s csak azt a fogadalmat teszi, hogy ezután is, minden tehetségével küzdeni fog Magyarország függetlenségéért. Az „Ellenzék“ előfizetési árk. Egy esztendőre 32 korona. Félévre.........................16 Évnegyedre ... 8 Egy hóra .... 3 . ÜSS" Elő lehet fizetni minden naptól kezdve. Az előfizetési pénzeket a következő czím alatt küldendők meg : Az ELLENZÉK kiadóhivatalának Kolozsvárt. Kérés. Tisztelettel kérjük lapunk olvasóit, kegyeskedjenek az előfizetési díjat mihamarább megküldeni, hogy a lapot minden megszakítás nélkül továbbra is pontosan küldhessük. Az „ELLENZÉK” kiadóhivatala. A politikai újév. A szabadelvű pártban. Délelőtt tíz órakor már erősen tömve volt a Lloyd klub nagyterme, melynek közepén Podmaniczky foglalt helyet. Mohay Sándor üdvözölte a párt ősz elnökét és miután a párt osztatlan bizalmát kifejezte volna, hirtelenül és minden átmenet nélkül általános csodálkozás közepette az egyetemi ifjúság hazafias mozgalmáról kezdett beszélni. Beszéde során perverzitásnak bélyegezte az ifjak törekvéseit. Ez az erős kifejezés általános megütközést keltett a hallgatóság körében, úgy, hogy szinte rögtön széltében megindult a bírálat: — Ez a dolog nem tartozik most ide. Kár volt ezt megbolygatni. De itt-ott erősebb kifogásokat is hangoztattak: — Sajnáljuk hogy erdéki ember az, am ilyeneket mond. Podmenczky Frigyes dr., a szabadelvű párt elnöke meleg szavakban köszönte meg az újévi üdvözletét. Az elmúlt évre visszatekintve, a legkiválóbb politikai esemény mindenesetre az általános képviselőválasztás volt. Bevallja, hogy mivel öregember létére elvesztettem gúnyosságát, ennélfogva erősen félt a választásiktól, különösen azért, mert az új választási és összeférhetetlenségi törvények miatt a párt régi hű emberei nem fejtettek ki rendszeres válaszási tevékenységet. Annál nagyobb örömmel lája most a győzelmet és csak azt kívánja, hogy a pár tagok rendületlenül tartsanak össze és dolgozzanak a magyar haza érdekében. Lofites éljenzéssel ért véget a párt tisztelgése. A miniszterelnöknél. A szabadelvű pártkörből a képviselők a miniszterelnöki palotába hajadtak, hol a nagy elfogadó teremben gyűlkeztek össza. Mikor Széll Kálmán miniszterelnök a kormány tagjainak kíséretében megjelent vendégei előtt, a képviselők zajosan éljeneztek. Majd Andrássy Gyula gróf lépett elő, hogy elmondja üdvözlő beszédét. Andrássy gróf beszédének lényege a következő: Mélyen tisztelt vezérünk! Bizodalommal és önérzettel jöttünk hozzád. Önérzettel jöttünk, mert a választási küzdelemből győztesen kerültünk ki jóllehet a kormány nem gyakorolt erőszakos nyomást senkire, úgy, hogy eredmény a nemzet akaratának szabad, független megnyilvánulásán alapul. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a szabadelvű párt mögött az egész nemzet ott áll és hogy egy igy van, azt neked köszönhjük, az a te érdemed. Örömmel jöttünk enely tudatában hozzád, hogy kifejezzük bizalmamt,at és biztosítsunk rendületlen ragaszkodásunkról és szeretetünkről. Erős vihar volt akkor az országban, mikor te miniszterelnök lettél és most béke van. Akkor a gyűlölet dühöngött minden vonaton, míg ma tárgyilagos szellem él és uralkodó. Vannak ugyan még most is olyanok, akik a régi nótát fújják, a régi fegyverekké vagdalóztak, de önmagukat sebzik meg vele, mivel az országban nincs többé olyan gyanya*, a r.?IyíS! fürofilhatnántk. Bizalommal viseltetünk irántad, mert látjuk, hogy elveidhez hű maradtál és tényleg megerősítetted a 67-es alapot. Megmentetted a magyar állam önálló intézkedési jogát a paralizistől. Ausztria alkotmányos élete már hosszú idő óta válságos. Az összbirodalmat most az egységes magyar állam tartja fenn. Ez az egységességi liberalizmus munkájának eredménye és ez bizonyítja azt, hogy Magyarországon csak ennek a poltikának van létalapja. A vasztási és összeférhetetlenségi törvény szabadelvű eszmék és te úttörő voltál e téren, mert míg másutt az ellenzék követeli hasonló eszmék törvényre emelését, addig nálunk te magad voltál az, aki ezeket felajánlottad és megalkottad. Arra kell kérjelek azonban, hogy most már ne pihenj meg, hanem folytasd tovább a megkezdett harcrot mivel közgazdasági helyzetünk fölöttébb nehéz és igen erős akciót kell kifejtenünk akkor, ha versenyre akarnk kelni a többi állammal. Mi, portok tagjai bízunk önmagunkban is, hogy elvégre véglegesen rendezhetjük Ausztriával való viszonyokat. Önmagunkban azért bízunk, mert ma már egységes a szabdelvű párt és harmonikus működését föltétlenül biztosítja a programmód. Bátran mondom, hogy a nemzeti érdek tekintetéből egyenes kötelességünk az, hogy téged támogassunk nagy munkádban. Te mindig arra törekedtél, hogy aszabadelvű pártot ne külső kényszer, hanem belső meggyőződés tartsa össze és most elérted a czélodat. A szabadelvű párt a közös vámterületnek határozott híve, mert tudja, hogy a nemzet vitális gazdasági érdekeinek ez felel meg legjobban. Ennek következtében a párt hajlandó ugyan a méltányos kiegyezésre, de mivel ismeri a helyzet súlyos voltát, "rossz alkura nem áll reá. Jól tudjuk azonban, hogy te ilyen rossz alkuval nem lépsz a haza elé és éppen ezért helyénvalónak találom annak kijelentését az ország előtt, hogy közted és a szabadelvű párt között e tekintetben sincs semmi ellentét. Végezetül csak azt kívánhatom, hogy maradj mindenben a régi és dolgozz az uj orrtermőben is fáradhatatlanul a haza érdekében. Hosszan tartó taps és éljenzés kisérte Andrássy Gyula úr szavait, melyekre a kormány nevében Széll Kálmán miniszterelnök a következőképpen válaszol!. Igen tisztelt és szeretett barátaim ! Azok, akik érzik, hogy akár szellemi, akár más réven összetartoznak, újévkor rendesen szívélyes üdvözléssel keresik föl egymást.. Szép nemes szokás: r*?. ninde*r kiki viszszanéz a mudra és annak emlékein gondolkozva, érdeklődve kérdi, hogy vájjon mit hoz a jövő? A jövő fátyolát senki sem lebbentheti föl, de mindenesetre bátrabban léphetünk át az új esztendőbe, ha támogatóink, barátaink, jóakaróink vesznek körül bennünket. Azért a meleg színzetért, bizalomért és barátságért, melylyel ti az évforduló alkalmából fölkerestetek, fogadjátok forró köszönetemet úgy a magam, mint minisztertársaim nevében. Mit adhatok én ezért cserébe ? Mit kívánjak nektek? Mit ígérhetek? Nem adhatok mást, mint amit különben is joggal követelhettek meg tőlem, hogy a haza érdekeit erőmből telhetősig hűen és becsületesen szolgáljam, ígérem, hogy ezt teljesítem, mert én nem a hatalomért kezelem a hatalmat, hanem kincsnek tekintem azt, mely az ország közjava. Tiszta szívből kívánom, hogy elveink zászlaja diadalmasan lobogjon ezután is, hogy a haza annál jobban boldogulhasson és haladhasson. Mint Andrássy Gyula gróf, mélyen tisztelt barátom is említette, a képviselőválasztások alkalmával senki sem állt a nemzeti szabadárat megnyilvánulásainak utjába. Él ugyanis elveink hatalmába vetett erős hittel léptem a síkra, hogy megdöntsem azt a balvéleményt, melyet az ellenzéki körök amúgy is nagy előszeretettel terjesztettek, mintha a szabadelvűségnek csak az erőszak és hatalmaskodás lenne az alapja. A választás eredménye nekünk adott igazat, győztünk, jóllehet a függetlenségi párt igen csalogató, kecsegtető képet tárt a nép elé. De hiábavaló volt ez, mert az ország azt felelte reá, hogy nem akarja folytatni a pragmatika szankcióból kifolyó jelenlegi helyzetet, mivel nem akarja megingatni létének biztos és szilárd alapját. Másrészről ridegen utasította vissza a nemzet a néppárt nagyhangú ígéreteit is, mivel a magyar ösztönszerűség ellensége a radikalizmusnak és reakcziónak. A nép nagyon jól tudja, hogy a liberalizmus alkotta meg a magyar államot, ez teremtette meg a magyar nyelv zengzetességét és a magyar nemzeti kultúrát. Éppen ezért meg vagyok róla győződve, hogy a magyar államiság teljesen csakis a szabadelvű politika széles alapjain épülhet föl. Az én, a mi közös programmunk világos. Annak minden része köztudomású dolog. Mint hajtom én végre ezt a programmot, azt három évi működésem alapjáns ítélhetlek meg legjobban. Ami a jövő munkatervét illeti, azt a trónbeszéd fejtette ki részletesen. Annyi tény, hogy sok és nehéz munka vár reánk. Elősorban természetesen a gazdasági helyzet orvoslásán kell fáradoznunk. Tudva van, hogy nem rajtunk múlt az, hogy Ausztriával fennáló viszonyunk még nincs véglegesen rendezve. Ezen föltétlenül segítenünk kell, mivel minden pereznyi késés óriási kárt okozhat. Az 1899-iki törvények rendelkezése alapján a vámtarifa megállapítása az első feladat és ezt úgy kell megalkotnunk, hogy az ország érdekeinek teljesen megfeleljen. Bár minden tekintetben méltányosságra törekszünk, de elsősorban saját érdekeinket védelmezzük. Részemről számtalan esetben foglalkoztam már a vámközösség előnyeivel és hátrányaival s most csak azt kérem, hogy még határozott javaslatot nem adhatok, addig ne ítélkezzék senki előre, mert a gazdasági kérdéshez hideg ész, pontos adatokon alapuló számítás szükséges. Előre hirdetett jelszavakkal csak a saját érdekeinknek ártunk ez esetben, mivel a gazdasági élet oly szövevényes, hogy csak óvatos kézzel szabad hozzánullni. Bár nem áldozhatunk föl egyetlen lényeges dolgot sem, mégis keresnünk kell a sima megoldást. Munkára hívom föl a társadalmat, mert ez alkotja meg az államot, ez ad neki tartalmat és életet. Az államé a kezdeményezés kötelessége, de a társadalomnak részt kell venni a munkában. Én így fogom föl föladatomat, így hívom föl a pártot, az országot és társadalmat közös munkára. Szeressetek, ha bíztok bennem és bízzatok bennem, mert szerettek. Hiszem, hogy köztünk soha ellentét nem lesz és ebben a reményben minisztertársaim nevében is köszönöm szíves üdvözléseteket. Hosszantartó éljenzés és taps kísérte a miniszterelnök szavait, ki beszéde után sorra kezet fogott a jelenlevőkkel. A képviselők ezután elbúcsúztak a kormány tagjaitól és a képviselőházba hajtattak. A képviselőház elnökénél. A képviselőházban Hódossy Imre üdvözölte a képviselők nevében a Ház elnökét, Apponyi Albert grófot. , Hódossy Imre emlékezteti képviselőházi programmbeszédére, melyet a képviselőház magának vallott s a mely teljesen egyezik a pártverünk programmjával. Az erkölcsi erők uralma : ez a te programmod s a mienk, Valyntónnyiünké. ..•/„ ország közvetülvénye és kormánya, többsége között fennálló összhang lehetővé teszi a magyar állam kiépítésének szorgalmas munkáját. Ennek alapján nagy és fontos dolgokat művelhetünk az emberszeretet érdekében. Ez az összhang módot nyújt arra is, hogy gazdasági érdekeinket megóvjuk a másik állam esetleges főköveteléseivel szemben. Fokozta a parlament erejét a tiszta választás és még ezt is fokozta a te elnöklé választásod. Kérem a Mindenhatót, hogy munkádhoz erőt, egészséget, továbbá boldog életet és áldást adjon. Apponyi Albert gróf a meleg üdvözlést viszonozza a pártnak s az egosz országnak. Kevésszer ült össze parlament még nagyobb bizonytalanság között, mint ezúttal. Ezt a bizonytalanságot a gazdasági helyzet okozza. Mert olyan törekvésnek kell érvényesülnie, amely a közhangulatban visszhangra keljen. Viszont alig alakult meg képviselőház kedvezőbb előföltételek mellett, mint ez a ház. Éles nézetkülönbségek most is vannak ott, de az nem baj, mert az a parlamentarizmusból folyik, de egy bizonyos közös kiindulási pontjuk van s az a hazaszeretet. Az ellentétek lazább voltát nem kedélyeskedésből említi, hanem azért, mert mi bármely párthoz tartozunk is, bármily komolyak és mélyek is elvi ellentéteink, mindig megtaláljuk a közös kiindulási pontot. És a mi fő, az elvi ellentétekbe semmi személyes animozitás se vegyül. (Tetszés.) A többség legitimitását mindenki elismeri és ez nagy politikai és erkölcsi tőke. Óhajtja szivéből, hogy a nemzetnek a parlament működésébe vetett jogos reményei és várakozásai teljesedésbe menjenek — ezt reméli is. Óhajtja azt is, hogy a nemzet hitében ne csalódjék. Minden pártot közös munkálkodásra kér fel és tárgyilagosságra. Különösen kéri pedig a szabadelvű pártot erre, melyhez, ha elnöki székét el is hagyja, teljes meggyőződéssel tartozónak ismeri el magát. Isten vezérelje a Házat bölcsességre és a sikeres hazafias működés útjára. A beszédek után Apponyit a kormány és a párt tagjai szívélyesen üdvözölték, azután az elnök barátságos reggelire hívta meg a megjelenteket. Politikai hír. Barabás Ábel képviselőjelölt. Barabás Ábelről, lapunknak jleneleg a fővárosban tartózkodó munkatársáról a Budapesti Hírlap a következőket írja: Az abrudbányai választás. Az abrudbányai kerületben Tisza Kálmán ellenében fölléptették Barabás Ábel újságírót függetlenségi programmal. __ A szükség törvény. Beöthy Ákos nyilatkozata. A Magyarország egyik tudósítója előtt Beöthy Ákos orsz. képviselő a következőleg nyilatkozott a szükségtörvényről : Magáról a szükségtörvényről érdemileg nem nyilatkozhatom; igen egyszerűen azon okból, mert azt és annak tartalmát nem ismerem. Aziránt azonban egész tisztában vagyok, hogy maga a szükségtörvény a 67-es kiegyezés negáczióját jelenti. A 67-es kiegyezés alapgondolata ugyanis a kétoldalúság. Miután Ausztria alkotmányt kapott, nekünk a közös ügyeket illetőleg nem a fejedelemmel, hanem Ausztria népeivel van dolgunk. Mihelyt tehát ezt a közösügyes rendelkezést ő nélkülük, egyoldalúan tisztán a magunk szakállára kell megcsinálnunk, világosan következik, hogy ez a 67-es kiegyezés intenczióinak semmiképen meg nem felelhet. Más oldalról azonban nem lehet tagadásba venni, hogy annak is, amit önálló rendelkezésnek nevezünk, meg vannak a maga nehézségei. Ez a nehézség különösen abban áll, hogy úgy a gazdasági szétválasztást, vagy hogy még messzebb menjünk, a politikai szétválasztást illetőleg a közvélemény a kérdéssel egyáltalában nem foglalkozott, sőt azok részéről sem kapta meg az irányítást, akik erre magukat hivatottnak tekintik, amennyiben a szétválasztást, mondjuk a teljes függetlenséget Bányai Sámuel a fia női felöltő és sznesáruk raktára Kolozsvár, Mátyás király tér 8 szám. Dús választékú női felöltő és szücsáru raktárunkra van szerencsénk a névvevő közönség figyelmét felhívni. Minden e szakban elképzelhető újdonság raktárunkon készen található és jutányos árban megkapható. Az idény feltűnő újdonsága . Valódi szőrméből készült Paletták és Jaquettek a legszebb kivitelben dús választékban találhatók. Nagy raktár valódi szőrmelékekben és muffiokban. A szükségtörvény m as kormány által tervezett u. n. „szükségtörvényről“ érdekes nyilatkozatot tett Beöthy Ákos a Magyarország tudósítója előtt. Beöthy szerint a szükségtörvény a 67-es kiegyezés megtagadását jelentené, mert a kiegyezés kétoldalúságra van alapítva, mégpedig két alkotmányos nép szövetkezésére. Ha tehát Ausztria népe nélkül, egyoldalúan kellene megcsinálnunk a kiegyezést, ez a 67-es kiegyezés menczsoival semmiképen se felelne meg. Másfelől is sok nehézsége van az önálló rendelkezésnek. Különösen az, hogy a gazdasági, sőt éppen politikai szétválasztással a közvélemény kellőleg nem is foglalkozott, sőt nem foglalkozik kellően az a párt, sem mely programmját erre alapítja tudniillik a függetlenségi párt. Lemondó főispán, Zyk Dániel, Álló Fehér vármegye főispánja beadta lemondását. Mint Nagy-Enyedről írják, p. főispán lemondásának oka a legutóbbi megyei választásban rejlik*. A lemondás fölött Széll Kálmán miniszterelnök legközelebb határoz. A függetlenségi pártnál. Kossuth Ferencz ma is ágyban fekvő beteg lévén, a függetlenségi párt ezúttal nem tisztelgett testületileg elnökénél. De a fővárosban időződ függetlenségi képviselők valamennyien s ezenfelül is számosan közéletünk jelesei közül felkeresték a pártvezért, hogy neki boldog új esztendőt kívánjanak. Az üdvözlések rendén természetesen politikai eszmecserék is voltak, s így Kossuth maga, mint a párt tagjai odanyilatkoztak, hogy az A 'trií! •«a.1 való c adué *’\vndi' létesítést) kedvéért semmiféle szükség törvény elfogadásába bele nem megy, sőt az ellen minden törvényesen megengedett fegyverrel harczban áll s követelni fogja az 1899. évi XXX. t. sz. konzekvencziájának levonásaképpen Magyarország gazdasági emapezitáczióját. Az üdvözlők kora reggeltől késő délutánig egymás kezébe adták az ajtó kilincsét.