Ellenzék, 1909. július-december (30. évfolyam, 144-296. szám)

1909-07-01 / 144. szám

Kolozsvárt, Csib­örtök Isna , ELŐFIZETÉSI Ár : '“"L................................ .6 korona ................................................ * koron. ............................. 3 koron. —o— Kfia«s szán ara io fillér, —o— M*e Jv^Dik mindennap, elvéve , Ta,if. '• ÖDnepnapokat. _ .. _ Szerkesztőség, de"k ferenc­'“ 30. szám alatt, az emelete­s POLITIKAI NAPILAP. Alapította: BARTHA A­IKLÓS. Harmincadik évfolyam. V?y hogyEzegcentim­éternyi hirdetés ára 10 fillér. —o— Reklám sora 1 korona. — o— Nyílttéri cikkek garmond tora után 60 fillér fizetendő. —o— Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Kolozsvárt, Deák Ferenc­ utca 33. szám alatt. Vissza Bécsbe! ezelőtti? „ááSZtó ?" - Pénzügyminiszter érkezett PdR n,a p­pa rózsas reményekkel érkezett meg Budapestre Bécsből. Azt hitte ugyan,s a kiérdemesült ó-szabadelvü császári iSzmirdr­a­­ függetlenségi Párt kapható esz mindenre és egy pár diskurálás elég­s­z arra, hogy a parlament mai többsége lerakja fegyvereit a lábához. A feltevést az ischli klauzula szerzője arra alapította, hogy az a belső háborúság mely az utóbbi időben a függetlenségi párt­ban uralkodott, a legkedvezőbb alkalom arra, hogy a szenvedélyek szításával az igazlátást elhomályosítsák és a pártot olyan szakadásra bírják, amelyből győztesen kerülhetett volna ki az a finom vegyes kormány, a­melyben a fontosabb tárcákat az e-szabadelvűek, azaz Bécs hűséges csatlósai foglalták volna el. Kossuth Ferencen azonban megtört min­den számítása a Homo Regiusnak és hiába próbált Kossuth háta megött tárgyalni, pak­­tálni, az aknamunka nem sikerült és Lukács László mehet vissza Bécsbe hosszú orral, lekonyuló tülökkel, mert még nem fajult el annyira a magyar vér, hogy egy pár piros bársony miniszteri székért oda dobja a ma­gyar nemzet legfőbb érdekeit Bécsnek. A függetlenségi párt intéző bizottságá­nak egyhangú visszautasító határozata, re­méljük, örökre Kiamauun­uua a iNen­u.cn Társaskör apostolát azon balhiedelemből, hogy neki még a politikában vezető szerepe lehet. A nemzet rég leszámolt vele és ölt­het bármilyen fehér báránybőrt magára, csak farkasnak fogják őt tartani és követőkre a nemzet igaz hazafiai között nem fog találni senkit sem. Az a lecke, amelyben a rövid 24 óra alatt két ízben is részesült, azt hisszük, jobb észre téríti a missionárius urat és örökre letesz arról a nagyzási hóbortról, amely Bécs első hívó kacsintására elfogta. A keserves csalódás után, mehet vissza Bécsbe és jelentheti urának és parancsoló­­jának a nagy kudarcot és blamázst, mely missióját kisérte. És mi igazán örülhetünk hogy a királyi kegygyel felkent Homo Re­gius epen Lukács László személyében jelent meg mostani nehéz időben, mert a­­ történtek után alig hisszük, hogy a Bécsben nyilvántartott politikai mákvirágok között akadna még valaki a misszionárius szerepre. És ha mégis merészelne újabb valaki a próbálkozásra, az bizonyára külön­bül járna, mint Lukács, mert megse hall­gatnák, hanem rögtön úti laput kötnének a a talpára, hogy vissza Bécsbel.h__ ] 528 Lukács propoziciói. A párt válasza. Megvolt a pártértekezlet. Mint már többször megírtuk, tegnapra Kossuth Ferenc értekezletre hívta össze az ország­gyűlési függetlenségi pártot, hogy magáévá teszi-e az intéző­bizottság határozatát Lukács ajánlatával szemben. A pártértekezlet, a­mint azt előre megjósol­tuk egyhangúlag hozzájárult az intéző­bizottság határozatához. Lukács propozicióit Voecin­h, Berenc a pari­emone olvasta fel és következőleg navigziis. „Miután a koalíció felbomlott,és a 48 as párt képezi a képviselőház többségét, ő Felsége ezen többségre támaszkodva kívánja a végrehajtó ha­talmat gyakorolni. (Élénk helyeslés.) ennélfogva az új kabinet tagjai a 48-as párt soraiból fognak kineveztetni, de tekintettel arra, hogy több fontos kérdésre nézve Ő Felsége és a többség fölfogása között,ez idő szerint még lényeges eltérések van­nak: Ő Felsége fenntartja magának azt, hogy a kabinet elnökét, továbbá a pénzügyi és belügymi­nisztert a parlamenti pártokon kívül álló férfiak közül nevezzék ki, (Nagy zaj, halljuk, halljuk) akik ennélfogva nem mint pártnak képviselői, hanem mint a korona álláspontját képviselő bizalmi férfiak fognak a kabinetben helyet foglalni. Ennek a ka­binetnek a fő feladata lesz arra törekedni, hogy a korona és a Ház többsége között fennálló nézetel­térések elenyésztessenek és ily módon egy az állami ügyek sikeres vezetésére alkalmas állandó jellegű guvernementális párt jöjjön létre. . A többségi párt alólírott bizalmi férfiai he­lyeselvén az imént megjelölt célt és a koalíció között 1906. április havában létrejött paktumban foglaltatnak, hajlandóknak nyilatkoznak pártjuk nevében szolgáltatni mindazt, ami az állami élet szabályszerű működésének és a­ monarchia irányá­ban elvállalt törvényes kötelezettségei teljesítheté­­sének biztosítására szükséges, hajlandók a koro­nával egyetértőleg megállapítandó széles alapon megalkotni az általános választói jogról szóló tör­vényt. Amennyiben az új választási törvény alap­ján létrejövendő képviselőház megalakulás előtt az eddig említetteken kívül a törvényhozás által megoldandó oly kérdések merülnének fel, ame­lyeknek megoldását az állam érdekeinek megká­rosítása nélkül elodázni nem lehet, vagy amelyek­nek elintézése határidőhöz van kötve, a többségi párt alulírott bizalmi férfiai pártjuk nevében kije­lentik, hogy amennyiben ezek végleges rendezése a többségnél elvi, vagy más természetű nehéz­ségbe ütköznék, hajlandók az ily kérdéseket ideig­lenes törvényhozási intézkedésekkel megoldani.“ A bankkérdésben a többség az önálló ma­­gyar jegybank álláspontján van. Kijelenti azonban a többség, hogy amennyiben nem sikerülne a koronát ezen álláspont helyességéről oly időben meggyőződni, hogy az önálló jegybank 1911. jan. 1-re felállítható legyen, hajlandó az osztrák-ma­gyar bank szabadalmát a lejárattól számítandó 3 évre meghosszabbítani. Mély megdöbbenéssel 1—1““ ' , -'-'tpnki .ajánlatait és jBj&plft *viksza mindenzt?tu.h GioUri mnizEn­a 180 * 1910. NOV. 5. tóműn». Az utolsó Stuart. Irta : Prepeliczay Eleődné. Némely családot zaklat, az a végzet. Szeren­­sétlenségük szinte talányszerü, így a Stuart-ural­­odóházat 390 éven át üldözte és a szerencsétlen­­,­ ivadékról­ ivadékra szállott. III. Róbert agyonbusulta magát, mert i­o­­­bbik fia éhen halt s az ifjabbat fogságba hor­álta I. Jakabot, miután három legközelebbi roko­­nt lefejeztette, saját nagybátyja gyilkolta meg, it e miatt halálra kínoztak. I­II. Jakabot egy szétrobbant ágyú ölte meg. III. Jakab csatavesztés után lebukott a lova- 51 s abban a házban gyilkolták meg, hova ápolás­a IV. Jakab a floddenfieldi csatában eset­t el. V ' Jakabot afölötti bánat ölte meg, hogy­­regét­ Salwey Massnál megsemmisítettek. Stuart Henriket előbb meggyilkolták, azután rBbeA^p't»­rt Máriát vetélytársnője vége.­VI. Jakabot Buckingham herceg méreg által usztította el. , , , I. Károly száműzetésben halt meg Anna királynőnek a szive hasadt meg. VII. Jakab utódai száműzetésben haltak el. 47 Utolsó Stuart : James Eduard­ lgard­g­erege volt Atyja, Stuart John tábornok közel,­okona a trónkövetelőnek nagyanyja pedig sko­­lladaban Vatja oldalán követte a gőztes sereget London kapujáig, Derb-ig. A meg­lepett angolok Észak-Skóciáig nyomták vissza a sereget s a kulledoni csatatéren árulás folytán nemcsak a királyi hercegek egy része, hanem védelmezőik nagy része elpusztult. Az elfogottak Vernesben hóhérbárd által múltak ki, köztük a hi­res Lord Lovát is. A kalledoni vérnappal még nem ért véget az angol-hanoverai uralkodóház boszúja. Károly Eduárd trónkövetelő fejére százezer font sterlinget tűztek ki és a többi királyi hercegeket is annyira üldözték, hogy nem volt marad hatásuk saját hónukban. A trónkövetelőt, ki a történelem egyik leg­rokonszenvesebb alakja, anyjának gyermekkori játszótársa, Macdonald Flóra mentette meg. E nemes hölgy élete kozkáztatásával rejte­gette a királyi herceget s vagyona feláldozásával szöktette ki Amerikába, hol Wolf tábornok alatt vállalt szolgálatot. De a quebeki ütközetben golyó által találva bukott le a lováról. James, ki rokonát mindenhová követte, kar­jain vitte ki őt az ütközetből s jelen volt a Stuart-ház utolsó reményének pusztulásánál. James az eseményt éppen egy századdal élte túl. A quebeki gyásznap után James tengeri szolgálatba lépett. De a honvágy nem hagyta nyugodni s megtagadva ősi nevét, mint vándor muzsikus tért vissza hazájába. A nép, mely nem ismerte származását, testi ereje után­­ Streng Janai-nak nevezte el s lelke­sen énekelte balladáit, melyek között a leghíre­sebbek voltak: „The bonnie house of Airlie“, „Macpherson s­kaut“, „Over the hills and far awayt“, a felföldiek csatadala: »The Campbells are coming“ és a híres jakobitadal: »The withe cokard“, _ (a fehér rózsadal.) James óriási erejű volt. Mintha a sors őseinek hatalmát testi erővel akarta volna kár­pótolni , legyőzhetetlen volt. A legnehezebb em­bert elvitte karjain s fogaival felemelt egy asztalt, melyen a szabó ült vasaló­vasával. Nyolcvan éves korában elemett helyéről egy 24 fontos ágyút és átvitt az út egyik feléről a másikra egy szénával megrakott szekeret. Száz éves korában szamáron járt és nevetve beszélte, hogy paripája megvárja, ha árokhoz érnek, hogy azon átemelje. Száztizenöt éves korában tagjai némileg megkeményedtek, úgy, hogy nem bírta a nyirettyűt olyan könnyen kezelni, mint azelőtt. Efölött elkeseredve, föl­akasztotta hegedűjét a kormos falra, mert a nagy­nevű Stuart fejedelmek utolsó sarja csak kuny­hóban lakott. Stuart James ötször nősült meg. Legutoljára 108 éves korában vett el egy 38 éves nőt. Az öt házasságból 27 gyermeke született, kiket mind túlélt. Gyermekei közül tíz fia csatatéren hullott el öt Keletindiában, kettő Nelsonnal Trafalgarnál, egy Waterlónál s kettő Milan admirál alatt Al­gírban. A Stuartok utolsó sarja, a vándor, útszéli muzsikus, a vásári énekes, kinek ősi neve nem­zetek sirhalmain, Skóczia csataterein örök emlékül diszlik, családi végzet szerint nem természetes halállal múlt ki. Egy vipera-csípes ölte meg 118 éves korában, 1727-ben született és 1845-ben halt meg. Sírkövére a Streng James nevet vésték.­ A hírneves családi név, a koronás elődök emléke, Eduárd trónkövetelővel szállott sírba a quebeki csatatéren. A Stuart-név fénye vele tűnt le Skócia egéről. Kossuth beszéde. Kossuth Ferencz a következő beszédet mondotta : — A parlamentáris formán ezen aján­lat elfogadásával nagy sérelem esnék, mert parlamenten kívül álló egyének töltenék be a legfontosabb miniszteri állásokat. (Úgy van!) Ennek következtében a rossz akaratú kritika azonnal reásütne a kormányra, hogy ez nem más, mint a szabadelvűekkel meg-

Next