Ellenzék, 1921. július (42. évfolyam, 144-161. szám)
1921-07-22 / 154. szám
ki Lii Mft. Mégis Bécs lesz a Népszövetég székhelye Az Ellenzék bécsi szerkesztőségétől BÉCS, július 21. Néhány hét előtt felmerült az a hír, hogy a Népszövetség titkársága Génfből Bécsbe költözik át. Ez a jelentés akkor abban a formában korainak bizonyult. Az ELLENZÉK bécsi szerkesztőségének értesülése szerint a Népszövetség továbbra is foglalkozik az átköltözés tervével. A nyugati hatalmak — Franciaország kivételével — magukévá tették a tervet. Franciaország egyelőre tartózkodó álláspontot tanúsít, mert ezt is saját politikai érdekeinek megfelelőleg akarja elintézni. A francia kormány állítólag kinyilványította azt a véleményét, hogy abban az esetben, ha az osztrák parlament ünnepélyes deklarációban lemond egyszer és mindenkorra Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról, úgy beleegyezik, hogy a Népszövetség székhelye Bécs legyen. Természetesen szó sem lehet arról, hogy az osztrák parlament ilyen deklarációt tárgyaljon s még kevésbbé arról, hogy azt el is fogadja. Eddig sem a Népszövetség, sem Franciaország erre Ausztriát nem szólította föl. De félhivatalosan, jóakaratú tanácsként már érkeztek ilyen figyelmeztetések Párisból. Annak ellenére azonban, hogy a francia kívánság teljesítése teljesen ki van zárva, diplomáciai körökben mégis bizonyosra veszik, hogy író, az idei tél folyamán a Népszövetség genfi titkársága Bécsbe költözik. Az összes többi hatalmak ugyanis olyan kitűnőnek találták a bécsi elhelyezkedést, a schönbrunni kastély átengedését, ho£y okvetlenül keresztül akarják ezt vinni. Valószínű, hogy a többi hatalmaknak evvel, valamint a lényeges költségmegtakarítás tervével sikerülni fog Franciaországot engedékenységre bírni. Angol clip- Virágok a szőnyegen Irta: Csermely Gyula Utcanyomás tilos A hatalmas méretű, fényesen felvilágított templomban délutáni egytől estéli félhatig tizenkét fiatal ipart adott össze aranyhímzéses piros bársony-baldachin alatt a hitközség papja. Valóságos tömegnap volt, ha nem szentségtörés, hogy ezt a vásárcsarnoki kifejezést használom. Szinte szünet nélkül búgott az orgona, énekelt a kántor és remekelt a kórus, tele volt a levegő hangokkal, fénnyel és szálló aranyporral, színekkel, illattal és kíváncsisággal. Mikor egy-egy pénzesebb menyasszony,egy-egy ismertebb nevű vőlegény ▼agy egy-egy pazarabb toalett tűnt fel a meggyszinü baldachin négy oszlopa között, az izgalom moraja futott padsorról-padsorra a nagy istenházán végig. Mikor az első pár elvonult —egy királyi tanácsos leányát vette el egy udvari tanácsos fia — armenyasszony csokrából egy nagykövér kamélia esett le a szőnyegre, a baldachin alatt diszlett, hajolt le érte senki s igy, amikor a következő pár jött és, annak nyomában a násznép, egy bankpotentát talpa a nagytestű Virágot szinte laposra gázolta. • Nagyon laza ma a kötésük a menyasszonyi csokroknak, könnyen foszlanak-bomlanak, akár a modern házasság maga s igy majdnem minden menyasszonyi csokorból egy-egy virág, vagy bimbó a szőnyegre került. Egy nárcisz, egy gyöngyvirág, egy szegfű, egy krizantém, egy rózsa meg egy jácint és ezek kivétel nélkül a szőnyegbe tiporták, vagy az utóbb érkezett párok, vagy nyoszolyók, vőtények, papák, mamák, bácsik. Sic transit glória floris. Utolsó párnak egy szegény tanítónő jött és egy kis vidéki gazdatiszt. Szegények voltak, szerelmesek voltak, keveset fizettek vagy tán semmit sem fizettek be a hitközségi pénztárba, ezért maradtak a végére, amikor már rekedt volt a kántor, bágyadt volt a pap és majd kidőlt a kórus. Ingyenes temetés vagy ingyenes esküvő: egyik olyan, mint a másik. Szegényes mind a kettő. A menyasszony csokrából nem szalonban készült, csak ő maga kötözte — egy bolyhos szál rezeda esett le a szőnyegre, de azt nem tiporták össze, mert már nem járult ij pár az eskető pap elé. Az ép maradt, de neki is csak úgy, mint a többinek mellette, az idő előtti halál volt a sorsa. Hogy elnémult a kórus, hogy kivonult a nép és hogy üres lett a templom, a virágok a szőnyegen — mint a kislányok a szobában, mikor magukra maradnak, — beszélgetni kezdtek. Az esthomály már gomolygott az ívek, oszlopok között, ami aranypor volt eddig, most ritkás köddé szürkült és a baldachin bársonya is mintha sötétebb lett volna egy erős árnyalattal. — Tíz sebből is vérzem, — kezdte az elgázolt kamélia — de mondhatom, hogy nem bánom. Mert ami fényt én ma láttam a Sas-utcai házban és itt is a templomban, az sok mindenért kárpótol. Hol láttam én eddig igazi párisi kalapot, csalánból vert csipkét és Poiret-remeket ? Itt, nem nagyzolok, gyerekek, de húszával is láttam. — Hát még egyebet mit láttál ? — kérdezte a jácint meg a rózsa. — Még egy csekket is láttam, százötvenezer forintról. Ugye, szédültök, gyerekek? Ez a hozomány volt, úgy mondták. És ami buton meg más ékszer ma szemembe káprázott, az egy dominiummel ért föl. Hát száz szó, mint egy, én amondó vagyok, hogy csak a gazdagok körében van kellemes élet. Gazdagnak születni és nagy vagyonban élni: ez az első s a fő... a többi mind in p,ll£k'ía,,5 — Hát szerelmet láttál-e? — kérdezte bátortalan hangon az egyszerű rezeda. A szegfű meg a nárcisz hangos nevetésbe tört ki, a többi is kacagott, de még a komoly krizantém is, noha sok foga hiányzott, szinte jókedvre derült. — Szerelmet? — felelték. — Hát te miféle világról jössz, hogy a szerelmet kérdezed? A plutokrácia körében már régen nemm ismerik. Itt csak számolnak, édesem. A nagy vagyon számol a még nagyobb vagyonnal. — No, ez új dolog előttem. De nem csoda, persze mikor én vidéken születtem, egy eldugott kis faluban, egy szegény tanítónő kis virágos kertjében. — Én díszes üvegházban jöttem a világra — mondta kétkedve a nárcisz. — Onnan egy szalonba és a szalonból a menyasszony házába kerültem. Aztán autón jöttem ide és az a gépkocsi egy egész vagyonba került. — És boldog volt-e a leány, aki abban a kocsiban ült és téged a kebléhez szorított? — kérdezte halkan a rezeda. — Micsoda gyerekes kérdés ez? Mintha a házasságkötéshez boldogság kellene! A mi körünkben úgy van, hogy két jó család kell oda és bizonyos kongruens érdekek. — Minálunk is úgy volt — hallatta hangját a gyöngyvirág. — A vőlegény atyja és a menyasszony atyja, mind a kettő gyáros, eddig konkurensek voltak. Ütötték egy- Üelt0®nf©nai ir tárgyalások LONDON, július 21. Az ír kérdés megoldása iránt folytatott tárgyalások egy heti szakadatlan tanácskozás után megakadtak. Sir James Craigh, az ulsteri angolbarát ír kormány minisztere, De Valera követeléseivel szemben a ismerevebben elutasító álláspontra helyezkedett. Kijelentette, hogy a De Valera részéről javasolt népszavazásra nincsen szükség, mert Írország ulsteri törvényes parlamentje útján már nyilvánította akaratát. Ismeretes azonban, hogy az ulsteri parlamentben a sinnfeinista délirek nem vettek részt. Sir Craigh már haza is utazott Belfastba Lloyd George tovább folytatja még tárgyalásait Delomáciai körökben máris hangsúlyozzák, hogy a parlamenti deklarációnak semmi gyakorlati értéke nincsen, mert még törvényt is meg lehet változtatni, azonkívül egy későbbi nemzetgyűlésre ez a rezolució nem is bírna kötelező erővel. Az osztrák csatlakozási mozgalom megfékezését úgyis csak a Népszövetség kísérelheti meg. Ezért sokkal célszerűbb, ha a titkárság a helyszínen, Ausztria fővárosában székel, Valerával. A mai helyzet azonban azt mutatja, hogy a megegyezést épen a régi ütközőpont, az ulsteri probléma akadályozza. Az Észak- Írországban lakó protestáns ulsteriek ugyanis semmiesetre sem akarnak a katholikus sinnfeinista dél-irekkel együttműködni. Kisebb ellentét van a sinnfeinisták és az angolok, mint a sinnfeinisták és az anglikán írek között. Lloyd George valószínűleg kitűnő diplomáciai érzékéről ismert Smuths tábornokot kéri fel arra hogy Ulster fővárosába, Belfastba utazzék az ulsteri kormánnyal való egyeztető tárgyalások céljából. Valószínű, hogy Smuths missziójának eredményét De Valera Dublinben fogja bevárni. Stubián-Zichy bukaresti magyar KöVes BUKAREST, július 21. A magyar kormány rövid idővel a trianoni békeszerződésnek Magyarországi valamint Románia részéről bekövetkezett ratifikálása után, külügyi képviseletet állított fel Bukarestben, amelynek vezetője Hóry András követségi tanácsos volt. A magyar kormány most nevezte ki Magyarország végleges bukaresti követét, báró Rubido-Zichy Iván személyében. Rubido-Zichy 19-én délben érkezett meg Bukarestbe, ahol a magyar királyi külképviselet egész személyzete fogadta Hóry András tanácsossal az élén. 2 CiuJ-Kol®®9váT, 1931. julius 23 Szaporodnak a falusi szövetkezetek A Hangya konkurrensei — Sok a cégbejegyzés (Saját tud.) A kormány nemrég rendeletben kötelezte az összes kereskedelmi és iparkamarákat, hogy kebelükben információs irodát létesítsenek, amely az általuk nyilvántartott összes cégek hitelviszonyairól pontos és megbízható tájékozást nyújt. Eddig ugyanis a kamarái csak a cégbejegyzésekről vezettek kimutatást. Munkatársunk érdeklődött a kolozsvári kereskedelmi és iparkamaránál az iránt, hogy mennyi céget jegyeznek be mostanában. Felvilágosításul az alábbi információka kaptak. A kolozsvári kamara hét megye (Alsó-Fehér, Beszterce Naszód, Kisküküllő, Kolozs, Szilágy, Szolnok- Doboka és Torda-Aranyos) területére bír illetékességgel. E területek törvényszékeitől az utóbbi évek során nagyon sok cégbejegyzési bejelentés érkezik a kamarához. A tendencia egyre nagyobb emelkedést mutat. A múlt évi bejelentésekhez képest ez évben körülbelül 20—25 százalékos emelkedés észlelhető. A cégbejegyzések között különösen nagy százalmal szerepelnek a falusi hitel- és fogyasztási szövetkezetek, s ezek a Hangya- szövetkezeteket akarják kiszorítani. A Hangya-szövetkezetek nagyenyedi központjai önálló vállalattá alakult s az azója tartozó szövetkezetek továbbra is folytatják működésüket, de korlátozott területeken. Az új falusi hitel és fogyasztási szövetkezetek szszerepüket akarják átvenni. Szervezésüket a bukaresti szövetkezeti központ intézi, amely állandóan szaporítani igyekszik számukat. És látja : őket aztán árukkal és hitellel is. A szövetkezetek mellett a cégbejegyzések sorában elég nagy számú ipari cégbejegyzés is történik jórészt nagyobb alaptőkével. A kereskedelmi bejegyzések száma azonban igen csekély. Pestaszfülött rend Van | BUDAPEST, július 21. (Saj. tud.) Pestvármegye tegnap tartotta közgyűlését a vármegye főispánjának, Preszli Győzőnek elnöklete alatt. Agorasztó alispán a közgyűlés elején felszólalt és foglalkozott a nemzetgyűlésen az utóbbi időben elhangzott interpellációkkal. Az alispán a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy Pestvármegye területén olyan közigazgatási állapotok lennének, mint amilyenek hasonló interpellációkra anyagot szolgáltatnak. Az alispán szerint Pestvármegye területén rend van, fehér bolsevizmusról vagy fehér terrorról szó sem eshetik. A vármegyei közbiztonsági állapot ellen sem lehet senkinek kifogása Az alispán szerint az interpelláldók azokra az időkre vonatkozhatnak, amikor a megszálló román hadsereg elhagyta a megye területét.