Ellenzék, 1921. november (42. évfolyam, 241-264. szám)

1921-11-25 / 261. szám

cini­(Kolozsvár) 2dl. ss. Péntek, 1921, november 251 xxni­iR évfolyam­­ ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Cenwr&J­. A. Mór Előfizetési éra: Egyes szám ára i L. — Bucurestiben 1’50 Szerkesztőség-kiadóhivatal:­ Egy béri- ,­­ 25Lei Németországban 3 M. — Ausztriában 15K. ALAPÍTOTTA: StátUS­O a j q + a | Hirdetések fI^vÍÍV®. jei Lei Csehszlovákiában 1 Ck. Jugoszláviában—•50d. BARTHA MIKLÓS _, I díjszabás szerbit. j'Egétz ívre. . uoLei Magyarországon 3 korona. j ■ szert-^eJ*^-KteLő hivatal m ] fi Waspgtoni Ijiinjíing Olyan sora van ma a v'­­gnak, hogy semmi se lepheti típi­ások csalódásban különben ,is elfásult, lemondásra szoktatott embereket. A politikában legkevésbbé, főleg akkor, ha holmi világmentő esz­­ittékről van szó. Hányszor ígérték már a háborúban és békében egy­aránt megkínzott emberiség szá­mára a megváltást. Hányszor han­goztatták, hogy most már igazát,­­ komoly szándékuk van a s valódi békét, a munka és haladás béké­jét megteremteni a papirosbékék helyett. És hányszor vált semmivé a nagyhangú ígéret. Valóban nem lehet meglepő, ha ma már senki sem hisz a zsonglőrködésr­ek, amely az igazi békeakarás szem­fényvesztő leple alatt csak az új háborúkra készülés titkos fogásait rejti el. Akiben még halvány szikrája élt a reménységnek, hogy végre szakítani tudnak az imperializmus őrületével, annak is végképen ki kellett ábrándulnia, ha látja, mi tört­éik most Washingtonban. Az­zal a kimondott céllal csődültek össze a világ hatalmasai, hogy a versengők kiegyezve a távol ke­let nagy problémái felett, kimond­ják a tengeri leszerelést, mint be­vezetője az általános leszerelés­nek. És mi történt? Nem­, hogy kiegyeznének, nemhogy a tengeri leszerelés útját készítenék elő, ha­nem tudtára adják a világnak, s hogy belátható időn belül ne is számítson egyáltalán a fegyverke­zések korlátozására. Ekkora képmutatást még igazán nem jegyzett fel a világtörténelem. Briand kijelenti, hogy Francia­­ország kész a világbéke biztosí­tását szolgálni. Sajnos azonban mégsem teheti ezt meg, mert a németek nem engedik. Francia­­országnak tekintélyes hadsereggel és hadianyaggal kell magát bizto­sítania, mert ég az ország köz­vetlen közelében. Az embernek önkéntelenül a farkas és a bárány meséje jut az eszébe. A németek mozdulni se tudnak, gúzsba van­nak kötve, de azért Franciaország nem tud megnyugodni. És ez elég, hogy továbbra is fenntartsa a militarimust, persze csak saját biztonságinak érve alatt.­­ Da ismerve a farizeuskodásban való nagy megegyezésüket, külö­nös lenne, ha Briand e téren egyedül állana. Nem is áll. Ang­lia se fogadja el a leszerelési ja­vaslatot és Olaszország garanciá­kat kíván, hogy hajlandó legyen szárazföldi haderejét csökkenteni. Beszéljünk-e Amerikáról és Ja­pánról, amelyek szintén csak ak­kor gondolnak leszerelésre, ha előbb keleti érdekeikre nézve megegyeztek, megegyezni pedig nem fognak, tehát nem is szerel­nek le. Így néz ki a leszerelés, így csinálták a nagyok és hatal­masak a világbékét. Aztán még csodálkoznak," hogy a kisebbek nem hederíten­ek rájuk és ugyania azt csinálják kicsiben, nyíltan, amit ők nagyban nagy képmutatások közt véghez visznek. Az emberiség mégse veszítse el egészen hitét egy jobb jövőben. Minden akkor bukott meg épen, amikor túlzásba vitték. Egészen bizonyos, hogy a militarizmus is meg fog bukni. Csak az a szo­morú, hogy még sok véres áldo­zata, kegyetlen megkín­sása után a máris agyonkínzott emberiségnek. .35 A. -fit. & Bécs régieket lát Teljesen felosztják Ausztriát ? Bécs semleges város Bécs, d­o­l. 24. (Saját tud.) A Neues Wiener Journal jelent Pa­risból . Elterjedt hírek szerint a legközelebbi jövőben az érdekelt hatalmak meg­bízottai tárgyalást kezde­nek Ausztria teljes felosz­tásáról. A feldarabolást oly módon észtvö­­zölnék, hogy Bécset és környékét semlegesnek nyilvánílnák és a du­nai forgalomban közös kikötő és átrakodó hely céljára használnák fel. Cseh­országnak jutna Ausztria északi része a Dunáig, Jugoszlá­via széles korridort kapna szintén a Dunáig, Olaszország megkapja Tirolt, Salzburgot és Stájerország keleti részét. A francia kormány rokonszenvesnek találja a tervet, mindamellett még csak a bevezető elvi megbeszélésig jutottak. Bécsi illetékes helyen a követ­kezőket mondották a tervről: A feloszlatás tervének a mai viszo­nyok között semmi jelentősége sincs. A kisantantnak sokkal in­­kább érdeke az önálló Ausztria fennállása, mint valaha. A nagy­antant irányító tényezőit is mész­­szíve eltérítené céljuktól a terv megvalósítása. Sínes szláv egyesült a Hateogsaf­ak?*r f@y@rate?81 A Pánszláv Unió terve — A cseh-lengyel szövetség fejleményei — Végső harc a szovjet ellen — Új köz­társasági birodalom a cári birodalom helyén ’ HVá ellenzék pr­ágai tudósítójától.­­Prága, november 24. Az olaszok jóvoltából még idejekorán kettészakított cseh-ju­goszláv korridor Prágában immár „másodrendű" kér­dés lett. Ez a közömbös visszavonulás azonban csak látszólagos, mert a korridor elvesztése, — amelyhez már a legmesszebbmenő előkészü­­leteket is megtették — igen fáj­dalmastul érintette a cseheket. Pozsonyban már régen elő volt készítve a Pozsony-ligetfalu— Köpcsény—Pándorf—Sopron— Rohonc — Pinkaóvár — Gyana­­falva—Muraszombat—Zágrábi tranzverzális vasútvonal hiányzó szerelvényeihez szükséges sin­­anyag.­­ Ez a sinat­yag t. i. Homorma— mezőlaborci kettősvágányú vasúti vonalnak a csehek által felszedett második sínpárjából való. Benes most megtette a korridor meghiúsulásának ellensúlyozására szánt sakkouzást, megkötötte a cseh­-lengyel egyezményt. Ez az első pozitív, elhatá­rozó lépés a nagy szláv blokk m­egvalósítás­thoz, a­mely végeredményében a pánszláv föderatív köztár­saság életrekeltését cé­lozza. Ebbe a nagy szláv blokkba való belépéshez készíti most elő Benes ez ukránokat, akiknél mindenáron népszerűségre akar szert tenni, egy­részt azzal, hogy az úgynevezett Ruszinszkóban lakó magyarbarát ruthéneket el akarja oroszosítani, akik között nagy paroszláv propa­gandát fejt ki, másrészt a menekülő ukrán ellenforradalmárt erről való atyai gondoskodással, a Vitcet tábo­rokba gyűjtve, ukrán légionárius ezredeket alakít, hogy velük kora tavaszszal megkezdhesse Ukrajna felszabadítását a vörös uralomtól. Már kész a titkos föderációs egyez­mény a vezető ukrán ellenforradal­­márokkal, mely szerint a felszaba­dult ukrán köztársaság csatlakozni fog a csehekhez. Az egyezmény pikáns része az, hogy abban Benes az u. n. Lapunk már t­ail 8 oldal. Ruszk Ukrajnát a lengyel imperium alatt levő Kelet­­galiciával együtt az ukrán köztársaságnak fogja aján­dékozni, a lengyeleket pedig a nagyiterje­­désű Pripjet-vidékkel akarja kárpó­tolni. Hogy Benes már a befejező leg­fontosabb lépést mennyire előkészí­tené, bizonyítéka ennek a lengye­lek részére — Benes által — kiesz­közölt kölcsön, amely a cseh­­lengyel szerződés ellenértékeként szerepel. És a kölcsön tulajdonképen csak előlege annak a négy had­kölc­­sönnek, amely a jövő nyár elején megindítandó Szovjetoroszország el­emi közös háború költségeinek fe­dezésére fog szolgálni. A cél a vég­leg legyengült orosz szovjetnek Európa területéről leendő kiűzése. Amint a közösen megindítandó had­műveletek megkezdődnek, csatlakoz­nak hozzájuk a Lett- és az Észt­­Köztársaság, amely egyesített és a franciák által kiadósan támogatott haderőnek a szovjet­ csapatok nem l­esznek képesek ellenállni, annyival is inkább, miután a már most meg­indítandó anti-bolsevista propaganda Szovjetoroszországban megfelelő eredményeket fog elérni. Benes terve szerint sm­int az egye­sített szövetséges csapatok Mosz­kvába bevonulnak, megtörténik a felszabadított önálló orosz köztár­­saság kikiáltása. Ezzel a ténnyel, egyszers mindenkorra befellegzett a cári uralom híveinek s ezzel elejót veszik a cárizmusnak Oroszország­ban leendő rekonstruálását . Ezzel a nagy szláv Egye­sült Államok a cári biro­dalom örökébe lépnek és hivatva lesznek átvállalni a régi cári rezsim horribilis francia tartozá­sait, hogy ezzel megmentsék a nagy francia nemzetet a végromlástól. f­ t­tcal harcolt Belfastest­ London, november 24 Belfastban a zavargások alkalmával a sinn­­jeinek több bombát vetettek. Ezek egyike egy zsúfolt villamoskocsira esett. Három utas meghalt, 16 megsebesült. Az utcai harcokban h­az ember életét vesztette. Imim Portoroschin Porto-Rose, november 24. A ro­­mánok hevesen ellenezték­­ azt a nagyszabású tervet, hogy állítsák vissza a régi raonarchia vasúti hálózatát. E szerint a terv megva­lósításáról egyelőre le kell mondani. Sziptign Srziíj afrolfilja! Paris, nov. 24. Károlyt és Zitát a madeirai lakosság érdeklődő ud­vari­assággal fogadta. A száműzöt­­teket szigorúan őrzik. (RTL)

Next