Ellenzék, 1921. december (42. évfolyam, 265-289. szám)
1921-12-04 / 268. szám
Cluj-Kolozsvár, 1921. december 4. 2 viszont minden eszközt föl« hisznuiltak a tömés, folytonos !?.. hatására. Ejtették a harmadik internacionálét, halált kiáltottak a polgári társadalomra és arra tüzeljék a tömeget, hogy a bolsevimust azonnal kiáltsa ki és a halalmat vegye a kezébe. • A tüntetések okozta kár millérdoírra rúg. A Prisztolé egyedül száz millió. Napközben Bécs nyugodt, a város kihalt utcáin randon is katonai őrjáratok. A városban a kommunisták kivételével fölvették a mnkét. A délelőtti minsszterisnáson a kormány sajnálkozásának idott kfejezést a fölött, hogy a külföldi missziók épületeit és tagjait is bántalmazták. , Nyugatmagyarországból Bécsbe rendelték a katonaságot. A tőzsde zárva, kávéházak, mutatók zárva, az éttermeket csak a belvárostól távolabbi pontokon nyitották meg. Mikor a rendőrök felszólították a tüntetőket, hogy hagyják abba a pusztítást, a tüntetők odakiáltottak nekik: Ne csittítsatok,ti éppen úgy éheztek, mint mi. A nemzetgyűlés mai ülésén a szociáldemokraták sürgős interpellációt terjesztettek elő ismeretes követeléseikről. Az, hogy az éhező bécsi nép elkeseredése ennyire fajult, kétségtelenül az antant bűne, amely Ausztriát minden életerejétől megfosztotta, s most egy kegyesen sformizsna-kölcsönöset nyújt neki. A Világtörténelem legnagyobb hipokrifese az, amit az antant Ausztriával . A bécsi lapok leszögezik, hogy a tüntetést kommunisták tervezték. i!a rombolás rendszeresen volt előkészítve. Nemcsak az emigrált magyar, hanem a Berlinből erre acélra ideérkezett kommunisták is részt vettek a rombolás megszervezésében és végrehajtásában egyaránt. A Schwartzenberg-téren a kommunista szónok a legtipikusabb berlini kiejtésével hívta fel a sokaságot a szállodák megtámadására. 28 rendőr és 26 polgári személy megsebesült. 174 üzletet rongáltak meg, legnagyobbrészt a belvárosban. Kolozsvári riport 1821-ből f Az Erdélyi 'Magyarok ditső példáját adták a pallérázódásnak." — Azj adatok a Nemzeti Színház építéséről és megnyitásáról. — „A pénz viszont háromszor is elfogyott, miután sokba kerültek a belső ÉkességekértA kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásának századik évfordulója rég lezajlott, az események manapság lavinaszerűen jönnek , maguk alá temették. Az erdélyi színművészet történetéből mégis igen becses és kedves adatokat trtalmaz az a színházi riport, amely száz évvel ezelőtt, a Bécsben megjelenő „Magyar Kurir“-ban jelent meg a kolozsvári Nézőszín viszontagságos építéséről, az erdélyi magyarság kulturális áldozatkészségéről. Kedves a riport vége, amelyben a tudósító a megnyitó-előadást említi s a kritikája abból áll, hogy ezen előadással úgy tapasztaltatott, hogy elfér ezen Theatrumban szorosan’ 2500 Ember. Úgy pedig, hogy minden ülhessen, 1600. 'K száz év előtti riportot való, szintileg a megnyitás havában, márciusban’ küldhették fel Bécsbe, ahova azonban, csak az év végére, decemberre érkezett meg. A Magyar Kurír a decemberi utolsó számában közli: A Kolozsvári Nemzeti Játékszín építésének történetei s annak mostani állapotja. Az Erdélyi Magyarok, kik közzé kell érteni, ugyanazon nyelvet beszélő atyafias székelyeket is, viszont egy ditső példáját adták, valamint a pallérozódásnak Hazánk kebelében lett nyomos előhaladása úgy az iránti forró érzések és arra való törekvések nagyságának azon Nézőszín vagy Theatrom elkészitése által, mely Kolozsvárt még 1804-ik esztendőben az irt Erdélyi két Magyar Nemzet által építtetni kezdvén, e folyó 1821-dik esztendőben tökéletességre vitetett. Az Épület nagysága, pompássága, és belső szépsége, mely akkora és ollyan, hogy Birodalmunk akármelyik Városában, Bétset is ki nem véve, méltán helyet foglalhatna, eléggé kijelenti mind azt, hogy az Erdélyi Magyarok értették melly sokat tehessen a jól alkotott Nézőszin valamely Nemzetben a miveltség gyarapítására, mint azt, mi legyen, a Magyarokhoz méltó. A Magyar Játszó Társaság Pesten 1790-ben születvén, az Erdélyiek tiingyárt ditséretes pártfogással kezdettek az elánt viseltetni. Ennek némely tagjai már 1792-ben Erdélybe jöttek, s itt őket több Ilo nyak magok mellé vévén, Kolozsvárt kezdettek Játékokat adni és soha azolta, noha különböző történeteik voltak, a Társaság egészen el isem enyészett, sőt az anya Magyar Hazában is, az Erdélyi gyökérről több helyeken újra kisarjadzott. Ezen fennállását köszönhette azon nagylelkű pártfogoltatásnak, mellyel az eránt mind több Privatusok, mind maga a Főigazgató és Törvényhozó Hatalom is viseltetett. Már az 1794. és 1795-dik Esztendőkben tartott Országgyűlés felvette ügyit, és annak jó karba állítása végett planum adatván be, melyben a volt, hogy egy Nézőszin építésére 20.000, egyéb ahoz tartozandókra, és a Játszók fizetése pótlására, ha néha talán szükséges lenne, 10.000forintok adakozás utján gyüjtessenek öszve, és néhány személyekből álló Biztosság mindezek ügyelésire neveztessék ki, e plánumot átaljában elfogadta és Biztosokul kinevezte Méltóságos Fritsi Fekete Ferenc urat, a Planum készítőjét. M. Gróf Teleki Lajos, Főkézmárnyszéki Tanátsos, Gróf Bethlen Farkas és Báró Veselényi Miklós Urakat, kik azután más többeket is vévén maguk mellé segedelmező kül pénzt is, a hasonló buzgóságu. Hazafiaktól jelesen gyűjtöttek s a Játszó Társaságot, amely az alatt Játék előadásait bérben fogadott házakban, hol egy, hol más hely folytatta, hatalmasan védelmezték. Itt különös említést érdemel M. Báró Veselényi Miklós Ur, kinek nagylelkű védelme nélkül a Társaság, hihetőleg több ízben eloszlott volna. Igen fontos lépés vala és a fenforgó Nézőszint építtetésére is bevezetésül szolgált az, hogy egy Telket is vásároltak a Református Ns. Collégiumtól 50000 forintokban, ajándékozva arra Méltóságos gróf Teleki Lajos Ur 1000, M. Gróf Teleki Ferencz Ur 1000, M. Báró Veselényi Miklós Ur 1000, M. Báró Torotzkai József Ur 1000, és M. Báró Bánfi József Ur 1000 R forintokat, így mintegy 16,000 Forintokra gyűlt mások adakozásával a Nézőszin építéséhez hozzáfogattak, s annak fundamentumát csakhamar, kirakatták. Hanem azzal a pénz is elfogyott, a Biztosság több Tagjai majd elhaltak. Birodalmunk véres háborúja elkövetkeztek, és az építés félbe maradt az 1811-ben tartott Országgyűlésig, midőn a Karok és Rendek e tárgyat viszont felvették, s azt határozták, hogy minden adózás terhe alatt nem levő Nemes egy paraszt’ telke után 50 Kfrt. fizessen a félben’ levő Nemzeti Nézőszín megépítésére. Ebből mintegy 100,000 R forintnak kellett volna begyűlni, de a csakhamar történt devalváczió által lett belőle 20,000. A kihalt Biztosok helyibe más tizenkét Hazafi Tagot neveztettek ki, kik közül Kolozsvármegyei Fő Ispán M. Báró Kemény Ignátz Ur Elölülőnek és ugyan azon Vármegyei Fő Biró Nagy Lázár Ur építtető Biztosnak olyalán.- Magyarország man fog hédlitérpéklést sfentni — Bettutatkozik az uj Bethlen-kormány — Budapest. de:. 3.Saját tud.) A nemzetgyűlés ülését keddre hívták össze. Ezen sz ülés Art mutatkozik be sz uj kormány. Az egységes pártot mint k körülmények között meg fonja volakitani, ha az uj kormánynak a házban nem is lesz többsége. Horthy Wass kultuszminisztert, Kenézt, Kiebelsberget, majd Rádsyt fogadta. Vass miniszter kijelentette, hogy a kibontakozás a legjobb tóederben halad, a helyzet nem reménytelen. A kormánykíslstás ma készen lesz. Délután Mentze Károly volt kihallgatáson a korrmányzónál. Hentz ezután nagyatádi Slabóval tárgyalt, Magyarországnak nem kell fizetni Budapest dec. 3. A megszállási károkat megállapító bizottság Magyarország kárát 100 millióban állapította meg, ezzel szemben a Magyarország által jóvátétel címén fizetendő összeg 10 millió s igy valószínű, hogy Magyarországnak nem kell semmit sem fizetnie (Bü.) A letartóztatott politikusok Budapest., dec. 3. (Saját tud.) A mentelmi bizottság jelentését a letartóztatott képviselők ügyében szétosztották. Megerősítést nyert, hogy a király Rakovszkyt miniszterelnökké nevezte ki, Sigrayt pedig Nyugatmagyarország kormányzójává. Berniczky a budapesti helyőrség megszervezésén dolgozott, Andrássy pedig mint külügyminiszter az egész csínyben részt vett. Hedügyminiszternek Schnetzer volt kiszemelve. Az ügyészség lázadás bűntettéért kívánja felelősségre vonni a négy politikust. A jelentés szerint a képviselők letartóztatásának olyankor is helye van, amikor az állam belső biztonsága és jogrendje feltétlenül megköveteli és azt javasolja, hogy a kormánynak a letartóztatásokért adják meg a felmentést. Dilemmában a kereszténypárt Budapest dec. 3. (Sajáttud.) A kisgazdapárt állítólag a letartóztatott képviselők szentelmi ügyének tárgyalása alkalmával ki fog vonulni az ülésteremből. Ezzel a kereszténypártot súlyos dilemma elé állítja. A kereszténypárt most vagy Bethlent, vagy Andrássyt lesz kénytelen leszavazni. Erdély adóterhe sokkal súlyosabb, mint a régi királyságé (Saját tud..) A vagyont és jövedelmet becslő bizottságok munkája ellen nagyon sok a panasz. Hogy a bizottságok becsléseivel az érdekeltek mennyire nincsenek megelégedve, mutatja az a temérdek felebbezés, amit a becslések, illetve a megállapított jövedelem és vagyonadók ellen felszólamlási bizottságoknál benyújtottak. Rá kívánunk azonban mutatni arra, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban Erdélyt egyáltalán ismét súlyos sérelem érte, amely csak megerősíti bennünk azt a szomorú benyomást, hogy a kormány Erdélyt gyarmatként kívánja kezelni. Kezünkbe került az a végrehajtási utasítás, amit a pénzügyminisztérium a régi királyságbeli adóbecslő bizottságok elé zsinórmértékül állított. Ha ennek az intézkedéseit az erdélyi végrehajtási utasítással összehasonlítjuk, rögtön kitűnik, hogy Erdélyt az adózás sokkal jobban sújtja, mint a régi királyságot. A végrehajtási utasítások összahasonlításánál ugyanis kiderül, hogy míg a régi királyságbeli s átlag jobb földek egy hektárja után legfeljebb 200 lej jövedelem után vethető ki adó, addig ugyanezt Erdélyben egy katasztrális hold után vetik ki. Márpedig egy hektár 175 katasztrális hold, tehát utóbbinak csaknem kétszerese. Ha hozzávesszük, hogy a beváltás alkalmával a lejt 1:2 arányban váltották be, Erdély adója természetesen kétszeresen nagyobb a régi királyságénál. Nemcsak az erdélyi falut, de a házzal bíró városiakat is sokkal érzékenyebben sújtja az adó, mint az ókirályságbelieket. Az Erdélyre szóló utasítás szerint az 1910 évi házbérjövedelem hatvanszorosához hozzá kell adni a jelenlegi, bizottság által megállapított jövedelem húszszorosát, míg a régi királyságban az 1914 évi jövedelem húszszorosa a jelenlegi érték. Itt is számításba kell venni, hogy a lejt 1:2 arányban váltották be s akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy itt is az adóztatásnak körülbelül tízszer súlyosabb, a mérvével állunk szemben. apV Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bizottságok Nagyváradon, Aradon, a Székelyföldön, sőt egyes bizottságok itt Kolozsváron is még a megengedettnél is magasabb adókat vetettek ki. " ‘ ELLENZÉK! Puskás Béla és Körösi Dudás teljes zenekaraikkal esténként felváltva hangversenyeznek a Központi Szálloda éttermeiben. Úri társaságok legelőzéstebb találkozóhelye.