Ellenzék, 1922. június (43. évfolyam, 121-143. szám)

1922-06-23 / 138. szám

Cluj-Kolozsvár, 1922. jún­is 23 . I 2 130 milliós kalcsont ajánlanak Kolozsvár városnak S/H?e használják fel a kölcsönt?­­ Az Ellenzék tudósítójától — Kolozsvár pénzügyi helyzete nem valami rózsás. Háztartásának mérlegét alig tudja egyensúlyban tartani s csak úgy tudja a bevétel és kiadás közötti különbözetet behozni, ha magas pót­­adóval terheli meg polgárait. Ilyen körülmények között kapóra jött egy nagy francia pénzintézet ajánlata, amely jóféle külföldi valutát, egy millió francia frank kölcsönt ajánlott fel a városnak. A tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy a nagyszabású pénzügyi tranzakció lebonyolítása fel­tétlenül biztosra vehető. Megkérdeztük dr. Pop polgármes­tert, hogy a kölcsönt milyen feltételek mellett folyósítaná a francia pénzinté­zet és a kölcsönt milyen célokra hasz­nálnák fel. — Az ajánlat — mondotta dr. Pop polgármester — igen előnyösnek mu­tatkozik. A pénzintézet 30 évi törlesz­tésre 10 millió frankot adna kölcsön, ami a mai kurzus szerint körülbelül 130 millió lejt tenne ki. A lej kurzusa a harminc év alatt minden bizonnyal ja­vulni fog s igy a kölcsön visszafize­tése könnyű lenne. LejAmi a kölcsön felhasználását il­leti, az összeg legnagyobb részét be­ruházásokra használnék fel. Elsősor­ban felépítenék a városházát, mert ez mindenekfelett a legfontosabb, a tervbe vett Vigadót, továbbá két árucsarno­kot. Egyiket a Tornaviroda udvarára, másikat pedig valahol a vasúti állomás környékén. — A városnak — folytatta a pol­gármester — múlhatatlanul szüksége van egy nagyobb kölcsönre. Pénzügyi helyzetét csak így tudja rendezni,­ minthogy az állam pénzügyi támoga­tására keveset számíthatunk. „Magyarország és a német nép egymásra van utalva!“ Hampel nagynémet képviselő Ma­gyarország és Ausztria viszonyáról, valamint a német nacionalisták küilpolitikájáról — Az Ellenzék bécsi tudósítójától — Savanyúkút, június 22. A Magyarországtól Ausztriához átcsa­tolt városok és községek nyolc kép­viselőt küldtek az osztrák nemzetgyű­lésbe. A nyolc képviselő pártállása hűen kifejezi a lakosság világnézetét és politikai meggyőződését, habár a hor­­vátok nyugatmagyarországi vezére az ismert jugoszláv tiltakozás miatt hiány­zik a képviselők névsorából. Stipetics őrnagy azonban a megválasztott keresz­tényszocialistákat kérte fel arra, hogy helyette a nemzetgyűlésben a burgen­landi horvát lakosság érdekeit képvi­selje. Erre vonatkozólag a keresztény­­szocialista párt és Stipetics horvát katolikus pártja írásbeli paktumot is kötöttek. Savanyukúton ma alkalmam volt meggyőződni arról, hogy a bur­genlandi lakosság — ha az elszaka­dásban nem is törődött vele — mégis boldog, hogy nem Csehszlovákiához vagy Jugoszláviához, hanem Ausztriá­hoz kerül, ahol a nemzeti kisebbségek szabadsága mégis csak sokkal nagyobb, mint az említett két másik utódállam­ban, amelyek ezen a területen a szláv korridort akarták megvalósítani. A választások lezajlása után a nagy­német néppárt népgyűlést tartott Kis­martonban és itt, Savanyukúton. A pártvezetőség nevében Hampel dr. nagynémet képviselő szólalt fel és fel­szólalásában körvonalazta a nagyné­metek külpolitikáját és Magyarország­gal szemben való állásfoglalásokat. Hampel­­képviselő felszólalását érde­mes ismertetni, mivel ez az első eset, hogy a nagynémet néppárt egyik ve­zető tagja és hivatalos szónoka nyíltan a magyar szövetség mellett szólalt fel. Hampel képviselő élénk tetszést aratott beszédében a következőket mondotta: — Magyarország politikai és gazda­sági helyzete egybe van kapcsolva a német néppel. Ha Ausztria és Magyar­­ország között minden félreértés érr­e­­lik, akkor már nincsen semmi, , két országot egymástól elválaszt és a legőszintébb gazdasági, sőt a­ jövő­ben politikai közeledést is meg lehet valósítani.­­ A két állam normális gazdasági életét csak a saintgermaini és trianoni békeszerződések revíziója után lehet helyreállítani. Magyarország minden oldalról ellenségektől van körülvéve és így csak egy erős és egységes német nemzet nyújthat biztosítékot, hogy Magyarországgal szemben is érvénye­sülni fog a népek önrendelkezésének elve és Magyarország a népek között régi jelentőségét visszanyeri. Ezt a célt kell követnie mindkét állam politikájá­­­­nak, mert csak így lehet a két nép­­ jövőjét minél jobban megalapozni. Tárgyaljál­­sz új alkotmány tervezetét A Banca Agrara az erdélyi agrárreform módosítása ellen — Meg akarja hiúsítani az elfogadott javaslat szentesítését — Az Ellenzék tudósítójától — felelően tíz albizottságot választottak, melyek közül az állampolgárság, is­kolaügy, az állam hatalmi viszonyát tárgyaló bizottságba magyar részről Kiss Géza dr. a decentralizációs,­­ Bukarest, június 22. A képviselők nagy része már elhagyta Bukarestet. Ellenben ma érkezett meg Bukarestbe a besszarábiai képviselők csoportja, kik csak lapokból értesültek a parlament üléséről és mire a rossz közlekedési viszonyok mellett megér­keztek, már az ülésszak véget is ért. A Lux munkatársa beszélgetést foly­tatott egyik vezető beszarábiai képvi­selővel, aki kijelentette, hogy Beszará­­bia lázas érdeklődéssel várja a külpo­litikai fejleményeket és az orosz-román kérdés békés rendezését kívánja, mert bármilyen bonyodalom a határmenti Beszarábiát sújtaná. Ma délelőtt a szenátusban az alkotmánytervezet előkészí­tésével megbízott kamarai és szenátusi bizott­ság együttes ülést tartott Bratianu Jo­­nes elnökletével. A bizottság állandó elnökévé Pherikidet, vezér-referensévé pedig Disescut választották meg. A reform előkészítésére egy 15 lagú szfej­kebb bizottságot küldöttek ki, melyben a kisebbségek részéről Roth Hans Ottó dr. van benn. A régi alkotmány tíz fejezetének meg pénzügyi és budget bizottságba pedig Brnány Györgyöt választották be. Az erdélyi agrárreform módo­sítása nagy izgalmat váltott ki az erdélyi kö­rökben. Az erdélyi konzisztórium til­takozott a módosítás ellen, amely az egyház érdekeit is sérti, mivel az er­délyi egyházak vagyona a Banca Ag­­rara-nál van letétben. Ma reggel Bukarestbe érkezett a Banca Agrara küldöttsége, amely audienciát kért a királytól. A bank vezetősége meg akarja hiúsítani a tegnap megszava­zott javaslat szentesítését s ha ez nem sikerülne, úgy az ügyet a legfőbb semmitőszék elé terjesztik. Június 25—30. között lesz Bécsben az interparlementáris konferencia, a­melyre a román parlamentet is meg­hívták. Románia egy húsz tagú parla­menti bizottsággal vesz részt a kon­ferencián. Az új magyar belügyminiszter a kormány feladatairól Meg kell szünni a szélsőségek politikájának. A közigazgatási reformot az új idők szellemében kell megalkotni. Az ellenzék nem hajlandó az indemnitást vita nélkül átengedni. Jugoszlávia állítólag határzárt rendelt el Magyarországgal szemben Rakovszky Iván, az új belügymi­niszter belügyi a kormányzat jövő fel­adatairól a következőkben nyilatkozott a sajtó képviselőinek: — Az országban elsősorban a ren­det és a nyugalmat kell minden irány­ban és minden körülmények között helyreállítani. Ezt tekintem első fel­adatomnak. Azt hiszem, éppen eleget szenvedtünk már a forradalmakban és azok következményei miatt. Arra kell tehát törekednünk, hogy minden olyan tendencia, amely — az előjelből ítélve — újabb forradalom, vagy nagyobb megrázkódtatás elé viszi a nemzetet, a legcéltudatosabb munkával még csírá­jában megakadályoztassék. Minden ilyen forradalmi tendencia ellenszere — bárhonnan jöjjön is — az, hogy abszolút fegyelem uralkodjék. — Ez lenne a belügyi kormányzat első feladata. A másik feladat volna a közigazgatási reform megalkotása. Ter­mészetes, hogy ennek a demokratikus fejlődés irányvonalai szerint kell meg­történnie, anélkül azonban, hogy ősi vármegyéink nemes tradícióit és meg­szentelt hagyományait kegyeletsértő és romboló kezekkel megbolygassuk.­­ A közigazgatási reform alatt ná­lunk csak a vármegyei reformot szok­ták érteni, azonban a változott viszo­nyoknak­­megfelelően több más köz­­igazgatási reformra is szükség van. Így a többi között a trianoni béke­­szerződés következtében beállott sze­rencsétlen helyzettel kapcsolatban be fogom terjeszteni a vármegyék kikere­séséről szóló törvényjavaslatot. Ezen­— Az Ellenzék távirata — kívül meg kell alkotni az új községi törvényt is, meg kell reformálni a köz­­igazgatást és még nagyon­ sok olyan új apróbb törvényjavaslatot kell tető alá hoznunk, a­melyek régi hagyomá­nyaink figyelembevételével közigazga­tási és megyei életünket új alapokra fektetik. — A vármegyei reform tekintetében az önkormányzat kiterjesztésének va­gyok a híve, de tagadom azt, hogy a tisztviselők megválasztása ennek in­tegráns alkotórésze lenne. — Azt hiszem, hogy ezek a javas­latok már csak őszkor kerülhetnek a parlament elé. A választójog kérdése most egyáltalán nem aktuális, arról nem is lesz szó. A nemzetgyűlés a nyári szünet előtt letárgyalja az in­­demnitást és a felsőházi reformot és így az én javaslataim, mint említettem, valószínűen őszre maradnak. — összegezvén az elmondottakat, annyit jelenthetek még ki, hogy mint eddig, úgy most is, minden szélsősé­gektől mentes kormányzati politika hívének vallom magamat. Az ország­nak most rendre, békére és alkotó munkára van szüksége, hogy mai sú­lyos helyzetéből kivezettessék. Kállay Tibor pénzügyminiszter ma estére a pártok képviselőit értekezletre hívta össze, hogy az indemnitási javaslatnak a nemzetgyűlésben leendő áten­gedése ügyében megállapod­janak. Az ellenzéki vezérek felfogása szerint a kormánynak az a terve, hogy az ellenzék az indemnitási javaslatod vita ELLENZÉK nélkül engedje át, nem vihető keresztül. Egyes jugoszláv lapok jelentése sze­rint a jugoszláv kormány Magyar­országgal szemben határzárla­­tot rendelt el. Állítólag hivatalosan megállapították, hogy a magyar kormány és magyar hatóságok tudtával a jugoszláv határt agitációs célzattal sok gyanús ember lépte át. Jól értesült helyen ezekkel a hírekkel szemben kijelentették, hogy a jugoszláv határzárlatról mit sem tudnak. Egyébként fölösleges is lett volna azt kimondani, mert köztudo­mású, hogy jugoszláv területre olyan ritkán engednek be magyar alattvaló­kat, hogy Jugoszláviával szemben tu­lajdonképpen állandó határzárlat áll fenn. Hogy ennek ellenére mégis akad­nak gyanús emberek az átsurranók között, annak csakis a jugoszláv kon­­zulátus az oka, amennyiben nem gya­korolja a szükséges ellenőrzést a ví­zum kiadásánál, így tehát csakis a jugoszláv hatóságokat terheli a fele­lősség azért, ha a határon nem kívá­natos elemek is átjutnak. Értesüléseink szerint a jugoszláviai határzárlatnak más kulisszatitkai van­nak. Jugoszláviai jelentések szerint Pécsen az ottani szerb konzult egy kávéházban inzultálták. A megindult vizsgálat szerint állítólag Magyaror­szágról útlevél nélkül átsurrant embe­rek voltak a tettesek és ha a határ­­zárlatról szóló hírek megfelelnek a valóságnak, úgy ennek valószínűleg a pécsi konzullal történt affér az oka. Károly trónörökös Kolozsváron Verseny­kocsija Sztánánál defektet kapott — "Az Ellenzék tudósítójától —.­­ A romániai nemzetközi autó­verseny résztvevői — mint jeleztük — tegnap délután érkeztek be Kolozsvárra s ezek között volt Károly trónörökös is, ki maga vezette verseny­kocsiját. A zsűri az igazságügyi­ palota előtt helyezke­dett el, élén Mihályi Tivadar elnökkel. Délután két órakor hirdették ki a zsűri előtt a verseny résztvevőinek névsorát s nem sokkal ezután be is fu­tott elsőnek egy Mercedes-kocsi, ame­lyet Christof Wernert soffer vezetett. Utána félórás időközökben érkeztek be a többi versenyzők. A trónörökös 1. számú autója 5 óra 25 perckor fu­tott be. A közönség, mikor felismerte, hatalmas éljenzéssel fogadta. Kocsijá­nak motorja Csúcsa és Sztána között defektet kapott s ezért másfél óráig volt kénytelen az után vesztegelni, a­mig a motorhibát helyrehozták. Öt órára már az összes autók be­futottak, ami után Metes prefektus ven­dégül látta a versenyzőket. Az esti órákban az autóklub Deák Ferenc­­utcai helyiségében volt estély s azután a trónörökös részt vett a tiszteletére rendezett opera-előadáson, ahol a kö­zönség meleg ovációval fogadta. Ma délelőtt a verseny résztvevői megtekin­tették a város nevezetességeit, délután a Feleki-úton lesz a hegyi gyorsasági verseny. Este a város a sétatéri kioszk­ban ad a vendégek tiszteletére va­csorát. Kipa, lest ÉS tisztit at „U Hl On-gözmostigyáp Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 133. F­e­h­é­r és s­z­i­n­e­s­­ orgonás holopok­­ kaphatók RAGÁNYI | . JÓZSEFNÉ női kalap­üzletében Jókai­ Utca 6.

Next