Ellenzék, 1922. október (43. évfolyam, 221-246. szám)
1922-10-07 / 226. szám
1922. október 7, szombat Aralei Cluijf Korozsvár, 43. év, 22. szara ELLENIEK Fü O GETLES POLITTJ&JLI NAPILAP SZERKESZTőség! ""'"jjj.......'"a Z*' ELŐ FIZETÉS" A RA 7' " *”ITgzeS " S Z Á rT^TTüj T* KIADÓHIVATAL: STÁTUS-PALOTA | Havonta 25, negyedévre 70, félévre 130, Bukarestben 1*50 lej. A STÁTUS-PALOTA Telefon 9. egész évre 240 lej. Matavád)! Pusztulás és hanyatlás jelzi az erőszak útját egész Európában A fizess, ha tudsz, ha nem tudsz, elve megbontotta a termelés és forgalom évtizedes rendjét. Az utódállamok merev elzárkózása és a közgazdaságot mindenáron nacionalizáló törekvése pedig nemcsak a nemzeti kisebbségeket teszi tönkre, hanem magát azt, az országot is. Ez az elv jellemzi a romániai hivatalos felfogást is, de ez a rövidlátás sokkal nagyobb kárára van az országnak, mint a tönkretenni óhajtott nemzeti kisebbségnek. Az elmúlt világháború még az olyan országot is, mint Románia, ahol sok minden adva van a boldogulásra, nagyon, de nagyon megviselte, hisz a belső drágaság napról - napra nő, a termelés pedig óriási méretekben csökken. Amikor" tehát a termelést kellene fokozni és a rendes kerékvágásba visszaterelni, az embereket arra tanítva, hogy kitartó munka és tanulás nélkül boldogulni nem lehet, halálos vétket követ el az, aki a kedélyeket újabb és újabb ajándékod kilátásba helyezésével izgatja és előbb nem néz körül, várjon mi is van a perifériákon és mi lesz, ha átmenet nélkül máról-holnapra bontjuk meg a régi, jól kijegecesedett termelési rendszert. Romokra építeni nem lehet, hatalmat biztosítani a népesség jelentékeny részének sérelmére és oly lehetetlenség, mint azt kívánni, hogy jól érezze magát az új hazában az a magyar, akinek a lakása többé nem otthona, akitől jól megművelt földjét azért veszik el 1913-as áron, mert magyar, aki református létére nem járhat a városban levő katholikus iskolába, akitől elveszik iskolai alapjait, internátusait, sőt ipari és kereskedelmi életlehetőségeit is. Az eddig követett elv nem lehet tovább uralkodó, itt magának az államalkotó népnek kell „megállj“-t parancsolni, ha vannak olyanok, akik a hatalomhoz való őrült ragaszkodással züllésbe akarják kergetni az egész országot. Minden túlzás nélkül, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nálunk követett út az ország lezüllesztésének legbiztosabb módja, a termelés teljes csődje, a békeszerződésnek csúfolt papíroknak is kigúnyolása. Az elfogult nacionalizálási vágy minden jóérzésű és hazája jövőjén aggódó románnyelvű polgárnak is kell hogy arcába kergesse a vért. Be kell ugyanis látnia, hogy koldussá tenni valakit és aztán még azt is követelni tőle, hogy legyen megelégedett és boldog az új hazában, ahol jogait majdnem nullára csökkentik, épp oly balgaság, mint a megáradt hegyi patak útjába állva ettől azt kívánni, hogy kárt ne tegyen, köveket ne görgessen. Mert ha,tovább haladnak az eddigi után, Európa egyik leggazdagabb állama azért fog tönkremenni, mert a közgazdaságból politikai kérdést csinálnak szűklátókörű emberek, akiknek fő a hatalom megtartása, ezen túl aztán nem sokkal törődnek, legkevésbbé pedig Erdély érdekeivel. De áldásos gazdasági tevékenység nem lehet szabadság nélkül. Adják meg a kisebbségeknek azokat a jogokat, amelyek őket jogosan megilletik. Ne nyomják a magyarságot gaz- sdaságilag sem Ne házasítsák össze a gazdaságot a politikával. Ha a közgazdaságból nem törikszabad nacionalizálási politikát, hanem közgazdasági kérdést csinálnak, lesz termelés, lesz rend, nőni fog a pénz vevő ereje és az ország népessége is meg lesz gazdasági helyzetével elégedve. Ha pedig a kisebbségeknek megadják az őket jogosan illető kulturális fejlődési alapot is, akkor ezek hozzá fognak járulni komoly, vállvetett munkájukkal ahhoz, hogy ez az ország arra a színvonalra emelkedjen, amihez fejlődésének sok meglevő tényezőjénél fogva igénye van. Románia még nem döntött egy expedíciós hadsereg küldésére nézve Csak a szövetségesekkel együtt jár el. Megvárja a keleti események további alakulását . - Az Ellenzék távirata -Bukarest, október 6. Az a kérdés, hogy Románia részt vesz-e egy expedíciós hadsereg által a keleti eseményekben, még nincsen tisztázva. Bukaresti körök jó forrásból nyert információjuk alapján tudni vélli,hogy a XI. hadosztály egyes korosztályait mozgósítják és a cáfolatok dalára Konstantinápolyhoz küldik. E hírek szerint Konstancába angol hajók érkeztek a román katonaság behajózására. Más forrás szerint csak egyes lisztek behívásáról lehet szó és pedig azokéról, akik az idegen nyelveket beszélik is akik Románia érdekeit a tengerszorosok internacionalizálása kérdésében követségesek között képviselni tudják. Egy tiszti detachement kiküldéséről volna tehát csak szó, épúgy, amint egy szerb fisztikaintmény is elindult Konstantinápolyiba és ahogyan egy angol, francia és olasz tiszti delachement működik is. Mindezeket a híreket most kormánykörökben megcáfolják és hozzáteszik, hogy míg a madoniai fegyverszüneti tárgyalások tartanak, bárminemű katonai demonstráció, akár Románia részvételével, akár anélkül, teljesen ki van zárva. A mudániai konferencia már jelentett eredményei pedig ezt a kérdést teljesen megfosztják aktuális jellegétől. A kormány egyik tagja is megcáfolta azt a hírt, mintha Románia ebben a kérdésben már határozott volna. Mint Bukarestből jelentik, arra a hírre vonatkozólag, hogy Románia expedíciós hadsereget küld Konstantinápolyba, a kormány egyik tagja tudósítónknak kijelentette, hogy Románia csakis a szövetségesekkel együtt lehetne ilyen lépést és csakis abban az esetben, ha a keleti események egy nagyobb szövetséges hadsereg küldését szükségessé tennék. Ilyen megállapodás eddig a szövetségesek és Románia között nem jött létre és semmiféle katonai egyezmény nem kötelezi Romániát arra, hogy expedíciós sereget küldjön Konstantinápolyba. Kemal pasa Konsstantinápuly magszállását ígéri Ellentétek Anglia és Törökország között. Az angolai kormány segélykiáltása a görög atrocitásokért. A törökök egy amerikai hajót bombáztak Eltűnt Konstantin exkirály lemondó levele. — A görög kormány fegyverbe hívja összes polgárait - Az Ellenzék távirata — Mersziana, okt. 6. Kemál pasa angorai kormányának elnöke a következő kiáltványban hívja fel a civilizált nemzetek figyelmét a görög atrocitásokra: — Alulírott, mint a török nemzetgyűlés kormányának miniszterelnöke a civilizált népek és az emberiség tudomására hozom a következőket: A songrusui csata után visszavonulásra és ezen területek kiürítésére kényszerűen görögök által elkövetett borzalmas kegyetlenségek és gyilkosságok fölülmúlják a barbár hódítások korának minden szörnyűségeit. A görögök mielőtt Afstum-Karahisszárt és környékét kiürítették, a városnak törökök lakta területét és valamennyi közeli falut fölégettek és a lakosságot az utolsó emberig legyilkolták. Némely helységben így Aitu nászban és Unadjában az asszonyokat és gyermekeket templomokba terelve elevenen égették el. A Dumly Pinar melletti csaták közben a görögök Romitrkos és Csalkö községeket felégették, a lakosság egy részét meggyilkolták, más részét elevenen elégették s akik a tűzből megmenekültek, szörnyű kínzásokkal elpusztították. A jelek is mutatják, hogy a görögöktől megszállott területeken az ártatlan és fegyvertelen törököket előzetes tervvel és kínzásokkal gyilkolták le. A miniszterelnök felhívását azzal végzi, hogy reméli, hogy az európai kulturállamok az emberiség vezetői minden befolyásukat latba vetik, hogy a görög "barbárságok végetérjenek. Hasonló kiáltványt bocsátott ki a kulturnemzetek lelkiismeretéhez Rizel Nurbey, az angolai kormány külügyminisztere is. A külügyminiszter felhívja a figyelmet arra hogy a görögök a megszállott Tráciában hasonló atrocitásokat akarnak elkövetni. Fel akarják gyúr tani az évszázados műemlékeket, templomokat, köztük a Szelim szultán híres templomát is. A madanai konferencia Harrington tábornok, Chapin és Monbelli antant tábornokok előzetes tanácskozása után megkezdődött és azon Izzed pasa is részt vett. A tanácskozásokat azonban elhalasztották, mert a görög kiküldött nem érkezett meg. Harrington tábornok megbeszéléseket folytatott a török meghatalmazottalásanak kiürítéséről. Bár a mudanai tárgyalásokat szigorú titokban tartják, mégis a kiszivárgó hírek annyit elárulnak, hogy Törökország és Anglia között még mindig erős véleményeltérés van. Jelenleg kompromisszumos javaslatok kidolgozásán fáradoznak és nem lehetetlen, hogy a konferencia a kompromisszum" elfogadásával végződik, így a törökök esetleg abba is beleegyeznek, hogy a kisebb angol csapatok az ázsiai parton megmaradjanak, ha az angolok a tráciai kérdésben a polgári közigazgatásra nézve bizonyos engedményeket tesznek. Kemál pasa képviselője kijelentette, ha Anglia követeléseiket elutasítaná, az angolai kormány azonnal megszakítja a tárgyalásokat és a török csapatokat Konstantinápoly ellen indítja. Kemálnak az a terve, hogy Szkufarit megtámadja és a Dardanellákon valamivel délebbre átkel. A Havas-ügynökség jelentése szerint Kemál pasának hetvenezer főnyi főcsapata, 40 ezer ember tartalékkal támadásra készen áll, ha a mudániai konferencia a törökökre kedvezőtlenül végződnék. Állítólag a semleges zónában működő török katonai vezetők parancsot kaptak arra, hogy azonnal készüljenek el a semleges terület kiürítésére. A Dardanella-szakaszon a lovasság már visszavonulóban van. A Chicago Tribüne szerint a görögöknek tíz napon belül kell Tráciát kiüríteniük. Athéni lapjelentések szerint a törökök bombáztak egy amerikai torpedórombolót, amely kisázsiai menekülteket hajózott be. A Reuter-ügynökség jelentése szerint török irreguláris csapatok támadást intéztek a csataldzsai görög állások ellen A támadókat visszaverték. Athén politikai köreiben nagy nyugtalanságot idézett elő Konstantin exkirály lemondási okiratának az eltűnése. Az államnyomdában a királyka tisztek megakadályozták az okirat kinyomtatását, azt remélve, hogy ezzel a puccsal sikerül a király visszahelyezését kikényszeríteni. Kondioritisz tengernagy visszautasította a kormányalakításra vonatkozó ajánlatot. Venizélosz ideiglenes miniszterelnök tovább folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat. A tábornoki kar ma kihallgatáson jelent meg György királynál, akinek kijelentette, hogy a hadsereg bízik benne. A király köszönetet mondott a tábornoknak és hangsúlyozta, hogy az alkotmányra tett esküjét mindig meg fogja tartani. Az athéni lapok publikálják a kormány proklamációját, amely fegyverre hívja fel Görögország összes polgárait a haza becsületének és integritásának védelmére.