Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-21 / 65. szám

1923. március 21. szerda Ara­d ISj Cluj-Kolozsvár, II. év, 65. ELLENZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztő­­ség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz Megj­elenik hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, 2.negyed­évre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarest­ben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. magyar sajtó emrégiben az országgyűlésen élő­­­ helyről szemére vetették a kor­ánynak, hogy igen elnéző igen ille­lmes a magyar sajtóval szemben ely ezt a türelmességet mértéken­­ül kihasználja, agresszív, sértő, néző, kicsinylő és — természetesen — edenta , egy szóval mindaz, ami egy fogatt, csupán egy szempontot is­merő s minden kérdést csupán­­ sze­rint néző sajtó lehet. Mindezek alap­ján gyors és erélyes intézkedést kért a felszólaló magyar sajtóval szemben. Akkor szándékosan nem­ foglalkoz­­tunk ezzel a kérdéssel. Kötelességünk­höz képest magát a tényt ismertettük, de nem cáfoltuk, nem is bíráltuk. Pedig nagyon könnyű lett volna mindez. Azonfelül, hogy minden további érve­lés nélkül utalhattunk volna arra a mindenesetr­e önérzetes, de mindig nyugodt és emelkedett hangra és a mindennapi újságharcok színvonalát messze felül haladó elvi álláspontra, amelyet kisebbségi politikánkat bátran hirdető minden komoly sajtóorgánu­munk igen magas érdekek biztosítása és kielégítése végett elfoglal és követ­kezetesen hirdet — nem kellett volna messze keresgélnünk bizonyítékokat arra, hogy valójában hol alkalmaznak éppen a magyar nemzeti kist,'e­­gyel a' annak újságaival szemben olyan hangot, amelyet még csak kritizálni sem lehet. Nem tettük, mert nem akartuk sa­­­­ját magunk védői lenni önmagunknak. Tudtuk, hogy ezt a védelmet megkap­juk a mi sorainkon kívül eső helyről, önként, felszólítás nélkül, tárgyi ala­pon, tehát sokkal nagyobb jelentőség­gel és súllyal, mint önmagunk bírtuk volna kiharcolni azt. Feltevésünkben nem csalódtunk. A kolozsvári magyar sajtó megkapta tárgyilagosságának és igazságérzetének teljes elismerését s bizonyítékát. Ab­ban a harcban, amelyet a város pri­­márja ellen mesterségesen felidéztek és zajos­ külsőségek között, felfüggesz­téssel s megfelelő hivatalos sajtókom­­mn­entáruk mellett lefolytattak — a ma­gyar sajtó egyértelműleg állott az alaptalanul megtámadott köztisztviselő mellett. Nen£ politikai okokból, hiszen politikai kapcsolat a magyarság és a primá­ között nem volt, nincs s nem tesz ezután sem. Nem is lehet, mert mi kisebbségi politikát hirdetünk és folytatunk-s ezt nem fűzhetjük össze még külön pártpolitikával, nem veszé­lyeztethetjük annak sikerét ily eljárás­sal. De ebben a harcban a primád mellett állottunk, mert az ő részén volt az igazság. Mikor azután ezt az igazságot semmiféle mesterkedéssel elhomályosítani nem lehetett és a prí­mád hivatalába visszahelyezték, ő nyíltan és férfiasan elismerte és mél­tányolta a magyar sajtónak ezt az állásfoglalását, holott, ismételjük, sem politikai, sem személyi kapcsolat közte és magyar sajtó között nem volt és nem is lehetett. Magát ezt az eseményt nem­ azért hoztuk fel, hogy ezt az elismerést, ezt a méltánylást a magunk javára elkönyveljük. Csupán bizonyítékul a mi sajtónk mellett, mintegy iskola­példájául annak, hogy hírlapi mun­kálkodásunkat minő szempontok irá­nyítják. A mi utunk az igazság útja s fegyvereink az igazság fegyverei. Az igazságot hirdetjük mindig, követke­zteben akkor is, ha nem a mi érde­keinket érinti, akkor is, ha ellenünk szól Ez ad a mi munkánknak súlyt és erőt Ez tesz képessé a tárgyila­gosságra, a teljes elfogulatlanságra melynek ez a mostani elismerése nem az első és nem is az utolsó Lehet, hogy vidéki, kisebb lapocskák, külö­nösen helyi vonatkozású ügyekben nem mindig azt a hangot használják amely a magyar sajtó igazi hangja - bár objektív összehasonlítás kétségte­lenül megállapítaná, hogy némely többségi orgánum stílusát meg sem bírják közelíteni A vezető magyar sajtó azonban mindig nyugodt méltó­sággal s kétségbe nem vonható tár­gyilagossággal­l harcok eddig­­ fog­­ harcolni ezután is, mert akár az őt legközelebbről érintő ügyben a ma­gyar nemzeti kisebbség helyzetének korszerű biztosításában intézményei védelmében stb. akár e kereten kívül álló egyéb kérdésben csupán egy szempont vezeti az igazság felderí­tése és érvényesítése. Hogy e munká­jában szilárd legyen és önérzetes, az kötelessége, de soha nem lépni túl azt a határt, amely emelkedett lelkű sajtóra nézve kötelező, mert tudatá­ban van annak, hogy ezzel éppen azokat a szent érdekeket sértené me­lyekért harcra kelt (G­y.) ­ Alkotm­ánymegszavazás verekedés közben Az ellenzék kivonult a kamarából — Ferdinánd király előtt tiltakoznak a kormány eljárása ellen — Bukarestbe tovább tart az izgalom Vajda párhuzamot von a volt magyar és a bukaresti parlamentben követett eljárás között .— Az Ellenzék tudósítójától . Tegnapi számunkban beszámoltunk a Radar jelentései alapján Bukarest izgalmas vasárnapjáról, a katonaság és a tüntető nép közti összeütközé­sekről, amely az ellenzéki népgyűlés­­sel kapcsolatosan lejátszódtak. Dél­után 5 órakor újabb tüntetés indult meg a Színháztérről. Erre új csapa­tok érkeztek oda és szét igyekeztek­oszlatni a tüntetőket. Lupu beszélt ismét egyik balkonról ; a katonaság újra előnyomult. Ekkor elsült valame­lyik katona fegyvere. A golyó az Epoca szerkesztőjét érintette. A csa­patok megtámadták a tömeget. Az el­lenzéki vezérek felkérték a közönsé­get, hogy oszoljon el csöndesen. A hétfői népgyűlés Hétfőn délelőtt hatalmas néptömeg gyűlt össze a Dacia-teremben népgyű­­lésre. A gyűlés színhelye körül levő utcákat katonaság szállta meg és meg­akadályozták, hogy a nagy tömegek­ben érkezők bemehessenek a gyűlésre. A népgyű­lést Vajda nyitotta meg, rámutatot arra, hogy a kormánynak az az állítása, hogy a király akarja az alkotmányreformot, nem felel meg a valóságnak. Ma meg is szavazzák ezt a javaslatot, a harcot végig fogják vinni, míg újabb alkotmányt nem kap Románia. Popovics Mihály támadja a kormányt, amely felhasználja a hadsereget a nép ellen. G. Filipescu visszautasítja az anti­­dinasztizmus vádját. Ugyanilyen érte­lemben beszél Grativszky admirális is, Károly király volt adjutánsa. Az ellenzék tiltakozását akarta át­nyújtani Ferdinánd királynak a­­ katonai megszállás és az egyéni és gyülekezési szabadság teljes kor­­­­látozása ellen. A kihallgatást azonban el kellett ha­lasztani, minthogy Ferdinánd király még nem tért vissza Bukarestbe va­dászatáról. Megszavazzák a javaslatot A kamara hétfői ülését délután 3 órakor nyitotta meg Orleanu elnök. Magára az egyesült ellenzék nevé­ben tiltakozik a vasárnapi események miatt. (Nagy zaj.) Követeli, hogy a bel­ügyminiszter válaszoljon. E pillanatban megjelenik Bratianu miniszterel­nök, akit a többség nagy tapssal, az ellenzék füttyel és „mondjon le” kiáltásokkal fogad. Elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Bratianu miniszterel­nök kijelenti,­ hogy a kormány meg­őrzi nyugalmát az ellenzék magatartá­sával szemben és szilárdan kitart ál­láspontja mellett. Maniu és Bratianu érdekes szó­harca után folytatták az alkotmányre­form vitáját, amelyhez­ Lázár Aurél nemzetipárti, Hans Ottó Roth és Brandsch szász képviselők szólaltak fel, majd Jorga tette meg észrevéte­leit a javaslat ellen. Ezután a kormánypárt részéről in­dítványozták az általános vita befeje­zését. Draghics parasztpárti tiltakozik ez ellen, mire nagy zaj tör ki, mely viharos incidenseket eredményez, me­lyek lefolyása után Juniant és Bocu Severt a fegyelmi bizottság elé állí­tották. Chirculescu előadó emelkedett szó­lásra,­azonban az ellenzék megaka­dályozza beszédét. Erre az elnök sza­vazásra tette fel a kérdést, mire az ellenzék a kijárat felé halad a „Desteaptate Romane”-t énekli. Eközben verekedés támad, mi­közben Munteanu­ nemzetipártit és Dobrescu liberális pártit megver­ték. Ezután a kamara név szerinti szavazásban 225 szavazattal 4 el­lenében általánosságban megsza­vazta az alkotmányreformot. A szavazás után Bratianu heves Belpolitikai okok kizárják N­eriko beavatkozását .Jarding csak francia kívánságra avatkozhat be . Az Ellenzék tudósítójától­­­ Európában, különösen Németország­ban, a szemek ismét Amerika felé for­dulnak. Mint annyiszor, ismét Ameri­kától várják az üdvöt és ismét csalódni fognak. Naponként kelnek szárnyra hírek amerik­ai közvetítésről, pedig szinte bizonyos, hogy erre egyelőre nem kerülhet a sor. Amerika belső politikai viszonyai kicsinyes pártvitái akadályozzák meg, hogy a nagy állam szerepet vigyen a világ politikai éle­tében­­­ Nem mintha az amerikai közvéle­mény nem kívánná a beavatkozást. Harding republikánus kormányát a Wil­­son beavatkozási politikája által keltett ellenszenv juttatta hatalomra. Két év óta azonban sok minden megváltozott. Harding és pártja teljesen lehetetlen­nek bizonyultak s a legutóbbi kongresz­­szusi rész­választásokon vereséget is szenvedtek A csalódás egyre nő s általános a nyomasztó érzés az ország­ban Harding kormányával elégedetlen a közvélemény, mint az amerikai lapok írják nem annyira amiatt, amit tett, mint inkább amiatt, amit nem tett.­­ Az egész világon a népek azt kívánják államférfiaiktól, hogy találják meg a nehézségekből a kivezető utat­­«­­ írja a Newyork Herald.­­ Egyre tü­relmetlenebbül nézik a jelenlegi káoszt s egyre türelmetlenebbek azokkal az emberekkel és intézkedésekkel szem­ben, melyek nem tudnak eredményeket produkálni .. Mindazonáltal a kor­mány Wilson végzetét tartotta szem előtt, aki megkísérelt tenni valamit a­­ Kongresszussal szemben, viszont a Kongresszus azt nézte, hogy milyen óriási többség verte le azt a pártot, amely határozottan az Európával­­való együttműködés politikája mellett volt. Nem okosabb akkor semmit se tenni Európában, elkerülni­ a hibákat a fele­lősség nem vállalásával ? Ez volt a kérdés és erre igenlőleg válaszoltak. Most azonban a kormány vereséget szenvedett a legutolsó kongresszusi választásokon. Amerika közvéleménye tehát látja, hogy Harding nem az óhajtott állam­férfi Harding látja, hogy helyzete sú­­lyosodik és tenni szeretne valamit. Mindezek dacára semmi se fog tör­ténni, mert nemcsak Harding, de pártja is teljesen bizonytalan a beavatkozás kérdésében. A republikánus pártban épp a beavatkozás kérdésében szaka­dás észlelhető. Úgyhogy a jóslatok szerint, ha a legközelebbi választáso­kon a demokraták nem is jutnak több­ségre, gyöngült és megosztott repub­likánus pártot fognak magukkal szem­ben találni. Már­pedig Amerikában máris minden a közeledő választások jegyében történik. A kongresszus el­napolta ülésezését és rendkívüli ülé­sezésre nem is fog összegyűlni Ame­rika pedig semmit se fog tenni, mert minden fontos lépés kongresszusi jó­váhagyásra szorulna, a kongresszus összehívása azonban a kormányzópárt­­ben szakadás nyilvánvalóvá tételét­­l­­­entené Bármilyen válság következik is be tehát Európával. Amerika ölhetett kezekkel fogja nézni, mert minden más lépés, tilt a nagy kérdés, ki le­gyen a következő elnök ? Egy kivétel mégis van­­z azonban aligha olyan, amellyet Európa népei várnának és amely szerintünk a meg­oldáshoz közelebb vinné a dolgokat. Sőt ellenkezőleg A Newyork Hérald írja: — A franciabarát érzelmek állan­dóan terjednek és a kormány hatal­mas politikai befolyások megsértése nélkül nem tettet lépéseket, melyekre Franciaország közvetlenül fel nem hivta... Ha Franciaország beavatko­zásra kér minket, ha valamilyen be­avatkozási formára bukkannának, me­lyet a franciák számukra kielégítőnek találnának, Washington cselekedhetne. Egyébként azonban nem, mert a hi­vatalos köröknek az a véleménye, hogy a franciák beleegyezése nélküli akció nemcsak hogy nem lenne kívá­natos, hanem elpusztítaná a francia-­­ amerikai barátságot, melynek életké­pessége a napokban alaposan meg i­s lepte Washington hivatalos köreit.

Next