Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-21 / 65. szám

1923. március 21. szerda Arad ISj Cluj-Kolozsvár, II. év, 65. ELLENZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztőség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz Megjelenik hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, 2.negyedévre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarestben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. magyar sajtó emrégiben az országgyűlésen élő helyről szemére vetették a koránynak, hogy igen elnéző igen illelmes a magyar sajtóval szemben ely ezt a türelmességet mértékenül kihasználja, agresszív, sértő, néző, kicsinylő és — természetesen — edenta , egy szóval mindaz, ami egy fogatt, csupán egy szempontot ismerő s minden kérdést csupán szerint néző sajtó lehet. Mindezek alapján gyors és erélyes intézkedést kért a felszólaló magyar sajtóval szemben. Akkor szándékosan nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Kötelességünkhöz képest magát a tényt ismertettük, de nem cáfoltuk, nem is bíráltuk. Pedig nagyon könnyű lett volna mindez. Azonfelül, hogy minden további érvelés nélkül utalhattunk volna arra a mindenesetre önérzetes, de mindig nyugodt és emelkedett hangra és a mindennapi újságharcok színvonalát messze felül haladó elvi álláspontra, amelyet kisebbségi politikánkat bátran hirdető minden komoly sajtóorgánumunk igen magas érdekek biztosítása és kielégítése végett elfoglal és következetesen hirdet — nem kellett volna messze keresgélnünk bizonyítékokat arra, hogy valójában hol alkalmaznak éppen a magyar nemzeti kist,'egyel a' annak újságaival szemben olyan hangot, amelyet még csak kritizálni sem lehet. Nem tettük, mert nem akartuk saját magunk védői lenni önmagunknak. Tudtuk, hogy ezt a védelmet megkapjuk a mi sorainkon kívül eső helyről, önként, felszólítás nélkül, tárgyi alapon, tehát sokkal nagyobb jelentőséggel és súllyal, mint önmagunk bírtuk volna kiharcolni azt. Feltevésünkben nem csalódtunk. A kolozsvári magyar sajtó megkapta tárgyilagosságának és igazságérzetének teljes elismerését s bizonyítékát. Abban a harcban, amelyet a város primárja ellen mesterségesen felidéztek és zajos külsőségek között, felfüggesztéssel s megfelelő hivatalos sajtókommnentáruk mellett lefolytattak — a magyar sajtó egyértelműleg állott az alaptalanul megtámadott köztisztviselő mellett. Nen£ politikai okokból, hiszen politikai kapcsolat a magyarság és a primá között nem volt, nincs s nem tesz ezután sem. Nem is lehet, mert mi kisebbségi politikát hirdetünk és folytatunk-s ezt nem fűzhetjük össze még külön pártpolitikával, nem veszélyeztethetjük annak sikerét ily eljárással. De ebben a harcban a primád mellett állottunk, mert az ő részén volt az igazság. Mikor azután ezt az igazságot semmiféle mesterkedéssel elhomályosítani nem lehetett és a prímád hivatalába visszahelyezték, ő nyíltan és férfiasan elismerte és méltányolta a magyar sajtónak ezt az állásfoglalását, holott, ismételjük, sem politikai, sem személyi kapcsolat közte és magyar sajtó között nem volt és nem is lehetett. Magát ezt az eseményt nem azért hoztuk fel, hogy ezt az elismerést, ezt a méltánylást a magunk javára elkönyveljük. Csupán bizonyítékul a mi sajtónk mellett, mintegy iskolapéldájául annak, hogy hírlapi munkálkodásunkat minő szempontok irányítják. A mi utunk az igazság útja s fegyvereink az igazság fegyverei. Az igazságot hirdetjük mindig, következteben akkor is, ha nem a mi érdekeinket érinti, akkor is, ha ellenünk szól Ez ad a mi munkánknak súlyt és erőt Ez tesz képessé a tárgyilagosságra, a teljes elfogulatlanságra melynek ez a mostani elismerése nem az első és nem is az utolsó Lehet, hogy vidéki, kisebb lapocskák, különösen helyi vonatkozású ügyekben nem mindig azt a hangot használják amely a magyar sajtó igazi hangja - bár objektív összehasonlítás kétségtelenül megállapítaná, hogy némely többségi orgánum stílusát meg sem bírják közelíteni A vezető magyar sajtó azonban mindig nyugodt méltósággal s kétségbe nem vonható tárgyilagossággall harcok eddig fog harcolni ezután is, mert akár az őt legközelebbről érintő ügyben a magyar nemzeti kisebbség helyzetének korszerű biztosításában intézményei védelmében stb. akár e kereten kívül álló egyéb kérdésben csupán egy szempont vezeti az igazság felderítése és érvényesítése. Hogy e munkájában szilárd legyen és önérzetes, az kötelessége, de soha nem lépni túl azt a határt, amely emelkedett lelkű sajtóra nézve kötelező, mert tudatában van annak, hogy ezzel éppen azokat a szent érdekeket sértené melyekért harcra kelt (Gy.) Alkotmánymegszavazás verekedés közben Az ellenzék kivonult a kamarából — Ferdinánd király előtt tiltakoznak a kormány eljárása ellen — Bukarestbe tovább tart az izgalom Vajda párhuzamot von a volt magyar és a bukaresti parlamentben követett eljárás között .— Az Ellenzék tudósítójától . Tegnapi számunkban beszámoltunk a Radar jelentései alapján Bukarest izgalmas vasárnapjáról, a katonaság és a tüntető nép közti összeütközésekről, amely az ellenzéki népgyűléssel kapcsolatosan lejátszódtak. Délután 5 órakor újabb tüntetés indult meg a Színháztérről. Erre új csapatok érkeztek oda és szét igyekeztekoszlatni a tüntetőket. Lupu beszélt ismét egyik balkonról ; a katonaság újra előnyomult. Ekkor elsült valamelyik katona fegyvere. A golyó az Epoca szerkesztőjét érintette. A csapatok megtámadták a tömeget. Az ellenzéki vezérek felkérték a közönséget, hogy oszoljon el csöndesen. A hétfői népgyűlés Hétfőn délelőtt hatalmas néptömeg gyűlt össze a Dacia-teremben népgyűlésre. A gyűlés színhelye körül levő utcákat katonaság szállta meg és megakadályozták, hogy a nagy tömegekben érkezők bemehessenek a gyűlésre. A népgyűlést Vajda nyitotta meg, rámutatot arra, hogy a kormánynak az az állítása, hogy a király akarja az alkotmányreformot, nem felel meg a valóságnak. Ma meg is szavazzák ezt a javaslatot, a harcot végig fogják vinni, míg újabb alkotmányt nem kap Románia. Popovics Mihály támadja a kormányt, amely felhasználja a hadsereget a nép ellen. G. Filipescu visszautasítja az antidinasztizmus vádját. Ugyanilyen értelemben beszél Grativszky admirális is, Károly király volt adjutánsa. Az ellenzék tiltakozását akarta átnyújtani Ferdinánd királynak a katonai megszállás és az egyéni és gyülekezési szabadság teljes korlátozása ellen. A kihallgatást azonban el kellett halasztani, minthogy Ferdinánd király még nem tért vissza Bukarestbe vadászatáról. Megszavazzák a javaslatot A kamara hétfői ülését délután 3 órakor nyitotta meg Orleanu elnök. Magára az egyesült ellenzék nevében tiltakozik a vasárnapi események miatt. (Nagy zaj.) Követeli, hogy a belügyminiszter válaszoljon. E pillanatban megjelenik Bratianu miniszterelnök, akit a többség nagy tapssal, az ellenzék füttyel és „mondjon le” kiáltásokkal fogad. Elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Bratianu miniszterelnök kijelenti, hogy a kormány megőrzi nyugalmát az ellenzék magatartásával szemben és szilárdan kitart álláspontja mellett. Maniu és Bratianu érdekes szóharca után folytatták az alkotmányreform vitáját, amelyhez Lázár Aurél nemzetipárti, Hans Ottó Roth és Brandsch szász képviselők szólaltak fel, majd Jorga tette meg észrevételeit a javaslat ellen. Ezután a kormánypárt részéről indítványozták az általános vita befejezését. Draghics parasztpárti tiltakozik ez ellen, mire nagy zaj tör ki, mely viharos incidenseket eredményez, melyek lefolyása után Juniant és Bocu Severt a fegyelmi bizottság elé állították. Chirculescu előadó emelkedett szólásra,azonban az ellenzék megakadályozza beszédét. Erre az elnök szavazásra tette fel a kérdést, mire az ellenzék a kijárat felé halad a „Desteaptate Romane”-t énekli. Eközben verekedés támad, miközben Munteanu nemzetipártit és Dobrescu liberális pártit megverték. Ezután a kamara név szerinti szavazásban 225 szavazattal 4 ellenében általánosságban megszavazta az alkotmányreformot. A szavazás után Bratianu heves Belpolitikai okok kizárják Neriko beavatkozását .Jarding csak francia kívánságra avatkozhat be . Az Ellenzék tudósítójától Európában, különösen Németországban, a szemek ismét Amerika felé fordulnak. Mint annyiszor, ismét Amerikától várják az üdvöt és ismét csalódni fognak. Naponként kelnek szárnyra hírek amerikai közvetítésről, pedig szinte bizonyos, hogy erre egyelőre nem kerülhet a sor. Amerika belső politikai viszonyai kicsinyes pártvitái akadályozzák meg, hogy a nagy állam szerepet vigyen a világ politikai életében Nem mintha az amerikai közvélemény nem kívánná a beavatkozást. Harding republikánus kormányát a Wilson beavatkozási politikája által keltett ellenszenv juttatta hatalomra. Két év óta azonban sok minden megváltozott. Harding és pártja teljesen lehetetlennek bizonyultak s a legutóbbi kongreszszusi részválasztásokon vereséget is szenvedtek A csalódás egyre nő s általános a nyomasztó érzés az országban Harding kormányával elégedetlen a közvélemény, mint az amerikai lapok írják nem annyira amiatt, amit tett, mint inkább amiatt, amit nem tett. Az egész világon a népek azt kívánják államférfiaiktól, hogy találják meg a nehézségekből a kivezető utat« írja a Newyork Herald. Egyre türelmetlenebbül nézik a jelenlegi káoszt s egyre türelmetlenebbek azokkal az emberekkel és intézkedésekkel szemben, melyek nem tudnak eredményeket produkálni .. Mindazonáltal a kormány Wilson végzetét tartotta szem előtt, aki megkísérelt tenni valamit a Kongresszussal szemben, viszont a Kongresszus azt nézte, hogy milyen óriási többség verte le azt a pártot, amely határozottan az Európávalvaló együttműködés politikája mellett volt. Nem okosabb akkor semmit se tenni Európában, elkerülni a hibákat a felelősség nem vállalásával ? Ez volt a kérdés és erre igenlőleg válaszoltak. Most azonban a kormány vereséget szenvedett a legutolsó kongresszusi választásokon. Amerika közvéleménye tehát látja, hogy Harding nem az óhajtott államférfi Harding látja, hogy helyzete súlyosodik és tenni szeretne valamit. Mindezek dacára semmi se fog történni, mert nemcsak Harding, de pártja is teljesen bizonytalan a beavatkozás kérdésében. A republikánus pártban épp a beavatkozás kérdésében szakadás észlelhető. Úgyhogy a jóslatok szerint, ha a legközelebbi választásokon a demokraták nem is jutnak többségre, gyöngült és megosztott republikánus pártot fognak magukkal szemben találni. Márpedig Amerikában máris minden a közeledő választások jegyében történik. A kongresszus elnapolta ülésezését és rendkívüli ülésezésre nem is fog összegyűlni Amerika pedig semmit se fog tenni, mert minden fontos lépés kongresszusi jóváhagyásra szorulna, a kongresszus összehívása azonban a kormányzópártben szakadás nyilvánvalóvá tételétlentené Bármilyen válság következik is be tehát Európával. Amerika ölhetett kezekkel fogja nézni, mert minden más lépés, tilt a nagy kérdés, ki legyen a következő elnök ? Egy kivétel mégis vanz azonban aligha olyan, amellyet Európa népei várnának és amely szerintünk a megoldáshoz közelebb vinné a dolgokat. Sőt ellenkezőleg A Newyork Hérald írja: — A franciabarát érzelmek állandóan terjednek és a kormány hatalmas politikai befolyások megsértése nélkül nem tettet lépéseket, melyekre Franciaország közvetlenül fel nem hivta... Ha Franciaország beavatkozásra kér minket, ha valamilyen beavatkozási formára bukkannának, melyet a franciák számukra kielégítőnek találnának, Washington cselekedhetne. Egyébként azonban nem, mert a hivatalos köröknek az a véleménye, hogy a franciák beleegyezése nélküli akció nemcsak hogy nem lenne kívánatos, hanem elpusztítaná a francia- amerikai barátságot, melynek életképessége a napokban alaposan meg is lepte Washington hivatalos köreit.