Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-22 / 66. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztő­ség: 9. Kiadóhivatal: 106. sz. Meg­jelenik hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS ■ 1923. március 22. csütörtök Ara­­­lel Cluj-Kolozsvár, 44. 4v, 66. szám ■ ihun­ ■—_wu—u—wiiiwwmiHiiii— ii­h­­­un ■wmTnn^~~~~— ELLENZÉK Előfizetés­: havonta 25 lej, negyed­évre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarest­ben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. A vasárnapi tüntetésről jelentést tettek Ferdinánd királynak Bű­zbombák a kamara ülésén. Tűzoltófecskendővel hűtik le az ellenzék harci kedvét. Angol sajtóhang a román belpolitikai helyzetről — Az Ellenzék tudósítójától — Ferdinánd király a vasárnapi tünte­tések idején, mint "jelentettük, távol volt Bukarestből. Csak hétfőn éjjel érke­zett vissza és azonnal jelentést tétetett magának a vasárnapi eseményekről. A kormány is sűrű tanácskozásokat, tartott, amelyeken a tüntetések folyta­­­tása esetére szükséges intézkedéseket beszélték meg. Bukaresti jelentés szerint, amikor a a kamara hétfő délutáni ülésén az utolsó ellenzéki képviselő is eltűnt az ajtókból és a többség magára maradt, egyszerre kis pukkanások, hallatszottak és pilla­natok alatt borzalmas bűzzel telt meg a terem. A képviselők orrukhoz kapnak, be­tartják a szájukat, egymás hátán tó­dulnak a kijáratok felé.H Néhányan kö­zülök megérzik a kénhidrogént és még fejvesztettebbül menekülnek. Másfél óráig tartott, amíg a termet annyira kiszeleztethették, hogy a kép­viselők újra bevonulhattak. la­pították, hogy mintegy, harminc *# /­­bomba robbant fel. Az egyik ellenzéki képviselőt, akinek az ülése alatt szel­lőztetés közben bű­zbombákat találtak, mentelmi bizottság elé utasították. Az angol sajtó a Bratianu-kormányról A Márnáig Rost „Bratianu nehéz­ségei" cím alatt a következőket írja Bukaresti információk szerint a Bra­­ttanu-kormány kedvezőtlen helyzetbe jutott Hatalmas jelek mutatják, hogy kormányváltozás közeledik A jelen­legi kormánynak nem sok sikere volt a gazdasági válság leküzdésében, ellen­­felei bebizonyították, hogy amióta át­vette a hatalmat, javulás és olcsóbbo­dás helyett a drágaság megkétszere­ződött. E gazdasági nehézségeken kívül, a­melyeknek más kormányok is ki van­nak téve válságos időkben, a Bratianu-kormány új alkot­mányt akar adni az országnak, bízva az intrikus eszközökkel létre­hozott parlamentben, amely azonban nincsen arra hivatva, hogy az ellenzék támogatása nélkül vigyen keresztül ilyen reformot, mivel Románia igazi közvéleményét az ellenzék képviseli. A Bratianu-kormány ellen állást fog­­­lalnak a Take Ionescu után maradt demokrata párttal fuzionált erdélyi ellenzék, az Averescu pártja, a paraszt­párt és végül a Iorga pártja is. Ezek A lelocsolt ellenzék Hétfőn este 11 órakor az ellenzéki klub még nagyon élénk volt a Calea Victoriein. A klub előtt tízezer liter vízzel telt ciszternás tűzoltófecskendő állott meg. Odaérkezett Davidoglu tá­bornok, a IV-ik hadosztály parancs­noka és Nicoleanu rendőrségi prefektus is. Az emeleten levő klubban az el­lenzék sok tagja volt együtt, köztük Maniu, Vajda, Mihalache, Filipescu, Manu stb. Manu többedmagával le­ment az utcára Davidoglu tábornokhoz, aki közölte, hogy visszarendeli a csa­patokat és a tűzoltókat, hogyha a po­litikusok kötelezik magukat, hogy meg­szüntetik a tüntetéseket. A politikusok nemcsak nem ígérhet­­tik meg a tábornok kívánságának tel­jesítését, hanem kijelentették, hogy folytatni fogják a tüntetéseket három napig, három hétig, vagy akár három esztendeig is, ha erre szükség lesz. Ekkor Davidoglu elrendelte a fecskendő működésbehozatalát. Egynegyed tizen­két órakor megindult a klub ellen irányított vízzuhatag, amely a klubnak a balkonra nyíló ajtaja üvegtábláját hamarosan be is törte. Az "ellenzék tagjai vízhatlan kabátokat öltve, hátat­­fordítva állottak ki a vízsugár elé, ilyen helyzetben fütyülve és hurrogva tüntettek. Persze meglehetősen átáz­tak. A kitört üvegtábla helyen át bő­ségesen behatolt a víz a klubhelyisé­gekbe, amelynek padlója úszott a bokán felül érő vízben. Az utcajelöli terem falairól le kellett szedni a ké­peket, köztük a Károly és Ferdinánd királyok, valamint Erzsébet és Mária királynők képeit és az udvari szobákba vinni, hogy tönkre ne menjenek. A fecskendő 20 percig működött. Ezalatt a ciszterna teljesen kiürült, nagy víztócsát hagyva hátra a Calea­ Víctoriein is. Éjfélkor a tábornokok, csapatok és tűzoltók, mint akik dol­gaikat jól végezték, eltávoztak. tjWvUv, yJutJ* 3 pártok is megdönthetnék a Bratianu­­kormányt, ha egyezségre tudnának lépni Magában a kormányzatban is sokan vannak, akik nincsenek meg­elégedve a miniszterelnök módszerével. .Nagyrománia treszpotizmusa . — A fegyverszünettől fogva — írja az Adeverul - mostanáig egyet­len román kormány sem tudott vala­­■ mely törvényt megalkotni, ha a libe­rális párt, azaz Bratianu Ionel állást­­foglalt ellene. Mit jelent ez ? Azt hogy Nagyrománia deszpotaság, melynek deszpotája egyetlen párt egyetle em­bere. Ez a legnagyobb deszpotaság, amelyet valaki elképzelhet magának. Mert hiszen valamely deszpotikus uralkodónak meg van legalább az az előjoga, hogy a pártok, a klikkek és cselszövések felett áll. A jelenlegi desz­potaság azonban azt a hírhedt poli­tikát gyakorolja hogy jöhet utána az özönvíz. —^ A monarchikus deszpotizmust -- folytatja a lap - egyetlen állam sem tűrte el. El kell-e tehát hinnünk, * hogy a román nép, amely annyi* ál­dozattal szerezte meg szabadságát, el fogja tűrni egyetlen ember deszpotiz­­m­usát ? Gondolják ezt meg azok, akik felelősséggel tartoznak. A hatalom két­­érzete megzavarja helyes ítélőképes-­­ ségüket. Ámde borzalmas lesz az éb­redésük, ha az a tényező, amelynek engedékenységéből él és tartja magát ez a deszpotizmus, nem fog mielőbb tere­épt csinálni A március­id-iki összeütközés a magyar nemzetgyűlésben Nem volt politikai jellege az incidensnek — Rakovszky belügyminiszter megvédi a rendőrséget — Bethlen erélyesen­ fellép a sajtó utjáni izga­tások ellen — Az egész ház tudomásul vette a miniszterelnök válaszát — Az Ellenzék budapesti távirata . A magyar nemzetgyűlés mai ülésén a március 15-iki esettel kapcsolatban sürgős interpellációk hangzottak el Az interpellációk sorozatát Csilléry An­­drás­ kezdette meg. Szükségét látja annak, hogy a nemzetgyűlés foglal­kozzon a március 15-iki eseményekkel. Interpellációját nem azért mondja el, hogy határfalat állítson a rendőrség és diákság közé, hanem hogy a rend­őrséget megerősítse és a közvéleményt megnyugtassa. Az anyagi nyomorú­ságban is lelkes fiatalság amikor per­selyekben gyűjtött — amely gyűjtés­ben az ország első asszonya, a kor­mányzó felesége is részt vett (Éljenzés.) — nem gondolta, hogy a legnagyobb áldozattal, véráldozattal a maga is fog is fog a perselyekbe áldozni. Bámulja azt a sietséget, amellyel a rendőrkar­dok a tüntetésen kirepültek és vérbe­­fojtották az ifjúság fellobbanását, amely az országrontók ellen nyilvánult meg. Nem lehet védeni azt a sajtót, amely az ország ezeréves határainak feldarabolására izgatott és gyilkosságra uszított. Szilágyi Lajos: Ez a nemzetgyűlés feladata, nem­ az ifjúságé. Hebelt: Ezt a bíróság dönti el, nem Csilléry. Csilléry: Az ifjúság felháborodással fordult azok ellen, akik az elévülés okfejtése mögött akarnak meghúzódni. Eckhardt: Formai jogrenddel véde­keznek. Csilléry: Nekünk egyféle jogrend kell, magyar és nemzeti. Elmondja az­után a március 15-iki tüntetés ismer részleteit s hangoztatja, hogy a kör­úton gyalázó kifejezésekkel, tányérsap­kás stb. illették az ifjakat, amelyekre ezek nem válaszoltak. Megbízható ta­núk szerint a felvonuláson rendzava­rás nem történt, ezt a rendőrség is igazolja. Nem látja át, hogy a menet utolsó láncszemét miért kellett meg­akadályozni a zavartalan felvonulásban. Ezután az ellenzék zajos közbeszó­­lásai" közben a liberális sajtóról­ beszél, a baloldal viszont a szélső keresztény lapok magatartását emlegetik. Tisztá­ban van a rendőrség nehéz helyzeté­vel, munkával túl van terhelve és rosszul fizetik őket. (Közbekiáltások balról: Demagógia! Ezzel akar a rendőrség kegyébe férkőzni! Csilléry folytatja. A rendőrök meglehetősen enerváltak a sok szolgálattól. Téved­nek, akik azt hiszik, hogy a keresz­tény társadalom sorait uszítással meg­bonthatják. Követeli, hogy az uszító lapokat tiltsák ki a rendőrségről s ne engedjék meg, hogy reggel, délben,és este ezek a lapok ingyen példányokat osztogathassanak a rendőrségnek. Hang­súlyozza, hogy ezek az események nem következtek volna be, ha annak idején Eckhardtnak a destruktív lapok betil­tására vonatkozó javaslatát elfogadták volna. Kérdi a belügyminisztert: Haj­landó-e a kormány az ifjúság sérel­méért szigorú, pártatlan vizsgálatot indítani és a Bajtársi Szövetségnek teljes elégtételt szolgáltatni? Hajlan­dó-e a kormány a rendőrség kötelékéből eltávolítani azokat, akik nem képviselik ■i nemzeti keresztény szellemet ? Haj­­landó-e a nemzetrontó lapok olvasá­sától eltiltani a rendőrséget? Benedek János: Az ifjúság felvonu­lása nem volt olyan méltóságteljes, mint ahogy azt Csilléry beállította. Az Ergerberger dallamára vonultak fel, aminek éneklése Petőfi napján kissé anakronizmusként hatott. Magyarország­­ot nem lehet bosszúállással, üldözés­sel talpraállítani. Minden pofon, amely az egyetem kapujában elhangzik, nem a zsidókat, hanem elsősorban a tör­vényt és a nemzet hitelét éri. (Helyes­lés a valoldalon.) Kiss Menyhért: Magyarország ál magyaroké ! Pikler De nem az ébredőké* Benedek Tiszteli a fiatalságot, annak nemes felbuzdulását, de ez nem jelentheti azt­, hogy diktáljanak. Nem szabad beavatkozzok közfunkcióba, mert helyre kell állani a konszolidá­ciónak, amely nélkül az álaméls za­vartalanságai el sem képzelhető, em­e­­féle idegen alakulatoknak, külömm­e­­nyeknek, Bajtársi Szövetségeknek az állami funkciókba beavatkozni nem szabad, mert ezzel aluzóriussá teszik az államrendet s végeredményben az államnak a fenmaradását is. Kiss Menyhért Sétálni csak lehet.­­Viharos felzúdulás a szociáldemokraták­nál. - Majd mi is sétáltatjuk a mun­kásokat ! - Megsétáltatunk hetvenezer vasmunkást! Benedek kérdi a belügyminisztert: Hajlandó-e megnyugtató kijelentéseket tenni abban az irányban, hogy a ren­det külső, illetéktelen befolyásokkal zavartatni nem engedi ? Hajlandó-e érvényt szerezni a törvényeknek hogy az ország rendjét minden eszközze­ hathatósan biztosítsa ? Válaszol Rakovszky belügyminiszter Rakovszky belügyminiszter azonnal válaszolt az elhangzott interpellá­ciókra. Két kérdéssel kíván elsősorban is foglalkozni. A rendőrség szerepével és az ifjúság szerepével. Ami a rend­őrséget illeti, kötelességének tartja a leghatározottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett és minden törvénytelen felvonulást a rendőrség­nek kötelessége feloszlatni. (Viharos helyeslés és taps az egész Házban). A rendőrségnek semmiféle utasítást nem kellett bevárnia eljárására. A törvény­­ alapján járt el és akkor követett volna el hibát, ha eljárásában utasításra várt volna. A másik az, hogy bizonyos animozitással kezelik ebb­en a kér­désben az ifjúságot. Benedek nagyon bölcsen mondotta beszédében, hogy az ifjúsággal szemben akkor is atyai jóindulaton kell tanúsítani, amikor botlást követ el. Az dobja az első kö­vet a fiatalságra, aki maga lelkese­désből és túlcsapó fantáziájától ve­zetve, a határt soha túl nem lépte. Az ifjúság tulajdonképen semmiféle ki­hágást nem követett el. Téves nyomon járnak azok, akik az ifjúság forradalmi mozgolódá­sáról beszéltüek, úgy akarják beál­lítani a dolgot, mintha nagyobb­­szabású politikai mozgalomról lenne szó. — Két alapfelfogásból kell kiindul­nunk. Egyik, hogy semmi ok sincs arra, hogy elfogultsággal vagy gyű­lölséggel kezeljük az ifjúság megmozdulását, a második, hogy nagyon rossz szolgála­tot tesznek az ügynek azok, akik az eseményeket a rendőrség ellen akarják kihasználni. Március 15-én a fiatalság

Next