Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-22 / 66. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztőség: 9. Kiadóhivatal: 106. sz. Megjelenik hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS ■ 1923. március 22. csütörtök Aralel Cluj-Kolozsvár, 44. 4v, 66. szám ■ ihun ■—_wu—u—wiiiwwmiHiiii— iihun ■wmTnn^~~~~— ELLENZÉK Előfizetés: havonta 25 lej, negyedévre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarestben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. A vasárnapi tüntetésről jelentést tettek Ferdinánd királynak Bűzbombák a kamara ülésén. Tűzoltófecskendővel hűtik le az ellenzék harci kedvét. Angol sajtóhang a román belpolitikai helyzetről — Az Ellenzék tudósítójától — Ferdinánd király a vasárnapi tüntetések idején, mint "jelentettük, távol volt Bukarestből. Csak hétfőn éjjel érkezett vissza és azonnal jelentést tétetett magának a vasárnapi eseményekről. A kormány is sűrű tanácskozásokat, tartott, amelyeken a tüntetések folytatása esetére szükséges intézkedéseket beszélték meg. Bukaresti jelentés szerint, amikor a a kamara hétfő délutáni ülésén az utolsó ellenzéki képviselő is eltűnt az ajtókból és a többség magára maradt, egyszerre kis pukkanások, hallatszottak és pillanatok alatt borzalmas bűzzel telt meg a terem. A képviselők orrukhoz kapnak, betartják a szájukat, egymás hátán tódulnak a kijáratok felé.H Néhányan közülök megérzik a kénhidrogént és még fejvesztettebbül menekülnek. Másfél óráig tartott, amíg a termet annyira kiszeleztethették, hogy a képviselők újra bevonulhattak. lapították, hogy mintegy, harminc *# /bomba robbant fel. Az egyik ellenzéki képviselőt, akinek az ülése alatt szellőztetés közben bűzbombákat találtak, mentelmi bizottság elé utasították. Az angol sajtó a Bratianu-kormányról A Márnáig Rost „Bratianu nehézségei" cím alatt a következőket írja Bukaresti információk szerint a Brattanu-kormány kedvezőtlen helyzetbe jutott Hatalmas jelek mutatják, hogy kormányváltozás közeledik A jelenlegi kormánynak nem sok sikere volt a gazdasági válság leküzdésében, ellenfelei bebizonyították, hogy amióta átvette a hatalmat, javulás és olcsóbbodás helyett a drágaság megkétszereződött. E gazdasági nehézségeken kívül, amelyeknek más kormányok is ki vannak téve válságos időkben, a Bratianu-kormány új alkotmányt akar adni az országnak, bízva az intrikus eszközökkel létrehozott parlamentben, amely azonban nincsen arra hivatva, hogy az ellenzék támogatása nélkül vigyen keresztül ilyen reformot, mivel Románia igazi közvéleményét az ellenzék képviseli. A Bratianu-kormány ellen állást foglalnak a Take Ionescu után maradt demokrata párttal fuzionált erdélyi ellenzék, az Averescu pártja, a parasztpárt és végül a Iorga pártja is. Ezek A lelocsolt ellenzék Hétfőn este 11 órakor az ellenzéki klub még nagyon élénk volt a Calea Victoriein. A klub előtt tízezer liter vízzel telt ciszternás tűzoltófecskendő állott meg. Odaérkezett Davidoglu tábornok, a IV-ik hadosztály parancsnoka és Nicoleanu rendőrségi prefektus is. Az emeleten levő klubban az ellenzék sok tagja volt együtt, köztük Maniu, Vajda, Mihalache, Filipescu, Manu stb. Manu többedmagával lement az utcára Davidoglu tábornokhoz, aki közölte, hogy visszarendeli a csapatokat és a tűzoltókat, hogyha a politikusok kötelezik magukat, hogy megszüntetik a tüntetéseket. A politikusok nemcsak nem ígérhettik meg a tábornok kívánságának teljesítését, hanem kijelentették, hogy folytatni fogják a tüntetéseket három napig, három hétig, vagy akár három esztendeig is, ha erre szükség lesz. Ekkor Davidoglu elrendelte a fecskendő működésbehozatalát. Egynegyed tizenkét órakor megindult a klub ellen irányított vízzuhatag, amely a klubnak a balkonra nyíló ajtaja üvegtábláját hamarosan be is törte. Az "ellenzék tagjai vízhatlan kabátokat öltve, hátatfordítva állottak ki a vízsugár elé, ilyen helyzetben fütyülve és hurrogva tüntettek. Persze meglehetősen átáztak. A kitört üvegtábla helyen át bőségesen behatolt a víz a klubhelyiségekbe, amelynek padlója úszott a bokán felül érő vízben. Az utcajelöli terem falairól le kellett szedni a képeket, köztük a Károly és Ferdinánd királyok, valamint Erzsébet és Mária királynők képeit és az udvari szobákba vinni, hogy tönkre ne menjenek. A fecskendő 20 percig működött. Ezalatt a ciszterna teljesen kiürült, nagy víztócsát hagyva hátra a Calea Víctoriein is. Éjfélkor a tábornokok, csapatok és tűzoltók, mint akik dolgaikat jól végezték, eltávoztak. tjWvUv, yJutJ* 3 pártok is megdönthetnék a Bratianukormányt, ha egyezségre tudnának lépni Magában a kormányzatban is sokan vannak, akik nincsenek megelégedve a miniszterelnök módszerével. .Nagyrománia treszpotizmusa . — A fegyverszünettől fogva — írja az Adeverul - mostanáig egyetlen román kormány sem tudott vala■ mely törvényt megalkotni, ha a liberális párt, azaz Bratianu Ionel állástfoglalt ellene. Mit jelent ez ? Azt hogy Nagyrománia deszpotaság, melynek deszpotája egyetlen párt egyetle embere. Ez a legnagyobb deszpotaság, amelyet valaki elképzelhet magának. Mert hiszen valamely deszpotikus uralkodónak meg van legalább az az előjoga, hogy a pártok, a klikkek és cselszövések felett áll. A jelenlegi deszpotaság azonban azt a hírhedt politikát gyakorolja hogy jöhet utána az özönvíz. —^ A monarchikus deszpotizmust -- folytatja a lap - egyetlen állam sem tűrte el. El kell-e tehát hinnünk, * hogy a román nép, amely annyi* áldozattal szerezte meg szabadságát, el fogja tűrni egyetlen ember deszpotizmusát ? Gondolják ezt meg azok, akik felelősséggel tartoznak. A hatalom kétérzete megzavarja helyes ítélőképes- ségüket. Ámde borzalmas lesz az ébredésük, ha az a tényező, amelynek engedékenységéből él és tartja magát ez a deszpotizmus, nem fog mielőbb tereépt csinálni A márciusid-iki összeütközés a magyar nemzetgyűlésben Nem volt politikai jellege az incidensnek — Rakovszky belügyminiszter megvédi a rendőrséget — Bethlen erélyesen fellép a sajtó utjáni izgatások ellen — Az egész ház tudomásul vette a miniszterelnök válaszát — Az Ellenzék budapesti távirata . A magyar nemzetgyűlés mai ülésén a március 15-iki esettel kapcsolatban sürgős interpellációk hangzottak el Az interpellációk sorozatát Csilléry András kezdette meg. Szükségét látja annak, hogy a nemzetgyűlés foglalkozzon a március 15-iki eseményekkel. Interpellációját nem azért mondja el, hogy határfalat állítson a rendőrség és diákság közé, hanem hogy a rendőrséget megerősítse és a közvéleményt megnyugtassa. Az anyagi nyomorúságban is lelkes fiatalság amikor perselyekben gyűjtött — amely gyűjtésben az ország első asszonya, a kormányzó felesége is részt vett (Éljenzés.) — nem gondolta, hogy a legnagyobb áldozattal, véráldozattal a maga is fog is fog a perselyekbe áldozni. Bámulja azt a sietséget, amellyel a rendőrkardok a tüntetésen kirepültek és vérbefojtották az ifjúság fellobbanását, amely az országrontók ellen nyilvánult meg. Nem lehet védeni azt a sajtót, amely az ország ezeréves határainak feldarabolására izgatott és gyilkosságra uszított. Szilágyi Lajos: Ez a nemzetgyűlés feladata, nem az ifjúságé. Hebelt: Ezt a bíróság dönti el, nem Csilléry. Csilléry: Az ifjúság felháborodással fordult azok ellen, akik az elévülés okfejtése mögött akarnak meghúzódni. Eckhardt: Formai jogrenddel védekeznek. Csilléry: Nekünk egyféle jogrend kell, magyar és nemzeti. Elmondja azután a március 15-iki tüntetés ismer részleteit s hangoztatja, hogy a körúton gyalázó kifejezésekkel, tányérsapkás stb. illették az ifjakat, amelyekre ezek nem válaszoltak. Megbízható tanúk szerint a felvonuláson rendzavarás nem történt, ezt a rendőrség is igazolja. Nem látja át, hogy a menet utolsó láncszemét miért kellett megakadályozni a zavartalan felvonulásban. Ezután az ellenzék zajos közbeszólásai" közben a liberális sajtóról beszél, a baloldal viszont a szélső keresztény lapok magatartását emlegetik. Tisztában van a rendőrség nehéz helyzetével, munkával túl van terhelve és rosszul fizetik őket. (Közbekiáltások balról: Demagógia! Ezzel akar a rendőrség kegyébe férkőzni! Csilléry folytatja. A rendőrök meglehetősen enerváltak a sok szolgálattól. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a keresztény társadalom sorait uszítással megbonthatják. Követeli, hogy az uszító lapokat tiltsák ki a rendőrségről s ne engedjék meg, hogy reggel, délben,és este ezek a lapok ingyen példányokat osztogathassanak a rendőrségnek. Hangsúlyozza, hogy ezek az események nem következtek volna be, ha annak idején Eckhardtnak a destruktív lapok betiltására vonatkozó javaslatát elfogadták volna. Kérdi a belügyminisztert: Hajlandó-e a kormány az ifjúság sérelméért szigorú, pártatlan vizsgálatot indítani és a Bajtársi Szövetségnek teljes elégtételt szolgáltatni? Hajlandó-e a kormány a rendőrség kötelékéből eltávolítani azokat, akik nem képviselik ■i nemzeti keresztény szellemet ? Hajlandó-e a nemzetrontó lapok olvasásától eltiltani a rendőrséget? Benedek János: Az ifjúság felvonulása nem volt olyan méltóságteljes, mint ahogy azt Csilléry beállította. Az Ergerberger dallamára vonultak fel, aminek éneklése Petőfi napján kissé anakronizmusként hatott. Magyarországot nem lehet bosszúállással, üldözéssel talpraállítani. Minden pofon, amely az egyetem kapujában elhangzik, nem a zsidókat, hanem elsősorban a törvényt és a nemzet hitelét éri. (Helyeslés a valoldalon.) Kiss Menyhért: Magyarország ál magyaroké ! Pikler De nem az ébredőké* Benedek Tiszteli a fiatalságot, annak nemes felbuzdulását, de ez nem jelentheti azt, hogy diktáljanak. Nem szabad beavatkozzok közfunkcióba, mert helyre kell állani a konszolidációnak, amely nélkül az álaméls zavartalanságai el sem képzelhető, emeféle idegen alakulatoknak, külömmenyeknek, Bajtársi Szövetségeknek az állami funkciókba beavatkozni nem szabad, mert ezzel aluzóriussá teszik az államrendet s végeredményben az államnak a fenmaradását is. Kiss Menyhért Sétálni csak lehet.Viharos felzúdulás a szociáldemokratáknál. - Majd mi is sétáltatjuk a munkásokat ! - Megsétáltatunk hetvenezer vasmunkást! Benedek kérdi a belügyminisztert: Hajlandó-e megnyugtató kijelentéseket tenni abban az irányban, hogy a rendet külső, illetéktelen befolyásokkal zavartatni nem engedi ? Hajlandó-e érvényt szerezni a törvényeknek hogy az ország rendjét minden eszközze hathatósan biztosítsa ? Válaszol Rakovszky belügyminiszter Rakovszky belügyminiszter azonnal válaszolt az elhangzott interpellációkra. Két kérdéssel kíván elsősorban is foglalkozni. A rendőrség szerepével és az ifjúság szerepével. Ami a rendőrséget illeti, kötelességének tartja a leghatározottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett és minden törvénytelen felvonulást a rendőrségnek kötelessége feloszlatni. (Viharos helyeslés és taps az egész Házban). A rendőrségnek semmiféle utasítást nem kellett bevárnia eljárására. A törvény alapján járt el és akkor követett volna el hibát, ha eljárásában utasításra várt volna. A másik az, hogy bizonyos animozitással kezelik ebben a kérdésben az ifjúságot. Benedek nagyon bölcsen mondotta beszédében, hogy az ifjúsággal szemben akkor is atyai jóindulaton kell tanúsítani, amikor botlást követ el. Az dobja az első követ a fiatalságra, aki maga lelkesedésből és túlcsapó fantáziájától vezetve, a határt soha túl nem lépte. Az ifjúság tulajdonképen semmiféle kihágást nem követett el. Téves nyomon járnak azok, akik az ifjúság forradalmi mozgolódásáról beszéltüek, úgy akarják beállítani a dolgot, mintha nagyobbszabású politikai mozgalomról lenne szó. — Két alapfelfogásból kell kiindulnunk. Egyik, hogy semmi ok sincs arra, hogy elfogultsággal vagy gyűlölséggel kezeljük az ifjúság megmozdulását, a második, hogy nagyon rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok, akik az eseményeket a rendőrség ellen akarják kihasználni. Március 15-én a fiatalság