Ellenzék, 1923. május (44. évfolyam, 99-120. szám)

1923-05-29 / 118. szám

1923. május 29. kedd Dny-Kolozsvár. 44. év. 118. szám Ára 2 fős ELLENZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszám­ok: Szerkesztő­ség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg­­jenik hétfő kivételével mindennap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 40, negyedévre 110, félévre 210, évente 400 lej. Szá­monként 2 lej. Hétköznap és vasár­nap is 2 lej. Bukarestben 2­ 50 lej. Scotus Viator ■■^Kolozsvárra jön ^Beton Watson vagyis Scotus Via­­felesleges bemutatnunk Ö volt a B^Krkan főnöke annak a propaganda ■Pídiának, amely a volt osztrák— 'a­agyar monarchia, ellen a legélesebb harcot folytatta. Ö volt az elnyomot­­­­tak lánglelkű védelmezője és bár saját hazájában is kapott volna erre némi terrénumot (lásd Írország), különösen a volt monarchia elnyomott nemzeti­ségeinek felszabadítását tűzte élete nagy és nemes céljául. Nem vallotta azt, amit hazájának egyik nem éppen utolsó premier­je vallott, hogy fia Ausztria nem volna, fel kellene találni Ellenkezőleg történeti anaktomizmus­­nnak tartotta a volt monarchiát, ame­lyet mint új Karthágói „delendam“­­nak hirdetett. Ő volt az, aki vagy tíz évvel a világháború előtt megjósolta, hogy nyomban a keleti kérdés meg­oldása után felvetődik Ausztria—Ma­gyarország felosztásának szüksége. A keleti kérdést még mindig oldogatják, de a volt monarchia felett már meg­tartották a „nagy hullaszem­lét“, amit ő akkor bemondott. Scotus Viator most sorra járja az utódállamokat. Kettes jogcíme is van hozzá, először mert a győztes had­vezér el szokott látogatni diadalma színhelyeire. Aztán meg ő is e­jött ki, hi­a tudós lenne, vagy mi, illik hát tanulmányozni a szakmája, a nem­zet­­felszabadítás és kisebbségvédelem szempontjából az új helyzeteket. Most Csehszlovákiában tanulmányoz. Persze fényes hivatalos fogadtatás, hivatalos deputációzás és hivatalos Potemkin­­bemutatása az új állapotok soha nem álmodott, a gunyhótól a palotáig ter­jedő, általános közboldogságtól csor­dultig telített tündérvilágának. Hiva­talos előadások aktaemeletekből és ha mindez netán nem volna elég, hivata­los szkinema, sőt szkinemaszkeccs­­előadások az íme földre varázsolt pa­radicsomról. Scotus Viator pedig mindennek láttára meg van hatva, hogy szólni se tud Nem azért, mert nem bírja sem a cseh, sem a tót nyelvet, hanem nem tud szólni egy­­szerűen a nagy meghatottságról De ha nem akarunk igazságtalanok lenni, meg kell mondanunk, hogy tár­­gyalt Scotus Viator a magyarság kép­­viselőivel is. Hogy elragadtatásának adott volna kifejezést a cseh-tútországi magyarság helyzete felett, még nem jött értesítés. De még jöhet. Most pedig Scotus Viator Romániába jön. Talán ezúttal alaposabban fog itt tanulmá­nyozni, mint Nagyrománia című könyve megírása előtt tette. Szent hivatása neki a nemzetfelszabadítás. Csak nem látja úgy, ha ide jön, hogy megint van itt némi tér a hivatása gyakorlá­sára? Mert hogy csak újabb panegin­­szekhez akarna adatokat gyűjteni, mégse illenék egy szintén európai hírű tudóshoz, akinek némi tárgyilagosság sem épen szégyen. Kraszin lett Worowszky utóda Róma. május 28. Amint az Agenzia Italia jelenti, a Lausanneban meggyil­kolt Woro­vszky utódjául­ a szovjet külügyi bizottságába Kraszin népbiz­tost nevezték ke. A tisztességes kereskedelmet agyonsujtja aaz uzsoratörvény A Kereskedők Tanácsa tiltakozó nagygyűlése a Redut bán. — Az uzsoratörvény súlyos következményei. — Tizen­ötezer vendéglős, ha kell, bezárja üzemét. — Erdély keres­kedői megvédik a tisztességes kereskedelem szabadságát. — A határozati javaslat — Egy kellemetlen incidens A kereskedelmi miniszter megígérte a törvény módosítását — Az Ellenzék tudósítójától — Tegnap, vasárnap délelőtt nagy ér­deklődés mellett zajlott le a kolozsvári kereskedők tiltakozó nagygyűlése, ame­lyet a Kereskedőtanács azért hívott össze, hogy egységes tiltakozással de­monstráljanak az uzsoratörvény ellen. A Redut nagytermében a kolozsvári kereskedelmi, ipari és gazdasági ér­dekképviseletek delegátusain kívül megjelentek a vidéki kereskedőtaná­­csok kiküldöttei, képviseltették magu­kat a kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara, a munkaadók és nagyiparo­sok szövetsége, az ipartestület, a ven­déglősök országos szövetsége és a kereskedelmi alkalmazottak szövetsége is. A hatóságok részéről Mazuchi ke­reskedelmi és ipari főfelügyelő jelent meg a gyűlésen. A nagygyűlést dr. Edian, a Banca Generala igazgatója, a Star­t! elnöke nyitotta meg. Beszédében ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a nagygyűlés összeh­ívását, majd üdvözölte az érdekképviseletek dele­gátusait. A megnyitási formaságok után a mélyenjáró beszédben nagy rész­letességgel fejtegette az uzsoratörvény lényegét és rávilágított a nemzetgaz­dasági szempontokból hátrányos in­tézkedéseire. — Az élet a lej esése folytán drá­gul — mondotta dr. Edián — a lej a termelés csökkenése folytán esik, viszont a termelés csökkenése azok­nak az óriási nehézségeknek követ­kezménye, amelyekkel a gazdasági életnek a háború miatt küzdeni kell és azért csökken, mert a háború utáni összes kormányok hibás gazdasági és pénzügyi politikát folytattak. A mi termelésünk csökkenésé­nek legfőbb oka pedig az ál­lamnak a gazdasági életbe való beavatkozása. Ez kétség­telen. Van egy gazdasági törvény és pe­dig az, hogy egy ország termelése nem fokozódhatik, ha annak nincs meg a teljes szabadsága. Leszögez­zük azonban, hogy egyes termelők, mint például a mezőgazdaságiak és részben az iparosok (szén, petróleum, cukor) nem termelhetnek szabadon és itt az ok az, hogy az ő termelésük csökken. Most azonban a kereskedő­ket is fenyegetik, de nemcsak azzal, hogy fejlődésükben megakadályozzák, hanem egyenesen terrorral kényszerítik bele a teljes tönkremenésbe.­ ­ Ez okokból a termelés továbbra is csökkenni fog, a drágaság továbbra is nőni fog, viszont a termelők min­den kategóriája részére lehetetlenné teszik a munkát, tönkremenvén ezáltal ők és velük együtt a nemzetgazdaság is. Ez lesz az igazi kattasztrófa. Tehát a drágaság nem a spekuláció eredménye, hanem azon tényezőknek,­, amelyeket az állam beavatkozása ál­landóan fen­tart. Megbénítják a tisztes­séges kereskedelmet Ecián dr. beszéde után Rózsa Mór alelnök az uzsoratörvénynek a bel és külkereskedelem szempontjából káros következményeit ismertette, m­ajd eze­ket mondotta : A tisztességes kereskedelmet sújtják agyon az uzsoratörvény kíméletlen paragrafusai. Betö­rőkkel és zsebmetszőkkel egy kategóriába helyezik a dolgozó és becsületes kereskedőket és Decei Lázár beszéde után dr. Popor Adonisz, a Kereskedőtanács ügyésze lépett az emelvényre és lendületes be­szédben mutatta ki a törvénytervezet jogi lehetetlenségeit. Román nyelvű beszédét dr. Szegh­ő Imre vázolta ma­gyar nyelven és kiegészítette azt er­délyi vonatkozásokkal. Középkori büntetőjog — A tör­vénytervezet — mondotta — már megkezdésénél is a legképtelenebb fogalomzavart mutatja. Összezavarja a becsületes és becstelen ember fogalmát és az állam egész kereskedelmét beleveti a börtönökbe. Mindenütt van üzérkedés, kezdve a tőzsdétől, azonban ezt nem tiltja le a kormány, mert részese a jövedelmek­nek, de kiszolgáltatja a kereskedőt minden detektívnek, mert a kereske­delem jövedelméből csak az adótéte­lek illetik az állampénztárt. Az új uzsoratörvény teljesen középkori büntetőjog a fejlett erdélyi jogszolgáltatás mellett és vagy kilenc-tíz féle büntetést ren­del paragrafusok szerinti megállapí­tással. A 150 évvel ezelőtt behozott mérlegelési elvet, amely az ítélőbíró belátásától függ, teljesen mellőzi és ezért van az, hogy a legsúlyosabb büntetéseket vonja maga után minden jegyzőkönyvi feljelentés. Ezután Somogyi főtitkár statisztikai adatokkal bizonyítja az uzsoratörvény káros következményeit, majd felolvasta a következő határozati javaslatot : A határozati javaslat 1. Miután az üzérkedés (spekulá­ció) nem okozója, hanem egy ki­hatása a drágaságnak, amelynek alapja az állami beavatkozás áttal nagymértékben akadályozott terme­lés csökkenése, az üzérkedés egyet­len kiküszöbölő eszköze az­­egész gazdasági aktivitás szabadsága. 2. Ha mégis a kormány szüksé­gesnek tartja, hogy létezzék egy a kereskedelem ellenőrzését célzó tör­vény, kérjük, hogy"-vegye figyelembe azokat a kívánságokat, amelyeket a kereskedelmi kamarák és a Statul ! rendőrközegek önkényére bíz­­­zák a kereskedelem elbírá­lását. Pedig az árak a valuta árhullámzá­sával vannak összefüggésben és nem lehet előre leszögezett rendelkezések­kel megbénítani a kereskedelmet. A törvény azt fogja maga után vonni, hogy a tisztességes kereskedelem tel­jesen visszavonul és azok maradnak csak a helyzet árai, akiknek elpusztí­tására hozták létre a törvényt. Ez azonban végzetes következményekkel járhat, mert a külföld bizalma, amely az idegen értékek lefoglalása miatt már így is idegenkedett a román piac­tól, most teljesen el fog fordulni a romániai kereskedelemtől. Ezután Decei Lázár, a vendéglősök országos szövetségének elnöke 15000 vendéglős nevében bejelentette csatla­kozását a Kereskedőtanács akciójához.­­ A vendéglősök szövetsége gon­dolkozás nélkül magáévá teszi mind­azokat a határozatokat, amelyeket a mai nagygyűlés elfogad az uzsoratör­­ény elleni harc érdekében és központ kiküldöttei kifejezésre jut­tattak és akiknek kívánságait, bárha mint szakértők hivattak meg az előkészítő bizottságba, mégis figyel­men kdvü­l hagyta. Mindenesetre azonban tiltakozunk a kihágás meg­állapításának a parlament elé ter­jesztett törvénytervezetben leszögezett módja ellen, amely tág teret hagy és kitesz bennünket bármelyik rend­őri közeg önkényeskedésének, vala­mint tiltakozunk az ellen is, hogy a felmerült ilyen ügyeket a kis „parch­et“ (egyes bíróság) törvénye szerint bírálják el és amely eljárást csak kalandorok ellen szokták al­kalmazni, hanem követeljük, hogy ezen ügyekben a rendes törvényszé­kek vagy vegyes bizottságok ítél­kezzenek. 3. Teljes szolidaritásunkat nyilvá­nítjuk az ország összes kereskedői­vel, gyárosaival és iparosaival az érdekeink védelméért és a nemzeti gazdaság érdekeiért folyó közös küzdelemben és reméljük, hogy a kereskedelmi és iparügyi miniszter úr, akiről eddig azt hittük, hogy az erkölcsi és anyagi csőd szélén álló román kereskedelem iránt jó szán­dékkal viseltetik, nem fogja figyel­men kívül hagyni azok őszinte kiál­tását, akik az ország konszolidálá­sáért és virágzásáért harcolnak. A nagygyűlés bizottságot küldött ki arra, hogy a határozati javaslatot az erdélyi kereskedelem, nagyipar és kis­ipar nevében Kolozsváron hétfőn át­utazó miniszterelnök és közlekedés­­ügyi miniszternek átnyújtsa, valamint hogy a kereskedelmi miniszterrel és a törvényhozó testületekkel is közölje. A határozati javaslat egyhangú el­fogadása után több felszólalás történt azég, amelyekben mind az egységes akció szükségességét hangoztatták. Egy álhírlapíró felszólalása Meglepetésként hatott a nagygyűlé­sen, mikor Petringenár János "hirdetési ügynök, volt, budapesti cipész, mint újságíró a közgazdasági sajtó nevében felajánlotta szolgálatait a Ke­reskedők Tanácsának és azon­nal, nagy előfizetési reklámot ünnepélyesen kijelentjük, hogy mi, Románia tizenötezer ven­déglőse, hajlandók vagyunk üzemeinket bezárni, ha ezzel tá­mogathatjuk a cél elérését. (Nagy éljenzés.)

Next