Ellenzék, 1923. június (44. évfolyam, 121-144. szám)
1923-06-10 / 128. szám
il ____________________Ip Ars 2 Ist Cluj-Kolozsvár, 41 év, 128. százft Szerkesztőség és kiadóhivatal:Státus Előfizetés: havonta 40. negyedévre palota. Telefonszámok: Szerkesztő- Alunlmfm* B4PTHA MIKIÓS 110, félévre 210, évente 400 lej. Száség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg- Alapította: DÁK 1 ti A iVl 1 KLU 1 monként 2 lej. Hétköznap és vásárjeleiik hétfő kivételével minden nap nap és 2 lej. Bukarestben 250 lej. Kegyes csalás A világháborút győztesen befejező nyugati hatalmak, amikor megvonták az új politikai határokat, egészen új ábrázatot adva Közép-Európának, Kenttel meg voltak győződve, hogy új éden korszaka következendő a világnak mindenek előtt azáltal, hogy biztosítják szerintük igazságos békemivtik fenmaradását és kizárják a háború véres rémének ijesztgetését minden időkre. Odabiggyesztették az összes békediktátumok elejére a nagy békebiztosítónak és igazságfentartónak, a Népligának szabályzatát. De juttattak különösen egy szerepet a genfi világfórumnak, amely a legközelebbről éppen azokat érdekli, akiket mint kisebbségi sorsra utaltakat kebeleztek be új államkeretekbe. Azokat a szerződéseket, amelyeket az új vagy megnagyobbodott államok nem valami szívesen ugyan, sőt egyenesen parancsszóra kötöttek a nyugati nagyhatalmakkal, a Népliga garanciája alá helyezték. A kisebbségi sorsba szorultakat tehát a legközelebbről érdekli, hogy váljon ez a garancia valóban garancia-e, vagy csak hozzátartozik a békediktátumok igazságot mimént szemfényvesztési rekvizitumához. Aféle írott malaszt, aminek komolyságában maguk alkotói sem hittek, de megcsinálták, hogy legalább az igyekezettel könnyítsenek valamit a lelkiismeretükön. Aféle kegyes csalás, melyet menteni vélnek a szándék jóravalóságával. Rég nyilvánvaló, hogy a genfi világfórumhoz fűzött várakozások távolról sem váltak be és most Közép- Európa, sőt az emberiség sorsán komolyan aggódók kínos türelmetlenséggel keresik a módokat, hogyan lehetne ezen segíteni. Különösen angol politikusok körében mind általánosabbá és élénkebbé válik a meggyőződés, hogy ehhez mindenekelőtt Amerikának a Népligába való belépése lenne szükséges. Amerikának ugyanis nem kell a Népliga, amely a győztesek birtokállományának biztosítását tűzte fő célul, úgy, hogy Amerikának, ha tagja lenne a ligának, ismét csapatokat kellene küldenie Európába, hogy a franciák rajnamenti uralmát fentartsa. Erről azonban ma már az Óceánon túl hallani sem akarnak. A Wilson által annak idején becsapott amerikai közvélemény ma undorral fordul el Európától, államférfiaitól, akik Wilsont megcsalták s az összes itteni politikai rendszerektől, amelyek ma képtelenebbek, mint valaha, a népek békéjét és így a gazdasági felemelkedést biztosítani. Európa ma csak esdeklő kezekkel fordulhat a nagy tengerentúli demokrácia felé. De az mindaddig nem ad semmit, amíg a népek békétlenségében sötéten gomolygó felhőt lát a vén földrész felett, melynek pusztító vihara minden pillanatban kitörhet és semmivé teheti az ő hideg gazdasági számításait. Ez az új kiadású „fényes elszigeteltség", amellyel Washington népe az új Európával s az ennek új rendjét biztosítani hivatott Népligával szemben viseltetik, sajnosan súlyos a kisebbségi sorsra jutott nemzetekre. A világ legnagyobb demokráciájának csatlakozása a nemzetek feletti igazság fórumául megtervezett intézményhez bizonyára közelebb hozná azt valódi rendeltetéséhez, kiemelné mai dísztelen szerepéből, amikor hallgatag asszisztálója a minden volt militarizmusoknál nagyobb és féktelenebb francia militarizmusnak. Erélyesebb védelmezője lehetne a kisebbségi nemzetek biztosított, de tiszteletben nem tartott jogainak is. Ma e részben is csak kegyes csalás — örömére a megerősödött új nacionalizmusoknak, keservére az új államokba utaltaknak, mérhetetlen kárára Középeurópa nyugalmának és igazi békéje visszatérésének, mert megoldani nemakarásukkal ezt a kérdést nyílt sebévé tették Repülőjáratok: Budapest—Bukarest között A Magyar Légiforgalmi Társaság tervei — Tárgyalások a román kormánnyal — Budapestről Bécsbe és Belgrádba is lesznek repülőjáratok — A magyarországi repülésügy mai állása — Az Ellenzék budapesti tudósítójától — Budapesten eddig a pénzes emberek nem igen ácsorogtak, még a háború alatt sem. Most őket is utolérte a végzet. Vasárnap és csütörtökön a Gellért-szálló előtt sorakoznak az előkelően öltözött hölgyek és urak és vágyó szemeket vetnek a kis kikötő előtt ringó karcsú hidroplánok felé. Nem sajnálják az öt- vagy tízezer koronát a pár perces útért, az sem riasztja őket vissza, hogy az első napokban egy gép lezuhant és négy ember elpusztult, a pesti ember nyugtalan kíváncsiságával akarják megkóstolni a légi út különös, kellemes izgalmait. Főkép vasárnaponként, délelőtt-délután szakadatlanul a levegőben keringenek a fehér gépek és mégsem győzik mind elvinni a közönséget. Hidroplán forgalom a Duna és Balaton fölött A magyar közönség nem élvezheti régóta a repülést. A békeszerződésben Magyarországra kényszerített repülési tilalmat csak múlt év novemberében oldották fel. Külföldön már mindenütt megszokott közlekedési eszköz volt a repülőgép, amikor nálunk az első társaságok alakulhattak. Addig csak a Francia—Román Társaság járatai kötöttek ki a Paris—Bukarest közötti útban Budapesten. A hidroplánokat, melyek most a budapesti közönséget mulattatják, az Aero Express társaság szerezte be Németországból. Az Aero Express engedélyt kapott hidroplán forgalomra a Duna magyarországi szakaszán, a Budapest—Balaton balatoni körforgalom vonalra, szárazföldi gépek részére Budapest—Prága, Budapest—Zágráb és Budapest—Bukarest között Aradon keresztül. Június 15-étől kezdve már repülőgépen mehetnek ki családjaikhoz Siófokra és Füredre a Pesten izzadó családapák és a kis balatoni gőzösök irigykedve fogják látni a konkurrenciát amit a somogyi és zalai partok közt kiszálló madarak számukra jelenteni fognak. Az Aero Express, melyben német tőke is érdekelve van, Junikers típusú gépekkel röpül. A gépeket Dessauból az ott kiképzett magyar pilóták már a levegőn át hozták haza. A Junkers-gyártmányok világszerte híresek. Nemrégiben volt Nápolyban egy nemzetközi hidroplán-verseny. A küzdelemre az amerikai, angol, francia repülők heteken át készültek a helyszínen és az utolsó percben versenyre engedték a németeket is, akik az egyik leghíresebb német pilótát, Zimmermann századost küldték el Junker-gépen. Zimmermann az Alpokon át repült Nápolyba egy nappal a verseny előtt. Ottó a szárazföldi gépét átszerelte hidroplánra és másnap megnyerte az első díjat. Érdekes, hogy ez a Zimmermann hozta 1921-ben, ugyancsak Junkers gépen Svájcból Magyarországra Károly királyt és Zita királynét és csak az ő páratlan ügyességének sikerült akkoriban a motordefektus ellenére a gépet a levegőben tartani. szolgálna két még fiatal vállalat is, a Massáng dr. vezetése alatt álló társaság, mely a München—Odessza szakasz magyar részére Szombathelyen, Budapesten és Debrecenen át kapott koncessziót és Fred Chamier dr. angol társasága, mely Budapest—Miskolc—Varsó közt akar járatokat létesíteni. Budapest nemzetközi repülési központ Budapest légiforgalmi kikötője most Mátyásföldön van, ez azonban nagyon messze esik a fővárostól és ezért az új légi kikötőt Nagyrákoson akarják berendezni. Természetesen a legmodernebb igényeknek megfelelően, meteorológiai és kísérleti állomásokkal, szállókkal az átutazók részére, amint az Párisban van. Minden befektetés jövedelmező lesz nemsokára, mert külföldi szakemberek szerint is Budapest elsőrangú központi fekvésénél fogva jelentős pontja lesz a világ légiforgalmának. Budapestért menne keresztül a franciák által már részben üzembehelyezett Páris—Konstantinápoly vonalon kívül az angolok által most létesítendő London— Indiai vonal, a német Berlin—Szaloniki— Kairó, az olasz Róma —Moszkva vonal. Budapesten kívül csak Bécs és Prága jöhetne szóba. Különösen Prága dolgozik erősen ily irányban, de előreláthatólag a magyar fővárost fogják előnyben részesíteni. új jegyár repülőgép-típusok A magyar repülők most óriási erőfeszítést tesznek, hogy a négyévi kényszerű szünet után a külföldet utolérjék. Megfelelő pénzeszközök nélkül ma, mikor egy gép harmincmillió koronába kerül, ez természetesen nehéz feladat. Mégis kikerültek az albertfalvai Neuschloss-Lichtig gyárból az első magyar iskolagépek Oravecz Béla és Szebeny György mérnökök tervei szerint A tökéletesítési munkálatok állandóan folynak és csak a pénz kérdése, hogy mikor szárnyalnak fel a magyar Sárkány-típusú kereskedelmi gépek a levegőbe, hogy felvegyék a versenyt a legjobb német és holland találmányokkal. Pilóta, zseniális tervező volna elég, de a magyar állam nem követheti a francia állam példáját, mely polgári repülésére évente 150, katonai repülésre 300 millió frankot fordít. Repülés a szelek szárnyán A magyar pilóták most ép úgy, mint a hasonló helyzetben lévő németek, nagy érdeklődéssel fordulnak a motornélküli vitorlázó repülés felé. A baj Magyarországon az, hogy bizonyos korlátozások még mindig érvényben vannak a magyar repülőgépgyártásra. Négyezer méteren felül nem szabad magyar gépnek emelkedni, 170 km-es sebességnél nagyobb gyorsaságot szintén nem engedtek meg, mikor a rekord a 400 km-t meghaladja, csak hat utast szabad vinni, mikor a La Manche felett húsz utassal járnak a gépek. Remélhetőleg a repülésügy érdekében megszűnnek ezek a tilalmak és a pesti embernek nem kell megelégednie a szerény hidroplánnal a Gellért-szálló előtt, hanem rábízhatja majd magát a magyar repülőgépekre, ha esetleg kolozsvári ismerőseit kell sietősen meglátogatnia. A budapest—arad—bukaresti repülőjárat A másik nagy magyar vállalkozás a híres hollandi Fokker-gépekkel repülő „Magyar Légiforgalmi Társaság mely Bécs—Budapest és Budapest— Belgrád között bonyolíthatja le a forgalmat. úgy a Légiforgalmi, mint az Aero Express jogosult az ország fölött minden irányban magánforgalmat fentartani és ha most valamelyik budapesti üzletembernek eszébe jut, hogy két óra múlva Miskolcon van fontos ülése, csak kitelefonál Mátyásföldre és egy óra múlva már starttól vele a gép. A társaságok nemzetközi vonalai még nem működhetnek, mert a szóbanlévő más államokkal, így Csehországgal, Romániával és Szerbiával a magyar kormánynak még nem sikerült megállapodnia. Legelőször valószínűleg a Bécs—Budapest vonalat adják át a forgalomnak. Állandóan folyik a tárgyalás a román kormánnyal is és a magyar társaság nagyon szívesen bevonná hálózatába nemcsak Aradot, hanem Kolozsvárt és Nagyváradot is. A magyar forgalom élénkítésére Mai számunk 16 oldal.