Ellenzék, 1924. február (45. évfolyam, 25-47. szám)
1924-02-08 / 30. szám
elleniek Véres filmfelvétel dühöngő oroszlánokkal Néró császár páholyába rohant egy oroszlán a Quo Vádit felvételénél. — Pánik az udvari nép és halálraszánt keresztények között. — Igazi vérengzés az arénában. — A filmvállalat igazgatói a lakosság dühe elől elmenekültek — Az Ellenzék római táviratai . Római távirat alapján rövid hírben jeleztük azt a borzalmas szerencsétlenséget, amit egy ottani filmfelvétel alkalmával szereplő oroszlán idézett elő azzal, hogy széttépte az egyik filmszínészt. A szerencsétlenség vérfagyasztó részleteiről újabb távirati tudósításunk érkezett, amely borzalmas szenzációjával és rémregénybe illő eseményeivel felülmúl minden képzeletet. Az ismert nevű Ambrosio olasz filmállalat Sienkiewicz Henrik lengyel író világhírű történelmi regényét a Quis vadis-t vette fel a napokban óriási technikai előkészületek és milliókra menő anyagi áldozatok árán. A római filmvállalat egész városrészt foglalt le a világhírű regénynek vászonra való feldolgozása céljából s a nagyszámú főszereplőkön és több ezer statisztán kívül huszonhat élő oroszlánt is szerződtetett a Quis vadis szereplőiül. Sienkiewicz regénye tudvalevőleg Néró császár idejében, Rómában játszik s az első keresztények véres üldözését, Néró császár kegyetlenkedését és Róma égését tárgyalja egészen addig, amig Pál apostol megkérdezi a Megváltónak az ut korában megjelenő alakját: Hová megy, Uram ? A világhírű regény római hősei: Marcus Virinius és Lygia, a titkos keresztény jegyesek, akiket a hűséges rabszolga, Ursus ment meg csodálatos erejével Néró császár kegyetlenkedésétől s.az erényes Lygiát az aréna közepéből ragadja ki a dühös oroszlán karmai közül. Az Ambrosio-filmvállalat épen annak a borzalmas jelenetnek a felvételénél tartott, amely a keresztények véres öldöklését mutatja be Néró császár jelenlétében a hatalmas arénában. A római aréna egyik felén négy méter magasságban az erkélyen helyezkedtek el a főszereplők: Néró császár, Seneca, a bölcs, Petronius, az elegancia mestere és a véres költő egész udvara, az olasz filmművészet legkiválóbb képviselői. Lygia, Ursus és Vinitius korhű jelmezekben az erkély alatt vártak jelenésükre, a halálraítélt keresztényeket ábrázoló statiszták pedig az aréna közepén helyezkedtek el térdepelő, imádkozó és a Megváltó segítségéért esedező színészi pózokban. Megkezdődött a történelmi kép felvétele. A huszonhat élő oroszlánt kieresztették az idomítók a ketreceikből az aréna közepén felállított sodronyháló mögé, hogy a velük szemben elhelyezett keresztények öldöklését a valósághoz híven eljátszathassák. Ebben a pillanatban történt a párját ritkító borzalmas katasztrófa. A huszonhat bestia közül az Európa nevű hatalmas nőstényoroszlán, az aréna közepén levő sodronyhálót vad ugrással áttörve, hirtelen szökéssel a szereplők erkélyére szökött, akiknek ereiben a borzalmas meglepetésre megfagyott a vér és eszeveszett kavarodásban ugráltak le a négy méter magasságú erkélyről. A velőtrázó sikoltások és iszonyatos halálfélelem közepette a szörnyű kavarodásban egy Palombi nevű olasz filmszínész sehogysem tudott a dühöngő bestia karmai közül kimenekülni, mire a vérszomjas nőstényoroszlán, akárcsak Néró császár idejében a kegyetlen cirkuszi játékok alkalmával, a szerencsétlen filmszínészt torkon ragadta, az aréna közepére lökte és hatalmas karmaival a szó szoros értelmében véres darabokra tépte. A többi szereplők őrjöngve, rettenetes halálfélelemben menekültek el a véres jelenet színhelyéről, amely színjáték helyett a valóságban mutatta be az első keresztények kegyetlen üldözését. A borzalmas szerencsétlenség után csak nagynehezen sikerült a dühöngő nőstényoroszlánt megfékezni s a többi bestiákkal együtt újra ketrecébe terelni A Quo vadis felvételét rendező Ambrozio-filmvállalat igazgatója és rendezője a véres katasztrófa után Rómából elmenekült, mert a felbőszült tömeg lincselésétől tartott. A római rendőrség erélyesen nyomozza hollétüket, mert az oroszlánok szereplése körül történt gondatlanság miatt őket terheli a bűnügyi felelősség. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a Quo vadist egyizben már feldolgozták filmre s akkor is élő vadállatokat szerepeltettek, de ennél a felvételnél nem történt baleset. 3 Cluj-Kolozsvár, 45. év, 30. szám Benes a Magyarországgal való jóbarátság szükségességét hangoztatja Az új angol kormánytól új korszakot vár — Az Ellenzék prágai távirata — A cseh képviselőház külügyi bizottságának ülésén, Wilson elparentálása után, amelyet a bizottság tagjai tiszteletük jeléül állva hallgattak meg, Benes expozét mondott külügyi politikájáról. Szerinte az új angol kormány új korszakot jelent, amely meg fogja hozni Európának a végleges békét és Amerika is részt fog venni Európa gazdasági talpraáilitásában. Benes ezután a Magyarországgal való jóbarátság szükségességét hangoztatta, kijelentve, hogy a Népszövetség legutóbbi ülésén megegyezett Bethlennel a követendő eljárásról. Végül — mondotta — el fog jönni az idő, amikor Csehország és a kisantant államai Magyarországgal szerződéses viszonyba léphetnek, amikor is a Magyarországgal fennálló viszony semmiféle tüskét sem fog többé tartalmazni. Az agrárreform áldásai a volt földművelésügyi miniszter megvilágításában Késői bölcsesség az ország egy életkérdésében - Az Ellenzék bukaresti tudósítójától . Az agrárreform kétes áldásait most már nemcsak magyar, hanem nagyon kompetens román körök is kezdik konstatálni Bukarestben most folyik a mezőgazdasági kongresszus és ezen a kongresszuson Garofild volt földművelésügyi miniszter előadást tartott a földreform hatásairól. Előadásában abból indult ki, hogy a mezőgazdasági termelésben nagy a visszaesés. Aztán megállapítja, hogy a búza, repce, stb. vetések tetemes apadásának két oka van, úgymint: az agrárreform következtében a nagybirtok parcellákra való darabolása és ezzel kapcsolatban az ésszerű gazdasági kultúra megbénulása; a másik ok pedig az, hogy a földet olyanoknak osztották ki, akiknek eddig nem volt, de akik a háborúban részt vettek. Vagyis olyanok kezébe került, a föld, akiknek sem gazdasági tudásuk és gyakorlatuk, sem pedig megfelelő berendezésük nincs ahhoz, hogy a földet megművelhessék. Vagyis Garoflid szavával élve: — Az ország földmiveseinek nagy részét ma a gazdasági szempontból leggyengébb elemek alkotják, viszont azok, akik az erőt képviselték, már nem juthatnak földhöz, hogy a magasabb színvonalú gazdasághoz való eszközeiket értékesíthessék. Már négyökrös gazdasági fogatokat is ritkán lát az ember. Ez a nyilatkozat legalább is meglepő annak a miniszternek a szájából, aki az agrárjavaslatot elkészítette. Úgy beszél az agrárreform megalkotója, mintha csak az irredenta kisebbségnek volna a tagja. Mit szól azonban az ország és a szegényedő nemzet ahoz, hogy legfontosabb kérdéseit ilyen könynyelmisséggel intézik." Masaryk a világforradalomról írz elnök szerint a világháború volt a világforradalom — Az Ellenzék bécsi távirata — A Prágában megjelenő „Prisomnost“ (Jelenkor) cseh folyóiratban Masaryk rámutatott arra a rendkívüli eseményre, hogy ugyanazon napon, amelyen Londonban döntöttek az új kormányzat kérdésében, meghalt Lenin. A világ legnagyobb birodalmában most szocialista kormányzat van hatalmon és Európa legnagyobb országa is már évek óta szocialista, illetve hivatalosan kommunista. Ha semmi más, úgy ezek az adatok amellett bizonyítanak, hogy a világháború tulajdonképpen világforradalom volt. Angliában a szocialisták vér nélküli forradalomban győztek, Oroszországban ellenben véres harcok árán szerezték meg a hatalmat. Lenin és követői azt hirdették, hogy az ő taktikájuk az egyedül helyes, amely Marx tanításának megfelel. Az angol példa azonban rácáfol erre az állításra. Hogy a bolsevizmus nem az egyedül helyes marxi taktika, az mindenki előtt nyilvánvaló, aki ismeri Marx és Engels tanításait. A revoluciót, mint célravezető eszközt, Marx leginkább az 1848-as forradalmi időkben hirdette. A későbbi években nagyon jó taktikának találta a parlamentarizmust és a forradalmat a szavazócédulák segítségével kívánta megvívni. Angliában az érettebb, a szocialistább Marx győzött. Az angol példa meg fogja erősíteni a politikai gondolkozókat ama hitükben, hogy a véres forradalom már idejét múlt taktika. A fej és szív forradalma nélkül a szocialista forradalom hatása felületes lesz. Természetesen nem szabad minden véres forradalmat kikapcsolni, de fel kell állítani azt a szabályt, hogy véres forradalmak csak a különböző reform-, kísérletek megpróbálása után bírnak létjogosultsággal. És ezenkívül elő is kell készíteni a forradalmakat. Az orosz forradalom nem valósított meg semmit abból, amit Lenin elérni óhajtott, mert nem volt eléggé átreformáló. Meg kell várni, hogy mi lesz az angol forradalom eredménye. Lopás a rendőrprefektus szobájából Egy negyedmilliós vaskazetta titokzatos eltűnése — Az Ellenzék marosvásárhelyi szerkesztőségétől — Szenzációs érdekességű bűnügynek a tárgyalását tűzte ki a marosvásárhelyi törvényszék február 11-re. A bűnügy előzményeit abban a zavaros helyzetben kell keresnünk, amely az impérium átvétele utáni három esztendő kapkodó közigazgatását jellemezte. Ezekben az években kerültek napvilágra a háború alatt elrejtett arany- és ezüstpénzek, amelyeknek az ázsiója a koronapénz romlása folytán hirtelen emelkedett. Aki csak tehette, minden pénzét ezüst koronába fektette, részint azért, hogy az értéktelenedő pénzét megmentse, részint pedig azért, hogy az ezüst koronával üzleteket kössön. Maguk a hatóságok is a legnagyobb zavarban voltak az ezüst- és aranypénz forgalmát illetőleg, míg egy pénzügyminiszteri rendelet ki nem mondotta, hogy Románia belterületén az arany- és ezüstpénz vétele és eladása nem tekinthető valutaüzérkedésnek. 1919-ben történt, hogy Marosvásárhely akkori rendőrprefektusa, Plpa Constantin, aki jelenleg aradi városi tanácsos, a valutával üzérkedők öszszefogására razziát tartott a kávéházakban. A razziázó detektívek a Transylvánia-kávéház szekrényében egy vaskazettát találtak, amelyben nagymennyiségű arany- és ezüstpénz volt. A kazetta és annak tartalma Uray Gyula főpincéré volt, aki kétségbeesetten tiltakozott a pénz lefoglalása ellen. Hiába bizonyította a detektíveknek, hogy ő nem üzérkedési szándékból, hanem pénze megmentéséért vásárolta az ezüst és arany érmeket, tiltakozása nem használt semmit és féltve őrzött kincset, amelynek értéke ma körülbelül negyedmillió lejt tesz ki, kazettástól együtt lefoglalták és a rendőrségre szállították. Másnap Urayt kihallgatásra rendelték s amikor Popa rendőrprefektus elé került, kínos meglepetés érte nemcsak őt, hanem a vizsgálatot vezető rendőrprefektust is. Az történt az elkobzás és a kihallgatás közötti éjszakán, hogy ismeretlen tettesek az arannyal és ezüsttel teli vaskazettát a rendőrprefektus hivatalos helyiségéből ellopták. Hogy kik voltak a tettesek, ezt a mai napig semmiféle nyomozás ki nem derítette. Uray azonban nem nyugodott bele sem a jogtalan elkobzásba, sem pedig annak következményeibe s tekintettel arra, hogy vagyona egy folyamatban levő eljárás alatt a hivatalos helyiségből tűnt el, pert indított az államkincstár ellen. Az eset annak idején kínos megbotránkozást váltott ki Marosvásárhelyen nemcsak a rendeleteket nem ismerő detektívek erőszakos magatartása miatt, hanem azért is, mert Uraynak arany és ezüst pénzei épp a rendőrprefektus szobájából kerültek valahova biztosabb helyre. A febr. I1-én megtartandó tárgyalás elé, amelyen a rendőrprefektusnak is meg kell jelennie, az egész Marosvásárhely közönsége nagy érdeklődéssel tekint. Enyhítés a más felekezetű tanulók iskolalátogatása ügyében. Marosvásárhelyi szerkesztőségünk jelenti: A református kollégium igazgatósága a tankerületi főigazgatótól még régebben rendeletet kapott, amelynek értelmében az intézetet csak a református vallású tanulók látogathatják, míg a más vallásúaknak állami főgimnáziumba kell beiratkozniok.Most újabb rendelet érkezett a kollégium igazgatóságához, amely a régi rendelet szigorúságát nagymértékben enyhíti, kimondva, hogy a református kollégiumból csak a nem keresztény, tehát a zsidó vallású tanulóknak kell állami gimnáziumba átiratkozniok, míg a keresztény vallású tanulók továbbra hallgathatják az előadásokat