Ellenzék, 1924. március (45. évfolyam, 49-73. szám)
1924-03-29 / 72. szám
1924. március 30. vasárnap Szerkesztőség: Strada I. Bratianu (Király u.) 22. szám. Kiadóhivatali Státuspalota. Telefonszámok: Szerkesztőség: 9, kiadóhivatal: 199 sz. Alapította: BATtTHA MIKLÓS Cluj-Kolozsvár, 45. év, 72. szám 8 oldatas szám 2 L, Bukarestben 2*6 16 oldatas szám 4 L, Bukarestben 5 L. Előfizetés: havonta 50, negyedévre 140, félévre 260, egész évre 560 tej. Infrafirea Az a lap, mely a testvériség szép címet viseli, ismét alkalmat talált arra, hogy a gyűlölködés hangját megszólaltassa. Az alkalom éppen olyan volt, mint eddigi alkalmai: rossz és ügyetlen alkalom. Jóakarattal, kevés belátással pedig éppenséggel lehetetlen lett volna valamit belőle kimagyarázni. Egyes lapok szántára azonban kellenek a vádak, kellenek az örökké félrevert harangok, hogy az épiimitudás és jövőt termő szándék hiányát leplezni lehessen. Mivé lennének azok a rovatok, melyek mindig csak a tények egyik oldalát mutatták be s másik oldaláról az igazság rovására tudatosan megfeledkeznek ? Ezek számára éltető elem az erőszakolt magyarázat és éltető elem a rossz szem és rossz emlékezőtehetség. Irredentisták vagyunk, mert rövid táviratokat alapján megírtuk, hogy Mécsben propaganda-gyűlést tartottak a román álláspont ellen. Tartjuk a besszarábiai kérdést az ország olyan érdekének, hogy semmiféle momentumot el ne hallgassunk. Az országnak tennénk rossz szolgálatot, ha egyoldalúkig állítanók be a tényeket és saját véleményünk ráerőszakolására," nem pedig a hírek szenvtelen s pártatlan közlésére szorítkoznánk. De ezenfelül minden támadás előtt már ismertettük a tüntetés jellegét és megírtuk a következőket: „A besszarábiaiak bécsi tüntetéséről érkezett táviratokból kitűnik, hogy ezt’ tüntetést jórészt kommunisták rendezték, kiknek államellenes politikájuk folytán okuk volt Romániából távozni. A tüntetők legnagyobb része orosz volt, akik már ebből az okból is szeretnék látni Besszarábiának Oroszországhoz való visszacsatolását, de akik nem képviselhetik a besszarábiai népet. A tüntetés tehát csak pillanatnyi hatást váltott ki a diplomáciai körökben, míg megtudták, hogy milyen elemek rendezték a manifesztációt...“ „Minden valószínűség szerint a külföld hamar észre fogja venni, hogy csak a kommunisták sakkhúzásáról van szó és igy Románia létérdekei ebben a fontos kérdésben nem szenvednek a kommunisták erőfeszítései következtében sem csorbát." Miért nem vett tudomást erről az díjra tizen és miért nem vesz tudomást vezércikkünkről, amelyben álláspontunkat ebben a kérdésben a tüntetésről beszámoló cikkünk előtti napon leszögeztük ? Megírtuk ebben a vezércikkben: „Románia számára azonban Besszarábiánál nincsen fontosabb probléma. /,s a román delegáció attitűdjét hatványozottan megerősíti az a tudat, hogy nemzetének legkapitálisabb érdekét képviseli. Olyan érdekét, amely egyenesen létébe vág és amelyet nem elég valami provizórikus és sebet hagyó szerződéssel védelmezni meg, hanem, amelynek ügyében végleges rendet kell teremteni. Végleges rendet, mert a legfontosabb szempont, hogy az a feszültség megszűnjön, amely a Dnyeszter vizén keresztül szembenéző két országot nyugtalanítja". Ezek az idézetek világosan és megcáfolhatatlanul beszélnek. Ebben a kérdésben elfoglalt álláspontunkban csak az kereshet hibát, aki mindenáron hibát akar keresni. Ezekből a mondatokból az tűnik-e ki, hogy mi „Románia sürgős megcsonkítását”" kívánjuk ? Nagyon ostobák volnánk, ha ezt tennék, mert Besszarábia kérdésében kisebbségi érdekeink a legteljesebb mértékben megegyeznek a többségi nép érdekeivel. Besszarábiában tudvalevőleg a román törzslakosságon kívül jelentékeny számú népkisebbség is él, melynek Románia határai között megmaradása a többi kisebbségekhez tartozóknak fontos érdeke. Nagyobb számú kisebbség ugyanis nagyobb súllyal léphet fel a kisebbségi jogok védelmében és hamarabb kivívhatja a kisebbségek helyzetének javulását. Ezt elérni, ez a mi célunk is ezt törvényes eszközökkel, nem a külföld segítségével, hanem a román nép belátására, szabadságszeretetére, igazságosságára appellálva elérni, ez a mi politikánk. Vannak, akiknek nem tetszik, hogy nem vagyunk irredentisták. Egyes ellenünk irányuló térekre nagyon kellemetlen, hogy nem vagyunk azok. De a meggondolatlanul támadók ellenére se leszünk azok és nyugodt lelkiismerettel biztosíthatjuk azokat, kik Romániát a bécsi konferencián képviselik, hogy az országnak ebben a létkérdésében nemcsak a román népet, hanem a romániai magyarságot s valószínűleg az ország egész lakosságát osztatlanul maguk mögött találják. Besszarábia lakossága Románia mellet nyilatkozik meg Tüntetések egész Besszarábiában az orosz igények ellen. — Nagy népgyülések Kisenenben és Iasiban. — megnyílt a bécsi konferencia Bucuresti. (Az ELLENZÉK távirata.) A külföldi és oroszországi kommunista manőverekre Besszarábia lakossága impozánsan adta meg a választ. Az egész tartományban a városokban, sőt a községekben is tüntetések vannak, melyeken a lakosság Románia mellett foglal állást. A nagyobb városokban hatalmas gyűléseket készítenek elő, melyeken az egész környék lakossága részt vesz. Az első ilyen nagy népgyűlés Kisenenben volt, Besszarábia fővárosában. A gyűlésen százezernyi hatalmas tömeg vett részt. A népgyűlés elnöke Gurie archimandrita, alelnöke pedig Zirelson rabbi, országgyűlési képviselő volt. A szónokok hangsúlyozták, hogy Besszarábiának a történelem és a civilizáció jogán románnak kell maradnia. A kisebbségek álláspontját Ertmann, a német telepesek képviselője körvonalazta. A határozati javaslat, melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott, tiltakozik a szovjet kormány igényei ellen. A gyűlés után a tömeg a francia konzulátus és a hadtestparancsnokság elé vonult, majd azelőtt az épület előtt tüntetett, melyben annak idején az országtanács kimondotta az egyesülést. Végül táviratot intéztek a kormány tagjaihoz és Brosteanu tábornokhoz. A kisenedinél is nagyobb tüntetésre készül Jasi lakossága. A jasi-i pedagógusok értekezletet tartottak, amelyben az egyetemi tanárok, a többi oktatótestületek, a tanulóifjúság kiküldöttei és a kulturális egyesületek vettek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy vasárnap Kisenenben nagy népgyűlést tartanak, amelyen ki fogják fejteni Romániának Besszarábiára való jogait. A gyűlésen beszélni fog több egyetemi tanár, valamint a diákság és a kulturális egyesületek képviselői. A népgyűlés után előadás lesz, amelyen az irodalom és művészet legkitűnőbb képviselői fognak közreműködni. A gyűlés rendezői küldöttséget küldtek Bukarestbe annak kieszközlésére, hogy különvonat vihesse a gyűlésre a résztvevőket. A gyűlésen ugyanis a vidék is részt akar venni és a hatóságoknak kötelességük a részvételt megkönnyíteni. A konferencia megnyitása A román-orosz konferencia hivatalos megnyitása csütörtökön délután 3 órakor folyt le a tartományi kormányzóság történelmi nevezetességű palotájában. A megnyitó ülésen valamennyi delegátus jelen volt. Grünberger külügyminiszter francia nyelvű beszéddel üdvözölte a delegátusokat és örömét fejezte ki, hogy a konferencia székhelyéül Bécset választották. Az osztrák kormány és osztrák nép őszintén sikert kíván a konferenciának. Grünberger szavaira Kresztinszky oroszul válaszolt, beszédét Ustinov tolmácsolta. Köszönetét fejezte ki Ausztria vendégszeretetéért és a tárgyalások sikerét óhajtotta. Rascanu, a román delegáció elnöke szólalt fel ezután, köszönetet mondva az osztrák kormánynak, majd hangsúlyozta, hogy a román delegáció a lehető legjobb intenciókkal jött Bécsbe. Végül Grünberger közvetítésével megtörtént a felhatalmazások kicserélése, mire az ülés véget ért. Az első érdemleges tanácskozás pénteken délután 3 órakor lesz. A román-osztrák konferencia Csütörtökön kezdődött meg a román-osztrák konferencia is Grünberger igazságügyminiszter elnökletével, aki megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy Seypel kancellár legutóbbi bukaresti tárgyalásai után megmaradtak a vitás kérdések, amelyeket ennek a konferenciának feladata lesz elintézni. A konferencia négy albizottságot választott, amelyek munkájukat azonnal meg is kezdték. Csöndes ülések a parlamentben Megismételték a Constantinescu elleni vádakat Bucurestiből jelentik. A parlament tegnapi ülésén szélcsönd uralkodott. Visszaélésekről intéztek kérdéseket a kormány tagjaihoz, nagyobb emóciót azonban nem váltott ki egyik felszólalás sem. A szenátus tegnapi ülésén Angelescu miniszter az iparoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot terjeszt be. Balázs Ernő kéri a kormányt, hogy az osztrák-magyar monarchia volt nyugdíjasainak ügyét vegye pártfogásába. Azután a szenátus több kisebb törvényjavaslatot intéz el, majd a szekciók folytatták a benyújtott törvényjavaslatok megvitatását. A kamarában Georgescu Tulcea megismételte Constantinescu miniszter ellen hamis adóvallomás miatt tegnap emelt vádjait. Aslan kéri a kormányt, tegye meg az intézkedéseket a fővárosi húsdrágaság ellen. Junian kéri az elnököt, interveniáljon a minisztereknél, hogy feleljenek a hozzájuk intézett kérdésekre és interpellációkra. Darleanu panaszolja, hogy az Arad melletti Simlau község lakóit a földosztásnál 700 katasztrális holddal megkárosították. Pop közli a belügyminiszterrel, hogy a ploesti-i városházán és prefektúrán visszaéléseket követnek el. A prahovai liberális képviselőt az ellenzék nem akarja meghallgatni, mert Pop a belügyminiszterhez intézett kérdést, nem Ploesti képviselőjéhez. Bethlen miniszterelnök a kényszerkölcsönről és búzaföldadóról Budapestről jelentik. A keresztény kisgazda és polgári párt ma este Mayer János elnöklésével értekezletet tartott. Az értekezleten a szanálással kapcsolatos törvényjavaslatokról tárgyaltak. Az összes felszólalók megegyeztek abban, hogy a kormányt a legnagyobb elismerés illetimeg azért a munkáért, amellyel a szanálási akciót a mai stádiumig eljuttatta. A felszólalásokra válaszolva Bethlen miniszterelnök kilátásba helyezte a búzaföldadóra vonatkozó kedvezmények fentartását és megígérte, hogy az új pénzügyminiszterrel egyetértve igyekezni fog teljesíteni a gazdatársadalomnak azokat a kívánságait, amelyek nincsenek hátrányára az állam pénzügyi érdekeinek. A kényszerkölcsönre vonatkozóan kijelentette, hogy az újabb kölcsönrészletet részben június hónapban, részben aratás után kell befizetni. A vagyonváltságra vonatkozólag kijelentette Bethlen, hogy a fizetés határideje úgy van megállapítva, hogy ne essék össze a most fizetendő terhekkel. Ez a jövedelem különben nincs fölvéve a szanálási program keretébe, hanem tartalékul fog szolgálni az elkövetkező beruházásokra.