Ellenzék, 1924. március (45. évfolyam, 49-73. szám)

1924-03-29 / 72. szám

1924. március 30. vasárnap Szerkesztőség: Strada I. Bratianu (Király­ u.) 22. szám. Kiadóhivatali Státus­palota. Telefonszámok: Szer­kesztőség: 9, kiadóhivatal: 199 sz. Alapította: BATtTHA MIKLÓS Cluj-Kolozsvár, 45. év, 72. szám 8 oldatas szám 2 L, Bukarestben 2*6 16 oldatas szám 4 L, Bukarestben 5 L. Előfizetés: havonta 50, negyedévre 140, félévre 260, egész évre 560 tej. Infrafirea Az a lap, mely a testvériség szép címet viseli, ismét alkalmat talált arra, hogy a gyűlölködés hangját megszó­laltassa. Az alkalom éppen olyan volt, mint eddigi alkalmai: rossz és ügyet­len alkalom. Jóakarattal, kevés belá­tással pedig éppenséggel lehetetlen lett volna valamit belőle kimagyarázni. Egyes lapok szántára azonban kelle­nek a vádak, kellenek az örökké fél­revert harangok, hogy az épiimitu­dás és jövőt termő szándék hiányát lep­lezni lehessen. Mivé lennének azok a rovatok, melyek mindig csak a tények egyik oldalát mutatták be s másik ol­daláról az igazság rovására tudatosan megfeledkeznek ? Ezek számára éltető elem az erőszakolt magyarázat és él­tető elem a rossz szem és rossz em­lékezőtehetség. Irredentisták vagyunk, mert rövid táviratokat alapján megírtuk, hogy Mécsben propaganda-gyűlést tartottak a román álláspont ellen. Tartjuk a besszarábiai kérdést az ország olyan érdekének, hogy semmiféle momentu­mot el ne hallgassunk. Az országnak tennénk rossz szolgálatot, ha egyol­dalúkig állítanók be a tényeket és­­­ saját véleményünk ráerőszakolására," nem pedig a hírek szenvtelen s pár­tatlan közlésére szorítkoznánk. De ezenfelül minden támadás előtt már ismertettük a tüntetés jellegét és meg­írtuk a következőket: „A besszarábiaiak bécsi tüntetéséről érkezett táviratokból kitűnik, hogy ezt­­’ tüntetést jórészt kommunisták ren­dezték, kiknek államellenes politikájuk folytán okuk volt Romániából távozni. A tüntetők legnagyobb része orosz volt, akik már ebből az okból is sze­retnék látni Besszarábiának Orosz­országhoz való visszacsatolását, de akik nem képviselhetik a besszarábiai népet. A tüntetés tehát csak pilla­natnyi hatást váltott ki a diplomáciai körökben, míg megtudták, hogy mi­lyen elemek rendezték a manifesz­­tációt...“ „Minden valószínűség szerint a kül­föld hamar észre fogja venni, hogy csak a kommunisták sakkhúzásáról van szó és igy Románia létérdekei ebben a fontos kérdésben nem szen­vednek a kommunisták erőfeszítései következtében sem csorbát." Miért nem vett tudomást erről az díjra tizen és miért nem vesz tudo­mást vezércikkünkről, amelyben állás­pontunkat ebben a kérdésben a tün­tetésről beszámoló cikkünk előtti na­pon leszögeztük ? Megírtuk ebben a vezércikkben: „Románia számára azonban Bessz­­arábiánál nincsen fontosabb probléma. /,s a román delegáció attitűdjét hat­ványozottan megerősíti az a tudat, hogy nemzetének legkapitálisabb ér­dekét képviseli. Olyan érdekét, amely egyenesen létébe vág és amelyet nem elég valami provizórikus­­ és sebet hagyó szerződéssel védelmezni meg, hanem, amelynek ügyében végleges rendet kell teremteni. Végleges rendet, mert a legfontosabb szempont, hogy az a feszültség megszűnjön, amely a Dnyeszter vizén keresztül szembenéző két országot nyugtalanítja". Ezek az idézetek világosan és meg­­cáfolhatatlanul beszélnek. Ebben a kérdésben elfoglalt álláspontunkban csak az kereshet hibát, aki minden­áron hibát akar keresni. Ezekből a mondatokból az tűnik-e ki, hogy mi „Románia sürgős megcsonkítását”" kí­vánjuk ? Nagyon ostobák volnánk, ha ezt tennék, mert Besszarábia kérdé­sében kisebbségi érdekeink a legtelje­sebb mértékben megegyeznek a több­ségi nép érdekeivel. Besszarábiában tudvalevőleg a román törzslakosságon kívül jelentékeny számú népkisebbség is él, melynek Románia határai kö­zött megmaradása a többi kisebbsé­gekhez tartozóknak fontos érdeke. Na­gyobb számú kisebbség ugyanis na­gyobb súllyal léphet fel a kisebbségi jogok védelmében és hamarabb ki­vívhatja a kisebbségek helyzetének javulását. Ezt elérni, ez a mi célunk i­s ezt törvényes eszközökkel, nem a­­ külföld segítségével, hanem a román­­ nép belátására, szabadságszeretetére,­­ igazságosságára appellálva elérni, ez a mi politikánk. Vannak, akiknek nem tetszik, hogy nem vagyunk irredentisták. Egyes el­lenünk irányuló tére­kre nagyon kelle­metlen, hogy nem vagyunk azok. De a meggondolatlanul támadók ellenére se leszünk azok és nyugodt lelkiisme­­rettel biztosíthatjuk azokat, kik Ro­mániát a bécsi konferencián képvise­lik, hogy az országnak ebben a lét­kérdésében nemcsak a román népet, hanem a romániai magyarságot s va­lószínűleg az ország egész lakosságát osztatlanul maguk mögött találják. Besszarábia lakossága Románia mellet nyilatkozik meg Tüntetések egész Besszarábiában az orosz igé­nyek ellen. — Nagy népgyülések Kisenenben és Iasiban. — megnyílt a bécsi konferencia Bucuresti. (Az ELLENZÉK távirata.) A külföldi és oroszországi kommunista manőverekre Besszarábia lakossága impozánsan adta meg a választ. Az egész tartományban a városokban, sőt a községekben is tüntetések vannak, melyeken a lakosság Románia mellett foglal állást. A nagyobb városokban hatalmas gyűléseket készítenek elő, melyeken az egész környék lakossága részt vesz. Az első ilyen nagy népgyűlés Kisenenben volt, Besszarábia fővá­rosában. A gyűlésen százezernyi hatalmas tömeg vett részt. A nép­­gyűlés elnöke Gurie archimandrita, alelnöke pedig Zirelson rabbi, or­szággyűlési képviselő volt. A szónokok hangsúlyozták, hogy Besszará­biának a történelem és a civilizáció jogán románnak kell maradnia. A kisebbségek álláspontját Ertmann, a német telepesek képviselője kör­vonalazta. A határozati javaslat, melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott, tiltakozik a szovjet kormány igényei ellen. A gyűlés után a tömeg a francia konzulátus és a hadtestparancs­nokság elé vonult, majd azelőtt az épület előtt tüntetett, melyben annak idején az országtanács kimondotta az egyesülést. Végül táviratot intéz­tek a kormány tagjaihoz és Brosteanu tábornokhoz. A kisenedinél is nagyobb tüntetésre készül Jasi lakossága. A jasi-i pedagógusok értekezletet tartottak, amelyben az egyetemi taná­rok, a többi oktatótestületek, a tanulóifjúság kiküldöttei és a kulturá­lis egyesületek vettek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy vasárnap Kisenenben nagy népgyűlést tartanak, amelyen ki fogják fejteni Ro­mániának Besszarábiára való jogait. A gyűlésen beszélni fog több egyetemi tanár, valamint a diákság és a kulturális egyesületek képvi­selői. A népgyűlés után előadás lesz, amelyen az irodalom és művészet legkitűnőbb képviselői fognak közreműködni. A gyűlés rendezői küldöttséget küldtek Bukarestbe annak kiesz­közlésére, hogy különvonat vihesse a gyűlésre a résztvevőket. A gyű­lésen ugyanis a vidék is részt akar venni és a hatóságoknak köteles­ségük a részvételt megkönnyíteni. A konferencia megnyitása A román-orosz konferencia hivatalos megnyitása csütörtökön dél­után 3 órakor folyt le a tartományi kormányzóság történelmi neveze­tességű palotájában. A megnyitó ülésen valamennyi delegátus jelen volt. Grünberger külügyminiszter francia nyelvű beszéddel üdvözölte a delegátusokat és örömét fejezte ki, hogy a konferencia székhelyéül Bécset választották. Az osztrák kormány és osztrák nép őszintén sikert kíván a konferenciának. Grünberger szavaira Kresztinszky oroszul válaszolt, beszédét Us­­tinov tolmácsolta. Köszönetét fejezte ki Ausztria vendégszeretetéért és a tárgyalások sikerét óhajtotta. Rascanu, a román delegáció elnöke szólalt fel ezután, köszönetet mondva az osztrák kormánynak, majd hangsúlyozta, hogy a román delegáció a lehető legjobb intenciókkal jött Bécsbe. Végül Grünberger közvetítésével megtörtént a felhatalmazások kicserélése, mire az ülés véget ért. Az első érdemleges tanácskozás pénteken délután 3 órakor lesz. A román-osztrák konferencia Csütörtökön kezdődött meg a román-osztrák konferencia is Grün­­berger igazságügyminiszter elnökletével, aki megnyitóbeszédében rá­mutatott arra, hogy Seypel kancellár legutóbbi bukaresti tárgyalásai után megmaradtak a vitás kérdések, amelyeket ennek a konferenciának fel­adata lesz elintézni. A konferencia négy albizottságot választott, amelyek munkájukat azonnal meg is kezdték. Csöndes ülések a parlamentben Megismételték a Constantinescu elleni vádakat Bucurestiből jelentik. A parlament tegnapi ülésén szélcsönd uralkodott. Visszaélésekről intéztek kérdéseket a kormány tagjaihoz, nagyobb emóciót azonban nem váltott ki egyik felszó­lalás sem. A szenátus tegnapi ülésén Ange­­lescu miniszter az iparoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot ter­jeszt be. Balázs Ernő kéri a kormányt, hogy az osztrák-magyar monarchia volt nyugdíjasainak ügyét vegye pártfo­gásába. Azután a szenátus több kisebb tör­vényjavaslatot intéz el, majd a szek­ciók folytatták a benyújtott törvényja­vaslatok megvitatását. A kamarában Georgescu Tulcea megismételte Constantinescu miniszter ellen hamis adóvallomás miatt tegnap emelt vádjait. Aslan kéri a kormányt, tegye meg az intézkedéseket a fővárosi húsdrá­­gaság ellen. Junian kéri az elnököt, interveniál­jon a minisztereknél, hogy feleljenek a hozzájuk intézett kérdésekre és in­terpellációkra. Darleanu panaszolja, hogy az Arad melletti Simlau község lakóit a föld­osztásnál 700 katasztrális holddal meg­károsították. Pop közli a belügyminiszterrel, hogy a ploesti-i városházán és pre­­fektúrán visszaéléseket követnek el. A prahovai liberális képviselőt az ellen­zék nem akarja meghallgatni, mert Pop a belügyminiszterhez intézett kér­dést, nem Ploesti képviselőjéhez. Bethlen miniszterelnök a kény­szerköl­csönről és búzaföldadóról Budapestről jelentik. A keresztény kisgazda és polgári párt ma este Mayer János elnöklésével értekezletet tartott. Az értekezleten a szanálással kapcso­latos törvényjavaslatokról tárgyaltak. Az összes felszólalók megegyeztek abban, hogy a kormányt a legnagyobb elismerés illeti­­meg azért a munkáért, amellyel a szanálási akciót a mai stá­diumig eljuttatta. A felszólalásokra válaszolva Bethlen miniszterelnök kilátásba helyezte a búzaföldadóra vonatkozó kedvezmé­nyek fentartását és megígérte, hogy az új pénzügyminiszterrel egyetértve igyekezni fog teljesíteni a gazdatársa­dalomnak azokat a kívánságait, ame­lyek nincsenek hátrányára az állam pénzügyi érdekeinek. A kényszerköl­­csönre vonatkozóan kijelentette, hogy az újabb kölcsönrészletet részben jú­nius hónapban, részben aratás után kell befizetni. A vagyonváltságra vo­natkozólag kijelentette Bethlen, hogy a fizetés határideje úgy van megál­lapítva, hogy ne essék össze a most fizetendő terhekkel. Ez a jövedelem különben nincs fölvéve a szanálási program keretébe, hanem tartalékul fog szolgálni az elkövetkező beruhá­zásokra.

Next