Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-20 / 90. szám

1924. április 20. vasárnap Szerkesztőség: Strada I. Bratiano is(Király-u.) 22. szám. Kiadóhivatal 11 Státus-palota. Telefonszámok: Szer-kesztőség: 9. kiadóhivatal: 109 sz. Alapította: BARTHA MIKLÓS Hus-Kolozsvár. 45. év, 90. szám 8 oldatas szám 2 L, Bukaresticen 51# 16 oldatas szám 4 L, Bukarestel* 5 L Előfizetés: havonta 86, negyedévre 140, félévre 260, égész évre 500 toj. a rendszer „Belátom, hogy nem az emberek a hibásak, nanema a rendszer". Ezt a kijelentést aomániai gazdasági élet egyik fontos ágának vezérigazgatója tette az eladminisztrált, itt-ott rossz útra tévedt fejmilliók romjain. Egybecsületes jószándékú ember Canossajárása ez, aki az erdélyi szakkörök ellenkezése dacára az egységesítési járvány hatása alatt a mai fejlettebb gazdaság-közigazgatási intézkedéseinket az ókirályságbeli egyszerűbb, de fejletlenebb és a mai gazdasági életnek meg nem felelő rendszerrel cserélte ki. Ha egy húsvéti körkérdésben megszólaltatnák a különböző szakmabeli embereket, hogy mit gondol, gazdasági életünk melyik szakmájában történt ez a kijelentés, úgy egészen bizonyos, nagyon különböző válaszokat kapnánk. A kereskedő habozás nélkül rávágná, hogy bizonyosan az árdrágításra vonatkozik, — a szállítók egészkötetnyi példákkal bizonyítgatnák, ■Hogy ezt a vámügyek vezérigazgatójának kellett mondania, —, az exportőrök szentül meg volnának győződve, hogy ez a vasúti szállításokra vonatkozik, a többség azonban — épen a Danilescu eset aktualitásából — bizonyára az adókivetés és behajtás mellett szavazna. Elárulhatjuk, hogy a fenti kijelentést a munkásbiztosítási ügyek vezérigazgatója mondotta. Lényegileg úgy sem fontos, hogy melyik igazgatási ág vezetője szűrte le e következtetést, mondhatta volna ép ily joggal a többi is. Hiszen a körkérdések különböző feleleteinek az volna épen a szomorú karakterisztikonja, hogy alapja van mindenik gazdasági ágban. A modern gazdasági életnek, de általában az állami életnek ép az a jellege és jelentősége, hogy megfelelő rendszerrel és intézkedésekkel biztosítja, hogy az állami és a gazdasági élet megnyilvánulásai az összesség érdekeinek megfelelően, bűnös hajlamok okozta kicsuszamlások nélkül történjenek. Ma pedig, a világháború után meglazult erkölcsi felfogások mellett, épen nem élünk oly viszonyok között, amikor az egyes egyének abszolút és ellenőrzést nem igénylő becsületességére építhetünk. A román imperium Erdélyben és Bánságban mérhetetlen természetű kincseken kívül egy nyugati minták után és a magyar népnél, „mint jogász nemzetnél" gondos jogi pedántériával kiépített közigazgatást vett át. A román kormányok gondos óvatossággal meg is őrzik az átvett gazdasági javakat, ellenben az unifikálás jelszava alatt elfecsérelték azt a nagy erkölcsi értéket, amelyet magas nívójú közigazgatásunk nyújtott. Lerombolták azokat a vas korlátokat, amelyeket kiépített közigazgatási rendszereink a gyenge lelkek eltévelyedései ellen emeltek. Következménye, sajnos, minden téren mutatkozik. A Condescu—Danilescu esetek csak egyes szemei egy hosszú frzérláncnak, amelyből hol Kolozsvárt, hol Lugoson, Kisenevben, Bukarestben ropp,lk össze nagy zajjal egy-egy láncszem. Egyetlen vigasztalásunk csak a helyzet javíthatósága. Meg van még. könyvekben lefektetve régi rendszerünk és megvannak ennek a rendszer tűzpróbájában kiacélozódott embereink. Ha minden gazdasági ágban eljutnak a beismerés ama fokához, amelyet a munkásbiztosítás vezérigazgatója elért, úgy nem maradhat el a régi rendszer és a régi emberek visszafogadása sem. A mai rendszertelenség csak egy múló gyermekbetegség emléke lesz, melyből felépülve, Nagyrománia annál gyorsabb tempóban zárkózik fel a nagy, kultur államok közé. Törökország szakít a Kelettel Eltüntetik a theokrata rendszer utolsó maradványait is Konstantinápoly. (Az Ellenzék tudósítójától.) „Isten hozzád, napkelet" Írja szimbolikus címmel az Ileri, a török kormány félhivatalosa. A török köztársaság kormánya lázasan dolgozik azon, hogy teljessé tegye a török nemzet erkölcsi és intellektuális felszabadulását a múlt hagyományai alól. Alig múlik el nap, amelyen jelentős intézkedés ne látna napvilágot a közélet valamelyik részének modernizálásáról. Néhány hét alatt több reform jött létre, mint azelőtt néhány század alatt.'/']Mindez azzal a határozott céllal, hogy Törökország elszakadjon a kelettől s intézményekben, szellemben a nyugat részévé legyen. Mindeddig a konzervatív irány erősen tartotta magát.. A nemzetgyűlésen volt egy erős párt, melynek irányelveit a vallási szabályok határozták meg. Reuf bej vezetése alatt ez a párt azt az álláspontot foglalta el, hogy a török népnek nemcsak a nemzeti érzésben, hanem a vallásban is egységesnek kell lennie s hogy a dogmák és szokások megváltoztatása hátrányára van a nemzetnek. A radikális és progresszív Izmed pasa viszont hallani sem akart arról, hogy az állam bármi módon a vallásos misztika eszköze legyen s elhatározottan követelte a nyugati rendszer megvalósítását. A két párt több izben összemérte erejét s már-már úgy látszott, hogy a konzervatívok felülkerekednek. Ekkor lépett közbe Kemál pasa Kemál pasa hirtelen elhatározással összehívta a minisztereket, tábornokokat, főhivatalnokokat s eléjük terjesztette javaslatait. Egy-két nap alatt készen voltak a határozatok és megtörtént a döntő lépés a török nemzet jövőjéről. A török állam elhatározottana modernizálás útjára lépett, olyan energiával, amely a történelemben szokatlan. A kormány hozzáfogott az utolsó teokratikus kötelékek eltávolításához és ma már jórészt végre vannak hajtva azok a reformok, melyeket azelőtt Európa századokon át hiába követelt. Egy törvény megszüntette a vallási törvényszékeket. Ezek a törvényszékek abszurd elvek alapján ítélkeztek, egy keresztény tanú vallomását egy muzulmán ellen például semmisnek tekintették. Ez a rendszer kényszerítette az európai államokat arra, hogy kikényszerítsék a kapitulációkat, de még ez a megalázás se bírta rá a törököket törvénykezési rendszerük megváltoztatására. — Most a Korán helyét modern polgári büntető-törvénykönyv foglalta el az ítélkezésben. S törvény készül a házassági jogról, melyet eddig csak vallalási tételek szabályoztak. A második nagy reform a közoktatás egységesítése. Ez annyit jelent, hogy megszűnnek a vallási iskolák, melynek oktatási rendszere jó néhány száz évről datálódott. Ezek az iskolák annyira elmaradtak a fejlődéstől, hogy például a fizikát egyáltalában nem tanították bennük. S mivel a török vezető osztály jelentékeny része, az mérnök, hodzsák, müezzinek ebben az iskolában nevelkedtek, ezeket áthidalhatatlan szakadék választotta el az állami iskolák neveltjeitől. Ezenkívül az állam rátette kezét a vallási javakra, ami milliárdos vagyont jelent számára. Egyike a legfontosabb reformoknak a török helyesírás megváltoztatása. A cikornyás török betűk helyét nemsokára a latin betűk fogják elfoglalni. Ez a reform mindennél jobban meg fogja alapozni Törökország és a nyugat szellemi kapcsolatát s a törökök elérik álmukat, azt, hogy államuk kiszakadjon a lomha keletből és a fejlődő erős nyugathoz számítson. ’it Mwivvvi vv vi vivavi m v m Rádió-kongresszus Magyarországon Hatezer tagja van a pesti rádiósklubnak. — Áprilisban kormányrendelet szabaddá teszi a rádiót Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) 1922. novemberében, egy, a koleránál is gyorsabban terjedő járvány, a rádióláz hozta izgalomba Amerikát. Máról-holnapra alakultak a rádiógyárak százai és a legdivatosabb jelszó lett Amerikában a Broadcasting. A sangosan beszélő drótnélküli telefon diadalát jelenti ez az angol szó és ma már nemcsak Amerikában, hanem Európában is, a Lajtától nyugatra eső országokban a mindennapi élet mindennapi szükségletét jelenti a kicsiny, hamutárca nagyságú rádió-felvevő készülék, amely elhozza a newyorki nagy opera teljes előadását Bécsbe, vagy I.yk . a római sziksztiai kápolna nagy miséjét Parisba. A német gyárak, amelyek körülbelül 150 ezer munkást foglalkoztatnak, meglepően olcsó áron árusítják a rádiókészülékeket. A legegyszerűbb rádiókészülék már 35 aranymárkáért megkapható, míg 45 vagy 50 aranymárkáért már olyan felvevő készülékeket szállítanak a német gyárak, amelyekkel tökéletesen vissza " lehet adni Budapesten a más világrészeken elhangzott operaelőadásokat, hangversenyeket vagy szónoklatokat. Ál drótnélküli telefon használata két irányban fejlődött. Az egyik a hivatalos szolgálat: katonai, diplomáciai. tudomány és zsurnalisztikai szolgálat amely már nálunk is tért hódítóit, mert hiszen a Magyar Távirati iroda Imamát drótnélküli telefonon veszi és aztán továbbítja a vidéki fiókjainak, a városház-utcai palotából A másik az úgynevezett Broadcasting szolgálat. Ez a legfontosabb, ez a nagyobb jelentőségű. A nyugati államokban, az állam bizonyos elkerülhetetlen korlátozások mellett már engedélyezte a drótnélküli telefon használatát és az engedély alapján részvénytársaságok alakultak, amelyek bizonyos díj ellenében rendes hírszolgálatot, zenét, színházi előadásokat, felolvasásokat, időjárást, piaci, tőzsdei, stb. híreket közvetítenek. Erre a célra 1000 méteren aluli hullámhosszúságot használnak és az ilyen leadó állomás hallócsöve több száz kilométerre terjed. Ezek az állomások veszik fel külön készülékeken nagyobb távolságról az anyagot és ezt aztán saját körletük hullámhosszán közvetítik előfizetőiknek. Így lehetséges, hogy igen pici és egyszerű, tehát olcsó rádióberendezéssel meghallgatható több ezer kilométer távolságban játszó operaelőadás, hangosan, tisztán, minden melléktörejtől mentesen. Magyarországon a rádió használatát ma még törvényes rendelkezések tiltják. A kereskedelmi minisztériumban azonban már előkészületben van az a rendelet, amely megengedi és szabályozza a rádió használatát. Máris három társaság vetélkedik egymással, hogy megkapják a rádiummonopóliumot. A magyar kormánynak ugyanis az az álláspontja, hoy a technikának ezt a nagyszerű és csodálatos vívmányát nem szabad teljesen szabaddá tenni és ezért egy az állam által megfelelő liberális ellenőrző felügyelete alatt részvénytársaságra fogják bízni. A monopóliumért eddig három részvénytársaság pályázik. Az első a Magyar Távirati Iroda, a második az Általános Beszerzési Részvénytársaság, amely bizonyos érdekközösségben van a postával és a harmadik a Bánffy Miklós gróf vezetésével alakult csoport. A tervezett rendelet előreláthatólag igen jelentős és kedvező befolyással lesz a munkáskérdésre is. A rádió a nyugati államokban mindenütt járványszerű gyorsasággal terjedt el és lett a szó szoros értelmében tömegcikk úgy, hogy a magyarországi drótnélküli telefonálásnak úttörői, hívei és szakemberei bizonyosra veszik, hogy Magyarországon pár hónapon belül legalább 1 1.000 munkásnak fognak jó megélhetést adni a rádiógyárak. A rádió-láz Magyarországot még nem érte el, azonban a rádiónak már igen sok híve van Magyarországon is. Budapesten 40 rádiókészülék van. Ezeket, miután a törvény egyelőre tiltja, tulajdonosaik titokban tartják. Ez a 40 felvevő készülék a legmodernebb típusú, úgyhogy rendőri felkutatásuk is meddő vállalkozás lenne. Egész kicsiny méretű dobozok ezek a rádiókészülékek, amelyeket hozzáértő ember könnyen elő tud állítani. A drótnélküli telefonálásnak egyik leglelkesebb híve Horváth Istvánvezérigazgató, aki a rádió magyarországi elterjesztéséről a következőket mondotta.