Ellenzék, 1928. január (49. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-07 / 6. szám
14. oldal ELLENZÉK 49. éS, 6.? ! ÉLET ÉS TUDDMflMЫ Alvás és álmatlanság Manapság, különösen nagy városokban, szinte minden második ember álmatlanságról panaszkodik. A nyugodt alvás hiánya legtöbbjük számára valóságos rémképpé válik, amelynek természetesen túlzott jelentőséget is tulajdonítanak. Az álmatlanság miatti kétségbeesett félelem azonban teljesen alaptalan dolog. A legtöbb ember különben is azt hiszi, hogyha ágybanfekvése egész ideje alatt az öntudatát el nem veszítette, akkor egyáltalán nem is aludt. Azonkívül a rövid felébredések közötti hosszabb alvási időt rendesen nem is vesszük tudomásul és azt hisszük, hogy csakegy-egy pillanatra aludtunk el, hogy újra rövidesen fölébredjünk. Az álmatlanságról szóló panaszokat tehát mindig csak bizonyos óvatossággal lehet elfogadni. De még abban az esetben is, ha az álmatlanság nem csak túlzott panasz, hanem a valóságban is megvan, nem szabad elfelejteni, hogy az éjjeli pihenés nem kizárólag az alvásból, hanem igen jelentős részben a fekvő test nyugalmából is áll. A pihenés fizikai szükséglete tehát nagy részben ki van elégítve akkor is, ha a jó alvás megnyugtató és élvezetes hatásától meg vagyunk fosztva. Egy bécsi orvosprofesszor számolt be nemrég egy olyan emberről, aki jó egészségben magas életkort ért el és egész élete alatt jóformán alig aludt teljes álmot, hanem mindig éber öntudattal végezte a szükséges szervezeti pihenését, így nézve a dolgot, az álmatlanság elveszíti a sok ember előtt annyira rémesnek látszó jelentőségét. A nem-tól-alvást túlzott nyugtalankodás helyett inkább közönyösséggel kell nézni s akkor a nyugodt, megszakítás nélküli álom a legtöbb esetben magától tér vissza. Mert a jó alvás senkit sem kerül el annyira, mint az olyan embert, aki ideges nyugtalansággal hajhássza azt. A makacs, beteges álmatlanságnak természetesen vannak ellenszerei is, melyek az álmatlanságot előidéző ezernyi okhoz igazodnak. Egyik ember azért nem alszik, mert levert és szorongásszerű érzései vannak, a másik éppen ellenkezőleg azért, mert túlizgatott és túltevékeny, a harmadik azért, mert túlságosan el van fáradva, a negyedik, mert szervezete valamilyen okból — alkohol, nikotin, stb. — állandóan mérgezésnek van kitéve. Általában leghelyesebb, ha elsősorban az úgynevezett fizikai kezelésre fektetjük a fősúlyt. Ezek között legelőször is a szabad levegőn való sétákat és esetleg a mérsékelt sportot említhetjük. Napközben mindenesetre elég mozgást kell végezni, hogy a szervezet az alváshoz szükséges elfáradás állapotába jusson. Az éjjeli pihenés idejére nem szabad a szervezet belső, vegetatív munkáját sem túlzott munkakövetelésekkel terhelni. Ne együnk és ne igyünk tehát este túl sokat, hogy bélrendszerünknek, májunknak, vesénknek, szívünknek, vérkeringésünknek nyugodt munkásságát elviselhetetlen túlterheléssel ne zavarjuk meg. Az alvás elősegítésére a leghelyesebb, ha az ágyban nem összehúzott lábakkal, hanem teljesen kinyújtott testtel fekszünk, mert az izmok nyugalmát és a szabad vérkeringéstígy biztosíthatjuk a legjobban. A túlságos hidegtől és a túlságos melegtől, a vérkeringésre való izgató hatásuk miatt, egyformán tartózkodnunk kell. Az idegrendszer megnyugtatása érdekében kerülni kel elalvás előtt az izgalmakat is. Ezektől az általános szabályoktól eltekintve a beteges álmatlanság kezelésénél elsősorban is az előidéző okkal kell tisztában lennünk. A túlságosan elfáradt embernek a rendszeres pihenés adja vissza az álmát, néha az izgató szerek is. Az orvosi irodalomban leírtak eseteket, mikor az erős fekete kávé az alvás elősegítésére szolgált, álmatlanság előidézése helyett. Aki szorongó érzései miatt nem tud aludni, annak nem altató, hanem megnyugtató szerekre van szüksége. Ugyanígy" egész sorozata a nem jól alvó embereknek az emésztési szervek, gyomor, bél, máj, vagy más mirigyek bántalmai miatt álmatlan. Ezeknél is nem az álmatlanságot, hanem az azt előidéző betegséget kell mindenek előtt kezelni. Altató szerekre aránylag igen ritkán és csak átmenetileg van igazán szükség, akkor is csak azért, hogy az idegrendszer hozzászokottságát a nemalváshoz megszakítsuk vele. De még ebből a szempontból is jobbak a fizikai gyógymódok: a különböző hőfokú vízfürdők, a mesterséges fényfürdők, a napfürdők, az ultraviolett fürdők és a mechanoterápiai torna. Mindezt azonban csak a hozzáértő orvosi tanácsra szabad igénybe venni. Az élettani tudomány igen sokat foglalkozik az utóbbi időben azzal, hogy az alvás előidéző okát pontosan felderítse. Az a régi elmélet, mely szerint a szervezet anyagcseréjének végleg felhasznált anyagai szolgáltatnák az altatómérget, többé nem tekinthető kielégítőnek. Egy híres kísérlet, melyben egy végletekig fárasztott kutya vérsavójának átoltásával sikerül egy teljesen éber kutyát azonnal elaltatni, ugyan e theoria mellett szó). De más vizsgálatok arra a meggyőződésre vezettek, hogy ez semmi esetre sem kimerítő magyarázat. A fáradtság által provokált alvási szükségletet akárhányszor sikerül úgy leküzdenünk, hogy utána megint teljes éberség következik. Ez teljesen lehetetlen volna, ha tisztán és kizárólag az anyagcsere fáradtsági anyagai idéznék elő az alvást. Azonkívül hányszor látunk intenzív, mély alvást, melynek indító okául semmiféle szervezeti elfáradást föl nem fedezünk. Az orosz parasztról közismert dolog, hogy télen, mikor egyáltalán nincs munkája, valósággal átalussza az egész napot. Nyáron viszont, mikor éjt-napot munkává tesz, alig alszik egy pár órát. Csak az utóbbi időben sikerült végül az élettannak az alvás kérdésében is egy tudományosan jól megalapozott megoldáshoz jutni. Az agy belsejében ugyanis megtalálták azt a helyet, melyet az alvás agyi központjának lehet tekinteni. Ez a központ közel fekszik a szemmozgató központokhoz és a szervezet több más vegetatív életet irányító agyi központjához, úgy hogy mindenesetre bizonyos összeköttetés is fennáll köztük. Az altató vegyi szerek valószínűleg erre az agyi centrumra hatnak elsősorban. Az úgynevezett fáradtsági anyag hatása is főleg ezen az uton képzelhető el. Az alvás agyi központjának megbetegedése, melyet ma már kórbonctanilag és állatkísérletekkel is lehet követni, a súlyos átomkórsághoz és más hasonló betegségekhez vezethet. Az ilyen betegek néha hetekig egyfolytában alusznak. Máskor az alvási inverzió esete lép föl, amikor a beteg nappal alszik és éjjel ébren van. És az alvási időnek ezt a teljes átváltozását megtartja akkor is, ha teljesen elsötétített helyiségben tartjuk őt, tehát nem tudhatja, hogy mikor van nappal és mikor éjjel? Ami az alvás időtartamát illeti, gyermekeknek és fiatalkorúnknak hosszabb alvásra van szükségük, felnőttek kevesebbel is beérhetik. Ez különben sok tekintetben megszokás dolga. Aki hoszszabb alvásokhoz van szokva, annál az alvás időtartamának hirtelen megrövidülése, akár belső, akár külső okokból, a pihenés hiányának szubjektív érzését váltja ki. Objektíve természetesen más szempontból kell megítélnünk a dolgot. Általában haz évestől tizennyolc éves korig a kilenc-tíz órai alvást tekintik egészségesnek. Felnőttnél teljesen elég a napi hét órai alyás is. És az idősebb embereknél, hatvan éven felül már többnyire három-négy óra is elég naponta. Az alvás mélysége sem egészen egyforma annak egész időtartama alatt. Kísérletek bizonyítják, hogy általánosságban az alvás után egy órával alszik legmélyebben az ember. Ettől kezdve a második óra végéig az alvás mélysége gyorsan csökken. A második órától kezdve a felébredésig azután fokozatosan lassan folytatja ezt a csökkenést. A végén már annyira felületes az alvás, hogy sok ember az időt is eléggé fel tudja becsülni ahhoz, hogy egy meghatározott időpontra felébredjen. Ez az alvási görbe azonban változik a szellemi munkával foglalkozó embereknél, akiknél egy bizonyos időbe telik, amig az agy izgalma teljesen lecsillapul. Ezek elég gyakran nehezen alusznak el s a legnagyobb alvási mélységüket csak jóval később, a reggeli órákban érik el. A nyugodt, mély alvás nem is igen tartozik a megfeszített szellemi munkával foglalkozó emberek jó tulajdonságai közé. Inkább a fizikai munkásoknak és az olyan embereknek privilégiuma ez, akik egészséges sporttokát űznek. De nyugtalanabb alvás is elég felüdülést nyújt azoknak, akik a fekvéssel megfelelő időt nyújtanak testüknek arra, hogy kipihenje magát. Dr. Ne csak: testi, de szellemi táplálékot is adjon gyermekének ! A CIMBORA шшяяжшшшштвшкааявяявяявегя&яг, Románia és az utódállamok egyetlen képes gyermeklapja Benedek Elek szerkesztésében havonta háromszor jelenik meg és minden száma pompás víg gyermekregényt sok szép mesét, verset, hasznos és szórakoztató tudnivalót közöl. Előfizetési ára negyedévenként 100 leu. — Mutatványszámot díjtalanul küld a kiadóhivatal: Satumare (Szatmár) Mircea cél Mare 3. Ha eredményt akar, hirdessen az Ellenzékben. Saját érdekében cse- Щ lekszik, ha természetes ||Satildi IIZCitszik! • Cementipari gépek, cementtetőcserepek, üreges betontömbök, beton- és salaktéglák, cementlapok, stb. előállítására. Formák, betoncsövek, kútgyűrűk, lépcsőfokok, stb. előállítására. I-a cementfestékek. — Komplett cementipari berendezéseket raktárról azonnal szállít: „МОЮ ERNA“ Építőipari Gépek és Radiator Rt., Brassó, Kra u. 12. Telefon 578. — Mielőtt gépeket vásárol, tekintse meg gazdagon felszerelt raktárunkat. Prospektusok, árajánlatok díjmentesen. * 100 kiÉsetlen törp*t kap ingyen * ta a következők valamelyikét megrendeli: a) Egy nikkel zsebórát lánccal és egy borotvát vagy egy kifogástalan ébresztő órát 282 lej. b) Egy finom zsebórát rubinkővel vagy egy nagyon szép hölgykarkötőórát 320 lej. c) Egy darab siffont, két lepedőnek való ..vásznat és két lenlepedőt. Összesen 1985 lej d) Egy finom utazó patofon (kofferkészülék) vagy egy gramofont tölcsérrel, két lemezzel és 20 tűvel ÖSszesen 1995 lej. Minden csoportban 9 küldemény megrendelésénél a le-ikét ingyen küldjük. Nem tetszés esetén a pénzt visszaadjuk. Ügynökök kerestetnek. „АK A“ Brasov, ZwirngassQ 7. ...............................................Itt levágandó__________________________ Megrendelem ,AKA“ brassói cégnél a következő____________ Pénz előre. Kérem utánvéttel küldeni (nem megfelelő törlendő)I . фШмтттшФФшшт Pontos cím